Szuvorov volt egyike a történelem azon kevés hadvezéreinek, akik nem vesztettek csatát.
Teljes katonai karrierje. .......................................... Első csatája - 1759, Kunersdorf, ahol a Rumjancev parancsnoksága alatt álló orosz-osztrák hadsereg döntő vereséget mért II.Frigyes porosz császárra. (Szuvorov vezette azt a lovasdandárt, amely a döntő támadást mérte a porosz lovasságra, ami akkoriban a kor legjobbjának számított (nem kis mértékben a magyar huszároknak köszönhetően). Egy sor ütközetben vezeti döntő roamra a gyalogságot, részt vesz több település bevételénél. A háború csúcsa - belovagol Berlinbe a kozákok élén.
1709-1772-es Lengyelországi hadjárat, Stanislaw Ponjatowsky ellen. Sorra veri a lengyel seregeket.
1768-1774-es orosz-török háború. Egy sor győzelem. Vereség egy sem.
1774-1786 között - Leveri a Krími Hánságot és csatlakozatja az Orosz Birodalomhoz. Leveri a Pugacsov féle parasztháborút, amelyben előtte sorra kudarcot vallanak az orosz tábornokok. Ezután megsemmisíti a Kaukázuson a Nogaj Hordát.
1787-1792-es orosz-török háború. Egy sor világhírű csata (p.l. Kimburn, Ribnik, stb.). Leghíresebb haditette, ami megdöbbentette Európát - a bevehetetlennek tartott erőd, Izmail bevétele.
1794-es Lengyel Nemzeti felkelés leverése. Leveri a felkelőket és beveszi Varsót.
1799 - Olaszországi hadjárat. Őt nevezik ki az egyesült ortosz-osztrák-porosz hadsereg és az olaszországban működő angolexpedíciós erők (tengerészgyalogság) főparancsnokának. Egy sor ütközet után kiveri a franciákat Olaszországból. Orosz katonák és tengerészgyalogosok szabadítják fel a franciáktól Nápolyt és Rómát.
Ugyancsak 1799. Svájci hadjárat. Itt, Svájcban, az elmaradt osztrák segítség elmaradása miatt a Rimszkij-Korszakov parancsnoksága alatt álló orosz expedíciós hadtest rendkívül súlyos helyzetbe kerül. Szuvorov átkel az Alpokon előbb svájcba, majd állandó utóvéd harcokkal kivezeti az orosz hadtest matadványait, az Alpokon át, Olaszországba. Napoleon mondta (Tarle szerint): ,,Minden eddigi ütközetemet és győzelmemet odaadnám Szuvorov egyetlen alpesi átkeléséért!".
Ugyancsak Napoleon mondta: ,,Moszkóviában, súlyos betegség után, meghalt Szuvorov. Európa porba fog hullani előttem." ..................................................... Napoleonnak és a történelmi tényeknek hiszek.:)
Szuvorov nem hinném, h egy lapon lenne Napoleonnal. Zürich 2-nél is voltak problémái a helyzet felmérésével. :D, és annál csak erősebb haderővel találkozhatott volna, ha N-nal kerül összetűzésbe. Kétlem, h esélye lett volna s legjobb francia tábornokok/marsallok alkotta és N vezette Grande Armée ellen. Hacsak nem követi ő is Kutuzov példáját, vagyis visszavonulni minden áron.
Ahhoz, hogy Napoleon tudjon érvényesülni - kellett Szuvorov halála. Addig igen csúnyán jártak a franciák, mint Egyiptomban, mit Olaszországban, mint Svájcban.
Azonban én nem hinném, hogy akár egy korszak, akár 'minden idők' legjobb katonái lettek volna. ........................... Szuvorov idejében (amiviszont egy egész korszak) Európa legjobb gyalogsága volt.
Nekem amúgy a 2.vh-s Német katona (természetesen azon belül is a Waffen SS) tűnik minden idők (persze ez így ellenőrizhetetlen) legjobb katonájának. De szintén inkább a másodlagos okok miatt.
Waffen SS? Ejj...
Ezzel nem értek egyet. Azzal igen, hogy a 2. vh legjobb katonái összességében a németek voltak, de tuti hogy nem az SS. Már ott bukik a dolog, hogy a teljesítményen kívüli 'egyéb' dolgok miatt (bőrszín, felmenők vallása, stb.) váltak meg jelentkezőktől. Nem ez dönti el hogy valaki jó katona-e vagy sem.
Ezek után jön az, hogy bár tényleg fanatikus nácik voltak, ez sok esetben nem párosult normális kiképzéssel. (legjobb példa az LSSAH, amit a Wehrmacht tisztek a háború végéig bunkó verőlegényeknek tartottak, méghozzá joggal)
Plusz meg ugye a Waffen SS nem csak németekből állt. Az ukrán, bosnyák, tatár, stb. ezredeket, hadosztályokat semmiképpen nem lehet elitnek nevezni.
Azt elismerem, hogy néhány hadosztályuk tényleg igazán jó volt (Das Reich, Wiking), de azért a 'természetesen a Waffen SS' semmiképpen nem állja meg a helyét.
Ha már németek, akkor Fallschirmjaeger (ejtőernyős), vagy a Grossdeutchland _szvsz._
No jó, azt elismerem, hogy az orosznak mindig is voltak kiváló elitalakulatai, de az átlaghadsereg az képzetlen paraszti tömegekből állt, igaz óriási tömegekből, akiket aztán a képzetlen és iszákos tisztikar minden erkölcsi fenntartás nélkül belezavart az ellenséges ágyú- vagy géppuskatűzbe.
Egyrészt a katona nem tehet arról, hogy a tisztikar képzetlen.
Azt nem lehet elvitatni az oroszoktól, hogy talán az övék volt az a hadsereg, amelyik a legkevesebbel is beérte. Elhúzódó háborúban, rossz körülmények között ez a jó értelemben vett 'igénytelenség' nagyon fontos.
Azonban én nem hinném, hogy akár egy korszak, akár 'minden idők' legjobb katonái lettek volna.
Nagyon érdekes lenne ez a topic, ha a "legjobb katona" ideája tisztába lenne végre téve. Vajon mit jelent: Az "emberi nyersanyag" otthonról hozott, primer katonai képességeit (fizikai erő, ügyesség, elszántság, értelmesség, stb.), vagy beleértendők a (katonai) kiképzés, vezetés, felszerelés, hadi körülmények, taktika, stratégia, gazdasági erő, és hasonló, másodlagos (de nagyon fontos) tényezők is? Hogy lehet ezt a kettőt különválasztani egymástól? Tényleg nagyon érdekes a téma, és játéknak jó. De ha nem tudjuk a fenti kérdésre a választ, akkor csakis a történelmi tények alapján választhatjuk ki az adott kor legjobb katonáit. Aki az ókor egy bizonyos szakaszában az az amúgy fizikailag nem túl erős római parasztkatona volt, akinek pár száz évig senki nem tudott ellenállni a Földközi tenger térségében. Gyanítom hogy ebben a fenti második tényezőnek nagyobb szerepe volt mint az elsőnek. És ezt szélesebb körben, általánosabban is vélelmezem. Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy két egyformán erős, felkészült állam harcában nem kifejezetten hátrány a jobb emberi nyersanyag.
Nekem amúgy a 2.vh-s Német katona (természetesen azon belül is a Waffen SS) tűnik minden idők (persze ez így ellenőrizhetetlen) legjobb katonájának. De szintén inkább a másodlagos okok miatt.
Nem akarok Zicherman úr és Jancsi-Ló fennkölt vitájába beleszólni, de a történelmi tények mélyére nézve tényleg erős túlzás az oroszokat kiváló katonáknak tartani.
No jó, azt elismerem, hogy az orosznak mindig is voltak kiváló elitalakulatai, de az átlaghadsereg az képzetlen paraszti tömegekből állt, igaz óriási tömegekből, akiket aztán a képzetlen és iszákos tisztikar minden erkölcsi fenntartás nélkül belezavart az ellenséges ágyú- vagy géppuskatűzbe.
Ezzel az összehasonlítással az a baj, hogy nem lehet függetleníteni a bakát attól, hogy milyen taktikát használ (a német vs. svéd muskétások között a katonaanyag vagy a modernebb taktika döntött a svédek javára?), milyen hadvezér vezeti a sereget (ha nem Hunyadi a vezér, mi lett volna a török ellen?). Bizonyára van olyan nemzet, amelyik jó katonákat nevel, de sosem volt tehetséges parancsnoka.
Egyébként a valaha élt legjobb katonákat (az aktuális kor többi hadseregéhez viszonyítva) valszeg az ASSZÍR államszervezet termelte ki magából.
Mindenki katona volt (rabszolgák dolgoztak), az egész ismert világot meghódították, 10-15szörös hátrányban is nyertek csatákat.
Csak hát végül nem voltak elegen...
A középkorban a legjobb katonák meg nem igazán nemzeti hadseregekből, hanem zsoldoskompániákból kerültek ki.
(az már más kérdés, hogy ezen kompániák nagy hányadát adhatták mondjuk olasz, svájci, huszita, skót, stb. nemzetiségű katonák)
Ha a legjobb katonákról van szó, akkor érdemes megemlíteni a finn sítalpas járőröket ( WWII.) , akik éjszakánként őrületbe kergették a vörösöket, úgy vadászták le őket a hólepte erdőben, ahogy kedvük tellett, aztán pillanatok alatt arrább álltak. Ráadásul még az utánpótlás szállítást is sokszor lehetetlenné tették.
Szia, mindegy volt, hogy katolikus, vagy muzulmán volt. Az öltözet része pedig fez volt. Szürke a gyakorló, piros a kimenő egyenruhához. A kemény legénységhez kemény tisztek is kellettek. Nos az említett öregúrat a családja az első Ibusz utak egyikére befizette egy kis tengerparti nyaralásra, mert az volt a kivánsága, ugy 1962-63 ban. Jó hetvenévesen ott hagyta a feleségét a szállodában, ő pedig átsétált Olaszországba megkeresni a régi csatatereket, gondolom pár régi sírt is. A 10 napos gyalogtúra után megint határt sértett, és visszajött. Ja még mindig tökéletesen beszélt horvátul, olaszul. Az, hogy akkor még komolyan őrizék a határt, nem tudta feltartóztatni. Édesviz
Hű, de nagyon rég hallottam ezt a kifejezést, hogy ,,erőszakos felderítés"!:))))) Általában manapság már csak a ,,harcfelderítést" használják mindenhol!:))
Szia, a szerb-bosnyák-horvát katonák vadságára csak annyit. Léteztek az ugynevezett Bosnyák Határvadász zászlóaljak horvát vezénylési nyelvvel. Olyan szinten voltak elit katonák, hogy rengeteg pihenőt kaptak, de ha baj volt ök voltak a váltó-megersősítő alakulatok. Végig csinálták Doberdót-Isonzót, mindig a legnagyobb szarban. Egy távolabbi rokonom volt ott századparancsnok. Azt mesélte, arra nagyon vigyázni kellett, hgy ne lássák a katonái, hogy fél, mert akkor lazán hatulról öt is lelötték volna. De utána az égő tűzbe is hajlandók voltak bemenni. Vagy nézzetek utána miért kapott Aranyvitézségit. A recept végy magad mellé egy szakasz bosnyák határvadászt, és indulj erőszakos felderítésre. Egyébként se a Pécsi, se a Kaposvári, se a Székesfehérvári gyalogezred katonái sem arról voltak híresek, hogy elszaladnak. Sőt. Édesviz
Elkezdtem olvasni tegnap egy könyvet egy amerikai írótól D napról szól és hát mit lehet mondani "alig" elfogult természetesen a legjobb katona az amerikai és persze Eisenhower-nél nincs jobb tábornagy:)
Kiszelly István ezredes naplója (300. honvédgyalogezred)
"December 7-én 26 km menetelés
December 8-án 23 km menet gyakori zavarás az ellenség részéről, végül ütközet Tapolytarnónál. Étkezés éjjel 2 órakor
December 9-én 21 km menet reggel 7 órától este 19 óráig nagyrészt vízben, út nélkül, egy patak medrében
december 10-én menetelés 5 óra 40től délig, azután 16 órától december 11-én reggel 8 óráig egész éjjel út nélkül, mély hóban."
Hogy utat tapossanak, egyenként, vízmosáson, szakadékon és bozóton át, sötétben. Időközönként megengedték az embereknek, hogy leülhessenek, de éber figyelemre volt szükség , hogy senki el ne maradjon és meg ne fagyjon. Ily módon csak 6 km utat tudtak megtenni a hosszú téli éjszakán át. (Szurmay Sándor)
hát nem 1 leányálom menetfelszerelésben így átkelni a Kárpátokon télen
most hasonlítsd össze mit csináltak a Románok 1916ban nyáron a Kárpátokban, mikor ellenség sem volt....
Ezt még finomíthatjuk tovább, pl. lovasság: a huszárok gyakorlatilag csak magyarok, s kicsi részben horvátok ulánusok: lengyelek, kisrészt ukránok dragonyosok: osztrákok
Látszik, hogy nem ismered a Balkánt, másképpen nem írtál volna ilyet...
Menj el a szerbekhez vagy a románokhoz, s nézd meg - mai nap is - hogy milyen keményen dolgoznak a mezőkön ( különösen, mert mind a kettő inkább hagyományosan pásztorkodó volt az adott korszakban)... utána nézd meg pl. a székelyeket.
Ugyancsak Deák irja azt is hogy a Monarchia hadvezetés nem csak úgy véletlenszerüen hanem hagyományok, müszaki és müveltségi követelmények szerint sorozott. Igy a hegyivadászoknál olaszok és tiroliak voltak túlsúlyban, a lovasságnál lengyelek és magyarok, de ugyanitt alig volt szlovák, román vagy olasz. A tüzérségnél nagyobb arányban voltak csehek és osztrák-németek, román, rutén délszláv újonc alig. Vonatszolgálat és egészségügy szintén. Ugyanakkor a gyalogságnál a magyarok románok és délszlávok voltak többségben besorozva.
Nem tudom, mit kell mindig a kondicióval jönni. Nem hinném , hogy a magyar katonák jobb állapotban lettek volna mint az orosz,román,szerb parasztok.Ráadásul itt van némi genetika a testlakatban is ,ami nem feltétlenül a magyaroknak kedvez. A mondern kor háborúi , már nem igényeltek hatalmas testierejű embereket. Viszont a nem túl jó táplálékon felnőtt , de nehéz fizikai munkán felnőtt paraszt katonák , minden bizonnyal jobban bírták a gyűrödést , mint a jó táplálékon felnőtt , de erős fizikiai megterhelésnek nem kitett társaik.
Deák István, Volt egyszer egy tisztikar cimü, a Monarchia tisztjeiről szóló müvében megemlítti mi volt az általános tiszti vélekedést a soknemzetiségü közlegényekről, 1880 körül.
Ez szerint a "a tiroliak kiválló céllövők ugyanakkor lomhák és makacsok,a magyarok bátrak, de féktelenek és erőszakra hajlóak, a csehek megbízhatók de fantáziátlanok, a horvátok, szerbek, bosnyákok mind közül a legjobb katonák, de csak ha kemény kézzel irányítják őket, a lengyelek bátrak de vadak, a rutének szelidek és ostobák, a románok pedig müveletlenek és primitívek..."
Jah, egyet értünk. Nem szabad lebecsülni a magyar parasztkatonákat. Különösen, ha az orosz muzsikkal, vagy a románokka, szerbekkel vetjük össze képzettségüket, kondíciójukat. De mint írtam korábban az olaszokkal is állták a versenyt. Márpedig ezek a nációk tették ki az ellenségek legalább 98 százalékát. Franciákkal, angolokkal csak azok kerültek szembe - nagyon kevesen - akik a nyugati frontra kerültek, illetve Caporetto után az olasz front stabilizálásakor.
Sziasztok, a XIX század XX század fordulójára, az általános hadkötelezettség bevezetésével, de még a nagy mennyiségű gépesítés előtt, a paraszti származású katonák a legjobbak. Belőlük áll a hadsereg gerince. A föld nélküli agrár proletriátus tényleg nem a legjobb anyag. De kellő kiképzéssel az is használható. Jó apám egy darabig lovas tüzés volt. Még az akadémián olvasta Illyés Puszták népét. Ő mondta, "Én közép lovasnak hívtam később őket, mert a hatfogat középső lópárjának ellátásra-vezetésére tudtam csak beosztani". Ott nem tudtak bajt csinálni, de kellő odafigyeléssel, neveléssel pár hónapos kiképzéssel, nem egy embert tudott onnan kiemelni, főleg, ha az egész beosztott vezetés ebben is a segítségére volt. A java megtanult írni, olvasni mire leszerelt. Édesviz
Nem azt mondtam Kanaán volt, viszont a népi írók is a csak a legszegényebb 4-5 százalék szociális problémáiról írtak, akárcsak a kivándorlás is döntően ezen rétegeket érintette a túlnépesedett vidékeken ( pl. Abaúj. Zemplén vármegyék). Ezen kívül a kalandvágyók vándoroltak általában. A kivándorlók nemzetiségi összetétele nem fedte az ország lakosságának arányát, mivel a területi eltérés miatt jóval több volt a hegyifalvakból származó szlovák. A monarchián belül is a Magyar Királyság fejlettebb volt, mint Galícia, Bukovina és Bosznai-Hercegovina. Az USA bevándorlási statisztikája nem azonos Magyarország társadalmi képével! Az általam említett élelmezési, iskolázási összevetés viszont igen.
Az erdélyi románok életszínvonala, iskolázottsága például jóval magasabb volt mint a moldvai vagy regáti románoké! Ez is bebizonyított tény.
