Mi pont egy ilyen "u alakú" ikerházat épitünk. Előbbre tartunk, mivel két hét múlva kezdik az alapozást.
A telekhatártól való távolság mindig egyedi, önkormányzati szabályozás szerint megy. (nálunk előkert 5 méter, hátsó szomszédtól való távolság 8 méter) a maradékra lehet épiteni. Beépithetőségünk 35% (Budapest XV.)
Egyébként a két ház között is marad - kis furfanggal - 8 méter távolság. Igy valamennyire sikerül egymástól elkülönülni.
Építkezés (nagyon) kezdeti, tervezési fázisában vagyok. Ikerházat szeretnék építeni, pillanatnyilag tervvariációkon töröm a fejem. Egy "U" alakú változat is felmerült, de nem tudom, hogy az "U" két szára között mennyi helynek kell maradnia.
a telekhatártól 3-3 méter (ha ablakot is akartok a szembenéző "szárak" homlokzatain)
a "nem veszélyesen" re az ökölszabály a következő: a látható nedvesedéshez add hozzá a falkeresztmetszetet + 20-30 cm-t ! (kb. ott a víz teteje a falban)
csak műszeres méréssel lehet megmondani a pontos számokat.
ha nem végzel utólagos falszigetelést (amire többféle módszer is létezik) csak félmegoldásra jutsz.
A nedvesség csökkentésének egyik módja, ha légpórusos (falszárító sólekötő) un. WTA vakolatrendszert teszel fel, és a további felületképző rétegek is páraáteresztőek.
Ez a megoldás csak időleges, mert a folyamatos vízutánpótlás eredményeképen a WTA vakolat is idővel sókkal telítődik, és elveszti "lélegző" képességét.
ez lehet 1 vagy 10 év .
a "jóerőscementesanyaggalmajdmegfogjuk" megoldással, csak föjebb küldöd a vizet!!!
Régi építésű házban lakom, kisebb felújítást végzek. Természetesen a falak szigetelése nem tökéletes, tehát enyhén nedves, de azért nem veszélyesen. Létezik-e valami anyag, amit vakolás elött a falra kell kenni és ezzel javítható a vakolat késöbbi tartós tapadása?
A pontos válaszhoz a pontos adatok kellenek, de nagy valószínüséggel a beton és az EPS között, általában a falsarkokból indul, aztán terjed tovább. Csak annyit, ha a penész beindul, akkor az épületfizika már nem igazán müködik. A Kontsrumán látott "új" rendszer van vagy 50 éves, idönként elöveszik, ne vedd alapul, mások a paraméterek.
Jó a link, de abból nem lehet általánosítani. Amire nincs országos szabvány vagy előírás, arra a készülék beépítési útmutatójában a leírtak az irányadóak. Szinte minden gyártó mást ír. Van, amelyik a német TRGI szerint, van, amelyik a francia előírások szerint szabályozza a kitorkollások helyzetét.
Egy másik topicban is feltettem már a kérdést, de nagyon számítok valaki segítségére, nézzétek el a duplázást.
Építkezés (nagyon) kezdeti, tervezési fázisában vagyok. Ikerházat szeretnék építeni, pillanatnyilag tervvariációkon töröm a fejem. Egy "U" alakú változat is felmerült, de nem tudom, hogy az "U" két szára között mennyi helynek kell maradnia.
Köszönöm a választ, de igazából nem értem.Hiszen azok a problémák amikről írok léteznek mert látható, tapasztalható jelei vannak.Nem egészen látom át hogy mivel lennék okosabb, ha kijönne egy építész.Talán rosszul látom a dolgokat, de Ő is csak úgy tudná felmérni például a "tetőszigetelést", ha megbontja valahol.Ezt pedig Én is megtehetem,csak szerettem volna elkerülni.Ezért írtam tehát ide.Hátha volt már vkinek hasonló problémája, sikerült önerőből megoldania, és a megosztaná velem az így szerzett tapasztalatát.
huh...hát igy elég nehéz bármit is mondani, mert olyan sok mindent akartok és minden mindennel összefügg. bármilyen kicsi is a lakásotok, pont annyi gond és probléma lehet benne, mint egy 10 szer ekkora házban. vagyis jó lenne egy olyan embert kihivni, aki a kivitelezési munkákban nem érdekelt és igy tud tanácsot adni.
leginkább egy építész tervező. azért ő, mert vszleg észreveszi egyből azokat a hibákat és esetleges átalakitási szükségességeket is, amiket ti vagy nem vettetek észre vagy esetleg nem gondoltatok rá.
A vizesedés és a párásodás az sok mindenre utalhat, az ok megtalálása nem mindig egyértelmű és nem is egyszerű (lásd e témában a 19936. számú hozzászólást).
Lakásfelújítás elején járunk.Igaziból még csak az elképzeléseknél, és próbálunk információkat beszerezni hogy mi az ami ebből megvalósítható.Próbáltam átolvasni a fórumon lévő minket érinthető topikokat, és mivel ezt láttam a legélénkebbnek ide írok.
Adott egy kis lakás(38nm) régi építésű konvektoros egy 15nm szoba, kb:2nm fürdő,12nm szoba(leginkább köztes helyiség) és konyha.Fűtés:nagyobbik szoba, fürdő.Átfolyós vízmelegítő:konyha.Össze van építve még két lakással.A tető féltető, tetőtér nélkül.
Elsőkörben a szigetelést, és a központi fűtést gondoltuk megvalósítani.Voltak itt gáztervezők, mivel szerettem volna minnél több információt és megoldási lehetőséget begyűjteni.Elég változó képet adtak, de abban egységes volt a vélemény(a miénkel eggyütt)hogy elsőkörben szigetelésre van szükség.Rögtön felmerül bennem nem kevés kérdés.Pl: Hogyan kaphatnék pontos képet arról hogy mi van a fejünk fölött. Történetesen a plafonunk és a bitumenes zsindely között.Gondolom(és érzem is)hogy sok szigetelőanyag nem lehet beépítve.Vajon érdemes-e azon ügyködni, hogy lássam mi van ott? Nem e lenne egyszerűbb megoldás ha a plafonra raknánk jó vastagon szigetelő anyagot(Létezik egyáltalán ami alkalmas lehet beltérre?).Tudom hogy elsősorban kivülre célszerű rakni a pára miatt.Hát igen a páralecsapódás.El nem tudom képzelni, mi lenne a helyes megoldás a tető?szerkezet megbontása nélkül.Ha ezt a problémát megoldanánk jöhetne a padló és a falak szigetelése.A falak kivülről kapnának szigetelést, de azt is elképzelhetőnek tartom, hogy nincs megfelelő lábazata az épületnek(elég lesz így csak a falat szigetelni?)Ezt azért is gondolom, mert a szobában van egy két kissebb felület ahol vizesedik a tapéta(amit utálok és biztos hogy le lesz vakarva de mivel legyen le festve a fal, ha már most észreveszek ilyen hibákat)És akkor itt van még a padló.Jelenleg linóleum borítással(ragasztva) alatta beton, 0 szigetelés(szerintem)Az látható hogy elég egyenetlen.1.kör aljzat kiegyenlítése szerintem ha aljzat kiegyenlítőt használnánk, rengeteg kellene belőle.Marad a betonozás.(vagy vmi. más ötlet?)2.kör hőszigetelő lemezek lerakása (milyen vastagsában?ragasztva?) 3.kör OSB lapok lerakása.(valahol ezt olvastam) 4.kör ?
Ja igen nyílászárók cseréje.Vagyis 1db 120*120-as fatokos ablak, ami helyett műanyagot szeretnénk és pont most vettük észre hogy kivülről érdekes repedések keletkeztek az ablak fölött. Elképzelhető hogy semmiféle áthidaló nincs oda berakva?(azért az elég durva lenne)
Amint az látható nincs sok ismeretünk ezekben a témákban, de elég ügyesnek tartom magunkat, az elképzeléseink megvalósításához.Csak hát az elképzeléseinkről eddig még senki nem mondott véleményt.Ezért szivesen vennék mindenféle hozzászólást legyen az pozítív v. negatív.
Lehet hogy teljesen rossz irányból közelítünk a problémákhoz?
Ugyan ide (reklám) kapcsolódik, hogy keresnék egy kömíjes csapatot, aki lábazati vakolna a házon és a kerítésen. Kb 150m2 lehet ezen kívül egy közfalat kéne felhúzni + vakolni.
Akit _nagyon_jó_referenciákkal_ ajánlottak már a második szemrevételezős randevúra sem jött el és nem is fonált, hogy ne várjam.:-(( Igaz kis munka, de legalább szóljon, hogy kinyalhatom, vagy valami...
Namost ugye ide reklámot ugyi nem illik, az email meg nem vagyon publikus.
Ami nekem bevált (bár sohasenem hallottam róla előzőleg), A S-el kezdődik, opro-val végződik, és 5 betű. A tipusa meg quarc. vagyon flexibilis változata is. R.
Monolit födém van a fejünk felett:-)) Lehetséges alulról hőszigetelni 5 cm-es Nikecellel? Ha telibe ragasztják hol tud pára lecsapódni, ill. penészedni?
A vállalkozó még anno bejelentett egy FMV-t aki egyszer sem volt kint.
Jellemző......... sajnos.
Vállakozó azóta lelépett, de nekem nem volt kedvem másik FMV-t keresni.
Legyen kedved, mert a hatóság nem lesz elnéző!
Felkerestem a bejelentett FMV-t de annak ellenére, hogy aláírta a papírokat, nem akar se kijönni, sem a használatba vételit nem írná alá, pénzért sem.
Látatlanban felelőséget vállalni, elég nagy butaság.
Javaslom, hogy add ki az útját és keress egy korrektebb FMV-t.
Változás annyi, hogy nem lettek földig érő ablakok mert akkor a radiátorokat nem tudtuk volna hova tenni, illetve a garázslehajtót be kellett fedni mert a vállalkozó által berakott cső nem tud megbírkózni a lefolyó eső mennyiségével.
1 max. 2 nap alatt meg kellene kötnie. Egyébként még a végén ledől az egész. Egy kisebb háznál 1 hét a falazás. Ha nincs megkötve akkor valamit kispóroltak.
Hamarosan fel ( a falra) illetve le (az aljzatra) kerülnek a csempék, járlapok a helyükre. Úgy néz ki, hogy világos és még világosabb fugára lenne szükségem. Szerintetek milyen márkát és azon belül melyiket vegyem, hogy :
Úszómedencés házat építők, vagy akinek már van, és tudja, hogy mekkora a villany & gázszámlája!
Vegyen GÁZMOTOROS kisőerőművet, ha önnek egész évben folyamatosan hőre és villamosenergiára van szüksége. (Úszómedence, mosoda, panzió. ) Bontatlani gyári csomagolásában, vadonat új német DACHS S G 5. 5 földgázüzemű kiserőmű eladó, 750 l- s tárolő tarrtállyal.
Ára 3.250.000 Ft. (Ez az importőri nettó ár! A kereskedelmi ára: 4. 170. 000 Ft + áfa, én adósság fejében kaptam.) Németországban több mint 6000 db üzemel belőle! Hőteljesítménye 12, 5 kW, villamos teljesítménye 5, 5 kW. A gázmotor élettartama 80.000 üzemóra!!!
Elsőre drágának tűnik, de egy kazán sohasem keresi meg az árát, míg egy erőmű igen!
A vállalkozó még anno bejelentett egy FMV-t aki egyszer sem volt kint. Vállakozó azóta lelépett, de nekem nem volt kedvem másik FMV-t keresni.
Felkerestem a bejelentett FMV-t de annak ellenére, hogy aláírta a papírokat, nem akar se kijönni, sem a használatba vételit nem írná alá, pénzért sem.
Ezért gondoltam arra, hogy hosszabbítok és bejelentek másik FMV-t, talán így nem annyira gyanús.
Változás annyi, hogy nem lettek földig érő ablakok mert akkor a radiátorokat nem tudtuk volna hova tenni, illetve a garázslehajtót be kellett fedni mert a vállalkozó által berakott cső nem tud megbírkózni a lefolyó eső mennyiségével.
Építési naplót magával vitte a vállalkozó, de nem sok minden volt benne :)
lehet újra hasznosítja az első néhány oldal kitépése után.
Én tudok tok fiatal gyerekek de szemem volt rajtuk a referencia. Még lelkesek es ég bennuk a bizonyitási vagy nem orgek kiégett elkurvult vállalkozók. Igaz ök szolnok megyében vannak. Nekem 22 utan csinaljak amit most te keresel.
nezegettunk szalonnasuto betonelemeket (aranyarban 40 eft/negyedcikk), ismerossel legyartattunk format, 1 formaba 4 zsak*40 kg keszbeton, forma lever, es jon a koporszoras, amitol eddig tartottunk, amde ezutan a technologiai leiras utan hajjra-hajjra-takacsneni...
Mint a nick-emből kitűnik, most éltem túl egy ablakcserét. Állnak bent a remek új ablakok, de akadt egy kis probléma: a pusztítás nyomait be kellene vakolni. Lehet, hogy túl gyáva vagyok, de nem biztos, hogy nekiállnék ennek minden szaktudás nélkül. Viszont a mesteremberekben sem bízom: a szüleim házát jól elcs@szték... Tud valaki jó és megbízható vakolós mesterembert? Mondjuk duncanx?????
sürgősen szerez be egy felelős műszaki vezetőt (anno nem jelentettél be senkit ?
Házilagos vagy vállalkozó késziti, ha utóbbi, akkor fájjon neki a feje). az eltérésekre pedig lehet mondani, hogy be fogsz adni módositott eng. tervet.
ezzel igazából akkor van gáz, ha pl. jogos érdekeket sért, pl. közelebb építesz a szomszédhoz, magasabb a tető és eltakarod vele, belelógsz a közterületbe, jelentősen meghaladod a max. beépítési lehetőségeket.....stb. ha ezek kiugróan nagyok, akkor max. szigorral járnak el (birság+esetleg még bontás is lehet), ha kisebb jelentőségű, akkor kis összegű birság, de elég lehet egy ejnye-bejnye is és legfeljebb arra köteleznek, hogy addig nem építhetsz tovább, amig a változásokról nem adsz be egy módositott tervet.
Az építési napló hiánya tipikusan építészrendészeti dolog, az ellenőrtől függ, hogy fogadja annak a hiányát (ha házilagos, akkor a te illetve fel.müsz.vez. sara, ha vállalkozóval készitteted, akkor az ő sara...).
Ha hatóságról van szó, sohasem lehet tudni mit akarnak és milyen fokú az "elnézőképességi faktoruk". Mindenesetre csak tisztán és MAX. szóbeli meggyőzés, ha gáz van, SEMMI MÁS !!!!!
Velünk szemben egy fel nem parcellázott erdős, bokros terület van, (itt egyesek alapból kiszedet földet és köveket deponáltak már korábban). Amíg nem készült el a pottyantós WC, addig a munkások valamilyen indíttatásból ide jártak elvégezni a dolgukat, ez nem tetszett a szomszédnak. Hozzáteszem jogosan, csak mondjuk szólhatott volna először nekem (mivel nem tudtam róla), nem kellett volna egyből a polg hivba mennie.
lehet. hogy kötelező nekik, ez nyilván valamilyen államigazgatási előírás. Maga a hosszabbítás önmagában nem feltételez semmiféle műszaki tartalmat, tarthatsz éppen a földmunkánál és a befejező munkáknál is.
Az más kérdés, ha építésrendészetileg ellenőriznek :
be van-e jelentve az építkezés
ki a felelős műszaki vezető
nincs-e eltérés a jogerős építési engedélyhez képest
Nyilaz a nyavaja, nem akarok bántani senkit, de Duncanx elintézte egy hozzászólással az egészet, s mindenki elégedett. Nem arról volt szó, hogy az illető holnaptól már nagyban fog vállalkozni az építőipari piacon, és ehhez szeretne tudást "szerezni".
rossz helyre nyilazol barátom, ez a 724. hozzászólásom csak ebben a topikban és én leginkább nem kérdezni szoktam.
Ahogy irtam már többször, szivesen segítek, ha tudok, de engedtessék meg, ha szóváteszem, ha valaki itt igyekszik egy szakmát megtanulni vagy a monitor előtt ülve megspórolni akárcsak pár óra alatt megszerezhető szaktudást.
A mult héten kezdték el nálam a falazást, PTH 30as téglával. Hogy lehet az, hogy amit 5-6 napja falaztak, simán kézzel lepakolok 2 sor téglát és a habarcs ujjal morzsolható a téglák közül? Nyugtassatok meg hogy ez tényleg nem jó így. Látatlanba azt mondta a brigád góréja hogy a mészpótlós habarcs az ilyen, csak egy hét alatt köt meg igazán de akkor betonkemény.
A dologban az a gond, hogy (teljes mértékben feltételezve, hogy igazat írsz), hogy az ilyen brigádból kb minden századikra esik egy:-(((
Én most olyan környéken építkeztem, ahol kb 200 új ház készült. A látványból és a beszélgetésekből az jön le, hogy itt szinte csupa kókler dolgozott. (esőben festett fém kerítés, görbén rakott sche... kémény(!!!) stb.) Nálam semsincs nagyon olyan szoba, amelyiknek minden sarka derékszögűre sikerült volna...
Meggyőződésem, hogy nem az a gond, hogy a jó munka drága. Merthogy az rossz mégdrágább, pláne, hogy utólag derül ki. Ha te elvállasz profi módon egy külső vakolást munkadíjilag 300e pézért ráadásul profi módon meg is csinálod, a sz@r, minősíthetetlen munkáért is szemrebbenés nélkül elkérnek 250-350e közötti összeget. És ugye a dolog csak a végén derül ki, hogy mibe trafált bele a szerencsétlen megrendelő.
Sajnos nálunk alanyi jogon szint bármilyen vállakozást indíthatok. Ha beadom a papírjaim, akár holnaptól lehetek építési vállalkozó, függetlenül attól, hogy az I gerendát sem tudom megkülönböztetni az E gerendától. Pláne nem tudom mirt van több fajta?
A megoldást a magam részérő úgy képzelném el, hogy felhívom az iparkamarát, hogy ajánjanak nekem egy vízvezetékes csapatot Bp-n. Ök mondanak 3-4 nevet, akiket ők _garanciával_ mernek ajánlani, merhogy a kamarai díj fejében ellenőrizgetik öket, figyelgetik, mit hogyan csinálnak. A pocsék munkásokat pedig kirúgják a kamarából.
Pesze ehhez a kamaráknak is változni kéne és _tényleg_képviselni_ a tagok érdekeit, nem csak a tagdíjat költeni...
Mivel a teljes aljzatot ki fogjuk pucolni az utolsó betondarabig; azt újra kell építeni. Érdekelne, hogy milyen rétegrenddel, anyagokkal, (réteg)vastagságokkal kell/érdemes kalkulálni (hőszigetelést is szeretnék.
Továbbá, hogy az újonnan felhúzandó válaszfalak alá, a lábazati feltöltésbe milyen paraméterekkel bírü alapot kell utólag beépítenem? A tervezett válaszfalak: egyik - 5cm itong; másik 12cm kisméretű tégla (ez utóbbi fogja tartani a 200l-es bojlert)?
Az előbbiről (itong) mi a véleményetek? Elég ez pl egy mosdó megtartására és persze a szükséges víz és villany csövezés (mindkettő műanyag) befogadására?
Köszönettel: Zsolt
10 cm kavics tömöritve
6 cm aljzatbeton (ha bizonytalan a feltöltés állapota, akkor 10 cm + hegesztett háló erősités)
1 rtg vizszigetelés
5 cm lépésálló hőszigetelés
1 rtg technológiai (PE) fólia
6 cm aljzatbeton
burkolat + ragasztó
------------
a válaszfalnak vagy egy 30x20 cm-es aljzatvastagítást készitesz az alsó aljzatbetonban vagy - ha erre van mód - akkor akár egy kisebb kiváltógerendátr is be lehet tenni a válaszfal alá, csak az a lényeg, hogy a gerenda vagy meglévő alapra vagy tartófalra feküdjön föl és ha persze a fal nem 8 m hosszú...)
5 cm vtg válaszfalba szinte semmit sem lehet belesüllyeszteni, vizcsövet végkép nem, gyakorlatilag átvágod a fal teljes keresztmetszetét, még akkor is, ha nem vésed, hanem marod a hornyot. Ha a cső el is fér benne, de a fittingek, szelepházak, szigetelések már ki fognak lógni.
Néhány gondolat összedobálva az alábbi hozzászólásokhoz..
a kenyér példa.....
mindegyik fiú aki nálam dolgozik tiszta, frissen borotvált, jókedvű, nem iszik, szívvel szeretettel dolgozik /a fehér munkaruhájában :) /, és nagyon jó szakember (különben nem lenne a csapatban)
be vannak jelentve, tisztességes fizetést kapnak, fizetett szabadságra mennek, és betegállományba ha kell, segítem őket pl. házuk építésében, és amiben szükséges.... biztonságban érzik magukat.
évente legalább egy továbképzésre, tanfolyamra elmennek.
van aki főískolai végzettséggel burkol, vakol, (mert ezt szereti és tudja)
van egy diplomám, de ott a kocsiban a ruhám, és ha időm engedi beállok a fiúk közé pl. vakolni mert szeretem.
és persze nagyobb a tisztaság, a rend amikor levonulunk, mint amikor érkezünk.....
ez bizony nem nagyáruházi kenyér :)
a sajnálatos rossz tapasztalatok - vagy a józan ész - a megrendelők egy részével már megértették, hogy a minőségnek ára van.
... mégvalami..
sehol nem hirdetek, és az egyetlen reklámanyagunk a névjegykártyám, a nevem :)
a megtanulásról..
igen, minden megtanulható.......
a gyakorlatot, tapasztalatot, azt hogy szívvel, odafigyeléssel, dolgozzon valaki semmi nem pótolhatja.
A kuncsaft meg ott kezdődik, hogy elmesélem neki a szükséges munkákat, anyagokat, időt stb., majd a végén közlöm, hogy kb. 300 euró lesz, és a szeme sem rebben. :)
De viccen kívül, azt nem értem, hogy ha elmegyek 200 km-t Ausztriába (imádom a jó kenyeret), akkor azt látom, hogy az a rendszer, hogy a felfújt fűrészpor kenyeret lehet kapni a multiban, ami egy órát friss, viszont mellette ott van a kis utcában az a kis pékbolt, ahol ott illatoznak a csodálatos császárzsömlék, svájcikiflik és kenyércsodák. És senkinek sem jut eszébe, hogy az utóbbi szakboltban ugyanannyinak kéne lenni a zsömlének mint a Sparban, mindenki elfogadja, hogy az háromszor-ötször annyiba kerül, és a bolt sem hal meg. Nálunk meg azt látom, hogy a 7-es busz megállójában lévő bódéban vagy a lakókocsis áruldában sem olcsóbb a kenyér, se nem jobb mint a multinál, mégis megél. Viszont egy "igazi pék"-et, aki nem az előre bekvert nagyipari "kifliporból" dolgozik, már nem tart el a piac, mert az "drága". Nincs is reggelente sem illatos császárzsömle, sem friss svájcikifli - van helyette csirizes felfújt fűrészporos Fornetti és társai...
Azért mert igénytelenek vagyunk? Magamrol biztosan elmondhatom kajaugyileg hogy igen en uzemi kajan nőttem fel és valójában az igenytelen kajaval is beerem. Faszaribb vagyok annál hogy rendszeresen 3x annyit adjak jo kenyérre. Nem jelenti azt hogy nem ertékelem a jot de inkább masra koltom a pénzemet. Osztrákokkal meg erdekes példálózni mert ha egy roman vagy ukrán jo mester azt mondja nekem hogy elmeséli a fenti dolgokat es a hazam nikecelezése ami ugy 130MM felulet lesz es ker mondjuk 100K forintot az egesz munkára akkor az en szemem sem rebben. Gondolom a 300 euro majd feleannyi mintha ott valakivel csinaltatná meg.
Most komolyan, te honnan méred fel azt, hogy onnan kezdődik a szakma?
Talán értesz hozzá?
Igen, mert érdekel. Nem mondom magam szakembernek de ismerek olyan szakikat akik messze gyengébbek nálam is … Amit mi csinalunk „amatőrök” az nem szakma. Csak ellessük az amit a „nagyok” tesznek es ugy vagyunk vele ezen a szinten mi is meg tudjuk magunknak ejteni a dolgot. Semmi mas nincs ebben. Nem fogunk 20 lakásos tarsasház tervezésébe mert mi tudjuk magunrol hogy hujék vagyunk hozzá. Mi igen. ;-))
Miből gondoljátok azt, hogy más területen jobbak vagyunk e szempontok szerint, mint az általatok felvázolt helyzet?
Miből gondoljátok, hogy pl. a mezőgazdaságban "jobbak" az emberek, mint az építőiparban? De ez csak egy példa volt.. bármelyik területről írhatnék ilyet.. legyen az értelmiségi, ill munkás verzió..
szerintem az arányok semmiképpen sem eltérőek ezektől az életünk bármely területén...
Tudod a baj ott kezdődik hogy egy lelkes amatőr aki még rendelkezik némi tisztelettel a szakma iránt igen hamar eléri azt a szintet amit ma egy közepesen jó szakmunkás, de mondjuk iparos ember képvisel. De élezzük ki a szakmákat a szobafestő, villanyszerelő, burkoló, víz és központifűtés szerelők képviselnek manapság.
Attól, hogy még valaki ki tudott seggelni egy főiskolát attól még semmivel sem tudott többet letenni az "élet" asztalára. Téves az a szemlélet, hogy aki elvégzett ilyen iskolákat annál már ott van a bölcsek köve....
Nem. Azért mert valaki helyesen le tudja a nevét irni illetve tudja meg fejbol a masodfokuegyenlet megoldóképletét nincs kizárva az hogy meg tudjon tobb-kevesebb idő alatt tanulni valamit olyan szinten hogy ha 10x annyi idő alatt is de ingyen maganak meg tudja csinalni. Mar írtam itt valakinek de neked is elsütöm egy kedves ismerősöm mondását, hogy az a különbség Te és egy mester között hogy a mester lekiismeretfurdalás nélkül csinálja neked a szart otthon, Te pedig lelkiismeret furdalással. 20 évvel ezelőtt anyám maga szamolgatta ki a radal radiátorait mert egy gyokér tervezőt valasztottak. Persze akkor nem volt ekkora felhozatal. Azota is mukodik minden otthon rendesen.
A kuncsaft meg ott kezdődik, hogy elmesélem neki a szükséges munkákat, anyagokat, időt stb., majd a végén közlöm, hogy kb. 300 euró lesz, és a szeme sem rebben. :)
De viccen kívül, azt nem értem, hogy ha elmegyek 200 km-t Ausztriába (imádom a jó kenyeret), akkor azt látom, hogy az a rendszer, hogy a felfújt fűrészpor kenyeret lehet kapni a multiban, ami egy órát friss, viszont mellette ott van a kis utcában az a kis pékbolt, ahol ott illatoznak a csodálatos császárzsömlék, svájcikiflik és kenyércsodák. És senkinek sem jut eszébe, hogy az utóbbi szakboltban ugyanannyinak kéne lenni a zsömlének mint a Sparban, mindenki elfogadja, hogy az háromszor-ötször annyiba kerül, és a bolt sem hal meg. Nálunk meg azt látom, hogy a 7-es busz megállójában lévő bódéban vagy a lakókocsis áruldában sem olcsóbb a kenyér, se nem jobb mint a multinál, mégis megél. Viszont egy "igazi pék"-et, aki nem az előre bekvert nagyipari "kifliporból" dolgozik, már nem tart el a piac, mert az "drága". Nincs is reggelente sem illatos császárzsömle, sem friss svájcikifli - van helyette csirizes felfújt fűrészporos Fornetti és társai...
Most komolyan, te honnan méred fel azt, hogy onnan kezdődik a szakma?
Talán értesz hozzá?
Sajna ez egy olyan ország, hogy mindenki mindehez ért...
De amikor le kell tenni az asztalra valamit akkor meg megy a melléduma:(
Miből gondoljátok azt, hogy más területen jobbak vagyunk ezen szempontok szerint mint az általatok felvázolt helytet?
Miből gondoljátok, hogy pl a mezőgazdaságban "jobbak" az emberek mint az építőiparban? De ez csak egy példa volt.. bármelyik területről írhatnék ilyet.. legyen az értelmiségi, ill munkás verzió..
szerintem az arányok semmiképpen sem eltérőek ezektől az életünk bármely területén...
Attól, hogy még valaki ki tudott seggelni egy főiskolát attól még semmivel sem tudott többet letenni az "élet" asztalára. Téves az a szemlélet, hogy aki elvégzett ilyen iskolákat annál már ott van a bölcsek köve....
Igen a szakma ott kezdődik hogy ha egy Thonett széket beviszek egy szakinak ami le van pukkanva és ö újat valami csodálatosat varazsolbelőle. Csak ugye ebbol van mar keves és ez nem olcsó elfoglaltság.
Szerintem meg inkább arra megy a világ, hogy ez a dolog váljon ketté.
Hogy van az a minőség (és a hozzá tartozó ár), amit a multiban adnak, meg van az egyedi, kézműves kivitel, amit a normális országokban az emberek nem kevernek össze a tömegcikkekkel - sem árban, sem egyéb szempontok alapján.
Nálunk a kettő valóban keveredik-kutyulódik, mindkét oldalról. Még mindig sok kókler kivitelező van, aki magas áron a silány kivitelt szórja mindenfelé, ugyanakkor kivitelezőként meg azt tapasztalom, hogy az emberek elvárják, hogy a viaszolt, különleges bútor meg az egyedi, méretre készült konyha annyi legyen, mint amit az ikeában láttak árat. A munka meg legyen végletekig simogatott, restaurátori minőség, persze annyiért, amennyi a körbekérdezettek közül a legalacsonyabb ár.
Nem tudom, hogy ezek a dolgok mikor kerülnek a helyükre Magyarországon is.
Mivel a teljes aljzatot ki fogjuk pucolni az utolsó betondarabig; azt újra kell építeni. Érdekelne, hogy milyen rétegrenddel, anyagokkal, (réteg)vastagságokkal kell/érdemes kalkulálni (hőszigetelést is szeretnék.
Továbbá, hogy az újonnan felhúzandó válaszfalak alá, a lábazati feltöltésbe milyen paraméterekkel bírü alapot kell utólag beépítenem? A tervezett válaszfalak: egyik - 5cm itong; másik 12cm kisméretű tégla (ez utóbbi fogja tartani a 200l-es bojlert)?
Az előbbiről (itong) mi a véleményetek? Elég ez pl egy mosdó megtartására és persze a szükséges víz és villany csövezés (mindkettő műanyag) befogadására?
Viszont jobbara azert olyan, amit K ir. Nalunk is ugy volt altalanso suliban, aki hot hulye es lusta volt ment "szakmunkas" kepzobe. Ahol leginkabb a kobanyai-pusztitas szakbol jeleskedett.
Szerinem barmelyik epitkezo tud tucatjaval sorolni "mestereket" akikrol utobb kiderult, hogy semmit nem szabad rabizni es a mezei koklertol csak a cimben es a pofameretben kulonboznek.
Komuvesbol akiket magam lattam dolgozni es jol csinaltak mind kulhonbol idejott emberek voltak.
Vakolas vonalon meg megintcsak rengeteg embert ismerek, akik mindnfele egyetemeket vegeztek es idobol sem milliomosok, de inkabb maguk csinaljak. Nem is azert mert sokat kene fizetni, hanem mert egyszeruen *nincs* aki *gondosan* es figyelmesen csinalna, jo minosegben, es ne cseszne el kozben a kornyezetet. Ja, es az eredmeny amit lattam szinten tenyleg jobb.
Egy masik vetuletbeol nezve, ha egy 60-as IQval indulo lusta es a 8 altalanost csak a bukasmentesseg miatt elvegzo ember 3 ev alatt kitanulja a komuves szakmat es ra van eresztve a piacra, ugyanannak a megtanulasa egy mittomen 120-as IQ-ju es gimnaziumot majd egyetemet mar vegigjart embernek mennyi ido?
(mas kerdes hogy egy gyakorlati folyamatot megtanulasa forumos faggatozassal mennyire lehet hatekony...)
Irigykedsz ... ;-))) Vagy inkább szentségelsz. ;-)) Erre megy a világ. Beesel egy multiba megveszed a dolgokat összerakod magad és ha tényleg ugyes felkészült vagy és nem vakmerő mint az előző kolléga akkor meg elvezheted is az eredményt.
Nem én mondtam hanem statisztikai adat hogy ma már igazi szakik nincsennek. Sajnos. Titeket meg nem akar megfizetni senki vagy inkább nem tud és akkor nincs sertődes belőle.
a bitumenes lemezekre speciális anyagokkal lehet csak az eps lemezeket ragasztani.
a kiviteleződ észrevételét "le fog csúszn egy nyári melegben" meg nem is értem.....
abban az esetben, ha a lábazati szigetelő anyagot a vízszintes szigetelés fölé (azon túlnyúlva ) kívánod vinni, úgy a hőszigetelés ragasztó anyagának is vízzárónak kell lennie, mert a hagyományos ragasztók is kapilláris felszívódást okozhatnak.
Egyáltalán nem tudok egyetérni veled -de így kerek a világ... Nem vagyunk egyformák:))
>vannak, akik erre pénzt, időt és energiát áldoztak, hogy rendesen megtanulják.
Ez egy olyan jellegű tulzás, amivel nem is akarok vitatkozni -szerintem nem érdemes... Egye mezei egyszerű szerkezet beállítása, nem egy nagy tudomány -szerintem...
Igaz, hogy nem vagyok nagybecsü köműves mester, csqak egy egyszerű mezei képzőművész [:))], de azért egy ilyen primítiv dologgal megbírkózok -csak egyszerűbb, ha pár mondatban segít valaki...
>......hát igen, sajna ez egy ilyen ország, ahol nagyon sokan összevissza mást csinálnak, mint amihez értenek.
Ehhez csak egy mondat: én 41 éves vagyok. Az én időmben kőműves abból a fiatalból lett, akit az ég világon máshová nem vettek fel...
Sajna ez meglátszik rajtuk! Jó lenne, ha mi is ott tartanánk, hogy azok űznék ezt a szakmát, akik értik, szeretik... Biztos vannak ilyenek, de szerintem a többség nem ilyen -én erre céloztam...
>nagyon szívesen segitek, amiben tudok, de már ne haragudj meg rám, amiért a koklerkedést nem tudom támogatni.
A kóklerkedésről csak annyit, hogy amikor utólag jött elszámolni az egyik iparos -mester vizsgás ember- hozzám, azt kérdezte, ki csinálta az elűszoba vakolását, hogy ilyen szép lett.
Megmutattam neki a kertben a sit kupacot: az volt a vakolat amit ők felraktak, és én a tégláig levertem, aztán két rétegben újra vakoltam, majd gletteltem...
Szóval, amíg az ember maga sokszor jobb teljesítményt nyújt, addig ez van...
(Nem akarok füllenteni: igaz, hogy nekem sokkal lasabban ment -egyedül- és az első kísérletemet levertem, mert nem voltam elégedett...
De a végeredmény aránytalanúl szebb lett -és nekem nem keletkezett repedésem -azóta sem- nekik rengeteg... Én kézzel kevertem az anyagot, az öreg szaki receptúrája alapján -az iparosok meg megvetettek velem pár rohadt drága anyagot, ami ment a pocsékba...)
Szóval, azért ezeket a kisebb kőmüves munkákat nem jó "túlmisztifikálni"...
Azért ezek nem műalkotások, és nem nagy szakértelmet igénylő mérnöki munkák...
Evvel nem akarom lebecsülni -mert magam tapasztaltam, hogy mekkora "csoda" ha elkészül valami, és az olyan, amilyennek akartam.
Ettől függetlenűl, ha valaki az átlagnál jobb kézügyességű, és jó felfogó képessége van (hamar megjegyez mindent), szerintem simán lefőzi az átlag magyar iparost...
Ez a magyar valóság...
Még egyszer mondom: egyrészt türelmes voltam (az első brigád családi ismeretség volt; a második "állítólag" a város legjobb brigádja; végül az öreg szaki, tanította is a kőművesmesterséget anno)
Még sem csináltak olyan falat, mint én, hogy mindenütt egyenes...
Pedig jól megvágtak -nem sajnáltam a pénzt!
Hidd el nem csinálnám magam, ha lenne olyan tisztes iparos a közelemben, aki szépre csinálná amit akarok.
Az idő alatt amíg "kőmüveskedek", a saját munkámmal 10x annyi pénzt keresnék, mint a munka ára is 10x úgy elfáradok.
Elhiheted, hogy nem "szerelemből" csináltam mindent magam...
Végül:
Szépen kértelek, hogy ha nem tudsz konkrétan segíteni, ne lopjuk egymás idejét "okoskodással"!
A kérdésemre szerintem egy ügyes mesterember (aki sajna nincs a környékünkön) kb. fele annyi sorral tudott volna már válaszolni, mint amennyit eddig Te leírtál...
Ezért érzem nagy marhaságnak, hogy lopjuk egymás idejét...
Sziasztok! izgalmas ez a hely, de még izgalmasabb ez az építkezős periódusa az életünknek. mi egy négylakásos társasházat építünk saját magunknak, ami nehezebb feladatot jelent, mint gondoltuk. túl vagyunk a tervezésen(nem volt könnyű menet) van jogerős engedélyünk, és mostanában műszaki ellenőr-építésvezető, és kivitelező- ügyben kutakodunk. nem találunk hozzáértő-szimpatikus egyént erre a célra.ha valakinek van tapasztalata e téren, esetleg tud ajánlani megbízhatót, kérem tegye meg köszönettel!!
Tehát a gond az, hogy az alap technikával és beállítással nem vagyok tisztában... Itt lehet a trükk ....... Akiket próbáltam felhívni köműveseket: vagy nem voltak tthon, vagy "tojtak" rám... Pénzért megcsinálják, de nem volt hajlandó egyik sem két mondatot mondani ennek a vacak szerszámnak a működédéről...
Sajna ez egy ilyen ország...
vannak, akik erre pénzt, időt és energiát áldoztak, hogy rendesen megtanulják. Miért gondolják olyan sokan, hogy elég két bűvös szó és már ki is váltható bármilyen szakember és szakismeret ????
Engem is már hivott fel ügyfél, hogy miképpen kell egy ("megszerzett") ArchiCAD-del mozit csinálni ? Elmagyaráztam neki is, hogy mennyit költöttem rá és mennyi időm ment rá, amig megtanultam, én ugyanis ebből élek. Nem kívánom neked, hogy a te kenyeredet is igy akarja elvenni valaki...
azt irod : ....Sajna ez egy ilyen ország..., ......hát igen, sajna ez egy ilyen ország, ahol nagyon sokan összevissza mást csinálnak, mint amihez értenek.
----------------
nagyon szívesen segitek, amiben tudok, de már ne haragudj meg rám, amiért a koklerkedést nem tudom támogatni.
Felhívtam a helyi képviseletet még kora délután. Annyit mondtak, hogy evvel a masinával fel lehet hordani -direkt kézi kőporszóróhoz készült a vakoló anyag. A tekerentyühöz, viszont nem tudtak segítséget adni -ezek kereskedők, nem iparosok...
Tehát a gond az, hogy az alap technikával és beállítással nem vagyok tisztában... Itt lehet a trükk -pl. anno az öreg szaki aki segítgetett tanácsokkal, hívta fel a figyelmemet, hogy pl. a szép csempevágásnak a trükkje az, hogy csak egyszer szabad a vágóval vígigkaristolni a csempét...
Itt is valami "csinga" lehet... Akiket próbáltam felhívni köműveseket: vagy nem voltak tthon, vagy "tojtak" rám... Pénzért megcsinálják, de nem volt hajlandó egyik sem két mondatot mondani ennek a vacak szerszámnak a működédéről...
Sajna ez egy ilyen ország...
Ezért csinálok mindent magam -két kőműves brigádot, és egy öregebb, álítólag jó szakit, kellett anno elhajtanom... Én laikusként elsőre szebben vakoltam mind ők...
Így vágtam bele a felújításba -bontottam, és húztam falat, csináltam hideg-meleg burkolást, boltívet, építettem teraszt (a szomszédomnál egy 7 fős brigád csinált teraszt, ami azóta össze -vissza mozog, reped...
Én házilag -az öreg szaki útmutatása szerint- megcsináltam, és ötödik éve áll -hibátlanúl...
Őszintén mondom, nem gondoltam, hogy ez a vacak szórás adja fel a leckét...
Direkt azért vettem kész anyagot -pedig drágább- mert mondom: nincs az öreg szaki, hátha nem tralálom el a bekeverés arányát...
Azt nem is gondoltam, hogy ez a tekerenytyű fog megszivatni...
Na, itt tartok -a vakolatom letakartam, de ma fel kéne vinnem, mert különben kidobhatom... (igez csak két zsák -kb. 5.500ft, de nekem ez is pénz, amit nem szívesen dobnék ki...)
Talán lesz valaki, aki már használt ilyet és segít -ez egy kb. 40 éve használt szerkezet, nem valami új huncutság...
ezek speckó anyagok és szerkentyűk, mindegyik gyártó ragaszkodik hozzá, hogy csak az általuk kitalált technológiával használhatóak és csak akkor vállalnak rá garanciát, sőt van aki még a szükséges szerszámot is előirja. Mindezek értelmében rendszeresen szerveznek bemutatókat azoknak, akik tényleges is csinálni fogják.
miért nem hivtad fel a baumit-ot ? ha valakik, akkor ők biztosan tudnának segiteni...
Remélem nem bántottalak meg... Nem avval van bajom amit mondtál -az igaz...
Csak nekem most sürgős és konkrét okítás kellene!
Pl. Nagyon megköszönném, ha " villany100" megkeresne, és segítene -anno, nem kérdeztem tőle konkrétan; de pl. a betonozáshoz sokat segített az írása kb. két vagy három éve...
Köszi, de konkrét segítségre gondoltam, nem "ész osztásra"...
Pl. eddig két köművest hívtam fel, és hasonló okosságot mondtak mindenre...
Az utcánkban volt egy öreg köműves -sajnos a télen elhunyt- aki eddig mindíg el tudta mondani pár mondatban mit hogyan kell, és mire kell ügyelni.
Mivel kézügyességem jó, eddig nem is volt baj -ennél bonyolultabb dolgokat is megcsináltam néhény utmutató szó alapján... Egy egész házat újítottam így fel -a nyílászáró cserétől, a falazásig, burkolásig...
Tehát ilyen segítségre gondoltam... Okoskodni én is tudok -de attól sajna nem kerül a falra a bekevert vakolatom:))
Szép jó napot!
S.O.S!
Bajban vagyok… Tudna valaki segíteni?
Eddig minden kőműves dolgot sikerült házilag megoldanom –olvastam, ellestem, és nem is volt gondom…
Most nekiláttam, hogy a garázsomat belülről beszórom kézi kőporszóróval. Vettem „Baumit Nemes Vakolat Szórt” nevű anyagot.
Még életemben nem láttam ilyen kőpor szórást, és sajna nem boldogulok vele… Azt sem igazán tudom, hogy ezt a fröccsölő masinát, hogyan kell fogni meg beállítani… A Baumaxban az eladó azt mondta, hogy ami belül van zöld vas, annak dőlését lehet szabályozni –hogy mennyire „fogja le” a betétet (ezt a tüskeböki hengert). Van még egy lemez is a készüléken, amit szintén lehet elvileg elforgatni –de azt mondták, azt hagyjam, mert azt nem kell piszkálni.
Hát én próbálgatom, de sehogy sem jó… Elég sok megy a földre, és a falon sem egyenletes –pedig folyamatosan mozgatom a készüléket, mintha festenék festékszóróval.
Próbáltam már hígabbra keverni a vakolatot, meg sűrűre is, de sehogy sem akar jó lenni…
Mi a fenét csinálok rosszul?
Ha tud, kérem segítsen valaki tanáccsal, mert itt álok a bekevert anyaggal, és nem tudom felhasználni –eddig mindig leszedtem glettvassal, mert randa…
Nem hiszem, hogy olyan őrdöngőség lenne, csak tényleg nem láttam még ilyet csinálni…
Nagyon kérem segítsetek, hogy ne keljen kidobnom a bekevert anyagot!
Előre is köszönöm!
Ha a falban viszi fel a csövet akkor semmi nem fog látszódni, egy 120-as átmérőjű csövet kel beépítni a falba gyakorlatilag. Elvileg az elszívót asszem a tetőtérig elég kivezetni, ott már mehet ahová akar. Ha be van építve a tetőtér akkor persze nem, akkor a tetőn kell kidugni a cső végét.
Szeretnék érdeklődni,hogy az alábbi válaszfal tervezetnek van e valamilyen valós megoldása(statikailag) nem tudom a rajz értelmezhető e, de a cél az lenne, hoyg 2m-e smagasságban a falat eltolni vízszintesen 1 m-t, így nyerve egy 1m-es tárolót a 3 m magas falnál.
ill:gipszkartonos és villanyszerelő egy-két napos munkákra kerestetik.
Látatlanban elég nehéz nyilatkozni, de szerintem az lehet, hogy annak idején nem csináltak betonkoszorút, ezért valamivel össze kellett fogni a talpszelemeneket, különben szétcsúszott volna a tető.
Ki, hogy csinálta annak idején. Mi tavaly vettük az öreg házunkat, nekünk 6-os köracéllal voltak összefogva a szelemenek. De azért tényleg nézesd meg valakivel.
jó lenne egy fotót látni erről a padlástérről, mert elsőre egy un. kötőgerendás fedélszék jutott az eszembe, csak az 40 éve már régen nem volt divatban, nem nagyon használták. Fa zárófödémes házaknál fordult elő elsősorban és az értelme egyébként az volt, hogy a fedélszék teljes függőleges és vizszintes terhét átterhelték a főfalakra és nem támasztottak le semmit a födémre.
egy ilyen tetőt beépíteni csak úgy lehet, hogy ha ezeket a gerendákat eltakarják - ennyivel növekszik a majdani padló magassága - ez viszont azzal jár hogy gyak. egy új födémet kell építeni és biztositani alatta a kiszelőztethetőséget vagy az egészet átalakitani és a terhek egy részét egy újonnan megépített koszorúval felvenni.
Mivel a teljes aljzatot ki fogjuk pucolni az utolsó betondarabig; azt újra kell építeni. Érdekelne, hogy milyen rétegrenddel, anyagokkal, (réteg)vastagságokkal kell/érdemes kalkulálni (hőszigetelést is szeretnék.
Továbbá, hogy az újonnan felhúzandó válaszfalak alá, a lábazati feltöltésbe milyen paraméterekkel bírü alapot kell utólag beépítenem? A tervezett válaszfalak: egyik - 5cm itong; másik 12cm kisméretű tégla (ez utóbbi fogja tartani a 200l-es bojlert)?
Az előbbiről (itong) mi a véleményetek? Elég ez pl egy mosdó megtartására és persze a szükséges víz és villany csövezés (mindkettő műanyag) befogadására?
Sziasztok!
Kinéztünk egy öregebb kb. 40 éves házat ami eléggé jó állapotban van ránézésre. Csak a tető tartószerkezete furcsa. Mi még nem láttunk ilyet. Szóval olyan a szerkezet hogy a födémen keresztben is fekszenek gerendák. Nem tudom érthatő-e így. Lerajzolom inkább. (Ennél azért szebb a ház). Tehát a rajzon piros színű - ha jól emlékszem kör kerszetmetszetű - gerendákról van szó. Jó lehet ez a tetőszerkezet? Érdemes megnézetni statikussal a tetőt/házat?
Előre is köszönöm a segítséget. Kriszta
A 38 NF + szigetelést tartják a legrosszabb ötletnek: a tégla nem sokkal olcsóbb, mint a 44-es, a szigetelés járulékos ktg-ei (dübelek, akármik) meg adottak, mindegy milyen vastag szigetelést teszel fel (mert ugye a 38-asra már nem kell olyan vastag). Úgyhogy vagy 44 NF, vagy (ha szigetelni akarsz) 30 NF + szigetelés. Ha hülyeséget írtam, ebben a topikban vezettek félre. :o)
Itt a kazánoknál kötelező a különféle szűrők és védő rendszerek, különben a gázművek nem adják meg rá a müködés ingedélyt. Meg állitólag az a kazán amit a párom kinézett, ő utánna is érdeklődött el van látva egy halom védő rendszerrel, valami Ariston kazánról van szó, microgenus plus talán.
Most beszéltünk a kivitelezővel ő azt mondja szépen a falban fölvezeti a padlástérbe a szagelszívó csövét és gondolom amjd onnan ki. Hogyan elhet ezt szépen kivezetni hogy nem rontsa el a fal összképét?
Amennyiben a tető hajlásszöge kisebb, mint 30o, és az épület az oldalhatáron, vagy attól 3 m-en belül áll, abban az esetben a tetőfelületen bármilyen nagyságú nyílászáró elhelyezhető, 1,80 m-nél kisebb mellvédmagassággal is!
Ha külön helyiségben lesz a kazán akkor nem kell a konyha-nappali légtérbe légbeejtő, de a kazánhelyiségnek szellőznie kellene, méghozzá nem zárható módon (ami annyit tesz, hogy az ablak csukottságától függetlenül) - ez megoldható egy légbeejtővel. Ezekről bővebben a www.aereco.hu oldalon találsz infót.
Plusz én egy CO érzékelő (esetleg ennél többre képes) műszert is tennék oda...
Nem tudom milyenek ott az előírások, de valami tűzbiztos ajtó is jó lenne...
Szerintem a zsíros pára nem nagyon fog lecsapódni a falra, mert az elszívó olyan sebességgel fúj ki, hogy az nem tud egyből a falra csapódni, én legalábbis most azt tapasztaltam mikor kivezettem.
Nem lóg be a főzőlap az ablak alá, csak a rajzon van így én egy 10-15 centire az ablaktól teszem. A kazán a CT (Centrala Termica-hőközpont románul) nevű helyiségben lesz. Az ablakok hőszigetelt bukó-nyilló ablakok lesznek. Hogy lehetne ezt az oldalfalra való kivezetést megoldani, úgy hogy a kicsapódó zsiros pára ne kenje össze a szépen bevakolt falat? Mi az a légbeejtő?
A kazánnal nem igen lesz gond, ablak van, elég nagy maga a helyiség is, meg fele az itteni előírásoknak.
Elég erősen az irányba tendál a dolog, hogy az oldalfalon (az udvar felé) kellene egy kivezetést csinálni. Az építészeti előírásokat figyelembe kell venni, ezt gondolom a tervezővel tudjátok egyeztetni. Ha a lakás fokozottan hőszigetelt nyílászárókkal lesz szerelve, akkor ajánlom, hogy a konyhai ablakra azért rakjatok egy légbeejtőt. A kombikazán hol lesz, a C.T. nevű helyiségben ?
Vannak olyan turbo kazánok, ahol nem(csak) koncentrikus csöveken megy a levegő be, füst ki, hanem külön csövön is meg lehet oldani, mert VAN külön csatlakozó lyuk is a kazánon. Ez talán akkor érdekes, ha messzire kell kivinni a füstöt, de a friss levegő közelebb is rendelkezésre áll, ilyenkor két független cső teszi a dolgát.
Ha a rendszerhez GÉPÉSZETILEG csatlakozó koncentrikus csövet használunk, ehhez talán semmi köze a kéményseprőnek (?). A terven legyen beírva, hogy ilyen lesz, a rajzon legyen berajzolva, hogy hova füstöl ki, a környezetében lévő nyílászárók feleljenek meg a vonatkozó előírásoknak (távolság-felület-nyithatóság).
Ez az amatőr véleményem!!!
SWEEP a kéményes biztosan segít neked (meg aztán ő ért is hozzá - szomszéd topic!)
Végre-valahára megkaptuk a bontási és építési engedélyt! (előzményekről már meséltem). Az lenne a kérdésem, hogy mi számít közlekedő területnek. Az építőipari költségvetési segédlet szerint (tavalyi) egy családi ház nettó épitési költsége 185600 Ft a közlekedő területek 50%-ának figyelembevételével. Ide tartozik szerintetek a terasz és a padlástér/beépítetlen tetőtér is? Köszi!
Lábazatmagasság: Mi alacsony, max 20 cm-es lábazatot szerettünk volna, de meggyőztek, hogy az kevés. Úgyhogy 30 cm-ben maradtunk. Eddig rendben is lennénk. Azóta viszont a szomszéd úgy feltöltötte a telkét, hogy a feltöltése gyakorlatilag a zsaluköveink tetejével ven egy szintben. Ráadásul azon az oldalon, ahol a a kerítést neki kell megcsinálni és elég nehéz ember, nem biztos, hogy rá tudjuk venni, hogy magas betonlábazatot csináljon a kerítés alá... Úgyhogy inkább 10, mint 30 cm maradna lábazatnak. :o( Arra gondoltam, hogy ha már így jártunk, klinkerrel (ha jól írom, szóval azokra a téglát utánzó lapokra gondolok) kellene burkolni a lábazatot, úgy, hogy felérjen a falra is. Egy gondot látok, a lábazatnak bentebb kellene lennie a fal síkjánál, hogy ne álljon meg rajta a víz, így meg ez a dísz lábazat a fal síkján kívülre kerülne. Meg lehet oldani, hogy a vakolat alá valamilyen vízvezető legyen berakva, ami a lábazat síkjára kifelé vezetné a vizet és esztétikus is? Mi a jó megoldás?
köszi a választ, azért kérdeztem, mert az építészünk, pénteken szült, tehát nem nagyon lesz olyan állapotban, hogy július elején kitűzzön. A kiviteli tervek sincsenek teljesen készen, mert kicsúszott az időből, nem tudtam, hogy ez is hiányzik...
a kiviteli terv része kell, hogy legyen egy kitűzési terv, aminek a része (min) egy hosszszelvény is, amely mutatja a bevágás és a feltöltés mértékét. A kitűzést a kivitelező végzi. Van tervező - mint pl. én is - aki szeret ragaszkodni hozzá, hogy ő végezze, vagy legalábbis ott legyen.
a durva terepmunkánál egyszerűbb kitűzés dukál, a pincetömb, alaptömb kiemelés után(amikor már a földmunkagépeknek nincs utban) viszont zsinórállásos kitűzést illik késziteni. az a tutti és az a pontos és ráadásul reprodukálható, ha véletlenül megsérülne. ez a fajta kitűzés kell mind a vizszintes, mind a függőleges méretek preciz megjelőléséhez.
kiviteli és kitűzési terv nélkül persze ez elég hályogkovácsolás és nehéz is pontosságot elvárni, különösen ha eltérő pince-lábazati-felmenő vastagságoknál...., nem is szólva a kellően tagolt épületeknél.
Mi is turbós kazánt tervezünk a házunkba, és emiatt mi nem is építünk kéményt. Nekünk a hölgy azt mondta a engedélyeztetéskor, hogy csak yilatkozni kell arról, hogy kiegészítő fűtésként villanyt akarunk használni és kész.
lejtős terepen építkezünk szinteltolásos házat és segítségre lenne szükségem. Hogyan (mivel) lehet kijelölni az épület helyét a terepen? Az alapkiemelés előtt még lesz némi földmunka és meg kellene tudnunk mondani, hogy honnan kell földet kivenni. Ebben az esetben sokat számíthat, ha 1 métereket elmérünk az eltérő emelkedés miatt.
Akkor ezek szerint kéményseprője válogatja. Nekem elvileg majd a tervező csinálja az engedélyeztetéseket is, vagy legalábbis segít, remélem nem lesz gond. Mindenképpen ki kell hívnom a kéményseprőket, mert gondolom a turbó kéményt is át kell, hogy vegyék. Akkor majd láthatják, hogy semmi nincs csatlakoztatva a kéményhez, csak azért építettük, mert kötelező volt. (de hogy miért, azt sem értem pontosan, mert az hülyeség, hogy kiegészítő fűtésre kell. Mert ha nincs semmi, amit csatlakoztathatunk hozzá, akkor b@szhatom a kéményemet, akkor is árammal kell fűtenem, ha ne adj Úristen gázcsőtörés van és nincs gázunk)
Lenne egy kérdésem hátha tud valaki megoldást. Most készül az alap a házunkhoz, és elkezdett foglakoztatni a konyhában a szagelszívónak a kivezetése. Beteszem a rajzot, kb a rajznak megfelelően lesz elhelyezve a főzőlap. A konyha az udvarra néz, és egylégtérben van az étkezővel és a nappalival, ezért szeretnék nagy kürtős szagelszívót, kivezetéssel. CSak azt nem tudom hogyan lehet ezt úgy megoldani, hogy esztétikus legyen a falat se roncsolja és hatékony is legyen. JA és amugy meg fölötte tetőtér van, egész pontosan ott dolgozószoba lesz, és nem lesz kémény mert kombikazát fogunk használni, kandalló meg nem lesz. Köszi előre is.
Ha már az előző levelemre nem reagált senki, legalább azt mondjátok meg, hogy mekkora lábazatot érdemes csinálni minimálisan egy külső hőszigeteléssel (polisztirol, vagy kőzetgy. - még nem döntöttem) ellátott fal alá, hogy a hőszigetelés ne ázzon a felcsapódó esőtől. A fal mellett föld, illetve díszkőből járda lesz.
ha a tetőtér beépített, akkor ott nem, csak a tetőn kivül biztositható a kémény tisztitása, lévén hogy a felső kéménytisztitó ajtót nem lehet lakótérben elhelyezni az esetleges füst szivárgás miatt. emiatt a tetőn való megközelitést elő szokták irni. Kéménysepróje válogatja, hogy mit és milyen részletességgel. nekem nem is olyan régen nemcsak járdát, hanem korlátot és fix létrát is előirtak egy földszintes kis házikóhoz.
Miután a kéményseprők hatósággá léptek elő, nem lehet megkerülni őket az engedélyezéskor. meglévő állapot esetén nem tudom mennyire szigoruak, az én tapasztalatom elég lesújtó velük kapcsolatban, igy azt nem is igen részletezném.....
A kéményhez valóban biztosítani kell a kijutási lehetöséget, ha várhatóan nem is használod, de elvileg müködöképes. Erre a célra a 2 m-re lévö tetötéri ablak is jó, ha van olyan állása, aminél kilehet rajta jutni, valamint az ablak és a kémény között van "kéményseprö járda". Erre a cserép (fedés) típusától függöen vannak szerelvények, idomcserép, rögzítökengyel és járórács.
Teljesen felújítjuk a házat amit tavaly vettünk. Amikor az ácsok rakták a tetőt, megkérdezték, hogy nem rakatok-e egy kibúvó nyílást a kémény mellé? Mondtam, hogy nem, miért. Mert állítólag kötelező, hogy a kéményseprő ki tudjon menni a kéményhez. (mintha olyan gyakran ki akarna menni, 25 éve lakunk családi házba, de nem emléxem, hogy akár csak egyszer is járt volna kéményseprő kéményt tisztítani a tetőn). Ha nincs nyílás, akkor az ács szerint kell egy fix, falhoz erősített létra.
Ezt a jogszabályt a tervezőm nem említette, nincs is a terven ilyen kis ablak.
Viszont ezen a tetősíkon van, a kéménytől kb 2 méterre egy szobai tetőablak. (emiatt nem vagyok hajlandó fix létrát rakni) A másik meg az, hogy a kéményt nem is igen fogjuk használni, mert turbós gázkazánunk lesz, teljesen máshol.
Kérdésem az, hogy valaki engedélyeztetett-e mostanában kéményt? Ha igen, volt-e ilyen gondja? Mit tudtok erről?
A "négyzetre" vágott ún. táblásított. Abban különbözik a feltekert változattól, hogy jobban megtartja az alakját. Emiatt pl. válaszfalakba, ahova függőlegesen történik a beépítése, ezt használják. A feltekert saját súlyától összerogyna. Pont emiatt ez utóbbi a párát is jobban viseli, mert a nagyobb súlytól nem esik össze, hanem megtartja az alakját.
A fólia az egyszerűen feljön és lemegy. És ha nem zár rendesen, az sem baj, mert a gyapot alatt lesz fólia, a gerenda felett(alatt) eddig sem volt. A padlás felöl nekem ez könnyebben megoldható, mint alulról felszögelni, feszíteni, illeszteni, tömködni. Azt olvastam valahol, hogy picit nagyobbra kell maj hagyni a szigetelő szélességét (kb72cm) és utána be lehet kocogtatni a helyére egy léccel és kalapáccsal. Csak mi a különbség a feltekert és a négyzetre vágott ásványgyapot között? Csak a kiszerelésben? Esetleg más az alkalmazási területe vagy az összetétele?
Nos nekünk a tetőnk 29,5 fokos. A jogszabály szerint tehát én "bárhová" tehetek a telekhatáron tetőtéri ablakot, sőt még az 1,8-as parapet magasság sem köt. Ezt megmutattam az építésügyi hatóságnak és azt mondták, hogy igazam van. Erre mondják, hogy joghézag.
Én nem mondanám, hogy joghézag. Hiszen valahol meg kellett húzni egy határt, meg kellett adni a jogszabályban egy értéket.
Különben ez pont olyan, mint a szoba és a fél szoba esete: 11,99 m2 még fél szobának számít, a 12 m2 pedig már 1 szobának számítandó. Ez sem nevezhető joghézagnak, de meg kellett határozni egy m2 nagyságot.
Én is hasonló szigetelésbe kezdek a napokban. Csak másként képzeltem a rétegeket. Most csak a fa gerenda és az alulról rászögelt plafonléc van, csupaszon. Fölürről tenném rá a fóliát, arra a szigatalőgyapotot (tekercset vagy kockázottat?), alulról a deszkára közvetlenül a gipszkarton lapokat. Ez így használható elképzelés?
A porral semmi probléma. A gondot a pára okozhatja. Utóbbi ugyanis csökkenti a szigetelőképességet. Ha ez tartós, akkor a szigetelőanyag "összesik", ezáltal csökken a vastagsága, ami tovább ront a helyzeten.
KM és Arabella!
Köszönöm a válaszokat.
Én semmiképpen sem engedély nélkül akartam ezt csinálni.
A tűzoltósággal beszéltem azt mondták, hogy ha meg van a tűzvédelmi távolság (ami pedig megvan, sőt 4,5 m helyett 6 m) akkor felőlük ez egész telekhatár lehet ablak, csak engedélyezze az önkormányzat.
A jogszabályra visszatérve abból az nem olvasható ki, hogy nem lehet. Sőt! KM-el korábban leveleztünk arról,hogy a hivatkozott paragrafus környékén van egy meghatározás, hogy 30 foknál magasabb lejtés szögű tetőben a telekhatáron hová lehet a tetőbe tetőri ablakot tenni.
Nos nekünk a tetőnk 29,5 fokos. A jogszabály szerint tehát én "bárhová" tehetek a telekhatáron tetőtéri ablakot, sőt még az 1,8-as parapet magasság sem köt.
Ezt megmutattam az építésügyi hatóságnak és azt mondták, hogy igazam van.
Erre mondják, hogy joghézag. (Egyébként az általam említett esetek mind engedélyezettek és tervek alapján épültek meg.) Az a dolog érdekessége, hogy a rendezési tervben 4,5 m az oldalkert minimum nagysága, mégis az első 6 ház esetében 6 m-t írtak elő a jogszabályok téves értelmezése miatt.
Amator
Inkább ez utóbbi. Sajnos nagy igazság, hogy rossz szomszédság, török átok. A szomszédokkal jóban kell lenni, különben fontolgatni lehet az elköltözést. Szerncsére nekem eddig csak jó szomszédok jutottak. Ilus néni amúgy csupa szórakozásból pl kigazolta a házam előtti virágágyásokat is ;o)
ez nem a szomszéd jóindulatának a kérdése, hanem ahogy irtam tűzvédelmi rendelkezés, márpedig ott ritkán adnak felmentésT, ha mégis, ott IGEN komoly dolgokkal kell ellensúlyozni.....
beidéztem az idevágó jogszabály részletet az OTÉKból, ennél pontosabban már nem tudom. az pedig hogy másutt más mit épitett és azt hogyan intézte el a hatóságnál (ha egyáéltalán elintézte...) az egy másik történet, de egészen biztoaan nem a jog talajáról....
A fóliát egymáshoz képest átfedéssel kell felrakni (kb. 10-15 cm.) A találkozásnál le kell ragasztani szalaggal. Ahol fallal találkozik, ott az is jó, ha be tudod tömködni, vagy, ha van hely, akkor a falra pl. szilikonnal felragasztani. Én ez utóbbit választottam, de a falat is GK lapokkal burkoltam.
A légrés nem baj, ha van, sőt talán még jobb is.
A lényeg az, hogy a pára ne tudjon bejutni a szigetelésbe.
Szerinetem mielött megcsinálnád kérdezd meg az építési osztályon. Csodálkoznék ha engedélyeznék.
Minden homlokzati változtatáshoz engedély kell. AZ önkormábnyzaton kell kérni az építési osztályon és 60 nap az átfutási idő. És kiértesítik a szomszédokat, akik fellebezhetik....
Nem hiszem, hogy macerásabb lenne egy üvegtégla fal felrakása, mint szakszerűen betenni egy ablakot!
Én már raktam fel, nekem is turbós kazánom van (lesz), de nekem az oldalfalon megy ki a turbócső. Ennek a felszerelésével nem volt gond, kifúrtam majd kiütöttem a falat, aztán kidugtam a csövet és körbe vissza kellett vakolni.
Hát mi is fix ablakot tetettünk az üvegtégla helyett a fürdőbe, símán feljelentett a szomszéd az építési hatóságon, most falazhatok elé üvegtáglából. :( + bírság!
KM jól mondja ( :) ) az üvegtégla falazóelemnek számít azért lehet betenni. Ha szeretnél mégis szellőzést, akkor lehet kapni olyan szerkezeteket, amit beépítesz az üvegtégla falba és ablak lesz belőle és nem látszik mégis szellőzik.
A kis ablak azért fontos a szomszéd felé, mert ahogy szintén KM mondta ez tüzvédelmi előírás, hogy nem lehet nagyobb nyílásod a szomszéd felé.
Lehet hogy van olyan kivétel, ha a szomszéd megengedi akkor mégis tehetsz mást, nem tudom. KM? Aztán abban a bizonyos lakóparkban lehet, hogy elöbb lettek kész a házak és csak utána osztották meg a telket....... Az emberi leleményesség határtalan. :)
Már egy réteg festésen túl vagyunk, a wc és egyebek felszerelése után következik a burkolás. A telekrendezés még romokban hever, teraszpillérek készen, a korlát még tervezés szintjén sem.
Ja, és még1. Rakott már fel valaki turbós kazánhoz kéményt? Van neki saját kéménye, a gázos aszonta hívjak tetőfedőt, az felrakja. De nem hiszem, hogy ez olyan bonyolult lenne, a kéménynek van egy része, ami olyan, mint egy tetőcserép, azt kell a tetőre tenni, aztán a függőleges részt megerősíteni, a gázos által megadott helyre. Nem?
Megvannak a lécek a gerendákon keresztben, a gerendaközökben a szigetelés (15 cm ásványgyapot), majd az egész alá fólia. Ezt mennyire kell pontosan rakni? Gondolok arra, hogy a fal és a plafon találkozásánál mit csináljak vele? Meg a lécek között hogy rögzítsem fel? Nem baj, ha a szigetelés meg a fólia között légrés van? Mert egyelőre a keresztlécekre tettem úgy, hogy ráfeszüljön egy kicsit, tehát felette van egy 3-5 centis légrés, és onnan kezdődik a szigetelés. Oldalt a falnál meg betömködtem a szigetelés mellé, hogy alulról ne menjen fel semmi. Jó így?
Jó reggelt KM!
Látom te sem tudsz aludni.
Ezt értem, azonban azt nem, hogy ebben a lakóparkban egy másik háznál a telekhatáron engedélyeztek egy fix, 1 m átmérőjű körablakot a telekhatáron, 1,8 m parapet magasság alatt.
Egy másik háznál a két ház között 4,5 m van (tűzvédelmi távolság) de a tetők egymástól csak 2 m-re vannak.
Egyébként a két ház között (mármint az enyém és a szomszédé) 6 m van.
Le tudnád írni a jogszabály számot?
Köszi,
Amator
azért, mert ez egy tűzrendészeti előirás és nem az átláthatóság van korlátozva. a fix nyilászáró tűzrendészeti szempontból pont olyan mint a nyiló. Az üvegtégla viszont falazatnak minősül.
én úgy képzeltem el, hogy a jelenlegi 2 db 70x60-as (m x sz) ablakaimat kiveszem, a köztük lévő kb. 1m falat kibontom és az így keletkező lyukat megáthidalózva betennék 1 db 3-as osztású ablakot, aminek a teljese mérete kb. 190x60 cm lenne. A 3 osztásból 1 lenne nyitható, ami természetesen teljesítené a 0,4nm-es követelményt, azaz 0,4 / 0,6 = 0,66 vagyis kb 60x 66 cm-es lenne.
Erről mi a véleményetek tapasztalatotok?
Az üvegtéglás megoldás nekem személy szerint mindösszesen azért nem jön be, mivel több vele a macera mint egy ablek beépíttetésével!
Még egy kérdés:
Kell ezen műveletet engedélyeztetni előre vagy sem? Ha igen, akkor hol, a helyi önkormányzatnál vagy valami építésügyi hatóságnál ill. mennyi az átfutási idő?
KM és Arabella!
A hivatkozott OTÉK részt én is olvastam.
Pont ma építtetük be a lépcsőlejáróba egy fix ablakot, melynek a parapetmagassága min 230 cm-en van a lécsőtől. Egy másik fix ablakot a fürdőszobába tetettünk be ahol van egy másik ablak is ami nyitható.
Az érintett fal természetesen telekhatáron van.
Áruljátok már el, hogy miér nem lehet fix ablakot betenni, hiszen a hivatkozott jogszabály nem tiltja, ráadásul - szvsz - a fix ablak nem is nyílászáró (hiszen nem nyitható, nem bontható meg, stb.)
Természetesen az ablakokban nem átlátszó üveg van.
Egyébként azért döntöttem az üvegtégla helyett egy fix ablakban, mert nem mindegy egy fürdőszobában, hogy 1,1 a k értéke a leghidegebb résznek, vagy 2,8.
Amator
"...Picit más. A pince teknőszigetelésénél a függőleges Villas lemezt a szigetelésvédő falra vagy a pinceblokkra kell behajtani? Mindenki mást mond és nem igazodok el...."
Nézd meg aVillas honlapját, ott az össze lényeges csomópontról találsz rajzot
nálunk az alsó megoldás működött (sorházi sor vége, egyik oldalán összeépítve a szomszéddal). a szigeteléstartó falat 10-es beton falazóból rakták fel, arra jött a szigetelés, és a többi mellé...)
ha elöször épül meg a pincefal (+durva vakolat) és arra kerül a szigetelés, akkor azt szigetelésvédő fal védi meg (de ez lehet pl egy ISOLA Platon vagy egy dörken lemez is...) Ha kivülről fal kerül mellé, akkor azt általában szorosan mellé falazzák, az üregeket valóban kitöltik habarccal (amiatt, amit irtál). ennél a változatnál a pincetömbnél jóval nagyobb gödröt kell kiemelni, mert kell hely a szigeteléshez és a falazáshoz is, viszont könnyebb a föld dúcolása
ha a fentire nincs mód, vagy más indokolja, akkor elöször elkészül egy külső szigeteléstartó fal, azt ellátják durva vakolattal és arra készül el a függ. szigetelés. ezután következik a pince tartófalak falazása, melynél adódhat 2-3-4 cm hézag, amit ugyanúgy ki kell tölteni habarccsal, szintén a fent emlitett okok miatt.
A pince teknőszigetelésénél a szigetelésvédő fal és a pinceblokk között egy-két helyen kb. 2-4 cm-es hézag van. Valaki azt javasolta töltessem fel habarccsal, nehogy a földtömörítésnél a szigetelésvédő fal "megnyomódjon".
Vélemény?
Picit más. A pince teknőszigetelésénél a függőleges Villas lemezt a szigetelésvédő falra vagy a pinceblokkra kell behajtani? Mindenki mást mond és nem igazodok el.
A nyitható ablak felület 60X60 lehet 180-as parapett magassággal. Ezért ebben az ablakban lehet rendes üveg is. További lehetőségek, vagy megoldások, hogy szép világos legyen a fürdőd, az az üvegtégla megoldás.
Ez falazólelemnek számít, ezért (majdnem) mindegy hogy mekkorát teszel még be a falba. Aztán szépen kitalálod, hogy neked hogy esztétikus. Fix ablakot nem engedélyeznek, még chincillával sem!
37.§ (1) Épületnek a szomszédos telekkel közös határvonalán vagy attól 3 m-en belül álló és a telekhatárral 60°-nál kisebb szöget bezáró homlokzati falában és a vízszintesnél 30°-nál nagyobb szöget bezáró tetõfelületén nyílászárót, nyílást, szellõzõt - a szellõzõkürtõ, a tetõkibúvó és a (4) bekezdésben említettek kivételével - létesíteni nem szabad. (4) Az épületnek a telek oldalhatárán vagy attól 3 m-en belül álló és a telekhatárral 60°-nál kisebb szöget bezáró homlokzati falában és a vízszintessel 30°-nál nagyobb szöget bezáró tetõfelületén csak mellékhelyiségek, legalább 1,80 m-es mellvédmagasságú és helyiségenként legfeljebb 1 db 0,40 m2 nyíló felületû szellõzõablaka, szellõzõnyílása lehet. Az épület pinceszintjén és alagsori szintjén lévõ helyiségeinek, tereinek nyílásai, nyílászárói, szellõzõi a telek oldalhatárán vagy a telek oldalhatárától 1 m-en belül álló határfalán nem lehetnek.
én ezt úgy szoktam áthidalni, hogy vagy a nyíló ablakkal egybeépítve, vagy külön egy (tetszőleges méretű) üvegtégla felületet teszek be, ami a bevilágitáshoz tökéletesen megfelelő, szellőzéshez pedig ott van a kisablak.
A témám röviden: fürdőszoba felújítás. A szomszéd felé néző homlokzaton cserélni szeretném az ablakot nagyobbra. Milyen szabály vonatkozik arra, hogy mekkora nyitható felülettel rendelkezhet egy ilyen ablak (a szomszéd telekhatárától az oldalfalam 1m-re van). Továbbá, hogy a nyithatón kívül lehet-e nagyobb méretű nem nyitható ablakom (ablakrészem)? Pl. az 1/3 nyitható a 2/3-a nem (osztott kivitel). Természetesen mindegyik üveg az át-, betekintést lehetetlenné tevő lenne (pl. chincilla). Ezenkívül van-e megkötés az ablak alsó élének (parapet) minimális magasságát illetően?
Van erre valami konkrét törvény, irányelv, szabvány?
A Terranovának is van hasonló. Therma Clima vagy valami hasonló.
De mi a különbség a szilikonvékonyvakolat (öntisztuló képesség, kiváló páraáteresztő és lemosható) és a műgyanta kötőanyagú vakolatok (víztaszító, lemosható, de ezek szerint nem páraáteresztó) vakolat között. Az elsőt Terraszolnak, a másodikat terra plasztnak hívják.
Egyáltalán, hogy lehet valami lemosható és páraáteresztő? A fentiek Terranova termékekek.
A Sacretnél is van műgyanta és szilikongyanta vakolat. Mi a különbség? A szilikátot már tudom, hogy ásványi alapanyag.
Amator
A többieknek sima EPS-e van csak, az Open drágább viszont, mert a ragasztó és asszem a színező is ehhez van alakítva. A Baumit honlapján megtalálsz mindent róla, de emlékeim szerint nem 6 cm a legkisebb vastagság. Nekem tegnap készült el a 8 cm-es...
A házunk (új építés) hőszigetelésén gondolkodunk. Kérdésem, hogy van-e valamilyen sorrend (minőségi) a különböző vakolatgyártók termékei között? (Terranova, Sacret, Revco, Dryvit, stb.)
hát ennyi pénzért biztosan nem lehetne rám tukmálni egy ilyen technológiát, sőt azt hiszem semennyiért sem. Lyuk vágásához, de egy szekrény felszereléséhez is speckó szakember és speckó szerszám kell. A panel jelenlegi hőszigetelését nem tudod ellenőrizni, vagyis számomra ez azt jelenti, hogy nincs, vagyis a teljes hőszigetelést utólag kell biztositani, annak minden kölltségével( tartószerkezet, felületvédelem.
a végén kapsz egy olyan dobozt amin nulla páraszellőzés van, vagy drága szellőztető kell, vagy be fogsz fülledni. Arról meg nem is szólva, hogyan néz ki és ha el akarod adni totálisan piacképtelen.
Ha ezt a "80-as években kezdték el építeni", akkor ez nem befejezésre hanem sokkal inkább sittelhordásra vár.
Brrrrrrrrrrrrr. még rágondolni is rossz, hogy valaki önként ilyent válasszon.
Ezeket a paneleket már el kezdték felújitani, ha így épüét házilagosan 25 év alatt akkor csak, ha nagyon-nagyon olcsón lehet megvenni akkor érdemes, de mindenképpen nézesd meg előbb egy szakemberrel.
Ha jól értelmeztem a szavaidat, függőlegesen ráztad a fejedet:-)))))))
A sarkokon (a belső tér rovására) megcélzunk valami pillérszerű megoldást. Bár két db egymás mellé fektetett B30-asra nem könnyű a második soron "keresztbe tenni". Bizonyára kinevettek, ha bevallom, hogy a páros sorokon (persze csak a pillérben!) kettősméretű kevéslyukúval is próbálunk esetleg operálni! (Merthogy 17.5+12=29.5 csak ezek közé nemigen fér habarcs abba a fél centibe!)
Amúgy egy szerszámkamra és gyümölcstároló lenne, de talán eddigre eléggé "kinőtte" magát ez a feladat!
Lehet, hogy keverem, de én úgy tudtam, hogy gipszkartont nem igazán lehet meszelni, de a gipszes glett és a mész biztosan kevésbé szeretik egymást (legalábbis a Rimano)
A 3x3 méter elég kicsi ahhoz, hogy dobozként lehessen figyelembe venni és az a merevség szempontjából fontos, ezt segiti egyébként a koszorú és a födém is, amely a tárcsahatásával egyenletesen szétosztja a vizszintes terheket az alatta lévő falaknak.
A vasalt monolit födém segíthet a gondon? Úgy értem, hogy 17,5 cm széles koszorú, a magassága pl. 20 cm, de maga a födém csak 13-14 cm (persze FELÜL egy síkban a koszorúval!)
Ha valóban 3x3 m földszintes és van rajta vb. födém ami összefogja és nincsnek nagy ajtók, ablakok, nyugodtan lehet a fal 17,5 cm a B30-ból, 240 cm magasságig.
ha leméretezné egy statikus, akkor vszleg azt mondaná, hogy 25 cm a minimum, de legalábbis a sarkokon illene 38x38 cm-es pilléreket falazni (csak kösse össze öket valamilyen koszorú), közette pedig lehetne akár 10 cm-es válaszfal is
Készült már olyan épületem is, ahol 12 cm vtg.km téglára ( persze egy igen keskeny koszorú közbe iktatásával) kellett ráterhelni bizonyos fedélszéki elemeknek, de ezek speciális esetek és csak akkor kivitelezhetők, ha ezt a statikus megfelelően merevnek/állékonynak/teherbirónak tartja. Saját barkácsban ezt javasolnám elkerülni.
Itt ugyanis (általában) nem a függőleges terhekkel szokott gond lenni, hanem a szerkezetet érintő vizszintes erőhatások (szél, hó, fedélszék...) felvételéről. Nyilván minél karcsúbb egy szerkezet, annál inkább érzékeny erre, különösen, ha maga a szerkezet un. hajlitásra korlátozottan vehető igénybe.
Márpedig egy futó téglasorral falazott téglafal igencsak ilyen.
Létezik hengerrel felvihető mészfesték, de nagyon sokszorosa az ára a sima mésznak, amit viszont valóban nem lehet hengerelni. Én maradtam a "zsákos" mésznél és a korongecsetnél.
az utólagos ajtóelhelyezést ott találták ki, ahol leginkább gipszkartonból készültek a belső falak, ebből következően biztos lehet benne az ajtógyártó-szállító-beszerelő cég, hogy a nyílás körben azonos vastagságú falat is jelent egyben, lévén a fal előregyártott elemek szerelése folytán jön létre.
a vakolt falnál ez - legalábbis nálunk - már korántsem ilyen egyértelmű. Ilyen esetben gondosabban kell eljárni a vakolásnál és nem csak egy nekitámasztott léc, hanem a végleges falvastagságnak megfelelő szélességű léc/deszka szükségeltetik a nyilásba a vakolás készítésekor, mert csak ezzel lehet garantálni, hogy az utólag behelyezett ajtóra kerülő tokborítás alatt egyenletes lesz a fal és nem lesznek benne hullámzások, ami igen ronda bír lenni.
Az tény, hogy ha én nem teszek TELJES borítást az ajtóra és tokra, azon bizony malterfoltok maradhatnak. A dryvit ragaccsal és festékkel is úgy befröcskölték a tokot meg a helolit párkányt, hogy a védőnylont alig tudtam lehúzni a párkányról meg a tokról.
Lassan megbarátkozom a "legvégén" betett ajtóval, hiszen ott még talán pontosabban lehet a nyílásméretet belőni (mondjuk 1-1 cm purhabhoz), mint téglafalból. Legfeljebb veszek müa. takarót a műanyag tokhoz. Néha nem is tokra fröcskölt malter csak a baj, hanem a "viszemavödrötnekiütöm" fejezet.
Más kérdés:
Egy 300×300 cm külméretű, monolit betonfödémes, 22-es OSB zsindelytetős udvari kamra alá (azért 22-es, mert maradt!) elég lehet-e egy B30-ból képzett 17,5 cm-es fal, vagy célozzak inkább 25 cm-es falat? A két picurka helyiség köré olyan mackósnak érzem a 25-ös falat (ezt javasolta egy építész).
Csak a hézagokat kell glettelni, a táblákat nem. Célszerű glettelés-csiszolás után (ha már teljesen kész, ez lehet 2-3 fázis is) mélyalapozóval (pl.Glettfix) átkorongecsetezni a teljes felületet, mert másként szívja a festéket a glett és másként a karton. Utána lehet festeni. Létezik mészfesték, de nem tudom, hogy jobb e a hagyományos meszelésnél. Sosem használtam.
- gipszkartont kell-e festés előtt glettelni, vagy elég a háló+glett az illesztéseknél lévő bemélyedésekbe?
- a falak most lettek szigetelve, emiatt első évben csak mésszel lehet festeni. ez mit jelent? veszek mészhidrátot, feloldom és felhengerezem a falra? esetleg van készen hengerezhetó mész festék?
Hát így utólag nehéz megmondani. Előtte nagyjából 1láda sörrel kezdtem volna az alkut... Megasztán a szomszéddal is lehet egyezkedni, mert neki az elszállítási költsége csökken jelentősen.
Én ~300m3 hozattam ilyen konstrukcióban kb 2 km-ről ha lyól emléxem 40e pénzért.
nagyon nagy segítség lenne, ha valaki megírná, mennyi a reális ára 70m3 töltőföld szembeszomszédhoz (kb. 30m) való átszállításának egy nagy munkagéppel + kamazzal. (gép rakta a kamazra, kamaz a szomszédhoz betolatott, billentett.) 9 forduló volt.
Ahol széles a káva (bejárati ajtó), ott szerintem is célszerű kivakolni a kávákat is beépítés előtt.
Nálunk a tetőtérben nem vakoltak, ott én tettem fel szárazvakolatot. Sajnos az ablakkávánál nem volt elég hely, így azt utólag vakoltam ki rimano vakolattal, amelyet nem kell csapkodni, de még így sem olyan egyszerű.
Közben a mesteremmel is agyalogtunk. Most ott tartunk, hogy mindent bevakol majd, kivéve a kávákat (csak bejárati ajtókról van szó!). Aztán betesszük az ajtót, PURhab neki, és ÓVATOSAN vakolás alá rejti a purhabot, vigyázva az ajtóra, amire nylon fóliát is terítünk, nehogy az ajtóra csapja a habarcsot. Az egyik ajtó műanyag, ott fóliástul le tudnám szedni a habarcsfröccsöt, a fatokról meg talán könnyen le is jön.
A pince idővel minimálisan fűtött lesz. Így is számít, hoyg zsalukő vagy pincefalazó? Hőszigetelésnek föld alatt a hungarocelt nem lehet használni? Nem jobb hőszigetelő egyébként az üreges pincefalazó - a porotherm elvéből kiindulva gondolom, és abszolút nem vagyok hozzáértő!!!
A tojástartó (pl: Tefond+, de lehet, hogy más is gyárt ilyet) tulajdonképpen szigetelésvédő lemez, a formája hasonlít a tojástartóhoz.
Adott 38-as fal PTH, alatta a fal külső széléig kiengedett bitumenes vízszig lemezzel. Az alatt a lábazati beton, mely jelenleg kb. 30 cm-re áll ki a földből. A téglára kívülről még hőszigetelő réteget (polisztirol, vagy kőzetgyapot) szeretnék elhelyezni.
Kb. 10 cm földet még kell töltenem az egész telekre, ezért úgy gondolom hogyha közvetlenül a vízszig lemezig készítem el a lábazati burkolatot például terméskő lapokból, akkor ez a 20 cm lábazat kevés lehet (?), ezért még a lábazatot legalább az 1. téglasor tetejéig fel kellene vinni, a terméskő burkolat alatt zártcellás szig lemezzel, az alatt vízszigeteléssel ellátva.
A tervezőm szerint a zártcellás anyag és a tégla közé melegítsek fel (a téglasor alá rakotthoz hasonló) bitumenes lemezt, majd arra ragasszam fel a zártcellás hősziget. A kivitelezőm szerint az egész le fog csúszni-olvadni egy jó nagy nyári melegben, (és szerinte nem kell a vízszig lemezzel foglalkozni a téglán, mert előtte úgy is lesz zártcellás anyag).
Milyen megoldást tudtok javasolni, egyáltalán érdemes-e 20 cm-nél magasabb lábazatot hagyni?
(Jelenleg még nincs fent az esőcsatorna és alatta úgy látom, hogy jócskán (kb. 40-50 cm-re megázik a fal a felcsapódó esőtől. Viszont azon az oldalon, ahol nem folyik le a víz a tetőről, semmi nyoma a felcsapódásnak.)
Én a zsaluköves megoldást választottam Austrotherm Expert szigetelővel. Ez valóban drágább és munkaigényesebb, viszont egy masszív, nagy hőkapacitással rendelkező pince, ez a későbbiekben előnyös lehet, mert a ház klímája kiegyenlítettebb lesz. Az Austrotherm Expert nedvesség elleni és egyben hőszigetelő. Ennek a megoldásnak előnye, hogy a szigetelésvédő fal elhagyható, viszont több földet kell kitermelni, mert a pincefalat kívülről burkolják. Mi az a tojástartó megoldás?
Sürgősen szükségem lenne padlólapok azonos szintű elválasztásához rézosztó profilra. Hol találok ilyet a 11. kerület - Szentendre útvonalon? Rosszabb esetben bárhol Bpesten?
Padló-fal fűtés burkolásánál tudtok vmilyen extra követelményről a ragasztó szempontjából? Elegendő egy márkás flexibilis ragasztó?
A belső ajtókat vakolás után tették be. Ekkor a fal síkja már végleges. A 10-es válaszvfalnál a kávákat nem vakolták le. A megmaradó nyilás kb. 2-3 cm-el volt nagyobb, mint az ajtótok. Ez attól is függ, hogy mennyire egyenletesen a nyílás.
Volt, ahol a nyílás nagyobb volt, mint a tok, ott a tokta szegeltek fel lambériadarabokat, így stabilan megfogta a purhab.
A műínyag nyílászárók is vakolás után kerültek be. Volt, ahol a vakolatból kellett levésni.
Lassan kezdjük a pincénket építeni és két kérdésben szeretném kikérni a véleményeteket. A pince 85 m2, L alakú, a ház kb 60 centivel van kiemelve, egy szintes + tetőtérbeépítés, az utca enyhén lejt, végén (200 m) a Duna.
1. Számít-e, hogy a pincét pincefalazóval, vagy zsalukővel építjük. Melyiknek mi az előnye, hátránya. Az üreges pincefalazó "elbírja" a házat? Eddig a tüzépeken azt mondták, hogy a végén a pincefalazó ktghatékonyabb és kevesebb a munka vele, mert nem kell kiönteni betonnal, vasalni stb.
2. A szigetelés külső oldalára mit javasoltok: kisméretű pincefalazó téglát vagy a "tojástartós" megoldást? Ez utóbbi elég stabil szigetelésvédő megoldás? Gondolom a tégla időigényesebb, míg felrakják, de melyik milyen árban van? És melyik időtállóbb?
Van egy kis telkünk, ahol egy beton "alapon", egy kis faház van. Az alsó beton "alapban" kapott helyet a konyha, az étkező, a fürdőszoba és a kamra. A beton "alap" utca frontra néző része a falat kb 130 cm-rel meghaladja, ez szolgál a faház előtti teraszként. A terasz a két végén egy-egy terméskő oszloppal van alátámasztva, közepén található a faháthoz vezető lépcső. Sajnos a két szintet csak kivülről lehet megközelíteni, de ez nem olyan nagy gond. Viszont a terasz az kicsi.
Van-e valakinek valami 5lete arra, hogy miként lehetne ezt a teraszt kb 1 méterrel megtoldani, úgy, hogy a régit semmi esetre sem lehet elbontani mivel ez a faház alapja, illetve a lenti traktus teteje is egyben.
Egy 4 lakásos társasházban lakom, a 4 kert közötti kerítés még nincs kész, csak az oszlopok, az utcafront felé viszont már kész a fakerítés.
Ma hallottam,hogy állítólag a társasházakban a belső kerítés magassága nem haladhatja meg az utcait. Nem tudjátok, ez igaz lehet? mindenképp magasabb kerítést szeretnék 2oldalra. :(
Nekem is ezt mondták egyik érvként... de mindegy, ha én nem ezt érzem ;-)
egyébként akkor is vékonyabb a nemesvakolat, mint a müanyag lap. Ebben jobban érezzük magunkat, ennyi. Majd 15 év múlva "becsomagoljuk", addigra úgyis lesznek hiper-szuper páraáteresztő anyagok még színváltós kivitelben is.
Nekünk is 44-es lett monolit födémmel. Viszont a mai színes nemesvakolatok nem úgy viselkednek mint a műanyag párazárás szempontjából? És a belső festés is talán.
Mi végül a 44-es PTH téglát választottuk. 38-as nem is volt versenyző, ugyanis sok szakember szerint jelenleg nem egy nyerő választás, ugyanis a 44-es minden paraméterében jobb (kivéve ár...) vagy a 30+hőszigetelést javasolták (hőszigetelésre ez jobb lehet, mint a 44-es). Viszont -amint itt egy pár hozzászólással 19887 lejjebb Jarokelo írta- van jópár más tényező is.
Nem szeretjük a műanyagot, ezért lett csak tégla, műszaki magyarázat igazából nincs. A födém monolit lesz.
Megnéztem, lényegében igazad van, bár a tervem hamarabb megvolt, mint hogy említetted a furatos elemet. Amit persze be lehetett volna építeni (hisz idén épült a fal), csak éppen nem tudtam, mit jelent a furatos elem, meg belső pillér, arra épp' nem kérdeztem rá. :o( Hidd el, nem sajnáltam volna akár 10 m3 betont beleönteni a falba, ha tudom, hogy jobb lesz. A tervezési díjat nem sokallom, el tudom fogadni, hogy egy terv (többszöri találkozással), kiviteli terv, statikai számítások nem 2 nap alatt készülnek el. Csak olyan ez, mint mikor a boltban van egymás mellett ugyanakkora, műszakilag ugyanazt tudó TV 50e-ért meg 100e-ért. A legtöbb ember az olcsót veszi, hiába tudja, hogy valamiért csak jobb a Sony mint a Sany.
Ha még1x építkezek, erősen el fogok gondolkodni a kiviteli terven.
- Ytong topic 40-es hozzászólástól (igaz ez nem lényegi)
- A te házad tervezési díja a kamara szerint sem 1 mill.
Személyes vélemény:
- Egy ház tervezési ideje a gazdaságosság szempontjából akkor ideális, ha a tervezési idö kb. azonos az építési idövel. (Elmaradott nyereségorientált régi kapitalista országokban így van, igaz ott pont ezért rövidebb az építési idö és a kilincset is meg kell terzezni). A reális tervezési díj a hasznosság alapján, a tartalom függvényében értékelendö.
Gondolkodtam már rajta, hogy én járok (el) jobban, aki próbál azért utánaolvasni dolgoknak, vagy az ex-kollégám, aki megegyezett egy kivitelezővel, hogy 15 milláért felépítik a házát és tovább nem is érdekli a dolog. Az biztos, ex-kollégának nyugodtabban telnek a napjai.
Csak annyit pontosítanék, hogy én már csak a kész terv után találkoztam veled és a furatos Ytongot se nekem ajánlottad - nyilván összekevertél valakivel, semmi baj. (Furatos Ytongról itt olvastam kb. 1 hónapja, mikor kiderült a disznóság, eszembe is jutott: milyen jó lett volna ha hallok róla korábban - de főleg, ha a statikus tudott, szólt volna róla.) Tervvel val'szeg igazad van, de úgy emlékszem, egy teljes kiviteli terv mindenestül kb. 1 milla lenne. Ez a legtöbb építtetőnek nagyon csúnyán hangzik. Főleg, ha szakmabeli (tervező, statikus) mondja: felesleges. Ezt nektek kellene a kamaránál lejátszani (hogy kötelező legyen), de nem hiszem, hogy bármelyik kormány bevállalná, hogy ilyen szabályt hozzon. Ezzel együtt legközelebb lehet, hogy fogok csináltatni - egyetlen szépséghiba, hogy nem úgy néz ki, hogy építkezek mégegyszer. :o) A monolit számítást köszönöm, de nem terhellek feleslegesen. Gerendák megvéve, úgyhogy most már fafödém lesz - lesz, ami lesz. :)
Duncanx: Félreértettél: a kőműves csak javasolta a falat, a fmv-vel minden lényeges dolgot egyeztet. Csak épp' nekem ott nem volt szimpatikus a széles fal, úgyhogy el lett vetve, mielőtt a fmv tudott volna róla. Főleg, hogy a statikus szerint minden rendben volt...
Amikor kérek az építtetőtől (az egyszerűség miatt fogalmazzunk így) kiviteli, terveket, néznek rám mint a boci.
Akkor elmondom, hogy korrekt, részletes, a műszaki tartalmat is jelző tételes árajánlatot abból tudunk készíteni.
Az engedélyezési terv alapján készített árajánlatban sok részletkérdés esetén az én szakmai hozzáértésemen múlik annak műszaki tartalma, nem beszélve arról, hogy egy csomó elem kényszerű becslésekre alapul, ami esetenként igen jelentős lehet.......
más:
Nem egy esetben az építtető azzal utasított el, hogy "neki ezt feléből összedobják", és egy év múlva felhív, hogy valóban annyi, vagy több lett a vége, és szétrohangálta az életét, beleőszült, mert nem jöttek (mert ellett a kecske), és most már benne lakik, de menjünk csináljunk valamit a penészes falával :(
És én kérdem ekkor: szerződés, építési napló, felelős műszaki vezető, stb.?
.....................
más:
Igazából csak a hozzád hasonló alapos, precíz építészekkel szeretek (lehet normálisan) együtt dolgozni.
MZperYpsz történetéhez:
Ahol már a kivitelező az építésszel való előzetes konzultáció nélkül csak úgy falakat akar húzni ott baj van, de nagy..........
Házépités elött állok. Mi a javaslatotok a fallal kapcsoltaban? Poro. nf 38 vs.44 között vacillálok. Mennyivel drágább a vastagabbol épitkezni?(100 netto nm körüli földszintes ház lesz..) Megéri a különbség?(anyagár+a felrakás is drágább gondolom) Köszönöm.
Szia! Nem cikizésnek írtam, amúgy igazad van, meg nem is.
IGAZAD VAN MERT:
- Sajnos a szakma egy nem is jelentéktelen része koklerkedik. A laikus építtető kiszolgáltatott, nincs támpontja, amihez viszonyítson. - A koklerkedésnek egyik alapja a jogi szabályozatlanság, az ellenőrzés hiánya. Az engedélyezés során a jelenlegi előírások szerint a műszaki tartalmat érdemben nem kell vizsgálni. - Ez a kokler társaság így nagyon könnyen becsapja az építtetőt, mindent megígérnek, "olcsójánosként" (szándékosan használom ezt) megszerzik a munkát, aztán kapsz egy adminisztrációs csomagot, amit lazán engedélyeznek, csak házat nem lehet építeni belőle. A munkájuk egy fillért sem ér, sőt az építkezés többletköltségei a jól megtervezett házhoz képest jelentősen
meghaladják a tisztességes terv díját, vagyis kárt okoznak. - Ezek a szélhámosok a szakmához nem igazán értenek (vagy meg sem tanulták, vagy elfelejtették, ugyanis soha nem gyakorolták) nagyon jól menedzselik magukat. Fennhangon hirdetik, hogy egy családiház annyira egyszerű dolog, hogy nem is kell hozzá műszaki terv, aki ilyet akar készíteni az ki akarja rabolni az építtetőt. Valóban nem egy tudományos dolog egy családiház, csupán csak egy életteret kell megfogalmazni egy család részére (amit az esetek többségében a családnak nem lesz módja újraépíteni), csupán meg kell mondani, mennyi hely kell a lábazati hőszigetelésnek, össze kell hangolni a födémmel, fallal, ki kell válsztani a gazdaságos megoldást, csupán csak azt kell megmondani, hová mennyi vas kerüljön és csak annyi, stb, stb, stb. Emlékeztetnélek, hogy pont itt a fórumban néhányan, akik érveltünk a terv hasznossága mellett rögtön támadást kaptunk és
érdekes módon elsősorban nem az építtetőktől, hanem "hozzáértő szakmabeliektől". - Részletes terv nélkül kiszolgáltatott vagy a kivitelezővel szemben, mert viszonyítási alap nélkül arra beszél rá, ami neki a kedvezőbb, nem neked.
Lehetne még folytatni, de talán ennyi elég, a többit tapasztalod te is, én is, egyikünknem sem jó és nem ez az érdeke.
NINCS IGAZAD MERT:
- Igaz megpróbáltál utánanézni a dolgoknak (itt a fórumban szinte téglánként kérdezel, ami becsülendő), de valamiért mégis a pillnatnyilag könnyebnek látszó utat választod. - Többen mondták el véleményüket. A terv tartalommal kapcsolatban én pl. küldtem neked egy listát, mit kell elvégezni tartószerkezeti oldalról, vasbeton és faszerkezetes födém esetére is. Ennek ellenére úgy látom, készítettél egy tervet , ami a szükséges tartalom töredékét sem tartalmazza, nics alapméretezés, rossz a lábazati méret, a falak teherbírását nem ellnőrizték, nem tudod, milyen födémed legyen..... Miről is beszélünk, ez terv? Bizonyára még fizettél is érte, valószínűleg nem annyit, amibe egy tisztességes munka került volna. Az öszehasonlíthatóság miatt bemásolom ide azt a listát, amit neked küldtem, azzal a megjegyzéssel, hogy csak
tájékoztatni akarlak, a tervezést nem akarom elvállalni.
Tartószerkezeti terv tartalma monolit vb. födém esetén.
- alapozási terv, - falazatok, pillérek statikai terve, vasalások, - födémtervek, vasalási tervek, részletek, - fedélszerkezeti tervek, részletrajzokkal, - anyag és vaskimutatás, konszignációk, - műszaki és technológiai leírás, - költségvetési kiírás. A méretezés kiterjed minden számításba vehető hatásra, pl. földrengésre, faszerkezet nedvesedés, alakváltozások, stb., a
szabvány szerint." Dij a kamarai számítás alapján 234e Ft+áfa.
Tartószerkezeti tervezés elkészült szerkezetek utólagos ellenőrzésével, fafödém esetén.
-Terhek felvétele - mechanikai, hő, pára. -Meglévő alap ellenőrzése, terhelésre, süllyedésre. -Falazatok méretezése, ellenőrzése, szükséges megerősítések tervei, kiváltások, koszorúk tervei (csomópontok, vasalási részletrajzok, vaskonszignáció, stb) -Födém, fa szerkezet esetén. A födém és fedélszerkezet méretezése, Födém és fedélszerkezet alaprajzok, metszetek, részletrajzok, keresztmetszetek megadása, rögzítési, szerelési módok és leírás. Üzemi szerkezeteknél (KERTO) gyártmánytervek. -Anyag konszignációk (betonvaskimutatás, faanyag kimutatás, segédszerkezetek listája) -Költsékiírás. -Előzetes költségbecslés, költségösszehasonlítás más szerkezetekkel (vb. gerenda, monolit gerenda) -Műszaki leírás. Dij a kamarai számítás alapján 250e Ft+áfa.
- Mi történt a valóságban. A házad alaprajzából kiindulva kb. 20 m3-el több beton került az alapba, mint kellett volna, de nem tudni jó-e. Hibás a lábazati méret, a fal az olcsóbbnak gondolt gerendás födémet nem bírja, ezért a drágább fafödémre
kényszerülsz (bár ez nem biztos), fogalmad sincs, hogyan szigeteld, stb. Nem beszélve a sok felesleges időről, a bizonytalanságról. Ez neked már biztosan többe került, mint egy korrekt terv díja. - Még a tervezésed elején jártál, mikor elmondtam, hogy a falazásnál a furatos ytong elem kibetonozásával előre meg lehet oldani minden teherbírási és repedési gondot, ami a te házad esetében kb. 1.5 m3 plusz betont jelentett volna. Máig érthetelen számomra, hogy ennyi befektetést minek kispórolni? Talán azért, mert ez igényelt volna a tervező részéről némi számolást?
Ezt is lehetne még folytatni, de így is sok. Szóval én így látom. Azért írtam le ezt az egészet, hátha másnak így tanulságosabb. Alapvetöen azért nincs igazad, mert pont a te példád mutatja, hogy a barkácsolás a legroszabb választás, tudva, hogy a mai helyzetben nehéz dönteni, de lehet.
A fafödémeddel kapcsolatban annyit, hogy a legjobban igényli a tervezőt, a legtöbb gond ezzel van. Nem szeretném, hogy ez az egész csak értelmetlen szónoklat legyen, ezért felajánlom, hogy teljesen baráti alapon készítek neked egy előszámítást a monolit vb. födémre, ami alapján a költség összehasonlítható. Szinte biztos vagyok abban, hogy olcsóbb, mint egy műszakilag megfelelő fafödém a te esetedben.
Igen, barkácsolni fogok. Ígértem egy magyarázatot is: A tervezőm megtervezte a házat, gondosan Pth födémre, csak éppen nem számolt azzal, hogy szigetelném a lábazatot. Így -mivel a falak kintebb kerültek- sok helyen éppen túlléptem az adott Pth gerenda fesztávján -> meg kellett volna venni az egyel nagyobbat és levagdosni belőlük 2x20 cm-t. Erre javasolta a statikusom, hogy legyen E-gerenda. Jó. Mivel az E-gerenda max. 6.60-as fesztávra van (legalábbis a környéken nem kapható a hosszabb speciális), egy helyen egy mondolit gerendát kellett volna beépíteni, hogy arra támaszkodjon 2 felől az E-gerenda. Kiszámolta szépen a statikus a gerenda vasalását, méretét. Kérdeztem, ahol a monolit gerenda feltámaszkodik az Ytong falamra, nem lesz túl nehéz, bírja a fal? Óh, persze - mondta. Ezután Józsi, a kőműves (aki ugye ne szóljon bele a dolgokba) mondta, nem tetszik neki az a monolit gerenda, tegyünk inkább oda egy főfalat, az megbírja az E-gerendákat. Mondtam, főfal ott nekem nem teccik, statikus amúgy is kiszámolt, ellenőrzött, csinálja aszerint. Csóválta a fejét, de rámhagyta. Jött az fmv, meglátta a tervet, mondta, az biz' nem lesz jó, nem bírja a fal azt a terhet. Mondtam neki is, hogy de hát a statikus... Mondja, hívjam fel, biztos nem tudta, hogy Ytongból épül a ház. Mondom neki, dehogynem, legalább 5x megbeszéltük, rá is kérdeztem. De, hívjam fel - mondja az fmv. Felhívtam hát a statikust, elmondtam, mi újság. Aszondja: Ő nem is tudja, tudott-e az Ytongról, de most utánaszámol. Hívott fél óra múlva, Hú baj van, az Ytong azt bizony nem bírja, monolit oszlop kell a monolit gerenda alá. Na de már áll a fal, hogy gondolja? Vágjunk ki a fal közepén egy 30x30-as oszlopot, nem nagy munka, jól vágható az Ytong.
Na, itt akadtam ki végleg. Dehogy fogom én a kész falat vagdosni (a másik hely, ahol vágni kellett volna, 2 30-as fal találkozása, éppen a kötést kellett volna kivágni), jó kis hőhidat csinálni a betonoszloppal. Úgyhogy hirtelen ott álltam, hogy vagy monolit, vagy fagerenda.
Így lett gerenda és úgy érzem, nem én voltam a hunyó.
Remélem, nem értessz félre! Nem a statikusok ellen írtam, épp' Te vagy (többek közt) aki itt is segít, de sajnos nálatok is vannak kóklerek, akik ennyire nem törődnek a munkájukkal - én meg szopok miatta.
Bár úgyis barkácsolni fogsz és valószínüleg kiválasztod az egyik legkedvezötlenebb megoldást (mint fafödém), azért ezt nézd meg, az elv a födémnél is ez:
Érdemes böngészni a honlapot, nagyon jó magyarázó animációk vannak. Csak egy megjegyzés a belsö oldalon nem párazárás, hanem PÁRAFÉKEZÉS kell, kívül a höszigetelés felett pedig szükséges a szellözés.
Még annyit kérdeznék, hogy van értelme az alus üveggyapotnak alulra? Érdemes azt tenni? Esetleg kiváltható így a párazáró fólia? (Ezt kétlem, de egy kérdést megér. :o))
kerítéslécet vennénk vhol.(ha nem jó topikban kérdezek,igazítsatok útba,de ha OK,segítség!)
tehát sima,nem hornyolt-faragott-díszített,hanem mint egy deszka,csak gyalult és smirglizett(bocs ha nem tudom a szakkifejezést,tehát csak festeni kelljen)egyszerű téglalap formájút,max.fent kis lekerekítéssel,ilyet szeretnénk.
100 és 150 cm magasat kb.Van ilyen vhol?Hol?Netán árat is tudtok?bp.,leginkább dk-pest lenne jó.
légyszíves aki tud írja meg a lelőhelyet,hétvégén megvennénk...
Ha az ajtókáván PS volt, jól eltakarta a nagy rést tok és fal között. Ha most nem lesz PS, de nem rakatom be előre az ajtótokot (mert letalicskázzák!), akkor MEKKORA RÉST HAGYJAK TOK ÉS TÉGLA KÖZÖTT? Az egyik ajtó fa, ott akár háromszögléccel takarhatnék PURhabos rést. De a másik ajtó (az is bejárati) műanyagból van.
Hogy szokás ezt csinálni? Vakolt nyílásba szokták-e behelyezni az ajtót tokostól, avagy vakolás előtt? Ha vakolás előtt tesszük be, esetleg jól jönne egy deszkás védelem a tokra a vakolóhabarcs betalicskázása közben?
a párazárás komoly dolog, ergo gondosan kell kivitelezni és úgy hogy folyamatos legyen, ergo a legszerencsésebb a fagerendák alatt átvezetni a fóliát.
Az ásvány áés a közetgyapot között leginkább az a különbség, hogy az utóbbit akár puszta kézzel is be lehet rakni, a másik...... nos hát ez elég necces, ha egy kicsit is érzékeny vagy jó eséllyel vakarózni fogsz napokig utána.
nem tudom, hogy lenne-e külön leirás fagerendás födém szigetelésére, leginkább az elveket szokták megfogalmazni, azok pedig jobbára egységesek.
Hőtechnikai szempontból a fafödém olyannak tekinthető, mint a tetőtér szarufák közötti szakasza. Azt is lehet gerendák között és afölött hőszigetelni, arra is jön külső-belső (alsó-felső) burkolat/héjalás.
Én nem akarok látszó gerendát, tehát ha nem kell légrés, kitöltöm a gerendaközt szigetelővel és a gerendákra jöhet deszka végig. Mondjuk a deszka sem olcsó.
nah, én már döntöttem, a padlásra fektetem le (fóliára) a 10 centis ásványgyapotot, lenn meg maradnak a gerendák, a fürdőben meg impregnált gipszkarton.
még ami kérdés, a szigetelés tetejére kell vmi? csinálok kis járdát, hogy ne kelljen rálépni, de azon kívül mit tegyek még rá? vagy fedjem be az egészet deszkákkal?
Félve kérdezek, mert letolnak, hogy nem nézek át 20.000 hozzászólást. :o) Fagerendák közé alul 5 cm-es aluborítású-, fölül 10 cm-es sima üveggyapot jó? (Mind2 a gerendák közt, kitöltve a 15 cm-t.) Ha jó, kell-e még fólia, vagy az aluborítás elég? Bár lehet, hogy amellett -fólia nélkül- a gerendáknál be tudna jutni a pára a gyapotba. Illetve a kőzetgyapot és az üveggyapot beépítése közt van különbség? Még illetve: van valahol részletes leírás fagerendás födém szigeteléséről? A nagy cégeknél semmit sem találtam.
Egy kérdésem volna, tetőfedéssel kapcsolatban. Mennyire nagy baj, ha az ács nem rakott fel ellenlécet a tetőre, hanem a szarufa+fóliára rakta rá a cseréplécet rögtön.
egy képlet alapján lehet kiszámolni a különféle épületszerkezetek/rétegek hőátbocsátó képességét, amely két dologtól függ, a réteg hővezetési tényezőjétől (ez a lambda) illetve a réteg vastagságától. nyilván minél vastagabb egy réteg, úgy nő - ha nem is egyenes arányban - a hőszigetelő képessége, vagy pontosabban a hőátbocsátó képessége, ezt jelöték korábban k betűvel és amit most U betűvel jelölnek.
---------
ha a hőszig. a fagerendák közé kerül, valamelyest csökken annak a felületnek a hőszigetelő képesssége, vagyis egységnyi felületen több hő fog eltávozni. de ez egy fagerenda esetén jóval kevesebb, mint pl. egy vas vagy beton gerenda esetén.
Nekem csak 1 kérdésem lenne: Ezekből az U-értékekből hogy kapom meg a hőszigetelő képességet? Mert addig OK., hogy egyes poliuretan habok U értéke 0,025, míg a fenyőfáé ~ 0,13, de mindez milyen vastagságnál igaz?
Na, még egy: van bármi hátránya, ha az üveg(ásvány)gyapot a gerendák közé kerül, nem a felső deszkák fölé?
alapjában véve a fagerendákat elöl akartuk hagyni, csak aztán jött ez a szigetelés dolog, hogy közé kell tenni, ezért lett volna gipszkarton. most viszont mindenhol azt olvasom, hogy jobb fölé tenni, akkor marad a gerendás mennyezet. Megspóroltam magamnak 80.000 forintot meg egy csomó melót... :o)
nem olyan bonyolult ez az egész szigetelés kérdés, a meleg oldalra kerül a párazáró fólia, a másik oldalra csak a hőszigetelést kell megvédeni csapadéktól, portól. Ha rá is akarsz lépni, akkor kell egy farácsozat, arra ritkitott deszkázat.
az aljára pedig annak függvényéven mit akarsz látni, vakolatot, stukatúrt, gipszkarton, fabirotást, fagerendát....Ez a lényeg, ehhez kell igazitani a többit.
Mivel a fa jó hőszigetelő (lásd boronafalas házak), azért az hogy a gerendák közé teszed vagy fölé, az a hőszigetelés szempontjából szinte teljesen mindegy, lévén a ház ettől még úgyis tele lesz hőhiddal, igy ez nem oszt és nem szoroz. Nyilván egy tökéletes hőszigetelés eléréséhez szükséges a fa szigetelése is, de az esetek legtöbbjében nem ezen múlik a fütésszámla végösszege.
bocs, csak kérdezni gyorsabb, meg amúgy se terelem el a szót másról ;o) köszi, tehát a padlásdeszkákra párazáró fólia, arra szigetelés, arra pedig teszünk vmi járdafélét. alulról meg ráérek eldönteni, hogy gipszkarton vagy marad a gerendák+deszkák...
bár erről is kérdeznék, hogy mivel lehetne felújítani a gerendákat, nincsenek rossz állapotban, csak vmi festés rájuk férne, meg a deszkákra is szerintem.
Itt most legszívesebben csak annyit írnék, hogy olvasd végig ezt a topikot az elejétől, és legalább harmicszor megkapod a választ minden kérdésedre.
De: nehogy kihagyd a gyapot alól a párazáró fóliát, mert az kell, de nem a lehulló kosz miatt, hanem mert meg kell akadályozni a pára bejutását a gyapotba (alulról), aholis az kicsapódna, és a víz tönkretenné az egészet. A párazáró fóliának folytonosnak kell lennie, azaz a csíkokat össze kell ragasztani a megfelelő ragasztószalaggal az átfedéseknél. Felülről meg nem kell fólia, csak a gyapot fizikai védelmét kell megoldani (néha mégiscsak felmegyünk a padlásra ugyebár).
szerintetek ha a padlástérbe a deszkákra lerakom az ásványgyapot szigetelést, alatta csak a deszkák lesznek és utána rögtön a lakótér, gipszkarton meg minden nélkül, akkor az ásványgyapot alá kell vmilyen fólia? nem jön le abból semmi káros por vagy valami? mert a deszkák között nem hiszem, hogy légmentes lenne a zárás, még ha lefestem, akkor se.
"Elsősorban a külső, hideg oldali hőszigetelést ajánljuk. A padlásfödém szerkezetileg általában nem különbözik egy pincefödémtől, de hőtechnikailag fordított a helyzet. Jelen esetben felfele hűlő födémről beszélünk, ezért a padlástérben a legegyszerűbb megoldani a hőszigetelő anyagok lerakását. Ilyenkor inkább az jelenti a gondot, hogy ezt a területet sem szeretnénk veszni hagyni, a tárolási funkciót mindenképpen jó lenne megőrizni; ehhez viszont egy járható felületet kell kapnunk a hőszigetelési munka végeztével. A hőszigetelő anyagon nem lehet járni, mert a pontnyomást a terhelhető, sőt még az igen nagy szilárdságú extrudált habanyagok sem bírják ki. A pontnyomásnál pedig nem feltétlenül kell egy megterhelt szekrényre gondolni, elég, ha valaki leejt egy nehezebb tárgyat, vagy tűsarkú cipőben végigmennek rajta. Éppen ezért gondoskodnunk kell a teher felvételéről és a teherelosztásról."
Ez is aszongya, hogy a padlást felülről kell szigetelni...
"az igazán hatékony hőszigetelés mindig a lakóépület határoló falának külső oldalán vagy a zárófödém külső felületén van, azaz a jó hőszigetelést úgy vesszük fel, mint télen a kabátot, kívülre."
hmm... tehát nem feltétlen a gerendák közé, hanem lehet tenni a padlásdeszkákra is, felülről?
a hőszigeteléseknél valóban szoktak fóliákat elhelyezni, de...
ezeknek a szerepe (pl. egy tetőtér beépítésnél) egyrészt a légzárás kialakítása lsd. belső oldali (nevében is benne, hogy közvetlenül a belső burkolat alatt van!) párazáró fólia másrészt a hőszigetelés külső oldalán egy olyan fólia, ami megakadályozza a nedvesség bejutását a szietelőanyagba.
A külső fólia alatt légrést kell biztosítani (!!!) , vagy olyan fóliát alkalmazni, ami párakiszellőző.
Többek említették, hogy meglévő fa szerkezetekre helyeznének szigetelést, és alá fóliát terítenének.....
ennek a szerepe nem világos elöttem.
Ha csak egy olyan pont van, ahol a hőszigetelés nem megfelelő a belső fólián azonnal kicsapódik a pára!
Egy faszerkezetet becsomagolni fóliákkal (átszellőztetés nélkül) igen barátságos gesztus a gombáknak :)))
Nemrég bontottunk meg egy ilyen (hasonló) födémet, amit a faanyagvédelmi szakértő szakvéleménye alapján teljesen el kell bontani !!!
Khelben, lehet, hogy mákod van, de a fickó egyébként kópházi. Igaz, most hétvégén volt otthon, de általában 3-4 hetente megy haza, és ha akkor is jó, akkor biztosan elviszi neked, mert hát földid, vagy miafene :o)
"A Rollrock borított gerendafödémeken is alkalmazható gerendák közötti hôszigetelésként. Folyamatosan futött helyiségek felett legalább 14 cm vastag Rollrock (vagy két réteg-ben ennél vastagabb) alkalmazása ajánlott. A hôszigetelés alatt párazáró fóliát kell beépíteni."
547 ft a 10 cm-es kőzetgyapot a Metro-ban (Toplan).
Én is hasonló gondban vagyok, de a (Hő)szigetelés topikban nem jár senki. 15 cm-es gerendák közé kellene szigetelés. Érdekelne a rétegrend (bár most kiderült, hogy kell alulra fólia, de az nem, hogy párazáró vagy épp' páraáteresztő) és hogy a 15 cm ki legyen töltve teljesen vagy hagyni kell légrést. Aki tud, segítsen! :o) Próbáltam nézni a Toplan, Isover, Ursa honlapján, de nem találtam fafödémes leírást. Mintha mindenhol elfelejtették volna.
ja, még1 kérdés, fóliát is akarnak a gipszkarton meg az ásványgyapot közé tetetni a szakmai tanácsadóim :o) ez kell? nem lövi le az ásványgyapot jó nagy páradiffúziós tulajdonságát? vagy épp az a jó, ha azt nem engedi?
az ásványgyapotnak meg a polisztirolgyöngy (ez a hungarocell? úgy néz ki képen) szigetelésnek ugyanannyi a hőátbocsájtása, 0,033-0,045 ill. 0,032-0,048.
A páradiffúzióüs tényezője az ásványgyapotnak 1,1-1,45, a polisztirolgyöngynek 0,004-0,01.
(balintker.hu)
nekem most vmi olyasmi körvonalazódik a fejemben, hogy a 15 centi helyre 10 cm ásványgyapot, és ha nem elég, akkor majd a padlásdeszkákra lépésálló hungarocell. Ez milyen?
78 nm az alapterület, 680Ft/nm a 10centis ásványgyapot ára, 8 tekercs kell belőle, 49000 pénz, (=77nm). Ha 20 centist akarok, akkor meg 16 tekercs, 144 nm. 98000 pénz.
hát én itt csak falakat látok, nekem meg plafonszigetelés kell :o) a fal kisméretű téglafal, 40 centis, de annak a szigetelése meg a vakolása majd csak később lesz.
nézz vissza a 19883 -es hsz-re, ott le van irva minek mennyi az értéke, az alapján lehet kalkulálni. a beton nem szigetel semmit, max nyáron jön jól a hötehetetlenségi tömegnek
én is erre gondoltam, csak nemtom, hogy hogy fogom később rádobni, mert ugye a gipszkarton és a padlás padlóját alkotó deszkák közé kerülne az ásványgyapot, a gerendák közének kitöltésével. Ami kb 15 centis hézag, tehát úgy nézne ki a dolog, hogy
---------- OÁÁÁÁO ggggggg
ahol is --- a padlás "padlója", deszkák O a gerendák Á az ásványgyapot 10 centi vastagon, felette maradna 5 centis légrés, és g a gipszkarton (csak hogy tiszta legyen)
szóval kérdés, hogy később hova tenném a +1 réteg ásványgyapotot? leszerelem a gipszkartont és beszuszakolom oda, vagy felszedem a padlásdeszkát és oda, vagy elég, ha simán a padlásdeszkák fölé lefektetem?
valaki árulja el nekem, vagy számolja ki :o), hogy kell-e a 20 centi ásványgyapot a plafonomba, vagy elég 10 centi is? Esetleg nem is kell? (100k ft múlik rajta, pont egy fél fürdőszoba....) Esetleg vmi más megoldás? hungarocell? vagy az még drágább?
(40 centis téglafalakból álló épület, L alakú, sima egyszerű cseréptetős falusi ház, 280as belmagassággal, 78 nm. Eddig csak deszka+nád+vakolat volt.)
ha lezárod a viz utját, akkor tovább megy felfelé és nem a fal alján, hanem a tetején lesz a vizesedés. A vizesedés okát kell megszüntetni, a korábban felsorolt lehetséges kiváltó okokat végigvenni egyesével.
Mint amatőr burkoló, úgy tudom, hogy beltérben elvileg 60-70%-os ragasztófelulet elegendő, tehat ott nem kell teljesen fednie a ragasztónak. Ennek kültéren illik csak 100%-nak lennie. Az persze más kérdés, hogy komplett sarkot nem illik kihagyni, illetve kopognia sem illik!
Az meg nem szakértelem, hanem odafigyeles kerdese, hogy a lepattant sarkú lapokat nem szabad beletenni.
A lapokkal meg valóban szokott geometriai probléma lenni, amelyen nem lehet javítani, csak egy kicsit "elkenni". Gyakori, hogy a lap nem négyzet alakú és az is, hogy nem sík. Vásárláskor általában rajta van a dobozon a _valódi_ méret is. Erre érdemes figyelni. (Gyártás során a forma is deformálódik és a lapok sem lesznek mindig egyformák.) Ezért érdemes egy szállítmányból venni a lapokat és inkább többet, mint utólag másmilyen méretűt. 4mm-es fugánál már az 1mm méretkülönbséget is nehéz kezelni.
Khelben, Isover kőzetgyapotot ad el egy barátom (isover tango 25/20 vagyis kétcentis lapok), 450 Ft-ért négyzetméterét, ha érdekel, dobj egy mélt. Amúgy Bp-n a helyedbe is viszi valami pici pénzért, ha annyi kell, hogy befér a ducato-ba.
felette a padlás van, fűtetlen. Tehát mindenképp kell a 20 centi, az ár viszont 10 centisre vonatkozott... Szóval a 78 nm plafonom 200k-ba fog kerülni, gipszkartonnal, ásványgyapottal együtt... Ez a környéken a legjobb ajánlat, ásványgyapotot még találtam 638ért is 680 helyett, viszont a szállítás költsége pont annyi lenne, mint a különbözet...
Segítséget szeretnék kérni! Budapest, VI. ker. Ha konténert rendelek, akkor arról kell tájékoztatni az önkormányzatot? Vagy hogy megy ez? Aki már csinált ilyet kérem mondja el nekem! Ha itt OFF, akkor levélben. És ha van jó "konténeres" ajánlat, azt is szívesen venném! Nagyon köszi!
Épp felújítás kellős közepén vagyunk és egy kis gondunk akadt a kőművessel.... vagyis a burkoló "nincs" megelégedve vele.... ehh, mindegyik vízmértékkel rohangál és ha 1 mm eltérés van már kiakadnak.... burkolóból pedig igen nehéz jót találni és nálunk nagyon-nagy felületet kell burkolni és szeretnénk, ha ő tenné, de ahhoz egy jó kőműves kéne előbb
Esetleg tudnátok ajánlani megbízható, precíz munkavégzőt? Azt meg tudnám köszönni nagyon :o)
A gipszkartonnak akciósan illene olcsóbbnak lennie. 360-390 között a 12,5-öst már meg lehet kapni, akár akció nélkül is. Bár szerintem ez a legolcsóbb tétel. (rögzítéshez szükséges kiegészítők, hézagolás, párazáró fólai, stb.)
Az ásványgyapot ár már a 20cm-es, mert akkor jó! Arra azért illik figyelni, hogy a saját súlyát elbírja és ne essen össze!
Ha felette fűtetlen tér van, akkor nem árt a 20cm, főleg, ha van ekkora hely.
Lenne egy kérdésem, hogy aszontja földszinti lakásban lakom a híres 6 kerben, oszt vizesedik egy-két helyen a fal valamiért. Mit lehet ilyenkor tenni? Kihez forduljak? Milyen mesterhez? Vagy írjak a Demszkynek?
javaslom mindenkinek a magyar net talán egyik legjobb és legrészletesebb építőanyagos honlapját, a már sokszor belinkelt Bálintker -t, ott részletes adatok találhatók a legtöbb építőanyagról, egy helyen. Jelen esetben kattints a Teherhordó falak/Falazóanyagok menüpontra !
A fő gond ott van, hogy a kereskedők is ezt ajánlották, mert én 38-as falazót kértem és nem 30-ast, de hát ugye ők még a sz@rt is eladják nekem tudatlannak.
Gipszkartonozáshoz készülök, a plafon úgy néz ki, hogy (alulról) gerendák, deszkák, 5 cm beton. Ez utóbbit meg szeretném szüntetni, mert elég régi, teljesen el van töredezve, porladva. (a régi nádas mennyezet le lett bontva, elég rossz állapotban volt) Szigetelésnek ásványgyapotot javasoltak, 20 cm vastagságban a gerendák közé.
árak: gipszkarton 420/nm, most akciós ásványgyapot 680/nm
milyenek ezek az árak? jó az ásványgyapot? kell belőle 20 cm vastagság? esetleg vmi más szigetelési mód?
emlékszem, régen volt egy olyan minőségi előirás, hogy a kerámialap függőleges irányú eltérése nem lehet több, mint +- 1 %. Ha ezen belül van, akkor I.oszt.
Nos ez egy látszatra alacsony érték, de ha megnézzük, akkor ez 30 cm-es lap esetén +- 3 mm, vagyis szélsőséges esetben össz. 6 mm eltérést engedett meg.
hangsúlyozom ez egy volt szabvány.
Ha csak 1-1 lap ilyen, akkor azt valóban a mesternek kellett volna félretennie, ha a lapok jelentős része ilyen, akkor viszont joggal mondhatja, hogy hát kedves uram ilyen anyagból csak ezt lehet csinálni....
Most vettem észre 1 nap után, hogy a burkoló 20 nm-nyi felületen vagy 6-7 helyen úgy tette le a követ (30x30) , hogy a 4 sarka nincs szintben, az egyik kiemelkedik, vagy éppen jobban lesüllyed, 5-6 helyen a fúgázás során lepattant a sarka ( állítólag vacak a lap, pedig kültér/PEI 5, Gres), 4-5 helyen az éléből van egy kicsike kicsorbulva. Szombaton jön az erkélyt még megcsinálni, akkor kicseréltetem vele a legrondábbakat. Túlzott igényeim vannak, vagy tényleg figyelmetlenül dolgozott? Vagy csak így lehet lerakni járólapot?
Ez volt az első köveztetésem, azért vagyok ilyen tanácstalan.
Ja meg van néhány lap, aminek a széle kong, ha megkocogtatom. Szerintem nincs alatta elég ragasztó. Illik teljesen tompán szólni minden kő, minden részén?
bocs, de ha ez mozaik vagy lamella parketta, akkor NINCS egyik oldalán sem horony, pont ez a lényeg benne. Ebbe a 8-10 mm-es vtg- ba egyébként sem férne bele. Ezt leginkább maradék anyagokból készitik és kizárólag ragasztva rögzithető.
Akkor viszont jo esellyel menni fog a csiszolasos modszer, hacsaknem azzal foglalkoztak hogy locsoljak (vagy csepegett a teto, radiator, stb). Foleg ha nem vagy kenyes a szinre, ha sotet lesz es "vegyes".
Ami engem visszatart, az inkább az, hogy olyan böhöm-nagynak látszik kívülről egy ilyen manzárdos építmény, viszont mások meg próbálnak arról meggyőzni, hogy belülről viszont tágasabb.
Kérdés, hogy a térdfalasnál a betonozás és a térdfal kialakítása végül nem éri-e el ugyanazokat a kiadásokat, mint a manzárdos variációnál a több fa költsége.
Meg egyáltalán a tetőszerkezet melyiknél stabilabb?
Sziasztok! Emeltszintű szerkezetkész lakásunkat fogjuk (remélhetőleg) nem sokára befejezni. Csaptelepeket nézegettünk. A Kludi annyival többet tud, mint a Mofém, hogy annyival drágább?
Szerintem ez a csaphornyos parkettanak az a valtozata, mikor csak a hosszu oldalon van csap es horony. Ezert nem rakhato szalkaba csak ilyesmi mintakba.
Mivel regi tuti bitumenbe van rakva, igy felszedve maximum eltuzelesre jo.
Az erdekes kerdes valszeg enm a parketta maga, hanem hogy mi van alatta.
A regi hazamban volt ilyen, ket szobaban, az egyiket felszedtem, kiderult hogy az alatta levo betontabla szepen el van repedve es nincs semmifele szigeteles. Szval kellett csinalni komplett aljbeton-rendszer teknoszigetelessel, azten mehetett a tetejete uj parketta. A masikat hagytam bekin (foleg mert nem volt ra penz), volt par hely ahol nem volt szabad szonyeget sem ratenni mert elkezdett peneszedni... A tobbi teruleten viszont elvolt amig meg nem szabadultunk a haztol.
a képen látható valószinüleg un. mozaik padló. Hulladékanyagból, pontosabban olyan anyagból készül, amiből már csak ilyen kisméretű elemek jönnek ki. 12-20 v, hosszú, 8-12 mm vtg. eredetilgeg egy papirlapra van ráragasztva, azzal együtt teszik az aljazatra, korábban bitumenbe (bonobitba), ma inkább ragasztóba. a lerakás után a papirral együtt csiszolják meg. Nincs benne horony-ereszték, igy az elemek nem kapaszkodnak egymásba, emiatt könnyen feljön, viszont emiatt könnyebb is javitani.
Mivel vékonyabb mint a hagyományos horonyeresztékes parketta, ezért jóval kevesebb csiszolást bir el. kérdés ez már hányszor volt csiszolva ....ennél sokkal többet látatlanba nem igen lehet mondani. Innentől parkettás kell, de a helyszinen....:-)))
vakpadló.
a korábbi salak/homokfeltöltéses födémekbe illetve aljzatokba 8x8 cm-es párnafákat fektettek szárazon, arra ritkitott deszkázat került, majd arra szögezték a hagyományos parkettát. Rugalmas felületet ad, a parkettás sportpályákat sokáig ily készitették a napjainkban is, pont a rugalmassága miatt.
Kb. 30 éves lehet a kérdéses parketta, a képen látható fajta. Ennek mi a neve?
Sajnos nem ismerem az idevonatkozó szakkifejezéseket, amit SolnesM írt, annak sem értem minden részét - neki is kösz! -, amit látok, az sajnos nem túl biztató.
Pár helyen, főleg a szoba közepén néhány elem lötyög, fellazult. A falak mentén, főleg a sarkoknál nem vízszintes a padló, emelkedik a fal irányába. Ennek oka lehet a nem megfelelő csiszolás, de az is, hogy az aljzat nincs síkban.
Ez a szerkezet ezt elviseli, de pl. egy lamináltat már nem lehet lerakni erre.
Ajtócsere már volt, az ajtófélfa mellett kicsit megcsiszoltuk a parkettát, szép színe lett, biztató a helyzet.
Legjobban a kilazult középső daraboktól félek, azokat hogyan lehet rögzíteni?
a manzárd tető két tetősikból áll, a meredekebb legalább 60 fokos és mint ilyen ez már beleszámit a homlokzat (építmény) magasságba, ergo ez csak akkor jöhet szóba, ha a területre vonatkozó előírás ezt lehetővé teszi (gyak. + 1 szint).
további szempont, hogy a menzárd tetőt leginkább a fedélszékből alakítják ki, igy fajlagosan nyilván jóval több faanyag kell és lényegesen bonyolultabb a fedélszerkezet is, mint az emelt térdfalasnál. itt viszont nincs térdfal, betonozás, nem kell bekötni a térdfalat a meglévő födémbe...stb.
ergo ha magasságilag beleférsz, akkor is gazdaságosabban alakítható ki a térdfalas tető. Ugyanakkor nem szabad elhanyagolni azt a jelentős különbséget sem, amit a két tető tömege, látványa között van !!!
a parketta állapota dönti el, ha nem mozog, nincs kirohadva, nincsenek óriási hézagok a lécek között, akkor vétek kidobni, inkább lecsiszolni.
Ha öreg a parketta, akkor valószinüleg még vakpadlóra rakták, és sok esetben nem is a parketta, hanem a vakpadló megy tönkre és az viszi magával a parkettát is.
SOS! Ha szeretnénk beépíteni a tetőteret, ki tudná megmondani, hogy a manzárd, vagy a nyeregtetős (emelt térdfalas) megoldás a hálásabb? Tudom, hogy a manzárdnál kissé nagyobb a belső tér, de van-e valami szakmai szempont is? Persze az anyagiak is számítanak!!! Köszi a segítséget!
Van két felújítás előtt álló szobám öreg parkettával. Szzeretném eldönteni, hogy vajon érdemes-e megtartani, felcsiszolni és lakkozni, vagy felejtsem el, teljesen új burkolatot kell raknom?
Köszönöm a hozzászólásokat bontott tégla ügyben, a Gubacsi úton ma láttam egész normális téglákat is.
Egy másik témában is kérném a segítségeteket. A ház homlokzatán lesz vagy 40 m2 fenyőfaburkolat. Milyen lazúrt tudtok ajánlani, ami jól bírja az időjárás viszontagságait?
KM, nem megrovásként írtam, nekem vannak fenntartásaim a pótlékolást illetően. Azok a 70-es 80-as évek építőanyagainak mérésén alapult. Ma már azért ennél jobbakat gyártanak.
A határértékeket azért szigorítanám, mondjuk 0,3-ra...
A Wienerbergernél és a Póthnál elég nagy a választék színben, fajtában. A kérdés az, hogy teherhordó-e a pillér, hol van, van-e höszigetelési igény, stb. Ennek megfelelöen lehet megoldani.
Most épülő házam pilléreit szeretném szép felületü tégla formából kirakni.
Nem tudom milyen lehetőségek vannak, de a kőműves azt ajánlja, hogy kis méretű téglából rakjuk ki. A mészhomok téglát nem javasolja mert állítólag könnyen bekoszolódik.
Erre a célra megfelel a klinker tégla is?
Valami világos színűt keresek, de mindenhol csak vöröset látok...
Tényleg nem kötözködés, de az a meleg, ami visszasugárzott, az mehetett volna befele is a falba csökkenteni a fűtésköltséget, nem? persze ez nyáron meg hátrány is lehet ;-) nem egyszerű... én is üldögélős, természetkedvelő vagyok, ilyen esetben kiviszek egy polifoam-ot, 'oszt nekitámasztom a falnak ;-)
100 km? Így bizotsan 4000 Ft feletti lenne az ár. De miért kellene a gyárból vinni? Keresd a lakóhelyed szerint legközelebbi tüzépet vagy építőanyag kereskedőt.
Én PTH30+5cm PS-t választottam. Egy olyan érdekes, általam nem várt és senki által eddig nem említett előnyhöz jutottam, ami most boldogít engem.
Nevezetesen arról van szó, hogy az a "vékony" vékonyvakolat, a mögötte lévő PS miatt, olyan forróra melegszik január végén a napon, amikor árnyékban minusz két fok volt, hogy öröm volt a fal mellé ülni délután, hogy a kávémat ott igyam meg egy fenekem alá tett kispárnán.:-))))))
Vélem, hogy "hagyományosan" vakolt fal előtt nincs ez a "melegsugárzás", vagy legalábbis jóval kisebb.
Ez persze CSAK olyan embernek fontos, mint én, aki szeret kiülni "öregesen" endorfint zabálni.
hol szerzed te ennyiért a cementet? Én nagyon feketén 2300-ért tudtam szerezni magyart, de ez a vonal bedugult, a legolcsóbb hivatalos helyen is 2800-ért tudok csak.
nem az alapján kell dönteni, hogy melyik falnak hány tizeddel jobb az U értéke. ez valóban csak egy paraméter. A sok precizkedő számítást sokszor az dönti el. hogy pl. két közel egyfotrma tulajdonságú anyagból melyiket lehet olcsóbban, akciósan megkapni, melyikben van a kiválaszott kivitelezőnek esetleg nagyobb tapasztalata és mindazok a szempontok, amiket felsorolsz.
Az egész + hőszigetelés kérdésnek csak akkor van értelme, ha azt valaki komolyan veszi és az épület minden részletében konzekvensen végigviszi az alapfaltól, a redőnyszekrényig, ha racionalizálja a rossz használati beidegződéseket, ha megfelelő automatikát választ a fűtés szabályozásához, ha jól van méretezve az egész fűtési rendszer (sem alá sem főlé nincs méretezve, mert ez összefügg a kazán hatásfokával és igénybevételével.....stbstbstb)
Másrészt pedig nem lehet mindent számítással igazolni. nem egyszer találkoztam olyan fűtésszámlával amely egy régi, viszonylag rosszul hőszigetelt házból szármozott és csak jelentéktelen mértékben haladta meg egy hasonló nagyságú, másik, korszerübb falszekezetű ház fűtési igényét, nehéz lett volna számításokkal igazolni......
természetesen igazad van, a beidézett felsorolást csak azért csináltam anno, hogy a különféle szerkezetek összevethetőek legyenek, ezek a számok nyilvánvalóan elvi (és valóban egy leegyszerüsitett) számítás eredményei.
Pont ezért tettem fel a kérdést, mert laikusként nem akarok abba a hibába esni, hogy csak egy paraméter ("k")alapján döntök. Ezért szeretném tudni, hogy melyek a két rendszer előnyei/hátrányai. Aztán ez alapján el tudom dönteni, hogy nekem melyik paraméter a fontosabb. Kicsit úgy érzem magam, mintha 2 jó étel közül kellene választanom: az egyik szebben néz ki, de valamiért a másikról azt gondolom, hogy jobb az íze. Igazi érveket tényleg csak a "k" érték témakörében találtam, de például a hangszigetelésről csak egy elejtett megjegyzésre bukkantam a nikecellnél, amely kijelenti, hogy az egyértelműen nincs. Tehát a hangszigetelési értéket nem, csak a hőszigetelést javítja. Hőtárolási képesség a tömeggel függ össze, tehát ennél is a 44-es fele billen a mérleg nyelve. A "k" tényezőn kívül mi szól még a PTH-30+hőszigetelés mellett? Kevesebb hibalehetőséggel kivitelezhető hőhídmentes szerkezet? Nem szeretnék akadémikus vitába bonyolódni, "eccerű" építtetőként csak a tényeket szeretném megismerni, amely alapján az egyéni preferenciarendszerem szerinti döntést meghozhatom. És nem az alapján akarok dönteni, hogy a Baumitos szakértő szerint egyértelműen a PTH30+hőszig, a Wienerbergeres szerint meg a PTH44 a tökéletes... Tudom, ez a világ a marketingről és nem az igazságról szól, de azért néha lehet próbálkozni ;-)
Sziasztok! Keresek valakit aki tudna segíteni nekem: Úszó tolókaput szeretnék építeni magamnak, de nem találtam a neten erre sehol segítséget. Persze az általánosságokat már tudom. Tud valaki egy részletes ismertetőt valahol? Vagy küldene a kapualapról pár fényképet egy segítőkész úszó tolókapuval rendelkező nick privátban? Hálából belekarcolnám a nevét a kapualap betonjába.;))) Köszi jer
Ezeket azért soroltam fel, hogy érzékeltessem egy fal kiválasztása mindig a helyi adottságok figyelembevételével történö egyedi tervezési feladat. Általánosan kijelenteni, hogy pl. egy PT30+höszigetelés, vagy egy PT 44-es fal jobb, vagy rosszabb értelmetlen.
A "k" (U) tényezö csak egy részlet a sok közül. Értéke pedig egy adott falnál is jelentösen változik a hömérséklet és a nedvesség függvényében. Most egy OFF megjegyzés. Talán azért gyötrödik mindenki általában a "k" tényezövel, mert ehhez nem kell semmi szakismeret?
Véleményem szerint a winwatt súgójában van az eb hantja:
2. Fogalmak, adatok, összefüggések
2.1. Hőátbocsátás
2.1.1. A méretezés alapja a gyártás, az építés és a rendeltetésszerű használat során fellépő hatásoknak kitett anyag hővezetési tényezője. A méretezés során lehetőleg a felsorolt hatásokat tükröző mérésből származó adatokat kell felhasználni. Ilyen adatok hiányában az M.1-M.1.3. mellékletben közölt adatok és helyesbítő tényezők használhatók.
A különféle pótlékolások jelentősen lerontják (joggal, vagy anélkül, most nem vitatnám) a falak hőátbocsájtási tényezőjét.
Amit KM számított, az a sima, tervezési lambdákból összerakott fal.
Az igazság a kettő között, de akár a túloldalon:) is lehet. A friss téglapületeknél még a pótlékolt k (oppardon, U) felett is lehet a valós, a végleges meg a két érték között.
valószínüleg...., nem ellenőriztem, de nem is nagyon lehet, ha a paramétereket nem ismerjük (hőszigetelő habarcs, külső-belső vakolat....stb).
magam csináltam anno egy kis összeállítást, amit azóta jópárszor beidéztem már, mert egy időben állandó téma volt itt a topikban is az összehasonlitgatás.
-----------------------
lambda érték (minél kisebb annál jobb) bazalt, márvány = 3,5 mészkő = 0,93 terméskő 1.28-2.32 mésztufa 0,52 (összehasonlitásképpen a hőszigetelő anyagok 0,03-0,04)
a kőfal k értéke mondjuk konvergál a nullához (ez persze nem igaz, de a lényeg az, hogy nagyon rossz), pontosabban a hővezetési tényezője 1,28-2,32 (összehasonlitásul a vasbetoné 1,55, a km. téglafalé 0,72 a PS haboké ill. szálas hőszigeteléseké 0,03-0,04).
egy átlagos kő értéket válasszuk 1,5-nek (ez megegyezik a vb. értékéval is)
40 cm vtg kőfal U= 2,26 60 cm vtg kőfal U= 1,70 60 cm vtg kőfal + 3 cm höszig vakolat U= 1,27 60 cm vtg kőfal + 6 cm höszig vakolat U= 1,00
60 cm vtg kőfal + 4 cm DRYVIT U= 0,64 60 cm vtg kőfal + 6 cm DRYVIT U= 0,48 60 cm vtg kőfal +10 cm DRYVIT U= 0,33 60 cm vtg kőfal +12 cm DRYVIT U= 0,28
csak 2 rtg deszkázat - U (k) érték = 2,85 +10 cm höszigetelés - U (k) érték = 0,35 +12 cm höszigetelés - U (k) érték = 0,30 +15 cm höszigetelés - U (k) érték = 0,24 +18 cm höszigetelés - U (k) érték = 0,21
perlitbeton(400 kg/m3-es) perlitbeton (padló) 5 cm k = 1,79 perlitbeton (padló) 10 cm k = 1,09 perlitbeton (padló) 15 cm k = 0,79 perlitbeton (padló) 20 cm k = 0,61
----------- vb.fal 12 cm k = 3,59 vb.fal 20 cm k = 3,03 vb.fal 25 cm k = 2,76 vb.fal 38 cm k = 2,24
vb.fal 12 cm + 10 cm DRYVIT k = 0,40 vb.fal 20 cm + 10 cm DRYVIT k = 0,39 vb.fal 25 cm + 10 cm DRYVIT k = 0,39 vb.fal 38 cm + 10 cm DRYVIT k = 0,37
Kisméretű tégla 12 cm k = 2,72 Kisméretű tégla 25 cm k = 1,82 Kisméretű tégla 38 cm k = 1,37 Kisméretű tégla 51 cm k = 1,10 Kisméretű tégla 64 cm k = 0,92 Kisméretű tégla 90 cm k = 0,69
Kisméretű tégla 12 cm + 5 cm DRYVIT k = 0,68 Kisméretű tégla 25 cm + 5 cm DRYVIT k = 0,60 Kisméretű tégla 38 cm + 5 cm DRYVIT k = 0,54 Kisméretű tégla 51 cm + 5 cm DRYVIT k = 0,49 Kisméretű tégla 64 cm + 5 cm DRYVIT k = 0,45 Kisméretű tégla 90 cm + 5 cm DRYVIT k = 0,39
Kisméretű tégla 12 cm + 10 cm DRYVIT k = 0,39 Kisméretű tégla 25 cm + 10 cm DRYVIT k = 0,36 Kisméretű tégla 38 cm + 10 cm DRYVIT k = 0,34 Kisméretű tégla 51 cm + 10 cm DRYVIT k = 0,32 Kisméretű tégla 64 cm + 10 cm DRYVIT k = 0,30 Kisméretű tégla 90 cm + 10 cm DRYVIT k = 0,27
----------- B 30 + 0 cm DRYVIT k = 1,37 B 30 + 4 cm DRYVIT k = 0,62 B 30 + 6 cm DRYVIT k = 0,49 B 30 + 10 cm DRYVIT k = 0,34 -----------
POROTHERM 20 NF k = 1,24 POROTHERM 20 NF + 3 cm DRYVIT k = 0,64 POROTHERM 20 NF + 5 cm DRYVIT k = 0,49 POROTHERM 20 NF + 10 cm DRYVIT k = 0,30
POROTHERM 30 Objekt k = 0,69 POROTHERM 30 normál k = 0,71 POROTHERM 30 + 3 cm DRYVIT k = 0,47 POROTHERM 30 + 5 cm DRYVIT k = 0,39 POROTHERM 30 + 10 cm DRYVIT k = 0,27
POROTHERM 30NF + 0 cm DRYVIT k = 0,5800 POROTHERM 30NF + 4 cm DRYVIT k = 0,3671 POROTHERM 30NF + 6 cm DRYVIT k = 0,3102 POROTHERM 30NF + 10 cm DRYVIT k = 0,2367 (nem hőszigetelő habarccsal, kétoldali normál vakolattal, hőszigetelés lambda=0,04-gyel lett figyelembe véve !)
----------- POROTHERM 38NF + 0 cm DRYVIT k = 0,4258 POROTHERM 38NF + 2 cm DRYVIT k = 0,3317 POROTHERM 38NF + 4 cm DRYVIT k = 0,2716 POROTHERM 38NF + 6 cm DRYVIT k = 0,2299 ----------- POROTHERM 44NF + 0 cm DRYVIT k = 0,3467 POROTHERM 44NF + 2 cm DRYVIT k = 0,2816 POROTHERM 44NF + 4 cm DRYVIT k = 0,2371 POROTHERM 44NF + 6 cm DRYVIT k = 0,2047 -----------
YTONG 30 k = 0,40 YTONG 37,5 = 0,32 YTONG 30 NF = 0,40 YTONG 37,5 NF= 0,32 (nincs különbség a nútféderes/nem nútféderes között)
YTONG 30 + 2 cm DRYVIT k = 0,31 YTONG 30 + 4 cm DRYVIT k = 0,26 YTONG 30 + 6 cm DRYVIT k = 0,22 YTONG 30 +10 cm DRYVIT k = 0,17
YTONG 37,5 + 2 cm DRYVIT k = 0,27 YTONG 37,5 + 4 cm DRYVIT k = 0,23 YTONG 37,5 + 6 cm DRYVIT k = 0,20 YTONG 37,5 +10 cm DRYVIT k = 0,16
YTONG 30 + 2 cm hőszig vakolat k = 0,38 YTONG 30 + 4 cm hőszig vakolat k = 0,36 YTONG 30 + 6 cm hőszig vakolat k = 0,34 YTONG 30 + 8 cm hőszig vakolat k = 0,33
YTONG 37,5 + 2 cm hőszig vakolat k = 0,31 YTONG 37,5 + 4 cm hőszig vakolat k = 0,30 YTONG 37,5 + 6 cm hőszig vakolat k = 0,29 YTONG 37,5 + 8 cm hőszig vakolat k = 0,27
Köszönöm a válaszokat! Hellyel nincs gond, elég nagy a telek ;-)
44-esre azért már nem raknék semmit, több hő megy el az ablakoknál, födémen, mint amit az oldalfalon megspórólhatunk. Költségeket nézve a 30-as fal durván 1800-al olcsóbb, mint a 44-es, tehát ebből az összegből + a kisebb alapterületből adódó költségek elmaradásából kellene kijönni a szigetelésnek. Az üzemeltetés jó kérdés, éves szinten 10e forintos megtakarítás a fűtésen nem biztos, hogy indokolja a külön hőszigetelést.
Nyáron melyikben kellemesebb a hőérzet? Vagy ez az egész kérdés hülyeség és "kinek a pap, kinek a papné"? Nekem speciel tényleg a "becsomagolással" van gondom...
Bár lehet, hogy többet eliszok egy évben, mint ami a hőveszteség ;-))
Nekünk 38 Pthből épült és nincs rajta csak höszigetelt vakolat. Azért nem tetettünk rá semmit, mert azt mondják az okosak hamár pth-ből építesz akkor ne csomagold be a házat. Továbbá számításokra hagyatkozva a mostani árakkal számolva 20év alatt térül meg a szigetelés ára. Az okosak szerint....
Mivel jár az energia tanúsítvány? 2005. 05. 04. 17:16:03
Az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal (OLÉH) bizottságot hozott létre arra a feladatra, hogy kidolgozza a jövő januártól alkalmazandó energia tanúsítvány szabályait. A Hungarotherm szakkiállítást kísérő szerdai konferencián a bizottság egyik tagja, Osztroluczky Miklós számolt be arról, hogy hol tart a munka.
Házépítés elõtt állunk, a fal kérdésében kell döntést hoznunk: PTH44-es vagy PTH30-as + hõszigetelés. Röviden össze tudná valaki foglalni a két rendszer elõnyeit, hátrányait?
Szívem szerint idegenkedek a ház "becsomagolásától", de a 2. eset mûszaki paraméterei elég meggyõzõek...
120-150 Ft tényleg nagyon sok egy tégláért. Annyiért már lehet, hogy pecsétest is kaphatsz. Solymáron nemrég vettem téglákat, magyar címerest meg ezt-azt, de azokért nem sajnáltam az 1000 Ft-ot darabonként, nagyon szépek voltak. Különben nekem nagyon tetszik a bontott tégla burkolat, néhány régi pecsétessel feldobva. A kerítésoszlopokat is abból fogom csinálni, de nekem a tégla meglesz olcsón. Érdekes különben, hogy a bontott tégla manapság drágább, mint az új. Sajnos Pest környékén nem tudok kedvező árú helyet. Mindenesetre ha találnál akkor én azt javasolnám, mert nagyon szép tud lenni.
Azért is, meg megsérülhet, általában ez az elsö dolog, aminek nekitolják a talicskát, stb.
Minden olyan elöregyártott áthidalót, ami önállóan teherbíró nem szabad vágni. A PT10 és PT12 nem önállóan teherbíró koronggal vágható, a PT S teherbíró, nem vágható. Egyébként a beépítési útmutatóban benne van.
Az az elvetemült ötletem támadt, hogy pénz szűke miatt a házunkban található vasbeton lépcsőt egyelőre padlófilccel burkolnám le. Csinált már valaki ilyet, vagy hallott róla, hogy valakinek ilyen van? Egyáltalán meglehet ezt csinálni és ha igen, vajon hogy?
Bármi ötletet szívesen fogadok!
hello,
bontott téglát sok helyen lehet szerezni - legalábbis Bp. környékén -, ami biztos az a Gubacsi úton, a Mol kút után, egy teherautó-mosónál van. Ott folyamatosan van, kisméretű tégla 40 Ft, nagyméretű 60. Amúgy meg mostanában elég sokan használják, ezért a kivitelezők is tudnak segíteni, sokszor ezeknél jobb áron. Én a házunkhoz 15-35 ft között vettem vagy 10e db-ot. Solymáron is tudok helyet, ott a kicsi 35, nagy 120. (ez utóbbi nagyon drága!!!)
Terméskő burkolat vagy kisméretű bontott tégla. E kettő között habozunk, ezzel szeretnénk burkolni a homlokzatot kb. 130 nm-eren. Téglának indult, de eddig alig találtam forrást, ahol stabilan van, ott prdig 120-150Ft/db, ami azért durva. Ha valaki tud jó lelőhelyet, kérem segítsen.
Ekkor ugrott be, hogy esetleg lehetne terméskő is a burkolat. Valamilyen vékony csíkokra gondoltam, mint a kisméretű tégla, de amiket eddig láttam ezeknek is ökörára van.
Tudtok valami jó kőbányát, kőfeldolgozót vagy egyéb emberi árú kőlelőhelyet?
Stílusát tekintve valamilyen világosabb színre gondoltunk, mediterrán jellegű házhoz.
Nézetem szerint ebben a fórumban csak olyan magyarázatot szabad adni, ami egy nem szakmabeli építkezönek érthetö és hasznos. Ezért ezt az E gerenda dolgra egy példát mondanék.
Bizonyára mindenki látta/csinálta, hogy egy sodrott kenderkötelet úgy vágnak el, hogy elötte a vágás helyén körbebandázsolják. Ha ezt nem teszik, akkor a kötél vége mint egy rózsa szétnyílik. Hasonló a dolog az E gerendával is. A gerendavégeknél (ha elvágják az új végeknél) a belsö feszítés miatt a gerenda tengelyre meröleges húzófeszültségek keletkeznek és ezek a gerendavéget felhasítanák, ha nem lenne a vég kengyellel összefogva. A gyártáskor (csak régebbi rajzom van róla, lehet, hogy azóta részleteiben változott, de az elv nem) az E gerenda végeinél 75 cm hosszan "cikk-cakk" alaku vasalást alkalmaznak. A leírtak miatt ezt bántani TILOS!
A koszorúba bekötött bajuszvas más ügy. Ennek két fö szerepe van. Úgy lehet könnyen elképzelni, hogy a födémszél nem tud teljesen elfordulni a lehajláskor, a bebetonozás, a ráépített fal/ tetö a szabad elfordulást valamilyen mértékben (nem teljesen) akadályozza. Ezért a födém felsö síkjában (annak ellenére, hogy elméletileg az E gerendát kéttámaszúnak tekintjük) valamennyi húzás keletkezik. Ennek felvételére jó részben a bajuszvas, ha elmarad, akkor repedések keletkezhetnek. Másik dolog, hogy a koszorú külsö felülete (a ha höszigetelve van akkor is, de a mértéket így lehet csökkenteni) a napsugárzás hatására felmelegszik. Ez jelenthet akkora görbülést, ami a födém szélénél, föleg a gerendával párhuzamos falaknál, repedéseket okozhat. Ez korlátozható még a bajuszvasakkal.
Összefoglalva.
- Az E gerendát vésni tilos. (A belsö feszültségek miatt a kipattanó beton komoly sérülést is okozhat)
- A bajuszvasak fontosak, méretezendök, a számítás tervezö dolga.
- A külsö höszigetelés a födém repedéseire is hatással van, erre is kell számolni (megint kéne a fránya tervezö).
OFF. Ha valaki ezek megoldását a "Józsi kömüvesre" és a tüzépesre bízza, ne csodálkozzon, ha az ágyból a plafon repedéseit nézi.
Én úgy tudtam, hogy vannak a formák (3.00-6.60) és azokban készítik a szabvány gerendákat. Ha Te kérsz 1 6.30-ast, akkor az is a 6.60-asban készül, csak a vas ahhoz van méretezve és nincs végig kiöntve betonnal a forma. Ezért nem jó a kérdés, hogy hogy vágják ezeket, mert az "igazi" e-gerendát nem szeletelik.
Aztán majd Járókelő megírja, hogy is van ez a valóságban. :o)
Gondolod valami fusicuccot kaptam?:-) Igen, E gerendának vettem. Valaki írta azért nem lehet vágni mert a végein nyíróvasalás van. Ezért érdekel hogy akkor ezeket hogyan vagdossák. De akkor minek a bajuszvas?
A képen nem E gerendák vannak, bár lehet, hogy annak adták el. Sajnos halottam már, hogy E gerenda néven vannak "partizán" utánzatok.
Az "igazi" E gerendát darabonként gyártják és nem szeletelnek. A kérdésed arra utal, hogy nem tudod mi a nyíróvas, ha tévedek, bocs, de a magyarázathoz ez kell.
Na, találtam egy Strong&Mibet nevű gyárat, akik "EU" fantázianéven árulják a gerendájukat. Ezt írják: "FIGYELMEZTETÉS: Az "EU" jelű feszített vasbeton födémgerendák építési területen történő vágása tilos. Egyedi igény esetén a gerendákat különböző hosszúságban és egyedi méretben is legyártjuk."
Azt próbáltam írni, hogy neked szerintem nem úgy gyártottak, hogy bebetonozunk 18 m hosszú vasat, aztán vágunk belőle 2 db 4.80-as és 2 db 4.20-as darabot tetszóleges sorrendben, hanem úgy vasaltak, hogy a 18 m-es csík "rejtse" magában külön-külön 2 db 4.80-as és 2 db 4.20-as gerenda vasalását és ennek megfelelően vágtak. Bár a Járókelő által adott leírásban is tényleg tiltják a vágást és a gerenda végén kinyúló vasak bekötéséről írnak. "A gerendák végei nyírási vasalással vannak ellátva. [...] Ezért a gerendák végei nem vághatók, nem véshetők."
Kösz a linket! Felhívom őket hétfőn, van-e a környéken forgalmazójuk. Érdekelne a 7.20-as falközre való gerendájuk. Igaz, hogy duplázni és felbetonozni kellene, de megspórolhatnánk egy monolit gerenda vasalásának, betonozásának a ktg-ét, maceráját.
Nem. Teljesen standard gerendáim voltak. 6,6 4,8 3,6 2,4 Ez a lényeg! És ugyanolyan feszített gerendák mint amiből kiállnak a vasak. Szerintem a vasak nem a bekötés miatt állnak ki hanem az egyenként gyártott gerendáknál ott fogják meg a vasakat. Végülis mikor a gerenda megkapja a terhelést és kiegyenesedik a húzott vasnak az jól esik nem? De lehet hogy rosszul gondolom. Egyébként bajuszvasakkal kéne bekötni az e gerendákat.
Tudom nem kéne írnom úgy 10 éve vágtam e gerendát muszályból és még áll a ház ugyan már nem az enyém.
Rémlik. De van egy fontos különbség, ha jól emlékszem: Neked úgy gyártották, hogy az igényeknek megfelelő vasalatokat megcsinálták, beletették a formába és bebetonozták. Ezután vágták. Így a vasak végülis az adott hosszakra lettek kalkulálva. Nekem meg arról beszéltek, hogy pl. a 6.60-as fesztávra vasalt gerenda végéből vágjak le nyugodtan. Nem ugyanaz.
Persze egy dolgot itt sem értek. A Pfleiderer E-gerendáinak a végéből vasak állnak ki, bekötni a koszorúba. Ha neked utólag vágták a betont, nincsenek meg ezek a vasak. Mivel kötötték a koszorúba?
Én azért csak csodálkozok. :o) Vagy inkább el vagyok képedve. Mer'hogy azt mondja a kofa, jó a takarmánykukorica főttkukoricának, vigyem nyugodtan - hát istenem, mégiscsak rossz, kidobom. Egy ház födémje azért más tészta. Egyébként nyomottövről és ...övről beszélt és szerinte ebben a fajta E-gerendában mindkettő megvan (szemben a régi gerendákkal) és ezért lehet vágni. A 7.20-as fesztávú E-gerendáról van véleményed? Létezik vajon?
Ezt már pár hónapja kitárgyaltuk. Nekem is olyan gerendát hoztak ami gyártás után lett méretrevágva. Kérdeztem a szállítót milyen furi gerendák ezek, oszt mondja nem egyenként gyártják hanem jó hosszú szálakban és kötés után darabolják.
Miért csodálkozol, országos beosztású emmberek nap, mint nap mondanak hülyeségeket, aztán nem felenek semmiért. Ettöl függetlenül az E gerenda elöfeszített, a vasakban gyárilag feszültség van, amit a hossza mentén a betonnal való surlódása vesz fel. Ha lerövidíted, megvésed, csökken a surlódási erö, csökken a gerenda teherbírása, azon kívül balesetveszélyes a vésés.
Más kérdés, miért van az, hogy a hosszú ékezetes Ö és Ü betüt itt nem lehet használni?
Mondjuk az sem világos, hogy azt mondja a Pfleiderer, hogy 7.2 m belméretig használható a gerendájuk Egyrészt én max. 6.60-at tudok (ez a kisebb baj, nem értek hozzá), másrészt viszont ugyanazon tájékoztató 2. lapján már 6.60-as (6.84) a legnagyobb gerendájuk.
Akkor megfogtál. :o) Ha nem lehet vágni, akkor hogy állíthat ilyet egy komoly (Debrecenben talán a legnagyobb) tüzép szakembere? Ha a kőműves megteszi (a vágást) és utána baj van, a tüzép fizeti a javítást? Komolyan nem értem...
Ma megleptek: Azt mondja a tüzép, hogy az "EU" E-gerendát lehet vágni, mert alul-felül vasalt. Elég hülyén néztem, mert eddig az ellenkezőjét olvastam, de nagyon határozottak voltak. Ezek szerint változott a világ?
Ideiglenes kerítést csinálok. és vettem (nagyon olcsón) 2 m hosszú, 6 centis hegyezett fenyőfa cölöpöket. Ezeket vertem le fél méter mélyre, rá a 150-es drót, és kész. Ezek a cölöpök azzal a zöld trutymóval vannak átitatva, de ahogy nézem, éppen csak bele vannak mártva. Biztos nem nyomáson telített cucc, csak olyan egyszerű.
A kérdésem az lenne, hogy mennyit fognak ezek kibírni a földben? Jó lenne, ha 2-3 évig állna az a kerítés.
Hővisszaverő fólia közvetlenül a szarufára, fémes része kifelé, 3.5-es léccel leszorítva, erre OSB, alátétlemez, zsindely. Meg kell gondolni, hogy pontszellőzők lesznek-e vagy gerincszellőzők (utóbbi hatásosabb).
A hővisszaverő fóliát leszorító léc ne legyen folytonos a szarufán, érdemes méterenként 10 centi szünet, hogy oldalirányban is közlekedjen a résszellőzés. Ez különösen tetőtéri ablakok oldalánál! Persze beszellőző és kiszellőző kötelező (NEM 1.5 cm, legalább 3!).
A hővisszaverő fólia fent a gerincvonalon nyitott legyen, kb 10-15 centivel a gerincvonal alatt kell ABBAHAGYNI! Ha gerincszellőző lesz, az OSB-t 5 centivel a gerinc alatt kell befejezni, hogy még legyen hova szegelni a gerincszellőzőt, de ne akadályozza a kiszellőzést. Az nem baj, ha a tetőtér feletti padlástéri levegő EGYÜTT távozik a réslevegővel.
A hővisszaverő fóliát úgy érdemes lapolni, hogy a rajta esetleg keletkező víz (mitől?) csurogjon le az ereszig. De akkor az átlapolásnál össze kell ragasztani a fóliát, ne bújjon be a felfelé áramló meleg a fólia belső-alsó oldalára.
A hőfóliát KÉT párhuzamos léccel kell a szarufához erősíteni azoknál a szarufáknál, ahol az OSB-k találkoznak, így könnyebb az OSB-t odaszegezni, mint egyetlen léchez (elrepedhet!).
Ha a szarufa látszó alsó végén lambéria lesz felül, akkor a hőfólia a felső lambéria fölött induljon 8-10 centivel (beszellőzés). Nem szabad elzárni a beszellőzést (pl. madárrács OK).
Azért ha egy mai autót nem törsz össze, nem nagyon fog rohadni. Az autó legnagyobb ellensége a sózott út, illetve ha sár éri, mert azt szinte senki nem mossa le. Egy tetőt elvileg csak "tiszta" víz ér, szerintem ez nem olyan gond. Én csak attól félnék, hogy a nyári kánikulában nagyon felmelegszik a tető, jön egy zivatar és megrepedhet a hirtelen lehüléstől. De szerintem ma már ezt is meg tudják oldani.
telefonszámot nem tudok csa kvidékit. HA bemész az utcába a Bartók Béla felől, akkor kb 50 méterre balra van, tégláűkkal van kirakva az épüéet és kékek az ablakok.
Júniusi munkára keresek megbízható, nem méregdrága burkoló szakembert. Járólapozni, csempézni kellene. Ha valaki ismer jól dolgozó szakembert, akkor kérem, hogy dobjon meg egy e-mailel! Nagyon köszi!
A legnagyobb baj szvsz a felrakással van. Ha az ács betartja a gyári előírásokat, nagyon sokat bír a fémlemez. De láttam én már olyant, aki flex-szel vágta a Lindab lemezt:( Az nem fog sokáig kitartani rozsda ellen....
Ez úgy néz ki, mintha üvegszövet tapéta lenne. Kapni tapétás boltokban, barkácsáruházakban, de spéci ragasztó kell hozzá, úgyhogy kérjél hozzávaló ragasztót is a ha veszel ! Biztos drágább mint a papírtapéta, de jóval tartósabb is, és kevés előkészítő munkával felrakható.
Valahol a topik kozepe tajan volt hosszu beszelhetes teglak vagasarol burkolashoz. Vagy lehet hogy a szakertos testvertopikban, probald meg keresovel megtalalni.
>Persze nem értek hozzá, de ha abból indulok ki, hogy a legjobb kocsik fényezése se bírja 15 évnél tovább
Pl. kiindulhatnal akar ebbol is. (persze a 15 eves kocsikat nem tegnapi technologiaal csinaltak...) meg egy amugy jol szetrozsdalt gagyin festett kockaladan is ep mondjuk a teto, foleg kozepen. ;) Mig a rozsdasodas az osszesen ugyanazokon a helyeken indul, ahol alatta hegesztes van, meg mindenfele olyan korulmeny, ami a tetonel nem jatszik. Es ha az elmelet nem megnyugtato, tudtommal rozsdasodasra valami extrem hosszu garanciat ad a gyar. A felrakas speci technologia, amit korrekt modon kell elvegezni termeszetesen, ha az csinalja, aki a garanciat adja, ettol sem kell fajjon a fejed.
A hang millio tenyezotol fugg, pl. nalam az ereszcsatorna hangos mint az allat -- de ez nem a csatorna vagy az anyaganak a hibaja, hanem a felszereles mod kovetkezmenye, a fenti konyoktol esik a viz negy metert a csoben es raesik a lenti konyokre. Par fokos szofben kene felrakni es a csatazajt egybol csend valtana. Hogy egy membranon hogy keletkeznek a hullamok, emg hogy nyelodnek el, illetve a keletkezo hang merrefele tud terjedni nem kovetkeztetheto ki egy egesz masmilyen szerkezet hangjabol, aminek annyi a kozos vonasa, hogy az is fembol van. ;-)) Mint korabban emlitettem ehhez legalabb egy tenyleges lakohaz-tetot kene megnezni ami az ehhez illo tamaszto-rendszerrel es alatta levo szigetelessel van. Persze ha az a cel hogy az ember erdemi informaciot szerezzen es nem az, hogy a meglevo eloiteleteit megvedje.
Egyebkent van meg tovabbi lehetoseg si, az egyik hazon lattam muanyag "cserepet" pont ugy nez ki mint a Bramac, csak beton helyett muanyagbol van. Hogy hol lehet kapni nem tudom, talan erdemes lenne azt is megnezni.
A festese tutira koser, valami het reteg van speci modon felrakva
Persze nem értek hozzá, de ha abból indulok ki, hogy a legjobb kocsik fényezése se bírja 15 évnél tovább -főleg akkor, ha a szabad ég alatt állnak-, mert felpattog a festék és már rohad is az autó, akkor abban se nagyon hiszek, hogy ez tartósabb lenne.
Ráadásul pl. az autók fényezését a madárürülék igen rendesen le tudja amortizálni, egy tetőre ebből meg különösen sok juthat.
Sérülni is sok dologtól tud, ott van rögtön a felrakás, ahol a szerszámokkal is felsérthetik már az elején, vagy elég egy nem túl komoly jégeső...:-)
Azt, hogy hangos az ács mondta -és itt a fórumon is olvastam már-, de ha a redőnyünk tokjából indulok ki, ami szintén fémlemez, akkor nem lehet valami halk. Már ez is úgy tud zörögni ha esik, hogy szinte aludni se lehet -PVC-t tettem rá kínomban-, és ez csak kb. fél négyzetméter, akkor mekkorát szólhat ugyanez 200nm-en:-)
én elvitettem még a nyáron egy csomót, mert tele volt a vasúti töltésekhez használt bazalttal (nálunk is töltés volt korábban...). sajnos egy részét szétterítették, ami vacak, mert egy csomó termőföldet kell hozatnom a tetejére, és a fáknak mégy így is ásni kell majd külön gödröket. másfelől jó, mert sosem eshetett annyi eső, hogy járhatatlan lett volna a munkaterület, és a leendő terasz feltöltése sem süllyedt szinte semmit 1 év alatt...
Kopogast mas is mondta mint fenyegeto veszelyt, de ha van alatta hoszigeteles, fel kell fogja. Meg kene kerdezni olyat aki alatta lakik. :)
A festese tutira koser, valami het reteg van speci modon felrakva. Serulni meg mitol serulne, fenn van a teton, nagy egyenletes tablakban. A zsindelyt tuti sokkal tobb minden fenyegeti. Nem beszelve arrol, hogy ha vegigmegyek egy frissen epult "lakopark"-on az osszes zsindelyes haz milyen orditoan randa a tobbi kozott. ;)
Tetőteres a ház, és az ács szerint a Lindab eszement hangos ha eső esik rá. Továbbá nem nagyon bízom a fémlemezre vitt festék?? tartósságában, szerintem ezek a cuccok előbb-utóbb sérülni fognak, és onnantól egyenes út vezet a rozsdásodás általi végső pusztuláshoz. De leginkább a zaj miatt vetettük el.
Jelenleg palatető van a házamon megspékelve azzal, hogy a tartószerkezet fagerendás, így cserép nem nagyon mehet rá, mert az jóval nagyobb súly lenne a palánál. Így kizárásos alapon zsindely lesz. A pala mindenképp lekerül, mert parázok az azbeszttől ami benne van.
Az a kérdés, hogy milyen minőségbeli különbségekre kell figyelni a zsindelynél (pl. vastagság, anyag stb.)??
Továbbá érdekelne még, hogy OSB lap plusz alátétlemez mellé szoktak-e -kell e??- még külön hőtükrös fóliát is tenni, és ha igen akkor azt hova szokták (OSB lap alá vagy OSB lap és az alátétlemez közé esetleg)??
Én a kerítésemet és a kapumat (deszka) kezeltem Tetollal, ennek már 5 éve, gondnak eddig nyoma sincs. Viszont szép zöld :) Tanácsként annyit mondtak, hogy a gyerek azért ne nyalogassa amíg friss, később már mindegy, mert kristályosodik a "fában". Kibírták nyalogatás nélkül.
Sziasztok
itt biztos van, aki ert hozza... epitesi telket szeretnek venni bp-en, de eleg horror a telkek ara. a kisebb telek szinte ugyannannyiba kerül, mint egy nagyobb, viszont, amennyivel olcsobb, annyival rosszabb is. arra gondoltam, hogy keresnek egy masik embert, aki szinten telket akar venni es neki sem kell nagy telek (mert jo lenne neki is az ikerhaz megoldas) es közösen vennenk meg a telket. mik lehetnek ennek a buktatoi, milyen egyeb megoldas lehet a problemamra
köszi, baada
A hegeszthetö bitumenes vastaglemeznek, ellentétben a régi olvasztással ragasztott lemezekkel szemben az a lényege, hogy maga a lemez már szigetel. (A hagyományosoknál az olvasztott bitumenréteg szigetelt, nem a lemez). Ezért a lényeg pont az, hogy az átfedések hegesztése legyen tökéletes, a teljes közbensö felületet nem is kell megolvasztani, csak a rögzítés miatt.
Az átfedéseknél akkor jó a hegesztés, ha a megolvadt bitumen a lemez szélétöl 5-10 mm-t kifolyik, a müanyag fóliának teljesen el kell tünni. A megolvasztott átfedést folyamatos hengerléssel kell összenyomni és vigyázni kell, hogy a szél ne égjen meg. Ez föleg akkor fordul elö ha hibásan az átfedést utólag felülröl melegítik.
Az ellenörzés módja az, hogy egy 100-as szöget a lemez szélénél végig kell húzni és ahol a szeg be tud menni a lemez alá, ott javítani kell. Ha a leírtak szerint a bitumen nem folyt ki a szélen, akkor jobb új réteget készíteni, nem szabad átvenni, a víz a legkisebb tühegynyi hiányosságon is bejut..
A "hegesztések" viszont egy-két helyen 7-10 cm-esek, magyarul az átlapolodó lemezek közé "be lehet nézni", a felül lévő Villas-szalagot könnyedén meg lehet emelni, szét lehet választani.
Van valakinek ötlete, hogy hol lehetne a legolcsóbban zsalukövet venni (Leginkább Észak-Buda és környéke, de Bp. és vonzáskörzetében akárhol jó lehet)?
van egy téglaépitésü nyaralonk.kérdésem az lenne hogy, van e arra lehetőség,hogy kivül vmi fa lambériával befedjük mintha faház lenne?ez hogy oldhato meg?illetve kb. mekkora költséggel járna?
az égetett kerámia (csempe, vagy a WC csésze máza) akkor reped, ha alacsony a kaolin tartalma a hordozó rétegnek, mert ekkor más a mocorgásieggyütthatójuk, ill. más feszültségek keletkeznek bennük az égetés során.
A magas kaoli tartalom - ami a máz anyagával azonosan mozog- viszont kb 10-15%-os ( változó ) zsugorodást jelent az (elő!) égetés során, ezért magas a selejtarány a gyártásban, és nem igazán szereti ezt a gyártó :)
Szereti egy munkafázisban letudni a cuccot....
A "gres" lapoknál a 6 mm-es hasít, jó olcsó, de .....
A padlófűtésem kiválóan müködik, és az istennek sem reped sehol semmi..... :)))
A lapok, segédanyagok (ragasztó, fugázó anyag) minősége - természetesen flexibilis - nagyon lényeges!!!
Burkolunk Fóton is, ha kéritek, de ezek a kivitelezési árak kissé elavultnak tűnnek a minőségi munkák területén :)))
Ytongot használnak tégla helyett, gipszkartont még nem hallottam.
A hő ezeknél a betéteknél alulról felfelé száll inkább és így adja le a hőt, meg persze a csempe átmelegszik és az is sugároz (de nem cserépkályha mértékben). Nem tudom mekkora távolságot kell hagyni a faltól, nekem is majd csak a nyáron csinálják.
Kandalló a téma. Épített már valaki kandallóbetét köré körítést? Ahogy most látom semmi különös nincs benne. A kéménymegfelelőség és bekötés egyértelműen komoly dolog. Egy lábazatot, meg borítást kell készíteni. Hallomásom szerint kőművesek csinálják (nyilván alapvető fortélyok birtokában).
Kérdésem, hogy ha pl. bontott téglából raknám ki a lábazatot meg az oldalát, a tetőkúpot meg gipszkartonból akkor az aljához milyen kötőanyagot kell használni hogy ne repedjen szét?
Gipszkarton teljes mértékben használható?
Milyen egyéb olcsó, esztétikus és megfelelő anyagok építhetők még be?
Mekkora légrést célszerű hagyni az oldalfalak és hátlap mentén a megfelelő hőleadáshoz?
Adok egy számot, Nekem ő bontott sztem jó áron, a többit vele beszéld meg. 30/2663780. Esetleg hivatkozhatsz rám ugy hogy az Attila adta meg a számot a Margó Tivadar utcából...
Szerencsére az egyik szomszéd lebontaná a telekhatáron álló sufniját, és akkor legalább onnan nem kéne tartanunk a 7.5métert. Tök rendes! Látod Arabella, nekünk legalább a szomszéddal szerencsénk van. (Mi szerettünk volna oldalhatárra épiteni, csak mire beadtuk a tervet, az önkormányzat megszüntette ezt a rendeletet, úgyhogy most teljesen újat kellett terveznünk).
De, már megvan, febr. 1 előtt. Ezért nem nagyon merem bolygatni. A másik, hogy az ácsra bíztuk, csináljon valamit a bejárat fölé. Úgyhogy nehéz megterveztetni, amíg nincs meg az a "valami". Legalábbis, ha szeretnénk, hogy a terv hasonlítson a ténylegeshez.
Akkor viszont ha le tudod zongorázni az előadóval, hogy előzetes megbeszélés alapján, kicserélitek a beadott tervnek azokat a részeit az lenne a legjobb. Nincs plusz költség és nem kell még 60 napot várnod.
Ha ez nem megy, akkor várd meg az erdeti tervet és ha az jogerős lesz, csak utána ad be a módosítást.
Mi is módosítottunk még beadás alatt, igaz, hogy csak annyit, hogy társalgó helyett azt írtuk, hogy közlekedő. ( szocpol miatt) Fél szobának akarták beszámítani a bankba a lépcsőfordulót....
Csak a tető egyik oldalán lesz "kutyaól" a bejárat felett, de ha felülről nézzük, változik az egész. Oldalnézetekből is 3... Áfa-vissza csak akkor jár, ha febr. 1. előtti az engedély. Attól tartok, hogy ha most beadom a módosított tervet, akkor új dátummal kapom az engedélyt - bukjuk a 400e-t. Az meg nagyon nem kellene.
Bizony jól mondja a kartárs, a szakival kell egyeztetni, mindenesetre felxibilis fuga kell hozzá, padlófütést bíró ragacs és tényleg oda kell figyelni, hogy bírja a hőingadozásokat a lap is.
Azt mondták, hogy a dilletáció miatt a fuga mérete sem mindegy.
Egy példa: Mostani lakásunkba amikor mondtuk a szakinak, hogy kiválasztottuk a járólapot, akkor mondta, hogy ok. elmegyünk megnézni, mert ő nem rak le akármit, mert nem akarja, hogy majd kétségbeesve telózzunk neki, hogy nem lett jó.
Mit mondjak, másra szavazott a szaki:( de a vége :) happy lett.
Nekünk azt mondta az előadó, hogy azokat a homlokzatokat, alaprajzokat kell csak benyújtani, ami érintve van ( mondjuk nektek ha az egész tető módosul,akkor az egész kellene). Illeték 10 pénz. Amig nem jogerős addig az eredeti állapotnak kell látszania, tehát szerintem add be minél hamarabb.
Ahogy elnéztem -mivel nekünk padlófűtés lesz a szobákon kívűl mindenhol- úgy tűnik az ahoz való padlólap drágább. Ezzel megleptél, nekem még nem tűnt fel, hogy külön lenne padlófűtésre való. Igaz, nem is nagyon néztük még.
Hát igen. Ha a barátom nézné a mi burkolónk munkáját, a fürdőszobát mutatnám, milyen sz@r, ne kelljen neki. Ha az ellenségem, akkor a konyhát, milyen jó, hívja bátran. :o)
Milyen jó, hogy nekünk csak téglalapokat kell burkolni. :o) Többször hallottam egyébként jól burkoló* mesterekről, hogy a csempekiosztás nem az erősségük. Nehezen értem, hogy aki több éve foglalkozik ezzel, hogy tud annyira amatőr lenni. Vagy tisztább lenne, ha a megrendelőt megkérdezné, melyik falat hol-hogyan kezdje. Én, akárkit is fogadok meg, le fogom rajzolni, mi-merről-merre.
Jól burkoló alatt értem, hogy a lapok síkban vannak, nem csálék, fuga egyenletes szélességű... Nálunk a mostani lakás felét tökéletesen csinálta a "mester", a másik felét meg kimondottan szarul.
Nem feltétlenül (bár tényleg jó félni). A szomszéd lakásban dolgozott egy burkoló, simát 1200-ért, diagonált 1500-ért rakott és szépen dolgozott. A tulaj szerint egy helyen rossz helyen indított, de ez elkerülhető, ha megadod neki a honnan-hovát.
Arabella! Szomszéd miatt részvétem. A terv módosítás hogy megy? Én csak a tető felrakása után adnám be a módosított tervet (fene tudja még, hogy is lesz a kiugró), de az üi. ragaszkodna hozzá, hogy előre legyen beadva. Nálatok?
