Még egy ötlet: amikor kiszedted a zárószűrőket, akkor talán láttad, hogy a mélyebb színű elvileg két szűrőből áll, egy halvány sárgából és egy narancsos sárgából. A halványsárgának lefelé kellene állnia, mert azért használják, hogy a másik szűrő saját fluoreszcenciáját gerjesztő rövid hullámhosszakat kiszűrje. Nincs fordítva berakva?
Meg mégegyebb ötlet: egyáltalán a narancsos sárga színűt használod zárószűrésre?
Igen, ezért is írtam eggyel, hogy nem rémlik, hogy volna ilyen az enyémen. Visszanézegetve a korábbi képeket a szétszerelt állapotról, azokon sem látok szűrőtartót belül. Bár elég logikátlan is lett volna, ha úgy oldják meg, hogy ehhez szét kelljen szedni mindig a kart. Akkor viszont nem tudom hogy fogom megoldani. Mert jelen állapotában a háttér nem fekete, hanem zöldes, a növényeknél a piros autofluoreszcenciából pedig semmi sem látszik.
Most nézem, hogy a Te Fluovalodon nincs rés a kar oldalán, csak a kis dikroikus tükör váltó karocska meg a mezőrekesz. A Vertivalon van még két kis rés a szűrőtartóknak. Az előző hozzászólásban láthatod a kar jobb szélén a vízszintes állású réseket, az egyikből kilátszik a szűrőtartó. Ezek szerint a Fluovalnál a dikroikus tükör szűr csak felső megvilágításnál. De annak is elégnek kellene lennie szerintem, mivel a led többnyire csak kék fényt bocsát ki. A maradék zöldet a dikroikus tükör tovább szűri és a képre alig szabad jutnia. Felső megvilágításnál a megvilágító fény nem a kép, hanem a tárgy felé halad. A kék szűrőt nem is annyira felülvilágításra, hanem átvilágításra ajánlottam.
Na ezt én sem tudom fejből. Akkor szét kell újra a Fluovalt, és megnézni. Bár nem rémlik, hogy lett volna ott hely kialakítva további szűrőknek.
Amúgy most jut eszembe, hogy van én nekem egy 32mm-es kék szűrőm ami még az Amplival talpkupakjában volt. Csak nincs ráírva semmi, így nem tudom milyen szűrő lehet ez. (hátha épp olyan amilyen kellene)
Nem muszáj akkorának lennie :) Csak a szűrőtartók rendszerint 32 mm átmérőjű kerek szűrőket fogadnak. Például a Fluovalod talpkapuja. A felső megvilágítóba természetesen akkora kell, amekkora a csúszkába belefér. Nem tudom az mekkora, sajnos nincs még olyan csúszkám.
Én egy egész pici 14 mm-es szűrőt használok Nf-en és Vertivalon a talpkapun, amelyik egy 32 mm átmérőjű 3D-nyomtatott betétbe illik. Ha magában teszem rá, akkor nehéz pontosan a fénynyalábra helyezni, mert oldalra elcsúszhat. Egyébként a fénynyaláb (azt hiszem az új helyesírás alapján már így írandó) maximális átmérője a kapun 11 mm, tehát ekkora méret elég hozzá.
Arra nem árt gondolni ugyanakkor, hogy esetleg más mikroszkópba is használnád a szűrőt és a 32 mm-es mindegyikbe jó lesz.
Elnézést a rossz minőségért, kézből telefonnal, diffrakciós ráccsal készült. A 450 nm-es kínai ebayes ledek spektruma.
Első képen szűrők nélküli spektrum, jelentős a zöld tartomány (A kék alja beégett) Második képen simán a sárga zárószűrővel, nagyon halvány, de kivehető a zöld.
Utolsó képen egy éjjeli kamerához kapott UV/IR áteresztő szűrővel látható a led fénye zárószűrő nélkül. Így már egész kevés a zöld, de tökéletesen nem oltja ki, a LED-eket látni zárószűrővel, a vert fényt már nem nagyon, de ugye tompítja a kéket is kicsit.
Igen, de ennél is fontosabb, hogy 500 nm felett ne engedjenek át. Inkább legyen kevesebb kék és semmi kékeszöld, mint sok kék és kevés kékeszöld. A háttérnek teljesen feketének kell lennie, különben a gyenge fluoreszcencia nem fog látszani.
Nézegetem a NET-en a BG3 jelölésű színszűrőket. Ugyan nem egyforma spektrumúak a különböző gyártók szűrői, de jellemzően a 350 nm körül szórnak. A LED 450nm-es hullámhosszán már csak kb. 40% az áteresztőképességük.
Tényleg, a Wratten szűrők. Ezek nem jutottak eszembe. Ez is jó megoldásnak látszik, csak nem tudom a tartós erős fényt mennyire fogják bírni. Ezek zselatinszűrők vagy tömb üvegszűrők? Nincs nekem ilyen, azért nem tudom.
Mármint hogy érted? Hogy melyik színszűrő milyen színű? Vagy hogy milyen az áteresztési spektrumuk? A Zeiss Jena szűrő katalógusokban meg vannak (például a Mikroskop-online-on).
UV szűrőt az e-bayről vagy Aliról is lehet olcsón venni. De az nem lesz jó a királykék ledhez. A kék a problémás. Nem tudom miért, de ritkább és sokkal drágább az UV-nél.
A 70-es évek végén tűntek fel a "fekete fény" lámpák a bulikban. Ma is lehet kapni. Egyik fotós srác egy ilyen izzó búrájából készített szűrőt a vaku elé. Nem ördöngőség. :-) Ma is lehet itthon,forintért kapni (1500 Ft körüli árban).
Egy bambusz levelének a rövidke kocsányából vágtam pár század mm vékony szeletkéket. Két féle színezékkel megfestettem, hogy jobban lehessen látni a különböző funkciójú sejteket. ( Azért csak kettővel mert csak rodaminom meg metilkékem van ) 10-20 db fotóból állítottam össze a végső képeket. Reichert diapan 10x obj
Most néztem az Aliexpressen, van ZB2 kínai (BG3 ekvivalens), csak pont 32 mm átmérőben nem találtam. De a 28 mm-es szűrőt egy 32 mm átmérőjű PVC vízvezeték cső karikába tudod ragasztani, pont beleillik és lesz egy 32 mm-es keretes szűrőd :)
Sajnos nem tudok biztos beszerzési forrást a szűrőre, a Schott BG 3 jó szokott lenni rá. Akridinnarancsot tudok adni. De azzal a klorofillt nem látod jobban.
Az Apl. 1.4-ről a kardiodid kondenzorra is váltottam, a háttér sötétebb lett ugyan, de a vörösesen világító klorofill-t így sem láttam sehol a mohánál.
Az akridinnarancsot közben már felírtam a többi fénymikroszkópos festék listájára, majd a sulival próbálom megvetetni, mert nekem ez így már sok lenne.
Az említett ibolyáskék szűrőt hol lehetne beszerezni? Linket tudnál adni hozzá?
Az a baj, hogy átjut zöld a ledek fényéből. Olyan szűrőt kell szereznetek, amelyiken keresztül nem látszik semmi a háttérvilágításból. Ezért mondom, hogy lehet, hogy a led és a tárgy közé még egy nagyon sötét ibolyáskék szűrő is kelleni fog.
- a színtest akridinnarancs nélkül is fluoreszkál vörösen;
- ha csak a színtest fluoreszcenciája érdekel akridinnarancs nélkül jobb, mert a háttér sötétebb marad.
Próbáltátok sötét látótérben? Tehát először beállítotok szűrő nélkül fehér fénnyel sötét látóteret és utána rakjátok be a szűrő(ket) és a kék ledet. Ezzel sokkal kevesebb háttérfény lesz.
Az a baj, hogy átjut zöld a ledek fényéből. Olyan szűrőt kell szereznetek, amelyiken keresztül nem látszik semmi a háttérvilágításból. Ezért mondom, hogy lehet, hogy a led és a tárgy közé még egy nagyon sötét ibolyáskék szűrő is kelleni fog.
No szedtem egy kis mohát (az szerencsére van az udvaron), 450nm-es kék fényben + az erősebbik sárga szűrővel, teljesen sötét szobában. Nekem nem igazán látszik semmi sem, csak egy szürkészöld, erősen sötét kép, amiből épphogy kirajzolódik a levél. Vagy nem igazán volt jó ehhez a minta festés nélkül, vagy valamit még rosszul csináltam. Na majd kipróbálom algákkal is.
Szerintem felraktam már ide vagy valahová elérhető helyre ezt a képsort.
De ismétlés a tudás anyja:
Ezt le kell csavarni, mert sokbekezdésű menet van belül
Ezt a kettőt még ki szabad tekerni, és levenni a sokbekezdésű menetbe illeszkedő alkatrészt
De ezt a kettőt már NEM!
Erről a végről is bontani kell, legfelső lencsét le kell tekerni, de ha túl erősen kell, akkor a kék nyillal jelölt csavarok alatt megcsúszhat az egész cucc, és összekarmol mindent. Emiatt olyankor inkább azokat kilazítva, az egész tubust érdemes kivenni a tartóból.
Ki kell csavarni ezt a lencsét is fentről, bentről
Én magam nem kezdtem még el szétszedni a kondenzort most, csak az előbb küldött szétszerelési útmutatót néztem át. A képen látható két csavarról van szó, amit majd nem szabad kitekernem?
Viccet félretéve: az egyik tubus oldalán van két egymás melletti csavar. Na az tartja azt az ominózus lencsét, és ezt a kettő csavart nem szabad kitekerni.
A mohát szerintem festeni kell. Algákkal akarok majd próbálkozni én is, nem rég voltak itt Bálinttól ilyen képek: https://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=156495650&t=9105440 Az első kettőhöz hasonló eredményt kezdésként szerintem mi is el fogjuk tudni érni.
Még az érdiektől rendelt hiányzó tartozékokat pucolgattam most a hétvégén, meg a szűrőket ragasztgattam a revolverfoglalatba. Plusz a többi mikroszkópomat is renoválgattam, mert 2 hét múlva indul a szakkör. Igazából már lehetne használni a Fluovalt most is, csak ki kéne menni mintáért. Amint lesz erre egy kis időm, kísérletezek vele egyet aztán megpróbálok értelmes képeket készíteni róla. :)
Levi, azóta jutottál valamire a fluoreszcens témával? Megjöttek a 450 nm kék ledek, és vettem egy 390 nm-es UV lámpát is, meg a sárga szűrőket. Ha lesznek tapasztaltaid, oszd meg kérlek!
Én most rendeltem tőlük 2 pár 10x A-s Zeiss okulárt szintén Laboval 2-esekhez: https://elektro-optika.hu/
De jók pl. a PZO 12x-es okulárjai is, ezeket is használom Labovalokhoz. Talán még kényelmesebbek is valamivel a jobb betekintés miatt, egyébként nagyjából ugyanaz a minőség.
Arra kell vigyázni, hogy a legbelső tubusban, középen levő lencsetagot nem szabad kivenni. Ez kb a középső lencse a fényútban, a tubus oldalára van felcsavarozva, az egyel kintebb levő mozgó tubus körbeöleli. Ezt beközpontozni még eszközzel is majdnem reménytelen, mert nem férsz hozzá.
Nem csináltam én valamikor egy pankratikus szerelési fényképsorozatot ide?
Igen a centrálásra gondoltam én is. Szétszedni még valóban nem nagy kunszt, viszont most az említett segédeszközök nélkül ott tartok, hogy sehogy sem akar középen lenni semmi sem. Bár ahogy idejött, abban az állapotában sem volt jó.
A pankratikus kondenzor szétszedése és összerakása nem akkora probléma. Azt hiszem a Mikroskopie Nordhessen oldalon, a Lomo Infothek-ben fent van egy képes-szöveges német nyekvű útmutató. A probléma a centrálás utána, ha nem tudod mi az eljárás menete és ha nincs segédmikroszkópod vagy tartód az apertúrarekeszhez. Mert azt a beállítás alatt le kell venni a pankratikus tagról.
Tyű....ez az Amplival még annál is retkesebb-rozsdásabb, mint amit én vettem nem olyan rég. :) Viszont legalább meg van minden olyan része, amit nehéz beszerezni. Amit előttem javasoltak, hogy vidd el az Érdieknek, talán érdemes lehet megfontolni. Valóban nem olyan drágák és nagyon jól dolgoznak. A legtöbb részét biztosan magad is megtudod csinálni, de pl a pankratikus kondenzor nem egyszerű eset. Azzal nekem pl. meggyűlt a bajom. Gondolkodom rajta, hogy a most már teljesen hiánytalan Fluovalom elviszem nekik, hogy csinálják meg rendesen, ez úgyis saját célra lesz, akkor már legyen tökéletes. A Labovalok, Ergavalok, Amplivalok és PZO-k meg úgy jók lesznek a gyerekeknek, ahogy megcsinálgattam őket. :)
és csináltam pár lenyomatot, mert eddig csak levonatok voltak.
A filmből levágtam egy kisebb darabot, beáztattam vízbe, majd ledörzsöltem szivaccsal az emulziót. Ha lelúgoztam volna finoman, akkor valamivel szebbek lettek volna a képek, de úgy voltam vele, hogy úgyis belenyomódik oda is az alany. Majd legközelebb... Fogtam egy kis darab filmet, az ex-emulziós oldalra cseppentettem 1-2 csepp acetont, pár másodperc után a felesleget leitattam a peremhez illesztett papírtörcsivel, majd fél percre erősen az alanyhoz nyomtam. Száradás után az össze-vissza tekergőző lenyomatból kivágtam a "közepét", 2 tárgylemez közé szorítottam egy papírcsipesszel (pont befért a tárgyasztal lyukába), így eléggé síkba feküdt a minta a 3,2-es plánakromáthoz. Az összes kép ezzel készült, a nagyja panorámázva van (jó nagy átfedésekkel) néhány képből. Az érmékről magukról sztereóval csináltam a képeket.
Kezdjük egy 10 filléressel. kiváló állapotban van, mert 90-ben gyártották, nem volt sok ideje elkopni. Galambunk rheinberges és 1 képkocka, vágás nélkül.
Ez egy jóval idősebb 10 Ft-os, hátán a Szabadság-szoborral, földrajzi tanulmányaim szerint népiesen sörnyitó. Rheinberg, 4 képből áll.
Ilyet biztos kevesen láttak az olvasók közül. Ez egy telefonérme, más néven tantusz. Régen ezt meg kellett venni pénzért és ezt kellett a nyilvános telefonba dobálni, aztán rájöttek, hogy ahol ez befér, ott befér a "bélás" is. Rheinberg, 4 képből.
Haladjunk Nyugat felé, de csak módjával. Mikroval korú NDK 1 Pfennig, azaz 1 keletnémet fillér. Képzelhetjük akár azt is, hogy Honecker sofőrje pont ezzel fizette ki a kávéját a jénai Zeiss gyár látogatóközpontjának a büféjében, miután kirakta a csávót, hogy én elbeszélgessek vele az újítási ötleteimmel (mivel, mint emlékszünk rá, én KISZ titkár voltam Jénában, de hétvégente fusiban ágazati stratégiai menedzser Oberkochenban). Rheinberg, 2 képkocka.
Ez már tényleg nyugat. 1 új Penny (vajon milyen lehetett a régi?), hátul Örzsével. Rheinberg, 4 képkocka.
Ez már annyira nyugatra van tőlünk, hogy az már Kelet. 2 indiai Rúpia. Azzal kaptam ajándékba, hogy elvileg tilos kihozni Indiából. Nem is csodálom, olyan gyatra bilialumíniumból van, hogy 2016 óta laposra kopott elől - hátul, én se lennék rá büszke. Ez az egy, amiről nem is lett használható a lenyomat, körömlakkos levonatot csináltam, majd a színes sötét látóteres képet is jól meg kellett fotosoppolni, hogy legyen némi kontrasztja azoknak a jóképű rasztás oroszlánoknak.
Még egy érdekesség - múltkor dícsértem a Microsoft ICE szoftvert, hogy milyen ügyesen dolgozik. Most meg egy pénzérmét nem tudott összerakni 2 félből rendesen.
S végül, amiről a mikrofotó nem sikerült jól, a lyukas 2 filléres, hogy ilyet is lásson a nagyérdemű, ha már egyszer a sztereóval befotóztam.
Szerintem jól van az a fókuszáló összerakva, csak mivel csúszik lefelé az asztal a súlyától, a mikrotekerő simán csak a durvatekerőt tekeri visszafelé, és az asztalkonzolon nem emel semmit.
Ez tipikus még akkor is, ha már ki van pucolva a cucc, de teljesen kinyitják a féket, ugyanakkor az nem volt beállítva arra az általam sokat emlegetett 8é s16kg/cm nyomatékra szervizeléskor. Ha az asztal lefelé tud csúszni, akkor ez a nyomaték nincs meg (bármi miatt, nyilván leginkább mert a zsír már nem zsír).
És az eredeti még jobb :) A fényképezőgépet forgattam be úgy, hogy a vonalak párhuzamosak legyenek az élekkel. Itt könnyű dolgom volt, szinte minden párhuzamos vagy merőleges vonalakból áll.
A fényerő-kontraszt optimális állítása kicsit ízlés kérdése, másrészt erősen monitorfüggő. És még a kép feloldása se mindegy. Nagyobb fényerőnél nálam a fekete-fehér átmenetek az éleken kevésbé lesznek tiszták. A kontrasztot pedig nem mertem fokozni, látod, hogy így is csökkenteni kellett izopropanolos lefedéssel. Ha nem tettem rá, akkor szinte tusrajz szerű volt.
Én nem szoktam mások képeibe belepiszkálni,de ezeket -az IMG-ket-leszedtem és megnéztem,hogy egy kis fényerő/kontrszt mit hoz ki belőlük. :-) Nagyon jók!
Azt nem tudom,hogy csináltad,de külön tetszik,hogy a vízszintes és függőleges vonalak majdnem tökéletesen egybeesnek a szenzor pixelekkel (nincs pixelesedés még 200%-os nagyításban sem a vonalakon.
Ez itt kérem egy Beatrice 78' - 88' duplaalbum, klasszikus bakelitlemezen, ami (fiatalabbak kedvéért) sose készült bakelitből. Felhívom a figyelmet a borító bal alsó sarkában a Nagy Feró dedikálásra.
Nos, mivel ezt a lemezt féltettem a körömlakktól, nem ezt levonatoltam, hanem Koós János "Kislány a zongoránál" kislemezét.
Tisztítószer: Ha valaki mégis inkább maga szedné szét a kütyüt, létezik egy 5 literes kannában kapható petróleumszerűség (Zibro kályha tüzelőanyag, MOL-nál lehet kapni, kb 5000 forint.) Nem büdös, nem különösebben mérgező és lassan párolog, beáztatni jobb, mint a féktisztító spray.
OFF Jogos :D A maximum az volt, amikor a 114/500-as newtont tubusát rövidítettem meg itt a panelban egy miniplex fúróba tett mini flexkoronggal. De még ez a művelet sem volt olyan vészes, mint visszaimádkozni a mikroszkópomba a csapágygolyókat. ON
Általában azt selejtezik le, amit már régen nem használnak és ez beragadt zsírt és/vagy meglazult alkatrészeket szokott jelenteni. Viszont a CZJ mikroszkópok nagyon logikusan vannak összerakva, tehát kis hozzáértéssel tökéletesen visszaállítható a gyári állapot.
Egyébként én távcsőnél is a javítással kezdem, mert az sem mind új, ami meg igen, azt azért még tuningolni kell.
Még az egyetemen selejtezték le, és pár gombért elhozta annak idején. Köszönöm a válaszod, valahogy azt látom, hogy a mikroszkópiában az ember kicsit jobban összeforr a felszerelésével, mint a távcsőnél. :D Úgy lesz igazán a sajátja, hogy jól megjavítja. Legalábbis eddig mindig így jártam. Továbbítom neki a leírtakat.
Az elsőt talán meg lehet oldani úgy, hogy jól rámarkolsz a 2 makrócsavarra és egymással szembe próbálod forgatni őket. Ha jól van összerakva a gép, akkor van esély arra, hogy szorulni fog. De mivel nem megy a mikrocsavar, valószínűleg nincs jól összerakva. Ráadásul tiszta retek, rozsdásodik, ha az enyém lenne, szedném szét darabjaira, ez ezer-valamennyi alkatrészt jelent. De az ilyen gépekhez nem biztos, hogy jó, ha találsz valahol hozzá egy Reparieranleitungot, mert a csavarhúzó meg az imbuszkulcs (elvileg) kevés a szétszedéséhez, kellhet hozzá cserealkatrész, többféle zsír, könnyű elrontani "jóötletnektűnt" lépésekkel, figyelmetlenségekkel az egészet, stb. Most épp vizet prédikálok, mert én abszolút hajlamos vagyok az ilyenek megberhelésére, de inkább jóindulatból szólok, hogy gondold meg háromszor is, mielőtt a hőlégfúvóért meg a benzinért (sorrendre figyelni!!!!) indulsz :)
Végre én is odáig jutottam, hogy képet tudok feltölteni levonat/lenyomat témában.
Mondtam már, hogy a levonatok nagyon jó feloldásúak, ezért a következő kép egy AMD processzor felületéről készült zselatinlevonatot mutat. Jól látszik a felületi struktúrákon, hogy milyen finom részletek kivehetők. A zselatinból 5%-os oldatot készítettem és simán rákentem a processzorra, száradás után pedig óvatosan lehúztam. Mivel a DIK nagyon, sőt túl kontrasztos képet ad nálam szárazon, ezért izopropanollal fedtem a mintát a törésmutató-különbség csökkentésére.
12,5×/0,25 Planachromat afokálisan PK 8× okulárral és Pentacon Auto 1,8/50 mm objektívvel, differenciális interferenciakontraszt.
Közben megfejtettem, hogy talán egy Amplival lehet. Elnézést a tudatlanságomért! Ahogy látom, nem nagyon van hozzá "szervíz manuál", így minden javaslatot és információt megköszönök.
Egyik barátomnak van egy ilyen mikroszkópja. Én nem ismerem ezeket, még nem volt eddig szerencsém hozzájuk:
3 gond van vele:
- a tárgyasztal a fókuszáláskor az mindig "visszasüllyed", nem marad ott, ahova állítva van. - a finommozgató nem csinál semmit, csak a durva tekerővel mozog a tárgyasztal
- a kondenzor alatti rész össze van gyógyulva, az írisz blende (ha az lenne a legalsó) meg sem mozdul.
- az objektívrevolver nagyon nehezen mozog
Főleg az első 2 hibához kérnék segítséget, tudtok-e valami okosat, illetve pontos típus, kézikönyv, vagy bármi bővebb információ jól jönne. Köszönöm szépen!
Lehet, hogy polivinil-pirrolidon alapú a Südor. Szintén szokás filmképzőként használni, de hideg vízben is oldódik a polivinil-alkohollal szemben.
De ne vizet vagy glicerint rakj a levonatra, hanem alkoholt. A vízéhez hasonló a törésmutatója, a PVA nem oldódik benne (viszont a polivinil-pirrolidon igen, arra sebbenzint tegyél, sőt PVA-hoz ugyanúgy használható). Előnye az alkoholnak és benzinnek továbbá, hogy elpárolognak és a készítmény szárazon tárolható a legjobban.
Víz a PVA-hoz és zselatinhoz se jó közegnek, mert ugyan hidegen nem oldódnak, de duzzadnak és száradáskor kilapul a felületi szerkezet.
A Südor miután filmmé száradt, hideg vízben ismét könnyedén oldódik. Emiatt a lenyomatom gallyra ment, mert vízzel raktam fedőlemez alá. Holnap megpróbálom glicerinnel, hátha abban nem oldódik.
Lett egy járulékos haszna ennek a lenyomatos dolognak ! Eddig a fényképezőgépeim szenzorának a tisztítására egy sensor film nevű oldatot használtam, ami egyszerűen tökéletes a maga nemében. Ecsettel rá kell kenni a senzorra. Kb fel - egy óra alatt egy atlátszó filmmé szárad. Utána egy vékony papircsíkot kell ragasztani az egyik sarokba uezzel az anyaggal. Száradás után a papircsíkkal lehúzható ez a film, ami magába szedett minden retket , port a szenzorról. Most próbáltam ki a lenyomatkészítéshez egy Südor nevű török papirragasztót. Tök ugyanúgy viselkedik mint a német sensor film ! Csak ebből 70 ml 590 Ft, a német cucc meg 20 Euro/ 15 ml. ( igaz ahhoz adtak egy ecsetet meg egy db papirt is ) Kipróbáltam a Südort ezek után egy nagyítólencsén. Prímán használható. 1/50 ár ! Ezután ezzel fogom tisztítani az üveglencséket ha a további próbákon is beválik.
Na, örömmel olvasom és látom, hogy megmozgatta mindenki fantáziáját a feladat. Zolinak és Alpárnak egy-egy pluszt adok mindjárt, mert két olyan lenyomat/levonatanyagot említettek, amelyeket szerintem az oldószereseknél sokkal egyszerűbben lehet használni és nem károsítják az élő növényeket vagy állatokat sem (bár utóbbiaknál nehéz megoldani, hogy a száradás alatt ne másszanak el). A PVA-ról szakirodalomban két '60-as években írt német cikken kívül nem olvastam, ami nagyon meglepő. Ugyanis PVA-ból van a polárfólia is, ami azt mutatja, hogy mennyire jó filmet ad a polivinil-alkohol. Nagy a szakítószilárdsága és bár vízoldható, csak igen meleg vízben oldódik. Ha ez gond lenne, akkor bórsavval még vízállóbbá lehet tenni, vagy például glutáraldehiddel.
A zselatin lenyomat mellett próbáljátok ki a zselatin levonatot. Erről eddig sehol nem olvastam, a múlt heti kísérletezések közepette "fedeztem" fel. 5-10% zselatinoldat ugyan kocsonyás szobahőn, de már testmelegben elfolyósodik és nagyon szép vékony rétegben felhordható. Jól terül szét, a felületet általában nedvesíti és mivel lehűlve kocsonyásodik, még függőleges felületről se fog lefolyni.
Bálintnak a témáért, a klassz képekért és azért a felfedezésért jár a plusz, hogy a levonat feloldása jobb, mint a fénymikroszkópé. Mindent megmutat, amit a felszínen látni lehet. Ezért használják gyakran anyagvizsgálatra, egy törött reaktorlapátot például elég nehéz mikroszkóp alá rakni (és levonat/lenyomat a reaktor belsejében is levehető). Sokszor egyébként jobb levonatot készíteni, mint felső megvilágítással vizsgálni a felületet, mert utóbbi esetleg nagyon sötét színű vagy túl csillogó. Avagy váltakozva vannak rajta visszaverő és fényelnyelő részek, amelyek a topográfiát elmossák még fázis- vagy interferenciakontraszttal is.
Ma még nem lesz időm fotókat kirakni, majd hét végén várhatók.
OFF Igen, a jó öreg bolygatás :)) A csóró mechanikám kedvence, mikor örül, hogy nagy nehezen megy a vezetés, és el kell löknie magát párpixellel. Főleg a dekli tengelyen. Na de mindegy is. :) ON
Így utólag nézve rengeteg kosz beleragadt a levonatba az ollóról, ha ugyanonnan csináltam volna egy másikat, az jóval tisztább lehetne, de kinek van ennyi ideje ilyesmire?
GF Plan 12,5x DIC
Ez körömlakkos levonat a hátpáncélról
GF Plan 12,5x DIC
Vájt szeműek azonnal kiszúrhatják a páncélon növekedésnek indult korallt, illetve a kovamoszatokat, akik a rák hátát tartották ideális aljzatnak.
Nem semmi ez a levonatkészítő technológia, hogy a döglött rákon a döglött kovamoszatokat is egész jól lehet látni, bár nagy nagyítással már egyáltalán nem nevezhető élesnek.
Gratulálok, csak így tovább! Tényleg nem kézenfekvő anyag a pillanatragasztó. Itt azért működött jól szerintem, mert a levél elég hajlékony és a merevebb ragasztó hajlékony anyagról könnyebben választható le.
Tessék minél többféle vizsgálati alanyt és minél többféle levonóanyagot próbálgatni. Aztán én is csak eljutok majd a mikroszkópig :)
Sztereo mikroszkóp alatt hámoztam le a levélről. Viszonylag könnyen lejöttek kisebb- nagyobb pikkelyek formájában, rátapadt részek nélkül. Könnyebb mintát venni körömlakkal, de nem volt itthon színtelen áttetsző fajta, így a kényszer szülte ezt a megoldást.
Jó ez a 2 hetente feladott házifeladat mert enélkül valószínűleg nem próbálom ki ezt a lenyomatos módszert ! Gyermekláncfű levél mindkét oldalán kipróbáltam. Pillanatragasztót használtam, viszonylag vastagon, ezért a száradása eléggé sokáig tartott, de így legalább viszonylag nagy pikkelyként le tudtam hámozni a levélről. Reichert diapan DIC. Az első 3 kép a levél egyik oldaláról vett mintákról készült, az utolsó a másikról. A színek persze nem valódiak, mert színtelen volt a ragasztó. 10x és 40X objektíveket használtam.
Érdekes, a pixel-szintű eltolást eddig egy kameránál hallottam, hogy csinál 4 képet 1-1 pixellel eltolva, és azokat mossa össze, de ott a hotpixelek, és a zaj csökkentése volt a cél, kifejezetten éjszakai fotóknál. Asztrofotózásnál ezt bolygatással érjük el, de ott is zajcsökkentési céllal. Bár feltételezem nem véletlen az 1/4 pixel érték, Az azért már finommozgatás lenne a javából, ami akkora pontosságot megenged, igaz a matematikai eszköztáram ennek megállapítására a diplomázásomtól mérve folyamatosan csökken. :D A kép érdekes, de én az eddigi gyakorlati tapasztalataimmal a részletesség növelésére a gépi tanulás alapú szoftverek a legkézefekvőbbek, igaz nagyban függ az eredmény minősége a tanításra használt képek témájától, de okos emberek kimókolják azt. Azzal mondjuk érdekes lenne kísérletezni, hogy kifejezetten mikroszkópos fotókkal betanítani egy neurális hálót, de az már majdnem olyan, mint amikor az ember könyvben megnézi, hogy mit is kell látni az égen, és igyekszik erősen képzelegni észlelés közben... :D
Gábor Dénes idején még nem állt rendelkezésre ekkora számítási kapacitás a kép felbontásának numerikus növelésére, ezért inkább feltalálta a holográfiát.
Az első próbálkozásom nem túl sikeres. Két fontos információ lenne szükséges hozzá. A pontszerű fényforrás képének átmérője (pixelben) és az eloszlása (a középponttól mért távolság függvényében). Egyébként nem Fourier-transzformációt alkalmaztam. Mégpedig azért, mert az eredeti ötletem egészen más volt.
Tegyük fel, hogy 4 képet készítünk ugyanarról a tárgyról. Mégpedig mindegyiket 1/4 pixel mérettel eltolva. Aztán a kapott képeket matematikailag összedolgozzuk. Ez lett volna az eredeti célom (de a tárgyat jelenleg nem tudom elég finoman mozgatni). Ezért erről egyelőre lemondtam. Aztán eszembe jutott, hogy a fényt nem lehet egyetlen matematikai pontba fókuszálni...
Szerencsére optika nélkül is lehet már nagyítást készíteni.
Majd szétszedem valamelyik mobiltelefonomat, a kamerát megszabadítom a lencsétől. Mint a kontakt fénymásoló...
Az élük felől nézve egészen enyhén zöldes alapszínű, egyébként nagyjából színtelen üvegek többnyire -- legalábbis részben -- szűrik az infravöröset. Sajnos biztosat csak spektrofotometriás méréssel lehet mondani.
Ha van diavetítőd, abban szokott lenni az izzó és a filmkapu között egy ilyen viszonylag vastag üveglap hőszűrés céljából. Na, az biztosan jó erre. Többnyire simán ki lehet venni a helyéről a tisztíthatóság miatt. Led világítást általában nem szükséges infraszűrni, alig van a közeli infravörösben sugárzása.
Ezzel a szűrős megoldással amit használtál meg lehetne azt oldani valahogy, hogy csak a kristályokon csillanna meg némi szín , de közben a háttér fehér maradjon ? Akkor még csodásabb képeket tudnál készíteni ! Az idő előtti olvadás esetleg hátráltathatnád, ha az üveglemezeket mélyhűtőben hűtenéd elő, a mikroszkóp fényét meg valami infraszürővel szűrnéd meg . Van nekem ilyen infraszürős kohász szemüvegem, csak az a baj hogy az meg nagyon sötét kék színű.
Ha nem szivárog ki a glicerin, akkor nagyon sokáig (szerencsés esetben évtizedekig). De ha kiszivárog, akkor sincs nagy baj, mert sose szárad a glicerin teljesen be. Legfeljebb újra feltöltöd glicerinnel és újrakeretezed.
Ha a festés tartósságára gondolsz, akkor az attól függ, milyen festéket használtál. Egyesek -- sajnos fejből nem tudom melyik mennyire -- lassan kioldódnak glicerinben.
Az utóbbi időkben elég sok metszetet készítettem, nem kevés munkával. Glicerint használtam és a széleket körömlakkal zártam le. Mire számíthatok, meddig maradnak ezek használhatóak ?
Peternek iszonyat sok cucca van eladó, de kicsit néha felülárazza őket ( a mi pénztárcánkhoz mérve).
De nagyon segítőkésznek tűnő fickó, pár hete elég sokat cseteltem vele, akkor küldött fotókat a cuccairól. Ha a társaságnak nem kényelmetlen, berakhatom ide, hátha lát valaki valamit magának megvételre....
Egy lengyel mikroszkópos-Piotr Zielnik hirdetése egy Facebook oldalon : Microscope Wants, Sales And Services. PZO Biolar biological research microscope with Polarization Interference Contrast device (DIC / DIK / ICT), eyepieces and five objectives.Price is 800,- EUR
Nagy híve vagyok a 24×40-60 mm-es fedőlemezeknek átvilágításnál úgyszintén. Nagyon sokáig nem szárad ki a minta és jobban lenyomatja a kisebbnél. Tavaly a Soósnál vettem pár dobozzal darabját talán 150 Ft-ért, mindegyik 0,17 mm vastag.
Ige, nem voltak letakarva vele, hanem azon voltak. Az inverz mikroszkópon sokszor 24x50-es a fedőlemezeket használok tárgylemez helyett, arra helyezem a vizsgálandó dolgot és azon keresztül is látom.
Lehet, hogy félreértettem a szöveget. Nem voltak letakarva a fedőlemezzel, hanem csak azokon pihentek ? Akkor nem a nyomásra olvadtak meg ! Sokan úgy fotózzák a hópihéket, hogy valami bolyhos szövetre hullatják rá azokat. Így minimálisan érintkeznek a jégkristályok a tartófelülettel és sokkal lassabb lesz a hővezetés, nem olvadnak meg a kristályok.
Ez is egy olyan téma, amire már gondoltam, hogy kipróbálom, de túl fázós vagyok hozzá. Szerencsére vannak ilyen hősök, akik bírják helyettem a hideget :)
Nagyon szép hókristályok ! A fedőlemez nyomására is megolvadhattak szerintem. Utólagosan remélt engedelmeddel megpróbáltam 3 képedet egy picit átalakítani (Egy ingyenes Photoscape nevű programmal )
Tegnap este végre kedvező volt az időjárás, a -5 fokban csak néhány hópehely szállingózott. Halmos Feri tanácsára, nem a már lehullott, hanem az éppen leeső példányokat céloztam meg, egyszerűen alájuk tartottam egy egérpadot, arra estek. Az egérpadról egy kis ecsettel tettem őket át a fedőlemezre (A hópihéket fedőlemezen keresztül fotóztam az inverz mikroszkóp miatt). Itt kezdődtek a gondok, az ecsettel való átrakás teljesen jól működik, de a fedőlemezen egyből elkezdtek olvadni (annak ellenére, hogy az több napja kint volt a teraszon, tehát az is hideg volt). Valószínűleg a mikroszkóp még nem hűlt le teljesen és a megvilágító asztali ledlámpától is kaptak valamennyi hőt. Így egy hópehely fotózására csak pár másodpercem volt, ráadásul a 4x-es objektívnek, amit használtam, elég kicsi a mélységélessége, így fókuszsorozatot is kellett készítenem. Kb. egy óra múlva javult a helyzet, a mikroszkóp is átvette a -5 fokot, még mindig elolvadtak, de már 10-15 másodpercem volt a fotózásra. A hópihék elég nagyok voltak, 5-6mm-esek, a 4x-es objektív nagyítása sok volt, szerintem jobb lenne egy 2x-es objektív (annak a mélységélessége is nagyobb), ezért próbáltam a kisebbeket elkapni. Legközelebb kipróbálok valami másik szűrőt is a kék/piros helyett, ferdébb világítással.
UV LED-et még nem szereztem be, egyrészt azt még nem találtam ki, hogyan lehetne egyszerűen, de jól váltogatni a királykékkel a lámpafoglalatomban (az ötletelésetekre emlékszem amikor nem rég szó volt erről is, csak még nem tudom hogyan tudnám kivitelezni az én esetemben). Másrészt a szemem épsége miatt se mertem belevágni.
Egyenlőre akkor festés nélkül kísérletezgetek, aztán kipróbálom majd az említett festékekkel is. Azok a képek tetszenek nagyon, ahol egy képen belül kékes-ibolyás, zöld, narancs, vörös színek is megjelennek a fekete háttérből. De persze ettől még nagyon messze vagyok, előbb az olyan egyszerűbb dolgokkal kezdem, mint az említett algák. :)
Igen, a G245+G249 kombináció való kék fényhez, csak időközben átnevezték a szűrőket (régen ezt GG9+OG1-nek hívták). A G245 a régi GG9 és UV-hoz használd. Vagy próbálhatod vele akromát longitudinális színi hibáját kissé javítani hidegfehér lednél, amennyiben utólagosan színhőmérsékletet javítasz a képen.
Majd a trino fejemhez nem rég szerzett szűrőrevolvert is rendezni kell, az Nu-hoz valóból kifőzött szűrőket átragasztani, illetve beszerezni még ami szükséges, mert ebben több szűrőnek van hely. A G245 feliratú halványsárga nem sokat változtat a dolgon (ha jól értem ez inkább a rendes UV fényhez lenne) az erősen sárga G245+G249-nél meg gyakorlatilag befeketedik az egész látómező. Gondolom ez lesz a jó a 450nm-es királykék kínai LED-emhez amit ajánlottatok korábban, csak még nem tettem alá megfelelő mintát amivel láthattam volna valamit, illetve nappal próbálkoztam legelőször. A hétvégén még megcsinálgatom a pár hiányosságot és újra próbálkozom.
Ja: mit csinálok, ha nem nézek bele? Ráteszem a kamerát a mikroszkópra, és azon keresztül nézem. Eleve világosabb lesz a kép. Az Olympus-oknak van egy "Live View Boost" üzemmódja, ami leveszi a képfrissítési frekvenciát, és cserébe eszméletlenül felerősíti a képet. Mint egy passzív éjjellátó távcső.
Köszönöm a részletes összefoglalót! Nézegettem én már itt is a kulcsszavakra rákeresve, csak úgy tényleg eléggé szétszórtan vannak az infók, egyéb írásokkal, témákkal darabolva. Így azért egyben jobban átlátható és érthetőbb.
"Itt mindennél fontosabb, hogy a zárószűrő semennyi UV-t ne engedjen át."
Ehhez még hozzáteszem, bármilyen jó is a zárószűrő, én nem szívesen nézek bele a mikroszkópba, ha UV fényforrást használok. A szemet nehéz pótolni. Ahogy Columbo mondta, "igaza van, jöjjön velem, háromszem többet lát".
,,Akriflavint pl. sok helyen patikában lehet kapni''
Ezzel vitatkoznék, illetve már vitatkoztam korábban, a 22322.hsz.-ban.
Mivel Neked Fluovalod is van, ahhoz annyit még, hogy felső megvilágításnál természetesen még könnyebb fekete hátteret kapni, hiszen a megvilágító sugarak sose jutnak a képsíkba. Viszont az objektívet csak akkor immergáld, ha immerziós és akkor is csak megfelelő törésmutatójú, fluoreszcenciamentes immerziós közeggel.
A zárószűrő mind át-, mind ráeső módszernél az objektív és a megvilágító sugarak felett legyen. Például a projekciós okulár felett. Ha odafér, akkor a tubusfecskefarokba is rakhatod. Egyébként monokuláris tubust használva több mint kétszer fényesebb lesz a kép. A monokuláris tubust bárhol a binokuláris helyére lehet rakni, amennyiben ugyanattól a gyártótó származnak.
Ahogy írta Alpár van itt információ, csak ki kell mazsolázni. Hogy megkönnyítsem a dolgodat, pár tanácsot írok.
- Ne szórakozz higanygőzlámpával, xenonnal vagy ívfénnyel. A jelenlegi ledek legalább olyan jól használhatók, sőt jobban, Nem melegítenek számottevően, nem bocsátanak ki rengeteg felesleges más hullámhosszú sugarat.Biztonságosak és hosszú életűek.
- Kékfény technikához legjobb a királykék LED erősen sárga vagy narancsszínű zárószűrővel (OG1, OG4 például). Szűrőből célszerűen gyárit érdemes használni, hacsak nem tudod ellenőrizni, hogy a led fényének kék részét kiszűri (a zöldből még fog átjutni valamennyi). Fluoreszcenciánál kékeszöld, zöld, sárga, narancs, illetve vörös emittált színeket kaphatsz. Ha nem elég sötét a háttér, akkor célszerű a led és a kondenzor közé még egy mélykék vagy ibolyaszín szűrőt berakni.
- Igazi UV-hez 400 nm alatti hullámhosszú led kell és gyakorlatilag színtelen vagy igen enyhén sárga szűrő (GG11, GG9, GG4 vagy efféle). Itt mindennél fontosabb, hogy a zárószűrő semennyi UV-t ne engedjen át. Valószínűleg muszáj leszel UV gerjesztőszűrőt használni (pl. UG1, UG5), mert különben a led látható fénye zavarni fog. Ha minden feltétel teljesült, akkor akármilyen színű fluoreszcenciaszínt láthatsz.
- Nagy kondenzorapertúrát használj és nyisd ki teljesen az apertúrarekeszt. A tárgyak úgyis maguktól fognak világítani és legyen minél több a gerjesztőfényből. Kondenzorimmerzió tovább növeli a fénymennyiséget, de glicerint, vizet használj, vagy fluoreszcenciamentes immerziós olajat.
- Sötét és világos látómezőben egyformán dolgozhatsz, de előbbinél kevésbé agresszív zárószűrővel is szép fekete hátteret kaphatsz.
- Sötét szobában dolgozzál, amennyire csak lehet. Minél sötétebb van körülötted, annál kevesebb gerjesztőfény elég.
- A mezőrekeszt lehúzhatod annyira, amennyire szükséges, mert különösen az UV kifakítja a fluoreszcenciát idővel. Ne legyen megvilágítva csak az, amit éppen nézel. Emiatt kapcsold ki a fényt, ha huzamosabb ideig nem mikroszkópozol.
- Az élességállításhoz ideiglenesen látható fény fog kelleni, legalábbis amíg körülbelül meg nem találod a helyes tárgytávolságot. Utána már nem lesz rá szükség, ha ugyanazon tárgyat vizsgálod. A fluoreszcens kép fényszegény általában és ha még nagyon nem éles a kép, akkor nagy nagyításon eleinte nehéz lesz ráérezni meddig kell tekerni a gombot mielőtt nekimennél a fedőlemeznek. Később könnyebben megy majd rutinból.
- A tárgyak egy része magától fluoreszkál (primer fluoreszcencia). Ilyenek pl. a növények zöld színtestjei, amelyek pirosan világítanak.
- Másokat meg kell festeni (szekunder fluoreszcencia) ún. fluorokrómokkal. Sok mikroszkópos festék fluorokróm. Akriflavint pl. sok helyen patikában lehet kapni ecsetelőként, de az eozin mikroszkópos festék is fluoreszkál. Érdemes kipróbálni, sok nem fluorokrómnak használt festék arra is jó. Illetve sok kiemelő filc festéke vízben kiáztatva szintén jó eredményt ad. A festékeket nagyon hígan kell használni (szemre szinte alig látszódjon a színük), különben a háttér világítani fog és az alany fluoreszcenciája akár csökkenhet is nagy töménységű festékkel.
Látom rosszkor írtam, mindenki nagy lelkesedéssel el van foglalva a kihívásos feladatokkal. Valaki mégis tudna segíteni a fluoreszcens-es témában, hogy hol és mivel kezdjem? Ilyet azelőtt még soha nem láttam és nem próbáltam. A netes tartalmak amiket nézegettem eddig, nem igazán segítenek önmagukban, illetve olyan szinteken vannak aminek még nem minden részét értem így elsőre. Akár privátban is jöhetnek tanácsok. :)
"Még a Coca Cola-ról láttam kristályosított fotókat, de még radiátoron sem hajlandó hetek alatt kristályosodni. Lehet ott is a melegítéses, lecsapódós móka segítene"
Köszönöm az információt. Este kipróbálom szerintem, bár csak instant kávém van itthon, meg kávé kapszula (hátha utóbbival is működik). Még a Coca Cola-ról láttam kristályosított fotókat, de még radiátoron sem hajlandó hetek alatt kristályosodni. Lehet ott is a melegítéses, lecsapódós móka segítene?
Más: Ez a Rheinberg színezés annyira szép térbeli képet hoz létre, hogy nagyon meglepett. Még egy régi mintám megpenészedett, és annyira szépek a fejespenész szálai, lenyűgöző. Hamarabb ki kellett volna próbálnom :))
Egy tárgylemez közepére teszel egy kevés darált kávét. Mellé - távtartónak - két oldalra egy-egy gyufaszálat (fej nélkül), arra pedig egy fedőlemezt. Alulról lánggal elkezded melegíteni. A kávéból elpárolog a koffein és kikristályosodik a fedőlemezen.
Mint minden fedőlemezre kristályosított készítményből, ebből is nagyon szép beágyazó nélküli tartós készítményt lehet csinálni. Ehhez kell valami távtartó. A legjobb, ha ecsettel csinálsz egy akkora sellak karikát, mint a fedőlemez. Megvárod, míg megszárad. A fedőlemezt enyhén rányomod, bele fog ragadni. Ezután körbekeretezed. Fontos, hogy körben mindenütt zárjon a sellak, különben a kapilláris erő behúzza a keretező festéket a fedőlemez alá.
Szerintem kb ugyanaz a kettő, de vásárlás előtt mindenképp érdemes megnézni, mennyire fejleszthető a gép, lehet-e objektíveket, jobb megvilágítást, fázis-kontraszt szettet, és ilyesmiket venni hozzá, ha később szeretnéd fejleszteni. A makszutov.hu és a tavcso.hu árul hasonló termékeket, van ami egyik helyen olcsóbb, van ami a másikon. Én kb aszerint szoktam rendelni a kettő közül, hogy mi hol éri meg jobban.
Pont az általad használt a mikroszkóppal szemezek...azt hiszem a fotóid segítettek a döntésben :)
Scopium XSP-151T-LED és Lacerta BIM151T-LED vajon egy és ugyan az? Két különböző helyen lehet kapni (Bp-en) 10ezer Ft különbséggel, pontosabban jelenleg a drágábbikat (Lacerta BIM) lehet kapni.
Szia, köszönöm szépen! Egy Scopium XSP-151T mikroszkóppal készült a fotó, és a Toupcam XW-2 kamerát használtam. A mikroszkóp nagyon jó (nekem), nemrég váltottam a Lacerta Travel LED-ről erre, bár itt a fórumon lévők biztosan sokkal több és jobb alternatívát ismernek.
A kamera kérdése még számomra sem kiforrott, ugyanis DSLR-t használok többnyire, azonban a kamera porton annyira kicsi képet vetít a mikroszkóp, hogy csak 2x lencsével tölti ki az APS-C látómezőt. Ezért jobb a mikroszkópkamera, amiben pici a szenzor eleve, és az elején egy reduktorlencsével akkorára csökkenti a képet, hogy kitöltse a látómezőt.
Első körben én a MILC-ekkel próbálkoznék, hiszen egy egyszerű és olcsó adapterrel rá lehet csatlakoztatni a mikroszkópra, akár az okulár helyére, vagy ha van kamera port, akkor oda, csak a vignettálással kell számolni, de ha van felbontás, akkor croppolod, és meg is van oldva.
A teljes panoráma, amit DSLR-el lőttem, olyan 110 Mp körül mozgott, azon már a PS is beröccentette a RAM-ot :D Igaz ebben csak 8 GB van, de mivel ez csak 3x3 panel, és a jobbakhoz kicsit több kellett, mert elég nagyok a kristályok, inkább a kis kamera mellett döntöttem. :)) Bár lehetett volna clickbait szöveg belőle: "110 Megapixeles fotó :OO", de valójában nem volt több részlet rajta.
Felajánlom a c-vitaminos polarizált képeimet is a nemes célra. Panorámafotók a 4x-es objektívvel, és a régi 2 Mp-es kamerámmal. (Igen, rájöttem, hogy nem célszerű 24 Mp-es képekből panorámát csinálni, mert nem bírja el még a játékos gépem sem :DD)
Jeff már nem szokott gyakran a fórumra írni. Amit megtaláltál, az nem ez a projekt, hanem egy korábbi és azt valóban ismertettük alaposan. Ezt is fogjuk, csak még nincs kész, prototípus van belőle. Ebben én nem vagyok igazán fejlesztő, nincs is nekem ilyenem még összeszerelve, csak a komponensei.
Még 2018 végén, Leventével belevágtunk ebbe a LED gyűrűs projektbe. Eljutottunk vele valameddig, voltak különböző méretű programozható gyűrűink, volt Arduinós vezérlésünk hozzá, aminek az alapjait én pötyögtem be és csináltunk néhány tesztet is. Sajnos én nagyon kevés dolgot dokumentáltam le fényképpel és videóval, szerintem Leventének több képe van erről az egészről.
Egy videót azért előkapartam. A videón egy tárgylemezre száradt valamin (talán konyhasó?) teszteltem az irányított sötét látóteres megvilágítást. A "fehér" képeken azonnal látszik az RGB LED-ek legnagyobb hátránya. Nincs ilyen durva színi hibája az objektívnek, hanem a LED-en belüli RGB források geometriája miatt válnak szét a színek és kifejezetten "életlen" hatást kelt a kép.
Levente, ha jól emléxem tovább vitte a dolgot és megpróbált tejüveget használni a LED-ek előtt, hogy elkenje az egyedi sugárzókat egy LED-en belül.
Csináltam még álRheinberget is és a középső LED + LED gyűrűs megoldást is próbáltam, de arról nincsenek képek sajnos.
Aztán belefutottunk egy sokkal izgalmasabb dologba, ezt abbahagytuk, azt, meg még azóta sem csináltuk meg! :)
Ps: a Telefon kijelzős dolog nem működik, mert kicsi a fényerő, még akkor is, ha kondenzort is használunk. Azt is próbáltam, strukturált megvilágítással. Ami működhet és jónak is tűnik a transzparens LCD használhata, programozható mintákkal."
Ebből az derül ki,hogy Te voltál az egyik fejlesztő! :-)
Van egy másik érdekessége is a dolognak: Jeff hsz-eit már nem találja meg a fórum kereső....
Minek itt titkolózni? (Bár nagyjából meg tudom tippelni, miről lehet szó.)
Ha meg olyan marha titkos, akkor minek kell egyáltalán posztolni róla?
Mert nem én fejlesztettem és nem akarom másét az engedélye nélkül kiadni. Viszont ismertetni fogjuk majd és lehet ilyen bárkinek. Nem úgy, mint egyes régebben szintén titokzatosan beharangozott dolgok.
Második (valójában nagyon sokadik) próbálkozás. Hazafelé jövet találtam egy bokron zöld levelet, amiről ismét sikeres volt a levonat, és sikerült szerezni "csomagoló celofán"-t sárga, zöld, kék, piros színben, így neki is láttam a szűrőkészítésnek. Első Rheinberg-szőrös képeim 4x és 10x objektívvel. Érdekesek azok a "vulkán"-szerű képződmények, világosítsatok fel kérlek! :)
Ferde megvilágításban készültek ezzel a szűrővel:
Úgy érzem, produktív nap volt, már talán túl sok körömlakkot szívtam itt. :D
Még egy utolsó gondolat a kérdésről, aztán eldugulok: Kusnyer aggódva hívott délelőtt, hogy nem találja, hol lehet kérni a kérnivalót. Ezért kértem én, nem azért, mert ő nem akarta.
Üdv! Megjött a királykék LED-em, a világítás már majdnem elkészült a Fluovalomhoz, még pár extrát rakok bele, de már most is működik ideiglenesen. Közben a Fluovalhoz minden hiányzó tartozékot sikerül beszerezni az érdiektől. (nem is értem magamat, hogy korábban miért nem kérdeztem meg náluk, hogy volnának-e ilyen tartozékok. :) )
De a lényeg, hogy végre kezdődhet a fluoreszcens mikroszkópia. Kezdésnek, általános ismerkedéshez miket ajánlanátok, honnan és milyen mintákat keressek, amik könnyen beszerezhetők, ám látványosak lennének?
Megfelelő ledet ehhez hol lehet kapni? Elővettem a kis diffrakciós rácsot, amit még ebayről vettem, és kb így néz ki a mikroszkópos megvilágításom spektruma. Elnézést a rossz minőségért, kézből, telefonnal mókoltam.
Nem, akkor javulna, ha apokromátokra (vagy még jobb: plánapokromátokra) cserélnéd. De hozzá való új apokromátokat horror áron találsz csak. Viszont a régi Zeiss Jena, Lomo apokromátok is jók bele (csak vigyázz, mert a rövid objektívek nem mindig érnek le a tárgyasztalig).
Őszintén bevallom, az utóbbi időben ritkán fotózok apokromáttal. Jelen témáimhoz a sík látómező fontosabb a tökéletes színkorrekciónál. Ha rendes magas CRI-jű ledet használsz és nem kommersz hidegfehéret, akkor lényegesen kisebb probléma a kék színezés. Ugyanis a kb. 70 CRI-jű hidegfehér ledek nagyon erős kék sávot bocsátanak ki. Nagyon enyhe sárga szűrő -- ha megfelelő az elnyelési karakterisztikája, mint pl. a GG9-nek -- sokat javít rajta.
A NET-en rendgeteg színszőró kép van.Letöltöd,amelyikk tetszik és kinyomtatod fóliára. De ha más kell,akkor valamelyik rajzoló progivan megszerkeszted és azt nyomtatod ki. A lehetőségek végtelenek.
A LED-es megoldáshoz: vannak már olyan LED-ek,amelyekbe beleintegrálták a beállító chip-et. Minden LED-en digitálisan állítható a szín és a fényerő.
Elvileg semiplan akromatikus objektívek vannak rajta. Ha plan-ra cserélném, azoknál jobb ez a helyzet? Ahogy olvastam, az főleg a széleken a torzítás mértékében jobbak a mostaninál, ami nekem annyira nem prioritás főleg, hogy a kamera porton kisebb képet vetít. https://www.tavcso-mikroszkop.hu/termek/plan-akromatikus-mikroszkop-objektiv
Ez a hosszanti színhiba miatt van, a kékre az akromatikus objektívek elég rosszul javítottak. Világos látótérben ez általában nem okoz nagy problémát, mert a kék többlet zömmel beleolvad a világos látómezőbe. Sötét látótérnél még ekkora kis színeltolódás is jól észrevehető a fekete háttér miatt, ferde megvilágításnál pedig a sugárnyaláb tengelyszimmetriájának hiánya miatt vehető jobban észre. Olyannyira, hogy a ferde megvilágítás a legjobb módja az objektív színkorrigáltsága megállapításának.
Ez tényleg ötletes, de van hasonló fázisgyűrű kiváltására is. Mindkettő tulajdonképpen kondenzor nélküli megvilágítással dolgozik. Ez különösen lupe (=makró) fotóknál nagyon hasznos, ott a nagy kondenzor gyújtótávolság és a limitált hely miatt jobb így dolgozni. Korábban vízihidra képeket láthattatom itt a fórumban tőlem, amelyeknél ezt az elvet (is) használtam.
A Jeff-féle szupertitkos módszer pedig még jobb, ott a kondenzor marad a helyén.
Nem ismerem a paramétereit a körömlakkoknak, de nekem valami "Moyra" márkájú gyorsszárító fedőlakk lett jó. Bár barátnőm javasolta, hogy próbálkozzak több réteggel, ha nem jönne le, de ez a fajta 1 réteggel már leszedhető. Most épp egy 50ft-osról fejtettem le. Bár sajnos néha nem lesz 100%-ban átlátszó, mintha lenne benne valami anyag, amitől kissé opálos képet mutat.
A színezéssel kapcsolatban a sárga, és zöld szűrőkkel sikerült eltűntetni, majd lehet addig fekete-fehérben fotózom. Érdekes, hogy áteső fényben nem látszik a színezés, csak sötét és ferdében.
Igen, meglepődtem rajta, köszönöm a magyarázatot, mindig tanulok. Örülök ennek, hogy sikerült végre látni gázcserenyílásokat, "sima" metszetlen levélen nagyon nehéz volt kivenni őket.
Én most próbálkoztam a körömlakkal, de nem tudtam lehúzni az alanyról sajnos.
A kék haló az akromát objektívek széli színhibája, együtt kell élni vele. Ha kék szűrővel dolgozol, és ahhoz igazítod a fehéregyensúlyt, akkor valamivel jobb lehet a helyzet.
Rheinberghez vagy színes sötét látótérhez színes fóliákat, vagy alkoholos filccel kiszínezett átlátszó fóliákat, diaüveget, ilyesmit használhatsz. A középső, sötétebb folthoz nem elég a színes filc magában, át kell satírozni feketével is, ezt célszerű a hordozó túloldalán megtenni.
Figyeld meg, mennyi gázcserenyílás van a babérlevélen! Általánosságban ez jellemző a nedves élőhelyen előforduló növényekre, hiszen nem száradnak ki úgyse és így gyorsabb lehet az anyagcseréjük. Meg jobban párologtatnak, inkább szabadulnának a víztől. Ezzel ellentétben a sivatagi fajokon kevés és kisméretű a gázcserenyílás.
Színes szűrőket színes átlátszó iratgyűjtő tasakból, mikulászacskóból, lézer/tintasugaras nyomtatott írásvetítő fóliából, színes alkoholos filccel beszínezett átlátszó korongból, (étel)festékkel befestett szárított zselatin lapból, meg általánosan minden átlátszó színes anyagból lehet készíteni. :)
Még van egy szupertitkos módszerünk Jeff fejlesztésében, de arról csak előzetes engedélye után írhatunk.
Én projektorral készítettem virtuális fóliákat: tetszőleges színes mintát vetítettem a kondenzor apertúrarekeszének síkjába.
Részemről meg is kezdtem a lelkes próbálkozást a levonat készítésével. Barátnőm egy számára nem túl használható körömlakkját fel is ajánlotta, ami elég jól szárad, és viszonylag vastag filmréteget készít már egy rétegből is. Mivel sajnos nincs az a kint levélgyűjtögetős idő (konkrétan épp szakad a hó), saját anyagokkal kell dolgoznom. Az első, amit hirtelen találtam, a szárított babérlevél. Ez az életem első levonata, emiatt köszönet a témáért, magamtól annyira nem lelkesedtem érte, hogy megpróbáljam, de egész jó lett elsőnek. Egyelőre ferde megvilágítást és sötét látóteret használtam, de gondolkozom a Rheinberg-féle szűrők készítésén. (Miből lehet színes áteresztő szűrőt készíteni?). A képek 10x objektívvel készültek. A kékes színi hibával sötét és ferde megvilágítású látótérben még mindig gondjaim vannak, de szoftveresen azért tudok mókolni rajta valamennyit.
A sötét látótérben megjelenő kékes haloval lehet valamit kezdeni fizikailag? Szoftveresen el tudom korrigálgatni, de kicsit zavar. A kondenzor hibája, vagy az objektívé?
Más nevét nem is ÍRHATOD KI az általad is elfogadott felhasználói szerződés alapján. Szerintem kérd a poszt törlését a moderátoroktól, és írj utána egy újat a nickekkel!
Bár már kiadtam az új feladatot, még szombat van és most kristályosodott ki az étkezési konyhasó desztillált vízből. Berakok pár képet, mert nagyon szép szabályos kristályok képződtek:
A képek sötét látóterű felső megvilágítással készültek Lu mikroszkópon. Az első három egyedi kép 4×/0,10 Planachromattal, a negyedik tíz képes fókuszsorozat 12,5×/0,25 Planachromattal az első és második képeken látható kisebbik kristályról. Csináltam belőle animgifet, amint billegtetem látszólag az y tengely mentén:
Rendben van, honosítsuk meg ezt a kifejezést állandónak, ha másnak sincs kifogása.
Így akkor nem egy új intézmény elnöke leszel, hanem egy réginek az új elnöke. Ezért, ha találkozol majd az USA elnökével a következő években, majd mondhatod neki, hogy ugyanakkora ember vagy mint ő, mert a Te beiktatási ünnepségedre sem ment el Trump.
Köszönöm az előző elnök zárszavát, és örömmel jelentem be a Sóhivatal újabb feladványát, amelyik a levonat, illetve lenyomat. A feladat tehát kétféle lehet:
a) valamilyen anyagra vagy élőlényre filmképzővel (körömlakk, kristályragasztó, stb...) vékony réteget felhordani, beszárítani, majd száradás után a filmet lehúzni (levonat), vagy
b) egy megduzzasztott réteget a tárgyra rányomni, leterhelni kis súllyal és száradás után levenni (lenyomat).
Természetesen a mikroszkópos képeknek a tárgyak/élőlények lenyomatát kell tartalmaznia, nem magát a vizsgálati alanyt. Bármi lehet minta, amiről lenyomat vagy levonat készíthető. Tessék a levonat/lenyomat fényképezése során kísérletezni a megvilágítással (sötét látótér, Rheinberg, fáziskontraszt, ferde megvilágítás, interferenciakontraszt, modulációkontraszt, stb.), mert van ami egyikkel, van, ami másikkal néz ki jobban.
De ne rakd ki lecsökkentett felbontásban, mert mi már régóta ismerjük ezt a trükköt (ha nálam visszakeresel, sokszor a saját képeim alá is betettem ezeket a linkeket), és legalább jó részletes képeket is nézhetünk!
Remek, Feri! Ezek voltak valóban, amelyeket feltöltöttem. Látható, hogy sokkal jobb a feloldásuk, mint ami megjelent az oldalon. Csak azt nem értem, miért a 2,5 MB határt írja ki a fórum feltöltéskor, mikor annyit nem rak ki, csak pár száz KB-ot. Ha ezt tudom előre, akkor eleve olyan felbontásban rakom fel a képeket.
Hát akkor a Sóhivatal valamennyi dolgozója nevében köszönöm szépen az aktív részvételt. Külön örülök, hogy ritkán fotózók is remek képekkel jelentkeztek. A szó Leventéé!
Letöltöttem a BIG képet a NET-ről: 1280x851 és 300K méretű. Nyilván a fórum motor tömörítő algoritmusa csóró módon bánik a képekkel (hely takarékosság okán). Próbáld meg a Te szoftoddal leméretezni a képet különböző tömörítési módokkal. (ha van rá türelmed :-) )
Ki kell próbálni,hogy mi az az algoritmus,amivel a legnagyobb méretetű olyan file keletkezik,amit még nem méretezi át.
Nagy csodát nem várnék ettől a próbától. Sajnos ezen a ponton buknak el a sok megás,extra felbontású képek....Talán megoldás lehetne,az eredeti kép feldarabolása és a részképek feltöltése (akinek kell,utána összeollózhatná). Tudom,hogy ez kényszer megoldás,de ennél nincs jobb ötletem (esetleg másik honlapra fel lehetne nagyobb képet tenni,ide pedig a linket beszúrni...).
Gyerekek, Ti mit csináltok, hogy a fórum ne tossza el a képeket? A két elsőn teljesen kipixelesedett a sok apró részlet. Az eredetin teljesen jól látszanak.
Holnap délután megtudjátok. Addig itt van három kép adriai-tengeri sóról (Lido di Jesolo, 2019.) interferenciakontraszttal:
A két első egyedi kép 12×/0,25 Planachromattal, a második 25×/0,50 Planachromat és 25 képből készült összefűzve. Nem szépítettem semmit rajtuk, csak kis élesítést adtam rájuk.
Végre sikerült megbarátkozni a Scopiummal. Jelenleg a 2x ebayes barlow + dslr párossal fotózok. Amit tapasztaltam leginkább, hogy a nagyobb nagyítású objektívek szebb képet adnak, mint a Lacertáé. Főleg a 40x lepett meg, de a 100x-el is nagyon szépen lehet nézelődni, csak kevés a fény. Bár a fotóim még mindig nem adják vissza a szabadszemes látványt. A kamera porton így nagyobb a nagyítás, mint az okulárban, ezt azért szokni kell.
Az első kép a 40x-el, a második 10x-es objektívvel készült. Jövő héten szerintem rendelek hozzá egy 20x-et, mert nekem az a kedvenc nagyításom. Végtére úgyérzem megérte a mikroszkóp, írtam a makszutovnak is, hátha lehet pótolni a törött alkatrészt, de így is teljesen jól működik, és főleg a kétszemes látvány mindenért kárpótol. Tavasszal majd benevezek egy 5 Mp-es mikroszkópkamerába, azzal már jobb lesz, mint szegény dslr-t nyüsztetni.
Ezt annak tulajdonítom, hogy a pillanatok alatt elpárolgó víz nem adott elegendő időt a kristályba rendeződésnek.
Javaslat: Befőttes üvegben párologtatni a vizet, a fedélen kis lyuk.
A páratartalom telítődése miatt a víz nem tud gyorsan elpárologni. Az oldatból - az egyensúly beállása után - csak annyi víz távozik, amennyit a szelep enged.
Pedig a másik ötletem a polarizált fény lett volna.
Olvasgattam közben. Tulajdonképpen a 2.45 GHz a molekulát forgatja, nem rezgeti. Sajnos a rezgés rezonancia frekvenciáját nem árulták el. De tulajdonképpen nem is a víz molekula belső rezgése az érdekes. Az egyes molekulák között hidrogén híd van, és az sokkal puhább rúgó. (A másodlagos kötés energiájából és a molekula tömegéből ki lehetne számolni.)
Hát, odáig sajnos nem terjed az elektronikai képesítésem :) Meg annak is örülök, hogy egyáltalán bírta a motor, azt hittem, 1/2 óra tartós üzem után beadja a kulcsot.
Itt van még pár rázott sókristály, ezúttal olcsó madarasteszkós - keményvizes. A Sóhivatal holnap délután egykor bezár, remélem addig még befut pár szép kép. A soros elnökséget ez úton átadom Leventének.
Helyes az elnevezés (gondolom fluoreszcenciára kíváncsi, de az is fotolumineszcencia). Mivel csak a tetthelyet világítja meg és nem speciális lámpába kell, a 440 nm-es ledek bármelyike jó, csak legyenek megfelelően hűthetők. Ha túl széles lenne a kibocsátott spektrum -- ezt szubjektíve neki kell megítélnie --, akkor egy mélykék szűrőt célszerű a led elé rakni.
Sima koronalapkára szerelt 450-es LED van többféle itthon, mindegyik csinálja azt, amire vettem - kék gerjesztés.
Ebből, amit linkeltél, egy 10 Wattos kerül 700 Forintba, annyit bőven megér egy próba. Gondolom elég, ha a fotón látszik a dolog, nem kell, hogy látványosan vörösen izzon a gerjedék.
Uraim, egy ismerősöm, aki helyszínelőként dolgozik, szeretne fotolumineszcenciás képeket készíteni (azt hiszem, ez a neve), és ehhez kellene neki egy 440 nm-es fényforrás, amivel megvilágítja, majd az anyag 690 nm-en emittál, amit egy infra sávszűrőn keresztül fotózna. Szerintetek ezek megbízható ledek? Tapasztalata valakinek?
Nem az ábrák megjelenését várnám a kristályokban, hanem a kristályformák változását.. Találtam pár cikket erről. Kevesebb és optikailag tisztább kristályokról számolt be az egyik kutatás . Nem kell hozzá extrém magas frekvencia.
Nézelődök a mikroszkóppal, és azt tapasztalom, hogy ha sötétlátótérhez beteszem a szűrőt, akkor a kép szélein nagyon erősen megjeleník sziní hiba, és torzít is. Ez a kondenzor lencséjének a minősége okozza? Sima áteső fénynél tökéletes a kép. Gondolom ezért léteznek sötét látótérhez kondenzorok (?)
Bocsánat, de a Chladni ábrák a hordozó (tárgylemez) rezgését jelzik. A duzzadási helyeket és a csomópontokat. Mikroszkóp alatt ehhez ultrahang kellene, mert λ=vT=v/f, ahol v lenne a hangsebesség például az üvegben. Egyébként folyadékban oldott anyag esetén szerintem nem lehet látni semmit, mert a gravitáció nem pakolja le a rezgő felület által feldobott anyagot.
Másrészt viszont egy sóoldatnak két rezonáns frekvenciája van. A kristály fázis a merevebb, ahoz nagyjából THz-es frekvencia kell. A folyadék fázis kicsit puhább, de még az is MHz-es tartományban lehet - az ionok mérete miatt.
Viszont az elképzelhető, hogy a kialakulóban lévő mezoszkopikus méretű kristály csírák reagálnak a hangfrekvenciára.
Egyébként ezzel demonstrálni lehetne az időfüggő Hamilton operátort...
Ez nagyon szuper ! Érdekes lenne sokféle eltérő frekvencián megismételni. Lehet látni a olyan neten videókat a neten, ahol egy rezgetett lemezen homokot rendez a vibrálás érdekes alakzatokba.
Barátom saját csiszolású távcsőtükrét -aluzás után- úgy "kézbesítetette" az ismerős postás,hogy egy elegáns mozdulattal átdobta az utcai kerítésen! Ne mondjam,landoláskor nem bírta a negatív gyorsulást elviselni. (bár a szándék jó volt -miszerint ne kelljen a barátomnak bemenni érte a postára-,a végeredmény katasztrófális lett)
Ez csak akkor érdekes, ha a szállító cég a felvételkor szerződik rá. A posta például elismerten 25g gyorsulásig is megütheti a csomagot, mert a vasúton ennyi lehet a maximum a tehervagonoknál.
Attól, hogy a feladó ezeket felragasztja a csomagra, még a szállító leszarja, hacsak nem szerződött ennek védelmére.
Halmos Feri nemrég remekül összefoglalta, hogy mi minden befolyásolja a kristályosodás módját ( http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=156989413&t=9105440 ), nem is sejtve, hogy én évek óta tervezgetek egy kísérletet, amit most a Sóhivatalban meg is valósítottam. Jelesül azt, hogy miközben kristályosodik az oldat, folyamatosan rázom. No nem kézzel, hanem gépi erővel.
Ez itt kérem szépen egy régi mobiltelefon rezgőmotorja.
Fogtam egy kajásdobozt, raktam bele köveket, hogy nagyon ne ugráljon, a falához csipeszeltem a motort, raktam rá egy hűtőbordát mert szenteltvíz nincs itthon és meghajtottam egy bontott laptopaksicelláról. Rezgett mint állat, bírta órákig. A száradó mintákat a doboz tetejére raktam természetesen.
Arra számítottam, hogy mindenféle torz kristályok fognak születni, de nem, meglepően sok volt benne a szabályos négyszög, de volt azért pár ettől eltérő alakú is.
Köszi, ismerem a kész reduktort, viszont kis kamerám nincs megfelelő felbontásban, csak a gyári 2 Mp-es. Ha valaki megveszi a Lacertámat, akkor majd benevezek egy 5Mp-es kamerába, addig meg marad a DSLR okulárporton. :D
Közben számolgattam valamennyit, és arra jutottam, hogy a MicroQ SP kamerák a reduktorral pont jól rajzolnák ki ezt a méretet. Azokon 0.5x reduktor van, és az nagyjából akkorára szűkíti a képet. Sajnos nem úszom meg az optikai elem használatát így vagy úgy. Nézegettem, árulnak-e DSLR-hez jobb minőségű barlow-t, de itthon nem nagyon találtam a 23.2mm-es kihuzathoz valót. A jó rész viszont, hogy megjavítottam a tárgyasztalmozgatót is, kicsit szorult, meg kellett olajozni, és a csapágyaknak ellentartó sín beállítócsavarjain engedni egy picit. Ahhoz képest, hogy kész eszközként vásároltam, van vele mit mókolni :D
Jól érted. Van egy kb 11-12 mm átmérőjű kör, amit vetít. Én is arra gondoltam, hogy a reduktor nélküliséghez lehet ekkora (bár lencsét nem látok a tubusban), viszont úgy pl az ASI-120 kis 4.8x3.6mm-es szenzorához még túl nagy, a DSLR APS-C-hez meg túl kicsi.
Első fotók az új mikroszkóppal: 10x objektívvel, egyelőre a bino benéző egyik okulárjának helyére tettem (a másik okulártubust lezártam, hogy ne csillanjon be)
Szerintem szándékos. Valószínűleg beleépítettek egy reduktorlencsét, hogy a pici szenzorú mikroszkópkamerák ne csak a kép közepét mutassák, nagyobb legyen a látómező. Amennyiben jól gondolom mit értesz azon, hogy kicsi a vetített kép mérete.
Még múlt héten vettem desztillált vizet, és a sóval ismét tettem próbát. Érdekes, ha szobahőmérsékleten szárítom ki, nagyobb eséllyel alakulnak ki ilyen fura mintázatok, szóval nem a víz az oka:
~100x nagyítás.
Amivel még küzdök, hogy a trino fej fotótubusában nagyon kicsi a vetített kép mérete, kisebb, mint az okulárkihuzatban. Nem tudom, ez szándékos-e.
Igen... Ma is tanultam valamit: Az eladónak szólni, hogy csavarja ki az objektíveket!! Még szerencse, hogy meg tudtam kókányolni, és nem kuka az egész.
Amúgy ha a Tisztelt Doktor Úr nem vette volna észre még a sóról csak két képet küldtem és tervezem további benyújtását. :))
Ki tudom várni a soromat, csak Péter utáni helyemet kívántam bebiztosítani. Viszont ha Péter volt oly szíves felajánlani a helycserét, akkor nemnemenem, nem megyek én innen el, amíg nem nyöghetem be a következőt. Viszont módosítom a várható kiírás időpontját szombat délutánra.
A sóhivatal még nyitva, szerintem nyugodtan lehet pályaműveket benyújtani.
Az elsőbbségi felajánlást nagyon köszönöm és örömmel elfogadom. Holnap bejelentem akkor, hogy mi a következő feladat, de a sózást még annak az ideje alatt is nyugodtan folytassátok.
A Sóhivatal kérlek szépen szombat délután zár. Akarok még képeket felrakni, de jelenleg a kondenzort szerelem, mert egy lamella kiszabadult a helyéről. Minta már megvan, sőt, némi trükköt is belevittem a kristályosításba.
Leventének szerintem toll a fülébe jár a tollakodásért, nem elsőbbség, de meglátjuk, mit szól Ő a dologhoz.
Akkor meg is töröm a csöndet tanulságos történetemmel. A múlt héten írt valaki, hogy van egy Scopium XSP-151T mikroszkópja eladó. Mivel váltani terveztem, le is csaptam rá, használt árban egész jól. Megbeszéltük, GLS-el feladta, vártam. Ma megérkezett... Ugyan nagyon jól becsomagolta, de az objektív revolver tartója, mi egy kívül-belül menetes műanyag-szerű vagy spiáter valami, letört, minek következtében leesett az egész revolver, a csapágygolyók pedig szanaszét szóródtak. Volt ám nagy meglepetés, mikor kicsomagoltam. A doboz kívül hibátlan, nem látszott rajta semmi, bőven lehet, hogy csak 1 erősebb ütődés kellett neki. Öröm az ürömben, hogy a maradék menetes részben van belső menet, így egy M3-as csavarral kvázi-tengelyként helyettesítettem azt az elemet, így kókányul, de működik. A csapágygolyók 98%-a is meglett. Tanulság: a futárszolgálat szívás...
Utána viszont végre belenéztem. :D Lenyűgöző a binokuláris látvány. Sokkal nagyobb élmény, mint a mono. Ilyen szempontból megérte a dolog. Majd még gondolkozom igényesebb megoldáson a nagy csavar helyett, de örülök most. A fotótubus sem rossz, de kisebb képet vetít, mint az okulár-port. Most belekókányoltam a kínai 2X barlow-t, így kitölti a láótmezőt a kép, de ez nem egy tökéletes megoldás.
Az objektívjei szebbek, semiplanok, mint az előző lacertáé, de majd tervezem plan obikkal felruházni, valamint a dslr-re kéne egy jobb minőségű barlow.
Bálint Öcsém egyébként meddig van nyitva a SÓHIVATAL?
Szeretnék kedveskedni Levente barátomnak azzal, hogy (tekintve hogy nyugdíjas vagyok és ráérek), felajánlom elsőbbségemet szíves elfogadásra Néki az ötlet (játék) börzén. Nem mintha ötlet szűkében lennék de Levente olyan szépen esdekelt...."létszi-létszi"..,hogy nem tudtam ellenállni.:-)
Bocsánat Feri ! Én nem azt állítottam , hogy a színszűrők esetleges eltolódott helyzete nem befolyásolja a képminőséget (delehet ez is) hanem azt, hogy a megvilágítás nem központos helyzete, vagy hogy ezen kívül még, a led nem teljesen az optikai tengely irányába néz, okozhat ilyen jelenséget.
Pedig nem fogjuk elkerülni, hogy errefelé haladjon a fejlesztés. Amint a villanymotorok átveszik az uralmat a belsőégésűek felett, drasztikusan megváltozik a fejleszthetőség iránya. A villanymotorokon is rengeteget lehet fejleszteni még, és folynak is kutatások ezerrel, de az nem annyira látványos, ami eladja az autót. Már most sokkal nagyobb indulónyomatékokkal, és dinamikával képesek ellátni az autót, mint egy átlagos motor.
Ellenben ezek a vezetéskönnyítő, biztonságnövelő fejlesztések eladják, és drágán.
Olyan fejlesztések is folynak, melyekben például a szélvédő végez védelmet a szembejövő autók fényszórója ellen, vagy pl. a forgalmi jelzőtáblák jelzéseit veszi észre, és villogással, felnagyított kivetítéssel, vagy hasonlóval határozottan hívja fel rájuk a figyelmet, sőt akár sebességkorlátozást is kezdeményez.
A színszűrők helyzete a diapannál teljesen független a led- étől. Ezek a szűrők egy forgatható tárcsán vannak a kondenzor alatt a mikroszkópvázban egy síktükör fölött. Talán azt a tárcsát lehet valahogy állítani. A kérdés az, hogy ennek a kissé eltolódott helyzetének van e jelentősége a képminőség kialakulásában. ( Kusnyer barátunk szerint nincs. ) A led képe középen van, a lámpa blendéje is könnyedén központosítható. A Reichert egy zseniális és felhasználóbarát megoldást használt ennél a modellnél. Nem apró kis csavarokkal kell szórakozni, a pontos beállításnál, hanem a váz alján két oldalra helyezett nagy és gyorsan mozgatható gombokkal.
Egyetlen bajom van ezekkel (nem, ez nem igaz, több bajom is van): elég egy zavar a CAN hálózaton, és adott esetben nemhogy a kanyarba nem világít bele, de semmibe sem. Túl sok részegység, túl sok szoftver, túl gyorsan kerül a kísérleti stádiumból az utakra. Aztán fél év múlva szoftverfrissítés. lehetőleg az egész autó összes vezérlőegységében. De a ledeknek nagyon örülök. A narancssárga (irányjelző) led pl kb. 3 volton működik, ami azért furcsa, mert ennyi szerintem csak a kék ledeknek kell, vagyis ez tulajdonképpen nem natív narancssárga, ha jól gondolom.
Annyiért még nem is a csúcsdarab, azok megközelítik a két millát. Az adaptívaknál kamera figyeli a szembeforgalmat, meg a kormányállást, és aszerint kikapcsolgatja az egyes ledeket, hogy melyek világítanának a szembejövő szemébe,illetve bekapcsol olyanokat, melyek a kanyarba világítanak be.
"Ha a színszűrőre fókuszálok, akkor jól látható az okulárokon keresztül, hogy nincs középen a képe. "
Ha a led esetleg egy tubusba van szerelve, akkor annak a tartónak a tubusban való forgatásával tudod ellenőrizni, hogy valóban a led nincs középen, vagy valamelyik másik elem a féynútban. Ha a led felfogása excentrikus, akkor annak elforgatásával a hiba szögállása megváltozik. Ha nem változik, akkor nem a leddel magával van a probléma, hanem pl azzal, amiben a led tartója van, vagy még tovább..
Értem a problémádat,mert az én volt Nfpk mikroszkópomon is ez a kellemetlenség uralkodott.
Ez jusztírozási probléma.
Newton távcsöveknél szokott ez sűrűn előfordulni, hogy a tükör optikai tengelye nem esik egybe
a tubus forgás tengelyével ....szöget zár be vele. Tehát addig kell játszani a tükör ide - oda tologatásával és billegtetésével míg az egytengelyűség létre nem jön.
De vissza a mikroszkóphoz.
A megvilágító leded valszeg nem középpontban van.És ha ez így van akkor a fényútban állítgathatsz bármit a hiba megmarad.
Az én esetemben a megvilágító hengeres testű led pontosan illeszkedően, egy hüvelyben foglalt helyet
amely így nem volt mozgatható jobbra-balra, le föl és mert nem volt központos a hiba mindvégig megmaradt. Eredetilegnem ledes volt a megvilágítás.
Nem tudom, hogy a Te esetedben a megvilágítás helye mennyire fix, tudsz -e rajta állítani.Gyárilag ezt precízen megoldják de ha sufni tuning beavatkozik akkor számítani lehet a nem precíz végeredményre. A hiba egyébként nem sok befolyással van a vizsgálatokra ,fotózásra inkább csak bosszantja az embert.
Amit Levente adott instrukciókat az mind igaz ha a megvilágítás központos.
Nem vándorol el a kép az élességállításkor. A kondenzoron van két oldalt van 1-1 nagyobb csavar besüllyesztve a rekeszállító kar előtti részen, a prizmákat és a fáziskontraszt gyürüket tartalmazó forgatható korong alatt.
A rekeszt illetően arra tudok gondolni, hogy a tubus nem koaxiális az optikai tengellyel. Illetve éppen lehet a tubus jól beállítva és a kondenzornál van tengelyeltérés, azaz nincs rendesen centrálva. Tubusprobléma esetén vagy maga a tubus nem merőleges a tárgyasztal síkjára, tehát az optikai tengely és a tubus nem párhuzamosak, vagy ha igen, akkor nem egytengelyűek, vízszintes eltolódás van a kettő között. Ha csak nem egytengelyűek, akkor esetleg valamelyik befogóelem nem ott ütközik fel a tubustartón, ahol kellene. Ha nem párhuzamosak, akkor szintén lehet felütközési probléma, de a kar is lehet rosszul felfogatva, kissé elfordulva a helyes pozícióból (például az élességállító blokkra pontatlanul felcsavarva). A kép élességállítás során a látómezőben vándorol-e vagy sem? A kondenzort tudod központosítani valami csavarral? Arra kellene rájönni, hogy melyik eset forog fenn és miért.
Az elektromos bekötésen túl a ledet valami megfelelően nagy hőleadó felületű jó hővezetőre építsd és használj hővezető pasztát (vagy ragasztót, ha nem csavarozod le a ledet). A saját csillaga igen rövid ideig elég csak hűtésre, aztán elég az emitter még szabványos áram esetén is.
Múltkor magamnak kellett hővezető ragasztót készíteni szilikonkaucsukból és alumínium-oxid, illetve cink-oxid porból, mert kifogytam belőle és az ünnepek miatt venni se tudtam.
Hát Feri, ha a kemencéidet bekötöd magad, akkor gyerekjáték a led. A tápon meg van jelölve melyik a pozitív sarok, azt összekötöd a led szintén jelzett pozitívjával, aztán a negatívokat hasonlóan. Én hangfal kábelt használok, mert az piros-fekete és nem lehet eltéveszteni. A tápot egy legalább 6 voltos, de inkább 7,5 V feletti, a ledénél nagyobb teljesítményű fali adapterről tudod megtáplálni. Ezért sose dobom ki régi eszközök fali adaptereit.
Viszont sima vasmagos trafót csak egyenirányítás után köss ledtápra, mert egyenáramú a tápok zöme, a trafók meg többnyire váltóáramúak. Ezen kívül figyelni kell a polaritásra, ritkák a polaritásvédett ledtápok, nehogy fordítva kösd be a vezetékeket.
Egy német doksi szerint állati vagy emberi élő szövet vizsgálatára szolgál.
Pár dolgot nem értek ebben. Ha autolumineszcencia vizsgálatára szolgál, akkor hogyan képes használható képet készíteni ilyen kis fényerőnél 60x-os nagyításban?
De ha esetleg külső fényforrás is kellett hozzá, akkor azt miért nem bele vagy rá építették?
A leddel kapcsolatban ma hajnalban raktam fel a linket, pár bejegyzéssel lejjebb megtalálod (Samsung LH351D). Ne is vegyél Cree-t, a Samsung színe és geometriája jobb. A tápról is írtam korábban, de itt megmutatom milyen típusúak az enyémek:
Nem innen rendeltem, de ugyanolyan (onnan most nem láttam ilyet). Egyébként olcsóbbak is léteznek kék OLED panellel, meg ennél könnyebben állítható drágábbak. Ezt a fajtát ugyanis a kis trimmer potenciométerrel kell adott áramra beállítani, a drágábbaknál rendes gombokkal és több állítást meg tudnak memóriában jegyezni.
Arra nagyon vigyázz, hogy amelyiken USB port is van, annál azon a porton nem feltétlenül 5 V a feszültség, hanem akkora, amekkorát a táp tart a kimeneteken! Tehát ne használd USB töltésre, csak ha feszültség üzemmódban, 5 V-tal használod.
János jól mondja a táppal kapcsolatban. Van ezen kívül még valami: természetesen a led annál jobban melegszik, minél nagyobb az áram. Viszont a fémek zömével ellentétben a lednél csökken az ellenállás a hőmérséklettel (a led ún. NTC, azaz negatív hőmérsékleti együtthatójú) és ettől még nagyobb áram fog átfolyni rajta állandó feszültségnél, amitől ismét csökken az ellenállása és így tovább. Tehát a maximális engedélyezett feszültségnél akár csak kis értékkel nagyobb esetén hamar szétég az emitter.
Köszönöm szépen ! Jobbat szerettem volna, de én hülye vagyok az elektronika ezen műfajához és rábíztam az ismerős szakira, hozza össze a legjobb tudása szerint. A rendeléseket is rábíztam mert akkor még a Kínából való rendelés sem ment. Azóta már van Pay-palom, nem gond ez a rész. Több mint egy éve használom a 2 mikroszkópomat ezekkel a lámpákkal, most lett kész még egy, a 4.isbevethető nemsokára. Kár, hogy nem azt a ledet rendelték amit kértem ! Ez már a második szívás volt ! kb 2 éve vagy régebben valamivel, rendeltem egy ledes világítást az ergavalhoz egy lengyel pasastól, egy lengyel származású ismerősön keresztül. Küldött egy használhatatlan vackot aminek a fényerejét csak egy bizonyos értékig lehetett lecsökkenteni. Nem volt túl drága, így hagytam az egészet, az ismerőst sem akartam terhelni vele.
Az elektromos nagy teljesítményű kemencéimet mind magam készítettem. A termoelemeket, műszereket is bekötöm, beállítom, előbb-utóbb majd ezt is megtanulom remélem !
Ha megküldenéd ( akár privátban ) az összes szükséges hozzávaló cucc elérhetőségét, akkor most nem bízom másra, megrendelem magam. Ha már lúd legyen kövér ! Van más bajom is a kedvenc diapan-ommal. Nem tudom, hogy ez mennyire befolyásolja a kapott képek minőségét, lehet, hogy semennyire. Ha a színszűrőre fókuszálok, akkor jól látható az okulárokon keresztül, hogy nincs középen a képe.
A rekesz képe szépen középre állítható, de a jobb és a bal oldalán látható, hogy nem egyszerre éles a képük. Vagy a jobb széle vagy a bal széle éles. Mondjuk, nem túl nagy az eltérés, éppen csak észrevehető.
A mikroszkópos képen is látszik egy picit ez a fókuszálási eltérés. Mit lehet ezekkel kezdeni?
Ha neked így jó, akkor rendben van. én csak elmondtam, amit az összes általam ismert forrás ajánl. Egyébként valószínűleg örök életű lesz a felszerelésed, mert nem hiszem, hogy a max teljesítménnyel hajtanád. A potenciométerrel te a tápfszültséget állítod. Az általam belinkelt panelon a feszültség és az áramkorlátozás külön-külön állítható. Tegnapi mérés alapján: az én OSRAM ledem 2,5 volton ked el világítani (kb 1-2 mA árammal, majd 3,5 volton eléri a 900 mA-t.
Elküldtem anno a linkeket- amit adtatok- a villanyszerelőnek, aztán rábíztam magamat. Eddig föl sem merült bennem, hogy nem XML-t rakott a mikroszkópjaimba.( 4db-ba ). Eddig meg sem néztem közelebbről miből rakta össze, csak mostanában kaptam meg a megmaradt cuccokat. Végül is jól működnek csak sokat kellett a beállításokkal küszködni, hogy minél kevésbé legyen foltos a fény.
- Az, hogy egy LED lapkáján "Cree" felirat van, az nem jelent semmit. Pontosabban azt jelenti, hogy ilyen feliratú lapkára forrasztották a LED emittert.
- A Cree kismillió ledet gyárt, mindenféle specifikációval. Tudni kellene, hogy a Tiéd pontosan milyen típusú. Ez kb. olyan, mintha azt mondanád valakinek, hogy Reichert mikroszkópod van és nem azt, hogy Diapan vagy Zetopan. Addig csak ötletelünk, amíg a típust nem ismerjük.
- Ez a led egész biztosan nem az a fajta, amilyet mi ajánlottunk (Cree XM-L vagy XM-L2). Annak az emittere (a sárga bigyó a lencse alatt) egész más struktúrájú.
- Minden ledet állandó árammal és nem állandó feszültséggel kell hajtani. Viszont attól függ mekkora ez az áram, hogy mi a led típusa.
Ha már LED a téma. Tegnap végre szét tudtam szedni (ez nem igaz: egy flexszel 3/4 óra alatt szétbarmoltam) egy Mercedes led-fényszóróját. Annyi baja volt, hogy kicsit beázott, de garanciaidő túl. 700 ezer forintért vett a tulajdonos másikat... Én viszont megkaptam. OK, nem CREE ledek, csak OSRAM ledek, de ingyen. Viszont hűtőbordával, ahogy kell. Nem tudom, mennyire színhelyesek, majd kísérletezem. A távolsági/tompítottat 20 wattig toltam. Ezt, aminek itt a fotója, csak 10 wattig, de nem melegszik vészesen.
Nem én vettem meg és szereltem össze, hanem egy villanyszerelő ismerősöm. Én nem értek ehhez. Megnéztem a maradékokat, úgy látom van ezek között 3 és 5 wattos is. Azt hiszem a mikroszkópokba az 5 wattosok kerültek. Nincs rajtuk az XML jelzés, lehet, hogy akkor nem is azok ! ( Pedig kértem a szerelőt, hogy azt vegyen .)A meghajtó/szabályzó rész ilyen:
Amit a Cree led inhomogenitásáról írsz meglep, mert ugyan látszik az emitteren némi struktúra, de a gyári izzónál fényévekkel jobb és eddig se mindig használtam homályos üveget, nem volt rá szükség. Nálad problémát okoz? Illerve még annyi, hogy nem 5, hanem 10 W-os az XML led. Egész pontosan mi a Tiéd típusa? Hátha nem olyan, mint az enyém.
Első kérdésedre a válasz igen, a szerelés típusát jelzi a "bare", "16 mm" és a "20mm". Én a harmadikat választottam, mert a korábbiak ilyenek és egyszerűbb átszerelni.
Második kérdésedre válaszolva minden maradhat ahogy volt, ha korábban Cree XML vagy XML2 leded volt, kompatibilisek egymással.
Az emitting color alatt 3 lehetőséget kínál választásra ? Bare,16 mm,20 mm. Ez valami elírás lehet gondolom és arra utal , hogy nincs lapra szerelve, ill. 16 vagy 20 mm -es lapon van.. Te milyent választottál ? Most cree jelű ledjeim vannak, azt hiszem 5 w-osak, amiket korábban itt ajánlottatok. Nagyon jó fényesek, de inhomogén és sárga fényűek. Több pontból lép ki a fény, mátrix szerűen. A matt üveg és a beállításokkal való játszadozással türhetően homogén. Ha ez használható lenne a cree helyett akkor veszek én is.
Az enyémek ilyen "Stadion megvilágító" típusok 5700 K színhőmérséklettel. 3 V feszültség mellett 3 A maximális árammal hajthatók és a CRI-jük minimum 90. Minden 6 V/15 W lámpát vagy 6 V/20 W halogént használó Zeiss Jena mikroszkóphoz (és más hasonlókhoz szintén) erősen ajánlom őket, sokkal jobbak az izzóknál. Az emitter gyakorlatilag teljesen homogén fényű 2,5-3 mm-es kör, pontosabban erősen lekerekített sarkú négyzet, de ebből semmit nem lehet észrevenni, csak ha kivetítem. A lámpa homályos üvegére semmi szükség ezek után. Az apertúrarekeszt ugyanis faltól-falig kitölti az emitter képe és a fény a napéhoz hasonló színérzetet kelt. Igazából a szokásos kétpúpú emissziós spektrum itt hárompúpú, a vörösre külön foszfor van rajta. Mondhatjuk ezeket a ledeket a modern idők szén ívlámpájának a világítófelület ideális geometriáját tekintve (UV-ban persze nincs sugárzásuk).
Kiviszem a mikroszkópot a teraszra, hogy lehűljön. Az ígéretes hópelyheket ecsettel összegyűjtöm egy egérálátétre és azzal szállítom oda a mikroszkóphoz.
Néha reggelente, amikor csak egy-egy hókristály potyog az égből, egészen szép példányok vannak a kerítésen és a kukán.
Elnézést a nyelvtani hibákért :) Ezzel a kék-piros (iskolai műanyag füzetborítóból eszkábált) Rheinberg-szűrővel igazából a hétvégére ígért hideget várom, szeretném kipróbálni a hópehelyfotózást vele.
Szerintem azért lett több jó kristály, mert mosogatógép regeneráló sót használtam hozzá, ami sokkal tisztább, mint a konyhasó (leírása szerint 99.9% NaCl).
Kitekertem a rudat annyira, hogy legyen egy fél cm hely a mintának és utána a rúddal tolom ki a mikrométer skálázása szerint a mintát a vágáshoz 10-20 mikrométernyire. A habszerű és rugalmas müanyagdugó szépen követi a rúd mozgását és jól vágható.
Még jó hogy kapacitáltalak! Ez nem egy fotótechnikai fórum, itt a mikroszkópos világ érdekessége a lényeg. Ennek illusztrálására bőven jók a képeid, örülök nekik (mint láthatod, mások is).
Rendeltem 3500 Ft+ fuvarért egy lengyel mikrométert. Prímán használható mikrotomként. Már a 2. próbálkozásra vékonyabb metszeteket tudtam vele készíteni, mint szabad kézzel. Egy műanyag borosüveg dugóból vágtam hozzá mintatartót egy lyukasztóval, abba raktam bele egy aszparágusz száracskát. Akartam venni beágyazóanyagnak PEG, de nem kaptam egyik patikában sem, már nem nagyon használják.
Persze én is visszaküldeném. Csak a hiányzó állapotfotóért meg hogy nincs jelezve a rossz állapot nem a bookline felelős hanem az az antikvárium akitől a könyv származik, arra vonatkozik amit írtam. Szerencsémre nekem még nem volt ilyen gondom, én szép állapotú könyveket kaptam eddig tőlük.
Én a z Edényes flóra határozójával jártam így , csak az majd 30 éve volt. A megyei könyvtárból sikerült beszerezni a hiányzó oldalak fénymásolatát ( akkor még nem volt szkennerem :) )
A Booklineról rendelt könyvekben szokott lenni egy kis cetli beleragasztva ( általában hátul, belül ), azon rajta van konkrétan melyik antikváriumból van az adott könyv, na ők a hunyók....
Bocs, látom Te a mohatározót rendelted meg, én a Simon Tibor könyvet. Sajnos ez a telefonos fórumozás nagy átka, a kis képernyőn az előzményeket nehéz követni.
Nekem is tegnap jött meg a könyv (az 1991-es kiadás, mert abból van meg a másik kötet), szintén a Bookline-tól. Szerencsésebb vagyok Nálad, mert "csak" a gombákról szóló részen fehér négy dupla oldal (nyomdai hiba), a többi rendben. Azt vettem észre, hogy az ár és a minőség semmi összefüggésben sincs egymással. A Bookline szerintem csak gyűjtőportál, a könyvek leírása, minősítése az igazi eladók dolga. Szóval az a hunyó, akitől jött a könyved. Reklamálj náluk, mert az én nyomdai hibámmal szemben ennek egyértelműen látszania kellett a könyveden felületes ránézésre is.
Csalódott vagyok. Ebből a könyvből rendeltem egy használt példányt, ma meg is jött. 8000 pénzért kaptam egy olyan könyvet, ami le van zúzva, lábnyomok a belső lapokon, penészes, mert elázott az alsó két centije. A lakásba sem merem behozni.
Ezekből a hibákból a Bookline semmit sem írt le a rendelési oldalon. Egyenfotó volt megadva több könyvhöz is.
Ebből a szempontból az Antikvárium sokkal korrektebb, ott olyan még nem volt, hogy a hibás könyv ilyen komoly hibáiról egy szó se essen.
Itt van Bory (most is így nevezik): 48.179° északi szélesség, 18.748° keleti hosszúság, Lévától kelet-délkeletre kb. 10 km-re. Váctól elmégy Ipolyság (Sahý) felé, a határtól max. 20 km.
"A Pantocsek József-féle gyűjtőhelyek zöme ma sajnos a trianoni határok túloldalán található."
Ennek az a sajnálatos geometriai tény lehet a hátterében, hogy ha a régi Magyarország térképen ráböksz egy véletlenszerű pontra, az jóval kisebb valószínűséggel lesz a mai határon innen, mint odaát.
A kovamoszatkutatásban érdekes véletlen, hogy a francia algakutató is Bory és a (volt) magyar lelőhely is Bory/Bori. De utóbbi mint írtam nem a délvidéki, hanem a felvidéki Bory/Bori.
Még egy kis só. Még nem jöttem rá, hogy miként lehet egyszerre több képet kijelölni és föltenni, egyesével szivat az index ! A többi képet a blogomon megnézheti ha valakit érdekelne. Szintén DIC képek, néhány utólag visszaállítva egyszínűre. Reichert diapan 10x ,40 X obj. A képek 3-8 fotóból összerakosgatva. https://halmosferenc.blogspot.com/2021/01/nacl.html
Kösz, tudom, pár éve meg is néztem ! Egy magyar nevű ember (XP) azt írta a FB-on, hogy a Bory egy kovamoszattípus szerinte és vleg Szurdokpüspöki, Erdőbénye környéki lehet a minta.
A neten találni 1909 ből származó - egyébként igen szép! - mikrofotót "Diatom from Bori, Hungary" címmel. Ez alapján inkább helységnév ez, mint ember.
De, így i-vel írva az is felötlött bennem, hogy esetleg már ez is egy nyelvi félreértés, és "Bor helységből származót" akar jelenteni. Ilyen nevű város/járás legalábbis van, és akkoriban még Magyarországhoz is tartozott.
Frank Fox mutatott a fbookon pár szép fotót tengeri eredetű fosszilis kovamoszatokról amelyek egy Bory, Hungary jelzésű tárgylemezen vannak. Honnan származhat. Ipolytarnócon és Szfehérváron van Bory kastély ill vár , más ilyen nevü helyet nem találtam .
A DIC prizmákat tekergettem,meg a nagyítást változtattam. Nagyon sok múlik azon, hogy a mélységélességet melyik tartományból veszem élesre. Néha túl sok a részlet, olyankor nem használtam föl az összes fotót. Nagyon sokféle kristályforma jött létre a radiátoros gyors száradásnál az üveglapon. Majd még szöszölök velük. Az első képen nem használtam dic-t, csak polárszűrőket és egy asztali lámpát.
Jól "megsóztam" a tegnapi éjszakát meg a mai délelőttöt ! Ennyire jutottam.
Konyhasó oldata rászárítva a tárgylemezre. Reichert diapan 10x, 40x obj. A képek 3-8 fotóból összerakva. Az 2.kép kivételével DIC. Próbáltam kiválogatni a legszabályosabb és a legszabálytalanabb alakzatokat.
Volt itt már szó arról,hogy miért is jó a nagy képfrekvencia a videózásban (mozgás nem mosódik el a képen).
Találtam a NET-en egy nagyon frappáns megoldást erre a dologra (kis képfreki mellett is élesek a mozgó részletek).
A trükk abból áll, hogy a megvilágítás nem folyamatos,hanem impulzus vezérelt. Méghozzá a videó jelhez szinkronizálva. Hátha másnak is megtetszik a megoldás.
Nekem is a Vergrößerung-Verkleinerung tűnt fel, csakhogy a recés bigyó úgy rá volt gyógyulva, mintha egy egységet alkotna. Nagyítóval néztem meg és láttam a fél hajszálnyi rést a töve és a foglalat között. Csakhogy továbbra se jött szét. Kis WD 40 és pár óvatos ütés egy bükkfa darabbal végre megindította, onnan könnyen lejött, mert nem volt alatta zsír. Jó dolog ez a bükkfa, sokszor láttam már hasznát.
Tuti, hogy ennek a vertikalkamerának a használatijában is le van írva, csak olyan használatit még ember nem látott az elmúlt ötven évben.
Hát mivel az Mf Standard rendszer magában foglalja a Vertikalkamerát, azért beletehették volna igazán ebbe a dokumentumba (a váltótubus is benne van). A tükörfeltétről meg a lemezbetétekről bezzeg bírnak írni részletesen, pedig arra magától rájön az ember.
Na persze, minek olvasgattam volna használatit, ha nem lenne olyan gépem, ugye?
Én azért át szoktam futni mindegyiket, mert hátha van bennük valami, ami másra szintén áll. És tényleg, sokszor bevált már. A binokuláris tubus járásának állítását először Ergaval leírásában olvastam, pedig nem volt még akkor szürke tubusom.
Az elmúlt hetekben vettem észre azt, hogy a Neophothoz van egy olyan lovasom az optikai tengelyre, amit azért csináltak, hogy kiváltsák az egész szénrudas ívlámpát különböző, későbbi fejlesztésű, nagy fényerejű, modern lámpákkal, mint HBO50, HBO200, illetve a 12/100 halogén.
Ezt a lovast egy csomagban vettem az OSIM Optiktól évekkel ezelőtt, több egyéb, szimpla lovassal együtt. Gondoltam, ha már van optikai pad, legyenek hozzá olyan lovasok, amiket lehet használni mindenféle felszereléssel, amit ráapplikálok.
Sokáig nem értettem, miért olyan, amilyen. Hát, kell néha idő az eszméléshez! :) Annyival esik ki az optikai tengelyből a furat a lámpatartó oszlopnak, amennyire széles a lámpaház, hogy végül az optikai tengelyben legyen a kollektorlencse.
Én viszonylag hamar rájöttem, hogy az a Tessar olyan trükkös, mert az enyémre németül fel van írva a két oldalán, hogy vergrößerung, és verkleinerung, ráadásul szembeforduló írással. Gyanús lett, és hála istennek nem volt ráragadva a recés gyűrű, így könnyen lecsavartam.
De tulajdonképpen ennek a vertikalkamerának az alkatrészei nagy számban ugyanazok, mint a Neophoté, és ha valakinek van Neophotja, és végig is rágja magát a használatiján, abban le van írva ez. Na persze, minek olvasgattam volna használatit, ha nem lenne olyan gépem, ugye? Így könnyű okosnak lenni. De persze, utólag olvastam ám én is el, amikor már észrevettem a trükköt.
Tuti, hogy ennek a vertikalkamerának a használatijábanis le van írva, csak olyan használatit még ember nem látott az elmúlt ötven évben.
Pont egy olyan makrózós Ausrüstungom van, amilyen a 13. oldalon látszik. A 4,5/135 mm-es Tessar egyébként marha trükkös, mert úgy lehet közelfényképezéshez távoliról megfordítani, hogy a recés gyűrűt lecsavarom és alatta egy ugyanolyan menet van, mint amilyen a másik végén. Amíg nem jöttem rá, azt hittem hiányzik valamilyen közdarab.
Sajnos a tükörreflex feltét nincs meg hozzá és kellene egy 9×12-es síkfilmkazettát szereznem (Soós most kilőve egyelőre a kijárási korlátozás alatt). Digi géphez majd barkácsolok egy falemez és egy M42-es közgyűrű segítségével toldatot, rollfilmhez pedig a Linhof 4"×5" kazettám talpát kellene átalakítani.
Kristálymázakat is készítek kerámiára. Tapasztalhattam, hogy nagyon sokféle tényezőtől függ a kialakuló kristályok száma, mérete és alakja. Lehetetlen két egyforma darabot készíteni emiatt. Az oldatok kristályosítása során hasonlóan bonyolult a helyzet . A végeredményt erősen meghatározza a felhasznált oldószer, az esetleges szennyeződések, a kristályosodás hőmérséklete, sebessége, a rendelkezésre álló hely, a felület minősége amin a kristályosodás végbemegy, különböző mechanikai behatások úgy mint például rezgések áramlási sebesség,stb. Még az is befolyásolhatja a kristály formáját,hogy a kiválás vízszintes vagy függőleges felületen történik. A helyzet még jobban bonyolódik ha nem csak egy só oldatáról van szó, hanem többről és ha ezek a sók változó összetételben válnak ki az oldatból. Ilyenkor a visszamaradó oldat összetétele is megváltozik, ami szintén befolyásolja a kiváló anyagok összetételét, kristályformáját. Jó kis játék ez !
,,A célom csak az volt, nehogy valaki(k) mindenféle más sóvegyületekkel álljon(anak) elő, amik ráadásul kettőstörőek, és elviszik a játékot a könnyű sikereket ígérő polarizált fényes képek felé. Nem akarok itt vizet prédikálni természetesen, nekem is nagy kedvencem a polarizált fény, de most tornáztassuk meg más képességeinket :)''
Oké, ne menjünk el a ,,könnyű sikereket ígérő'' polarizált fényes képek felé.
És mindezt egy DIC mikroszkópos felvétellel illusztrálod.
Sima csapvizet használtam, és radiátoron szárítottam ki, elég gyorsan ki is alakultak a kristályok, ami meglepett, mert korábban sok idő kellett hozzá, és mindig felvette a levegő nedvességtartalmát, így vízes maradt (igaz akkor petricsészében csináltam, nem tárgylemezen, és még nem volt ennyire tél sem). A vizünk is elég rossz minőségű, majd megpróbálom desztillált vízzel is.
Az akár a kemény víztől is lehet, gondolom nem desztillált vizet használt. Nálunk ha egy csepp csapvizet teszek a tárgylemezre és beszárítom hasonlót ad, nagyon kemény a vizünk, azt hiszem 22 nk. .
Ez se baj! Nem analitikai tisztaságú sóra gondoltam, amikor azt írtam, hogy NaCl. A célom csak az volt, nehogy valaki(k) mindenféle más sóvegyületekkel álljon(anak) elő, amik ráadásul kettőstörőek, és elviszik a játékot a könnyű sikereket ígérő polarizált fényes képek felé. Nem akarok itt vizet prédikálni természetesen, nekem is nagy kedvencem a polarizált fény, de most tornáztassuk meg más képességeinket :)
Érdekes, pedig egy tiszta kávéspohárban kevertem fel az oldatot, és onnan tiszta tárgylemezen szárítottam ki. Elképzelhető, hogy a pipettán volt valami, de előzőleg tavi mintákat vizsgáltam vele, így nem tudom, mi okozhatta.
Érdekesek az első képeden az apróbb dendrites kristályok. Valószínűleg azokat nem a NaCl hozta létre. Sok más vegyszer mellett a szóda szokott hasonló formában kikristályosodni.
Beérem a csodálatukkal ! A hazai 170 körüli nappali lepkefaj felénk előforduló részének felületes megismeréséhez is néhány évre volt szükségem. Az éjszakai fajokkal együtt a hazai nagylepkék 1274 körüli fajszámáról olvastam, de ezeken kívül van még pár ezer apró molyféle is ha mindre kíváncsi lenne valaki ! Megdöbbentem akkor is amikor arról olvastam, hogy kb 800 féle ormányosbogár található Magyarországon. Elképesztő a fajgazdagság most még, de sajnos arról számolnak be a hazai és európai szakemberek, hogy ezek a számok és az egyedszámok is rohamosan csökkennek. Részt veszek pár éve egy lepkefölmérésben és azóta sokkal jobban figyelem emiatt a környezetemet. Elkeserítően gyorsan foglalják el a nem őshonos özönnövények az élőhelyeket és ez a fajok és egyedek számán is meglátszik. Ahol meg nem a gyomok uralkodnak hanem a mezőgazdaság ott meg egyszerűen katasztrofális a helyzet. Itthon egy természetvédelmi terület mellett, kb 30 féle lepkét is lehet jó körülmények között találni 1-2 óra alatt, Szolnokon u.ez a szám egy viszonylag háboritatlan erdősávban és környékén a tizede volt, hasonló időjárási körülmények mellett.
Az a baj, hogy mire nagy nehezen előállok valami új ötlettel, addigra valaki mindig lelövi.
Úgy kéne módosítani a szabályokat, hogy adnánk mindenkinek mondjuk két hetet, amíg magában ötletel meg kísérletezik. Aztán egy előre megadott időpontban mindenki (kb) egyszerre tölti fel, amire jutott.
Nekem nem maradt más, mint hogy nem keresztbe, hanem hosszába szecskáztam a tűket:
Adatok: Zeiss Jena NF mikroszkóp; vegyesen 6,3x-os, 16x-os és 40x-es CZJ Planachromat-ok és Apochromatok; MF Projektiv K2,5:1-es okulár; m43-as kamera (Olympus OM-D EM5II). Az utolsó 3 kép focus-stacking.
Nincs mit, erre igazából én is csak két hónapja jöttem rá, az edényes flóra határozója az a megjelenése óta meg van :) A növények mindig érdekeltek úgyhogy van egynéhány növényhatározóm itthon.
A hatvanas években kiadott Dr. hortobágyi Tibor által szerkesztett növényhatározó kétkötetes volt ( több kiadást megért nekem 1962-es és 1968-as van ) az első kötetben voltak a baktériumok, algák, gombák, zuzmók mohák. Igazából az újabb dr. Simon Tibor által szerkesztett változatnál is így van, csak ma már ugye a baktériumok, gombák stb. nem számítanak növénynek, ezért megváltozott a cím. az első kötet Baktérium-, alga-, gomba-, zuzmó- és mohahatározó, a második kötet a Magyarországi edényes flóra határozója. Antikváriumban kapható, én kb két hónapja rendeltem a bookline-ról.
köszi ! Úgy látszik valamit félreértettem korábban ! Néha egészen megdöbbentő számokkal találkozni ami a fajok számát illeti. Megkérdeztem a mohás fbook oldalon. Mellékelt az egyik tag egy angol nyelvű szakcikket, amely szerint 629 hazai mohafaj van, de megjegyezte, hogy a cikk írása óta ez már több is lehet !
Közben kiderült, hogy a nálam meglévő Simon Tibor-féle "A magyarországi edényes flóra határozója" több fajt tartalmaz a Növényhatározó II hiányzó köteténél, tehát nem lesz rá szükségem.
Viszont mohaügyben változott a helyzet 1968 óta, mert 1983-ban már 607 hazai fajról tudtak, másfelől van egy kimondottan "mohatározó", elég gagyi szkennelésben letölthető innen:
Hát, szerintem az újabból nehéz lesz. Amikor megjelent, fél évre rá tudtam meg, és egészen a kiadó raktárába kellett elmennem érte, valami eldugott, romos, külvárosi raktárukba. Akkor is már csak pár darab volt belőle.
Hacsak nem adták ki még egyszer, nem sok esélyt látok szerezni!
Ráadásul elég nehéz lesz infót szerezni ezek nagy többségéről, mert még a növényhatározóban is csak töredéküket említik.
Nekem az 1968-as kétkötetes -zöld- növényhatározó van meg, illetve a kb 10 éve újra kiadott, enyhén bővített kiadása. A régit néztem, ott csak 145 fajról van szó, és arról se mindről képpel.
Tegnap szedtem szép mohát az erdőben és gondoltam meghatározom. Hát nem akarlak elkeseríteni, de a Növényhatározó szerint nem 37, hanem 564 mohafaj él Magyarországon. Úgyhogy a projekt egyelőre jegelve lett idő hiányában.
- Én elnéztem a H Feri fenyőtűs ötletét és azt hittem ez a Bálint első ötlete a konyhasós pedig a második. (asszem ez kavart be)
-Fogalmam sincs hogy Alpár miből gondolta, hogy a levéltetűs kép az ötletem lehet a kettőnek semmi
köze nincs egymáshoz.(legfeljebb annyi, hogy a két hsz egymás után van)
-Bálintnak nem kell megmagyarázni , hogy az én ötletem csak két hét múlva esedékes mert korábban utaltam,hogy hagyjuk kifutni az Övét természetesen. ...(nem olvasunk figyelmesen)
Majd egyszer lesznek fotók:) A mikrotom régi, teljesen munkaképes, de van 2 dolog, amit meg kell még szerelni rajta. A kés az C típúsú.
Nem tudom, milyen fenyő. 10 centisek a tűlevelei és Tatabányán szedtem még karácsony előtt, azóta egy zacskóban henteregtek.
Most nem is hajtottam arra, hogy a PEG bediffundáljon, csak azt akartam, hogy támassza meg a mintát, hogy ne hajoljon el a késtől. A kézi metszésnél se megy bele se a bodzabél, se a répa a mintába :)
Bocs, annyit javítok, hogy a 21. oldalon az alsó az grafikon a 5700 K ledeké, az enyémre az "51" jelű grafikon vonatkozik fölötte, viszont a 3A mindenhol ugyanazt jelenti.
Az Aliexpressen a Convoy Flashlight Store-tól rendelj, egy Simon nevű pasas ott az eladó és mindenki dicséri. Megadja a termékoldalon pontosan melyik BIN-jű LED-et küldi -- azaz Te kiválasztod, amelyik tetszik --, a tekercselt emitter füzér fotója a gyári sorozatszámmal pedig ott van a képek között. Tehát pontosan lehet tudni, hogy mit kapsz (ez sajnos ritka).
Azt is megadta, hogy 6 voltosat küld, ezt praktikusabbnak érzem a 3 V-nál, mert így csak max. 3 A-t kell ráadni, valamint párhuzamosan tudok szükség esetén kötni a leddel egy számítógépes ventilátort, hogy jobb legyen a hűtésem.
A katalógusban benne vannak az adatok, csak nem könnyű kisilabilizálni.
A 3. oldalon látszik, hogy a H4 csoport az 5000 K színhőmérsékletűnél min. 970 lm fényességű 85 °C-on és max. 1040 lm (ott kezdődik a J2 csoport). A6. oldalon azt látod, hogy a H4 csoportnál ugyanezen típusból >90 CRI-jű van csak. Általában elmondható, hogy a magas színvisszaadásúak kisebb fényességűek, mert vastagabb rajtuk a foszforréteg. Létezik egy 5700 K-s >95 CRI változat a 8. oldalon és az <1000 lm.
Végül a 19. oldalon látod az 5000 K-sok között a 3A0 csoportban mik a színkoordinátái az adott lednek, ezt a 21. oldal jobb alján a színgrafikonon is elhelyezték, a 3A jobbról az első, alulról a második csoport és pont a feketetest sugárzás görbéjén fekszik, kb. 5200 K színhőmérséklettel. Ez éppen annyi, amennyit fényképezőgéppel kaptam napfény színhőmérsékleten fotózva.
Igazából 1,5-1,7× fényereje van katalógus szerint az XML-hez képest és azt tudja is. Az NU2-n erősebbnek is tűnik ennél a fénye. Másfélszeres szorzó vizuálisan és fotótechnikailag nem egy nagy fényerő növekedés. Nem is elsősorban ezért, hanem a geometriájáért és a színéért vettem és ezekben remekül beválik.
Szerintem nem az ügyességeddel volt baj, hanem a kiszáradás esetleg az életlen penge miatt nyúzódott szét a metszeted. Vágjál egyszerre jó sokat és válogasd ki a legjobbakat, én is így boldogulok úgy-ahogy. Levagdalok kb 50-et, ennek felét kiszórom a sztereo mikroszkóp alatt egy tű hegyével. A maradék 20-25 db-ot glicerinnel egy tárgylemezre rakom. 1-2 mindig akad köztük amelyikkel valamit tudok kezdeni. Nekem a legtöbb problémát a használhatóság szempontjából a mintára tapadó buborékok, törmelékek és a szakadozásuk okozza. Nagy a különbség a teljesen új és a már használt pengével vágott minták között. Nekem egy festett minta elkészítése 1.5-2 óra.
Tegnap egy nagyon szép mohát nézegettem. Ezekben az a jó, hogy 1 sejtrétegből állnak, tehát metszés nélkül is ideális vékonyak és gyönyörűek. Ha jól tudom 37 féle moha van M országon.
Ez itt most a Fodroslevelű ligetmoha-Plagiomnium undulatum
Üdv a klubban! Valami információt kérünk a mikrotomról, lehetőleg fotókkal.
A fenyő milyen fenyő?
A jó metszés a jó beágyazással kezdődik és az a hosszadalmas, nem a vagdosás. Növényi száraz anyagot először valamilyen köztes közegben (híg alkohol, víz) kell jól átnedvesíteni vákuumozva, mert különben utána a PEG bele se tud menni a sejtekbe vagy szállítóedényekbe.
Honnan tudni, hogy ebből a termékcsoportból melyiket küldik?
Ebből a katalógus szerint van 3-6-12 voltos.
Mindegyik feszültségcsoportban van vagy 15 alcsoport a flux alapján, és annak a két vége között majdnem kétszeres fényerőkülönbség van! Mit jelent az, hogy H4 3A a color, mikor ilyesmire a katalógusban egy vak hangot sem találtam....
És még volna egy sor egyéb értetlenségem, de .....
Sikerült nemrég szert tennem egy mikrotomra. Az első lépéseim vele csapnivalóak voltak és ez nem sokat javult egyelőre. Sokkal rondábban metszek géppel, mint Halmos Feri szabad kézzel. Nagyon nem szégyenkezek, mert tudom, hogy Ferinek páratlan kézügyessége van, mikrotomozni meg meg lehet tanulni átlagos képességekkel is és itt a kulcsszó a tanulni. Ahhoz meg idő kell majd.
Tűleveleket ágyaztam PEG-be, sajnos már jó szárazak voltak, a szeletek vastagsága úgy 15 mikron körül van elvileg.
A polos kép GF Plan 12,5x, a fluoros 12,5x Apo-val készült. Előbbit nem festettem, utóbbit híg akridinnaranccsal.
A LED az ünnepek között megjött (meg a táp és a másik fajta LED, a Luminus SST-70). Mára belemókoltam az NU2 házába és kipróbáltam. Úgy érzem ez a tökéletes fényforrás az NU2-höz:
- erősebb a fénye a Cree XML/XML2-nél,
- nagyon szép színe van, 5000 K-es, napfényhez hasonló színhőmérséklettel és >90 CRI-vel,
- az emitter szép nagy, az NU2 apertúrarekeszét teljesen kitölti,
- az fényforrás képe könnyen élesre állítható, mert az azt felépítő négy egyedi emitter között egy igen vékony világosabb színű kereszt világít, ezt kell pontosan középre állítani (itt a fényforrás széle nem használható ilyenre, mivel nem látszik).
Tesztként az alábbi polarizációs képet csatolom, ebben minden színárnyalat megtalálható:
6,3×/0,12 Planachromat afokálisan PK 8× okulárral és Pentacon Auto 1,8/50 mm objektívvel. Az alany xilit olvadékból kristályosítva. A gépet napfény színhőmérsékletre állítottam és semmilyen változtatást nem végeztem a színeken. Utólag a fotót és a vizuális képet felváltva nézegetve összehasonlítottam és csak nagyon csekély tónus- vagy árnyalatkülönbség van közöttük.
Azok igazából nem vízoldhatók, csak vízzel hígíthatók. Általában emulziók, azaz a gyanta vízben van diszpergálva, de maga vízben nem oldódik. Ugyanúgy, mint a fehér színű, polivinil-acetát alapú emulziós faragasztó, amelyik átlátszóvá szárad, amikor a víz a szemcsék közül kipárolog és homogén masszává olvadnak össze a cseppek. Egyébként a faragasztó használható beágyazónak, még vagy negyven éve kipróbáltam. Eleinte fehér, de lassan kitisztul. Csakhogy ez heteket vehet igénybe és addig azt se látod van-e benne buborék vagy nincs.
Ide olyan kell, amelyik végig vízoldható és átlátszó marad.
Keresgéltem a neten és azt találtam,hogy betonpadlók bevonásához használnak 2 komponensű vízbázisú műgyantákat. Az a baj, hogy ezek adalékoltak,színezettek.
Igazad van, de annyit még megjegyzek, hogy régebben a japán cuccok voltak ilyenek. Nem mind, de az olcsóbbak. Például van olyan francia csillagász könyvem a nyolcvanas évekből, amelyik az írja, hogy a rosszul ragasztott lencséjű vagy nem jól beállított távcsövek gyakran fordulnak elő használtpiaci vagy japán termékeknél. Most nem a Vixenre vagy Nikonra gondolt, de az olcsóbbak között rengeteg gagyi létezett. Olcsó dolgokat csak rohammunkában, komoly minőségbiztosítás nélkül lehet készíteni. Nemsokára majd a vietnámi vagy burmai termékek lesznek a gagyik, mert Kínában se fognak tíz éven belül üveggyöngyökért dolgozni.
- A kínaiak használhatnának műgyantát, de akkor nem lenne darabos valószínűleg. Hacsak nem évekkel azelőtt lejárt szavatosságú, de hát ez benne lehet a pakliban.
- Létezik és van olyanom. Kis technikai nehézségek még vannak vele: kissé zsugorodik és túl kemény, most adalékolással próbálkozom. Ha nem túl gyorsan polimerizálom, akkor nagyon szépen dolgozik.
- Van egy másik féle anyagom, amelyik vízzel hígítható és szintén szépen dolgozik. A buborékosodás problémája ellen eddig csak annyit tudok csinálni, hogy a levegőt kivákuumozom előtte belőle. De rovarokhoz ideális, mert simán vízben áztatva leoldódik és visszanyerhető az állat. Ugyanakkor légnedvességre szinte nem érzékeny, vízzel telített térben is beszárad lassan.
Esetleg egy kétkomponensű ragasztó vagy valamilyen műgyanta ? Ha lenne olyan amit kevés vízzel is lehet keverni, talán jó lenne a nyers kezeletlen mintákhoz. Csak így hirtelen eszembe jutott.
(Közgazdász ismerősöm mondta, hogy újgazdag németek jöttek ide kifejetten régi bútort vásárolni, mintha a családjuk régesrégi öröksége lenne. Mintha nem újgazdagok lennének.)
Ez nagyon nehéz dolog, a Nomarskinál is fogasabb feladat. Pedig annál is olyan, mint a kőleves készítése, azaz a Nomarski prizmát csak be kell hozzá szerezni :)
Nyilván megveszi valaki, de ez már inkább pszichológiai (pszichiátriai?) kérdés. Illetve nem feltétlenül: sokaknak anyagiakban is megtérülő státuszszimbólum céljára kell. El nem tudjuk képzelni egyes körökben milyen kis részleteknek mekkora anyagi vonzata lehet, például egy tárgyalásnál a környezet, a tárgyaló benyomása az üzlet szempontjából nagyon fontos.
Volt egy ismerősöm. Volt nekik egy kiadó házuk, apartmanjuk, mittudoménmijük egy wellneses faluban. Gondolták, kiadják. Szállás.hu, ár kitalál a többihez belőve, enter. Alig jöttek vendégek. Lejjebb vitték az árat, hátha. Még annyian se jöttek. Aztán egy szép napon kitalálták, hogy akkor emeljék meg az árat, ha úgyse veszi ki senki, akkor már többért ne vegyék ki. Na, erre a lépésre várt az úri nép, utána csőstül jöttek.
Van egy réteg, akinek az árcimke az egyedüli, ami számít.
Ha a német szöveget a Google Translate-ba másolod, akkor egész jól érthető angolt fordít belőle. Így fordítottam le -- kisebb utókorrekciókkal -- az egész NU2 mikroszkóp használati utasítást (>40 oldal).
Kösz, hogy leírtad a tapasztalataidat ! Én egyelőre maradnék a nyers, paraffin nélküli minták metszésénél így is épp elég macera egy tűrhető metszet elkészítése. A szabadkézi vágással már egész tűrhetően vékonyak sikerülnek. Abban reménykedtem, hogy ezzel cuccal le tudok menni a mostani 30 mikron alá. Veszek egy ilyen olcsót, aztán majd játszadozok vele, hátha, sikerül valamit javítani. Ez a legutóbbi metszetem ( festett és számítógéppel módosítva, 10 fotóból összekovácsolva, Reichert diapan 5x obj, polárszűrők, segédlemez, Pana G7, Glicerint és körömlakkot használok a preparátumok készítéséhez. )
Igen. A filmben konkrétan számszerűsítették azt is, min mennyit tud keresni. "nagykereskedőktől" vásárolt, és ott taglalták az árakat. Amin elképedtem, egy nagy konyhaasztal, kb 120 éves, kopott, repedt, de csak két deszka a lapja, nem több. Emiatt azonnal kiperkált érte 2000 fontot, merthogy 4-5000 fontért eladható. Merthogy "csak" két deszka....
Értem, hogy régi, de egy agyonhasznált, repedezett, közönséges asztal volt. Ki a fenének ér az meg ennyi pénzt? És nagyon magabiztosak voltak, szóval én elhittem, hogy megkeresi rajta a maga hasznát.
Reichert diapan 10x obj
Ezt le kell csavarni, mert sokbekezdésű menet van belül
Ezt a kettőt még ki szabad tekerni, és levenni a sokbekezdésű menetbe illeszkedő alkatrészt
De ezt a kettőt már NEM!
Erről a végről is bontani kell, legfelső lencsét le kell tekerni, de ha túl erősen kell, akkor a kék nyillal jelölt csavarok alatt megcsúszhat az egész cucc, és összekarmol mindent. Emiatt olyankor inkább azokat kilazítva, az egész tubust érdemes kivenni a tartóból.
Ki kell csavarni ezt a lencsét is fentről, bentről
És akkor lefelé kicsúszik a belső tubus
10x és 40X objektíveket használtam.
A meghajtó/szabályzó rész ilyen:
Azt hiszem, ez lesz : 
Ezek sztereós képek
Ezek Lg 3,2 semipán alsó, és ferde megvilágítással.
Reichert 10X obj, pol, segédlemez, 8 fotó stack
Glicerint és körömlakkot használok a preparátumok készítéséhez. )
