A mukodese nagyon egyszeru. Az u csoben levo viz egy mechanikus rezgokort alkot, ahol a mozgasi energia es a helyzeti energia alakul at egymasba.
Ennek a rezgokornek a frekvenciaja fugg ugye a cso hosszatol, ezzel lehet behangolni a rezgokort. Gyakorlatban a viz menyisegenek valtoztatasaval lehet allitani. Ez azert fontos mert a levego melegedesenek es hulesenek van egy adott sebessege aminek kozel kell esni a viz lengesi frekvenciajahoz, kulonben a 2 frekvencia kioltja egymast es nem kepes lengesbe jonni. Tipikus eset amikor lenyomjuk az A hangot a zongoroan akkor az A hangra hangolt hangvilla is megszolal, ha mas hangot nyomunk akkor nem fog megszolalni, vagy csak kevesbe.
Namost persze a rezgest fent kell tartani, erre a celra szolgal az aszimetrikusan becsatlakoztatott cso mert a meleg agi vizoszlopnak konyebb csokkennie, mint a hidegaginak amin sokkal hosszabb a vizcso igy nagyobb viztomeget kell gyorsitania.
Ezert ha melegszik a meleg oldal gyorsabban megy lefele, ha elerte a csucspontot akkor rezgokor leven atlendul a masik alapotaba amikor a hideg oldal lesz alacsonyabban, a meleg fent, akkor viszont el kezd hulni a levego igy viz aramlik vissza a becsatlakozo csobol. Mivel megint csak a meleg ag vesz fel konyebben vizet ezert tovabb emelkedik ott a szint.
Osszessegeben ez egy mechanikus rezgokor pozitiv visszacsatolasos rezges erositessel. Vagyis ugyan az mint a hinta amit mindig tovabb lokunk egy picit.
Egyszeruen zsenialis. Egyedul a frekvencia hangolas a gyenge pontja, de ehez sem kell tul bonyolult szamitasokat vegezni. Leg egyszerubb ha az cso tetejere teszunk egy lezarhato levego szelepet es szepen kis adagokban minden inditasi probalkozas utan elkedjuk feltolteni levegovel a rendszert amitol ugye egyre kevesebb viz lesz benne mert kifolyik, igy pedig szepen noveljuk a rendszer frekvenciajat. Ezzel pontosan beallithatjuk az optimalis frekvenciat amit leginkabb a hocserelonk hatekonysaga hataroz meg.
Igy hangolva nem biztos hogy beindul a rendszer magatol, tehat egy kis lotykoles inditasnak szukseges lehet.
Bar igazabol a hocserelo a freki csokkenesevel egyre hatekonyabb (foleg ilyen primitiv szerkezetben) a viznek meghatarozott rezgesi ideje van, es hat ezt a kettot kell osszehozni ezert minnel hosszabb az U ket agat osszekoto vizcso annal konyebben fog elindulni a gep...sajnos minnel alacsonyabb a mukodesi frekvencia annal kisebb a teljesitmenye is ezert megiscsak erdemes kihangolni ha az ember munkara akarja fogni, pl napenergias szivatyunak a hetvegi telken szerintem idealis lehet az egyszeru kivitelezes miatt. Az hogy keves vizet szallit az meg kit erdekel, hiszen hetkoznap van ideje feltolteni a haztetore rakott tartalyokat.
Ja szerintem mukodhet. A dupla hocserelot en is kitalaltam, mert ez a regeneratoros megoldas eleg pazarlo megoldas, par szerkezetileg egyszerubb.
A dupla hocserelonek van egy olyan hatranya hogy noveli a holt teret, ami csokkenti a gep hatekonysagat (A minimalis es a csucsnyomas kozotti kulonbseg csokken) de ezt az uzemi nyomas novelesevel lehet kompenzalni.
A folyadék felületére hőszigetelésnek lehet tenni perlitszemcséket (habüveg). Szelepnek meg tökéletesen megfelel a boltokban kapható önfelszívó benzinlopócső. Üveggolyó a szelepe. Esetleg akad műanyagos is, az még könnyebben nyit, mert könnyebb, vagy azonos, mint a víz.
A nyilak a szelepek, a két hurok között csak egy csőszakasz van szeleppel, de lehet, hogy a középső szelep nélkül is működik. A dugattyú hőszigetelése lehetne belül is úszó polisztirol szemcsékkel (csak ne olvaszd meg). Ezeknek elvileg a teljes löketnek megfelelő vastagságú úszó réteget kéne alkotniuk és akkor melegíthetnéd azt a részét is a csőnek amiben már a folyadék van (ezzel a Carnot diagram jobb felső csücskét húznád fel növelve a hatásfokot).
Akik a tanulmányokat írták egymás fölé tették 5 m-re, de gondolom egymás mellett is működhet a két hurok, ha nem érintkezik a külső légnyomással a kettő között a víz. Egyszerűen egymás mellé teszed a kettőt és összekötöd a melegoldal alatti csövekkel (persze kell egy szívó cső az egyikre és egy nyomó a másikra pluszban). Azt, hogy szelep kell-e a kettő közé, nem tudom. Egyenlőre ott tartok, hogy milyen szelepet lehet kapni készen, ami kinyit ilyen kis nyomáson. Valami pillangós működésű lenne a legjobb, mert ott nem kell a rugó ellenében dolgoznia a nyitó nyomásnak.
Ezt is át kell dolgozni, mert nem kaptam olyan vastag csövet mint a fantás doboz, ezért a középső csőben először nagyon felmegy a vízszint, mire végül elkezdődik a működés. Talán a vízoszlop súlya is kell hozzá.
Ahogy néztem, nekem úgy tűnik, hogy ez valahol a gőzgép meg a stirling között van.
Ha sikerül egy jól működő megoldást összehozni, akkor kipróbálom vízpára mentes üzemmel, vagyis olajat töltök a víz tetejére, hogy ne párologjon, meg a vízpárát is kiszárítom szilikagéllel.
Én is gondoltam, hogy csinálnék egy két köröset (multi stage), ha majd lesz időm, ahol a két sorbakapcsolt motorban ellentétes fázisban oszcillál a víz (a második kör nagyobb nyomású).
Igyekeztem könnyen elérhető anyagokból csinálni, fantás doboz, chemotoxos doboz általában mindenütt akad. Benzincső az átlátszóság kedvéért, meg toldó cuccok.
A vékony cső egy rossz alumínium nyílvesszőből van, de a függönytartó pálca vastagabbik csöve is ilyesmi vastag.
A melegített oldala chemotoxos palackból van, mert az vastagabb falú.
A hűtős oldal pedig a fantásdobozból.
Ha valakit érdekel megmérem, hogy mi milyen hosszú.
Én nem mértem semmit, csak összeraktam ami volt saccra.
Az olajas dolgot hagyd a végére, mert kevésbé párolog és 5 cm átmérő alatt kell a párolgás, mert a különben a hengerfal venné el a hőt a gáztól, amit a tágulás vége felé ugyan visszaad, de kevesebb mozgásienergiát lehet ezzel termelni. Szinte biztos most már, hogy a vizen átvezettet cső emészti fel az energiát a gépedben.
Az U hosszának asszem négyzetgyökével fordítottan arányos a frekvencia, igazából nem nagyon számít, 1-2 másodpercenként fog munkát végezni. Az átmérő meg állítólag minél nagyobb annál jobb. Az összekötő cső átmérőjének 0,5-1 szeres értéket szoktak megadni (az U átmérőjéhez képest), ha ezt fémből csinálod akkor ez már egy regenerátor.
Ha folyadékdugattyús stirlinget akar az ember akkor kézenfekvőbb lehet olajat használni a folyadéknak, magasabb hőmérsékletet kibír anélkül, hogy felforrna és szétvetné a csövet.
Lehet, hogy az U csöves megoldás gőzgép és stirling hibrid és a felforró víz lötyögteti a cuccost benne.
nem egészen csilivili ez nekem :) most mi van ezzel az olajjal is?:))
mindenhogy kell valami közeg ami hőhatásra kitágul , lehet ez levegő vagy freon vagy ammónia vagy éter , erre olaj :)) ami tuti nem csinál semmit na az jó lesz :))
Maradjunk abban, hogy hibrid stirling, ha meg olyan folyadékot öntesz bele ami nem nagyon párolog, akkor tisztán stirling. A folyadéknak nem kellene forrnia, pár centivel a vízszint fölött kell melegíteni.
A folyadékdugattyúk felülete párolog, ezért csak részben stirling. Állítólag ez is növeli a hatásfokot. Furcsa mert állítólag a stirling hűtők hatékonyabbak a párologtatós hűtőknél (amik a nehéz CFC molekula helyett könnyű héliumot használnak). Bár jobban meggondolva inkább ez utóbbi tűnik ellentmondásosnak.
Megnéztem még pár oldalt, és az az érdekes, hogy minél nagyobb annál jobb a hatásfoka a gyakorlati tapasztalatok szerint.
Azt is írja, hogy kritikus a hőszigetelés is, tehát az, hogy vízen megy át a cső meghiusíthatja a beindulást.
A ringást pedig az okozza, hogy a csatlakozás az U alján közelebb van a meleg részhez mint a hideghez, ezért összehúzódáskor, oda könnyebben tudja beszívni a vizet, tehát jobban emelkedik, és ezzel átkerül a gáz a hidegoldalra. Amikor ott még jobban összehúzódik, akkor meg gondolom a közlekedő edények elve miatt meglódul a víz és túl lendül a vízszintesen, ami átnyomja az összenyomott hideg gázt a melegítőbe. Táguláskor megint csak könnyebben tudja kinyomni a meleg oldal, mint a hideg oldal.
(Ezt a meleg meg a szívás dolgot ne értsétek félre, nős ember vagyok:-)
