Elég rémes amit Mr. Spock leír. Én is várom már a terhességem végét (a 36. héten járok) de ilyenkor mindig hozzáteszem azt is, hogy azt várom, hogy elteljen a megfelelő idő és csak akkor szülessen meg a gyerekem. Szóval azt, hogy vége legyen ÉS a normális időben legyen vége. Eszembe nem jutna sürgetni szegény babát, még csak gondolatban sem.
Mr. Spock,
nem fáj, amikor a katétert berakják? Én nagyon szörnyű érzésnek képzelem. Milyen vastag az a cső? És hová vezet? Egyáltalán miért van rá szükség? Mindig kell?
Lehet, hogy kissé buta kérdéseim vannak, de (szerencsére) eddig még nem volt részem az élményben. Most viszont valószínűleg lesz, mert császárral fogok szülni.
Kedves Solya!
A katétert pl. a Kútvölgyiben már a műtét előtt megkaptam, és másnap reggelig nem is vették ki. Felkelni a műtét napján csak rövid időre volt szabad, és nem engedtek ki WC-re. De amennyire én az ismeretségi körömből tudom, ennek használata is orvos és kórház függő. Nekem azt ist mondták, hogy ha a kivétel után két órával nincs eredmény, akkor "visszakapom". Na ezt már nem akartam. Egyébként a felhelyezése kellemetlen volt, de utána nem is lehetett érezni.
A beöntés szülés előtt fizikailag - szerintem - nem túl kellemetlen. De a hatás egyéntől függ. van, aki azonnal rohan tőle, én perceket beszélgettem, mire éreztem valamit. Császár után is kaptam, na az már rosszabb volt, de a hasi seb okozta, hogy nehezebb volt vele mozogni.
Lefogyás szerintem alkati kérdés, plusz attól is függ, mennyit hízik az ember lánya a kilenc hónap alatt. szotatás alatt nem kimondottan ajánlatos az erős fogyókúra, de oda lehet figyelni, miből mennyit eszel.
Én egyébként csak a szoptatás után tudtam lefogyni, alatta a kórházi súlyomat tartottam.
kedves Solya
1.nem lehet megállapítani, de te is tehetsz azért, hogy gyorsabban menjen.
2.nem
3.normális orvostól ilyet nem lehet kérni,de akad olyan aki sok pénzért megteszi.
4.Kórházban általában kötelező, de van orvos akinél nem.Én másodszor nem kaptam, de nem vált be, mert bekakiltam, pontosabban lekakiltam mindent.
5.Ez is orvosfüggő.
6.Azonnal lehet tornázni, heti kb. fél-egy kilót fogysz.
7.Tornával, tornával és tornával- vagy sebésszel.
8.A tágulás jobban fáj mint a tolófájás főleg a végén a kétpercesek.
Hááát, kérdés az van. Nagyon nem tiszta egy-két dolog.
1. Meg lehet azt állapítani, hogy a tágulási folyamat milyen hosszú és fájdalmas lesz? (Nekem egy műtétem során a nőgyógyász azt mondta, hogy ha egyáltalán nem fáj ez és ez, akkor nekem könnyű és elviselhető szülésem lesz).
2. Minden esetben katétereznek császár után? És ha igen, mennyi ideig marad?
3. A császározást csak indokolt esetben lehet elvégezni, vagy esetleg a páciens még a szülés előtt kérheti, hogy eleve tisztázott legyen a dolog? (Akkor is, ha nincs rá elvileg szükség?)
4. Úgy tudom, beöntés is része a dolognak. Valóban így van, minden esetben, vagy orvos esetleg anyafüggő? Aki átesett rajta, mesélje már el, milyen érzés?
5. Az én kedvesemet hat ökörrel sem lehet semmilyen vérengzés helyszínére bevonszolni, sőt, egyáltalán ilyen dolgokról nem lehet neki beszélni, mert rögtön hófehér lesz az a nagy és bátor ember:-) Én sem szeretném, ha ő lenne jelen, viszont az édesanyámat szívesen látnám. Egyrészt az anyukám, másrészt három gyermeke van, tudja, mi a helyzet, mégiscsak jobban tud segíteni is. Ezt megengedik az orvosok?
6. Szülés után mennyi időnek kell eltelnie, hogy az ember lánya tornázhasson-visszafogyhasson, hogy ne kelljen új ruhatárat vásárolnia?
7. A mell-lógást hogyan akadályozhatjuk meg?
8. A két fájás miben különbözik egymástól? Más érzés vagy erősebb az egyik, mint a másik? Milyenek?
Na, most így nagy hirtelenjében ennyi. Nagyon szeretném tudni ezekre a kérdésekre a választ! Borzasztóan megrémültem ugyanis, bár szerencsére lesz időm elfelejteni a rémségeket addíg, amíg szülésre kerül nálam a sor és akkor meg úgyis alig fogom várni a babámat, de mégis... Nem árt tudni a választ a felmerülő kérdésekre. Szóval segítsetek, plíz!!
Csatlakozom sofelhasznalo velemenyehez, a terhessegem nekem is nagyon kellemes volt, es is csak a vegen kezdtem turelmetlen lenni (12 napot huztam ra a kiirt idore), de nem akartam ido elott szulni csak azert, mert hosszu ideig tart a terhesseg.
Erdekes az amerikai nok hozzaallasa, Magyarorszagon egyre inkabb vigyaznak a terhes nok a sulyukra, legalabbis az en kornyezetemben akik elottem nem sokkal szultek, utana hat hettel sokan mar a terhesseg elotti ruhaikat hordtak. Persze ez alkati kerdes is, de en a 13 kilos hizasommal mar ugy ereztem, kilogok a sorbol.
Az USA-ban szerintem nagyon sok cukrot esznek, es ezt azzal igyekeznek palastolni, hogy ugyis minden zsirmentes.
Hát, azért ez megdöbbentő- azt hiszem, ez teljesen a fogyasztói társadalom természettől elrugaszkodása, amit itt leírtál...
Bedobjuk a pénzt, kint van az áru- a terhességnél ugyanez, fájdalom, várakozás, magunkrafigyelés nélkül "megúszni", "kipipálni" az egészet.
És persze aki így áll hozzá, annak kellemetlen is lesz a terhessége.
Arra emlékszem, hogy én is türelmetlen voltam a legvégén (de nekem a kiírthoz képest 1 héttel később kezdődött a szülésem), viszont épp azért, mert nem akartam,hogy mesterségesen avatkozzanak bele a szülésembe...
Viszont azt most is állítom, hogy soha olyan jól nem éreztem magam, mint a terhesség idején.
Az általad leírtakról a Jókai regény címe jutott eszembe: "Szegény gazdagok".
Szvsz a szülés nehézsége és a komplikációk nem egyértelműen korfüggőek.Aamikor én szültem a bal mellettem levő ágyon egy 23 éves kismama feküdt, rettenetesen szenvedett a második gyerekével, valami 8 órát vajudott. Össze-vissza vágták, szóval minden baja volt. Én középen, közepesen, korban is szenvedésben is, első gyerek netto 4 óra. Tőlem jobbra, 40 éves kismama, első gyerek, fessen-rugalmasan 6 óra alatt megszülte, igaz utána 3 napig depressziós volt, mert berakták a gyereket az inkubátorba. Az enyémet is, de én nem lettem depressziós, hanem bekönyörögtem magam és adtam neki enni, ezáltal 2 nap alatt visszaadták. Az újszülöttkori sárgaság volt, ez már kiveséződött kb. 2 hete, nem kell pánikolni tőle!!!!!
Mivel a topic cim a "negative oldal", emlitek egyet kettot. Peldaul azt, hogy USA-ban, legalabbis azokon a helyeken ahol en praktizaltam, tobb nyugtalanito jelenseg utotte fel a fejet. Peldaul: terhes nok egyre idegesebbek, turelmetlenebbek, hogy "milyen hosszu a terhesseg". Sokszor van olyan, hogy terhes betegeim felvetik, hogy "nem lehetne mar valamit csinalni?". Kerdezem hogy mire gondol, es a valasz az mindig az, hogy "hat....befejezni a terhesseget....most megszulni.....meginditani a szulest....stb". Es nem erdekli oket az, hogy az orvos nem idezhet elo szandekos koraszulest, nem erdekli oket, hogy a gyereknek baja lehet ebbol, ragaszkodnak. Mondanom sem kell, hogy soha nem csinalom, de akkor megsertodnek, duhosek lesznek ram, neha meg el is mennek mas orvoshoz abban a remenyben, hogy majd az "elintezi a dolgot". A terhesseg vege fele, minden masodnap megjelennek a korhazban azzal, hogy "elkezdodott a vajudas.....", amirol persze szo sincs, de abban remenykednek, hogy valahogy beugratjak az orvost, es az majd "fog valamit csinalni". A masik trukk az, hogy "elment a vizem" abban a remenyben, hogy "nem lehet tudni", na dehat szerencsere lehet tudni. A jelenseg nemcsak hogy nem egyedi, de teljesen mindennapos problemarol van szo.
A masik mindennapos negativ problema itt USA-ban a terhes nok elhizasa. Teljesen hihetetlen aranyban, es mertekben tulzabaljak magukat, azzal a felkialtassal, hogy "kell a gyereknek a taplalek", meg hogy "hat most nem fogom megvonni magamtol....", es 20-40 kg sulytobbletet vesznek magukra. Es hiaba a magyarazat, konyorges, semminek nincs hatasa. Ugy erzik, hogy most "joguk van azt csinalni amit kellemesnek ereznek, hiszen ez a terhesseg amugyis olyan kellemetlen" es sokan a zabalast erzik kellemesnek.
genettához csatlakozva: milyen terhességi és szülés körüli többletvizsgálatok vannak 30 fölött? (Valamilyen kromoszómavizsgálatról hallottam.)
Csak 35 felett erdemes ezeknek komolyan utananezni. A kozismert eletkorhoz kotott kromoszoma problema az ugynevezett Down kor, vagy mongolizmus (azt hiszem igy hivjak magyarul).
Vervizsgalat (AFP) felvetheti a gyanut, amniocentesis es kromoszoma vizsgalat bizonyithatja. Ugyan 35 alatt is letezhet, de alacsony statisztikai valoszinuseggel.
Es persze azt elore el kell hatarozni, hogy hajlando vagy abortuszra, ha talalnak valami komolyat. Ha nem vagy hajlando, sok ertelme nincs a vizsgalatnak es a rizikonak amit az amniocentesissel valalsz.
Köszönöm, nagyon jó, hogy leírtátok, annak ellenére, hogy néhány rész elég csúnyán hangzik, mégis jó tudni. Igen, azt hiszem, hogy ez hiányzott. Valahogy majd el is mentem magamnak.
Mr Spock, azt, hogy mennyire lehet beleszólni, csak azért vetettem fel, mert a dokim nekem szegezte a kérdést, hogy altatás vagy gerinc... és persze hirtelen nem is tudtam mit mondani. Még jó, hogy volt annyi lélekjelenlétem, hogy megkérdezzem, hogy mi a különbség. Persze elmondta, de elég röviden. A vágás iránya meg szóba sem került, de végül is jó lett. De majd legközelebb most már előre meg tudok kérdezni mindent. :)))))
Ha három napja nem írt senki, az azt jelenti, hogy elfogytak a problémák? Ha ezért süllyed a topic, akkor annak nagyon örülök! :)))
genettához csatlakozva: milyen terhességi és szülés körüli többletvizsgálatok vannak 30 fölött? (Valamilyen kromoszómavizsgálatról hallottam.)
Kedves mindenki, aki válaszolt kérdésemre, köszönöm! Mr. Spocknak külön köszönet az útmutatóért, kívülről megtanulom :))))))(Csak azt a részt hagyom ki, hogy a fájások közt beszélgessek Bugi bácsival, ez szerintem elég nehézkesen lehetne megoldani, ha egyáltalán..:DDD)(tudom, hogy az útmutató eredetileg Bugi néninek íródott).
Még egy kérdés, főleg neki, de más véleménye is érdekel: 33 éves leszek a szülés idején, és első gyerek. Okozhat-e ez bármilyen komplikációt, illetve mennyivel lesz nehezebb, mint mondjuk 10 évvel fiatalabban lett volna?
Mr Spock, kérlek segíts eloszlatni a császármetszés körüli misztikus lila ködöt!
Bár nekem az volt, mégsem tudom, hogy általában mikor kell rá sort keríteni. Ha a legtöbbször előforduló eseteket leírnád, az is sokat segíthetne.
Fuly nagyjabol leirta a leggyakoribb indikaciokat. Ehhez meg jon hozza nehany mas, de azok eleg ritkak, ugyhogy nem erdemes emliteni. Annyit hozzatennek Fuly listajahoz, hogy farfekveses gyereket egyre ritkabban szulnek vaginalisan, legalabbis USA-ban mar ritka mint a fehet hollo. Miert? Mert a komplikaciok a babaval joval magasabbak mint a fejfekveses szulesnel, emiatt a csaszar arany elkezdett novekedni, aminek a kovetkezteben a kovetkezo orvosgeneracio meg annyira sem tudott farfekveses gyereket szulni mint az elozo, minek kovetkezteben meg tobb csaszar, circulus viciosus. A problema nyilvanvalo. A baba fejenek az atmeroje a legnagyobb a test minden mas pontjahoz kepest. Ezert, ahol a fej atfer, ott mar a test tobbi resze is. Forditva ez sajnos nem igaz. A farfekvesnel ahol a gyerek feneke, laba atfer, a fej meg nem, ezert gyakran nagyon komoly huzas szukseges, es meg neha ugy sem. Emiatt komoly serulesek kovetkezhetnek be. Nem mindig, nem arrol van szo, de olyan szazalekban ami a mai elvarasoknak mar nem felel meg.
Sajnos a komplikációkról _egy szót sem_ szóltak a tanfolyamon. Erről mi a véleményed?
Feltetelezem, hogy a csaszar komplikacioira gondolsz. Ha igen:
Csaszar, alapjaban hasonlit azonos szintu hasi mutetekre. Annyiban egyszerubb, hogy bél nincs megnyitva, ami a fertozes veszelyt dramatikusan csokkenti. De meg igy is fenall, es ezaltal ez az egyik leggyakoribb lehetseges komplikacio. A fertozes lehetseges a hasuregen belul, a mehben, a hasfalon belul. A legenyhebbtol a legsulyosabbik, sok variacio lehetseges. DE.....mindezek dacara, ma mar nagyon ritka, mert a modern varrat-anyagok, fejlett muteti technika, kepesek megelozni, es a modern antibiotikumok gyogyitani ha megis elkezdodik.
Verzes: a mehen beluli verzes nem specifikus a csaszarra, ugyanaz mint rendes szules utan. Annyiban konnyebb gondot viselni a problemarol, hogy a mehet egyenesben kepes az orvos masszirozni (plusz jo mehosszehuzo gyogyszerek is vannak). A hasfalon beluli verzes muteti technikatol fugg, es azonos minden mas hasi mutettel. Szinten ritka. A mehhez vezeto vererek serulese is bekovetkezhet, de azt altalaban azonnal tudja az orvos es gondot tud rola viselni. De ha nem, akkor emiatt dupla mutetre kerulhet sor.
Bélserules: nagyon ritka, de ha bekovetkezik, a legsulyosabb komplikaciok koze tartozhat. Fugg attol, hogy a belcsatorna melyik resze serul meg, a vastagbel sulyosabb problemahoz vezethet mint a vekonybel serulese.
Muteti heg serv: mint akarmilyen mas muteti heg egy hasi mutet utan. Ha bekovetkezik, legtobb esetben masodik, de sokkal kisebb mutet szukseges.
Hugyholyag serules: ha helyben eszreveszik, altalaban nem nagy ugy, de ha nem akkor komoly problema lehet (es megegy mutet).
Ezek a "leggyakoribbak", vannak mas, tobbnyire "exotikus" komplikaciok, nincs ertelme meg sem emliteni annyira ritkak.
Ennek ellenere, lehet hogy most megijedtel, pedig nincs ra okod. A csaszar ma mar hihetetlenul alacsony komplikacios szazalekkal van csinalva. Husz ev alatt egyetlen paciensemnek volt sulyos komplikacioja, az is az altatas kovetkezmenye keppen, tehat nem a csaszar miatt kozvetlenul. Majdnem meghalt, de aztan megsem, es minden maradando problema nelkul meggyogyult. A fenti listarol egy sem volt, pedig egy teljesen atlagos orvosnak tartom magam.
Továbbá, mi az, amibe beleszólása kell, hogy legyen a kismamának ( altatás - gerincérzéstelenítés, keresztben - hosszában vágás...) Melyik miért jobb - rosszabb. És volt egy olyan kérdés, hogy mennyire kockázatos.
Ha altatas, erzestelenites kell, az epiduralis tunik a legbiztosabbnak. Ha altatni akarnak, kerdezd meg, hogy miert. Ha azt mondjak, hogy "mert ez igy szokas" ne hidd el, mert ma mar nem. De vannak szituaciok amikor szukseges, peldaul ha az epiduralis nem sikerul, vagy ha problema van a gerinccel, vagy ha NAGYON SURGOSEN kell a csaszar.
Ma mar a legtobb esetben lehet keresztbe vagni, tobb eve senkit nem vagtam hosszaban. De vannak szituaciok amikor az is kell. A "konyv szerint" surgos esetekben hosszaban kell vagni. Itt orvosa valogatja. En egeszen surgos esetekben is kb 1 perc 50 masodperc es 2 perc 30 masodperc kozott ki tudom venni a babat az elso bormetszestol szamitva, es ezt hosszaban vagassal sem lehet gyorsabba tenni. De vannak orvosok, akik nem ennyire gyorsak, es emiatt hosszaban kell vagniuk igazan surgos esetekben. Komplikalt fekveseknel szinten szukseges lehet, szerencsere ilyenem mar regen nem volt, de azokat en is hosszaban vagnam.
Az esztetikai szempontokon kivul, a keresztbe vagas gyorsabban gyogyul es kevesebb a sebbel, heggel kapcsolatos komplikaciok.
Az epiduralis, spinalis erzestelenites jo kezekben nagyon biztonsagos, de vannak hatulutoi, komplikacioi. A leggyakoribb az ebbol eredo hetekig eltarthato borzaszto fejfajas. Verzes, fertozes szinten a lehetseges komplikaciok koze tartozik, szerencsere eleg ritkak. Ami ugyan nem szamit komplikacionak (pedig enszerintem az) amikor az epiduralis lelassitja, neha teljesen leallitja a vajudasi folyamatot. Szinten, ha "tul jo", a mama nem kepes nyomni amikor erre szukseg van.
Osszeteteve mindent: nem vagyok egy hive annak, hogy te szoljal bele, hogy az orvos mit hogyan csinaljon (kiveve persze botranyosan nyilvanvalo eseteket). Valassz ki egy orvost, akit tobben ajanlanak (a legmegbizhatobb ajanlat: egy masik szulesztol, vagy esetleg masik orvostol aki ismeri) es bizzal benne. Teljesen mindegy hogy mennyire vagy tajekozott, o mindenkeppen tajekozottabb. De azert, kerdesek formajaban lehet ugyesen "iranyitani" a beszelgetest, ha erre sor kerul.
Remelem erre gondoltal amikor kerdeztel. Ha nem, kerdezz nyugodtan tovabb.
Idemasolom megegyszer amit "Szulesi utmutato"-nak neveztek el masok, amit egyszer ideirtam. Lunanak nagyon tetszett, es ugy erezte hogy segitett szules kozben. Remelem te is tudod majd hasznalni valamire. Nem hiszem, hogy meg fog nyugtatni, de nem is ez a cel. Tehat.....
--------------------------------------------------
Szoval. A szules faj. Nagyon faj, nincs mese. Akarki, akarmit mond, a szules egy rendkivul kellemetlen folyamat. De te is tudod, hogy at kell menni rajta, tehat a kerdes az az, hogy mikeppen lehet minimalizalni a fajdalom hatasat rajtad. Mert errol van szo, a pszichologiai tenyezo ami meghatarozza azt, hogy mennyire engeded meg magadnak a fajdalom ateleset. Keves ember (meg keves orvos is) tudja, hogy a morfium peldaul nem allitja meg magat a fajdalmat, hanem a fajdalom tudatosodasat kapcsolja ki! Az is tudott, hogy nagy sportesemenyeken sportolok neha repedt vegtaggal vegigjatszak a meccset, mert a tudatuk annyira masra koncentral, hogy nem tudatosodik bennuk egy megrepedt lab vagy kar altal okozott, amugy rendkivul jelentos fajdalom. Es amikor a meccsnek vege van, a fajdalom hirtelen elkezdodik. Tehat a tudaton mulik minden. Az, hogy te akarod ezt a gyereket, es orulsz neki, az mar egy fel gyozelem. Hosszu evek tapasztalata szerint, akik orulnek a gyereknek, jobban viselik az egeszet. A masik felere pedig ezek az egyszerunek latszo, de egyaltalan nem konnyen betarthato szabalyok vonatkoznak:
Ne VARD a kovetkezo fajdalamat (mehosszehuzodast). Amikor az egyik elmegy, azonnal iranyitsd a tudatodat valahova mashova. A "hovat" neked kell eldonteni. Talan Bugi bacsival beszelgessel valami MASROL, ha van TV a szobaba nyugodtan nezzed, ha nincs vigyel magaddal radiot, magnot, CD-t, akarmilyen zenet amit esetleg elvezel. Ne szegyellj massal foglalkozni szules kozben!
Teljesen engedd el magad fajdalmak kozott. Lazitsd el az osszes izmodat, tudatosan. Az ellenkezoje sok energiat hasznal, es a vegere amikor nyomni kell, nem lesz, ami tobbszorosere hosszabithatja meg a nyomo fazist.
Nyoges, siras, orditas, akarmilyen variacioja ezeknek ugyan egy termeszetes reakcio, de attol nem fog semmi kevesbe fajni. Viszont noveli a fajdalom tudatosodasat, es szinten nagyon hasznalja az energiat. Egyszeruen utasitsd magadnak vissza, hogy hangokat adjal ki. Helyette csak lelegezzel lassan es melyeket. Ez nagyon fontos.
Ne vitatkozz az orvossal vagy a noverekkel. Abszolut vesd magad ala mindennek amit mondanak. Ha valami olyant mondanak, amirol ugy erzed hogy nem vagy kepes vegrehajtani, akkor is hajtsd vegre. Ha valami olyant mondanak, amirol ugy erzed hogy teljesen lehetetlen vegrehajtani, AKKOR IS azonnal csinald meg. (A jozan esz hatarain belul persze (:-))
Szamits arra, hogy sokaig fog tartani az egesz. Nem lehet tudni meddig tart, es sokszor latom, hogy az elejen meg mennek a dolgok, de amikor hosszabb ideig tart mint amire az anya szamitott (valami okbol) a kontroll osszeomlott.
10cm mehnyaktagulasig minden automatikusan tortenik. De onnan neked kell kinyomni a gyereket. Ez eltarthat 5 percet, vagy tobb orat, es ha hiszed, ha nem, rajtad mulik a zome. Es az a legfajdalmasabb resz. Tehat ezt kell leginkabb a fejedbe verni. Es itt kell leginkabb lekuzdeni a fajdalomtol valo felelmet. Igen, faj, igy is ugyis, de ha gyorsan tudod csinalni, hamarabb vege van. Hogyan kell nyomni? A kovetkezo hasonlatot szavalom a betegeimnek, jo eredmennyel (ezt): mintha egy borzaszto szekrekedesed lenne. Nem vicc. Nem korulbelul ugy, hanem PONTOSAN ugy. Ha szeklet jon, nemhogy nem szegyen, hanem annak a jele hogy jol csinalod. Nagyon fontos ODA LE koncentralni a nyomas erejet. A termeszetes reakcio az, hogy arcba, mellkasba nyomni (szemei kiguvadnak cimu musor), de sajnos az nem jo. Koncentralni kell tudatosan a nyomast ODA LE. Es minden mehosszehuzodast maximalisan ki kell hasznalni. Mivel nagyon faj, a termeszetes reakcio egyszer nyomni, aztan elsumakolni a hatramarado idot. Ne engedd meg magadnak ezt a "luxust".
Ha jon a fajdalom, vegyel egy mely lelegzetet, tartsd benn az osszes levegot, es nyomj, OTT LENN, mintha szekrekedesed lenne. A fajdalom neha visszatart attol hogy IGAZAN nyomjal. Ezt se engedd meg magadnak. Minel jobban nyomsz, annal hamarabb tortenik. Ha elfogy a levego, gyorsan fujd ki, es ha a mehusszehuzodas meg mindig tart, gyorsan lelegezzel kettot, a harmadikat tartsd benn, es nyomjal mint egy gozmozdony. Es egeszen addig csinald ezt amig tart a mehusszehuzodas. De ha elment, azonnal engedd el magad, minden izmodat, es PIHENJ.
Nyomas kozben akarmilyen hangot kiadni TILOS. Nem, nem azert mert akarkit is zavar, nem errol van szo. A dolog mechanikajarol van szo. Ha hangokat adsz ki, a tudoben levo levego nyomasa leesik, es minden joindulatod ellenere nem tudsz igazan nyomni, de meg ugyanugy faj, ugyanugy hasznalod az energiadat. Tehat meg egy kis nyogest se engedj meg magadnak.
Ha kepes vagy mindezt beturol beture betartani, sokkal hamarabb atjuthatsz a nyomason mint az atlag. En neha latok "termeszetes nyomokat", akik minden atlagot felulmulva, mint egy presgep tudnak nyomni, es meg az elso gyerekuket is percek alatt kepesek kinyomni. Ne szamits percekre, ahhoz kell az a termeszetes valami, nem is tudom mi, ami nagyon ritka, de az bizonyitja hogy lehetseges. Es amikor mar ugy erzed, hogy "innen mar lehetetlen, ezt nem tudom tovabb csinalni", akkor meginkabb csinald tovabb. Es ne vitatkozz senkivel, csak csinald. Kiveve persze akkor, ha az orvos vagy a nover azt mondja, hogy ne nyomj, ami tobb okbol lehetseges, leginkabb ha a baba szivhangja leesik, nehany perces piheno gyakran segithet.
Gatmetszes: abszolut bizd az orvosra. Meg akkor is, ha esetleg feleslegesen fogja csinalni. Miert? Mert a felesleges gatmetszes neked ugyan kellemetlen lesz egy ideig, de mindig konnyebbe teszi a baba megszuleteset. Gyakran tenyleg nem kell, de a ketely abba az iranyba kell hogy eltolodjon, hogy kell. Ugyanakkor, ha az orvos megprobal neked jot tenni es azert nem vag, esetleg kritikus perceket veszit, aminek a baba ihatja meg a levet. Tehat ne probald az orvost ezen iranyba befolyasolni.
Epiduralis:a csabitas majdnem ellenallhatatlannak tunik. De sajnos nagyon sok olyan esetet lattam, ahol addig minden rendben ment, es utana nem. Ezzel nem azt mondom hogy utasitsd vissza, de vard meg amig az orvos ajanlja. Es ha amugyis gyorsan megy a dolog, ne vesd el annak a lehetoseget, hogy esetleg anelkul. Kerdezd meg az orvost, hogy hasznalnak-e epiduralis narkotikumot. Az ugyan nem kapcsolja ki teljesen a fajdalmat, de nem befolyasolja a szulest. Ha hasznalnak, orommel fogja "csak azt" adni.
Oxygen maszk: nem tudom hogy nalatok hasznaljak-e, de ha igen es adnak egyet, nagyon zavaronak tunhet, de tartsd az arcodon minden korulmenyek kozott.
Csaszar: ha kell akkor kell es kesz. Ha a baba bajba kerul, nincs vita, meg kell csinalni. De ha ugy erzed, hogy az orvos vaccillal, duplazd meg energiadat, es mond meg neki hogy varjon meg egy kicsit. Mikor fordulhat ilyesmi elo? Mondjuk ha nagyon lassan megy a szules, foleg a nyomoas fazisban. A baba ugyan jol van, de valami miatt lassan jon kifele. Gondolj arra amit mondtam (szekrekedes, gozmozdony) es probald meg egy ideig. Lehet hogy erre egyaltalan nem kerul sor, de ha igen, jusson ez eszedbe. Megegyszer: ha az orvos egyertelmuen mondja, csak fogadd el. Ez csak arra vonatkozik, ha o esetleg belefaradt (van ilyen) es te magad erzel ketelyt a hangjaban. Akkor csak oszinten kerdezd meg:"Ez elkerulhetetlen doktor ur, vagy meg probalkozhatok meg egy kicsit?" Meg fogja mondani.
Fogos szules: sok orvos mar egyaltalan nem hasznalja USA-ban, tobbnyire a perek miatt. Inkabb csaszaroznak. De az igazsag az, hogy a fogo teljesen artalmatlan, ha gyakorlott kezekben van, es rendkivul modon elonyos a babara nezve. Ma mar feltetelezni lehet, hogy aki egyaltalan hozzanyul a fogohoz, az tudja hogy hogyan kell hasznalni. Tehat ne ijedj meg ha meglatod. Borzaszto szerszamnak tunik, de zsenialisan lett kitalalva. En meg egyetlen babat, soha sem karositottam a fogoval (ugyan ritkan hasznalom csak, de ha kell akkor szoszerint eletmento lehet).
Na es ha most megijedve ulsz a computer elott, akkor majdnem elertem a celom. Akkor meg egyszer, meg ketszer, meg haromszor olvasd ezt el, minden betujet verd a fejedbe, es garantalom, hogy jobban fog menni mint ezek nelkul.
Én ugyan nem Dr Spock vagyok, hanem a fuly felesége, de én is leírhatom a császármetszés indikációit. Dr Spock majd kiegészít. Elég baj, hogy a tanfolyamon ezeket nem mondják el. Vannak olan okok, amiket előre lehet tudni. Ilyenek a téraránytalanság, amikor a baba nem tud áthaladni a kismedencén,mert az túl szűk, vagy a baba feje túl nagy. Bizonyos betegségek, ha ilyen van akkor úgyis megmondják, hogy csak császárral lehet szülni.
Ha a lepény közvetlenül a méhszéjnál tapad, de ez látható az ultrahangon.
Ha a baba nem jól fekszik. Farfekvéses gyereket meg lehetne szülni normálisan is, de vannak olyan helyzetben lévő babák, ami miatt nem tudnak normálisan kibújni. Ez is előre tudható.
Szülés közben császármerszés akkor indokolt, ha a baba nincs jól, magyarul oxigénhiányos és láthatólag nem fog rövid időn belül megszületni. Az oxigénhiány ctg-n látszik és a mekóniumos(zöld, sárga, fekete) magzatvíz jelzi. Ez azt jelenti, hogy a baba az oxigén hiány miatt, ami lehet a köldökzsinór feszülésétől, vagy a korán levált lepénytől (amit nem lehet tudni, csak nagy vérzés látszik és önmagában császármetszést indikál)a baba nem kap elég oxigént és a stressztől belekakil a magzatvízbe.
Ha a köldökzsinór előre esik, ami akkor következik be, ha a baba nem illeszkedik be rendesen a kismedencébe és az elfolyó magzatvíz kisodorja a köldökzsinort, ezután pedig a baba feje ráfeszül és elszorítja azt. Néha vissza lehet nyomni a baba feje mögé.
Ha a szülés túlzottan elhúzódó és a külső beavatkozás (oxitocin) sem hozza meg az eredményét, vagy a tolófájások leállnak többnyire császármetszés a vége. Az indított szüléseknél ez gyakrabban előfordul.
Ha valamit kifelejtettem, kipótolja Dr Spock.
Remélem nem ilyesztettelek meg. Szerintem nem kell előre félni, de jó tundi bizonyos dolgokat, mert akkor egy adott helyzet is könnyebben elfogadható.
Kevés jó (?) élményem közül az egyik: második éjszaka után, másfél nappal a magzatvízfolyás után, reggel bejött abba a borzasztó szobába egy nővér és azt mondta, hogy kismama csomagoljon össze, mert ide többet nem jön vissza! Jobban örültem, mint féltem.
Tényleg jó, ha ott a férj. Ő az egyetlen ismerős a sok idegen között. Neki fontos vagy. Csak előtte tisztázni kell, hogy milyen segítséget vársz tőle, meg közben is jó, ha mondod, hogy hogyan segítsen. Már ha nem mozog olyan otthonosan a témában. Ha látja, hogy fáradsz, akkor bíztasson, ha arra van szükség, akkor meg számoljon együtt veled a lélegzésnél stb.
Én a fájdalmak alatt minden izmomat összeszorítottam, ahogy csak tudtam. No, úgy tudom, hogy ez rettentő rossz volt, így persze, hogy nem tágultam. De senki nem figyelt rá, és annyira önkéntelen volt, szinte reflexszerü. Teljesen el kell lazítani a lábat is, meg mindent? Nem fáj úgy jobban? Azt hallottam, hogy aki tud, relaxáljon közben! Nekem a hátam fájt nagyon, ott vesetájon, de középen. Nagyon fájt, néha már majdnem sírvafakadtam. De tudtam, hogy ez vele jár, és most már valaminek történnie kell, és már csak kb. fél napot kell kibírni, és vége lesz. Mi az a fél nap mondjuk a 9 hónaphoz képest, meg amit Mónika mondott, ahhoz képest, ami utána jön.
Saját és sokmillió nő tapasztalata szerint túl lehet élni a szülést. Állítólag bele is lehet őrülni a fájdalomba, de én még ilyennel nem találkoztam.
A harmadik szülésem volt a legnehezebb és pokoli fájdalomat éreztem órákon keresztül. Magam is meglepődtem, hogy ezt egyáltalán ki lehet bírni. A szülés után mégis úgy éreztem, hogy ez a fájdalom megtisztított. Nem tudom, hogy érthető-e amit írok.
Nem sokkal a szülés után olvastam egy könyvet a sebészet fejlődéséről, ami az érzéstelenítés előtti időktől kezdődött. Hát mit ne mondjak, inkább öt szülés.
Szerintem természetes, hogy félsz a szüléstől, jobban mondva a fájdalomtól. Jó, hogy ezt ki is mondod. Elég rég Óta foglalkozom a témával, magam is jártam otthonszüléseknél segíteni. Rengeteg párral találkozom, akik együtt szültek és egyetlen férfi sem mesél rémtörténeteket a fájdalom borzalmairől. Gyönyörű élmény ott lenni a gyermekük születésénél a feleségüket támogatva. Pedig otthon szülni nehezebb. Az egyetlen dolog, amiről már hallottam a tehetetlenség érzése. Ez viszont kórházban a gyakoribb. Kérhetsz tőle segítséget, hogy ne érezze ezt. Masszírozzon, támaszkodj rá a fájások közben, ha jól esik.
Csupa idegen között rá számíthatsz a legjobban, és Ő ebben a nehéz helyzetben sem megborzadni, hanem támogatni fog.
Egészen más fájdalom, de aki kibírja érzéstelenítés nélkül fúrást-tömést és nem rúgja le magáról a fogorvost, az a szülést is kibírja IMHO, mert annak van önkontrollja. És a férj tényleg nagyon fontos, mert segít, ha érzed, hogy valaki komolyan vesz és szeret. És lássuk be, hogy a leghosszabb szülés is elenyésző idő periódus az utána következő, életed végéig tartó élményhez képest. Mindenképpen megéri.
Genetta, maximálisan megértelek,én is pont ettől féltem, de mint írtam, NEM kibírhatatlan. A kétperces fájások /ezt úgy értsd, hogy fájás elejétől a következő elejéig kb két perc telik el és maga a fájdalom kb egy percig tart/ már nagyon tud fájni de még az sem kibírhatatlan, pl tudsz menni, megérted, amit mondanak neked stb. Ha a szünetben /és végig van szünet, a tolófájások közt is/ egy kicsit el tudod lazítani magad, akkor egészen könnyen elviselhető. A fájdalom semmi máshoz nem hasonlítható, egyszerre fáj a derekad, a hasad, a hüvelyed, a combod köze és belül is, de a szünetekben olyan mintha elvágták volna, nem fáj semmi.A tolófájások már valójában nem fájnak, de kinyomni a gyereket nagyon nehéz /mint a világ legnagyobb székrekedése - /bocs!//, ezért valaki azt is fájdalomnak éli meg. A kontrollt csak akkor veszíted el, ha hagyod- nekem baromi sokat segített a férjem, akit jóelőre megkértem, hogy ha úgy látja hogy nem vagyok magamnál, EMLÉKEZTESSEN arra, hogy mindjárt jön a fájásszünet, és mindjárt meglesz a baba, és lefele toljak, ne a fejembe,mert úgy hamarabb megy stb.A vajúdás alatt könnyíthetsz magadon kiabálással, vagy nyögéssel, vagy káromkodással ha akarsz,ez nem zavar senkit- az orvosok megszokták,aki szeret, az elviseli.Nekem bevált, hogy a kibírhatatlanra számítottam, mert annál sokkal jobb, úgyhogy kellemes meglepetés volt az egész.
Szerintem ez is egyeni, hogy ki mennyire birja a fajdalmat. Az viszont biztos, hogy nagyon-nagyon faj. De ha van bent valaki (ferj, de barki mas ismerosis jo), akkor sokkal konnyebb elviselni. Az Onkontrollodat nemigen veszited el, mert ha azt latja a szuleszno, hogy kezdesz kiborulni vagy nagyon pocsekolod a levegodet, mindig figyelmeztet, hogy azt ne csinald, legalabbis nalam igy volt. Van olyan ismerosom is, aki szerint nem is faj olyan nagyon. Hat ez szerintem a ritkabb, de mindig vannak mazlistak.
Na ez volna a kérdésem. Mennyire kibírhatatlan? Mármint a szülési fájdalmak. Én attól félek legjobban, hogy esetleg teljesen elvesztem az önkontrollomat. Mivel a párom is ott lesz, őt sem szeretném totálisan megrémíteni, mert ha ő rémült, hogy fog engem erősíteni? Szóval, rossz perceimben elképzelem, amint halálos pánikban őrjöngve hisztériázok... brr!!! Elég sok rémtörténetet lehet hallani, meg ugye a klasszikus szülésjelenet is erről szól a filmekben...
Anyám története: egyedül hagyták vajúdni, iszonyatosan szomjas volt, nagyon fájt, de nem akart kiabálni, ezért aztán a saját kézfejét harapta inkább véresre. Egy jólelkű műtősfiú vette észre, ment oda hozzá, és kedvesen kérte, hogy ne csinálja ezt...
Sajnos vele - mármint anyukámmal - már nem tudok beszélni, pedig most lenne igazán jó tudni, milyen is volt igazából megszülnie engem. Tizenévesen ez a téma még csak távolról érdekelt...
Tudnátok valamilyen más fájdalommal összehasonlítani? Akár jellegében, akár intenzitásában.
Bocs, ha enyhén mazochista témát feszegetek, de szeretnék a lehető legrosszabbra felkészülni, hogy max. kellemesen csalódhassak...
Berku,nem tudom hogy a könyvből meg lehet-e tanulni, mert én nem onnan tanultam, de gondolom igen, miért is ne?
Amúgy az jutott az eszembe arról hogy a szülés nagyon fáj, hogy én arra készültem, hogy szinte kibírhatatlanul fog fájni és ezt kell majd valahogy kezelni.A második fiamat ezért aztán kis híján a munkahelyemen szültem, ugyanis vártam hogy majd kibírhatatlanul fáj.Ehelyett fájt ugyan, de ki lehetett bírni,én meg egész addig vártam amíg már kétpercesek lettek a fájások. Volt nagy rohanás....
Akkor a problémák témák szerint "örölkődnek". Nem semmi!
Nekem akkor meg az a nemes feladatom van, hogy ezt az "öröklési folyamatot" most valahogyan megszakítsam, hogy szegény lányom tiszta lappal indulhasson. Hát ez nagyon ördögien hangzik.
Köszönöm a könyvcímeket, még van 7 perc a munkaidőmből, azután megyek, megnézem őket. Tralllala... :))
Én most azt nem értem, hogy aki könnyen szült mindenféle takarítás nélkül, annak nincsenek lelki problémái? Vagy tudat alatt le tudja őket győzni? Van, akinek meg tudatosan meg kell küzdenie velük, hogy megoldódjanak? Minél jobban belemerülök, annál több kérdésem van. Azt hiszem, hogy megnézem a boltban azt a könyvet, amit sófelhasználó írt.
Szerintem a szülői örökség akár nemzedékekre visszamenőleg működik női ágon. Tudjátok, azt szokták mondani, hogy olyan fajta. Nálunk ez remekül lekövethető pl., mert női ágon legendásan könnyen megy a teherbeesés, a terhesség és a szülés. Én ezt azzal is magyarázom, hogy ez egy gyerekekre nagyon nyitott parasztcsalád volt mindig, anyagi gondok nélkül és annak ellenére, hogy azóta már a vidéki jelleg megszűnt, ez valamiféle örökségként megmaradt.
Nem gondoljátok, hogy lehetséges, hogy a régi értelmiségi családokban bonyolultabb ez a folyamat, mert távolabb állnak a "természettől"?
"mert bennem meg egy kis irígység volt a császárosokkal szemben, hogy "megúszták" a szülés kínjait..."
Ezzel nem teljesen értek egyet. Mint írtam, én másodszorra császárral szültem, 12 órás vajúdás után. Egész nap (reggel 7-től este 7-ig) 2-3 perces egészen erős fájásaim voltak. Aki szült már az tudja, hogy végülis a tágulási szakasz, maga a vajúdás a legborzasztóbb. A végső szakasz, amikor már a tolófájások jönnek inkább megkönnyebbülést hoz. (Erről is van tapasztalatom, mert a nagyobbik fiamat "rendesen" szültem meg.) Nagyon sok kismamánál (lásd Nyuszog) csak a szülőszobán, több kínnal-keservvel átélt óra után derül ki, hogy császározni kell. Tehát pont a könnyebb részt usszák meg, a nehezebbet ők is (mi is) végigcsinálják(tuk).
Gondolom inkább a programozott császárosokra gondolsz, akiknél fel sem merül, hogy rendes úton szüljenek, hanem azonnal a műtétre kerül a sor. De még ők sem ússzák meg könnyen...Szerintem. :-((
Megdöbbentő, hogy egy szülő-gyermek kapcsolat ennyire befolyásolhatja még a szülést is. Az én kapcsolatom sajnos nem igazán jó anyukámékkal, nagyon felületes. Követtek el pár hibát, amit azóta nem akartam felhozni, mert biztos bántaná őket. De tudom, hogy pl. anyukám nálam sokkal jobban egyedül van a gondjaival, mégsem tudom megtenni az első lépést.
Mónika, remélem, hogy te is jobban érzed magad most, hogy elmondhattad. Sajnos én is magánrendelésre vagyok kénytelen járni, de ott is kell keresgélni, mire az ember megtalálja az "igazit". Fogorvost és nőgyógyászt én is tudok már ajánlani (nem azt, akihez jártam, illetve akinél szültem), de Bp-től 140 km-re.
