Igazából egy feleekkora kazán, de max. 24kW :)) bőven elég lenne nektek. Állítsd be arra lángképre, amit a legjobbnak ítélsz és a lehető legkisebb fogyasztást adja...
Akkor az viszont teljesen jó egy ilyen gázzabálótól. Mondjuk 300 légköbméterre bőven túlméretes, de ha sikerült ilyen kevés gázt elégetni vele, akkor végül is nem vészes. Használd a tavalyi beállítással és akkor kb. 350000 forintos gázszámlátok lesz/év...
A ház: földszint/emelet/tetőtér (tetőtér most lezárva, csak temperáló fűtés) Sorház szélső épülete, külső szigetelés nincs. Az előző fűtési szezonokban az éves fogyasztás 1950 m3 volt 20-21 foknál. Fűtött légköbméter a teljes belső térre: 297. (ebben a fűtési szezonban - tetőtér).
Nem tudom mekkora ház, milyen hőszigetelés, mekkora hőigény, de 35kW BRUTÁLIS!!! 3,5 köbméter/óra, az a mostani elmebeteg árakon számolva 2500 Ft/ÓRA!!!!! Azzal sürgősen kellene kezdeni valamit, leginkább egy kazáncserét, mert simán lehet, hogy az elkövetkező szezonban kifizetitek egy új gázkazán árát gázszámlára...
korszerűsítve lett az ezeréves fűtésünk, igazán még nem tudtam kipróbálni, mert még nem kellett fűteni.
A házban kevert fűtés van, azaz padlófűtés egyik szinten, többin pedig radiátoros. A kazán után emiatt be lett téve egy hidrováltó, és 1-1 szivattyú a két típusú fűtésnek:
- egy "okos" (Wilo Stratos Pico, kb olyan mint az Grundfos Alpha III)
- és egy a régiből rendszerből megmaradt Grundfos. Annyit lehet rajta állítani, hogy 1-2-3
Mivel a Wilo minden francot ki tud írni, ezért rögtön észre is vettem, hogy amint beindul a padlófűtés szivattyúja, a Wilo tömegárama jelentősen csökken, ha magasabb fokozatra kapcsolom a paldófűtés szivattyúját, akár teljesen meg is áll a Wilo-n az átfolyás. Ez nem tudom, hogy normális-e, de mellékelem hogy most hogy van a kötés:
A kérdésem az, hogy van annak jelentősége, hogy a visszatérők közösítve vannak egy korábbi ponton, és nem a hidrováltóba térnek vissza külön-külön ilyen módon?
A következő kérdésben szeretnék véleményeket/tanácsokat kérni!
Anyukámnál a fűtést egy KLU 3.42B kazánba helyezett TE-35-ös gázégő (Q=35 KW) (SIT NOVA 820 gázszelep) biztosítja 1991 óta. Előkerestem az eredeti műszaki leírást, melyben erre a gázégőre az van írva, hogy V=3.55m3/óra. Ha jól számolom, akkor ez 29L/30 sec. Viszont ha ezt a mennyiséget állítom be a gázszelep központi nyomásszabályozó csavarjával, akkor akkora lánggal ég az égőtálca, mint egy tábortűz, sárgás lánggal és jelentős hanggal. Próbáltam lejjebb venni a nyomást és a viszonylagosan szép lángkép a 13L/30sec.-nél jelenik meg. Ebben az esetben a 120 kis lángocska a "pillangóknál" szép kék (pár hete takarítottam ki
totálisan az égőtálcát), néha a lángok végén (de csak ott) sárga. Ha még lejjebb veszem a nyomást, akkor szinte eltűnik a láng. Mit tanácsoltok, megfelelő lehet a 13L/30sec. beállított fogyasztás?
A FÉG-hez mindent kapsz, szervizelhető, javítható, karbantartható. Mivel a működési elve mind a kettőnek ugyanaz, ha hasonló állapotban vannak, kb. ugyanannyit is fognak fogyasztani, csodák továbbra sincsenek.:) Persze a Vaillant sokkal fancybb, még digitálisz kijelzője is van, amiért én egy forintot nem adnék... (ja, akkor ez többet fogyaszt, mert ehhez villany is kell :D )
A legkorszerűbb technológia állítólag, melegvízkomfort stb...
Mivel az átfolyósok legnagyobb hátránya az, hogy várni kell a melegvízre, (ennél állítólag 2,5 liter a vízátfolyás) elgondolkodtat, hogy pl mosogatásnál, vagy főzés közben, amikor többször is kellene kis adag melegvíz pl. kézmosáshoz, ez hogyan mutatkozik?
-Gázkollektoron levő mérőcsonk csavarjának meglazítása. -Nyomásmérő műszer vagy U-csöves manométer csatlakoztatása. -Kapcsolja be a gázkészüléket és a hőmérséklet szabályzót állítsa maximumra. -Távolítsa el a gázszelep záró-csavarját. -Állítsa be a gáznyomást az adattáblán megadott értékre, (modulációs készüléknél 100% teljesítménynek megfelelően). -Modulációs készüléknél húzza le a gázszelep modulációs tekercsének egyik csatlakozóját, és állítsa be a csökkentett teljesítményhez tartozó nyomásértéket. Ennek értékét a helyi adottságok határozzák meg. Ajánlott érték: 5 és 8 mbar között. Figyelem, a lehúzott csatlakozóláb feszültség alatt lehet, ezért nem szabad megérinteni mert áramütést okozhat! Beszabályozás után helyezze vissza a csatlakozót. -Tekerje vissza a gázszelep záró-csavarját. -Kapcsolja ki a gázkészüléket, távolítsa el a mérőműszert és zárja el a gázkollektor mérőcsonkját.
- Kapcsolja be a gázkészüléket, begyújtás után ellenőrizze a gáztömörséget a teljes gázvonalon. - A készülék ki-bekapcsolását a próbaüzem alatt többször el kell végezni, hogy meggyőződjenek a készülék helyes beállításáról.
Remélem cikkszám szerint rendelted a cuccokat, azért tud különbség lenni... A vezérlésen és a szelepen is rajta van a pontos típus, neked ugyanolyan kell, én nem kísérleteztem "hasonlóval".
Neked asszem nem 12,5 a gáznyomásod, hanem talán 12,8, de töltsd le a gépkönyvet, benne lesz. Kell venned egy nyomásmérőt, én 40 mBar-ost vettem, hogy jobban lássam az értékeket.:) Kikapcsolod a kazánt, hogy semmiképpen ne indulhasson el, amíg barkácsolsz.:) Az égőtálcán talán jobb oldalon van egy mérőcsonk, abban egy kis csavar. Ez tulajdonképpen egy zárható fúvóka. Kis csavarhúzóval kilazítod ezt a csavart. Nem a csonkot lazítod meg, hanem a csavart, ami BENNE van. :) Onnantól ott is jön a gáz, ha megy a kazán...
A nyomásmérővel én kaptam különböző méretű szilikon csöveket. A megfelelő méretűt ráilleszted a mérőcsonkra, a másik végébe bedugod a nyomásmérőt. A szelepről letekerted a csavart, a nyomásmérő setupot összeraktad, bekapcsolhatod a kazánt. A termosztáttal elindítod, a nyomásmérő szépen mutatja a gáznyomást az égőtálcában. A nyomásállító csavarral szépen beállítod a kívánt nyomást, aztán visszacsavarod a fedőcsavart. Én még párszor elindítottam, hogy minden rendben van-e, aztán kazán kikapcs, nyomásmérő leszed, MÉRŐCSONK LEZÁR!!!!!!, kazán bekapcs. Kb. ennyi...
A képen bekarikáztam a csavart, amit ki kell csavarnod és alatta találod a nyomásállítás csavarját.
Köszönöm, már rád akartam írni, mert olvastam, hogy neked is ilyen kazánod van. :)
Kiszedtem az égőcsöveket a tálcából, úgy csináltam. Megrendeltem a gázszelepet, vezérlést + egész gyújtóégőt három elektródával együtt (összesen 60eFt volt).
Apránként jut eszembe a dolog.:) A gyújtóelektróda cseréjénél a porcelánszigetelésre vigyázz, elég törékeny, elég kézzel ráhúzni a hollandit, nem kell kulcs.
Az égőcsöveket érdemes levenni a tálcáról és úgy tisztítani, mert az esetleges rozsdás dzsuvát úgy tudod igazán kirázni belőle, mivel ez "csőben cső" konstrukció, szóval kicsit zsonglőrködni kell vele, hogy ki tudd rázni belőle a szemetet. :)
Én mind a kettőt cseréltem, kb. 60 pénz és vígan szalad. Mielőtt nekiállsz, gyújtóelektródát cserélj, van rá némi esély, bár nem túl sok, hogy az a bűnös. Én azzal kezdeném, 2-3000-ért, ha nem jó, akkor gázszelep és vezérlés....
Sziasztok, Termomax ÖV Color 20E gázkazánom elromlott. Csak szikrázik, a szivattyú indul, de gáz nem jön, végül egy fél perc múlva letilt a kazán. Szétszedtem a kazánt kitisztítottam az égőt, érzékelőket. Mi lehet a gond: gázszelep vagy vezérlés?
Azt a bizonyos lángmagasságot mikor sikerült beállítanod? (Ha nem megy rendesen...) Érdemes lenne feljebb venned, ill. állítgatni rajta! Egyszer én is így jártam, minden jó volt, mégsem kapcsolt be. Feljebb vettem, és utána simán működött. Pedig nem lett lejjebb véve...
Leírnátok egy előírás szerint, korrekten működő normál kombi gázkazán FŰTÉSi üzemének lépéseit, változási pontjait?
Attól a ponttól érdekelne a kazán működése, hogy a szobatermosztát bekapcsolja. Láng beindul, szivattyú beindul, víz melegszik, víz eléri a vezérlésben beállított 75 fokot, de a szobatermosztát még mindig működésre készteti a kazánt, mert a szobában még nincs annyi fok, amennyire a termosztát be van állítva.
Hogyan működik egy korrekten működő kazánban az égő és a szivattyú abban az időszakban, amíg a szobatermosztát kikapcsolja a kazánt? Figyelembe véve, hogy a szobatermosztát be- és kikapcsolása közötti időszakban a kazán vezérlése szerint többször felmelegszik a víz a beállított 75 fokra.
Jól érzed... Amikor volt a konvektoros pályázat napokig masszíroztam az excelt a paraméterekkel, sehogy nem jött ki a matek. Maradt is az éves 500m3-t fogyasztó ismerősnél a három régi konvektor...
Nem tudom a mostani mekkora teljesítményű, de kevesebb gázt csak kisebb teljesítménnyel fog égetni. Szerencsés esetben a mostani túl nagy és egy kisebb elég neki...
Mennyire mondható ez a cucc energia takarékosnak a mostani retrohoz képest? Tudom, hogy a lehető (egyik) legrosszabb megoldás és ahogy nézem (majdnem) annyi mint egy kazán :( Fog vele valamennyi gázt spórolni? Vagy ezt engedjem el? Üzembiztosabb lesz és talán növeli a komfort érzetet?
Milyen konvektort ajánlanátok egy kb 30 éves őskövület helyett? Nagyim használja és próbálom meggyőzni, hogy korszerűtlen, nem energia hatékony...stb. Egy kb 20-25m2-es szobát fűt a meglévő fali konvektorral. Létezik ezekből olyan ami energiatakarékosnak mondható, megbízható, jó garanciális és szerviz háttérrel rendelkezik és nem több 100e Ft-ba kerül?
Az ariston hiba úgy néz ki, hogy részben megoldódni látszik. Légteleníteni kellett a szivattyút és most már nem tilt le a kazán. Viszont a melegvíz megnyitásakor lekapcsolt fűtéskor is elindul a fűtés.
Ez mitől lehet? Én a váltószelepre tippelnék vagy a váltószelep motorra.
Egy egészen rövid cső, amiből nem lemállott gumik, hanem inkább valami rozsdaszerű darabok hullottak ki, amik a fűtési rendszerben úszkálnak. Nagyon sok retek jött belőle.
Viszont most át látok rajta, és nincs elmálva a cső, tökéletesen egyenletes a felülete, semmi érdesség, semmi repedezettség.
Elsőnek én is azt gondoltam, hogy el van málva azért nem akar kijönni, de csak a sok kosz volt a ludas...
Sajnos nincs automata légtelenítő, vagy legalábbis én nem láttam még sehol. Szelep a kazán tetején a kéménytől nem messze szelepsapkával nekem is van, de nálam legalábbis az a kiegyenlítő tartáj szelepe, az meg nem légtelenítésre van... Legalábbis nálam csak az van.
Az ariston bs 24 hibával kapcsolatban ennyit találtam.
40, 50 fok zöld és a kémény lámpa narancssárga - Lack of water / Circulation fault-Warning or Plausibility test not ok
40, 50 fok zöld és a vízcsepp lámpa piros - Water circulation problem (if blinking it is possible reset the error)
Lehet, hogy levegő van a rendszerben? Olyat hallok a kazánból, hogy mintha bugyogna a víz. Pedig ugyanúgy töltöttem fel a rendszert most is ahogyan szoktam.
Nálam hőcserélővel van leválasztva a kondenzációs kazán.
A szekunderkörnél az alu radiátorok, rézcsövekkel vannak összekötve és nyitott a rendszer. A kérdés, hogy a nyitott rendszer okozhat-e korróziót, alu radiátorok esetén?
Tanácsot szeretnék kérni. Van egy Ariston BS 24 II típusú turbós átfolyós gázkazánunk. A napokban a radiátorokon lecseréltem a szelepeket thermo szelepekre és tettem a gazán elé egy vízkőtelenítőt. A radiátorok egyelőre le vannak zárva. Tegnap este feltöltöttem a rendszert vízzel és a következőt hibajelenség fogadott.
Megnyitottuk a melegvíz csapot és a kazán bekapcsolta ahogy kell, de kb. 10-20 másodperc múlva elkezdett villogni néhányat narancssárgán a kémény ikon melletti lámpa. Ezt úgy háromszor megtette majd az áthúzott vízcsepp ikon melletti lámpa kigyulladt pirosan és leállt a kazán. Az érdekesség még az, hogy a fűtés le van állítva és mégis elkezdett fűteni a kazán. Az előre menő cső forró lett.
60/40 lehetséges de a 60/20 már nem egy kondenzációs kazán esetében.A kazánelektronika delta t 20-25 fok felett(kazánfüggő) már letilt túl nagy grádiens különbség tekintetében.
Amúgy tök igazad van az elmúlt 10-20 hozzászólásod tekintetében...:-)
Hihetetlen az emberi hülyeség határtalan.
...és valaki tényleg elhiszi és boldogan örül a 11.5% os kamatnak amikor a boltokban 40-50% os infláció van...a gépészet világában meg sok mindenben 70-80%-os
Visszaolvasva a problémádat....azt az összekötő csövet mindenképp cseréld le újra ami a tágulási tartályra csatlakozik,mert szét van porladva belülről,olyannyira,hogy elzárta a víz útját a tartály irányába...a tartályodnak nagy valószínűséggel semmi baja csak fel kell fújni ahogy írták.
Nekem az SD Ecosy kazánban gyárilag van. A kazán tetején található a füstcső mellett. Egy kis műanyag kupakkal van lezárva, olyannal mint az autó szelepsapka. Ennek mindig lezárva kell lennie, csak a légtelenítés idejére kell lecsavarni a kupakot róla. Felesleges bohóckodásnak tartom, egy csavarhúzóval működő légtelenítőszeleppel ugyanúgy le lehetne légteleníteni.
Ritkán kell a fűtési rendszert légteleníteni, nekem kb 3 éve kellett amikor a szivattyú tönkrement és ki kellett cserélnem.
Ha mégis ilyen automata légtelenítőt akarsz beszerelni a kazán után a nyomott oldalra szereld be a fűtési rendszered legmagasabb pontjára.
Ha már végre működni fog újra a kazán és túl leszünk a fűtési szezonon szeretnék egy kis minőségi módosítást végrehajtani a fűtési rendszerben ha már 7 éve a szerelőknek nem sikerült.
Egy körben szeretnék csinálni egy rendszer tisztítást, egy szűrő beépítést és talán e opcionálisan egy automata légtelenítő beépítést.
A kérdéseim az alábbiak lennének.
Ha megcsináltam a rendszer alapos tisztítását amit egy Rothemberger Ropulse EDM készülékkel tervezek, akkor első körben egy szűrőt építenék be.
Sok sok utániolvasás után egy Fernox TF1 szűrőre gondoltam. Tudnátok segíteni, hogy mi a véleményetek a konkrét szűrővel kapcsolatban?
A másik gond itt kezdődik. A kiválasztott szűrő ha jól tudom akkor csak függőlegesen építhető be. Viszont a szerelők anno úgy alakították ki a csövezést, hogy a fűtési rendszer mind elmenő mind visszajövő oldala a kazán alatt van közvetlenük úgy 15 centire és ugye ide nem fér be a szűrő. Szerintetek mennyire lenne nagy hiba, ha a csövet lefelé fordítanám, ide be szerelném a szűrőt, majd 2db 90 fokos könyökkel visszafordítanám a csöveket és utána innen kötnék vissza a kazánra (merthogy ha jól tudom, akkor a visszajövő oldalra kell tenni a szűrőt)?
Ezen kívül szerintetek van értelme az automata légtelenítőnek? Ha igen, akkor azt az elmenő, vagy a visszajövő oldalra kell beépíteni?
Ha esetleg a fent leírtak oltári nagy hülyeségek, akkor esetleg tudnátok segíteni, hogy ti hogyan oldalmátok meg?
Olyan kérdéssel fordulnék hozzátok első körben, hogy adott egy emeletes családi ház részben régi alumínium radiátorokkal részben pedig új Immergas típusú radiátorokkal felszerelve. Mivel minden helyiségben más lenne a hőmérséklet igény (Fürdőszoba túl van fűtve, van egy szoba ami nincs használva így az is feleslegesen van felfűtve teljesen), továbbá vannak olyan helyiségek amiben beérnénk alacsonyabb hőmérséklettel. Ezért arra gondoltam hogyha ezekben a helyiségekben lévő radiátorokhoz lenne felszerelve sima mechanikusan állítható termofej az nagyban segítene a gázszámla csökkentésében. Ez 5 db helyiséget érintene. Szerintetek, ez valóban segítene csökkenteni a gázfogyasztást? Illetve ha igen, a másik kérdésem az lenne hogya termofejek felszerelésére (5db) kb mennyibe kerülne?
A kondenzációs kazán pedig tényleg csak akkor hoz és csak pár % nyereséget, ha alacsony visszajövővel használod, ahhoz meg egy átlag embernek le kell cserélnie a radiátorokat padlófűtésre.
A 30% mínusz csak kondenzációs üzemben igaz, ahhoz viszont a fűtésrendszert is le kell cserélni, mert a hagyományos radiátoros rendszer nem 30-40 fokos vízre van tervezve, hanem 60-70 fokosra...
Nálam úgy néz ki a helyzet, hogy egy szintes a ház. a tágulási tartály pedig a kazánban van, ami azt jelenti, hogy kb. 180-185 centi magasan van.
Minden cső az aljzatbetonban megy...
Őszintén szólva nem vagyok abban biztos, hogy jól értettem, de ha igen, akkor magyarán úgy kivett állapotban, üresen ha megfogom és elviszem egy kútra akkor tegyek bele 0,3 bár nyomást?
Nálam is ez lesz. Biztosan nagyobb lesz az új kondenzátor és nem fog beférni a régi helyére.
Kivezetem majd, ahogyan Te is írtad, és beleteszem egy kis dobozkába, itt a szivattyú kapocsléc doboza felett. Elég szűkös a hely.
A szivattyú tengelye nagyon könnyen, egyenletesen mozog.
Nem lett kiszerelve a szivattyú, csak a tengely előtti záró csavar (fedél) lett kicsavarozva és így fértem hozzá tengelyhez. Egy csavarhúzóval könnyen forgatható. Nem szorul, nem akad.
Mert ugye kellene egy előfeszítési nyomás. Alapból a rendszer legmagasabb pontja méterenként 0.1 bar és +0.3 bar. A víznyomást meg az előfeszítési nyomás +0.3 bar.
Kérdés, alapból mekkora nyomás kell a rendszeredbe? Ahhoz kell állítani a tágulási tartályt.
De szerintem bármelyik benzinkúton tudsz mérni nyomást, és pumpálni is.
Most kb. 1 órát keresgéltem, de sajnos nem találtam meg...
Azóta annyi történt, hogy sikerült kiszednem a tartályt. Rá kötöttem a bringa pumpát, sokáig erőltettem és egyszer csak megindult bele a levegő.
Nem tudom, hogy ennyi volt e a feladat, de ha esetleg igen, akkor tudnátok segíteni, hogy a visszaszerelésnél mit kellene csinálni?
Kell bele esetleg levegőt pumpálni, vagy jól van az úgy ahogy van, elég benne az a levegő ami üresen van benne?
Azt ki tudtam próbálni, hogy nem lyukas szerencsére...
Ha esetleg valaki leírja, hogy mi a feladat, akkor kérlek egy kis sorrendet is írjatok, hogy mikor kell pumpálni, ha egyáltalán kell meg hasonló dolgok...
Sajnos külön nyomásmérőm nincs a pumpához, azt előre mondom...
Néhány nap múlva már tudni fogom, hogy megoldás lesz-e vagy csak simán tapasztalatszerzés. :)
Ha nem gyógyul meg a kazán, akkor meg kell bontsam a rendszert, és a kazán főbb egységeit is ki kell szedni.
Majd jelzem, mire jutottam.
Más.
- Érdekes, amit a hőmérséklet korlátozó termosztát cseréjéről írtál. Mi már cseréltük néhány éve, de biztos, hogy a vezérlőegységhez és a benne lévő Reset-elő gombhoz nem nyúltunk. Az a gomb nem lett kicserélve, de a kazán ettől függetlenül működött.
Kíváncsi vagyok én is, hogy mit válaszolnak neked ezzel kapcsolatban az itteni szakemberek.
- Nálunk biztosan nincs 95 liter víz a rendszerben, de működik. A radiátorokban olyan 60-65 liter lehet összesen, plusz még néhány liter a csövekben és valamennyi a kazánban(hőcserélő, szivattyú, kazán csőrendszere).
Neked is csak radiátorok vannak vagy padlófűtés is megy a kazánról?
Köszönöm, ezt a "módszert" már régebben, fűnyíró gép motornál használt kondenzátornál már próbáltam.
Csak kíváncsiságból, a feltöltés, kisütés mikéntjének tanulmányozása végett.
Most a kapott kondikkal nem próbálkozom így, mert ha működőképesek is, a Kapocskáék által írtak miatt nem elég, hogy működőképesek legyenek, az is kell, hogy a kapacitásuk megfelelő legyen. Azt meg erre alkalmas műszer hiányában sajnos nem tudom megmérni.
Marad az új kondenzátor beszerzése. Elvileg holnap már kézbe is kapom.
Köszönöm a felajánlást, de sajnos nem visz felétek az utam.
Hogy a mai divat szellemében fejezzem ki magamat "Fejér vármegyében van a hazám.". Akarom mondani, házam.
Időközben ledöntött a lábamról valami kórság. Nincs autózás, nincs vásárlás.
Egy kolléga bevállalta, hogy beszerzi nekem a kondenzátort.
2,6 µF-ost sehol nem lehet kapni. Valószínűleg ezt direktbe a Wilo keringtetőkhöz gyártatták. De ahogy Kapocska is ajánlotta, jó lesz egy 2,5 µF-os üzemi kondenzátor is. Úgy néztem, ezeknek van akkora tűrésük (+-5%), amivel egybe eshetnek a 2,6-os (+10/-0%) sávjával.
Jelenleg ágynyugalom van meg várakozás. Elvileg holnap bedobja a kolléga, s kiderül, aminek ki kell. Nagyon remélem, hogy bejön Kapocska és C20NE felvetése, és megúszom egy kondenzátor cserével.
Őrláng? Az azért már vagy 25 éve nincs új kazánban...:D Az enyémben sincs 2003-ból.:D
Nem szarozom a kondenzációst, ha újat építenék, az lenne, felületfűtéssel. A kérdés az, hogy már meglévő fűtésrendszert érdemes-e lecserélni 30% megtakarításért???
A te 800 köbmétered a mostani elmebeteg árakkal számolva is évi 560000 forint. (Normál időkben 80000...) Mennyibe is kerülne nekem kidobni a régi fűtést és felületfűtést (mondjuk padlófűtést) kialakítani? 60000/nm? Az mennyi is lenne 110 nm-re? 6,5 Millió? Az hány év megtérülés? 12? (normál áron ki se számolom, mert értelmetlen) Köszi, nem érdekel.
Szerintem írj konkrét számokat, hogy mennyi volt a gázfogyasztás, mennyit takarítottál meg, mi alapján (pl becslés? mert az nem sokat ér), milyen fűtésrendszered van, milyen visszamenővel stb. Ezek alapján el lehet dönteni, hogy a fogyasztói társadalom motorja, a marketing áldozata vagy-e vagy ésszerű döntést hoztál.
Tényleg? Akkor túl sokat fogyasztasz. A túl sok fogyasztásra nem a még a fogyasztás a megoldás, mert abba fogunk mind beledögleni. A 8000 forintos villanyszámlámra milyen megtérüléssel, mennyi napelemet javasolsz? :D
Ha felületfűtésed van, nem kell. Nekem hagyományos collos vascsöves radiátoros rendszerem van, erre teljesen felesleges, értelmetlen lenne bármilyen kazáncsere. Amíg csak tudom, életben tartom a Termomaxot, mert azt én is karban tudom tartani, tudom szervizelni (nem tudom miből gondolod, hogy nem kell...)
Pontosan. Csak egyszerűbb beszopni az aktuális marketing bullshitet, mint végiggondolni és kiszámolni. Ugyanígy vagyok a napelemmel is, de az itt off. :))
Egyelőre esik a gázár a csúcs után, de meglátjuk, mi lesz januárban. A kondenzációs kazán pedig tényleg csak akkor hoz és csak pár % nyereséget, ha alacsony visszajövővel használod, ahhoz meg egy átlag embernek le kell cserélnie a radiátorokat padlófűtésre. Ami szép summa, ezt is bele kell számolni plusz a másmilyen kémény, mert kondenzációsnak persze a "hagyományos" gázkazán kéménye sem jó.
És ha mindezt megcsinálod, akkor kapsz évi mondjuk 3% nyereséget. Tehát ha eddig ezután évi 1 millió lesz a gázszámlád, akkor a kondenzációs miatt évi 30 ezer forintot. Ha a beruházásod mondjuk 3 millióba került, akkor száz év alatt térül meg, feltéve, ha a gázár nem esik visszább 100 év alatt.
És milyen igaz! :D Hat hónappal számolva duplázódik a megtérülés... Nekem kb. 4-500 lenne csak a kazán, de akkor az még a boltban van és nem otthon, beüzemelve, gáztervvel, kéménnyel, minden xarral együtt. Lehet, hogy a 1,5 kicsit sok, de hogy bő 1-1,2, az biztos!
Közben leeresztettem a vizet. Lekötöttem a kazánról a flexibilis csövét. Viszont nem igazán jön ki belőle víz, de a sújt miatt mikor a tetejénél ki akarom emelni akkor érzem, hogy van benne.
Közben még így is megpróbáltam pumpálni bele de nem tudok...
Neked az a hozzállásod, hogy szar a kondenzációs, meg drága.
Megtérülésnél meg nem látsz túl 3 hónapnál.
Holott ezt évekre kell tervezni.
Te szerinted 5 év a megtérülés, majd térjünk erre vissza januárban, mikor majd tovább emelkedik a gáz ára. És ha eléri a 2.000 Ft-ot akkor meg lesz kapkodás.
De hát ez a te döntésed, van pénzed rezsire. A lényeg, ne kelljen karbantartani a gázkazánt, meg faék egyszerű legyen.
Én meg már 5 éve felraktam a kondenzációst, gondolva a jövőre. És így most semmi gondom a rezsivel.
Én túllépem, de nem gondolkozok cserén, mert min 1,5 Millióba kerülne és ha hoz 20-30000-et havonta, akkor is 5 év a megtérülés. De ha csak 15-öt hoz, akkor majdnem 10 év....
A 30% mínusz csak kondenzációs üzemben igaz, ahhoz viszont a fűtésrendszert is le kell cserélni, mert a hagyományos radiátoros rendszer nem 30-40 fokos vízre van tervezve, hanem 60-70 fokosra...
A kazánhoz megkaptuk a leírását is. A műszaki adatok értelmezésénél elakadtam.
"Max. hőterhelés 24,5 kW, Min. hőterhelés 10,8 kW"
"Max. hőteljesítmény 22,3 kW, Min. hőteljesítmény 9,2 kW"
Melyik adat mit jelent?
"Minimális vízmennyiség a fűtőkörben 95 liter"
Nem lehet, hogy a "Minimális" az elírás, fordítási hiba, s valójában "Maximálist" kellett volna írjanak?
Megnéztem többféle Saunier Duval kazán leírását, és van ahol Minimális értéket szerepeltetnek, van ahol Maximális értéket.
Ha azt nézem, hogy a kazán minimális hőteljesítménye 9,2 kW, és összerakok egy elméleti rendszert radiátorokból erre a teljesítményre, akkor azoknak a radiátoroknak +az elméleti csőrendszernek az össz. víztérfogata messze elmarad a 95 litertől.
Ami még nem világos.
A kazánnak van egy hőmérséklet korlátozó termosztátja (szenzora), ami a hőcserélőre van felpattintva egy tartóval.
A termosztát cseréjénél az olvasható utolsó utasításként, hogy "A termosztátot a reset kapcsolóval együtt kell cserélni."
Ez nem elírás?
Nem azt akarták írni, hogy a hőmérséklet korlátozó termosztát cseréjekor a kazán a reset gombbal indítható újra?
A reset gomb vezérlő dobozába és áramkörébe van beépítve.
Más gyártmányoknál is az az eljárás, hogy a hőmérséklet korlátozó termosztát cseréjekor a reset gombot, azaz egy másik alkatrészt is cserélni kell?
(Az előző lakásunkban egy Vaillant kazán volt, de nem emlékszem rá, hogy annál így lett volna.)
Üdv! Kicserélted a kondit? Megoldódott a probléma, újra jól működik a kazán?
Ugyanilyen a kazánunk és első olvasatra ugyanaz a gondunk is.
Enyhe idő, 65C-s előremenő hőfokkal enyhén melegszenek a radiátorok. A visszatérő hőmérséklete olyan 25-30C között.
Az égő akkor indul, amikor a kijelző 25-28 fokosnak mutatja az előző kapcsolás óta visszahűlt előremenő hőmérsékletet. Először csak alapjáraton alacsony lánggal ég, majd mikor a kijelző 48-50C-t mutat, akkor nagy lángra kapcsol és 10-20 másodperc múlva a kijelző már 70C feletti értékeket mutat. Közben az égő már ki is kikapcsolt, mert a vezérlés szerint az előremenő elérte a beállított 65C-t.
Ezután a kijelzőn elindul az előremenő hőmérséklet értéke lefelé, majd 20-28C környékén kezdődik minden előröl.
Egy-két ilyen ciklus után a szivattyú fém háza érintésre nagyon meleg, miközben a műanyag része, amiben a visszatérő víz van, még csak nem is langyos.
A szivattyú tengelye lazán mozog, nincs elakadás. Nem a tengely szorulása miatt melegszik.
A radiátorokban meg kell forduljon a víz, mert lassan, de melegszenek.
Viszont a kazánnál az előremenő hőmérsékletének a kijelzőn látszó jojózása és az égő eközbeni ki-bekapcsolgatása miatt az embernek olyan érzése van, hogy valami nem működik megfelelően.
Ez lesz az első fűtési időszakunk ezzel a kazánnal, idén költöztünk ide.
Ezért is kérdezlek, hogy nálad van-e pozitív fejlemény, mert akkor nálunk is az lehet a megoldás.
Valószínű elfelejtettem írni, hogy a rendszert nyomásmentesítenki kell hozzá.
De volt már olyan, hogy a gumimembrán volt letapadva.
Valószínű ki kell szedni a tágulásit ,és úgy helyrehozni. Mindenesetre az jó hír, hogy nem jön víz, így valószínű a membrán jó.
A tágulási nyomását évente kellene ellenőrízni.
Ha eddig elég volt a 8 literes tágulási, akkor vehetsz ilyen kicsit. Igen ki lehet vezetni a kazán csatlakozását, csak nem egy elegáns megoldás, de a célnak megfelel.
"...a kazánod és a kéményed feltehetően a max teljesítményhez van kialaktíva."
Azért tudjuk, hogy hogy ment ez az esetek 95%-ban. A legtöbb helyre 24kW-os gázkazánt raktak be, ha kellett, ha nem. Egyrészt olcsó volt a gáz, másrészt inkább túlméreteztek, nehogy ne legyen elég...:) A nagyobb házakba -200 nm és felette, főleg vidéken- simán mentek a 30+ kW-os kazánok....
Én sokáig egy 80 nm-s, 220 légköbméteres házban éltem, FÉG C24-gyel. Most 110 nm, 350 köbméter és itt is 24 kW-os a kazán. :D
A sok kapcsolgatást úgy értettem, hogy egy fűtési ciklus alatt (tehát ki-be kapcsolgat a kazán, hogy tartsa a megadott vízhőfokot).
Ha nincs ez a jelenség nálad, van nem nagyon sűrű, akkor nem biztos, hogy nyersz a teljesítmény-csökkentéssel, hiszen csak annyit érsz el, hogy adott hőmennyeséget több idő alatt ad majd le a kazán, gázt ugyanannyit fog enni összességében.
Sőt ahogy írtam, a kazánod és a kéményed feltehetően a max teljesítményhez van kialaktíva. Ha ezt csökkented, akkor 'extra huzatod', nagy légfelesleged lesz, ami rosszabb hatékonyságot jelent elméletben. Persze hogy ez nálad pontosan mit és mennyit jelentene, azt csak méréssel lehetne megállapítani.
Eddig a begyújtáson kívül semmit nem kellett hozzányúlni.
Értem én hogy nem modern, de nincs semmi baja (amúgy 6 éve vette az előző tulaj újonnan, amikor még utoljára lehetett nyílt égésterűt üzembehelyezni)
Kollégám évek óta szív valamilyen olasz turbós kazánnal, és az elmúlt két év alatt legalább 250ezer Ft-ot fizetett ki rá alkatrészcserére és munkadíjra.
Ha kulcsos idomokat használok, akkor ahhoz kell vagy érdemes tömítő szalagot alkalmaznom? Jár bármilyen előnnyel vagy hátránnyal?
A házban lesz 3 csap, 1 tusoló, 1 WC tartály és 1 mosógép a földszinten, továbbá 1 csap és 1 WC tartály az emeleten (kb 3,5-4 m magasan), a leghosszabb csőszakasz maximum 10 méter lesz a GEBO-s csatlakozástól, a melegvizet villanybojler adja majd. A szerelvényekhez leágazó ágakat 16 mm-es csővel tervezem elvezetni, de mekkorával érdemes a főágamat vinni? A legjobb az lenne, ha a GEBO-s csatlakozónál leszűkíteném a főágamat is 16 mm-re, így olcsóbbak lennének a köztes idomok és az ötrétegű cső is, továbbá kevesebb helyet foglalna a cső. Na de így lesz kellő nyomás mindenhol? Hogyan szokták ezt megoldani?
Én is így vagyok a 19 éves Termomax ÖV Color 3V-vel. Egyszerű, mint egy faék, mindent látok és mindent értek rajta. Cseréltem gázszelepet, vezérlést, gyújtóelektródát, állítottam gáznyomást (12,5 mBar), tökéletes. Kitakarítottam az égőcsöveket (leszedtem a tálcáról), az öntöttvas kazántest meg örök, mint a nyomorúság, de ha nem, tagonként cserélhető. Most azon gondolkodom, hogy ledugózom az egyik fúvókát, hogy ne 2,5 köbméter gázt égessen óránként, hanem 1,6-ot. Volt ebből a kazánból 16kW-os, ami annyiban különbözik a 24-estől, hogy háromtagú az öntvény, nem négytagú és nem három fúvókája volt, hanem kettő. Minden egyéb paraméterben ugyanaz! Van kb 350 légköbméterem, arra a 16 Kw is elég lesz, szerintem...
Sziasztok Bosch Condens 2000W kazánban ma ki cseréltem az összelyukadt hőcserélőt.
Most az eddigi hibám megszűnt, már nem szökik fel folyamatosan megállás nélkül a fűtési rendszer nyomása, de van új jelenség.
Próbából be kapcsoltam a fűtést. Előtte úgy 1-1,2 bárra állítottam a nyomást. Mikor elérte a beállított 65 fokot már 3 bárra emelkedett a nyomás. Leállítottam a fűtést. Ahogy hűlil vissza folyamatosan csökken a nyomás. Tudnátok segíteni, hogy hol keressem az újabb bajt, és hogy azzal mitbtudok kezdeni?
És mi a rögzítés folyamata? Elvágom a jelenlegi acél csövet, erre hogyan fogom tudni rögzíteni ezt a "menetes véget"? Illetve van olyan megoldás, amit nem kell préselni, mint az ötrétegű csövek szorítógyűrűje?
Jelenleg acélcső(? - csatoltam a képet róla) van a házban, melyet ötrétegű csőre cserélünk, és annak segítségével bővítjük a hideg-melegvízhálózatot. Az elképzelés szerint a bejövő fő (acél?) csővezetékhez csatlakoztatunk ötrétegű csövet, melyet utána már a megfelelő idomokkal eltudunk mindenhova vezetni.
A kérdésem az lenne, hogy hogyan/mivel tudom az ötrétegű csövet a bejövő acélcsőhöz hozzákapcsolni?
Gáz cirkót el lehet helyezni tetőtérben olyan falon, aminek az egyik része már a 45 fokos, ahogy a lenti ábra mutatja? Illetve mennyire lehet közel a 45 fokhoz (2-es méret) vagy a tárdfalhoz stb? Nem találtam erre általános leírást a neten, csak mondjuk beszerelési kézikönyvekben kb ilyesmi van:
A fal és a kazán közt minimálisan betartandó távolság : Hagyjon elegendő szabad helyet a kazán körül, hogy szervizelés céljából könnyebben hozzá tudjon férni!
A kazán fölött a megadott H minitávolság betartása szükséges a füstcsővezetékek és alkatrészek felszereléséhez.
Az a baj, hogy szerinted nem kell karbantartani a facebook csoport meg tele van évek óta karbatartatlan életveszélyes gázkazánokkal.
Nem kellene elhinni, hogy csak a kondenzációst kell évente karban tartani, ez igaz minden gázkazánra, főleg a nyílt égésterűekre, mert azon életek múlhatnak.
Inkább költöttem 2*10cm vastagságú üveggyapotra a padlásfödémre, a 10centisnek 3 hete még 1100ft volt négyzetmétere a Bauhausban.
( Knauf insulation). Esküszöm karamell illata volt mikor fektettem. Ez a barna nem is volt szúrós, rövidujjúban csináltam, persze maszk az volt rajtam.
Belinkelnéd kérlek hogy milyen a tálcád? Nekem is Éti-m van és egyelőre nem akarom lecserélni, nincs kedvem ($$$$$), de kihoznám belőle amit lehet legjobb hatásfok szempontjából.
Nekünk picit lassabban fűt fel 40 fokra ha megy a keringető. Olyan 50 perc kell neki. De valószínűleg itt látszódik is az, hogy nálad nagyobb mennyiségre van állítva a gáz.
Nekem csak 2 fokozatom van. 1-esben 1800 1/min, 2-es fokozatban 2500 1/min.
Kipróbálom majd, hogy mit csinál.
Jelen helyzetben ha kapcsol a kazán, kapcsol a szivattyú is. Viszont nagyon kondenzál (csöpög a víz) Tegnap kipróbáltam, hogy a szivattyút 50 fok körül kapcsoltam rá és akkor már nem kondenzált. Szóval úgy néz ki kell egy csőtermosztát is.
Az a baj,hogy tavaly nem csináltam méréseket róla, hogy egységnyi idő alatt mennyire fűt fel. De emlékeim szerint ennyire gyorsan nem kezdett el melegedni a radiátor, szóval hatékonyabbnak gondolnám, meg jóval halkabb :)
Illetve tuti javított valamit mert eddig nem volt kondenzálás a régi tálcával. A mi tálcánkat már megette az idő, 5-6 "lepke" már nem is működött. Fotót csinálok majd róla, hogy nézett ki.
Igen 50e volt nekem is, a boltos azt mondta, olyan 10-15% fogyasztáscsökkentést el lehet érni ezzel az égőfejjel. Majd kiderül :)
Illetve ha feljebb állítom a gázmennyiséget nem fog a hőcserélő felől potyogni a rozsda?
Meg valószínűleg kelleni fog egy csőtermosztát is összekötve a szivattyúval mert jelen pillanatban ha kapcsol a kazán, kapcsol a szivattyú is és elég rendesen kondenzál a kazán. Viszont tegnap kipróbáltam, hogy 50 fokos kazánvíznél kapcsoltam rá a szivattyút és talán 1 csepp ha megjelent.
Talán másnak is segítség... Diktálósoknak, fűtési és vegyes profilra is. Lehetek szemtelen (és kicsit off-topic)? Segítenétek "viszonzásul" egy-egy kitöltéssel a kutatásunkat? Tényleg nem több, mint 5 perc a kérdőívünk kitöltése, mely itt érhető el: https://bit.ly/draga_elelmiszer Köszönettel: Dr. Szűcs Róbert
A padlófűtési körben az a szivattyú nagyon rossz helyen van. A keverőszelep és a padlófűtés közé kell tenni, nem pedig a hidrováltó és a keverőszelep közé.
Gondolom a vegyeskazánt a hidrováltóra kötöd rá, akkor oda kell egy szivattyú.
Szilárd tüzelésű kazán beszerelése előtt állunk. A szerelő azt mondta, hogy újabb keringető szivattyú beszerzése nélkül nem lehetséges. A kérdésem az lenne, hogy nem tud e esetleg valamilyen bekötést, ahol ezt, a már meglévő szivattyúkkal meg tudnánk oldani?
Neked is és C20NE-k is köszönöm az újabb útba igazításokat.
Csak a helyi műszaki vegyesboltba sikerült eljutnom, ahol se 2,6-os se 2,5uF-es kondenzátort sem kaptam.
Még jó, hogy enyhe az idő és csak éjszaka és ritkán kell kapcsoljon a kazán.
Időközben visszakaptam a szomszédtól a kis műszeremet, de ahogy sejtettem, nem lehet vele kapacitást mérni.
A műszerrel együtt kaptam tőle néhány 2,6-os és 2,5-ös kábeles kivezetésű kondenzátort is. Használtak, régiek.
Hogyan tudom speciális műszer nélkül megvizsgálni őket, hogy jók-e, üzemképesek-e?
Munka miatt kell majd menjek más településre a héten, s a terv az, hogy veszek egy újat.
De ha van rá mód, hogy akár a kazánban lévő kondi, akár egyéb kéznél lévő kondi "jóságát" megállapítsam, akkor tennék ez ügyben is egy próbát. Meg a tanulás sem árt.
Fürdőszoba felújításban vagyunk és választanunk kellene radiátort.
- A helység térfogata 19 m3, a ház 2010es építés, tetőtér, ahol van rendes szigetelés, de a 110 magas parapeten nincs, az 38as klímatégla.
- A fűtést egy buderus kondikazán biztosítja, földszinten padlófűtés, tetőtérben radiátorok, ahol a fürdő is van.
A lényegi kérdés. Ekkora fürdőhöz lehet-e olyan elektromosan is fűthető törölközőszárítot kapni, ami tudja biztosítani az alap fűtést is, vagy inkább két radiátorral kellene ezt megoldani? Úgy számoltam 900 watt kellene, de nem tudom ezt a paramétert tisztán elég-e nézni ilyenkor... (Esztétikusabb lenne az 1 radiátor...).
Úgy hogy víznyomás alatt van, nem lehet rátölteni a rendszerre? Az a helyzet hogy van előtte szelep, de bontani kell a rendszert hozzá, mert nem tudom másképp kienegedni a vizet a tágulásiból.
Nálunk is ÉTI-25 van, és nálam 40 perc alatt fűt fel 40-45 fokra.
Nálam 1 perc alatt kb 30 ezredet forog a gázóra.
Én azt ajánlom hogy a keringető szivattyú 3-as fokozatra legyen állítva, azért itt rengeteg vízről (4-500l) van szó. 1-es fokozat az szerintem édes kevés ennyi vízhez.
Legalábbis mi így használjuk, mindig is így használtuk, a kazán se lyukadt még ki, meg a 20 éves szivattyú se problémázik még.
Egyébként vettél észre bármi változást az új égőtálcával való fűtéssel kapcsolatban?
Gyorsabban felfűt és hatékonyabban? Vagy bármit vettél észre?
Csak kíváncsi vagyok, nézegettem én is, de amíg a jelenlegi jó, addig nem cserélném, ahogy elnéztem 50e forintos tétel újonnan.
Az alábbiban szeretném a segítségeteket kérni. DAB Evosta2 szivattyúk vannak a fűtési rendszerben. Összesen két db. Egy a földszint, egy pedig az emelet. Ma kapcsoltam be a kazánt, és sajnos az emelethez tartozó szivattyú tengelymegszorulási hibajelzést ad.
Ez alapján egyszerűen orvosolni lehet a kisebb megszorulásokat - amit feltehetően a hosszabb leállási idő okozott. Viszont ahogy az a videón is látszik, első lépésben a szivattyú alatti és feletti csapokat kell elzárni, ezzel kellene kiszakaszolni. Az én rendszeremben ilyen nincs.
A piros az előremenő ág, a fekete a visszatérő.
Így viszont nem merném kitekerni a szivattyú közepén lévő kis réz valamit.
Vagy amik a képen a szivattyú alatt és fölött vannak közvetlenül beépítve, azok visszacsapó szelepek?
Szóval kicsit tanácstalan vagyok, hogy merjem e vagy sem.
Ma arra jöttem haza hogy a nyomásmérő 6bar fölött volt és csöpögött a biztonsági szelep. A tágulási tartály a gázbojler és a biztonsági szelep közé van csatlakoztatva egy "T"idommal.
Elméletileg hétfőn megérkezik a hőcserélő, kicserélem, (bár nekem nem világos, hogy mi tartja jelenleg a helyén), aztán majd kiderül, hogy tényleg ez volt e a probléma...
Szeretnék a biztonság kedvéért mellé telepíteni egy villany megfelelőjét is.
A házban kizárólag radiátoros fűtések vannak.
Ha nem muszáj, akkor nem szeretnék külön bojlert és külön kazánt, hanem egyben szeretném a kettőt megoldani.
Egyetlen egy kritérium van, hogy erre összesen egy 3x16A-es leágazásom van, amit nem tudok bővíteni. (Nem 3x16A az egész ház betárja, csak dedikáltan erre ennyi van szabadon)
Esetleg erre tudnátok villany kazánt javasolni? Vagy bár mi alternatívát?
Ha lehet, akkor abban most ne menjünk bele, hogy ez meg éri e anyagilag vagy sem...
Nincs mit! Jó, hogy rátaláltam erre az értékre, mert így én is meg tudtam mérni a saját kazánom (Vaillant VKS 17E) "fogyasztását"...nálam 18L/30 sec a mért adat. Gondolom ez rendben van.
Sziasztok, tanácsotokat szeretném kérni. A családi ház pincéjében adott egy Thermomax 20kW gázkazán egy 90 literes saját indirekt tárolójával, lapradiátoros fűtés. Az éves gázfogyasztás: 2000 m3. A vascsöves rendszerre van kötve még egy vegyestüzelésű lemezkazán is. A 21 éves gázkazán elromlott/kilyukadt. Új gázkazán kellene a helyére. A kérdésem, miben érdemes gondolkodni: 1. Új gázkazán (kondenzációs?) + marad a régi Thermomax indirekt tárolóval + marad a vegyes kazán. 2. Új kondenzációs gázkazán + új indirekt tárolóval + marad a vegyes kazán. 3. Új kondenzációs gázkazán + új 150 literes villanybojler (minden ki van építve hozzá a fürdőszobába, a villanyóra is, mert régebben villanybojlerünk volt) + marad a vegyes kazán. 4. Új „sima” kéményes gázkazán (a régi helyére) + marad a régi Thermomax indirekt tárolóval + marad a vegyes kazán. Milyen irányba érdemes elindulni?
Lehet, hogy nem pontosan fogalmaztam. A bojlert nem a víz hálózatra kötném, így kizárnám a keveredést.
Így a bojlert a hideg vizes csatlakozásnál a vissza térőbe, a meleg vizes csövet pedig az előremenőbe kötném a kazánkörbe. Mindennap egyszer teljesen felfűtené a vezérelt áram, ezáltal a havi 210 kwh-t el tudnám használni, persze közben figyelni kell a mérőórát, hogy nehogy túlpörögjön.
A cél: elhasználni az áramfogyasztási, lehetőséget, és a meleg vizet a kazánkörben felhasználni, nem tárolni , és lehet hogy valamennyi gázt tudok spórolni .
Amennyiben így is rossz gondolat, akkor leállok róla!
Bocsánat, hogy belekotyogok, de a fórumtárs azt írja (m.zoli01), hogy 35L/min, = 17.5L/30sec....ez alapján inkább emelni kellene, vagy rosszul gondolom? :-)
Kb 110 nm-t fűtünk, nyitott rendszerrel (tágulási a padláson) keringető szivattyúval és öntöttvas radiátorokkal.
A kérdésem arra vonatkozna, hogy kapott a kazán új égőtálcát is és olvasgattam itt régi hozzászólások között, hogy: "Éti re az ököl szabály. ahány kw-s anyi liter / fél perc a gáz fogyasztás."
Na most nálam ez 35 l/min fogyasztás. Érdemes lenne ezen változtatnom, vagy hagyjam így.
Illetve a másik kérdésem, hogy most átmeneti időben napi 1 órát szoktunk fűteni este. 1-es fokozaton megy a keringető amikor kapcsol a termosztát a kazánnal együtt. 1 óra alatt 40 fokra melegszik fel a víz hőmérséklete. Azt tudom, hogy nagyon nem ideális ez az éti kazánnal. Érdemesebb lenne amíg átmeneti idő van, gravitációsra kapcsolni a rendszert a kondenzácíió elkerülése végett?
Ránézésre az enyém is de mérve 1uF volt a kapacitása 2,5uF helyett. Nekem nem fért el a dobozban mellé tettem egy tömszelencével kivezetve. Ha van rá lehetőség én a szivattyú motort is levenném, hogy meggyőződjek róla a tengely csapágyazása rendben van.
A leírásod alapján elég nagy a sansz, hogy szivattyú hiba. Attól, hogy valami átmegy rajta nem azt jelenti, hogy rendben van. Nekem is ez volt a jelenség és egy kondenzátor csere megoldotta.
22-es réz cső szakaszt a szűk hely miatt műhelyben forrasztottam be, de elmértem a szöget. Ha kimelegítem lehet korrigálni vagy ilyet nem szokás és kezdjem újra.
Ha nem menne, akkor -feltételezem- nem jutna el melegvíz a tőle 15 m-re lévő radiátorhoz, hogy úgy mozduljon meg benne, hogyan az ábrán jelöltem.
Persze az lehet, hogy ugyan működik, de nem úgy ahogy normál üzemben kellene.
- Gyakorlatilag a két legtávolabbi (EKORAD) radiátorral van érdemi gond. Ezeknél van az, amit az ábrán jelöltem.
- Na meg az is aggasztó, hogy a kazánban pillanatok alatt felmegy a víz hőfoka. Ha az érzékelő és a vezérlés jó, akkor csak ara tudok gondolni, hogy a szivattyú nem tudja olyan ütemben elszállítani a melegvizet a kazánból, ahogyan kellene és ezért melegszik fel pillanatok alatt. Dugulás is lehet valahol, meg a szivattyú is gyengélkedhet.
Akkor is gyorsan felmelegszik az előremenő víz, ha egy közeli problémamentes radiátorra engedem rá és a többi radiátort meg elzárom. Ilyenkor is még azelőtt felmelegszik a víz és kikapcsol a láng, mielőtt a radiátorban teljesen megfordulna víz.
Értelek. Ez egy nagyon alap rendszer. Nincs benne semmi extra szerelvény. Túláram szelep sincs.
Kombi kazán alatt egy réz osztó-gyűjtő. Osztó-gyűjtőn hőmérők, légtelenítők, leeresztők, a gyűjtőn a szűrő.
Minden radiátor önmagában van bekötve az osztó-gyűjtőbe.
A radiátorok átkötőszakaszosak. Mint az alábbi ábrán.
Azért gondoltam, hogy a radiátorban lehet dugulás, mert a radiátor érdemben csak az ábrán pirossal jelölt területeken melegszik.
Nagyon hosszú idő után, órák múlva, 80 fokos előremenő víz esetén a fehérrel jelölt részen is langyosodik nagyon-nagyon haloványan. Főleg a pirossal jelölt területekkel határos részeken. Nem túl biztató.
Ugyanakkor a kazánt is muszáj leszek megbontani (kazán belső rézcsövezése, kazán-osztó-gyűjtő összekötések, hőcserélő ellenőrzése), mert azt tapasztaltam, ha működik az égő, akkor sec perc alatt (~1 percen belül) felmelegszik a kazánban az előremenő menő víz. A kijelző szerint 30 fokról 85-89 fokra felszalad 1 percen belül, aztán a láng kikapcsol és csak a szivattyú mocorog hosszú ideig. Majd kezdődik előröl.
Érdekes módon ilyenkor a szivattyú is átforrósodik, annak ellenére, hogy a közvetlenül hozzá csatlakozó visszatérő ági réz vezeték nem olyan meleg. A szivattyú szinte olyan meleg, mint a kazánon belüli, hőcserélőből kilépő előremenő fűtési ág réz csöve.
Ott is lehet dugulás, meg az is előfordulhat, hogy a hőcserélőbe csatlakoztatott hőérzékelő is meghibásodott.
Nem fogok unatkozni a következő napokban.
Ha esetleg bármi ötletetek lenne saját tapasztalatok alapján, hogy mit/miket nézzek meg, köszönettel veszem.
Szerintem ez nagyon rossz ötlet. A bojlerben ivóvíz van, a fűtőrendszerben nagyon nem az. Meg egyébként minek tárolni bármennyi meleg vizet egy fűtésrendszerben, ha azt a gázkazán amúgy tetszőlegesen szabályozható módon állítja elő?
Nagyon megörültem a linknek, de sajnos nem őt keresem.
A mi radiátorainknál bele van nyomva (ütve) billogként a radiátor jobb oldalán a felső osztó külső oldalába az "EKORAD" felirat.
Kb. 8 mm magas nyomtatott betűkkel.
Egyébként a linkelt katalógus szerint -ha nem elírás- a 22-es radiátorok vastagsága (mélysége) 64,5 mm. A mieink kb. 104 mm-esek.
A most forgalomban lévő radiátormárkák között nem nagyon látok olyat, hogy egy gyártmányon belül a 22-es és a 33-as típusok vastagsági méretei megfeleltethetők lennének a mi radiátorainkkal.
Tartok tőle, hogy a mi radiátoraink valamilyen koppintások, mert az "EKORAD" szóra keresve idegen nyelvű keresésekkel sem találok semmit. Most, hogy radiátorokkal kapcsolatban nézelődöm, úgy tűnik ez a piac sem mentes a próbálkozóktól. Néhány gyártó gyártja a különböző fantázianeveken boltokba kerülő portékák zömét.
ZC 18.1 gázkazán nem akar beindulni. Konkrétan nem tudom az őrlángot sem begyújtani, mert nem jön a gáz. Kitisztítottam a kis csövet, de pici gázszagot sem érzek, tehát el sem jut odáig.
Hol kezdjem a hibakeresést? Először magam próbálkoznék, ha nem megy, majd hívok szerelőt. Van egy donor kazánom is, ha szükség lenne alkatrészre, bár gondolom lehetnek elöregedő alkatrészek.
"Hőszivattyús villanybojlert viszont nem ajánlott vezéreltre kötni, nemigazán bírják az állandó áramszünetet. Na meg akkor nem is kűködik hatékonyan. "
Innentől akkor nem kérdés hogy a hőszivattyús vonalat nekem nem kell erőlteni.
Nappalira áttérnem HMV előállításra nem érdemes mert túl vagyunk a kvótán áramból már, így 2800kWh teljesítményt 196ezer Ft-ért kapnám meg. (A HMV gázfogyasztás jelenleg 300m3 = 210ezer Ft)
De van egy kihasználatlan vezérelt áramom amit olcsóbban tudnék kihasználni, még akkor is ha kicsit kicsúszunk a kvótából mert az életben is kalkulált 2800kWh lenne a fogyasztás.
Ha már beruházok akkor szeretném hogy növeljünk a komforton a nagyobb bojlerrel (120l vs. 200l) és a cirkulációs vezetékkel.
Van egy 80 literes villanybojlerem a tetőtér beépítéses fürdőszobában amelyet most nem használunk.
Minden rendben van, rákötve a vezérelt áramra egy külön vezetéken.
Azt kérdezném, ha az emeleti radiátor körbe bekötném, és így keringtetném a kazánházban lévő gázkazán körrel,megoldható-e, mert így 80 literrel több meleg víz állna rendelkezésre a fűtéshez, amikor a bojlerben van meleg víz.
Nem állítom, hogy nálad is ez van, de nekem volt már ilyen. Albérlő lakott a házban, amiben kb 30-40 éve lett a központi fűtés megcsinálva (szép vastag vascsövekkel). A csövek persze úgy keresztezték a falakat, hogy simán be volt vakolva, nem cső a csőben. Az albérlő panaszkodott, hogy nem megy a fűtés, kiderült, hogy kevés a víz a rendszerben. Után lett töltve, aztán ezt még eljátszottuk egyszer, majd a nézegetés közben kiderült, hogy az egyik ilyen átmenő csőnél vizesik a fal (lent, sarokban).
Ezt megpróbálom megnézni. A földszinten a 30 éves csövek csak annyit mennek falban, ahol átmennek az egyik szobából a másikba, viszont a tetőtér beépítésnél a gipszkarton fal mögött, az eredeti padlástér maradékában mennek a csövek. A kamra felől lehet csak oda bejutni, az meg teli van pakolva cuccal, szóval nem egyszerű ellenőrizni...
Sosem. Amikor eredetileg kiépítették a lakásban a fűtést, egy cirkó melegítette a vizet és még csak az alsó szint volt beépítve, a tágulási tartály (az a nagy piros tartály, ugye?) a fürdőszobában a magasabban futó fűtéscsőre lett kötve. Aztán a tetőtér beépítésekor (10 éve) a cirkó helyett lett új kazán és két új keringtető szivattyú, de az a tartály ott maradt. A Google szerint ennek a fűtésrendszer legmagasabb pontján kellene lennie, de most nem ott van. Mintha valamelyik fűtésszerelő említette is volna, hogy az nem egészen kóser ott...
Plusz számold bele, hogy a hőszivattyús rendszer karbantartási költségei milyenek, kerül-e és mennyi pénzbe. Mondjuk a villanybojlert is kell vízkőteleníteni néha...
Nem várok csodát de a hőszivattyús és a sima bojler közötti árkülönbség (750ezer vs. 260ezer) megtérülési ideje 10+év, és nem tudok érdemi információt szerezni hogy kibír-e egylátaln ennyit a bonyolultabb technika. A villanybojler azért egy jóval igénytelenebb technika.
Amivel lehet megtakarítani az a szigetelés. Jobb szigetelés kevesebb tárolási veszteség.
Fűtőszál megint mindegy, hatásfokban, talán élettartamban lehet különbség, de a régi sima fűtőszálak is kibírtak 20-30 évet. Tehát igazából szerintem mindegy.
Szerintetek van lényegi különbség hatásfok szempontjából egy Hajdu Z200ErP és egy Hajdu IDE200S ErP között?
Sima 200l villanybojlert nézegetek aminek van cirkulációs csonkja. Az IDE200S igaz egy indirekt tároló hőcserélővel, de van benne elektromos fűtőszál is.
KOnstruckióban gondolom nem lehet olyan irdatlannagy különbség, nem?
Ha csak egybenyílt a hőcserélőn belül a két kör, akkor nem kéne elfolynia semmi látható helyen, amíg a nyomás el nem éri a biztonsági szelep határát. Ha a külvilág felé lenne lyukas, az meg azért látszana (és fel se menne a nyomás, inkább lemenne).
"Azt nem egészen értem, hogy hova tűnhet a víz a rendszerből?"
Nem vizesedik a fal valahol, ahol átmegy rajta a cső? Mert ilyen helyen szivároghat (főleg, ha esetleg régi vastag cső megy át falon, ami mondjuk 40 éves és már kilukadt)
A biztonsági szelep azért nyit ki, mert nem tud hova tágulni a víz. A tágulási tartályt kell valószínű kicserélni. Vagy beteszel a kazán alá a rendszerbe egy külsőt, mert az úgy olcsóbb.
Köszönöm. Ugye jól gondolom, hogy mivel légtelenítő csak a földszinten van, ezért inkább egy emeleti radiátornál kellene megbontani a rendszert és ott beletölteni?
Azt nem egészen értem, hogy hova tűnhet a víz a rendszerből?
Egy egyszerűbb csőszivattyú megfelel. A fiamnál 33 méterről szív, 50 körül volt az ára. Nekem egyszerűbb 20. forint árú van, 9 méter mélyről töltök egy 1000 literes tartályt, kb 1/2 óra. Neten van több is.
Van egy (lassan 10 éves) Bosch Condens 2000W kazánunk és a nyáron azt vettük észre, hogy picit csöpög belőle a víz. Végül augusztus közepén tudtuk kihívni a kazánszerelőt, aki megállapította, hogy a túlfolyásszelep(?) volt nyitva, ezért jött ki a víz. Elzárta a kazánban meg a fűtéscsöveken lévőket is, azóta nem csöpög a víz.
Szeptember elején azt vettük észre, hogy surrogó hang jön belőle, "erőlködik" és hibajelzés villog rajta. A kézikönyv szerint elment a nyomás és a nyomásmérő is 0-t jelez. Visszatöltöttem bele vizet, másnap ugyanez a jelenség volt. Azóta is naponta, kétnaponta kell tölteni (a fűtést még nem kapcsoltuk be). Egyik radiátornál sem láttam pocsolyát (bár a kilencből az egyikhez nem férek hozzá), a fürdőszobainál mintha egyszer láttam volna vizet kifolyni a szabályozó szelepből, de többet nem. Beszéltem szerelővel, azt mondta, hogy ilyen kis lyukat eléggé esélytelen megtalálni, át kellene mosni a rendszert és utána tudnak beletölteni valamilyen dugaszolófolyadékot - és mondott rá egy 230 000-es árajánlatot.
Hozzátartozik, hogy két és fél éve volt egy olyan gondunk, hogy a vízkő eltömítette a használati meleg víz csövét és Karácsonykor nem volt meleg vizünk. Januárban kijött a szaki és kitisztította, majd a fűtési idény végével a radiátorokat is átmosta (ez ugye bő 2 éve volt). Tavaly télen gyakran (2-3 hetente) kellett az emeleti radiátorokat légteleníteni (a kazán a földszinten), de most amikor ránéztem, teli van mindegyik.
Reális ez az árajánlat (Budapesten) vagy érdemes másik szakembert keresni? Lehet más magyarázata a jelenségnek? Egyéb tipp?
"létezik napelem program, ami pályázat teljes egészében visszanyerhető."
Amiből még 1 db nem került tetőre 1 év alatt, és ami egy eleve halott pályázat. Ráadásul csak meghirdetve lett, mert pénz az nincs rá. Ott ragadt brüsszelben.
Ez egy hétvégi ház, ahol ha ott vannak, természetesen wc, konyha, zuhany használata jöhet szóba. Persze a házban lesz egy 100 literes tartály, ahonnét a teljes vízrendszer lesz ellátva.
A szivattyú esetén a gyártó publikál egy jelleggörbét. Ott megnézhető, hogy milyen emelőmagasságnál milyen hozama van a szivattyúnak. 100m hosszú cső esetén már a cső ellenállása is jelentős, főleg ha kicsi a keresztmetszete. Tehát a simán megfelel esetén, az a kérdés, hogy mit szeretnél kezdeni a vízzel a házban, kell nagy mennyiség kevés idő alatt vagy elég ha csorodogál.
Egy 1000 literes tartályból kellene vízzel ellátni egy családi házat. Csak az a bökkenő, hogy a ház egy dombon van kb. 100 méterre a tartálytól végig 45°-os emelkedőn. Plusz ehhez jön a 20 méteres szintkülönbség.
Na ehhez a "rendszerhez" kellene egy erre a célra megfelelő pumpa. A szintkülönbséget leküzdeni egy dolog, viszont a 100 méteres távolság fel a dombra hanyaholható?
Nem zavar, mert ha megnézed lakosságarányosan, hogy a családok hány százaléka tudta igénybe venni akkor meglepődsz, hogy nagyon kicsi az arány. A matek a valóságban úgy néz ki, hogy eredetileg volt X az anyag és munkaköltség, mire számlásan a megdrágult anyagokkal megcsináltad addig lett X + 70-80%, majd ennek az állam visszadta a 50%, tehát maradtál a zsebedben 20% haszonnal (?). Pont azokat sgeítette, akik amúgy is megcsinálták volna ez csak egy kis motiváció volt csak. Környezetemben mindeki teraszt építet és szürke térkövet cserélt szürke térkőre, ez aztán a támogatás. De ennyit a politizálásról ezen a forumon, nem én kezdtem, hogy ki tehet a gáz áráról.
Sziasztok. Van egy Bosch Condens 2000W kombi gázkazánunk (7 éves). Ma vettem észre, hogy a fűtési kör nyomása 3,5 bár körül áll.
Engedtem le a nyomásból, de gyakorlatilag pár perc alatt visszaállt.
Megnéztem a kondenzvíz kivezetést, ott folyamatosan folyik ki a víz, így rá jöttem, hogy nyilván kinyitott a túlnyomás szelep és ott engedi le a vizet.
Mivel jobb ötletem nem volt, így kivettem a feltöltőcsapot, hogy megnézzem hátha azzal van a baj. Látszatra nem találtam hibát, bár csak azt tudtam kipróbálni, hogy ha el van zárva, akkor nem tudok rajta átfújni...
Amit még észrevettem, hogy ha el van zárva a kazánba menő víz és közben a valamelyik melegvíz csaptelepet kinyitom, akkor szépen lassan csökken a fűtéskör nyomása.
Szerintetek lehet mégis a felöltőcsap hibás, vagy inkább valahol máshol van a hiba?
Szeretnék kérni ötleteket, mert sajnos az elmúlt 3 évben 3x kellett szerelni a kazánt. Már 250.000 forintban volt és végül mind a 3 alkalommal én javítottam meg, így ha lehet idén már nem szeretnék szerelőt hívni, viszont amíg meg nem oldom, addig csak akkor van melegvíz, ha megnyitom a kazánba menő víz csapját, de persze akkor meg emelkedik a nyomás és megindul a vízfolyás a kondenzvíz kivezetőn...
Érdeklődnék, van-e valamelyikőtöknek az alábbi képen látható új, vagy használt, de kiválóan működő, eladó differenciál biztonsági nyomásérzékelője. Vagy tudjátok-e, hol lehet beszerezni? A kazán típusa: FÉG ZCK 12 HE-T
Szerelt, látott már az életben legalább valaki Hajdú HB 200-as bojlert? Van rajta ténylegesen cirkulációs csonk? Gépkönyv leírásban szerepel de a kapcsolódó pontokat jelölő képen nem mutatják.
...Az ne zavarjon, hogy az idei évben lakáskorszerűsítésre 6 millió forint pont ilyrlen célokra felhasználható, amiből 3-at visszakap az igénylő, ha van egy gyermek a családban, meg az se, hogy létezik napelem program, ami pályázat teljes egészében visszanyerhető. Volt energetikai program háztartási gépcserére...Panelprogram, hőszig. program...
Szeretnék egy kis segítséget kérni. Van egy Ferroli 24i kombi kazánom. Most fűtési idő előtt melegvízről átállítottam fűtés+melegvíz opcióra, a termosztátra kapcsol a kazán, láng rendben, őrláng is, nyomás rendben 1,5 bar. Melegvíz a csapoknál van továbbra is, viszont a fűtési rendszerben 30 foknál feljebb nem melegíti a vizet. A kazán és a padlófűtés hőfokjelzője is ennyit mutat csak. A fűtéskörbe kimenő cső épp csak langyos. Mi lehet a gond? Elsőre a mágnesszelepre gondoltam, hogy felakadt az átkapcsolás miatt melegvíz állásba, de szeretnék tanácsot kérni hol keressem még a hibát?
Egy kis segítségre volna szükségem... Adott a helyzet az alábbi kép szerint. A kérdés az volna, hogy milyen búvárszivattyút kellene megvenni ahhoz, hogy jól működjön a rendszer. 20m szintkülönbség, 100m távolság kb. 45° emelkedőn végig.
Meg tudom erősíteni az előttem szólókat, hogy sok szerelvényboltban segítőkészek nagyon. OBI vagy Praktikerben is kifoghatsz ilyen embert aki ért is hozzá és segítőkész és ideje is van, de jóval ritkább. A fényképen kívül esetleg érdemes lemérned a méreteket vagy esetleg úgy fényképezz, hogy benne legyen a mérőszalag is, hogy ha adniuk kell valami, akkor biztos legyen, hogy mekkora méretek vannak.
A kézmosó hideg oldali fali csapját pl. egy ilyenre cserélve megoldható a kézmosó és a mosógép azonos szerelvényen keresztüli, de külön elzárható ágakkal (szeleprészekkel) történő ellátása.
Ha nem barkácsáruházba mész vásárolni, hanem egy szerelvényboltba ott általában készséggel segítenek. Előny, ha csinálsz pár fotót, főleg olyat, amin látszódnak a sarokszelep feliratai.
Mosógépet szeretnék berakni egy másik helységbe, ahol külön kiállás nincs a mosógépnek, viszont van egy kézmosó.
Tudnátok segíteni, hogy milyen szerelvényt kellene venni, hogy ennek a kézmosónak a vízvételi pontjára és lefolyójára rá lehessen csatlakozni? (Most egy krómozott csőszifon a lefolyó, de természetesen ezt szabadon ki lehet cserélni bármire, amit tudtok ajánlani).
A kormánynak nem abban van a felelősége, hogy mennyibe kerül egy m3 gáz, hanem abba, hogy a lakosság hány százalékát támogatta energetikai korszerűsítéssel. Bezzeg az új építés meg a többi, amit nagy valószínüséggel amúgy is megépítettek volna... a lakosság nagy része meg ül az HH vagy rosszabb kategóriás szigetletlen viskoban és letolt gatyával várja a telet.
Egy termosztatikus radiátorszelep beszorult szeleptűjét hogyan lehet újra mozgásra bírni?
Korábbi fűtési időszakokban próbálkoztam 40WD-vel kicsit bekenni a szeleptestből kiálló részét, majd finoman benyomkodva mélyebben is működött a kenés. De most van egy két régebbi Herz radiátorszelepem, amelyeknek teljesen beragadt a szeleptűje.
Nekem úgy tűnik, hogy ezek a szeleptestek speciális szerszámok nélkül is szétszerelhetők, és hozzá lehet férni (kivehető) a szelepbetéthez. Jól gondolom?
- Valószínűsítem, hogy a szelepbetétet kiszerelve és a szeleptűhöz jobban hozzáférve orvosolni lehetne a tű beszorulásának problémáját is.
- Vagy a teljes radiátorszelep csere helyett megoldás lehet csak szelepbetétet cserélni.
Mi a véleményetek, házilag, normál szerszámokkal, sk. szétszerelhető egy termosztatikus radiátorszelep?
(Gondoltam, rákérdezek mielőtt leszerelem, de ha nem jó a gondolatmenetem, akkor a teljes szeleptestet cserélni kell és nem úszom meg a meglévő radiátorszelepek leszerelését.)
"Az orosz kevesebbet szállított, de azért több pént kapott..ő pénzénél maradt...sőt!"
Ezzel szemben a tények:
"Bár az orosz költségvetés 500 milliárd rubeles plusszal zárta az év első hét hónapját, mostanra ennek töredéke, 137 milliárd rubel maradt meg, ami jelentős augusztusi deficitre utal.
Szakértők szerint ez a csökkenő olaj- és gázexportnak tudható be, írja a Financial Times."
Az oroszoknak annyi, nyugati technológia nélkül és ezzel az elszigeteltséggel végük van és a gázuk se fog kelleni 3-4 év múlva. Évtizedekre vissza fognak esni, mi meg velük barátkozunk... Megint rossz lóra tettünk, mint az első és a második világháborúban.
Orbán és Putyin azt mondta, hogy ötödáron vesszük az oroszoktól a gázt és tuti hosszú távú szerződéseink vannak. Ezek szerint hazudtak.
Az igazság az, hogy Putyin (a Viktorka jóbarátja) meg rendszeresen zárogatja el az északi áramlat 1-et mindenféle kamu indokkal, jajj most épp karbantartani kell a szivattyúkat stb stb. Ez hajtja fel az árat, nekünk komoly problémát okozva.
Sokan szeretnék a gáz és a vegyest is felváltva használni.....én úgy látom , hogy a visszatérőre nics más megoldás mint 2 darab motoros szelep....Vagy tudtok mást?
... nem orbán és nem putyin, hanem a libsi EU! koma, a szankció miatt energia hiány van az EU-ban...a kerülőutakon beszerzett energiáért versengnek a kormányok minden pénzt megadva. Ami energiát elötte olcsón vettek, azt most horribilis árért. Az orosz kevesebbet szállított, de azért több pént kapott..ő pénzénél maradt...sőt!
A kormányok elkeseredett kereslete a világ más területéről is árfelhajtást eredményezett.
Magyarországon használhatatlan. Csak akkor használok tempomatot, ha külföldön járok és betartom az ottani sebességkorlátozást. Kivéve Németország. Ott azért a lovak közé csapok :)
Nagyon ritkán szoktak motorosok megelőzni. Olyankor inkább sajnálom őket, mert közel van a temető. Ilyen tempóval még az autóban is minimális a túlélési esély, motoron nulla.
Az autógyártók figyelnek erre is. Ilyen tempónál már te vezess és ne az autód. A tempomat egy nagyon kényelmes dolog, de hamar el lehet mellette aludni.
Ülsz a bőrfotelodban, halkan szól a zene, mindkét lábad szabad, ellazulsz, aztán egyszer csak vagy korlátot fogsz, vagy megtolod az előtted haladót.
A német autóklubok sokszor felhívják erre a figyelmet, ahelyett, hogy felkérnék az autógyárakat ennek mellőzésére. De ez sajnos üzlet.
Nem írom le, de vissza lehet osztani a tempót. Van az autóban megfelelő "technika" a károk minimalizálására. 10 év alatt egyszer kaptam egy 30 ezres csekket, azt is azért, mert olyan helyen nem számítottam mérésre és nem volt bekapcsolva a rendszer. Ehhez azért hozzá tartozik, hogy mindig hajnalban utazok, amikor igen gyér a forgalom. A kamionosok még ígyis sokszor tudnak meglepetést okozni, mert azok is hajnalban szállítanak. Meg azok a a halálba száguldók, akik 190-nél levillognak.
"Debrecenből Budapestre érni. Ez nekem átlagban 1 óra 25 perc."
Feleségem debreceni én budapesti, így 2-3hetente ott vagyunk, amúgy Budapesten élünk... te se 130-al közlekedsz, ha ennyi idő alatt fent vagy Pesten! :D
140 tempómattal ez 2 óra 10perc a pályán :) Motorral szokott nekem 1 óra 20perc lenni, de akkor nem írom le mennyivel megyek :D
Mindeközben a világpiacon már esett a réz ára. Előbb-utóbb el fog érni ide is. A gazdasági visszaeséseknél mindig esnek a nyersanyagárak, mert nincs rájuk annyira szükség:
Nem csodálkozok az árakon. Én papírral dolgozok és 2 év alatt háromszorosára nőtt az ára. Az összes többi nyersanyagom meg ötszörösére, és nem is lehet kapni. Kénytelen vagyok irreálisan nagy raktárkészletet tartani, hogy ki tudjam szolgálni az ügyfeleimet. Most mondhatnám, hogy Orbán, meg Putyin, de attól nem lesz olcsóbb.
"A használt téglalakások esetében az idei statisztikák szerint a legdrágább város Debrecen 703 ezer forintos átlagos négyzetméterárral, amit Győr követ 645 ezer forinttal"
Most mondjam, hogy eredetileg Győri vagyok ? :)
Hjaaaa, durva világ van. Mondjuk a jelenlegi hitelkörnyezetet figyelembe véve ez nem lesz sokáig így.
Mindegy, még felénk sem drágít semmilyen 5 millás beruházás 20 millát az ingatlan értékén. Ilyen összegeknél ritka az impulzív vevő, aki nem néz alaposan utána.
Csak hogy ontopic is legyek, a héten voltam egy épületgépész boltban, csekkolni az árakat, hát, mit mondjak, kibírtam röhögés nélkül. 8500Ft-ot mondtak a 35-ös rézcső méterére. A vicc, hogy az árajánlatok, amiket kaptam egy hőszivattyú bekötésre teljesen reálisnak tűnnek, pedig biztos voltam benne, hogy át akarnak baszarintani.
Ha mondjuk Budapesten dolgozol, az nagy szívás, mert sokszor több idő bejutni a városba, mint Debrecenből Budapestre érni. Ez nekem átlagban 1 óra 25 perc. A cégtársam Dunakeszin lakik, és azt mondja, totálisan élhetetlen, többnyire 1,5 óra, míg beér a céghez. Az ingatlan árak pedig az egekben, lassan Budapesten olcsóbb egy lakást venni, mint az agglomerációban. Így aztán értem az általad írt árakat. A statisztikák szerint Budapest után Veszprém, majd Debrecen a leg drágább város. Hidd el, mi sem örülünk ennek a ténynek. Pedig ez a fidesz "fővárosa" és számolatlanul áramlik ide a pénz. Nem titok, hogy az én cégem is hasznot húz belőle, mivel az építőipar peremén dolgozunk. De ez már kőkemény politika, így más topicba kívánkozik. Remélem nem léptem túl a tűrhetőségi határt.
A szezon végével meg az a gond, hogy az idén már biztosan nem lehet napelemem, talán jövő nyáron.
A teljes napelem piacot ellehetetlenítette az inverter hiány. Az EON SOLAR már közölte is, hogy rajtuk kívül álló okok miatt még a szerződésben kikötött 180 napot sem tudják tartani. Úgyhogy most a gázzal kell spóroljunk.
Bizisten elkezdek házakat felvásárolni debrecenben, mert házanként 15 millát lehet fogni rajta. Ezt ugye te se gondolod komolyan ?
Ahogy azt sem, hogy egy ilyen vásárlásnál a vevő a kinti napelem látványa miatt fog 20 millával többet fizetni. Biztos van ilyen is, de nem hiszem, hogy ez lenne az átlag. De nekem tökmindegy, majd meglátod majd a villanyszámlán szezon végén.
A napelem 5,9 milla. A hálózatfejlesztés 1, 060 milla volt. Az elektromos kazán a telepítéssel kb. 1 milla lesz. Ha összeadod, ez nem 5 milla.
Az ingatlanos pedig azt mondta, hogy a napelem az fent virít a tetőn, míg a föld alatti részeket senki nem látja.
A vevő a szemével vásárol. Megnézi a házat kívülről, belülről, megnézi az energiatanúsítványt, és amikor minden oké, akkor beleköt a csempe színébe.
Akkor jössz te és nagyvonalúan felajánlasz fél milla árengedményt, hogy éppen az ő ízlésének megfelelően citromsárgára cserélhesse a szaros csempéjét.
Én nem vagyok ingatlanos, de talán úgy 8 ingatlanos ügyfelem van. Ők tudnak valamit, aminek én híján vagyok.
Tehát nem szabad egy olyan beruházásba ölnöd felesleges pénzt, amit úgyis el fogsz adni. Nekem pedig kötelezően elköltendő 4,5 millám van lakáskassza pénzből. Éz nem az én véleményem, hanem az ingatlanosé, hogy most ebben az energiaszaros időben, mindenki azt a kurva napelemet keresi.
Ez egy óriási baromság, ne dőlj be az ingatlanosnak.
Semmi olyan 5 millás beruházás nincs, ami 20 millával növelné az ingatlan értékét. Pláne most nem, amikor irgalmatlan zuhanásban van az ingatlanpiac. A hőszivattyú pedig pontosan olyan értéknövelő beruházás, mint a napelem.
Mondjuk a te esetedben elég gyenge a szigetelés, ezért kevesebbet ér, mint a hasonló méretű házak. De ha mindezek mellett még egy energiapazarló fűtési rendszered van (villanykazán), akkor rögtön 6-8 millával kevesebbet ér, mert a vevő első dolga lesz valami normális hőszivattyút beépíteni.
Ha fent van a napelem, valóban 20 millával többet ér a ház, de csak ha eladom, márpedig ez fog következni. A hőszipka már nem tartozik ebbe a körbe. Azt senki nem fizetné meg. Minek ruházzak be még 6 millát értelmetlenül.
Van a klíma, ami ugye egy hőszivattyú, meg van a hőszivattyú, ami ugye hőszivattyú :)
Van levegő-levegő hőszivattyú, ami ugye klasszikusan a klíma, van víz-levegő hőszivattyú, meg van víz-víz hőszivattyú, ami ugye lehet talajszondás, geotermikus.
Ismerem a vizes hőszivattyúkat, el kell gondolkodnom a dolgon. Mindenképpen többszörösébe kerül egy villanykazánnak. Miután a napelem beruházás már a felénél tart, az mindenképpen megmarad. Viszont azt már többször említettem, hogy pár éven belül lecserélnénk a 150 m2-es házunkat egy kisebbre, mert már csak ketten lakjuk a nejemmel. Ezért meggondolandó, hogy mekkora pénzt toljak bele. A napelem ára mindenképpen visszajön, akár még kétszeresen is, de a többi, már bizonytalan.
Van klíma, meg van hőszivattyú. A kettő ugyanazon az elven dolgozik, de a hőszivattyúknak van egy olyan tulajdonsága, hogy a szekunder köre vizes (vagyis nem levegőt fúj, hanem melegvizet csinál). Amit kiválóan rá tudsz kötni a meglévő fűtési rendszeredre. (a padlóra biztosan, a radiátorokat lehet hogy méretezni kellene)
Szóval ezt ne engedd el szerintem.
Ha napelemmel kombinálod, akkor a jelen állapotok szerinti legolcsóbb fűtési megoldást kapod.
Bár a korábban leírtak alapján a hőszigetelést is kellene combosítani, főleg a födémen.
Padlófűtéshez nem nyúlnék, de a radiátor méretezést újra lehetne kalkulálni egy 45fokos előremenővel.
Ez bőven belefér az általam írt összegbe.
És a maradék 6 millióból meg simán összejönne egy hőszivattyú.
Ilyen összegű beruházásnál azért a helyedben már kikérném egy épületgépész mérnök véleményét is hogy mibe kell és mibe érdemes befektetni. Lehet hogy meglepődsz majd azon amit mond. Kömkel, Szaki ellenőr, stb. de van olyan is aki nincs a neten. A lakáskasszádhoz képest aprópénzért (százezres nagyságrend) tudnának kézzelfogható infóval szolgálni.
(8 éves termotéka kazánom van 12 radiátorral, éves szinten 2300m3 gázfogyasztás a gázbojlerrel együtt, tehát nagyon hasonló az esetedhez)
Fordítva nézed a dolgot. NEM a kazán teljesítményből kell kiindulni, hanem a jelenlegi gázfogyasztásodból, ugyanis ez egy mért érték a jelenlegi hőigényedre.
Ha az 2500m3, akkor az durván 25.000kWh energiának felel meg, ami 25MWh.
A napelemnek pedig egészen jól becsülhető hozama van, durván 1100-1200kWh/kWp a hozam éves szinten. Szóval a 15kWp meződ fog hozni 15*1100kWh-t, ami 17,25MWh, ami köszönőviszonyban sincs a 25MWh igényhez.
Teljesen mindegy, hogy adott pillanatban hogy modulál a kazán.
A lényeg, hogy befektetsz egy csomó pénzt most, és drágább lesz a rezsid, mint eddig. Sokkal.
Senki sem tudja meddig lesz szaldó. Ha majd eltörlik, akkor megint el lehet majd gondolkodni a hogyantovábbon. Egy villanykazán negyedébe sem kerül egy jól kiépített hőszipka rendszernek.
Ha már nem lesz szaldó, akkor ráérek gondolkodni más rendszeren. Lehet, hogy addigra a folyamatos technikai fejlődés új dimenziókat hoz.
Padlófűtésem van + 7 radiátor. A padlót csak a nagyobb hidegekben használjuk, amikor már mínuszok vannak. Addig simán elég a radiátor. Mindkét körön külön programozható termosztát van, így egymástól teljesen külön működnek. Húsz éve tökéletesen működik, és még az évi 2200-2500 m3 gázfogyasztás sem mondható nagynak, pedig egy 35 éves energiafaló TERMO ÖV kazán fűti az egészet.
A pénz pedig nem rámszakadt, hanem ahogy az előzőekben leírtam 3 db OTP-s lakáskasszánk volt, ami lejárt és májusban ki is fizették. Ezt viszont csak lakáscélra ( építés, felújítás, korszerűsítés .. stb.) lehet felhasználni, méghozzá 6 hónapon belül, mert különben az állami támogatást vissza kell fizetni.
"A 24kW-s gázkazán helyett elegendő a 15kWra fixen beállitott villanykazán"
Vajon mikor fog szabályozni?
A Napelemek megadott teljesitménye azért ritkán éri el a maximumott --ennek a 10%--30%a gyakrabban előfordul. Tehát szaldó esetén azért Hálózati vételezésre kell számitanod !
S meddig lessz a szaldó?
Amit leirtál a villanykazánról az a "moduláció" kész parasztvakitás. Ez igy olvasva bekapcsol 3 fázison X3kW fűtőtesttel. A"szabályzás " kikapcsol 1x3kW majd mégegyszer 3kW , s felfűtés után megint ,hogyan kapcsol?
Én sokkal komolyabbakkal is találkoztam , 500W---12000W folyamatos szabályzás.
Csak zavarvédelme nem volt !
Szerintem is jó üzlet , a felszerelése ! (ha én szerelem )---Az üzemeltetése meg nem nekem fáj.
Ha már rádszakad ennyi pénz akkor érdemes volna valami jövőbemutató átalakításba fordítani szerintem.
Komplett fűtésrendszer átalakítás, és egy rendes hőszivattyú.
Nem tudom mennyi radiátorod van de egy cirka 150-170ezer Ft / radiátorral számolva lehetne kalkulálni a fűtésrendszer átalakítást + erre jönne a hőszivattyú.y
teéjesítményre vonatkozóan azért egy rendes havas napon (8 éve Március 15-e) azért szerintem kb. nullát termelne a napelemed, de a kazán meg kívánná a nagy teljesítményt.
A napelemes fórumon és itt is mindenki azt állítja, hogy a napelem nem képes kiszolgálni egy villanykazánt.
Ez azért van, mert mindenki úgy gondolja, hogy mondjuk egy 12 KW-os kazán folyamatosan 12 KW-on működik. Pedig ez nagyon nem így van. Vettem egy könyvet a villanykazánokról, szakember írta.
Azért is jó az elektromos fűtés, mert könnyedén és tűpontosan szabályozható. De mit jelent ez a villanykazánoknál. A kazán méri a belőle kimenő és visszatérő fűtővíz hőmérsékletét, és a különbözet nagyságának megfelelően szabályozza saját teljesítményét.
Egy példa: átlagos lakásmérethez jellemzően elegendő egy 12 kW-os teljesítményű elektromos kazán. Amikor hazaérek van a szobában pl. 20 C fok, ekkor a radiátorokban a víz is 20 fokos.
A szobatermosztátot bekapcsolom és elindítom a fűtést, a 20 fokos vízből a kazán – teljesítményétől függően – 40-50 fokos előremenő fűtővizet képes felmelegíteni.
Mivel én 60 fokos vízzel kívánok fűteni, így teljes 12 kW teljesítménnyel működik, hiszen még hideg a visszatérő víz. Ahogyan melegszik az egész rendszer, a visszatérő víz hőmérséklete folyamatosan emelkedik, egyszer csak már 60 fokos lesz a kimenő vízhőmérséklet.
A visszatérő víz hőmérséklete még tovább emelkedik – hiszen már a melegebb szobában nem hűl annyira vissza – nem kell 12 kW fűtési teljesítmény a 60 fok kimenő vízhőmérséklet eléréshez.
Ekkor van az, hogy a kazán még működik, de már lehet, hogy csak 3 kW fűtőteljesítménnyel. A kazánokban meghatározott teljesítményű fűtőegységek vannak (pl. 3 kW) és 12 kW fűtőteljesítménynél mind a 4 db beépített egység működik, de a csökkenő fűtési igény hatására sorban kapcsolnak le az egyes egységek.
Persze a lekapcsolás is “okos” módon történik, vagyis változó sorrendben, így kímélve az egyes fűtőpatronokat, ezzel is évekkel növelve az élettartamukat.
Szerintem ez elég érthetően van megfogalmazva. Nekem a szobatermsztátom úgy van programozva, hogy amikor nem vagyunk otthon (dolgozunk) és éjszaka 18 C-ra szabályoz. Hazaérés előtt 1 órával átkapcsol nappali üzemmódba és 21 C-ra fűt. Kb. 1 óra alatt eléri a ház a 21 fokot, onnantól a gázkazán lekapcsol és csak néha néha kapcsol vissza, hogy tartsa a hőfokot. Egy villanykazán esetén is ugyanaz történik, ő is lemodulál mondjuk 3 KW-ra és azzal tartja a hőfokot.
Egyébként berakok majd a villanykazán elé egy háromfázisú fogyasztásmérőt, így folyamatosan látom majd a tényleges fogyasztást.
A 2. pont egy kombi villanykazánra vonatkozik, ami a melegvizet is megtermeli. Ebben az esetben a gázbojlert kikötöm a gázból és csak a villanykazán által megtermelt melegvizet tárolná. Na, erre vonatkozott a kérdésem, hogy ez így megoldható-e?
"Tehát két megoldás van, lesz egy szimpla elektromos kazán, és marad a bojler,
vagy berakunk egy kombikazánt, és a bojlert puffertartálynak használva lesz
a fűtés mellett melegvíz is."
1. Elektromos kazán és marad a gázbojler.
Ehhez mit vársz? Lesz egy energiazabáló COP1-el működő villanyfűtésed, amit egy igen drága napelemes beruházással üzemeltetsz, míg lesz szaldo, aránylag olcsón, de abban a pillanatban mikor törlik a szaldot, ki fogod kapcsolni a villanykazánt.
2. Berakunk egy kombikazánt.
Közben meg ezt nyilatkozod. "A kombi kondenzációs gázkazánnal biztosan le tudnám vinni a fogyasztást az árstoppos szint alá, de kazán + kéménybélelés, tervezés, engedélyezés több, mint 1,2 - 1,3 milla. Ha pedig eltörlik az ársapkát, dobhatom ki az egészet."
Akkor mi is van a 2-es ponttal? Hogyan is képzelted el?
Szóval, az van, hogy 1kWh áram 72Ft. 1m3 gáz 720Ft (vagy valami ilyesmi)
1m3 gáz durván 10kWh áram, szóval ársapka nélkül (a kedvezményes zónát kihagyva) pont ugyanannyiba kerül a kettő.
Szóval, ha a napelemet kihagyod, és simán egy kondenzációs kazánt felpattintasz, akkor leszel azon a költségszinten gázzal, mint a villanykazánnal. Ezt persze tudod csökkenteni a szaldós napárammal, amíg van szaldó. Szóval a kérdés igazából az, hogy megtérül-e a napelemre befektetett pénzed, mielőtt a szaldót eltörölnék.
Amiért mindenki a hőszivattyút emlegeti, az csak azért van, mert az képes 1kWh villamos energiából 2-4kWh fűtési energiát csinálni, és simán ráköthető a meglévő padló- és radiátorfűtési rendszeredre. Szóval a gáz vagy villanykazánhoz képest eleve van egy 2-4x-es energia előnye, illetve napelem nélkül H tarifával továbbra is a régi tarifákon tudnád üzemeltetni.
Ehhez képest a napelem belekerült 5+ millába, ami megtermeli a villanykazán energiaigényének kb 2/3-át, a maradékot meg fizetheted, ami saccra több lesz, mint eddig valaha a gázszámlád. (15kWp cirka 16,5MWh, neked meg kellene 25MWh, mondjuk 8,5MWh hiányzik, az 8500kWh, az cirka 600k per év, csak a villanykazán fogyasztására, a napelemen túl - 72Ft-al számolva, de felteszem a kedvezményes sáv elmegy az alap villamos igényre)
Azt most inkább hagyjuk is, hogy az áram nem 72Ft, hanem inkább 200+Ft piaci áron, és erre rá fognak jönni majd fent is.
Tudom, hogy már mélyen benne vagy a dologban, de a szigetelés combosítása, a kondenzációs gázkazán, a hőszivattyú mindegyik jobb befektetés lett volna, mint ez. Az, hogy az ingatlanos mit mond - már bocs - de a lőtéri kutyát nem érdekli, el ne mesélje már nekem, hogy 5m befektetéssel 20m-val ér többet az ingatlanom, mert körberöhogöm.
Viszont.
A napelem jó buli, csak nem szabad elfüstölni COP1-el (villanykazán). Ha nem is idén, de majd egyszer veszel egy hőszipkát, és onnantól élvezheted igazán az előnyét.
Ebből is következik, hogy az, hogy most éppen hogyan kötöd rá a villanyazánt a meglévő rendszeredre teljesen irreleváns, nem lesz olcsóbban fenntartható egyik sem. Azt válaszd, amit olcsóbban kiviteleznek.
Az inverter 15KW. És nem sok választásom van a villanykazánon kívül. És kizárólag arra szeretnék szakmai segítséget kapni. Az, hogy kinek milyen elképzelése van 8 milla elköltésére, engem hidegen hagy, ez az én házam. Ha valaki tud az eredeti kérdésemre szakmai választ adni, azt szívesen fogadom.
Az 1,1 milla az új mérőórahely, a hálózat átalakítása és a hálózatfejlesztési hozzájárulás volt. A napelem rendszer 5,9 milla lesz (15 KW), ami még 1 millával bővíthető 20 KW-ig. Az EON SOLAR telepíti, ők adták a leg elfogadhatóbb árajánlatot. Mielőtt még a magas költségekért aggódnál, én ezt befektetésnek szánom. Egy ingatlanos barátom azt mondta, hogy ezzel a ház 20 millával fog többet érni.
A kombi kondenzációs gázkazánnal biztosan le tudnám vinni a fogyasztást az árstoppos szint alá, de kazán + kéménybélelés, tervezés, engedélyezés több, mint 1,2 - 1,3 milla. Ha pedig eltörlik az ársapkát, dobhatom ki az egészet.
A napelem kiépítés már májusban elkezdődött, most ott tartok, hogy jövő hét kedden jön a TITÁSZ berakni az új oda-vissza mérő órát. Ez eddig 4 hónapba és 1,1 millába került. 3x20 amperről 3x40-re bővítek. Ezért már csak kizárólag a napelem lehet a megoldás. Hőszipka kilőve, marad a villanykazán. Kizárólag ennek a bekötésére kérek tanácsokat. Mi a leg gazdaságosabb megoldás?
A gyártók puffernek hívják 200l-től 5m3-ig, biztos nem értenek hozzá.
Nekem nem kell óriási, igazából csak két hőforrást akarok közösíteni. Ha kiegyenlítő, akkor legyen az, igazából pont nem érdekel a nevezéktan a végeredmény szempontjából.
Amiket neten találtam, azok bolgár, török gyártásúak, ezek elérhetőek raktárról. Az olaszra várni kell, a többi meg mintha nem létezne. Fogalmam nincs (tapasztalat hiányában), hogy mennyire fogok anyázni 2-3 év múlva, ha meg merek venni egy bolgár/török megoldást - Falcon/ELDOM/Sunsystem, ezeket találtam. (ezeken bőven van elég csonk)
A kérdésem arra vonatkozott, hogy ha esetleg van itt gyakorló gépész, akinek van bejáratott márkája, akkor ne tartsa magában.
A fotelszakértő megoldást én is ki tudom következtetni magamnak.
Nem vagyok szaki, se szerelő, csak épp talán meg van a magamhoz való józan eszem.
Na.
Én simán betennék egy "villanykazánt" a rendszeredbe, de semmit nem vátoztatnák meg ezen kívül.
Gázbojler marad, gázkazán marad (pöcs se tudja mi lesz, lehet egy év múlva más vezetés a Parusszkinál és óccsó gáz, mert van gázuk, az bőven)
Ha meg még van affinitásod, akkor beraknák egy vegyestüzelést is és mindjárt három lábon vagy fűtésileg, a három közül az egyik csak tán' mindíg megfizethető lesz.
OK, lehet szaldót egy tollvonással megszűntetik, de azért télen is tud sütni a nap, lefejsz a 16kW-ból 7-et nappal és bele a villanykazánba, ha csak heti 2-3 napot, akor is jó.
Melegvíznél (HMV) én a tárolóstól jobbat/egyenletesebbet nem tudok.
Villanykazán. Értelmesebb dologra is el lehetne költeni azt a valag pénzt.
Első körben padlásszigetelés. Az a perlitbeton már akkor sem volt igazán jó, mikor kitalálták. AZ kb mintha nem is lenne.
Bojlert nem puffertartélynak használod, hanem indirekt tárolónak. Puffertartályban fűtési vizet tárolunk, indirekt tárolóban HMV-t.
Ha már van egy 15kWp-s napelem rendszered, akkor miért is nem villany a HMV???
Éves gázfelhasználásod 2200-2600m3 gáz. Ezt kiváltani azért kell egy 22MWh-26MWh villamos energia, amit ugye egy 15kWp-s rendszer nemigazán termel meg. És mi lesz a szaldo után?
kiszedtem a merulocsovet: a melegvizcsonk felol bentrol kell kifele kieroszakolni. belul levagtam a merulocso maradvanybol annyit hogy 10 cm legyen csak az eredeti csonkbol lathato. kivul a melegvizcsonkba belefurtam 1 cm melyen 13-as furoval amivel elvekonyitottam az oda beszoritott merulocso veget. utana bentrol utogetve egy fel kg-os vasteglaval kiutohettem. koszi a segitseget
A konvektorok borzasztóan rossz állapotúak, a kisszobában évek óta nem működik, olajradiátorral fűtötték... A fürdőszobai fali vízmelegítő szintén kuka. Feltöltős villany- és gázórás lakás, csóró tulajoknak nem volt pénze semmire. Robbantunk mindent és teljesen felújítjuk.
Vettünk egy 55 nm-es lakást, egy négyemeletes társasház negyedik emeletén. Két szobás, a fűtés idáig konvektorral volt megoldva, amit meg fogunk szüntetni.
Maga a lakás teljes, a gépészetre is kiterjedő felújításon fog átesni és most próbáljuk kitalálni, milyen fűtés legyen. Itt ki lehet alakítani cirkó fűtést, falon keresztül is, a tetőn keresztül is (legalábbis a gázos szerint, aki kinn járt nálunk). Kérdés viszont, hogy megéri-e hosszú távon gázfűtésbe fektetni, főleg az ára miatt. A ház nincs szigetelve, és egyelőre az elektromos hálózata sincs még felújítva. Mit gondoltok, minek lenne értelme? A két szobába kerülni fog egy-egy split klíma, de mivel oldjuk meg a többi helyiség fűtését és a melegvizet?
A másik ötlet még MIKA volt. Gondolkodjunk teljesen elektromos fűtésben/bojlerben? Megéri hosszútávra a gázfűtés megtartása?
Ha beállítom az elektromos kazánt, és mellette marad az ARISTON, akkor éves szinten mindössze 300-360 m3 gázt használnék a melegvízre, az pedig kedvezményes lenne, bár kérdés, hogy meddig?
Mivel 500-900m3-el a kvóta fölött vagy és éves szinten 300-360m3 gázt, a melegvíz előállítás ha nem változik semmi és nálad sem semmi akkor 210-262ezer Ft. Ezzel kalkulálj ne a kedvezményes gázzal.
Nem nagyon találok információt arról, hogy mi a különbség teljesítményben egy régi fajta acéllemezes radiátor (olyan forma mint az öntöttvas)és egy mai acél lapradiátor között. Arra lennék kíváncsi, hogy egy 900*1000-es külső méretű régebbi típusú radiátor, lecserélhető-e egy ugyanilyen méretű K22-es lapradiátorra? Esetleg kisebb méretű is elég vagy éppen nagyobb kellene a régi helyett?
Alaplapot kiszedném és belülről megtoldanám a csövet vagy vas , vagy rézcsővel.
A sajátomat most csináltam, kicsit egyszerűbb volt a dolgom, mivel mindkét csövet cseréltem colosra. Így csak egy hosszú colos vascsövet bedugtam és körbehegesztettem.
Cseredarabot vettem, hosszu muanyag cso a vege picit kiszelesitve egy femgyuruvel kb 1cm szakaszon. Ezek szerint csak belulrol lehet kivenni. Valoszinuleg ki kell huzni a vizterben levo csonkbol? Mozgatni picit tudom de egyelore nem adja magat
Hajdu bojler (Z80) melegvizes merulocsovet hogyan kell kicserelni? Ez az a hosszu, bojler belso tetejeig ero cso ami a melegvizes csonkba vezeti a bojler legtetejebol a meleg vizet. (Nem az anod nem a futoszal nem a bimetal homersekleterzekelot tartalmazo tokcso, azaz semmi koze az alaplapi szerelvenyekhez.) A bojler belsejeben cserelheto, vagy a melegvizes csonk flexicsovet vegyem le kivul es onnet lehet kihuzni? Van valami tapasztalat?
Ajándékba kaptam, 1 colos. Ahova betenném ott 3/4-es csatlakozások vannak. Ti hogy oldanátok meg? Forrasztani nem tudok, gebo bordáscsővel viszont dolgoztam.
Mellékelek egy képet hogy hova lenne. Az x-elt szakaszr venném ki.
3 szerelőt kerestem, november előtt senki nem ér rá. Ezért tenném be magam.
Nem pont olyan, csak hasonló, tekintve, hogy az érintett csap kb. 40 éves, ami eddig teljesen jól működött, majd egyszercsak nem fordult el a zuhanyváltó.
Ha nincs más, akkor csere, csak reméltem, hogy van valami trükk, amivel mozgásra lehet bírni, tekintve, hogy 1-2 hete még simán váltott.
Egyszerűbb kicserélni, mint fogóval járni zuhanyozni.
Ha minden igaz, ez kell bele: Javító készlet - STROHM MOFÉM Zrt. (mofem.hu) , de én kicsavarnám és megnézném a rosszat, mielőtt megrendelem. Amúgy ha olyan a csapteleped, mint amit belinkeltél, akkor Mofém Eurosztár kádtöltő csaptelephez keress mechanikus zuhanyváltót. Az automata, vagy KMT (kád- és mosdótöltő) csaptelephez valósi az nem jó neked.
Nekem FÉG C30-as kazánom volt a gyári szivattyújával (zöld Wilo, azon nem voltak fokozatok), 3 radiátort nyitva kellett tartanom hogy biztonsággal begyujtson a kazán. Ha csak 2 radiátor volt nyitva néha elfelejtett begyujtani, 1 radiátorral meg semmiképpen nem gyujtott be.
Ez azért van így mert egy áramláskapcsoló van a kazánban, amikor elindul a szivattyú az áramló vizet érzékeli és ekkor gyujt be a kazán. Ha lezárod a radiátorokat gyenge lesz az áramlás és bizonytalan a begyujtás.
Ha a szivattyú teljesítményét lejjebb veszed valószínűleg még ront a helyzeten.
De hát minden fűtési rendszer más és más, ki kell kisérletezni hogy hány radiátorral milyen szivattyúteljesítménnyel gyujt be biztonságosan.
Illetve sajnos nem tudtam, hogy a melegvíztárolóban időközönként anódrudat kell cserélni. 10 éve nem volt cserélve. Ha most úgyis beszerelem a fűtőbetétet, akkor ezt is kicserélném, viszont nem találok (weben legalábbis) megfelelőt (vagy nem válaszolnak, mikor kérdezek). Max 800 mm-es hosszú, 1"×26mm átmérőjű rúdra lenne szükségem. Hol tudnám ezt beszerezni?
A hátsólábra is gondolva esetleg a pufferba még egy elektromos fűtőbetétet is szerelni ( ha a hőszipkának nincs alapból mint rásegítés a fütésre ) ? Ha esetleg nem lenne gáz és a hőszipka meg meghibásodna , akkor szükségmegoldásnak ? Ha már benne lenne , enni nem kér , de jól jöhet .:-)
Én keverőszelepnek használok ilyet, teszi a dolgát, semmi gond nincs vele, de gyanítom a többi is kb. ugyanilyen lenne a nevesebb gyártóktól. Hacsak nem azért mondják mert van olyan paraméter amit csak az ESBE gyárt...
Akkor két csonkon keresztül menne a gázkazán , másik kettőn keresztül a hőszipka és másik kettőn meg a fűtés az ellenkező oldalon a betápokkal szemben ?
Az is egy megoldás , ahogyan Te írod . Tehát párhuzamosan kötöd a hidrováltóból kilépő részt a pufferral . Viszont valóban egyszerűbb lenne , ha a puffer lenne egyben a " hidrováltó " is , tehát arra dolgozhatna a gázkazán is a motoros váltószelepen keresztül .
Semmi értelmét nem látom, hogy a puffert a hidrováltóra kössem.
Szóval vagy az van, hogy berakok egy motoros váltószelepet a hidrováltó/puffer után, amit megvezérlek, vagy beépítek xdb visszacsapó szelepet plusz egy szivattyút. Nem olcsóbb a váltó ?
Alternatíva, hogy a puffert két irányból táplálom, és marad a mostani elvételi kör
A hőszipka egy pufferra dolgozik . Ez egy külön kör . A pufferból a hidrováltón keresztül még egy keringetőszivattyú beiktatásával fogod forgatni a vizet . Ilyenkor az új keringető körébe kerül a visszacsapószelep .
> Miben különbözik egy rendszerben a gázkazás és vegyestüzelésű kazán, vagy gázkazán és hőszivattyú?
Gondolom semmiben :)
Tehát, a helyzet a következő nálam:
Van egy zöld, vastag cső, a hidrováltó elvételi oldalán, ez az elosztó (nem tudom mi a hivatalos neve), ezen ül két szivattyú (padló-, radiátorkör), amik a kerintegést biztosítják. Jelenleg egy hőforrás van, a gázkazán. A hőszivattyút kellene valahogy rákötni a rendszerre, és nyilván az lenne a cél, hogy választani tudjak a hőforrás között (a vezérlés nem gond, azt megoldom, csak a vizes oldalt akarom megérteni). A hőszivattyú után egy puffertartály lesz beépítve, nyilván a hőszipka saját szivattyúja keringeti a betáp oldalt a pufferben, de az elvételt a meglévő két szivattyúval kellene megoldani. Ugyanez a helyzet a gázkazán/hidrováltó párosnál is.
Szóval, amit nem értek - akárhogy építek be visszacsapó szelepeket, honnan fogja az a szelep tudni, hogy a hidrováltóból vagy a pufferből kell elvenni a meleget ?
Bocs az értetlenkedésért, tényleg szeretném megérteni, elkerülendő, hogy átverjenek :)
A légtelenítőig az a vízszintes részt kicserélni , az egészséges csőrészig ) függőleges ) levágni a problémásat úgy , hogy egy Gebo segítségével az új részhez tudd kötni a Gebo-ba rögzített új csődarabot . Remélem érthetően írtam .
Meg kell akadályozni, hogy a nem használt hőtermelőn megforduljon a víz ami egyfajta rövidzár lenne. Amit javasolt nagykunsági, 2db. visszacsapó megoldja a problémát.
Két váltószelepet kellene beszerelni a rendszerbe (hogy a gázkazán illetve a hőszivattyú is tudjon ugyanarra a fűtési körre dolgozni), és a gépészem mindenáron az ESBE márkát akarja beszerelni. Ahogy néztem jelentősen drágább, mint pl a honeywell, érdemes kifizetni a többletet ?
"a reteszelős megoldással a 2. esetnél gond lenne, nem?"
Megoldható úgy,hogy ismerve a helyi adottságokat (kazán teljesítmény ,hőigények- ciklusidők.......) egy időrelé oldaná a padlószivattyútól jövő reteszt ,ha az időközben 50-70%-al fűtő radiátoros körök helyiségeiben nagy lenne a hőm. hiszterézise.
Ha reteszeli a padlófűtés szivattyúja a pótszivattyút, akkor az meg más helyzetekben okozna gondot, nem?
Az alábbiak közül bármelyik helyzet előfordulhat:
1) radiátoros kör kér, padló nem -> pótszivattyú megy, padló nem
2) radiátoros kör kér, padló kér -> mindkét szivattyú megy
3) radiátoros nem kér, padló kér -> pótszivattyú nem megy, padló igen (padló reteszel)
a reteszelős megoldással a 2. esetnél gond lenne, nem?
és amúgy nem tudjátok hogyan működik egy zónás kazán?
Több bemenetük is van, amit meghúzva bekapcsol, és attól függően hogy melyik bemenetén jött a jel, annak a zónának megfelelő beállítással mennek? Mert pl Baxin is minden zónának külön előremenőt be lehet állítani.
De mi van akkor, ha mindkét bemeneten az jön, hogy fűteni kéne?
"Mondjuk ezek közül nem mind van nyitva mindig, de méretezni az összesre kellene)." Gondolom ezután sem lesz nyitva egyszerre mindegyik (kivéve az első felfűtési időszakot).
"Bárhogy is van, a másolásos ötlet azért nem jó" Tévedsz!
Ha a radiátorok rádiós jeleit nem tudod "másolni" akkor másold a padló szivattyújának üzemét (230V) ami reteszeléssel leállítja -vagy nem engedi indulni a pótszivattyút.
Eben az esetben is kapnak a radiátorok vizet (ha nyit a rad. termosztatikus szelepe) csak nem olyan intenzíven mint 2 szivattyú esetén. Két szivattyú esetén a második is legyen moduláló v. túláramszelep kell a rendszerbe, hogy kevés rad. esetén ne legyen zajos.
A jelenlegi 25 éves rendszerben valóban nincs plusz szivattyú a radiátoros körön, lehet most sem kellene, ezt még nem tudom (mindenesetre nagy a ház. emeleten 6 radiátor, földszint előtérben 1 db, szuterénben 7 db + jó sok cső. Mondjuk ezek közül nem mind van nyitva mindig, de méretezni az összesre kellene).
Szóval azzal is számolnék, ha esetleg kell.
Rajzoltam egy skiccket
A gond szerintem ott van, hogy amikor csak a padlófűtés menne, akkor is indítani kell a kazánt a 3-as szivattyú mellett. Ezt nem tudom hogy csinálja meg az evohome. Lehet az 1-es és 2-es vevők vannak összekötve, de az is lehet, hogy a központi egység intézi, és ő szól az 1-es vevőnek, és indítja a kazánt.
Bárhogy is van, a másolásos ötlet azért nem jó, mert ilyenkor be fog húzni a 3-as relé és indítja az amúgy lezárt radiátorok felé menő szivattyút.
Úgyhogy szerintem továbbra sincs meg a jó megoldás. Lehet hogy valahogy be kéne hozni a képbe, hogy a tervezett kazánnak több bemenete van több zónához, de ennyire meg még nem értek hozzá.
Az Alpha 2L-nél van arányos nyomás jelleggörbe, ahol ha minden lezár tart egy alacsony nyomást, ha nyit egy szelep ez a nyomás megnő, minél nagyobb a tömegáram annál nagyobb nyomást csinál. Amikor minden lezárva alapon pörög elenyésző a fogyasztása. Én egy ezt a Grundfos-t használom ugyanilyen rendszerben.
Ha egyáltalán szükség van a plusz szivattyúra akkor a radiátorok gyűjtött jelét kell másolni(relé, jel, ami indítja nemcsak a kazánt hanem a plusz szivattyút is). A padló külön vezérelhető tehát a jel szétválasztható.
Egy áramlásérzékelőt a radiátorkörbe . Amennyiben nincs tömegáram ( radiátorok zárva vannak ) , a késleltetés elteltével ( mondjuk 10 másodperc ) elveszi a vezérlés az áramot a keringetőszivattyútól .
Honeywell evohome-ot szeretnék, helyiségenkénti szabályozással. 3 szintes a ház, mindenfelé radiátorok, és a teljes földszint csak padlófűtés.
Erre a honewell a következő egyszerűsített kötést mutatja:
azaz vannak a radiátorszelepek, hőméréssel, rádiós egységgel. Ezek mindannyian beszélgetnek a központi egységgel. Ha valaki kér melegvizet, akkor a központi egység odaszól a relének, ami bekapcsolja a kazánt.
A padlófűtés szabályozás pedig úgy történik, hogy magának a központi egységnek is van hőmérője, az pedig egy külön relét tud behúzni, és ez van rákötve a padlófűtés szivattyújára, az indítja, de nem csak magát a szivattyút, hanem az egész kazánt is.
A gond honeywelles ember szerint állítólag ott van, ha
- nem elég a kazánba épített szivattyú a radiátoros körhöz, ezért sorba kell vele kötni még egy szivattyút
és
- pont olyan helyzet áll elő, hogy a radiátorok nem kérnek melegvizet, de a padlófűtés igen
Ekkor ugyanis beindul a kazán, elindul a padlófűtés szivattyú is, de egyúttal beindul a radiátorkör szivattyúja is, pedig azok le vannak zárva.
most egyelőre ott állok, hogy akkor ezt hogy is kéne feloldani.
A fiamnál egy Wilo-Yonos pico van beépítve , ami az egész fűtésszezon alatt üzemel . A teljesítményét mindig a lehetőségekhez viszonyítva változtatja ( mekkora tömegáramot kell biztosítania , elenyésző az áramfelvétel ) .
Ahogyan nagykunsági is írta , egy radiátorra nem szerelsz thermofejet , a szobatermosztát tudja indítani , ha van igény a fűtésre .
Én úgy tudom nincs , ugyanis le van írva kell nekik egy bypass ág, ha minden szelep lezár.
Általában nem szoktak kiépíteni, úgy oldják meg, hogy a leghidegebb helységben nincs termofej, hanem ott van a szobatermosztát. És az kapcsolja le vagy fel a keringtetőt.
Igen vannak ilyenek. Szerintem pl a grundfos alpa az tudja, de fel kell hivni a gyártót (pl: Értékesítő mérnökök a weboldalon) és megmondják. Nekem a WILO szakmérnökei segítettek, hogy hülye volt a gépész tervezőm ( 1 nagy vagy több kisebb szivattyú kérdése)
ha mondjuk egy radiátoros fűtéskör elején van egy keringető szivattyú, akkor ez a szivattyú tudhat-e olyat (gyártó és típustól függően), hogy ha megy a kazán és a szivattyú is pörög, de közben az összes radiátorszelep lezár, akkor a szivattyú az áramlás megállása miatt lekapcsol? És ha tudhat ilyet, akkor olyat is tudhat, hogy ha vmelyik radiátorszelep kinyílik, akkor újraindul?
Az első esetet még el tudom képzelni, mert észreveszi a nyomásviszonyból, terhelésből hogy itt most nem mocorog a víz, kapcsoljunk ki. De a visszakapcsolást már nem érteném (csak ha bizonyos időközönként mondjuk rápróbál...)
Létezik bármi ilyesmi, vagy abszolút nem?
Megvan a kérdésemnek a nemtriviális oka, de egyelőre azt még nem feszegetném, mert félrevinné az eredeti kérdést :)
Azért nincs, mert a bojlerben mindig friss víz jön, ami oxigént tartalmaz (kivéve néhány artézi kutas vízműnél). A fűtéskörben állandó víz kering és nincs oxigén-utánpótlás, ezért oxidáció sincs. Ami ellen az aktív anód védene.
Sajnos nem. A napelemtelepítés nem változtatja meg az éves leolvasás dátumát. Azt külön kell kérni.
Opus Titász területen 1 mail és megcsinálják, MVM területen el szokták utasítani.
A részszámlázást vetetted le nullára. Így szokták, Opus Titasz területen automatikus, MVM területen évente kell kérni. Általában éves leolvasás után újra kérni kell.
Számlán rajta van a következő leolvasás időpontja . A vége felé az apróbetűs résznél.
"Tájékoztató adatok: * Az elosztói alapdíj fogyasztástól függetlenül fizetendő ** A rezsicsökkentés a fogyasztókat a 2012. december 1-jén hatályos árképzés szerinti bruttó számlaérték alapulvételével illeti meg, a tétel a már csökkentett összeget tartalmazza. Az adott elszámolási időszakban elért megtakarítás az elszámolási időszakban kibocsátott rész- és elszámoló számlák összességére figyelemmel került meghatározásra. Következő leolvasás várható időpontja: 2022.01.05 +/- 3 nap A fogyasztásmérő hitelességének lejárati ideje, illetve a mérőcsere tervezett időpontja: 2031.12.31 és 2031 (az elosztói engedélyes értesítése szerint) - mérő gyártási száma: xxxxxxxxxx 2030.12.31 és 2030 (az elosztói engedélyes értesítése szerint) - mérő gyártási száma: xxxxxxxxxx AHK: adó hatályán kívül A számla közvetített szolgáltatást tartalmaz. Leolvasás módja (LM): Leol - leolvasás elosztói engedélyes által; Becs - becsült; Dikt - fogyasztó által diktált; Ell - elosztói ellenőrzés"
ja megvalami miutan telepitettek a napelemet leallitattam a szamlazast, ezt az emaszosz csaj mondta, h igy kell tenni napelem telepitese utan.. Nemtom ez jelenti-e azt, h innen szamoljak az 1 evet, de remelem
Koszonom! Nem tudom mikor van az eves leolvasas, minden a szamlazas, kifizetes a hatterben megy, de lehet felhivom oket, ha felveszik es megkerdezem... Amit irtal a kov evrol az is szivmelegito, meg1x koszi!
"Két olcsó energia van , a lopott és a fel nem használt" By Blue Sky007.
Tehát lehet bármilyen fűtésed, az zabálni fog ha nem jó a hőszigetelésed.
Persze jó a H tarifa meg a hőszivattyú, de meddig? Beleölsz vagy másfél két millát, aztán januártól jön az újabb emelés, meg lehet kvótacsökkentés is, és akkor megint agyalsz?
Vagy még 3-4 milláért rakatsz napelemet is? Aztán mikor törlik a szaldot, mit fogsz kitalálni?
Van a háznak egy éves X energiafogyasztása. Első körben ezt kell lecsökkenteni. Utána lehet agyalni, milyen energiahordozóval lehet a leggazdaságosabban előállítani.
Jelenleg van 900kWh plusszod. Vagyis túltermelésed.
Ha jön az éves leovasás, mivel éves szaldo van azt tovább nem lehet görgetni, kifizetik neked most kb 5Ft/kWh áron.
Kérdés , mikor van az éves leolvasás? /Neked kell tudni, nálad szokták minden évben leolvasni/
Jobb helyeken aki telepít napelemet átrakatja az éves leolvasás dátumát, a napelem üzembe helyezésének időpontjára.
Ha nem sikerült akkor lesz egy tört éved . De nem kell elkeseredni, amit télen elfogyasztasz, azt majd a jövő tavasszal-nyáron vissza tudod termelni. Ezért hívják éves szaldonak.
Split klímát ajánlanak a gázfűtés helyett. Azt mondták, klímás csoportban, hogy 130.000Ft-ból, H tarifával megvolt a fűtés. 4 db Gree klimával.A fürdőbe nem tettünk,Oda a nyitott ajtón megy egy kis meleg,és fürdésnél egy hősugárzó.Tavaj májusban csináltattunk H jelű villanyt.Ez akkor 450 ezer forint volt,mert még régi faszekrényes óránk volt,A 4 db klima került akkor 1200eze ftba. Lehet nekünk is ez lenen a legjobb.
Egy termomax öv color gázkazán hmv előállításra elhasznál havi 40m3 gázt. Le szeretném a hmv t választani róla, hogy csak a fűtést állítsa elő és a hmv t azaz a melegvizet vezérelt áramról egy 120L es hajdú bojler állítaná elő. Hogy tudnám kikapcsolni a HMV üzemet úgy hogy a fűtés üzem megy?
2 hétre elutaztam, ma értem haza, kézmosáskor nagyon büdös égett por szag áradt belőle.
Odatettem a tükröt a tetejéhez ahol a kémény bemegy a kazánba és tiszta pára lett.
Úgy tudtam nem szabadna párásodni, ez normális jelenség? Nem a kéményból jön vissza az égéstermék? Szén monoxid jelző nem csippant be, de azért nem vagyok nyugodt.
Sziasztok, lentebb irtam, h julius 28-an felraktak egy 8.5kw/h-os napelem rendszert, es ma megnezve tobb mint 900Kw/h a plusszom (levonva a 180-asat a 280-bol) amivel akar 45 napot is mar el tudnek futeni napi 20Kw/h-val szamolok kb.
Az lenne a kerdesem, ha jon az eves leolvasas, altalanyos vagyok, akkor az a plussz elveszik?
Vagy atmehet a kovetkezo evre is?
Mikor szokott lenni ez az eves leolvasas? EMASZ-MVM a terseg.
Érdeklődnék, van-e valamelyikőtöknek az alábbi képen látható új, vagy használt, de kiválóan működő, eladó differenciál biztonsági nyomásérzékelője. Vagy tudjátok-e, hol lehet beszerezni? A kazán típusa: FÉG ZCK 12 HE-T
Sziasztok, elnézést ha nem ideillő a kérdés, de nem tudom merre menjek tovább, a google már nem ad használható infót: elektronikusan vezérelhető víz nyomás szabályzót keresek 3/4 collos vízvezetékhez, a szabályzás léptetőmotoros, 0-6 bár között lineáris fokozatokkal. Ha nincs vezérlő nem gond, azt meg tudom csinálni (ha ismert a léptetőmotor típusa).
Köszi nagykunsági, Atis57! Havi 100.000Ft-al több az általány valamit ki kell találni. Nem tudom a konvektorosok, hogy tudják majd megoldani. Mennyi helyen lehet még ilyen fűtés?
Sikerült egy másik radiátorról is készítenem néhány képet.
Én ezt egy régi Dunaferrr radiátornak gondoltam, mert olyan D betű szerűnek látom, a radiátorba nyomott jelet. De nem vagyok benne biztos. Remélem, értékelhetőek a képek.
Szia! Köszi mindenkinek! H tarifával sem jobb a helyzet? – Körülbelül egy kilowattóra áram felvételével 4-4,5 kilowatt fűtőteljesítményt tud leadni. Ehhez párosul a kedvezményes tarifa, amit az áramszolgáltató nyújt. Ez az úgynevezett H tarifa, ami ugyan csak hat hónapra vehető igénybe, de 1 kilowattóra áram 70 forint helyett 23-ba kerül.
Ház szigetelése nagyságrendileg menyibe kerül? Egyébként csak 1 szoba + a fürdőszoba van állandóan fűtve, így is ennyi az általány. Ugye ez a konvektor meg pont a legrosszabb hatásfokú, "utcát fűtő" készülék. Esetleg érdemes lenne valami jobbra cserélni?
Régi Dunaferr standard acéllemez radiátorokhoz keresek teljesítmény táblázatot, amin jó esetben az űrtartalom adatok is fel vannak tüntetve, de eddig sikertelenül.
Tudnátok segíteni? Esetleg régről van valakinek, aki tervezéssel, szereléssel foglalkozott vagy foglalkozik.
Más...
Milyen lehetőségek vannak egy acéllemez lapradiátor gyártójának/típusának beazonosítására, ha magán a radiátortesten semmilyen ezekre utaló gyártói jelölés nincs?
Olyan házban lakunk, amit nem mi építettünk, és 4-5 féle gyártótól származó acéllemez lapradiátorok vannak. Hármat a radiátorokon lévő jelölések miatt többé-kevésbé sikerült beazonosítani, de a többi még rejtély. Csupán annyi közös van bennük, hogy mindegyiken 4 csatlakozó csonk van. Oldalanként alul és felül is egy-egy.
Modernizálnánk és bővítenénk is a fűtési rendszert, de tudni kellene, hogy amik vannak, azok milyen teljesítményűek és mennyi a bennük lévő víz mennyisége.
A fali cirkó papírjait sikerült megtalálni. A műszaki leírása szerint a megfelelő működéséhez "Minimális vízmennyiség a fűtőkörben: 95 liter". Szerintem a jelenlegi fűtési rendszerünkben nincs ennyi víz.
Adott egy 140m²-es ház központilag érkezik a melegvíz majd egy hőcserélős kazán adja a radiátorokba zárt rendszerbe a melegvízet. legalább 30-éves a rendszer és működik is.
A radiátorokon alul nincs torlószelep a ház két körre van osztva.
Én az egyik körbe tettem egy radiátort leágaztam párhuzamosan egy másik radiátorról.
Hozzáteszem ez a legmelegebb radiátort abban a sorban szerintem ez az 1. Lehet mert a másik 6db minnél távolabb mérek annál hűvösebb a víz.
Nos a leágazott radiátor csak a tetején fűt egy 15cm-es sávban.
Már mindent is kilevegőztettem és még a cirkót is felvettem a 3.-k sebességfokozatra akkor sem történik változás. Próbáltam azt is hogy azt a radiátort amiről leágaztam ledugóztam de semmi változás.
Mi lehet a baj ? Valaki azt mondta hogy ez egy sorosan szerelt rendszer lehet . Ezt hogy tudom kideríteni ? És ha egy soros rendszerbe kötök egy párhuzamos radiátort akkor egyáltalán nem is kéne működnie nem ? Esetleg dugulás a radiátorban ami vadonatúj? Vagy ennek a radiátornak másabb a keresztmetszete esetleg kellene egy torlószelep bele ?
Sziasztok! Ismerősöm, 100m²-es, 60 éves családi házban lakik, ilyen régi, 30 éves FÉG konvektorok vannak. 5db. Idáig 30.000Ft volt az általánya, most meg több lesz, mint 130.000Ft. Mi lenne a legjobb megoldás a fűtési díj csökkentésére? Konvektor csere, klímával fűtés? Egyébként az utóbbira ez tényleg igaz?
Átlagban lakossági szinten 3,5 kw-os készüléket szerel mindenki. Ha folyamatosan megy egy 3,5 kw-os készülék, egy 30-40 négyzetmétert nagyjából 10 ezer forintból havonta ki lehet fűteni vele.
Tavasszal esedékes lesz egy családi ház felújítása, ahol jelenleg konvektorok vannak és egy átfolyós gázos vízmelegítő, ezzel kapcsolatban lenne pár kérdésem:
1) Van tetőtér, de nem beépíthető. Csak födém szigetelést fog kapni. Kombi cirko gázkazánt fel lehet majd tenni ide a tetőtérbe, hogy ne foglalja a helyet az alsó szinten?
2) Mi lenne az energiahatékonyabb megoldás: ha a használati melegvizet kombi cirko kazán adná, vagy ha egy Ariston hőszivattyús vízmelegítő? Úgy vagyok vele, hogy fűtési szezonon kívül minek nyomassam a gázt, ha nem muszáj, de aztán ki tudja, melyik az olcsóbb valójában.
3) Cirko miatt valószínűleg úgyis meg kell csináltatni a kéményt. A kérdésem, hogy ugyanabba a kéménybe a fal másik oldalán be lehet csatlakoztatni egy kis fatüzelésű kályhát? A hangulat miatt lenne csak érdekes, de fogalmam sincs, hogy kéményeknél vannak-e ilyen megkötések.
Vettem egy régebbi házat (nagy részben szigetelt kívülről, cél a mielőbbi teljes szigetelés), 2 szintes, kb 92 nm + részben fűtött pince. Szeretnénk optimalizálni, ésszerűsíteni a dolgokat rezsi szempontból.
Jelenleg 2 kombi cirkó van a pincében, ez biztosítja a meleg vizet is. Ez megmarad, néhány évesek.
Ami kiderült: - van egy vegyes tüzelésű kazán a pincében, használaton kívül. Működik, de át kell nézetni nyilván. A kémény nincs viszont bélelve, ezt meg kellene tenni. - van szintén a pincében egy épített kandalló (itt sincs kémény bélelés). - van egy inaktív, jelenleg nem használt, B tarifás (vezérelt áramú) villanyszekrény (az óra is alig néhány évesnek tűnik, modern). Gondolom, ezt majd regisztrált villanyszerelővel meg kell még nézetni, de a kiépítése így gondolom, nem kerül pénzbe, ami nagy előny lehet.
A becsült éves földgáz fogyasztás: 1928 m3, az energetikai tanúsítvány szerint (most 15-16 ezres általányokat fizettek).
Lesz nagyobb felújítás is, vízvezeték csövek pld. tuti, mert máshová kerül a fürdő és konyha is. Ti a fentieket figyelembe véve mibe vágnátok bele? Mi az, amit már első körben helyrehoznátok (vegyes+bélelés, vagy kandalló+bélelés)?
A B-tarifa ("éjszakai áram") kapcsán esetleg egy villanybojler bekötése jó ötlet lehet, kiváltva ezzel az kombi-átfolyós vízmelegítést? Vagy esetleg "éjszakai áramról" hőtárolós kályhát (stb.)?
Klímát terveztem feltenni fűtésre is (kiegészítésként) tenni, de lehet, a fenti opciókban is lehet ráció.