Felbecsülhetetlen kárt okozott a román államnak pár borokhoz nem értő takarító. A Köztársasági Palota tisztaságáért felelők vödreiket akarták lerakni valahova, ezért kidobtak kétezer üveg romlottnak vélt bort. Valójában Ceaucescu egyedi borgyűjteményétől váltak meg.
Ceaucescu több ezer üveg, ritkaságszámba menő régi évjáratú borát dobták ki a bukaresti Köztársasági Palota takarítói. A takarítók felszerelésüknek kerestek raktárt, és úgy gondolták, a poros üvegekkel teli pince ideális lesz.
Féltek, hogy rosszul lesznek
Összességében mintegy kétezer üveg bort és valódi Cognacot dobtak ki. "Nem akartuk megkóstolni. Olyan régiek voltak, hogy attól féltünk, megmérgezne" - nyilatkozta az Ananovának a borokhoz látványosan nem értő takarítók egyike.
A tévedés akkor derült ki, amikor a palota stábja 621 üveg bort akart átadni egy gyűjtőnek, aki 45 000 eurót (11 457 739 forintot) adott értük.
A román bortanács elnöke szerint a kár felbecsülhetetlen. "Még ha rossz borokról lett volna szó, akkor is legalább 60 fontot (22 ezer forintot) érhetne darabjuk, csak mert a diktátoré voltak" - nyilatkozta az Ananovának. A takarítók szerint túl öreg, ezért bizonyosan romlott borok azonban "igazán jó borok voltak".
Négy csendôr meghalt, egy pedig öngyilkos lett vasárnap éjjel Nagybányán, a máramarosi állami archívumot örzô csendôrôrsön. A vérfürdôt egy fiatal kolozsvári csendôr követte el. Az ügyben tart a nyomozás.
Semmi elôzetes jel nem mutatott a tragédiára. Vasárnap este Vasile Sav tizedes, Gabriel Pripon és Florin Romonti kiskatona szokásos módon lefeküdni készült, Flaviu Pop ôrvezetô és Cristian Muresan maradt ôrizni az egység kapuját. Csendôrségi források szerint Flaviu Pop az elsô emeletet járta körbe, behatolt a hálószobába, és gépfegyver-sorozatot eresztett alvó társaiba. A sorozat mindhármuk számára halálos kimenetelű volt. Ezek után Flaviu Pop lement a földszintre, ahol Muresan tartózkodott. Utóbbi valószínűleg hallotta a lövéseket, ám nem jutott odáig, hogy megkérdezze, mi történt: Flaviu Pop ôt is halálosan megsebesítette. Az ôrvezetô tette elkövetése után magának is hagyott egy golyót, holttestét a Muresan fejetlen hullája mellett találták meg.
A közeli vendéglô 60 esztendôs ôre meghallotta a lövéseket, és kihívta a rendôrséget. A nyomozás szerint vélhetôen Flaviu Pop hozzájutott a raktáron lévô, titkos helyen tárolt lôszerkészlethez, egyébként a csendôröket nem látják el háborús töltényekkel. Az ôrvezetôt októberben sorozták be a kolozsvári megyei csendôrparancsnokságon, négy hónap múlva Nagybányára költöztették. A másik négy csendôr nagybányai illetôségű.
Most jöttem haza Csíkszeredáról: a környéken amerre csak jártam: egy hét alatt 1500 km. mindenhol építik a tiszta magyar városokba, falvakba az ősi /vadonatúj/ román templomokat, s melléjük nagy házakat, ahová románokat fognak százával betelepíteni. Így a templomaikkal és a betelepítettekkel erősen csökken a magyarság élettere. Felemelő volt egyébként, hogy a majd 100 éve elorzott területeken a 4. generáció-pici gyerekek, szüleik, azok szülei mennyire MAGYAROK!Minden lakásban a piros-fehér-zöld zászló, több helyen István király képe is. Csíksomlyón és környékén meg azt mondják, hogy hazatért István és az anyaország. Nagyon boldogok, erőt ad nekik. OVI is ott töltött egy hetet, Petru nem!
A román boszorkányokhoz csatlakozott Iliescu államfő is.
Mint korábban már beszámoltunk róla, a közelmúltban a román válogatott vezetői babonából nem engedték felszállni a válogatott gépére az egyik újságírónőt, mondván, ha nő utazik a csapattal, az nem tesz jót a fiúknak.
Most a román boszorkányokkal akadt gond, ezúttal a szerdai 2-2-es döntetlennel végződött Dánia-Románia találkozó játékvezetőjét, a svájci Urs Meiert átkozták el. A helyi sajtó szerint a boszorkányok elvették a sípmester fütyülési képességeit, valamint lábait lebénító átkokkal sújtották, és állandó lelki fájdalmat is ráolvastak. A boszorkányok egyébiránt azért vetemedtek a nemzetközileg elismert játékvezető megátkozására, mert - szerintük - a bíró több ítéletével is a dánoknak kedvezett, ráadásul, egy jogtalan büntetőt is megadott az ellenfélnek.
A találkozó után román napilapok közzétették Meier e-mail címét, amire az eltelt néhány nap alatt több mint 30.000 üzenetet kapott feldühödött román drukkerektől.
A szurkolók mellett Ion Iliescu államelnök is akcióba lépett. A politikus kijelentette, hogy csatlakozik a Román Labdarúgó Szövetség UEFA-hoz intézett tiltakozásához, amelyben szankciókat követelnek a svájci játékvezetővel szemben.
Bocs hogy beleszólok, de érdekes lehet a nevek eredetéről általánosan: Kálmán Béla: A nevek világa. Van benne néhány érdekes levezetés nemcsak a személynevek, de a helynevek vonatkozásában is. pl Erdélyről
Van még egy érdekes eredetű csoport.
A gyergyószárhegyi Lázár grófoknak annak idején sikerült megvesztegetniük a román névadó bizottság tagjait, ezért Szárhegy nevét a Lázár család nevére "fordították" vagy "ferdítették": így lett Lăzarea. :)))
A Hun vajon mitől kétségtelenül román helységnév?
Na meg egy Buda nevű falu is van a Regátban, a Bukarest felé vezető vasút mentén. :)
a/ teljesen szláv helységnév (pl. Ponor) 235 - 11%
b/ Ősrégi nevek, vagy olyanok, amelyeknek eredeté nehéz bizonyítani (pl. Déva a thrák "dava" szóból) 357 - 17%
c/ Német eredetű 68 - 3%
d/ Olyan nevek, amelyeknek román alakja az eredeti magyar névnek betűszerinti fordítása (pl. Munterece - Hideghavas) 194 - 9%
e/ Olyan nevek, amelyek a magyar név eltorzításából keletkeztek. Ezeknek a magyarban van jeléentésük, románul nem jelentenek semmit (pl. Csókfalva - Ciosfalau, Bő - Beu, Köszvényes - Chisinis) 858 - 41%.
f/ Kétségtelenül román helységnevek (pl. Hrugari, Hun, Luntani) 394 - 19%
(Forrás: Erdély statisztikája, közzéteszi: Dr. Jakabffy Elemér, kiadja a "Magyar Kisebbség" nemzetpolitikai szemle, Lugos 1923.)
Pontosabban: Gyulafehérvár = Alba Iulia (itt lefordították a "fehér" szót, és a "Gyulá"-t is majdnem. :)
Beograd Nádorfehérvár volt, de ez nem román lett.
egyébként az imént a chat.hu-n az erdély szobában utánanéztem a dolgoknak és valóban nem sok városnak van értelme románul,ritka kivétel például timisoara ami kicsi temest vagy mit jelent,de ez szerintem csak mesterségesen megalkotott név.
Hogy a Regátban a városok őslakói azok zsidók,jászok,magyarok és besenyők voltak az tény,a későbbi román invázió azonban kiszorította őket.Azonban ennek a beimerése micsoda sokkot okozna ha már azon felháborodnak ha azt monjuk hogy a székelyek nem elmagyarosított románok:)
például Segesvár-Sigishoara,Temesvár-Timisoara,Nagyvárad-Oradea,Kolozsvár-Cluj,Nagyszalonta-Salonta,Lugos-Lugoj,Beszterce-Bistrita,Máramarossziget-Sighetu Marmatiei,Szatmárnémeti-Satu Mare stb...
lehet látni ezeken is,hogy mind hallás után átvett nevek.
:))
Én is somolyogtam egyet az este bubbadioup olvtársunk alábbi 2 számonkérő beírásán.
Mert melyik újromán elvtárs venné ki Szentjobb település nevéből a melyik részt, mikor annak román neve (Sîniob) egyetlen egész, szétválaszthatatlan, és nem jelent semmit?!
Ugyanez a helyzet Iaşi esetében.
Az RMDSZ (vagy inkább UDMR) a megszokott keménységgel válaszolt:
Nyilatkozat
Mély felháborodással vettük tudomásul, hogy 10 képviselő olyan törvénytervezetet nyújtott be, amelynek célja a Románia közepén lévő megyék (Brassó, Fehér, Hargita, Kovászna, Maros, Szeben) újrafelosztása oly módon, hogy ennek következtében ne maradjon egyetlen olyan megye vagy megyeközpont sem, mely lakosságának többsége magyar.
A tervezet indoklása, amely hivatalos jelleggel bír, hiszen a törvénnyel együtt nyilvánosságra kell hozni, ugyanis annak hivatalos értelmezéseként kezelendő, azon túlmenően, hogy kendőzetlenül kimondja a célt (nevezetesen annak szükségességét, hogy a magyar többséggel rendelkező megyéket, illetve megváltoztassák a helységneveket oly módon, hogy azok ne utaljanak a lakosság többségének nemzetiségére), olyan megfogalmazásokat is tartalmaz, melyek oly módon értelmezhetők, hogy kimerítik azon vétségek vagy bűntettek tényállását, amelyekre a Büntető Törvénykönyv 166. és 317. cikkelyei, illetve a 2000. évi 137. számú sürgősségi kormányrendelet 19. cikkelye vonatkoznak.
Az indoklás „intoleráns magyar kisebbségről” beszél, amely a románság „ősellensége”, a tömbmagyarság létét pedig egy oly „betegségnek” minősíti, amelyet idővel meg kell oldani, és amelynek okozója az „új demokrácia, mely újranyitotta az agresszív szuvasodást”. E szöveget tehát inkább Románia Főügyésze, avagy az Országos Diszkriminációellenes Tanács kellene, hogy vizsgálja, nem pedig egy parlamenti bizottság, sajnos mégis egy Parlamentnek benyújtott, hivatalos okmánnyá vált.
Mindaddig tehát, amíg a Parlamentbe be lehet nyújtani olyan javaslatokat, amelyek a magyar nemzeti közösség felszámolására törekszenek, szükség van egy erős magyar képviseletre az ország legfelsőbb törvényhozó testületében.
Antal István –Hargita megyei képviselő
Asztalos Ferenc - Hargita megyei képviselő
Dr. Becsek-Garda Dezső - Hargita megyei képviselő
Borbély László – Maros megyei képviselő
Dr. Kelemen Atilla - Maros megyei képviselő
Dr. Kelemen Hunor - Hargita megyei képviselő
Kerekes Károly – Maros megyei képviselő
Kovács Csaba – Brassó megyei képviselő
Dr. Makkai Gergely – Maros megyei képviselő
Márton Árpád – Kovászna megyei képviselő
Ráduly Róbert – Hargita megyei képviselő
Tamás Sándor – Kovászna megyei képviselő
:-)
Egyébként nem tudom, azon elgondolkoztak-e valaha az Erdélyt/Partiumot eredendően román földnek tartók, hogy az ottani települések nevei - ahogy annnak lennie kell - magyarul szinte kivétel nélkül jelentenek valamit, utalnak valamire, de legalábbis könnyen kikockázható, miből lettek. Ezzel szemben az ottani települések nevei románul többnyire teljesen értelmetlenek. Márpedig ez csak jelent valamit, nem?
nevetséges
de az is, hogy itt van nekünk a nagy megyó, aki kustiban van, de a média is!
a hírtv pld. miért nem kérdezi meg, hogy a románul beszélő miniszterelnök úr mit kíván tenni nastase haverjával a jelenség ellen?
Ki kell tűzni a román zászlót a csíkszeredai magyar egyetemen
szeptember 9. 16:13
[MTI]
A Hargita megye prefektusa felszólította a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) csíkszeredai karának vezetőségét, hogy függessze ki a román nemzeti lobogót a székház homlokzatára, ellenkező esetben az oktatási intézmény 25-50 millió lejes pénzbírságra számíthat.
Lányi Szabolcs, az egyetem csíkszeredai karának dékánja a magyar nyelvű közéleti napilap hasábjain megállapította: baráti szóként értékeli a prefektúráról érkezett figyelmeztetést. A dékán hangsúlyozta, hogy a Sapientia-egyetem nem kíván törvényszegő, vagy egy újabb zászlóügy részese lenni.
Ez egy teljesen szimpatikus törvénytervezet, nem tudom, mi baj van vele. Esetleg még százalékban maximálhatnák a magyar nemzetiségűek számát megyénként...
Meg a román tévé a legjobb, amikor a bejelentkező riporternek "bona szera"-val köszön, a riport végén meg "mulcumeszk" helyett "mercí"-znek.
Dzsentrik...
Ja, állandóan ilyen faszságokkal vannak elfoglalva, ahelyett például, hogy egyszer a büdös életben összeszednék a pillepalackokat a nemzeti parkjaikból.
Jó lenne már egy olyan román törvény-tervezetről is hallani, ami mondjuk arról szól, hogy megyénként minimum öt használható közvécét kell létesíteni. (Akkor lenne 39+1 használható közvécé az országban).
Fasza. Az viszont nem izgatja őket, hogy Kolozsváron mi van az állam autoritásával. Persze világos, miért nem.
PS: javasolni fogom, hogy Méhkerék nevéből vegyék ki a méhet.
Törölné Kovászna és Hargita megyét a PRM
2003.9.9.
A Székelyföld területi-közigazgatási átszervezését javasolja a parlament állandó bizottságához benyújtott törvénytervezetében képviselők egy csoportja. A kezdeményezést aláíró 11 honatya többsége a Nagy-Románia Párt (PRM) tagja, de köztük van a szociáldemokrata Ioan Dorel Zavoianu és az ukrán kisebbség képviselője, Stefan Tcaciuc is. A jogszabálytervezet értelmében Kovászna és Hargita megyéket teljesen felszámolnák, Kovászna megyét Brassó megyével egyesítenék. Ami Hargita megyét illeti, a jelenlegi területet kettéosztanák: Csík-vidéket Maros megye egy részéhez csatolnák, létrehozva egy Maroshévíz központú megyét. Egy újabb megye jöhetne létre Udvarhelyszék és a Nagy-Küküllő vidékének egyesítésével, amelynek székhelye Segesvár lenne.
A tervezet továbbá arra vonatkozó javaslatot is tartalmaz, hogy bizonyos székelyföldi települések nevéből kikerüljön a "székely" jelző, így pl. Székelyudvarhely neve Udvarhelyre, Székelykeresztúrré pedig Keresztúrra módosulna. A jogszabálytervezetet kidolgozó honatyák indoklása szerint az intézkedésekre azért van szükség, mert a román állam autoritása jelentősen sérült a székelyföldi régióban.
