Ha nem vetted volna észre, üreges gömbről beszéltem, ill. gömbmetszetről. Nehogy már ne tudd elképzelni, hogy 3D-ben is ugyanúgy érvényes, mint a metszeteire!
(Segítek, az erők két irányban kiegyenlítik egymást, mert szimmetrikusak.)
Figyelj ide te sültkrumpli matematikus. Igen könnyen be lehet bizonyítani, hogy egy üreges testben tömegvonzás van, ha beleteszünk aszimmetrikusan egy kiterjedéssel bíró testet.
Képzelj el egy körlapot, amelynek közepén egy szabályos négyzetet vágtunk ki. Ebbe a nényzetbe tegyünk be egy félnégyzetnyi betétet aszimmetrikusan, hogy három oldala szorosan illeszkedjen a lyukhoz.
Rögtön látod, hogy a betétet erősebben vonzza az egyik fele, mint a másik, és erőt kell kifejteni, hogy áthúzd a betétet a lyuk másik oldalára.
Rádbizom, hogy átteszed ezt a 2D példát 3D-be, egy matematikusnak ez már könnyen megy.
Látod, látod nem szabad lebecsülni a fizikához értőket még egy matematikusnak sem.
Cíprian, előbb inkább azt beszéljük meg, hogy mit szólsz az (1702)-beli eredményhez! Ez talán számodra is érzékelteti, hogy mekkora eltérést várhatsz attól, ha véletlenül mégis sikerülne egy legalább elvi szempontból elfogadható érvet mondani (pl. hogy az égitestek nem szigorúan gömb alakúak, hanem a forgásuk miatt a sarkoknál belapulnak) arra, hogy valójában egy bolygó belsejében nem pontosan nulla egy külső gömbhéj (geoid-héj) gravitációs hatása. Szóval, ha ezt az eredményt megnézed, látni fogod, hogy kár az erőlködésért; amiket írsz, azok a kérdés szempontjából olyanok, mint halottnak a csók.
"Mennyisége nagyon nagy, az anyagi világ 65 %-át alkotja (a látható világunk a csillagokkal bolygókkal neutrínókkal is csak 5 %)."
Ezt gondolom kiszámoltad.
"A fennmaradó rész -a sötét anyag- pedig H2, molekuláris hidrogén. Mivel a H2 a távcsövekkel nem látszik ezért a fizikusok rögeszméje szerint ha nem látszik akkor az nem is létezik. Ezért hiányzik a sötét anyag, hiába keresik."
Igen, ami a saját elméleted szerint is felmelegszik és sugárzást bocsájt ki, tehát megfigyelhetetlen. Gratulálok.
Ezen a linken Newton 1687-es Principiájának egyik oldalát láthatod. A tetején Newton kimondja, hogy egy gömbhéj belsejében található test nem érez vonzást semmilyen irányban (Proposition 70).
Persze és tömegpontról sincs értelme beszélni, hiszen egy pontnak nincs tömege. Miért nem hülyézed le kapásból Sir Isaac Newton-t? A nevezett tételek egyébként tőle származnak, a Principiában (gyengébbek kedvéért: Sir Isaac Newton főműve) is szerepelnek.
1. megnézed a számítást, többen többet is belinkeltünk, és rájössz hogy nincs igazad 2. ha nem tudod követni a számítást, elhiszed azoknak akik értik 3. kitartasz a tévedésed mellett :-)
"Az üreges gömbhéj belseje még ennél is sokkal rosszabb számodra, mert ott pontosan és szigorúan 0 erő hat minden pontban, vagyis pontosan és szigorúan 0 feszültség keletkezik bármekkora anyagdarabra, amelyik a gömbhéj belsejében van."
Hol követted el az elvi hibát?
A gömbhéj vastagságát nullának tekinted. A nulla vastagságú gömbhéjnak pedig nincs tömege. Gratulálok, sikerült bebizonyítanod, hogy a tömeg nélküli gömbhéj belsejében nincs gravitáció.
Más a helyzet, ha a héjnak bármilyen nullától különböző vastagságot adunk. Ekkor már gravitációs potenciálkülönbség lesz bent a gömbüreg pontjai között (nem mindenhol természetesen). Azt mondtam, ha növeljük a gömbhéj vastagságát, növekedik a potenciálkülönbség is. Ez így igaz.
Másrészt azt mondtam, hogy tegyünk a gömbüreg közepére egy véges térfogatú tömör kis gömböt. A kis gömböt előzőleg gömbszeletekre vágunk szét. A gömbszeletek szétválnak, bizonyításul annak, hogy a kis gömbben húzóerő keletkezett.
Ezt is félreértelmezed Gergő73-mal karöltve, mert mindenáron kiterjedés nélküli pont erőegyensúlyáról beszéltek a gömb közepén.
Sajnos ritkán tudok mostanában fórumozni, majd legközelebb ismét itt leszek.
Ez nem lenne rossz, csak a baj az, hogy a hidrogénfelhőkből képződő (primer) csillagok is felmelegszenek a csillagképződés közben. Csak eztán indul be a fúzió, amely során nagyobb rendszámú elemek képződhetnek. Tehát egy ilyen primer csillag nem nagyon állhat másból mint hidrogénből meg legfeljebb pici héliumból.
Egy szupernovarobbanással beszennyezett környezetben már lehetnek magasabb elemek, de ez a csillagképződéssel járó felmelegedést nem zavarja. Egy tiszta hidrogén csillag is felmelegszik a képződése közben és a melegedés forrása a DVAG gravitonsugárzás elnyelése.
A graviton két különböző elemi részecske, amely egymás körül keringve száguld a világűrben. A gravitonsugárzás minden irányból érkezik és gravitációs nyomás alatt tartja az anyagot. Áthatolóképessége nagyon nagy. Mennyisége nagyon nagy, az anyagi világ 65 %-át alkotja (a látható világunk a csillagokkal bolygókkal neutrínókkal is csak 5 %).
A fennmaradó rész -a sötét anyag- pedig H2, molekuláris hidrogén. Mivel a H2 a távcsövekkel nem látszik ezért a fizikusok rögeszméje szerint ha nem látszik akkor az nem is létezik. Ezért hiányzik a sötét anyag, hiába keresik.
Bár szép szó a térerő - ám sajnos sokakat megtévesztő, félrevezető...
Ez olyan dolog, mintha azt mondanád, hogy a bicikli megtévesztő és félrevezető, mert az autó gyorsabb. Pedig egy csomó esetben biciklivel el lehet jutni valahová, míg autóval nem. A gravitációs térerő egy nagyon jó számítási eszköz. Legalább annyira, mint amennyire jó közlekedési eszköz a bicikli.
Gondolom valaki azért csak közli a leendő fizikusokkal jóelőre, hogy a "tömegvonzás" - meg a "gravitációs erő", ill. a "gravitációs térerő" fogalmakat főképp megnyugtatás céljából találták ki egykori bölcsek, kik nagyjából ezt hirdették: Amiatt nem fog leesni göbölydednek találtatott Föld bolygónkról senki, mert a Föld mindenkit vonz, s egyúttal a Földet is vonzza mindenki, s emelett egymást is vonzza mindenki. Azaz minden s mindenki mindent s mindenkit vonz.
S aztán az egyetemen (de csak ott) elmondja valaki, hogy ezt nem kell ám komolyan venni! Ez ugyanis csak néphiedelem (azzá vált)!
Légy szíves írd meg, milyen körülményeket feltételeztél mialatt e kérdést monitorra vetetted!
Szóval eme rövidke eszmefuttatásod késztetett, a kérdés monitorra vetésében.
Mert ugye érezhető, mikor feleslsges a precízkedés és mikor helyénvaló. :o))
