Központi fűtésre (radiátor, felületfűtés) kötött, épített kandalló és kályha
Hogyan tegyünk az épített kályhába vízteret? Nem kátránygyárat akarunk létrehozni, hanem egy hatékony központi fűtéses öszvér megoldást.
Sokféle épített kályha létezik. Cserépkályha, kandalló, kemence, téglakályha, tömegkályha stb. Bár vannak előregyártott, kész elemekből építettek is, mégis közös, hogy nem egy fémből készült tűzteret építünk körbe.
Tipikusan samott téglából, vermikulitból, tűzálló betonból, tömör téglából, kőből és csempékből épülhet fel egy ilyen építmény. Öntöttvas tűztérrostély, hőálló üvegkerámiával bélelt (öntöttvas vagy lemez) ajtó, saválló fém utánégető fúvóka is kellhet még hozzá.
A központi fűtés is lehet sokféle, de itt a vízzel, mint hőtovábbító közeggel szeretnénk foglalkozni. A víz a hőtermelőtől általában kényszer keringetéssel, csöveken jut el a hőleadó felületekig, amelyek konvekciósan és sugárzó hővel (pl. radiátor) vagy sugárzó hővel és hőátadással fűtenek (felületi fűtések: padló, fal, mennyezet).
Lehet a rendszer eleme egy puffertároló is, ami a tüzelés kilengéseit simítja ki (szilárdtüzelés esetén).
Hogyan lehet ezt a két dolgot ötvözni? Hogyan lehet olyan hőtermelőt építeni a lakáson belül, ami szép, esztétikus, a lakás dísze, de emellett hatékonyan égeti el a tüzelőanyagot és a felszabaduló hőenergiát elsősorban a meglévő (vagy tervezett) vizes központi fűtési rendszeren keresztül adja le a ház területén egyenletesen szétosztva?
A tapasztalat azt mutatja, hogy a legjobb eredményt akkor érjük el ha a konkrét hőtermelést (ahol a tűz ég) és a hőcsere helyét elválasztjuk egymástól. Ellenkező esetben a víz visszahűti a tüzet, amiből alacsony tűztérhőmérséklet, nem hatékony égés, elégetlen tüzelőanyag és végül kátránytermelés következik.
Javasolt a két lépcsőben működő rendszer:
1. a tüzelőanyagot elégetjük magas hőfokon, nagy hatékonysággal egy "tűzálló magban" (vízhűtés nélkül)
2. nagy hőcserélő felületek segítségével az égéstermék hőenergiáját a fűtővíznek átadjuk.
Ha a fenti elválasztást sikerül megvalósítanunk, a biztonság irányába is nagyot lépünk, hiszen nem engedjük össze a két ősi ellenséget: a tüzet és a vizet, ezzel kizárva a kályharobbanás lehetőségét.
Végül a rendszer működésének kézi vagy automatizált irányításához szükségünk lehet érzékelőkre és szabályozó elemekre is.
Jókat mosolygunk Libik könyvén. Vöröshigany. András könyve nem gyakorló cserépkályhásoknak van írva. Megvettük, kiolvastuk, egy két dolgot megszívleltünk benne, fent a polcon van az összes csk-s irodalommal. A kazán tűztere nem samottból van. Van samottozott öntvény betét, illetve lemez. Lásd sparhelt. Apropó, van egy sparheltekkel foglakozó oldalam is. Ügyes vagy megtalálod és fikázhatod azt is. Neked van honlapod?
Mint a légtechnikás kandalló, Zsolt. A légfűtés Németországban a legelterjedtebb, mivel a házak fafödémesek lévén nem bírták volna el egy nagyobb cserépkályha tömegét. A kisebb tömegű, öntvénybetéttel rendelkező cserépkályhákat hívják meleglevegő forgatós cserépkályhának. Egyik kollégámnak van belőle vagy 3 db.
Igzad van, szerintem 2-3 radiátor még elműködik vele, nekem azzal van csak bajom, hogy kollégák simán ígérnek 14 radiátort és padlófűtést. Szerintem a HS betéttel ezt nem lehet elérni, vagy ha igen, az a csk rovására megy. Nem hinném, hogy a Hidro-Solék csinálnak ilyeneket, a D. Béla ennél okosabb.
Igazad van,ezt írtam:A Tengelic által jelzett kátránykicsapódások megjelenése után ill.a csövek védelme érdekében már az első fűtési napok után látszott :a csöveket be kell takarni
Megfogtál !
Amúgy tényleg nem kátrány volt, hanem rozsda.A fűtés indításánál az égéstermékben lévő vízgőz a hideg csöveken lecsapódott, ez cseppek formájában rendesen látszott is -főként a kemence alsó harmadában lévő csöveken.A hőmérséklet emelkedésével ez nyílván elpárolgott.
Amíg elég meleg volt a hőpufferban a gravitációs áramlás folyamatosan hűtötte a padozatot aztán egy idő után leállt.Hogy ezek után- a még mindig jó meleg kemencében -mi történt ; passz!
Tény: a csövek és főleg a zártszelvények csúnya rozsdások lettek...
Sajnálom.:( Ahogy Fidó mester is írta, egy külső felületre fektetett hőcserélő még hatalmas felületnél sem a leghatékonyabb megoldás. Te meg még légrést is gondoltál oda és a felület sem nagy.
De agyaljál csak, mert az visz előre! Hátha kijön belőle valami jó.:) Amúgy, ha nagy kockázata nincs a dolognak*, nyugodtan próbáld is ki az ötleteidet és számolj is be a tapasztalataidról, mindannyiunk okulására!
*Elsősorban a biztonság területén légy nagyon visszafogott a bátorsággal!
"Az én kemencémben nem fordult elő kátrányképződés!"
Hmmm, én nem pontosan ezt olvastam, vagy félreértettem valamit:) Ha gondolod, tedd be ide az építés menetét taglaló beírásodat vagy engedelmeddel én is szívesen megteszem. Akár aktualizálhatod is. Érdekes és tanulságos.
Ja igen, lehet még nem tettem meg, de gratulálok a művedhez! Szép munka!
Hosszabban: egy légrésbe? Mérj meg egy ilyen légrést, szerintem nincs benne 60-70 fok. Ha lenne is. Nagyon alacsony hatékonysággal tudsz onnan hőt kivenni. Főleg, hogy a kályha külső falának sugárzó hőjével egy csőben/tartályban folydogáló víztartalmat akarsz melegíteni. A 60-70 fokos vízhez sokkal magasabb hőjű áramló égéstermék és nagy felület szükséges.
Más kérdés, ha a kályha körül/felett felhalmozodó meleg levegőt el akarod szállítani onnan. Csövezéssel, ventilátorok segítségével elvileg lehetséges átkeverni egy távolabbi részébe a lakásnak. Akár hatékony megoldás is lehet, ha a kályha egyébként túlfűti azt a részt, ahol be van építve, máshol meg elkélne a meleg. De ez meg már nem a topik témája:D
Ezek a kérdések mire vonatkoznak vagy kinek szólnak? A HS betétről kérdezel? A készítőnek kellene feltenned őket ill. ha te már építettél be ilyet (úgy olvastam), akkor megoszthatod velünk az üzemeltetési tapasztalatokat.
Mint azt említettem volt a tk. topikban, én nem tennék csk.-ba komolyabb vízteret, mert nem arra való. Van, aki teszi ezt nagy üzemben, állítólag szépen működik.
Kis víztartalmút talán tennék. Láttam is ilyet, szuperül működik. Nincs kátrány, nincs túlhűtés. Itt írtam is róla.
Lehet még a tervezgetés során volt egy olyan verzió ahol a Henco csövek a búbos kemence palástjának külső oldalán futnak.Ezek a csövek kézzel hajlíthatóak azért gondolhattam erre.Mint írtam az áttörést egy már működő rendszer megismerése adta.Ott a rozsdamentes csövek a fél samottégla vastag 12,5 cm kemencefal külső ívén futnak.A pufferba csak akkor indul el a keringés ha egy belállított értéket elér a víz hőfoka.Ez 50-60C fok között van .Ez az állapot- szénabálával- fűtve kb. 3 óra múlva jön létre.
Nála az időkérdés nem elsődleges -a tartály felfűtése a cél.Megjegyezte azonban ,ha mégegyszer csinálná a kemencén belülre is rakatna csöveket .Így biztosan gyorsabb lenne a rendszer.
Nálam az időtényező fontos dolog ezért a tanulságokat levonva úgy határoztam :a kemencefalon kívűl-belül lesz egy-egy hőcserélő.
Először a belsőt gondoltam megépíteni és rákötni a rendszerre, aztán majd később a külsőt.A fűtőanyag rendelkezésre állt a gáz meg szépen fogyott az idő szorított...
Az üzemelésről már írtam.
Az én kemencémben nem fordult elő kátrányképződés!
A csövek besározása és ezáltal falba kerülése a csövek védelme miatt történt.A hőfelvétel sebességét akartam csökkenteni ezáltal,valamint a gyors hőtágulást -ami kattogás formájában rendszeresen előjött.A hátam meg lúdbőrözött ezt hallva.
A falvastagság további növelésével nőtt a hőtároló tömeg is,igy a rendszer hőtárolása jelentősen javult .A radiátorokba átadott hőmennyiség és a hőátadás gyorsasága a központi fűtéses rendszerekkel általában elvártakkal egyező.A mostani időjárás mellett ez reggeli esti felfűtést jelent .A kemence palástról hőt elvenni nem érdemes- max.40C fok-ezért a külső hőcserélő megépítéséről letettem.10cm vastag üveggyapottal hőszigeteltem le.
A csövek között is agyaghabarcs van!!!Belülről csak a tapasztás látszik.
Ha mégegyszer csinálnám pár dolgon azért én is változtatnék.
Az a gondolatom támadt, ha a (cserép)kályha a faltól 10 cm-re van építve, gyerekkoromban a lakásunkban így volt, akkor ebbe a "résbe" lehetne vízteret/csőkígyót építeni főleg, ha mögötte a kémény is melegíti!
Mi a véleményetek erről? 60-70 fokra csak felmelegedne ott a víz, nem igaz?
Meg a kályha tetejére is lehetne egy vízmelegítőt tenni.
Építettünk már be HS betétet, az közvetlen a tűztér felett volt. Szóval én nem hiszem, hogy napi két begyújtástól 12 radiátor és padlófűtés működik. A fizika az fizika.
Wow! Az egy jó kályha már alapnak is:) Igazából itt pont nem az ilyen "gyári megoldások" ill. abból indulók vannak célkeresztben, de egy ilyen átalakítás már megér egy komoly dícséretet:DDD
Megjegyzések:
- A 4l víz nem gond, főleg, hogy a kályha tűztere sem hatalmas.
- Az anyag (5mm), inverter, nyitott rendszer mind tecc!
- Az inverterből gondolom (lehet rosszul), hogy nem színuszos kimenetű. A legtöbb keringető ezt nem díjazza hosszabb távon (leég). Talán egy eseti áramszünet idejére biztosításnak megteszi.
- Az 55-60 fokos csőtermó kapcsolás kérdéses. Függően attól, hogy mennyi a rendszer víztartalma, elég sokáig (vagy mindig?) harmatpont alatti vizet hoz vissza a tűztérbe. Ez gond lehet. Kátrányosodással hogyan állsz? Ha már megérkezett a fekete művek, akkor javaslom egy kazánvédő szelep beüzemelését a következő módon:
Pl. ESBE VTC312/60 fok. Ez a szelep addig csak a kályhában keveri a vizet, amíg az AB ág el nem éri a 60 fokot. Ezután mindig annyit küld el a radiátorok felé, hogy az onnan visszatérő hideget bekeverve is meglegyen ez a nyitási hőfok. Ha ez a kevert víz már eléri a 70 fokot is, akkor direktben forog a kályha-radiátor kör, a rövidzár átfolyása minimális (3%) lesz. A puffer helyére képzeld a radiátoraidat.
Jó ötlet volt ennek a topiknak a megnyitása, sok kérdést megválaszolhat majd.
Jómagam is készítettem egy öszvér megoldást, igaz nevetségesnek tűnik, de Én egy jó állapotban lévő OHRA típusú kályhát "vizesítettem" meg.
Először jól kibéleltem majdnem plafonig samott lapokkal, majd hátsó falában elhelyeztem egy kicsit a tűz felé benyúló nem sok 4L űrtartalmú vizteret. 5mm-es lemezből lett készítve, nyomáspróbázva, kiegészítő elemekkel, áram kimaradás esetén akku+inverter, cső termosztát, keringető szivattyú, nyitott rendszerben. A kályha kapott külső levegő csatlakozást is elzáró pillangóval, valamint egy füstcső pillangót is. Meglepően jól muszikál, természetesen ingadozik a hőtermelése, mert a 4L melegvizet gyorsan átnyomja a rendszerbe a keringető szivattyú. De lehet benne egész meleg vizet is csinálni, nekem az jött be, hogy kb 55-60 foknál elküldöm a vizet, így gyakrabban tud bekapcsolni a szivattyú, többször melegebbek a radiátorok. Egy nem nagy 67 nm-es házat fűtök vele 4 radiátort visz, 2 nagy 1 közepes és 1 kicsi.
Elolvastam a topikot, próbáltam értelmezni a központi fűtéses kemencéd felépítését, talán értem is. Sokáig kiálltál amellett, hogy a kemence palástjáról (kívülről) kell levenni a hőt, de végül mégis belülre tetted a 3/4"-os csőregisztert. Majd a kátrányosodás miatt be is vakoltad, ha jól értem a hálózással együtt. A csövek közét is fedi a habarcs? Úgy értem a csövek mindenütt agyagban futnak?
Bár szerintem is szerencsésebb így, de érdekelne miért ez lett a vége? Nekem is opció a vakolás, de nem szeretnék javítgatni.
Amúgy a topikban sok hajmeresztő dolgot is találtam, majd összegyűjtöm és csinálok egy "figyeljünk a biztonságra" részt...:D
Szóval. A tűztérben 800-950C is van. Milyen vastag a csőregiszter, betét, víztér fala? 5mm. Tehát a 950C-ot 5mm választja el a visszatérő 40-35C-os víztől. Az akkor kátrányosodik? Van a kátránynak szaga? Egy nap hányszor kell begyújtani? Ha a cserépkályha átrakási ciklusa 13-15 év napi 1x-i begyújtással, akkor a csempekazán napi 3x-i begyújtásával az idő harmadolódik? Tehát minimum 5 évenként át kell rakni? Mekkora kimenő hőmérsékletnek kell lennie a kilépő füstgáznak, hogy ne érje el a harmatpontot?? Mekkora minimum kémény átmérő szükséges? Mikor már nem ég a tűz, akkor milyen meleget visz el a cserépkályhából a rendszer?
Kicsi a világ, rá gondoltam a "nagyüzem" résznél.:D
Bár ezzel kapcsolatosan vannak fenntartásaim, de végül is már sok tapasztalata felhalmozódott, jól működhet a dolog. Én nem tenném egy csk/tk belsejébe, a tűz magjába a tartályt, valamint nem üzemeltetném túlnyomásosan, de ezek az én személyes meglátásaim.
Sajnos nekem sem sikerült az elején így (ahogy írtam is már róla), de ma már szigorúan külön választanám az égető és hőcserélő részt. Most azon vagyok, hogy legalább szépítsek a művön:D
Köszi a pontosítást! Ha jól emlékszem egy földszintes kertvárosi házba készült. Nincs meg neked a videó?
Megj.: A tömegkályhás oldalak linkjei káros kódot tartalmaznak, nem javaslom senkinek a klikkelést ha nem akar fertőzött gépet:D Szólni kellene a karbantartónak, hogy tisztítsa meg az oldalát...
Mármint? Habarccsal vagy lapokkal? Ha lapokkal, mivel töltsem a mögöttes részt (ahol a vízcsövek vannak)? Ez a fő kérdés. A fal 50cm magas kell legyen, szóval csak úgy magában nem áll meg egy vékonka samottfal. A 3cm vastag kőtábla megállt, csak nem bírta sokáig:D
Írtam az előbb a tk. topikba, bár ide inkább elmegy (a vizes cserépkályháról szól):
"Ismerek valakit, aki ezt nagyüzemben nyomja, sok referenciája van. Magam is láttam viszont egyet (más kivitelezte, nem akiről az előbb írtam), ami szuperül működik. 72 fokra van állítva a kapcsolási hőfok, de pufferre dolgozik és egyáltalán nem kátrányos. A víztere egy pici csőregiszter. Már több, mint 1 éve üzemel, tudom, nem hosszú idő. Száraz akáccal hajtják. 4m3/tél + valamennyi gáz (nem sok). Átlagos újház, átlagos szigeteléssel. A kályha maga még így is túlfűti a ház egyik felét. Ez persze abból is adódik, hogy túlméretes és a pufferra dolgozás miatt akkor is begyújtanak, amikor a helység hőmérséklete ezt még nem indokolja.
Másik észrevétel: hogy áramszünet esetén mi történik, az egy fontos tervezési és kivitelezési kérdés. Szeretnék itt egy ordas tévhitet eloszlatni. Nyitott vízrendszer, megfelelő méretű csövek, gravitációs (puffer) fűtési mód esetén még akkor sincs baj, ha történetesen nincs UPS a szivattyú elé kötve.:DDD
...
Jut eszembe. Valahol láttam egy tk. projektről szóló videót (TV műsort?), amiben a tk. konkrétan központi fűtéses volt."
Közben meg is találtam, itt van. Igazából tömegkazánnak hívja és ha jól emlékszem a nagy tk. úttörő, szép emlékű Szalai Péter építette. Csak a link sajnos átmenetileg nem működik. Reméljük megjavul hamar. Ha esetleg valaki látta valahol, vagy megvan valakinek, tegye már elérhetővé, legyen szíves! Klassz anyag.
