Tegnap újra főztem kajszi lekvárt, ezúttal szárazdunszt nélkül és újra híg lett!
Viszont a lábos alján amikor már csak kevés lekvár maradt és láttam, hogy nem fogja telibe tölteni az utolsó üveget, még tettem hozzá 3-4 evőkanál kristálycukrot és tele is lett az üveg. Másnap láttam, hogy ez az utolsó üveg lekvár szépen megkeményedett!
Úgy tűnik, hogy a cukor a titok. Minimum 30-35% cukor kell a lekvárba ahhoz, hogy megkeményedjen. Én 20%-ot szoktam tenni, mert annyi nekem elég és cukros is vagyok, de lehet, hogy a sűrűbb állag érdekében rá kell állnom a 30% cukorra. A bolti 50-60%-hoz képest még ez is elenyésző.
Elől a Venom, utána Baklava lenne a jegyzeteim szerint, de ez világoszöld. Aztán egy fonnyadt Baklava. Lehet, hogy igazatok van, a veteményesben pocok garázdálkodik. A füvön biztos, hogy vakond, napi 3-4 új túrás van.
A vakond nálam is nagyon elkezdett dolgozni, de az legalább csak esztétikai problémákat okoz, mert a pihenésre használt befüvesített területen építi túrásait, szépen keresztbe, átlósan.
A virágládáimat már ebből a szép, porhanyósított földből töltöttem meg, ebben fogom nevelni a saláta palántáimat... :-)
De én vagyok a hibás, én provokáltam ki.
A gyep alatt a talaj kezdett beton szilárdságú lenni a szárazságtól, nekiláttam intenzíven locsolni, elárasztottam a területet a kútból. Nem sok idő kellett, és már meg is érkezett a gilisztabányász... :-)
Az az elfonnyadt petrezselyem valószínűleg a pocok munkája, nálam már a teljes répa és petrezselyem ágyást likvidálta, már fel is ástam a helyét, és tettem bele uborkát másodvetésnek... :-(
Nálam is az volt a látható jel, hogy elfonnyad a gyökérzöldség zöldje, helyenként lyuk is látszott, amiből csak a levelek felső része kandikált ki.
Akkor lehet, hogy mégis pocok van ott. Nálunk van vakond a fóliában, túr is időnként, de a paprikák elviselik. Volt viszont olyan év, hogy kókadoztak, már valami betegségre gyanakodtam. Nem pusztultak azért ki, de néhány tő nem volt szép. Aztán mikor ősszel kihúzgáltam őket, akkor láttam, hogy némelyik tőnek alig volt gyökere, és határozott fognyomok voltak rajtuk. Ahhoz képest még nem is voltak olyan rossz állapotban.
El ne kiabáljam, mostanában nem volt, bár nemrég az egyik kedvenc bokrom félig elszáradt, és a tövében van egy nagy lyuk... Gyanús...
A cékla, egyéb vetemény még hagyján, az a legnagyobb bosszúság, mikor fák gyökerét eszi meg. Pusztult már ki emiatt pár fiatal fánk. Akkoriban a petrezselymet ősszel ki lehetett gereblyézni, az egész sort végigrágta és hatalmas krumplihéjakat takarítottam be.
Sok helyre ültettem hunyort, abban a reményben, hogy a mérgező növény gyökere zavarni fogja. Ez nagy valószínűséggel hülyeség, de kb. akkortól nincs ezzel gondom. Ártani mindenesetre nem árt, szép növény.
Pocok nincs, vakond van. Ami ugye nem eszik növényt. Csak furkál a paprikák alatt aztán csak azt veszem észre hogy bár reggel locsoltam délutánra menthetetlenül elfonnyad 1-1 tő.
A petrezselymem viszont eltűnt. Nem nyomtalanul, ott az elfonnyadt levél, rajta a gyökér csak lerágott csonk.
Már tavaly is nagy károkat okozott, kiette a cékla egy jó részét, a répát, és őszre még a csoporthagymámat is szinte teljesen kiette, végül még a frissen ültetett eperpalántáimnak is kiette a felét.
Idén már most erősen ritkítja a céklát, még a frissen kipalántázott fejletlen töveket is ritkítja, úgy néz ki, idén nem lesz céklám...
Nálatok nincs ilyen invázió?
Iszonyú, régebben legalább az inváziós évek után sokszor szinte teljesen eltűntek, de most már második éve tombolnak.
Kezd nagyon elegem lenni. Régen semmi nem kellett. Aztán elkezdtem komposztot használni, azóta könnyebb művelésű kicsit a kert, de a növényekkel egyre több probléma van. Nagyon kevés szerves trágyát is használok, leginkább kiáztatom és úgy öntözöm szét. Használok már tápoldatokat is. Van amit hetente, a kalciumot és káliumot plusszban. Volldünger tavaly volt rendszeresen. Lassan semmiből nem lesz semmi csak vizet hordom a kertre szakadásig.
A Ca hiánynak sök oka lehet, írtam már többbször.Én olyan hideg reggelekben megyek ki, hogy fázo, 5-kor-5 után. Akkor még korábban, hajnalban mit érez a növény. 7-8 C, és 40 C? Elég nehéz lehet....Megfázik a bibe, amelyik éppen ügyeletes....Ahiány már a biberfejlődésnél kialakul, a termésben benne fejlődik. Egy termés felődése 45-70, akár 80 nap is lehet. Fajtafüggő.
Bekeveredtem.... Az igazság az, hogy ezeket folyamatosan kell adagolni, a vieágzás megkezdésétől- a fagyokig szint, az eutolsó kötésig. /B, Ca, K,/ Egymásraépülnek, virágzás-terméskötés- termésfejlődés-szín-íz, aroma-szin/ Inkább többször kevesebbet, mint 1x-2x sokat. + sokat számít a NPK+mikroelemek a tövéhez- Ferticale, Volldrünger.Sajnos a kertiföldek, a meleg, locsolás mellett ez is szükséges.
Én adtam káliumot akkor mikor mondtad és ma is. Nem spricceltem, beöntöztem.
Szerinted az a pari ami még zöld vagy félérett és látszik rajta a zöldtalpasság, az meggyógyul mire beérik, vagy csak az újonnan fejlődő pari nem lesz zöldtalpas.
A nagyon gondos kalciumpótlás lombtrágyázásként nem hozott 100%os eredményt. Néhány fekete aljú pari most is van. Pedig kaptak rendesen.
Köszi! Akkor ma adok nekik. A többi parin nem láttam ilyet, de lehet, h. ezután jönne ez az elváltozás. Megelőzésképpen meglocsolom őket káliumos vízzel.
Egyébként talán egyszer kellett őket locsolni, mert szerencsére nálunk eddig volt csapadék. Igen, volt, hogy egyszerre sok is. Lehet, azért repedtek ki. Bár a többi parin ezt sem tapasztaltam.
A kocsány alatti részek- vállrész - jól mutatják a kálium hiányát. Ez a z un. "zöldtalpasság", - megvastagodik a felső része, nem pirosodik- sárgás-zöldes-halványabb piros szinben marad. Olyan, mintha nem érett volna meg, de nem is tud tovább érni, hiába hagynád. A húsa megvastagodik ezen a részen, keményebb lesz, illetve belül a hús világosabb, az erek-szövetek kemények. Ízetlen, kemény zöld-fehér marad a csumája. -
Én a trágyát műtrágyát nem sajnálom.... Épp ma öntöztem a fóliát volldüngerrel, pár nap múlva meg majd oldott kálcium nitráttal habár még nem látom szükségét de nem akarom megvárni a feketesedést. Az automatával ma készült 18 üveg bergeron típusú kajszi kompót. Megmos, félbenyom, mag kiesik, citromos lébe márt, üvegbe dobál, 1,5 csapott ek. cukor, felönt síma vizze,l automata 85 fok 25 perc.
Az én növényeim se igazán erősek, a régi fajtáimnak erősebb a szára. Ez is szempont, zsinórra vannak feltekerve, az Armira megrogyott, a többi szépen tartja magát.
Ezek itt folytonnövők, de a fölsőbb szinteken kevesebb a kötés. Lehet, hogy intenzív ellátás kellene neki, ami Tintusnál megvan. Itt kaptak komposztot, vizet adok nekik bőven, más nincs, ezekkel kell boldogulniuk.
A Baklava itt is szép kezd lenni. A Delicado-n sok kötött, úgy tűnik, nálunk a bocskor típusúak teremnek a legtöbbet. A régi bocskoromon is mindig nagyon sok van, az a fagyokig ontotta a termést. Pirosodó még itt sincs egyiken se, a Cahuna kezd kicsit színesedni és néhány paradicsompaprika.
Erősöm nincs, csak a díszpaprikáim, azokon még egyiken érik semmi.
Az enyém nem gömbölyű, ovális, kicsit nagyocska, még nem érik így az ízét nem tudom. A bokor nem nagy, azt hittem folytonnövő, de ez inkább féldeterminált eléggé nyiszlett növény, derékmagasságban megállt kb 6-7 paradicsom után nem nagyon akar se nőni, se virágozni. Még kacsolni se kellett csak a legelején.
Ha el nem felejtem holnap lefényképezem.
Baklavám is van, de nálam minden fehér paprika vacakul néz ki, 1-2 aprócska, vékonyka terméssel. A Venom viszont tele van, finom is, csíp is. A Delicado-ra vagyok kíváncsi, az elég ígéretes de még éretlen zöld.
A nagy kiszerelés miatt közösen rendeltünk. Tintus fogta öszze, rendelt, szortírozott, postázott. Nagy köszönet érte, nem kis munka volt. Reméljük, jövőre is bevállalja!
Valószínű azért nagyobb, mert valójában a Z. az F1-es, tehát a fogott magból az új növény valamelyik elődjére hasonlít. ---Én most neveltem először, 2 szemet kaptam. Bírják a szélviharok kiképzését, már 2 x sineztem-kötöztem vissza, vídáman él tovább, hozza a fürtöket. Viszont jó-jó, de pillanatnyilag nem nyerő.....nekem most vastag, s nem is annyira édes a termése, igaz elsőnek mutatta meg a piros bogyóit.
A vírusnak ellenáll. Optimális érettségi állapotban nagyon finom tud lenni, de az a tapasztalatom, hogy eléggé szóródik a gyümölcsök érése. Apró, és nem magvaváló, tehát lefoglalja az embert. Szeszélyesen terem; van, hogy tele a fa, van, hogy csak kevés van rajta.
A Penyigei (Nemtudom) szilva termése mennyire élvezhető frissen fogyasztva? Azon kívül, hogy nem magvaváló. Azt hallottam magas, 40%-os a cukortartalma.
Készűlök az őszre. Ládákba pikíroztam téli kelkáposztát, pár karalábét, kelbimbót. Vetettem a sikeres tavaszi salátákat, másodvetéssel mind jó. Vetettem a fodroskelből, /3 fajta/ mert a hőségben kinlódva megöregedtek, hiába locsoltam. Indítok egy adag levélpetrezselymet is, mert a mostani gyatra, majd szétpalántázom. A második csapat uborkapalánta kezd nőni, /10 tő / s 2 napja tettem poharakba, de már kibújtak /12 db/ . Kint semmit nem lehet elvetni, eltűnik,ködd előtte-köd utána.
Az orosz tárkony nagyra nő, de szerintem semmi íze. A francia tárkony filigrán növény hozzá képest, kényes is, télen könnyen kipusztul. De annak van illata, zamata.
Leírtam az előbb milyen módszerrel egyszerű lemérni.
Azt hogy szív-e levegőt, azt meg egy vödörbe, vagy hordóba engedve lehet látni (azon kívül, hogy szörcsög a kútcsőben is). Ha jönnek buborékok, akkor leszívta magáról a szivattyú a vizet. Mert kevesebb vizet ad a vízadóréteg. (de egy 85 méteres talpmélységnél ez ritkán fordul elő)
Inkább az a valószínű, hogy kiszolgált a szivattyú. Fel kellene újítani. Vagy újba kellene beruházni, ha kell a régi kifolyás mennyisége.
Ha elég ez is, akkor maradhat, amíg végleg be nem adja a kulcsot... fene tudja megéri-e a felújítás. Ha nem "neves" szivattyú, akkor inkább nem.
Tudni kell hány méterre van belógatva a szivattyú, és ha be van kapcsolva, akkor hová kerül a vízszint. Ha a vízszint alatt van méterekkel, akkor kezd elromlani. Ki kell húzni, és szerviz, vagy új.
Egy kötélre kötött (de rendesen, nehogy beszakadjon, vagy leoldódjon) méretes anyacsavart vagy bármilyen nehezéket, ami kényelmesen elfér a kútcsőbe kell leengedni, és fülelni mikor csobban . Majd visszahúzva lemérni a kiengedett kötelet.
Semmit nem számít milyen mély a kút. Az számít hol van az üzemi vízszint benne.
Ami annyit jelent, hogy járószivattyúnál hol áll egyensúlyba a kútba lévő vízoszlop.
A 85 méter egyébként lehet mély is, meg sekély is. Területtől függ.
Az meg hogy kevesebb víz jön, azt hogy kell érteni?
Ugyanaz a mélykút szivattyú van benne, ugyanazt az áramot kapja.
Levegőt is szív esetleg? Mert akkor lehet lentebb költözött az üzemi vízszint és nem ér bele a szivattyú. Ha meg nem szív levegőt, akkor lehet a szivattyúnak is valami baja. Előfordul, hogy valami mechanikai dolog miatt (pl elkopott a járókerék, szorul, stb..) kevesebb vizet szállít, pedig az van.
Az anyakajszi fájából nem lett cefre, az az első kertben van, nem pálinkafa. Két évig egy szemet sem termett, most 20 kiló körül adott. Ettük, csak ettük, meg eltettem 5 üveg lekvárt és 5 üveg felezett befőttet. a rekordja 85 kiló volt, akkor adtam el belőle.
már csak négy van, a lányom egyet elvitt ebből is vitt egyet
Holnap pecanap, azért is szedtem ma a viharos szélben. Du. 1-2 körül jövök be, akkor még lesz a kölyökfából is lekvár is meg befőtt is. Érdekes, hogy a kölyök (az öreg fa magonca) pontosan olyan ízű, mint az anyja, de kicsit kisebb és hegyesebb.
Néhány évvel ezelőtt a lányom hozta kis műanyag vödörben, kb 20 centis volt. Kiültettem a hátsó kertbe, mára ekkora:
A tárkonybokrom. mellette egy korai kolbásztök.
Még a mai napi fáradozásom: Kerepesen voltunk a kórházban, nejemet vittem vizsgálatra, majd hazatérve a viharos szélben szedtem pár kiló kajszi barackot:
Ez 22 kiló, az öreg kajszim magról kelt fiáról. Van még a fán 5-6 kiló, 20 kiló meg már szépen erjed a pincében.
Nálam is beindult szabadföldön a pari szezon. Egyen lőre csak esszük, és lecsóhoz hasnálom, de amit ez után nem győzünk megenni, azt befőzöm.
Tavaly megadta magát a tekerős paradicsom paszírozóm/darálóm. Kipróbáltam héjastúl-magvastúl a befőzést. Láss csodát, bevált. A héját abszolút nem lehet észre venni, a magot is csak akkor ha direkt figyelem. Mondjuk jól szétcsap mindent a turmixolóm, nagy teljesítményű. Az elrakott paradicsom nagyon finom, és pikk-pakk elkészül.
Tegnap kihasználtam a kellemes időt, és vetettem kevés zöldbabnak valót és pár szem uborka magot. Igaz hogy csak olyan magom volt már ami nem vált be, de késő ősszel bármilyen uborkának örülök, még ennek is. Ezek a hagyma helyére mentek, elég volt csak felkapálni.
A retek helyét ásni kéne, de olyan a föld mint a szikla. Tavasszal a hideg miatt lett későn vetve, nm is lett szinte semmi, most meg a szárazság miatt aggódok.
Azt főztem be, amit már nem tudtunk nyersen megenni, ez egyszerre nem sok. Megpucolva, egyben beraktam egy fazékba, szórtam rá gondolomformán cukrot, és fölforraltam. Aztán másnap hozzáraktam az aktuális megmaradtat, és újra forraltam rajta egyet. Ez így ment, míg volt annyi szamóca, hogy maradjon ki. Ekkorra szétfőtt, besűrűsödött, finom eperlekvár lett belőle. Belemertem kicsi (bolti ecetes tormás méretű) üvegekbe, az automatában kidunsztoltam, és kész. Még nem romlanak, nyilván nem is fognak. 13 ilyen kicsi üveg lett, ebből kettő nem zárt jól (nem lett homorú a kupak), azt megettük.
És jó nagy ablakai vannak a lakásban, ahol valószínűleg még macska sincs, ki tud használni minden ablakot.
Én csak egy fűtetlen szobában, a vécében (ott nincs fűtés) és az üvegházban tudok palántát nevelni, ott lassabban fejlődnek, hűvösebb van. Teszek alájuk ágymelegítőt, de akkor se olyan, mint egy fűtött lakás.
Ez a szárazdunszt biztos, hogy nem akadályozza a kocsonyásodást. A dzsemfix dolgoknál bizonyára tartani kell a rájuk írt receptet. Néhány napja 'gyümölcstortát' csináltam, ahhoz használtam erre árult port. Nem javasolták a forralását, és felhívták a figyelmet arra, hogy az ananász és a kivi bontják. De abban zselatin volt.
A ribizli kimondottan nagy pektintartalmú. Rokonát, a piszkét/egrest iparilag szokták is kocsonyásításra használni - mert saját íze nem sok van. A málna és a szeder is jól kocsonyásodik. A barack és a szamóca tud folyósabb maradni, ezeknél indokoltabb lehet valami adalék, bár én inkább kihajtom belőle a vizet. Nagy, lapos lábasban főzögetem. A sor másik vége a cseresznye és meggy. Ezekből nem csinálok lekvárt. A meggyet magozva, saját levében teszem el. Cseresznyém meg eddig sose volt eltenni való.
Azért az is számít, hogy te az ország déli részén laksz. Én március első napjaiban vetettem, már akad 1-2 paradicsom, paprika minden nap, de a befőzés még messze van. A Venomnak még kell vagy 10 nap, a Rapirez és a Palóc már adott 1-2 kóstolót.
A ribizli nagyon jól kocsonyásodik. És ha valaki nem úgy csinálja a szárazdunsztot mint én (minden üveg rögtön megy a paplan alá tűzforrón) akkor lehet, hogy nem is árt a dunszt. Van aki csak az üvegezés végén teszi be. Mondjuk akkor már mit se ér...
Ma épp csak felfőztem egy kis maradék feketeribizlit hogy tönkre ne menjen, fagyasztóba tettem. Mire kihűlt már kocsonyás volt.
Nekem van ribizliízem, semmi probléma nem volt a kocsonyásodásával. De. Sose használtam ilyen dzsemfix-izéket. A dunszt pedig nekem a száraz változat, ahogy a nagymama csinálta. Forrón üvegbe tölteni (én az üvegeket elő is szoktam melegíteni sütőben - ez már saját adalék), fejre nem állítok, hanem hamar be egy dobozba/ládába, és használaton kívüli ágyneművel, termo-pléddel, mieffélével körbeszigetelni.
Szebb időkben szederből csináltam nagyon sokat, az is kiválóan megkocsonyásodott. Megromlani pedig semmi sem szokott.
Szerintem teljesen felesleges januárba meg februárban paprikát meg paradicsomot vetni. Ekkor még nagyon rövidek a nappalok, kevés a fény . Én idén az első menetet március 2-án vetettem, az első paprikákat , A venom-t junius10-től, rezigót junius 15-től, a Baklavát 20-tól, a spencer parit junius 18-tól szedem.
Most már nagyon meg vagyok elégedve az erős almapaprikával -FREDDY. A bokrok is szépen erősödnek sok termés van .ürítem a vizet.A majd 2 literes dunsztos edényből 5 fér bele. A normál 0,75 literesből két emeleten 18 összesen. Lidibe vettem 3 éve azóta semmilyen tartósítószert nem használok. Befőttek, lecsók, kompótok stb.
"Az a mennyiségű trágya a 250 nm-re rettenet sok."
Köbö a négyszerese annak, ami kívánatos. De én is a vízre tippelek. Sokkal lentebb leírtam azt, hogy miféleképen lehet fillérekből csepegtetős 'locsolórendszert' készíteni - amennyiben nem zavarja a tulajdonost a PET-palackok és a sörös vagy üdítős dobozok látványa.
Nagyanyám mindig csinált málna-ribizli zselét. Adalék, dzsemfix nélkül, a ribizlitől kocsonyásodott. Azt nem tudom, pontosan hogyan, csak fogyasztója voltam, a passzírozás mindig visszarettentett.
Pont ezt nem csinálnám (a málna kell másra), az fölmerült bennem, hogy tisztán ribizliből esetleg megpróbálom, ha túl sok megmarad. De ha nem lehet dunsztolni, akkor inkább nem. Nem állítom fejre, utálom, mikor ráragad a fedél az üvegre.
Én is saját (több évtizedes) tapasztalat alapján jöttem rá. Nálam még a minden nélküli ribizlilekvár is elfolyósodott miközben a maradék szépen megdermedt. Azóta persze utánaolvasgattam és mások is megerősítették a tapasztalatomat. Tényleg felhívhatnák a figyelmet a zacskókon, hogy miért ajánlják a fejreállítás után a polcra helyezést, sok bosszúságot megelőznének vele.
(Az utolsó három kép az más, azt a dióburok fúrólégy miatt fotóztam.)
Apukámnak a kertje, neki próbálnék segíteni. Tavaly rendelt kb 20-25 mázsa érett marhatrágyát amit kijuttatott erre a ~250 nm területre. Ebből kaptak valamennyit a fák is.
Már egészen biztos, hogy a dunsztolás ölte meg a pektint! Mert ami a lábos alján kimarad lekvár, azt mindig pohárba teszem és berakom a hűtőbe, ennek mindig jó sűrű lesz az állaga. Azok lesznek folyósak, amiket 1 napig dunsztolok. Még egyszer köszi, hogy felhívtad erre a figyelmem! Mert már évek óta kínlódok a híg lekvárokkal és sosem tudtam mi okozta, mert szó szerint betartottam mindent. Csak dunsztolni nem kellett volna. De a DrOetker is ráírhatta volna a tasakra, hogy nem szabad dunsztolni azt a lekvárt, ami az ő dszemfixükkel készült.
Bocs, ha kicsit off, nem találok más helyet a kérdésemhez. A CSillaghegyi Fürdő kis oldaldombján fürtös megjelenéssel, mint a szőlőfürtok, a szőlőszemnél kb 3x kisebb kékes-lila bogyók teremnek.
Az egyiket üsszenyomtam, vérpiros leve van. Áfonya lenne? De kisebb. Kösz.
egy kis repedés látszódik de ez is a hibám mert estétől reggelig ment egyik éjjel a csepegtető. Hiába öregszem.spencertavalyról elvetett fóliás burgonya
Ez meg egy hiba mert minden évben első tőnek uborkát szoktam tenni a napégés annak nem árt idén a sor végére tettem sajnos meg is lett az eredménye. ezt a részt delelő után este 6-7 óráig süti a nap.
4kg sárgabarackhoz 1,2Kg cukrot 3db Otker 3:1 dzsem tartósítót 8 gramm citromsavat és 15g citruspektint tettem. kb 20 percig 82 C fokon főztem majd lassan beleszórtam a tartósító szereket. Kb 6 óra alatt megkeményedett
Most hallom először, hogy a dunsztolás lebontja a pektint. De könnyen lehet, hogy itt van a kutya elásva, mert minden mást pont úgy csináltam, ahogy le volt írva. Legközelebb nem dunsztolok.
A Bodor magját sok éve viszem tovább, őrzi az azonosságát.
Homár zöldbbab és felhasználás: mi a csőben sült sajtos babot szeretjük nagyon. Kuktában előpuhítom, aztán tejföl + tojás + reszelt sajt és sütőben megpirítani.
A dunsztolás nem kellett volna, a hosszú hőhatás bontja a pektint, olyan mintha nem is került volna bele.
Én piacon vettem kis barackot, forrázással hámoztam, a forrázás miatt szépen kiadta a levét, azt külön tettem. Dzsemfix nélkül 20 cukorral főztem 10 percig kis botmixerezés után. Még kellett cukor mert savanyú volt, még mindig savanyú, de 30 deka fölé nem megyek. Nem lett kemény a lekvár, de nem is folyik. A lehúzott héjakat kis vízzel felfőztem, botmixereztem és hozzászűrtem a levét a félretett léhez, jól megcukroztam, citromsavat is kapott, felfőztem és üvegeztem szörpnek. Ennek nem ártott volna a dunszt, de nem kapott, fáradt voltam elfelejtettem.
A cherokeet azért kedveltük, mert hagytunk rajta szebb csöveket, magnak.
Csak az elején kellett magot venni, egyszer.
A bodor magját eltehetjük, vagy hibrid és nem lesz olyan jó?
A család nagy babfogyasztó, a zöldbablevest úgy készítem, mint a nagyszüleim, igazi békebeli füstölt hússal, többnyire csülökkel.
Judit leírta a mai ebédet, röviden én is: 10 perces gyorsbab.
Ha nincs éppen eltéve füstölt lé, jó egy tenyérnyi füstölt parasztkolbász, 2-3 babérlevél, 1gerezd fokhagyma, pár perc alatt összefő. Míg fő, egy jó fej hagymát nagykarikára vágni, megsütni kevés zsíron, majd a tűzről lehúzva pirospaprikával keverjük.
Amíg a hagyma pirul, egy-két doboz vörösbab konzervet öntünk az alaphoz, egy ev. liszt, két ev. tejföl habarást kap.
Ecettel, vagy citrommal tálaljuk.
A hagyma feltétet használtuk krumpli főzelékhez, sárgaborsó és lencsefőzelékhez is.
A bab után frissen eltett baracklekváros palacsinta, görögdinnye. (lElőtte stampedli múlt héten főzött meteormeggy pálesz.)
Ha vaki nem akar konzerv babot, előző nap beáztathat szemesbabot, akkor a főzés tovább tart, de amióta megjelent a kereskedelemben ez a vörösbab konzerv, használjuk, több mindenre is jó. (babsaláta)
Elfelejtettem írni, hogy a cukor egy részét kispóroltam és csak 15% kristálycukrot adtam a kajszihoz. Mivel nagyon érett, édes volt illetve cukros vagyok...
Nekem kb. 35 éve a Bodor a fő fajtám.Kipróbáltam mellette sok másikat, többek között a Maxidort is, de mindegyik gyengébben teljesített. A Cherokee nekem keveset termett, és azok is nehezen feldolgozható, kunkori hüvelyek voltak. Most Rege van kísérletileg; kevesebb van rajta, kisebbek, és a fele levél már lepusztult róla.
Azonban: miután a jelenlegi helyre költöztünk, 2016-ban valami okból megint vettem boltban Bodor magot, és nem ismertem rá arra, ami nőtt belőle. Gyanaxom, hogy azért, mert nem is az volt benne. A zöldbab egyébként nem annyira szokott elfajzani, úgyhogy most éppen megint saját mag fogásán fáradozom.
Saját termésből főztem kajszi lekvárt és nagyon híg, folyós lett! DrOetker 3:1 dzsemfixxel, kilónként egy zacskót tettem hozzá, leírás szerint készítettem el, elvileg jónak kellett volna lennie. Mit rontottam el?
A lányom ugyanezzel a dzsemfixxel csinálta leírás szerint és neki szép sűrű lett! Igaz ő piacon vette a közepesen érett kajszit, én meg kertből szedtem a túlérett, nagyon puhát. Ráadásul 2 naponta locsolom a fát. De szerintem így is sűrűnek kellett volna lennie. 1 napig dunsztoltam is..
A Bodort valamikor vetettem, de csak annyi maradt meg a több kipróbálttal együtt, hogy valamiért ez se tetszett.
Én a Paulistát szeretem. Sok éve vetem, közben próbálgattam másokat is. Ma már nem kísérletezek, marad a Paulista. Már kétszer megszedtem, és van még rajta sok. Virágzik is. A későbbi szedések már kisebb csökűek lesznek, de sokáig van rajta és nagyon finom. Ma is zöldbab leves az ebéd, utána fokhagymás pirított csirkemáj hagymás törtkrumplival, káposzta salátával, utána szünet, majd görögdinnye. 😀
Nekem is a nagy mennyiségű tartósító miatt nem jön be a dobálós savanyúság. Én a dunsztolást is kihagyom. Savanyúság nálam hideg eltevés, és megvan pontosan grammra mennyi borkősav kell a tartósításhoz. Friss ízű és ropogós marad minden. Bár néhány éve csak uborkát rakok el, van amelyik üvegbe csípős paprikát is teszek.
Valahol lentebb leírtam, hogy anyukám milyen rezcipe alapján rakta el a sanyarúságot. Nem kell főzni, nem kell forrázni, csak összekeverni a lében a hozzávalókat és a steril edénybe helyezett alapanyagra kell önteni a levet.
55judit ha ezt tegnap irod,( és olvasom) nem kaszaboltam volna le a végeit.
TINTUS jol csinálod, a harag hatalom nélkül nem ér semmit. Uborkát bedobálosra csináltuk, almábol ma szedtem egy kis vödörrel, szintén dobálos.
Ma felszedtem a maradék vhagymát, felrotáltam a helyét, és krumplit ültettem . Ahogy olvastam, régebben "tarlo krumpliként"tették eleink ugyanezt.Karácsonyra csak lesz ujkrumplim :))
Nem fudom milyen íze lesz az Armirának, de nálam kis termetű a tő. Nem ellenálló, egyet ki kellett dobni mert sorban barnultak el a termések. Nem kalciumhiányos barnulás, a levelei is elszáradtak. Nálam még nem érik. Se paprika, se paradicsom pedig időben vetettem, ültettem. A sárga paprikáim megint vacakok, a hegyes erősek néznek jól ki, azokról már szedtem egyet-egyet. 3 f1 van, Rapirez, Palóc és Venom. Szinte egyformák.
3-4 naponta kell uborkát meg erős almát elraknom... már kezdem unni. Telhetetlen voltam a paradicsommal meg sajnáltam kidobni a palántát így aztán kissé sűrűn vannak.
Már többször olvastam, hogy a sütőtökről nem szabad levágni hajtást akkor se ha már túlburjánzott és mindenbe belefut. Azt javasolják, inkább fordítsuk vissza.
Én idén nagyon rosszul jártam a sütőtökkel. Sok pici tököt eldobott. Virág pedig csak 1 nőivarú volt rajta, az is akkor, mikor a hímivarú 1 se. Egyébként hímivarú rengeteg volt, még mindig van.
Áá, én kérek elnézést, tegnap ovtam az egészségem,ma meg idáig gondolkoztam, hogy nem-e volt ciki.Igy legalább kiderült, akár hivhatnálak "öcsémnek", 1 év+. Hát akkor ovjuk tovább,,,
Ha még utánaolvasol, biztosan találsz még hasznos dolgokat.
Mindenesetre ilyenkor a lombtrágya, ami biztosabban segít, a talajba adagoltat sokszor továbbra sem fogja tudni felvenni.
Nálam az egyik fajta nagyon érzékeny. Csak az az egy, az ágyásban lévő többinek semmi baja. Idén sokkal többet öntözöm, mint tavaly, és jobb a helyzet. Plusz kalciumot nem kapott, abban az ágyásban építési törmelékkel kevert talaj van, tehát csak az lehet a gond, hogy a növény nem tudja felvenni, az nem, hogy a talajban nincs elég.
TINTUS, frissiteni kéne az életrajzi adataidat. Véletlenül valahova tenyerelve elment a zindex, és visszajöve(tévesen) a nickedre kattintva láttam, hogy nálad megállt az "öregedés".Még nem is vagy nyugger:).
A vizsgált parinál is az a bibi , hogy az ültetésnél mindegyik megkapja a +trágyát és a meszet.A mellette lévö normál növekedésü lett. Arra is gondolhatunk, hogy a "génhiba" miatt(valamire rá kell fogni) nem tudta felvenni a kálciumot, és átment koktél pariba.
Ma felvágtam a szárát, nem láttam betegségre utalo elváltozást.Ezt ma vettem csak észre, vszinü kalcium hiány lehet?Emellet volt a kihuzott,ez tán rendben van. Még az összel kapott marhatrágyát, ill kb 25-30 cm mélyre tettem vakondhálot.Nagy gondot nem csinálok a hiány miatt , legalább kevesebbet aszalok.
Egyébként nagyon szép volt az az érett padlizsán, sokáig el is állt, szobadísznek felhasználtam. Dísztök helyett jó. Persze ha megbontjuk magszedéshez, akkor nem, de kibontani ráérünk akkor is, ha már kezd tönkremenni, a magok akkor is jók lesznek.
Egy díszubprkával csináltam ezt. Karácsonyra kaptam a barátnőmtől, ő virágboltban vette. Csíkos volt és tüskés. Egész télen szép volt, már szinte aggódtam, hogy sose fog tönkremenni, hogy szedek akkor belőle magot?! De tavaszra tönkrement, és sok csíraképes mag volt benne.
Az lehet a félreértés oka, hogy Nóra a magszedéshez írta az érettséget, nem a fogyasztáshoz. Természetesen a fogyasztáshoz nem kell megvárni a lila szín kifakulását, barnulását, de a magok valóban akkor érnek be. Egyébként én úgy állapítom meg a leszedhetőségét, ha egy hete már nem változott a mérete, akkor érettnek nyílvánítom, és leszedem. Persze a magja ekkor még nem érett.
Melegben a nagy szárazságban negyon erős a kártevésük. Bioban a fahamu segít gyéríteni, vagy a Mospilan + tapadásfokozó, mert a káposztalevelekről lepereg a permetlé. Azonban ha a kártevésük már olyan erős, hogy a fejképzódés sérült, nem érdemes, mert nem lesz egészséges feje a növénynek. Még lehet kései, őszi karaláb- kelkáposztát vetni, nevelni.
Nem viccelek, láttam. Persze lehet, hogy a mag hamarabb is csíraképes, nem próbáltam elvetni.
Nem tudom, hány töved van, de szerintem erkélyen nem érdemes magot fogni a padlizsánból. Visszafogja a további termések kialakulását, ha magot érlel, és a padlizsánmag nem olyan nehezen beszerezhető valami, hogy megérje. Ha különleges fajta, az persze más, de ha csak közönséges bolti magból nevelt lila, akkor nem.
Azt jól teszed, ha az elsőt nem hagyod megérni, ha időben leszeded, több lesz a termés.
Nem tudom, mikor kezdett fejlődni az a termés, de nem valószínű, hogy most már érett. Ha még növésben van, akkor biztos, hogy nem.
Ha elteszed a magot, érdemes még a nyáron próbacsíráztatást végezni, ne tavasszal érjen csalódás, ha nem kelnek ki.
Egy kis segítséget szeretnék kérni. Van pár karalábé és kelkáposzta palánták. Sajnos 2-3 hét alatt ilyenek lettek. Tudna valaki segíteni, hogy ez milyen betegség és még lehet-e menteni valahogy?
Csütörtök, péntekre jeleznek esőt, remélem nem csak jelzés marad hanem most már tényleg megkönyörülnek rajtunk az égiek.
Bár már felmerült bennem a gyanú, h a bibliai hét csapást éljük. Vírus, háború, menekült áradat, infláció, aszály, kéne még egy kis sáskajárás meg földrengés.
El vagyok keseredve. Egyetlen csepp eső se esett, le se hűlt az idő, reggel fél 6-kor 21 fok van, tegnap, tegnapelőtt 19 volt, ilyenkor szoktam hűteni a lakást. Alakul a sivatag.
Én a gyökérnyaknál látok problémát, legalábbis a foto elég barna, problémás részt mutat. Majd a száron fölfelé olajzöld foltokat is lehet látni, a fertőzés húzódott fölfelé. Valami gyökérnyakigomba - talajgombás fertőzés indíthatta el, már a levélpöndörödés az a vég. Ez nem lehet azonos a melegtől való kanalasodással. Érdemes lenne felvágni a főszárat, hosszába, keresztbe is , mit mutat? Milyen talajban volt, mit kapott a tövéhez? --bár ezek már semmit nem változtatnak, de így lehetne beazonosítani.
Nálunk fajtafüggő a pödrődés. Van, amelyik erősen pödrődik (főleg az alsó levelek), van, amelyik egyáltalán nem, egymás mellett. Mindegyik normálisan terem.
Mi lehet a baja? San Marzano ,mellette lévönek normális a növekedése, ez+2 db maradt ilyen csökött.A gyökérzet normális, alevelek pödröttek, melegtöl vagy virus?
38 fok van. És azt mondta a meteorológus, hogy ide már nem jut jelentős eső. Pár mm semmit se ér. Péntekem a lányoméknál (10km tőlünk nyugatra) esett tűrhető eső, ide már csak pár csepp jutott.
Kell egy zárható étkezési hordó, abba elkészíteni a lét és ahogy terem belethajigálni az alaposan megmosott csemege méretű uborkákat. Nagyjából ez a lé. Én még teszek bele mustármagot 2 cs, marék fiatal meggylevelet, friss szőlőlevelet. Felforralás után hagyom kihűlni, hideg helyen, pincében tartom.
Minden bokor terem..... ez volt az első szedésem a padlizsántövekről. Sharapova és Kecskeméti lila. 5-5 tő, 5-5 termés. Lemértem, 80-85 cm magasak, s Y elágazással tele vannak virággal és oldalhajtásokkal.
Én mindíg kivárom míg kinn lehet indítani az uborkavetést (amikor a gyomok is beindulnak igazán...)
Húzok egy sort, 5-6 m, és abba az előző év idényvégén leaárazva vett magot szórok. (Már drágul, mert 100 Ft volt egy zacskó.) Rajnai fürtös, Kecskeméti keseredésmentes, meg még valami ilyen. Kelés után kiritkítom arasznyira, vagy ha kimaradt, átültetem. Közben csinálok támot, 2m magasat.
Most kezdtek teremni, napi 1-2 kiló csemegeubit szedünk le, persze mindig marad túlméretes, az megy kovászolni és salátának. Kb 1.20 nál tartanak az indák, néha ritkítani kell. Virág van bőven, ha nem üt be valami vész, idén is megtelik a 60 literes hordó. Permetezni nem kellett, napi háromszor kapnak langyos vizet a tövükre egy időzítő által. A zöld poloskákat nagyon figyelem, reggelente begyűjtöm őket igy alig van károkozás.
Én sok hibridet kipróbáltam, nekem a Mohikán, Perez 20 éve jó volt, de annál sokkal jobb hibridek vannak. Idén van Tétényi, Charlotte, Levina, Restina. Mind nagyon jó, bőtermő hibrid. Meg van Joker salátának.
Már többször írtam, hogy lényegesen jobb, biztosabb , egyenletesebb termést adnak a csak nővirágu, partenokarp fajták. Kereső kiadja a fajtaneveket, saját döntéseddel választhatsz- Petikert kiskiszerelésben is tart pl, de számtalan lehetőség van. Még most is érdemes vetni.
Nem értem én sem, hogy mi a bánat van az uborkáimmal. kb öt év kihagyás után tavaly a fóliában próbálkoztam termelni.
Akkor írtam, hogy több száz 2-3 centis uborkát adtak a piacon vett palánták.
Idén ültettem piacit,, kecskeméti linét, meg ezt:
ez tökéletesen úgy terem, mint a képen, sok virág, eddig két uborka.
A piaci meg a Nagyrédei eddig adtak egy üvegre való kovászolni való ubit, ami most éppen elkészült.
Régebben a kert másik oldalában termeltem ubit, a lábszomszédtól kaptam a magot, a következő évben a saját magról palántáztam. Termett mint a bolond, egy része támon, nagyobb része a földön futott, a gyerekeim is hordták, annyit termett a 10-12 tő.
Talán írtam, hogy a szomszédban egy nyolcgyerekes kiscsalád lakik, miattuk költöztettem át a konyhakertet 25 méterrel odébb.
Tudtok ajánlani valami biztos fajtát jövőre? Az sem baj, ha hibrid.
Valami hasonló okok - lehetőségek miatt cserélem le végig a vetőmagokat. Biztam a jobb magyar fajtákban, rendeltem, dolgoztam vele éveken keresztül egyre gyengébbek lettek. Elkorcsosodott paprikák, méteres lapulevelek káposztafejek nélkül, derékig érő karfiol, még novemberben sem jelent fejkezdemény, gombásododó keserű salátalapuk, tönkrement uborkatövek tele csak fiúvirágokkal.....stb. Most igérkezik - mutatkozik a bővebb termés mindenből.....
Szomszédoméktól kaptam 5-5 db káposzta, ill. karfiol palántát. Azt mondták, a kanizsai mg-i boltban vették a magot. Holland, szemenként számolják ki, és 50 db-os kiszerelésben lehetett megvenni kis zacsiban kiszámolva. A lényeg: A káposztákat már levettem, majdnem elérték a 2 kilót. A karfiolok közül ma vettem le az elsőt, de a többi is hasonlóan alakul. Hihetetlen. több mint 2 kiló! Nem gondoltam, hogy ez lehetséges. Örültem, ha őszre megnőnek közepesre, némely nagyobbra.
Pontosan így van. A barnára főzött baracklekvárnak már se íze, se bűze. Már gyerekkoromban utáltam. Akkor szerettem meg a baracklekvárt mikor férjhez mentem és megkóstoltam az anyósomét. Ő csak pár percig főzte, gyönyörű sárga, illatos volt. Ez a 70-es évek elején volt, még a dzsemfixek sehol se voltak, csavaros tetők is csak elvétve, szalicilt használt két celofán közt tartósításra.
Mi azt szeretjük, ha megmarad a meghámozott, félbevágott barack húsa, amit alig főzök, forralok fel, csak forrás után rottyan egyet. A cukor az mindig változó, fajtától, érési állapottól függ. / Ezt nagyon szerettem vajaskenyéren/, most sütemények, palacsinták kenceficéje. Bocsánat, de a barackot nem lehet sűrűre- keményre főzni. /csak adalékkal lehet keményíteni/ Minél tovább kerül főzésre /hogy " sűrű " legyen, meg "elálljon", az egyre rondább, gusztustalanabb barna- sötétbarna színű lesz. Az aranysárga színű őrzi meg az igazi zamatát, színét, igazi barackillatát......
Finomabb is a hámozott barackból a lekvár, a színe is szebb. Ha lusta vagyok vagy időm nincs akkor nem hámozom, de az az igazi. És akkor tudok barackszörpöt is csinálni, szépen lecsöpög a leve. Nem mintha nagy szörpösök lennénk, még az unokák is a vizet isszák szivesebben, de azért pár üveggel elfogy.
ok, koszi lanyok. en meggyozheto vagyok, mint laikus konyhatunder :) alapvetoen nem szeretek sem cukrot hasznalni, sem mindenfele mas izebigyot (lasd vegeta). nalunk a husleves mindig dugig van zoldseggel, egyszeruen nem latom ertelmet a vegetanak, ami raadasul mindenfele benzolatokat is tartalmaz. vettem mar a piacon normalis szaritott, apritott zoldseget egy kosdi hogytol az itteni piacon, de a zasszony nem hisz benne. szoval rahagyom magam, hagy mergezzen :)
Lúgos, sötét barna (nem homok)talajba ültettem. 2x kapott áprilisban Amalgerol-os kezelést -8 fokos fagy miatt, és 2x kapott Agromaster 19-5-20 műtrágyát (kb.1- 2dkg/folyóméter) sorok közé szorva majd bekapáltam. Márciustól hetente 1-2x locsoltam a szárazság miatt. Idén ültetés előtt bolti komposztált marhatrágyát is kap majd.
Én nem érzem egyenízűnek az ételeket. Amit én használok, csak egy kevés zöldség pluszt ad az ízhez. Természetesen nem teszek mindenbe, és amibe igen, abba más is kerül.
Persze. A Volldünger nem mérgeket tartalmaz, hanem ásványokat. Ami a felszínén marad lemosod, amit felvesz, azt szerve ásványokká alakítja ami a mi szervezetünkben is képes hasznosulni.
1. Talán mert főzve jobban előjön a savassága, azért kell bele kevés cukor.
A fügét se tudnám elképzelni lecukrozva enni frissen. Főztem belőle lekvárt több féle ízesítéssel, de cukor nélkül, mert hogy egy csepp savassága sincsen, csak édes. Viszont tavaly kipróbáltam hogy kilónként adok hozzá 1 ek cukrot, és hihetetlen, de finomabb lett. nem lett túl édes, pont finom.
2. Bár nem főzök marhahúslevest, de igen, mindenféle húsleveshez és sokféle zöldsélgleveshez is illik a vegeta. Legalább 20 éve nem veszem a bolti vegetát mert dugig van adalékkal, ízfokozóval, de a bio boltos csupán szárított zöldségeket tartalmazót igen.
Főve sokkal jobban előjönnek a barack héjában rejtőző savak, amit nyersen nem is érzel. Elég vad savak ezek, a finom, illatos barackaromát is elnyomják.
Olvasgatom a Volldünger Linz leírását, és azt írja, hogy nincs várakozási idő. Ez akkor is érvényes, ha lombtrágyaként permetezem, és rámegy a termésre?
Kint a kertben, üstben lehet egész nap főzni. Nem lesz meleg és gőzös a konyha és nyugodtan telepöfögheti a környezetét. Igen, városban, lakásban ez nem megy. Hogy hitvány szokás-e, nem tudom. Én nagyon szeretem azt a megcukrozott, kicsit híg dzsemet. Valószínűleg kevesebb cukorral is ízlene, mint ahogy én tanultam, de valamennyi szerintem jó bele.
És nem cukrozom sem a túróstésztát, sem a zöldborsófőzeléket.
Szerintem a baracknak több a leve, mint a szilvának, nagyon sokáig kellene főzni egy üstnyi lekvárt, de valószínűleg nem lehetetlen.
koszi judit! en tovabbra is akadekoskodnek. ha meg tudom enni a farol lepottyant barackot, akkor miert kell a fozottet cukrozni? hisz ott meg jobban koncentralodik. a zasszonnyal szoktam morogni a 3in izebigyo fixben, hogy hagyja mar el az egyik evben, de nem tudom meggyozni :) mondjuik o kepes vegetat is tenni a marhahuslevesbe. lattatok mar ilyet?
Nem attól függ hogy kell-e a lekvárba cukor vagy nem, hogy miben főzik. A sárgabarackba szerintem mindenhogy kell egy kevés, mert savas gyümölcs ha érett akkor is. A besztercei szilvába nem szoktunk cukrot tenni. Régen jó érett szilvából rézüstben főztük 12 órán át.
nem lehet rossz, de en nem ilyenre vagyom. sosem ertettem, de mivel meg nem foztem magamtol lekvart, nem tudom elkepzelni, hogy milyen lehet egy jo, erett sargabarackbol mindenfele cukor nelkul lekvart fozni. elvileg mukodnie kell, ahogyan az erett szilvabol is. aki meg cukrot tesz bele, az ugyis gazember, mert azok a turostesztat meg a zoldborsofozeleket is cukrozzak.
halvany emlekeim szerint, ha ustben fozik a gyumolcsot lekvarnak, abba sosem tesznek cukrot. ez ilyen varosi hitvany szokas lehet.
Vannak olyan cserepeim, amiben nő valami növény, de nem tölti ki, oda majd dugdosok ilyen kis hagymákat. Így nem foglal plusz helyet, és azt látom, hogy kihajt-e vagy sem.
Ennyi vacakolást nekem nem ér meg, így nyár közepére már elegem van a fedeles dobozokban növögető mindenféléből. Nem is biztos, hogy jobb. De Te megpróbálhatod így is, úgy is.
Nem inkább papírlapon fedeles dobozban kéne csíráztatni? Én lehet hogy ezt teszem. Csírás állapotban ki lehet ültetni, és a gyökérzete nem lesz háborgatva mint a cserepes csíráztatásnál. Nem?
A tavalyi tapasztalatom szerint azért, mert a végeredmény egy marék, friss, ropogós, jó ízű gyufaszál lesz. Vagy hurkapálcika. Teljesen mindegy, de fogyasztásügyeleg élvezhetetlen, kemény, szálkás, meg minden baja van.
Csak egy javaslat... A zöldbab előfőzve és kovászolva k***a finom. Tegnap raktam el és ma már fogyasztható (beledobtam az uborkák közé, egypár maréknyit).
Tavaly kisebb hagymákat ültettem mint amilyeneket felszedtél és 0,4-0,5 kg-os elefánthagymám is termett. Vagyis a nagy kincs azok a nagy hagymák. A legnagyobb elefánthagymán még 7-8 db kis hagyma is volt.
Én is a gerezdes szaporítás híve vagyok, de idén csak néhány nagy gömböm van, jövő nyárra lesznek gerezdek, de még akkor is csak legfeljebb megkóstolom milyen az elefánthagyma íze, az új gerezdeket elduggatom. De idén feltétlen ledugom a kis hagymákat is, érdekel mivé válik.
A nagy gömbökből hogy lesz gerezdes fej? Körötte jönnek gerezdek ez meg elsorvad, vagy ez gerezdesedik meg?
2 évben nem vetettem perui földicseresznyét, mert utolsó évben már szinte nem volt ehető szem a kukacok miatt. Előtte is előfordult 1-1 szemben. Most ismét teszek 1 próbát, nőnek szépen. Azt sajnálom csak, hogy valamikor 2 félét adtál 1 kisebb és 1 nagyobb szeműt. A nagyobból véletlenül nem tettem el magot, pedig az volt a finomabb. Nem azért írtam le mert kérni akarok, ebben a forróságban nem ültetek csak 3 szálat, arra meg elég a kis szemű. Nem győzöm az öntözést. Ezért nem lesz 1 szem kopasz kiwi se, és erősen hull a datolyaszilva is. De szerencsére a fügét nem kell locsolni és már érik, idén se maradok gyümölcs nélkül. Május közepétől mindig érik valami.
Talán kipróbálom. Előbb ki kellene szedni, aztán helyet kell találnom, hová is dugdossam ezeket.
Egyébként én már feladtam a kis hagymákkal való szaporítást, soha semmi nem lett belőlük, és elég is annyi, amennyi az elültetett gerezdekből lesz. De kíváncsi vagyok, hámozva sikerül-e.
Nem az van hogy szeretném vagy nem, hanem hogy szükséges-e, nem-e árt neki. Ha kell leszedem, ha nem kell, csak beáztatom. Most még nagy kincs, nagyon féltem, mert még kevés van. Ha sok lesz, bátrabban kísérletezek majd vele. 😀
Nálunk én vagyok a bevásárló.....szerintem nagyon sokat lehet spórolni a kert termékeivel.Ja, hogy munka is van vele... közeledve a 70-hez mit is tudnék csinálni napközben ...üljek a dohányfüstös kocsmába :)))
freddybaloldalt ananas muskotálycahunacukkini a jól bevált Black Beautycahunadelicadobaklavadelicadóbroncospencercatlincatlinspencerfelül spencer lent catlinbaloldalt baklava , jobbra rezigó és venomokvenomoka zöldes az baklava a sárgás az rezigo
Nekem a pici sarjak elég nagy csalódást okoztak, kb. 40-ből kikelt kettő. Nem kezeltem őket sehogy, csak simán eldugtam. Legközelebb kipróbálom a beáztatást.
Szerintem ültesd el és jövőre 6-8 gerezdes hagyma lesz belőle. A kis hagymák hegyét le kell vágni vagy 1 napra beáztatni, és utána lefejthető a kemény héj. Így könnyebben csírázik. Jövőre csak kb. 2cm-es hagyma lesz belőle, amit ha ismét elültetsz akkor lesz majd belőle 6-8 gerezdes hagyma.
Felszedtem az elefánt fokhagymát. Mélyebben voltak mint ahová duggattam. Az elsőhöz héjtávolságon belülre került az ásó, ezért hiányzik belőle egy darab. Ha nem rohad meg őszig érdemes lesz elduggatni, vagy egyem meg?
A hagymák gyökerénél volt 1-1 a tenyeremben látható pici hagyma. Ha ősszel elduggatom azokat is, gerezdes fokhagyma lesz belőle, vagy olyan nagy bogyó mint a mostaniak?
Nálam is így mennek tönkre. Lehet hogy nem ártana meg nekik egy rezes lefújás. nekem idén is van néhány szál későn vetett paradicsomom, remélem azokkal meghosszabbíthatom a jó termést. Van ami csak ősszel fog teremni. De a későn vetettek strapabíróbbak szoktak lenni.
Szomorú vagyok. A mai forróságban megperzselodtek a ribizlik. A fekete ribizlit már le lehet szedni, de a piros csak elkezdett érni, még nem szedhető. A paprikán és a paradicsomon is vannak égett foltok. A kert végében lévő patak is kiszáradt, pedig a locsoláshoz onnan töltöttük fel a tartályokat.
Már nem merem dicsérni az uborkát---minden levélnél ott a virág, majd a termés, már minden reggel szedni kell,hogy a kb. 8-10 cm-es maradjon. Jó, hogy váltottam. --A S. Anna / Franchi féle/ zöldbab is megindult. Már a jó 2 m-es oszlopokon megjelentek a 10-12 cm- hüvelyek. Rengeteg a virágfürt, s aránylag jól is köt. Most 3 oszlopos bokrom van, 8-10 szállal. Ez bőven elég lesz, mert ha minden sikerül, a fagyokig terem ez a fajta.
Nálam is szépek voltak a hagymavirágok. Borsodból kaptam a bokros fajtát, már szaporodik a kerítés mellett. Hosszú ideig zsongtak a fejénél a beporzó legyek, méhek, rovarok. Szép, nagy fejek voltak, lemértem, a körméretük 20-22 cm volt. /mint a labdarózsafejek/ Egy nagyon érdekes illatfelhő volt körülötte.
Nem ettük meg a tavaly vetett póréhagymát, ezért idén nem vetettem el a magot, amit vettem, mert úgysem fogy el. De már sajnálom, nagyon mutatós, jövőre szép lett volna. A rovarok imádják, nagy a nyüzsgés rajta.
A tomatillónak is szép a virága, ha közelről megnézzük.
Hurrrrá! A 10 tő dinnyén már láttam 3 pirinyó képződményt..../persze örülök, várom, mi lesz belőle?/...A hokkaidók is megindultak a szárak is, a pici termések is alakulgatnak... A padlizsánok magasságra is nőnek, virágok, termések is alakulnak, bogaram még nincs rajta. ......Most reggel 2,5 órát etettem a paprikát, paradicsomot, uborkát Ca lombtrágyával.
A karalábpalántákat 3 részletben ültettem ki, szép fejesedést igazából csak az első csapat mutat. A többiek mindenféle gubacsokat alakítanak, a k.fej alatt erősödik, fásodik, s lassan már 10-15 cm a szára. Szerintem ebből már nem lesz semmi, nem tetszenek,rájött a nagy meleg, korai fajta lett volna. ......Kerestem őszi fajtát, olvasgattam, s meglepődtem, hogy a karalábé magokat tél alá is lehet vetni. /bizonyos fajtáknál van kiemelve./ Van egy fajta,ami a Giganthoz hasonló lehet, óriás, nem fásodik- ez a Superschmelz, másodvetéssel is mehet. ---Tél alá vethető a Noriko, Blaro, Azur Star, hidegtűrőek, így korán indulhatnak. Azur Start iírja a legkorábbinak. ---S a lényeg számomra, őszinek is mehet másodvetéssel a Noriko, ez fehér. A másik a lila Azur Star. ---Én megpróbálom pótolni a "levesbevalót."
Olvasgatom a hagyma felszedési módszereket, és úgy látom ahány ház, annyi szokás :)
Én a hagymát is Szenték Péterére bízom, mert energiám már nem jut a locsolására,
és alapon nem szeretjük a nagy főzőhagymákat.
Pont ma láttam, hogy ami a diófa délelőtti árnyékában van ültetve, lassan dőlésnek indul,
de ami a napos oldalon van, azt már ma-holnap ki lehet szedni, mert majdnem teljesen elszáradt a szára,
taposás, és egyéb hókuszpókusz nélkül!
Van egy répaásó villánk, azzal szoktam kiforgatni, és amikor beviszem, egy metszőollóval le szoktam vágni a szárát,
kb a fej felett 1-2 cm-re .
Egyrétegben műanyag ládába teszem, és megy a garázsba száradni, majd ősszel mielőtt a kamrába kerül, átpucolom,
és kis rekeszekbe pakolom.
Az elmúlt évek alatt soha semmi baja nem volt az így téliesített hagymáimnak!
Holott évekkel ezelőtt egy "néni" felháborodva mondta, hogy ezt nem szabad csinálni, mert megrohad ha nem szárad be a szára! Én csak értetlenül néztem ki a fejemből, hogy miért ne száradna be, hiszen nem a hagymába vágok bele, csak a szárát kurtítom meg, ezzel elősegítve neki a gyorsabb száradást :))
Nejem jamszerűen szereti az ilyesmit, én meg jó sűrűn. Minap a spájz meszelésekor (sokadszor) előkerült lekvárt felbontva nehezen volt eldönthető hogy szilva, eper, füge, vagy zöld dió volt a kiindulás úgy kb. húsz éve. Na ebből csak csipetnyieket kóstolhattak mert ilyen kincset nem engedek át könnyen.
Nekem a birsalmasajt is olyan mint a "cipőtalp" - nejem szerint :)
Kajszit úgy mint Nóra. Se dzsemfix, se hosszú főzés. Annyi a különbség, hogy én max 15 deka cukorral ha a kajszi finom érett. Ezzel a módszerrel finom illatos, kajsziízű lesz a lekvár. Nekem sose ízlett az agyonfőzött egyenízű elbarnult lekvár belőle.
Ezen környéken azért szokták taposni, hogy előbb legyen 'érett' a vöröshagyma. Erre értettem azt, hogy 'előrehozott elkerülhetetlen'. Az általad leírt szituációban meg teljesen felesleges a taposása. Ezért nem is értem azt, hogy mi értelme van neki. Én felszedem őket ha már jók, összekötözöm csomókba, majd fellógatom őket télire.
Ti hogy csináljátok a kajszi lekvárt? Hagyományosan, hosszan főzve vagy forrás után 5 percig főzve dzsemfixxel? Utóbbi szép világos marad. A hagyományos az a hosszú főzéstől sötétebb árnyalatú lesz..
Igen, biztosan ezért. De valahol azt olvastam, hogy ha sürgetni akarjuk, akkor is jobb villával alányúlni, és meglazítani a gyökerét.
De nekünk ez fölösleges, nekem legalábbis teljesen jó az a módszer, amit Fecó leírt. Nagyjából én is úgy csinálom, fölszedem, mikor a zöme már fekszik és száradnak a levelei. Utána egy rétegben rekeszben szellős helyen tovább szárítom. Ahhoz sem kell taposni, beszárad magától.
Retket szoktam vetni a helyére őszre, csak aug. 20 után, úgyhogy nem kell sürgetni.
Kiegészítésképpen, még mindig a taposom-nem taposom kérdésen gondolkodom: valószínű azért taposnak, - akik ezt a módszert választják, hogy a kiszedést egyszerre tudják elvégezni, illetve a h.fejek egyszerre száradjanak, zárjanak be a fejnél. / előfordul sokszor, hogy különböző a szár száradási foka, a nyakszár még él több fejnél./
Szeretném kérdezni, ha a magától elfeküdt, majd a megtaposott hagymát nem locsolja az ember, s 2-3 hétig háborítatlanul marad a földben, s ezután meghúzva megszakadnak a gyökerek, s még ez is a földben szinte elszárad, s cs a k e z u t á n szedik ki a földből, akkor mi az " előrehozott elkerülhetetlen"? Mert én úgy gondolom, hogy fokozatosan történik az élettérének a megszakítása, s ennyi idő alatt beszárad. Szintén öreg termelők mifelénk így csinálták, s az "ámbitus "alatt szárították.
Egyet kell hogy értsek. Nekem egy 80++ néni mondta azt, hogy ha a vöröshagyma kétharmada lefekszik, akkor fel lehet szedni az egészet. A taposás csak előrehozza az elkerülhetetlent, ráadásul az emigyen szedett hagyma sz*rul tárolható el télire.
A hagymaszár megtörik, elfekszik, ilyenkor kell megtaposni, hogy a nyaknál megtörjön. Ezután már nem szállít tápanyagot, de idő kell, hogy a h.fej beszáradjon a nyaknál, a külső héj is vékonyodik. Van aki 2-3 hetes taposás után meg-feltépi. Ilyenkor a bojtos gyökerek kiszakadnak, s száradnak. 2 nap után szokták kiszedni, ezután szárítani kell, de naptól védett szellős helyen, 1 rétegben.
Egy hét t@vollét után fonnyadt kertre jöttem haza. A borsó teljes kudarc, ki se fejlődtek a magok de már elszáradt. Pedig van alatta csepegtető.
A fokhagymát kiszedtem gyorsan, az őszi kezdett szétesni, volt amit meg se találtam. A tavaszi még zöld, de elfeküdt, úgyhogy nagy része kijött. Sajnos a tavasziak a vártnál kisebbek. Azt a pár hagymát is kiszedtem, most mindenki szárad.
Mielőtt elmentem leszedtem még a kisujjnyi uborkát is. Egy hétre rá kosárnyi cukkiniméretű uborka fogadott és másik kosárnyi ami talán jó lesz kovászosnak, bár én a kovászost is kisebbekbők szeretem. Ja, és a cukkinik is jól megnőttek.
A málna fele rásült, amásik fele mkndjárt lekvár lesz. Csak még ki kell termelni a fagyasztóból a tavalyi málnát hozzá.
Az egyik fajta feketeribizli már pereg, ma azt is le kell szedni. Majd este, most meleg van.
Ha kezd sárgulni a többség szára, akkor hagyni kell száradjon meg teljesen, locsolás nélkül. Ha nem egyformán állnak le, kiméletesen le szoktam taposni a zöldebbeket. De hogy mi az abszolút igazság? csak amateur kertész vagyok.
A támrendszer jobb, ha 10 m magas, jobbak és nagyobbak teremnek.
Nekem minden évben van, a család imádja, borsos lisztben megforgatva és kisütve, olyan mint a sült hal.
Május vége felé ültettem ki, most jár két méternél, többszáz virágot és rengeteg oldalhajtást hozott, ma láttam, hogy nyomott két kis tököt, annak a végén van a virág, de valószínű, ezt még ledobja.
Azt szeretném kérdezni, hogy ültetett valaki már cukkinit kaspóba?
Mert arra gondoltam, hogy vannak 4o centis kaspóim, és egy-egy tököt ültetnék bele, majd az udvar közepére a fűre tenném őket, hogy egész nap érje a nap, és bármikor locsolhassam!
Ha ez kolbásztök, akkor Én a Te helyedben már nem mozgatnám, de komoly támrendszer kell neki, mert elképesztő milyen távolságokra képes futni, ha gondos gazdája vagy!
Nekem tavaly volt 3 bokor a belső udvarban, de azt mondtam, legközelebb csak akkor ültetek, ha kiszárad egy égig érő fa, mert egész nyaram azzal telt, hogy metszegettem, és kötöztem a madzagokat, amiken folyt. Még szerencse, hogy egy szűk udvarban volt, és egyik tetőtől a másikig madzagoltam. Olyan volt az udvar, mintha pergolát állítottam volna, tökből :)
Mivel egy tálcába vetettem több fajta magot is- sikertelenül, a kiboritott földböl ez mégiscsak kihajtott. Ez lehet a kolbásztök? Illetve ebben a nagyságban átültethetö támrendszer mellé, vagy inkább ide rakjak mellé?
Végre! Éjjel 2 után kora hajnalban volt egy gyenge zivatar-zápor. Feléledtek a fák, növények. A földnek nem sokat jelent, de nagyon segít a zöld lombozatnak, kiegyenesedtek. ....Én meg permeteztem, nagy volt a pára.
Én arra emlékszem, hogy 50 - 60 évvel ezelőtt a nagypapával mentünk gombászni, és néha, érdekességképpen mutatta a feketerigót az erdőben. Településen, kertben akkor sose láttam. Inkább a seregélyeknek volt rossz híre. Úgy 1980 körül tűnt fel, hogy a városokban hemzsegtek, és télre sem költöztek el. Kertben néhány évvel később kezdtek kellemetlenkedni. Manapság sokkal több rigót látok, mint verebet. És legfeljebb a levéltetvek vetekszenek velük a kártételben. De azok ellen könnyebb védekezni.
Szegény rigók...... Már 60-70 évvel ezelőtt is csak a baj volt velük. Nagyapám haragudott rájuk nagyon. Budai kertünkben megkezdődött a cseresznyével, majd a szőlőlugas és a körtekordon került sorra. mindenhol védőzacskók, a harisnyaszemfelszedőktől összekunyerált másodszövésű védőhálók lógtak., mégis megdézsmáltak mindent. /meg "néha" hangzatos káromkodások eldörmögve /
Persze, de gondolom azok a leghangosabbak, akiknek nincs kert, vagy bármi zöld a környezetében.
Amikor 2004-ben ideköltöztünk, évekig nem is láttam feketerigót. A nagy kertben egy diófa árválkodott. Ahogy telepíteni kezdtem a gyümölcsfákat, 100 db tuját, lett fészkelő helyük. Ma már a fedett kocsibeállóban is fészket rakott az egyik.
Amikor érett a Bigarreau, egész nap rezgett a fa a rigóktól, rengeteget lezabáltak.
Van a szomszédomban nyolc macska, egy nekünk is van, de ezeknek az orrára is rárepülhetnének, nem vadásznak, de majdnem mind nálam hűsöl az árnyékban, náluk üres a kert, csak a nyolc gyerek ricsajozik.
Mint írtam, mindenféle- fajta magot lecseréltem. Természetesen ismerkednem kellett a nevelésükben. Ilyen volt a Celtuce spárgasaláta is. Ládába vetettem, majd poharakba tettem. Akkoriban írtam, hogy nagyon szépen nőttek magasságra is és levelekre is. Szabadba is ültettem, ez is szépen fejlődött. Azt tapasztaltam, hogy a poharas ceruzavékony törzsű maradt, a szabadföldinek jóval vastagabb törzse fejlődött. A leveleket alulról szedtem,nekem ízlett , Papának nem. A törzsét is eszegettem kissé párolva, de erre is rájött a meleg, s felmagzott. Ezért fogom a júliusi vetéssel őszre mégegyszer nevelni. -----U.ez volt a bakchoy-al is gyönyörű volt a mü.a.flakonok aljában 5 db. Nagyon vízigényes, ebben tudtam bőven itatni. Szépen alakult körbe-körbe a levélnyelekkel a törzse. Technikailag ez bevált, csak mindenhez idő kell...Ezzel a módszerrel fogom ismét nevelni, mert szabadföldön elmegy a víz. .... A harmadik nagy ismerkedés a brokkoli volt. Centoventino, Cinquantino fajtákkal kísérletezgettem, de ez is jobb lesz őszre, megindultak az ágak, de rájött a meleg. Így igen vékonyka ágacskák lettek. /ez nem fejesedő fajta/...... Nekem a fényképek felvitele, áttöltése a régi, öreg gépről macerás.
Ezek is finomak voltak, csak megtetvesedtek. Átmenetileg.
Még van belőlük, már elég hosszú a száruk, a lisztharmat az alsó részükön van. Én a szárát is szeretem, úgyhogy esszük még, de már nem sokáig. Kezd már érni a paradicsom, és a kígyóuborka is szedhető már. A Mohikán uborkát éppen most ültettem ki. Sokat nem várok tőle, nagyon árnyékos hely jutott nekik, de nem is kell sok, csak legyen valamennyi, mire a kígyó tönkremegy. Én nem csinálok savanyúságot, kovászosat se, csak salátának kell és frissen eszegetni.
Milyen volt a spárgasaláta? Reméltem, hogy mutatsz róluk képet, és várom a beszámolót.
Nálam kb.20-a körül volt az utolsó salátaszedés. Mind nagyon fínom, zamatos volt. 5 féle, gyenge, ropogós levelüket végig megtartották, igaz alulra megkapták a pelletes keveréket,s mindennap locsoltam. Látványos, szép fejek nőttek. Őszre ismétlem, vetem, palántázom.
Kaparni kaparnak, mert a zsákokat is mulcsozom, meg a kerti mulcs is jó vastag. Kertészkednek, de kárt eddig nem csináltak,mert erős palántákat ültetek ki. Ez az uborkapótlás pici 2 sziklevéllel került ki, el is kapta.......Házi vadgalambpárunk van évek óta, Itt tanyáznak a fenyőfán, a sufni tetején, a fűben bóklásznak, itatótál szélén ülnek, s a szarkákat kergetik. Feketerigókat kiírtották, megritkították a szarkák. Talán 2 pár van itt a kertben és a szomszédnál.
Megszámoltam: 17 tő, több fajtából, valamelyik csak sikerül....Enbben az évben váltottam, eddig a megszokottak voltak, /igaz, hogy többféle/ de már nem sikerült. Szószoros értelemben darabonként szedtem, gyalultam, gyűjtöttem. Kovászosa nem tudtam csinálni, mert még a 2 l-es üvegrevalót sem tudtam egyszerre frissen összeszedni. ----- Ápr.23-i vetés, fagyosszentek után került ki. Fele fekete zsákos, fele szabadfölbe, kerítés mellé. Minden tő szmarha- csirke pelletet kapott a tövéhez, alginites keveréssel. Mind partenokarp, csak nővirágú.----Nagyon tápigényes, NPK, Ca , Mg- felváltva, szinte naponta, de keveset a locsolókannából, reggeli indításnál. / Ferticare, Keserűsó, -Bór, Ca lombtrágya. / Macerásnak tűnik, de nem nehéz megcsinálni. U.ezt régieknél is megcsináltam, mégsem volt eredménye. ----Másodvetéssel még mindig megoldható, s talán jobb eredményed lenne.
Szerencsére úgy tűnik, a sok új macskánk rendet tart, idén nem kellett letakarni a földiepret, nem csípték össze. Eddig a paradicsomot se, sokszor abból is a rigók ették meg az első éretteket.
Én is főleg gilisztacsokrokat szoktam látni a csőrükben. A mulcsot is szétdobálják, kikapálják a fiatal növényeket.
Azért is jó dolog a kert, mert az ilyesmit élőben is megfigyelheti az ember.
Pár hete egy ismerősnek szedtem pár fej római salátát. Akkor vettem észre, hogy rettentő tetves. Az ismerős elvitte azért, jól lemosta, megették. Nem egész egy hét múlva szedtem újra, már csak mutatóba volt rajta egy-két tetű, letisztult. Mikor mostam, zengőlégy bábokat fedeztem fel a leveleken, előtte a növényeken lárvákat is láttam. Vannak az ágyásban katicák is, de itt inkább a zengőlegyek takarítottak. Illetve a többféle ragadozó együtt.
A paradicsomon megjelentek a rózsaszín levéltetvek. Azon is vannak katicák, és a tetves helyeken pici, hosszúkás poloskák (valamelyik Dicyphus faj) is vannak, ők is eszik a tetveket. Ezek előnyben részesítik a mirigyszőrös növényeket, mint pl. a paradicsom.
A saláta alsó levelei lisztharmatosak lettek. Nem nagy gond, esszük a fiatalabb leveleket, és már úgyis kezd megvénülni. Az is jelzi, hogy a fehéres bevonat lisztharmat, hogy megjelentek rajta a pici, sárga huszonkétpettyes katicák. Ők lisztharmattal táplálkoznak, mindenféle lisztharmatos növényen ott szoktak lenni.
Kiszedtem a fokhagymákat, 3 fajta, 3 kűl. nagyságú fejek, de egészségesek. /Féltem a hagymalégytől, de nem okozott kárt, permeteztem./ /Flawor, Messidor, Thermidrome és volt 3 lila fejű Germidour. /......El kell vetnem a tarlórépát télire- Petrowski, Platte Witte Mai és a Lila-fehérből is néhányat.......A csak nővirágú uborkákat 3-ik reggelente szedem- kovászosnak, ajándéknak. Reggelihez minden reggel 3 -4- frissen az asztalra. Ezzel az eredménnyel az utóbbi évek legjobb, legegységesebb termését kapom, eddig. Majd meglátjuk.....Az utánpótlást most áztattam be - megint- mert a néhány nappal előbbit a vadgalambocskám kitépkedte. Láttam a bűnöst munka közben. Erről a csapatról szeretném majd a téli savanyúságot, téli kovászosnak valót megszedni. -----Száraz minden, locsolni kell, és a tápanyaggal is segíteni kell, hogy ne korcsosodjanak a termések.A mulcs azért sokat segít.
Nem vetemény, de érdekes. Mindig tudtam, hogy a katicák levéltetvet esznek, de konkrétan csak most tapasztaltam meg. Mikor vasárnap megérkeztünk észleltem, hogy a kis diófán sok sárga levéltetű van. 2 nap múlva láttam a fán 8-10 katicát, egy nap múlva többet. Ma már nem láttam levéltetűt rajta, katicát is csak egyet. Átmentek a kis almafára. Ott most rengeteg katica van, van olyan hajtásvég amin 5 lakmározik. Szerintem 2 nap múlva nem lesz rajta levéltetű. Az is számíthat, hogy körberagasztottam a fákat ragasztós csapdával, nem tudnak a hangyák felmenni egyelőre.
Otthon hetente egyszer-kétszer locsolok, eddig jól néz ki a kert. De most a nyaralóban vagyok, itt északon még nagyobb szárazság van mint Debrecenben. Még füvet se kell nyírni pedig egy hónapja volt utoljára. Azt hiszem lőttek az ittani kertészkedésnek. Még a fák is csak locsolva maradnak meg. A hagymát, fokhagymát felszedtem, az rendben, ősszel volt eldugva. Van pár paradicsomom, cukkinim, csak szenvednek. Amikor itt vagyok locsolom, de az édeskevés.
Igen, szoktam látni a radarképen, hogy Zala és Dél-Somogy kap. Persze ezzel az is együttjár, hogy a gorombaságokból is.
Itt a Tápió mellett hónap elején volt kétszer kb. 10 mm. De egész télen és tavasszal alig valami. És a kútba is úgy kerülhetne víz, ha esik. Ha ennyire kevés a csapadék, akkor nincs honnan. Nem merem mélyebbre lógatni a csövet, mert elkezdi fölszedni az iszapot, és tönkremegy.
A megelőzés nagyon fontos. Ha már baj van, akkor ajánlom az alábbi keveréket: Thiovit -K1 (volt karate) - Bordói por.
Ha még nem terem, akkor jobb a mospilán a K1 helyett.
Ezzel permeteztem a citrusaimat, uborkákat, kolbásztököt, gigant karalábét, hamburgi muskotály és kövidinka szőlőt, valamint a korai őszibarackot, az 20 tő paradicsomot, 20 tő Táltos és Tizenegyes paprikát. Ha közel a termés érése, akkor a K1 rovarölő kell a keverékbe. 3 nap a várakozási ideje.
Azt érdemes megnézni a neten, hogy az agro oldalak mit javasolnak, ez az én megoldásom volt, de szép minden növényem, ráadásul az ún. biokertekben is engedélyezett szerek.
Kíváncsi vagyok az olvtársakra, minden tapasztalat jól jön nekem is.
Utóirat: itt már a Zagyva is kiszárad, esővizem rég elfogyott, tegnap éjjel 120 km-rel alattunk ment el a jó eső.
Tavasszal nekem sem hozta a vizet a búvárszivattyú az ásott kutamból, fogy a kútból a víz de le tudtam még ereszteni 30 centit az aljára és azóta is működik. (kútásó telefonszáma beszerezve)
Merre laksz? Nálunk itt Dél-Somogyban elég jó volt eddig... Leszámítva a kis jeget, a lezúduló esőt, ami mindent belevert a földbe és persze a szelet, ami megdöntötte a kukoricákat.
Idén Agrosel-es magokat rendeltem. Most vettem le az első cukkiniket. A növények szépek, erősek, a termés jó minőségű. Ha valaki fontolgatja, tudom ajánlani ezt a Summer Ace F1 fajtát.
Amúgy teljesen meg vagyok rendülve kertészkedésileg. Kifogyott a kútból a víz - és még csak június van. Itt minden ki fog sülni. :-((
Ezt a kártevőcsoportot én így próbálom megkülönböztetni : a tripsz fehéres-ezüstös bevonatot mutat a szívogatás után, /a klorofill eltünik a levél felületén/ az atkánál pókhálószerű kisérő tünet, fekete maradványokkal / erre rovarölő nem használ, mert pókszabású, más életmód, csak az atkaölő segít/ - a peronoszpóra foltokban sárgás-barna száradással, majd sokszor kitöredezik, bereped a levél, mielőtt összeszárad. Rezes permetszerekkel lehet megelőzni. A lisztharmat - Thiovit segíti megelőzni a fehéres lepedéket, foltosodást.
Vagy nincs-e rajta finom pókhálószerű szövedék, benne nagyon apró, pontszerű állatkákkal.
Nálam az atkák szokták tönkretenni az uborkát. Az enyém üvegházban van, ott ez rendszeres probléma, szabadban, párásabb körülmények között kevésbé gyakori.
Mielőtt elkezdesz permetezni nézd meg a levelek fonákját egy nagyítóval nincsenek e rajta valamilyen élősködők. A Tripsz nálam ilyen tüneteket szokott produkálni míg rá nem jöttem hogy ez nem gombabetegség azóta megelőzés képen az érés előtt permetezem az uborkát rovarölővel.
A peronoszpóra elég ronda, mert ha megjelenik, nehezebb megállítani. /én ezt tapasztaltam/ Ezért inkább előbb, s talán sikerül megelőzni. De: a réztartalmúszerek közül a Cuproxat-ot ajánlom, mert ez nem éget. A Champion csak II- ion szerkezettel sokszor viszi a virágokat uborkán-pardicsomon. A cuproxat III-ionszemcsés, sokkal fínomabb, szinte teljesen borítja a felületet, /alul-felül kell/ eső álló, s ami a lényeg, nem éget, persz ezt is 25 alatt, reggel-vagy este. A többi szert nem használtam, nem volt szükséges. ----Táoldsttal kell segíteni növényt, mert levelet veszít. Káliuzm- /kál.nitrát/ és a bór regenerál, lombozatot, virágot fejleszt, majd a K és a Ca segíti a termésfejlődést.
Sajnos már látszanak az alsó leveleken a bajok a paradicsomnál a kényesebbeknél. Tegnap megfújtam ridomil golddal az egészet miután megszedtem. Pedig az első fürtök alatt már nincs levél. Még be kell lőnöm, hogy ez most melyik nyavaja,
Ezt még nem próbáltam, de lehet, hogy a gyapjas tetvek ellen nem igazán hatékony, mert esetleg elpárolog, mielött elérné öket. Mindenképp ajánlom kezelés elött a fizikai eltávolításukat.
na, elso korben ma vettem izopropil alkoholt. csinaltam egy mosogatoszer-alkohol-viz kevereket, azzal fujtam be agakat, leveleket alul felul. nehany level fonakjan osszealltak ilyen hangyanal picit nagyonn bogarak. ahogy erte oket a permet, azonnal elpusztultak. jo otlet volt ez az alkoholos trutyi, tobb honlap is ezt ajanlotta. a volt ikarusz muvek teruleten van egy aruhaz, ott volt az egyik legolcsobb az alkohol, 2150/l. raadasul utba is esett hazafele, minimalis kiterovel.
Az őszi fokhagyma első csapatát ma kiszedtem, már nagyon száraz volt a szára. Teljesen elfeküdt a földön, a nyakánál már beszakadt, ha meghúztam. Villáztam, így szépen ki tudtam emelni. Kicsit szebbnek szerettem volna- / amikor ültettem, na majd mekkora fejek lesznek nekem..../ aztán a nagy téli szárazság után, örültem, ha jó, ha szép, ha egészséges.
Nekem most a cukkini a körtefa alatt terebélyesedik, szinte egész nap árnyékban. 5 fészek elég közel egymáshoz, azt gondoltam ki kell majd ritkítani őket, de az előttem tárgyaltak szerint még hasznos is a közelség. Mondjuk jól érzik magukat, pár termés már lekerült.
A cukkinit mindig "páratlanul-párban" szoktam ültetni, vagyis 3-4-5 bokor szokott kerülni 1 helyre.
A szétszórtan alatt arra gondoltam, hogy a kert különböző pontjaira, vagyis 3 kerül a dombtetőre, 4 a katlanba, 3 a domboldalra stb.
Gondolván, ha az egyik helyen nem lesz, akkor a másik kettőn még esélyes lehet :)
A jelenlegi állás szerint a 1o-ből már csak 4 bokor van, egy black, ami beteg, de kísérlet alatt van, még reménykedem.
2 spárga tökszínű cukkini, amiről eddig elég jól sikerül szüretelni, és a tetőn egy sárga maradt meg, ami ritkán kap vizet, de tegnap még sok pici tök mutatkozott rajta. Viszont a remény jegyében ültettem 2 darabot a spárgások mellé, és 2 cserépbe is került, csak, hogy legyen utánpótlás!
Nálam nem a beporzással szokott gond lenni, hanem a tetűvel!
Nekem 1x egy profi fóliás azt mondta, hogy nem szabad felülről locsolni, sem a paprikát, sem a paradicsomot, mert akkor sokkal fogékonyabb a betegségekre!
Mondjuk ebben a melegben a felülről való locsolás alapon nem égeti meg a leveleket?
Én tegnap előtt este az egyik kádból (ami fekete színű, és eddig nem volt nappalra letakarva), locsoltam a cukkinit, és ahol a levélre öntöttem a vizet (ami kissé meleg volt, este 9-kor), másnap reggelre megégett levéllel fogadott!
A zellerek szintén, holott azoknál csak a földre öntöm a vizet, és mégis ropogósra sülnek az alsó levelek.
A fóliában félek mindig a délkörnyéki locsolástól, de ma volt első nap, hogy nem konkadt növények fogadtak amikor mentem terepszemlére! Lehet ezt teszi a 2 réteg zöld háló, és a tegnap vágott fű mint mulcs, + felszedtem a növények alját, vagyis az alsó leveleket tegnap leszüreteltem az egész fóliában.
Majd csinálok képet róla, de a lényeg az, hogy a kocsány és a paprika test találkozásánál kinövések keletkeznek, afféle mini paprikák fejlődnek a fő terméshez ízesülve...
Foto nélkül nehéz, lombkorona, csúcshajtások, terméskezdemények.... Általában az atka, virágrtripsz okoz középen, hajtásban torzulást, terméseken rücskös, "reszelős" deformálódásokat, fehérpaprikákon barnás szövetsérüléseket foltokban. Általéban a kocsány alatt kezdődik, és foltokban húzódik a termés csúcsa felé. Nem azonos ez a foltosodás Ca hiánnyal,mert a Ca h. vizenyős, kimondottan a csúcson van, és "rohad".
Érdeklődöm, másnál is fordul-e elő a paprika terméseinek látványos torzulása?
Az utóbbi években tapasztalom a fólia alatt, főleg a halványzöld cseh paprikáknál, hogy gyakran nem lesz szép formás termés, hanem csökött, formátlan, és a szár tövében kinövések alakulnak ki.
Nem tudom, mi lehet ennek az oka, nagy meleg, tápanyag hiány, vagy betegség okozza-e...
Én is "könnyen beszélek", de ettöl még(most) nics felsö permetezöm. Meg a Te foliád méretben (magassaágban is) eltér az enyémtöl és könnyebben átszellözik.
De úgy vettem észre, nem ezen múlik. Nálunk hemzsegnek a beporzó rovarok, a tökféléken különösen. De sokszor előfordul, hogy egy darabig nincs termés, pedig vannak porzós és termős virágok is, méhek is, rá is segítek, de hiába. Aztán egyszer csak magától beindul.
Megvannak hágva rendesen azok a virágok a cukkinin? Mert ha kevés a beporzó jószág reggel, akkor mindezt manuálisan érdemes elvégezni. Letörsz egy kan virágot és a bibéjével bepamacsolsz 7-8 tojót. A ham virágon nem látható terméskezdemény, a be nem porzottakat meg eldobálja a növény. S mindezt kora reggel érdemes megcselekedni.
De ha biztosra akarsz menni, akkor célszerű kézzel beporozni a női virágokat. Az alábbi kis filmen jól látható, hogy hogyan kell csinálni a kézi beporzást.
A cukkinit ne szanaszét ültesd hanem egymás mellé mert akkor jobban beporzódnak és lesz termésed. Idén ültettem én is egy helyre és rengeteg bekötött kicsi nagy cukkini van a bokrokon. Valahol olvastam hogy nem jó elszórtan ültetni.
Az első levéltetű a muskátlin, lehet azok a kisebb szárnyasok más faj, de lehet az is tetű. Nincs ott egy gyapjas sem...
Mivel virág, nem számít az ÉVI, mehet rá MOspilan meg valami kontakt pl Karate vagy Teppeki. Lehet elég a csak a kontakt, ha alul-felül-jobról-balról be tudod fújni heti kétszer, amíg az új nemzedék is le nem pusztul.
Csak este, méhberepülés után.
De a muskátliról kétlem, hogy átmenne a paradicsomra... elég fajspecifikusak ezek.
Nekem már 1 hónapja rajta a zöld háló, ma este fogom a 2 réteget felhúzni, de az ajtót nyáron is csukom éjszakára, mivel a szomszéd macskái előszeretettel mászkálnak éjjel.
A cukkini amióta ezek a brutál hőségek vannak, nem akar teremni, hiába locsolom, és hiába ültetem szana-szét a kertben, a terepviszony, déli lejtős fekvés nem kedvez neki!
Pár éve még nagyban foglalkoztam borsóval, csemegekukoricával, 1000 tő volt ültetve rendszeresen, kanadai sütőtököm 7-8 mázsa termet mellette, és minden csak Szent Péter kegyelmén nőt fel, mert azon a területen nincs kút!
Esővízben gyűjtő bajnok lehetnék, mert jó pár hektós kádat tölt meg a csatorna,
+ amikor még tovább esik, rászoktam segíteni egy bőrigázás erejével,
a fölös edényekbe átmeregetem, mert mint tudvalévő az esővíz aranyat ér:)
Aszály idején a saját kútból búvárral töltöm meg az edényeket, és állott vízzel locsolok!
A diófa alatt a sárgarépa, cékla, hagyma, spenót (újzélandi) megterem, és még pár növény,
ami bírja a juglont! De most ott is kókadozik mindenem!
Én a diófákat 4-5 évente fel szoktam vágatni, így jár alatta a levegő (és a traktor, ami szánja a területet),
így a szomszédnak sem ártok vele, max csak árnyékot kap a délutáni tűző melegben!
Igaz nekem magas fáim vannak, a legfiatalabb is 25 éves már.
tök , kukorica brutál tápanyagigényes és vízigényes is.
Kanna tiktrágyát tettem alá .
Tetűt sok permet viszi esetleg próbálkozhatsz valami bio dologgal is , de a tetűk rengeteg betegséget terjesztenek és az időjárás tökéletes neki , nálam minden gyümölcsfát megtámadott pedig nekem elég vad (nem kényes) őszibarackfám és szilvám van.Elviheti az egész termést is.
Paprika és a paradicsom is nagyon tápigényes és sokat kell velük foglalkozni.
Esővizet próbáld összegyűjteni.Paprikának a klóros víz méreg .
Palánta kiültetés mindenképpen este és ha jön egy két hűvösebb nap arra időzítsd.(ma este hidegfront jön)
Szomszéd diófája nekem a búzámban egy UFO kört égetett ki , Oda ne ültess.
Mátol estére nem zárom a foliát-leszedtem az ajtokat. Ki mikortol fogja árnyékolni, raschel háloval, vagy mészpermettel ? Lassan 30 c fok feletti napok jönnek.
Gyapjas tetü. Nagyon nehéz a védekezés, mert viaszos védöréteg védi. Kézzel/mosószeres szivaccsal távolítsd el öket, aztán kontakt/felszívódó keverékkel kínáld meg a növényt.
Nagyon szépek a kerti, -fóliás termések, gratula nektek!
Sajna Én nem tudok ilyen csodás képeket feltenni, mert lassan megég minden.
A dombos terepviszonyoknak köszönhetően, inkább sült-főtt-párolt történetekről tudok beszámolni, mert ha locsolok este, nappal a pára éget!
Lassan ott tartok, hogy nincs is kedvem kimenni a kertbe, mert elszomorít a látvány!
A krumpliban felütötte fejét valamilyen betegség, habár az is lehet, hogy a közelben lévő diófa gyökerei nem pont jó szomszédságot ápolnak a krumplikkal, mivel azt figyeltem meg, hogy ami a diófához közelebb van, az a pár sor satnya.
Holott minden bokor szépen indult.
1o cukkiniből 3 sárgát megleptek a tetűk, egy zölddel kart karba öltve most vívok közelharcot a tetűkkel szemben,
1 csíkos ki sem kelt, egy csíkos úgy szint a tetű áldozata lett,
2 halvány zöldről tudok szüretelni, egy black ki sem kelt, a másik víz nélkül tengeti napjait, túl messzire ültettem!
A csemege kukoricáim méter magasak, jön a kalász, de cső sehol. A csicserim ha nem kap esőt besül.
A sütőtökök tengődnek. A chili paprika esténként "vigyázzzban áll", úgy leengedi a leveleit.
A hagymákat lassan ki kell szedni, mert elégett a száruk, a fokiról nem is beszélve.
A bab beteg.
A batátát 1 hete ültettem ki, csak halkan jegyzem meg, az még él:))
Van 2-3 tucat paradicsom, amit ki kellene ültetnem, de nem tudom, hogy most ebben a direkt melegben van értelme?
Céklát, tököt, s.répát kellene ültetnem a borsó helyére, de mivel nem akarok locsolni, így nem tudom kiszórjam-e a magokat?
A fóliám kis mérete miatt, szintén zenész!
Tegnap 38 fokot mértem délután 3-kor, ma meg sem néztem a hőmérőt, csak locsoltam, mert minden meg volt fonnyadva dél körül, annak ellenére, hogy este, és reggel is alaposan belocsoltam!
Viszont a labodám méter magas:)
a sóskám első tövig vágás után újra hajt,
a kerti összevissza paradicsomok lassan utolérik a fóliás társaikat :))
a kaporból erdőt tudnék rekeszteni, és ennek köszönhetően talán, 3 bokor olajtök szép volt még napokkal ezelőtt,
igaz a másik 3 nem kicsit bogaras.
Tehát összességében van jó is, a sok rossz mellett.
Kedvenc szomszédom szokta mondani, ha nem csinálnád, mi dolgod lenne, na ja, nem is tudom:D
mivel fujjam le a muskatlim, hogy ne terjedjen at a paradicsomra?
illetve ez a feher valami van az egyik paradicsomlevelen. en inkabb valami beszaradt racsoppent valaminek nezem, mint kartevonek. mindenesetre a kukaban vegezte az egy szem level.
2x vetettem gigantot, 23-as lejáratú magból egy darab sem kelt ki. Vettem magot 25-ös lejáratú de ez is rédei. Jövő héten vetem, kiváncsi leszek a kelésére...
Ez az a képsor, amire nagyon nyomtam volna egy pluszt, de kiderült, hogy ez a funkció nálam nem is működik. Amikor fölé viszem az egeret, bepirosodik, de megnyomásra nem történik semmi. (Kipróbáltam akkor már a mínuszt is, de az sem.) Így aztán maradok továbbra is a hagyománynál: Tintus, ez csodálatosan szép:)
Márciusban elvetettem a gigantot. Idén jár le a mag ideje, ezért jó sokat. 8 szem kelt ki, sziklevél után nem nőttek tovább. Nem volt közepük. Ez mitől lehet? Így egy szál karalábém sincsen.
Óriás (Giant) karalábét szerintem már ne vess. Rövidebb tenyészidejűt lehet, csak legyen vized hozzá. Mert jönnek a nagy hőségek, és akkor akár napjában többször is kéri.
Gyerekkorom emlékei....Lehet érezni a szabadságot, a végtelen nyugalmat./ igaz, nem búzamező, de a pacsirták hangja is előjött emlékeim között./ Teljesen más a növények fejlődése, nincsenek beszorítva, a levegő szabadon jár- szokták mondani. Életerős ültetvény.
A festészettel annyi a kapcsolatom , hogy szeretem Munkácsyt ..... mindenkinek ajánlom a róla szóló regényeket.
Tegnap megint füvet nyírtam... most már ott tartok, hogy az egész területet felosztottam 2 részre két hetente nyírom így 2 óra alatt símán végzek és nem utálom meg annyira.Most már jobban szeretem az elektromos makitámat - igaz ő nem önjáró de nagyon könnyü húzni-tolni - Ahol a benzinesem elakad ott a maki még símán elmegy. És tisztítani is könnyebb ja és nem rothad mert erős műanyag az egész.
Ez itt nem a reklám helye : Makita ELM4120 nem volt 40 ezer 2020-ban. Bátran ajánlom.
Tegnap csináltam este 100%-ban saját anyagokból rágcsát ( paradicsom-paprika- fürtös- ubi-bazsalikom-kefír , fűszerek ) hát jó volt és nem hízlal este.
Az almapaprikák beindultak (FREDDY) Ha egy sor van akkor "végtelen " jel szerűen zsinórozom őket így nem borulnak el. VENOM Mohikán JókerREZIGÓspencerek
A többi paprika fajta még nem szinesedik de a BAKLAVA-nak nem sok kell már.
Pirinyó lények, még a muslicától is kisebb. A levegőben a rajokban alig látszik méretben a testük, csak azt látom, hogy vmi röpköd. Nem szúnyog alkatok. Pontocskák.
Szerintem a legszörnyűbb vadállatok a púposszúnyogok, más néven cseszlék. Ezeknek nézz utána, hátha.
Tömeges jelenlétükkel szerencsére még nem találkoztam. A csípésük rettenetesen viszket, föl is dagad, idővel még be is lilul. Nekem legalábbis, ez valószínűleg valamennyire egyéni érzékenységtől is függ. Iszonyú gyorsan csíp, mire észreveszed, már ott sincs, agyoncsapni esélytelen.
Összemartak.....kegyetlenül tud viszketni, ...és tudok szenvedni. Kora reggel kezdek a kertben / 5 után, 1/6/ mert ahogy melegszik be kell jönnöm. Minden reggel van valami, tápozás, gazolás, kevés locsolás. Az epres zsákokat próbáltam gazolni, s rengeteg-millió apró- alig látható valami a bokámat, csuklómat, homlokomat észrevétlenül összemarta- összemarja, ahányszor kimegyek. Az arcomon nem éreztem még, de a kalap pereme alatt, körvonalban puklik is nőnek. Nem levéltetű- az nincs most. Van amikor a levegőben "rajzanak". Mi ez a vadállat? 3-4 napig szörnyen viszket, ég. Ez már a marások 3-ik hulláma.
Nem mindenhol volt eyő. Itt pl kemény aszály van. A füvek sárgák mint augusztusban, az epremamin nincs csepegtető elfonnyadt30 napi csapadék alig több, mibt 10 mm. Peronoszpóra ellen tavaly se kellett permetezni, eddig idén se. Elkeserítő.
Nyilván minden évben megkérdezem, ti minden évben megválaszoljátok, én pedig minden évben újra elfelejtem, hogy mikor kell betakarítani a mentát, citromfüvet és levendulát?
A sárgadinnyét is márc. 29-én vetettem. Nálam is most jelentek meg az első kis termések. A fóliában lévőn kicsit nagyobbak. A kinti növényeket kicsit megkínlasztotta az a néhány hűvös hajnal.
Nem is az volt. tűzoltósziréna. véletlenszerűen kapcsolt be 20 másodpercre. Ha 2m-re álltam tőle, akkor is remegett a föld a lában alatt és iszonyú hangos volt. Nem zavarta, mellette is túrt.
Nagyanyám is mondta midig, hogy a verebet könnyű megfogni, csak be kell sózni a farkát...
Viccet félretéve, végig próbáltam az összes frekvenciát, 2-3 hetente váltottam, oda tettem, ahol a szomszéd macskái átbújnak a kerítés alatt, de ezek inkább ott napoztak előtte.
Ma a lábszomszédom kerítéséhez szúrtam le, van ott egy friss vakondtúrás, gondolom napokon belül átjön hozzám is. Hátha vakond ellen véletlenül működne, erre még nem próbáltam.
VENOM nem méreg erős szépen lehet harapni. Beindultak az uborka bokron lehet kezdeni az elrakást. Szedem elő az automatát ebben semmilyen tartósítószert nem teszünk semmi sem romlott meg eddig. A meggy és cseresznye lefutott, hagymát se kell venni befejesedett a szabadföldi. Már látok pici sárgadinnyéket a fóliáson, a jéggel vert szabadföldiek... hát nem igen regenerálódnak. Vetettem még csemege kukoricát (2 napig áztattam ) a jég után érdekesség hogy meghúztam az árkot elárasztottam vízzel, beleszemeztem a magokat, betakartam földdel , másnap még esett rá eső és láss csodát öt nap múlva már bújtak is ki. Megérett az első cukkini lesz belőle főzelék.
A lisztharmatra jó a Thiovit Jet, természetes kén, bioban is engedélyezett, nem is drága. Folyamatosan használható. Kimaradt az előzőből. -Én lisztharmatnak gondolom, az kezdődik szétszórt, fehéres foltokkal, elhanyagolva lesz beborított fehéres felület. A peronoszpóra gombásodásodott foltjai felül inkább sárgás -barnásak, s alul van a fehéres telep.
Léteznek jó biogazdaságok. Ahhoz, hogy jó eredményeket tudjanak elérni, - nagy tudásra van szükségük. Ismerniük kell a talajélet- növényélettan- növénytársítások- rovarélet - kártevők - védekezés-betegségek mélyebb összefüggéseit, s ezek szerteágazó kapcsolódásait.
Minden területen azt kell termelni, aminek ott kedvezőek a feltételek. Valamit biztosan lehet, mindent biztosan nem.
Lehet eladásra is így termelni, Te is láttad a kertet, ahol a palántavásár volt. Az is biokert. Azt nem tudom, mennyit és milyen haszonnal adnak el, de működnek. Nem pepecselnek sokat a nem haszon növényekkel, de vannak ilyenek.
Bogárszedegetés helyett alkalmazható a Novodor, ez baktériumkészítmény (vagy baktérium toxin, ezt nem tudom). Csak fiatal lárvák ellen hatásos, úgyhogy nem mindegy az időzítés, de ha valaki ezzel foglalkozik, ott van, tud jól időzíteni. És pluszban még szedegethet.
Könnyen lehet, hogy van a talajomban szennyeződés, cigányok is laktak itt, és az előző lakó is a patakba engedte a szennyvizet a kerten át. A szomszédok mesélték. De nálam nem a vegyszermentesség a központi kérdés, hanem a biológiai sokféleség, ezért nem használom a biogazdálkodásban engedélyezett rovarölőket sem. A talajban lévő esetleges szennyeződéssel nem érdemes foglalkozni, úgysem tudok vele mit kezdeni. A több, mint 100 fajt számláló poloskafotó-gyűjteményem viszont szerintem jól érzékelteti, hogy a sokféleség megvan. És ezek csak a poloskák, mert azokhoz értek, nyilván a többi rovarrend hasonló nagy fajszámmal képviselteti magát. És emellett terem annyi zöldség, amennyi kettőnknek kell, és ajándékozni is tudunk ezt-azt. Nincs maximális termés (ebben nagy része van annak, hogy árnyékos a kert), de elegendő igen.
Egyébként biotermények esetén időnként vannak laborvizsgálatok, a minősített biogazdaságokat rendszeresen ellenőrzik, és 3 év az átállás. Aki meg a piacon árul, és azt mondja, hogy bio, de nincs róla tanúsítványa, annak tényleg nem kell elhinni.
Az atka uborkán egész másképp néz ki, tapasztalat. A fehér folt szerintem is lisztharmat, valahogy elkezdődik, mielőtt beborítaná az egész levelet. De semmiképp sem rovar vagy atka, gomba esetleg más is lehet, abban nem mélyedtem el.
Én egyszerűen rövid távra tervezek az uborkával, kétszer vetek, ha későbbre is szeretnék.
Ez szerintem nem lisztharmat. A lisztharmat egyenletesen teríti be a leveleket és ha egy levelet megdörzsölsz és megszagolod utána a kezedet akkor az gomba szagú lesz. Ez inkább valami rovar vagy atka fertőzés vizsgáld meg a levelek fonákját egy nagyítóval nem látsz e rajta valami szokatlant. Pl atkákat vagy tripsz-et de lehet peronoszpóra is mert az foltokban kezd el megjelenni.
Először próbáld a légáramlást jobban bitosítani, érdemes a leveleket ritkítani. Lehet kontakt hatásúakat, - kén- de éget, 23-25 C felett. Háziszernek sokan használják a szódabikarbónát, ez is égethet. A tejes permetet csak megelőzésnek érdemes használni, mert a levelek felületén képez egy réteget, amely a gombák megtelepedését akadályozza. Ez már elment... Permetszerek: használják az Amistar, Topas 10 EC, Aliette szereket. ...de a gazdaboltban segítenek.
Nálam is lényegesen kevesebb, illetve alig van gaz, vastag mulcs takarja a földet. Általában a szulák mutatkozik, de azt tapasztalom, hogy könnyebb kihúzni, mert nedves a földje. ---A padlizsánom nagyon szépen sikerült, eddig. Nagyon sok vizet igényel, illetve azt láttam, ha szomjazik /mint kispalánta a pohárban, vagy az elején kiültetve/ akkor beszűrkül, s levelei összeesnek. Így már kapja a vizet, hozza a virágjait. Szép, nagy lila virágok, meg oldalhajtások, az első virágok helyén már alakulnak a pici termések. ---- A fokhagymánál olvastam,hogy a termelők kapálásnál feltöltögetik. Hasonlóan, mint a kukoricát. A szárát támogatják, hogy nyakban ne borítsa meg az eső, vagy a szél. Én megcsináltam, igaz, macera volt, de tartják magukat. 3 fajtát ültettem. Főzéshez vettem már ki, kíváncsiságból - elég szép, rosszabb ne legyen a többi se.
Végre volt eső bőven, mostanra felszáradt a széltől, így kapazinnal fellazíthattam a betömörödött talajt :) Egyúttal a gyomok nekilendülését is elodáztam, és a locsolgatás is később kell majd.
A padlizsánmagot egy csíban elszórva neveltem palántát mindíg, kb ilyenkor ültettem szét, pl borsó után és mindíg szépen temett. Idén kaptam palántát, el is ültettem korán, de lassan fejlődtek, és a bogarak is támadták erősen, valószínűleg nem volt még egyéb kedvükre való... csakost indultak rendes növekedésnek. Bezzeg a fóliában burjánzik, de ott helyszűke van. Gyanús, annyira melegigényes hogy felesleges korábban kipalántázni szabadba, nem megy semmire a hidegebb éjszakák miatt.
Egy hétig nem voltam, eső is csak 10mm volt mégis elgazosodtam. No nem nagyon mert minden mulcsban van, de végig kell gyomlálni mert főleg egynyári füvek jönnek. De előbb még a paradicsomot kell megregulázni, hiába kötöztem-kacsoztam indulás előtt már szinte kezelhetetlenül burjánzik.
Az őszi káposztafélék nem nagyon fejlődtek, a brokkoli fele kiment, a maradék palántát elajándékoztam és a tartaléknak csomóban kiültetett palánták is eltüntek.
A paprikáim nem tetszenek, nyiszlettek.
Az uborka burjánzik, virágzik de csak egyetlen uborkát találtam.
Az őszi fokhagymám kidőlt. Ami teljesen elsárgult azt kiszedtem. Szép nagy, gerezdes, de ez kicsit korai. A bulbillik se fejlődtek ki, bár már nem kunkorodik a magszár.
A biokertem úgy működött, hogy a gyümifák törzsét tavasszal körültekertem ragasztóval, megakadályozva a hangya vonulást, a levéltetű kártétel minimális volt.
Apám kertészmérnök volt, sokat tanultam tőle, többek között a társnövények telepítését is. A Homok nevű világvárosban születve és belenőve 2 hold szőlő-gyümölcsösbe ragadt rám némi tudás.
Ha nagyon kedvezőtlen volt az időjárás, és mégis kellett permetezni, akkor az áztatott csalánlé működött jól, ami kitűnő tajfertőtlenítő és pompás trágyalé is, persze a megfelelő hígításokat figyelembe véve.
Bio ide-oda, a tavaszi lemosó permetezéseket részben vegyszerekkel végeztem. (Tehát már itt is volt egy kis csalás)
Az utóbbi években kicserélődtek a szomszédok, tőlem öt telekkel odébb van egy gazdálkodó, aki motoros permetezővel ködösít, de az nem ér el.
Az újak medencét raktak ki, henyélnek, másik díszkertet csinált, ezért nálam megnövekedett a kártevő állomány.
Ezért írtam nemrég, hogy odáig süllyedtem, hogy felszívódó mospilán és szolo nevű gombaölö szerrel kellet permetezni.
Igaz, hogy a dióburok szúró légy miatt elsősorban, (harmadik éve nincs dióm, 3 fa, egy mázsa kiesés), a maradékot ráfújtam a késői szilvára.
Bocs, nem lehet rövidebben írni ezekről a dolgokról.
Bocsánat, hogy csak most reagálok, de tudod mostanság festékben utazom :)))
A bio termelésről írt gondolataidhoz szeretnék pár sort írni.
Én nem azt mondom, hogy nem működőképes a vegyszer mentes termelés,
de minden területen, és mindenkinél biztos nem!
A házi, és kis mennyiségben termelt áruknál talán megoldható, de nagyüzemi termelésben, és rendszeres piacozásnál
már nem tudják a teljes vegyszermentességet garantálni!
Nem tud olyan vegyes kultúrát (ha jól fogalmazom), alkalmazni mint Te, az otthoni körülményeid között!
Nincs ideje szedegetni a bogarakat, pepecselni a nem haszon növények ültetésével, pláne ha behatárolt a földterület,
és piacra termel!
Szeretnék egyszer egy bio piacon minden növényből mintát venni, és egy labor vizsgálatnak alávetni.
De nem kell messzire menni, a Te kertedben sem tudod milyen talajszennyeződés van, csak azt, hogy Te permetezel,
vagy nem.
Én pl csak a krumplit, de 2 házzal feljebb az egész kert gyümölcsfákkal van tele, és motoros permetezővel 2-3 alkalommal megy végig egy szezon alatt a kerten! Szerinted abból mennyi jön hozzám? Mennyi kerül a légtérbe?
Én régebben csirkékkel foglalkoztam, és a mai húshibrideket nem tudod táp nélkül felnevelni!
Ahhoz, hogy 5 hétre vágásérettek legyenek, rengeteg tápot adnak nekik, ami többek között tele van vízmegkötő anyaggal.
Én 4-5 hetes korában vettem meg, és bő egy hónapig folyamatosan vettem vissza tőlük a tápot,
8-9 hetes korukba vágtam, és látványosan vissza estek, mivel az utolsó héttől már csak darát kaptak!
Volt Pesti vásárlóm, aki azt mondta, hogy a bio piacos pipi meg sem közelítette a tőlem vásárolt csirke minőségét.
Többféle bőrsárgítót használnak, és ráfogják, hogy kukoricás bio csirke!
Most pár hete tyúkokat vettem, kukorica darát, és napraforgót kapnak,
és közölte az eladó, ne várjak tojást, mert ha nem adok nekik semmi "extrát" ezek nem fognak tojni!
Pár napig volt tojás, majd egy hétig jóformán semmi, és most talán 3 darab lenne, ha meg nem ennék, mivel annyira vékony a tojás haja, hogy összetörik, és megeszik! Aki piacra termel, annak muszáj növelni a "termés-termelés" hatékonyságot!
Talán Vinik Táltosnál olvastam, hogy neki is ment a bio termelés, de mostanság már neki is permetezni kell?
El kell fogadnunk, hogy nem létezik bio, max csak tudatos vegyszerkerülés, de tudattalanul mit vesz fel a növény a földből, azt csak egy laborvizsgálat tudná megmondani!
Bocsánat, hogy ismételten hosszúra sikeredtem, de nem tudok röviden írni erről a témáról (sem:)
Szerintem mindenki szokott, csak nem dicsekszik vele. :D Amúgy a mulcs az nem csodaszer, az csak fékezi a gyomokat, nem megszünteti azok kelését. Előnyben van az, aki mindennap ráér buzerálni a kertjét (nini, itt egy szál gaz, ott egy szál miskulancia) és nem hetente-kéthetente ér oda (azt a k...a, hát ezek meg hogy a f@ba kerültek ide ennyien? Ráadásul ekkorák?). Ez egy ilyen dolog. Szerintem.
Most jöttem fel a kertből 1/2 3-kor. És még csak a negyede van kész. Főleg így eső után. Egy csomó minden mulcs alatt van, de közte (ágyások között) jön a dudva mint a déli busz. :-))
No meg az eső leveri a földet, azt is lazítani kell. Természetesen kapazinnal. Úgy-hogy ne idegeskedj, nem vagy egyedül.
(igaz én örülök a dudvának is.) Őshonos, a világ kezdete óta otthon van. Joga van itt lenni. Nagyobb joga van, mint az F1 hibrid xaroknak.
No meg azért is örülök nekik, mert nem a szaharában lakok. Ott biztos nincs. :-)) Igaz más se nagyon.
Nekünk állandóan kert közelben lévőknek sokkal könnyebb, jártunkban-keltünkben kihúzzuk, vagy ha már kezd szőrösödni az ágyás, megkapáljuk. A mulcsot is lehetőségünk van időben pótolni.
Egyébként meg dehogynem, szoktunk, csak az nem annyira látványos, hogy úgy érezzük, közzé kell tenni. Jobban esik a terményekkel dicsekedni, és fotót is inkább a rendben lévő helyekről készítünk. Zömmel, mondjuk nálam a rendben lévőnek számító hely se olyan igazán pedáns.
Ezt is mindig megkérdezem, és csodálkozok; gyomlálni senki se szokott? Ilyenkor én napokig csak azt csinálom. A mulcsoas nagyon hasznos dolog, de a gyomok ellen semmit sem segít.
Az idén valahogy sehogy se sikerült bazsalikommaghoz jutni, amikor mindenhol volt, nem gondoltam rá, most meg kinek van kedve egy zacskó magért bemenni a városba; nem is nagyon tudnám, hova.
Újra és újra fölmerül bennem, hogy nem érné-e meg nem különleges, exklusiv magok esetében is osztozkodni. A bazsalikom talán nem jó péölda, mert az legföljebb két év alatt csakugyan elfogy, de ha ilyen nagymagvú növényekböl veszek egy egész zacskót, azt még unokáim is látni fogják, miközben évröl-évre kevésbé lehet bízni benne.
Ha esetleg maradt volna valakinek bazsalikommagva és szívesen cserél valami másra, ne fogja vissza magát.
Nyilván minden évben megkérdezem, ti minden évben megválaszoljátok, én pedig minden évben elfelejtem, hogy mikor kell betakarítani a mentát, citromfüvet és levendulát?
Sehogy nem lehet megszabadulni tőle, azzal pedig a legkevésbé, ha reagálsz is rá. Ezzel a válogatott kívánságokkal csak a fórum hangulatát rontod, meg a sajátodat is. A troll pedig örül.
Saját nevelés, vagy kilóra vetted ősszel? ----Én igyekszem mindent magról, palántáról nevelni.A régebbi magokat, fajtákat lecseréltem, nekem már nem működtek, nem hoztak jó eredményeket. - nem érdekelt, hogy drágább a vetőmag- most ebben az évben már látom, érdemes volt. Figyelni kell a fajtákat, melyiket- mikor kell vetni. Eddig /tavaly/ a zödbab, mangold, paprikák bizonyítottak. Most a saláták /5 féle/ uborkák, tökök, padlizsán és a cukkinik cseréje volt soron. Fejlődésben mind jobb, mint a régiek, majd a termést is meglátjuk....-- Vásárolni ritkán megyek, ma reggel korán -ne legyenek sokan - szét néztünk....csak egy példa: kovászos ubinak kb 700 körül, a savanyúságosnál 1900- volt az ára. Ilyen árfekvéseknél már nem érdekel a mag ára. Inkább dolgozok vele, "mert éltetem a kertet, a kert éltet engem."
Van itt egy troll, aki szemlátomást rám specializálódik. Hogyan lehet végleg megszabadulni töle? Válogatott kínzásokat kívánok neki és kedves családjának!
Ki kell ültetnem már az apró, zöld termésthozó patisszon palántáimat, 10 szem magból 9 sikerült, /mindig van selejt.../ "Okra" neve van ennek a fajtának, nem tévesztendő össze az okra növénnyel. Szeretném fermentálni, savanyítani az apró terméseket, ezért próbálkozom több bokorral. Mivel mostanában az eső után mindíg akadt néhány csiga, /szerencsére tényleg csak 1-2 / nem mertem a magokat kint indítani.---- Az esők után látványosan megindultak a növények. A kúszó tökfélék majd métereket nőttek, a paradicsomoknak használ a pellet-keverék. ----Az uborkák is nőnek óráról-órára. Évek óta nem volt ilyen lombozata. Egészséges, nagy levelek, körbe-körbe kis termésekkel. Még aprók, de -1-2 nap és szedhető lesz. A hideg reggelek miatt későn kerültek ki. Már most tapasztalom, hogy lényeges a f a j t a, s azt hiszem ezen belül is +-t jelent a csak nőszírmú virágokat adók. ----A sárgadinnyék is alakulnak, nagyon-nagyon várom, második próbálkozásom.
Anno, boldog gyerekkoromban szerettem lovat vezetni a kukorica ekézésnél. Igaz, mindig ragaszkodtam a kedvenc lovamhoz, Zalavárhoz. Csodásan, finoman tudta a lábait rakosgatni, egyetlen tő kukoricát nem taposott ki. Nem csámpázott, mint a Büszke, / Tramplinak neveztem/,vagy a Deres. Zalavárt mindhárman szerettük, munka közben szőrénülve mentünk a kúthoz itatni, - minden forduló után itatni akartunk. ......Na, de a lényeg: ekézés után 2 x töltögettük a kukoricát, hogy ne boruljon ki. Szintén lovas munka volt, csak közben a kukorica is nőtt....Édesapának olyan eszköz volt felszerelve, aminek a segítségével a föld a kukorica tövéhez lett tömörítve. Így a kukorica pányvagyökerei tudtak erősödni.
A kukorica elfekvése miatt fogadtam meg, többet nem vetek. Erre idén a mézalmácska rendelésemmel kaptam 11 szem különböző csemegekukorica magot. Mégis elvetettem 5 szemet mert annyi fért el, de még kicsik. Viszont ki fogom karózni mint a paradicsomot.
2-3 napja viharok jönnek-mennek... Szerencsére eddig jégverés nem volt, de bugyborékos-kopogós felhőszakadás délután, este, éjszaka, hajnalban.......Elitta a föld. Félek a kórságoktól, permetezni, védekezni még nem lehet, ma már reggel 7 órakor vakító fényerővel égetett a nap.
Az első paprikákat lehet szedni leggyorsabb a VENOM és a REZIGÓ.baloldalt még krumpli van.Az első mohikánok. Azért ezeket vacsihoz enni sokkal finomabb mint bármilyen kígyó fajta.
Nálunk meg nincs kukac Nem azért, mert annyira korai a cseresznye, hanem azért, mert a tikok összeszedegetik őket valamilyen fejlettségi állapotukban...
Én se nagyon válogatom. Ha mégis lenne benne kukac, azok a mosásban is ki szoktak jönni; egyszerüen le lehet önteni. Evés közben meg próbálok nem sokat fantáziálni; szerencsére nem vagyok vegetáriánus.
Már az erdőben megpucolom, ami kukacos, azt haza se viszem.
Arra se lenne gusztusom, aminek a zacskójában ott vannak a kukacok, a gyümölcsben/gombában pedig az ürülékük.
Szóval cseresznyéből maradok a magozott verzióknál, akkor ki tudom válogatni. De ha nem korai cseresznye, ez csak akkor jön szóba, ha ajándékba kapom. Venni nem szoktam, fánk meg nincs.
Cseresznyedzsem nem jön szóba? Az szerintem nagyon finom.
Mondjuk a befőtt is elég kézenfekvő dolog, nagyanyám mindig egy csomót csinált. Eleinte én is szerettem, csak mikor észrevettem, az üveg alján úszkálnak a kifőtt kukacok, már nem ettem meg.
Valamennyit le is lehet fagyasztani, ha fér, jó lenne süteménybe és gyümölcslevesnek.
A meggyel nincs probléma, annak megvan a helye, de a cseresznye rengeteg. De finom, elsö osztályú áru; nem kukacos, se nem rohadt. Tegnap az esö elött lejött...
Nagyon szépen köszönöm a kedvességed; itt vagyok ugyan, de alig fejeztem be végre félig-meddig a tanévet, otthon épp komoly problémák merültek, föl, így lehet, hogy azonnal vissza kell mennem. Nem akarom itt etetni a trollokat, inkább privát üzenetben jelentkezem.
Sajnos a régi fa- és bokorállomány nagy részét nem magam választottam, és én nem tudom rászánni magam, hogy élö, termö növényeket megsemmisítsek, különösen úgy, hogy nagyon nehéz ujakat telepíteni, mert nehezen maradnak meg. De az új, saját telepítésüekkel sincs midig szerencsém; ennek vagy annak adják, aztán mégse az lesz.
De a bio-örület messze az én kis egyéni problémámon túlmutató, óriási csalás-iparág, és szeretném, ha erre minél többen rájönnének. De még ha müködne is, úgy, ahogy mondod, sem biztos, hogy globális léptékkel mérve jót tesz a környezetnek. De ez messzire vezet.
Megint éberek a trollok? És növényt/kertet/bármilyen gazdaságot láttatok már közelröl? A poloskák vigyék el az összes terméseteket, (az ágyatokba is kívánok néhányat) a tetvek meg rágják le a hajatokat.
A gombabetegségek ellen érdemes ellenálló fajtákat ültetni, házi kertben akár a fajokat is eszerint válogatni. Minden úgysem fér el, ami nagyon érzékeny, azt mellőzzük. Ami kényesnek bizonyul, azt szemrebbenés nélkül lecserélem.
Például láttam szörnyű lisztharmatos almákat, de a mieinknek soha nem volt ilyen gondjuk, az almát egyáltalán nem kell permeteznünk és kifogástalan a lombjuk. A körte szokott rozsdás lenni, de elviseli. Jobb lenne persze, ha egészséges lenne, de így is teremnek. A szőlőt se szoktuk permetezni, nem mindig hibátlanok, de megvannak. Mikor ültettük őket, utánanéztünk, melyik fajta ellenálló és fagyálló és ilyeneket vettünk.
Egresből is vannak ellenálló fajták, akkor nincs gond a lisztharmattal. Nekünk van egy kicsit hasonló bokrunk, ízre az egres és josta között van valahol, teljesen ellenálló, bőtermő, ez Ribes divaricatum, Schwarze Honigbeere néven vettem. A ribizlivel nincs gond. Tapló volt, ha jól emlékszem, az egresen, de az már nincs meg, érzékeny volt a lisztharmatra, kiszedtem.
Barackokkal nincs tapasztalatom, azt nálunk a hideg miatt úgysem érdemes ültetni. Egy őszibarack magoncom van, egyelőre cserépben (nem találtam neki helyet), ez ajándékba kapott vérbarack magból nőtt. Ennek még eddig semmi baja nem volt, persze nem tudom, mi lesz, ha egyszer találok neki helyet. Ha kényes lesz, nem tartom meg.
Egyedül az egyik birset szoktuk egyszer lefújni Cuproxáttal, különben foltosodnak és nyár végére lehullanak a levelei. Szükség esetén, ha olyan az időjárás, esetleg a paradicsomot, még ritkábban a krumplit, de csak akkor, ha beáll egy hosszú, esős, hűvös időszak. Mást nem kell.
A lényeg, hogy én hiszek a biotermesztésben, mert látom, hogy működhet.
A "kampányszerüség" legföljebb a gyomirtásra vonatkozik, minden más idöben történik; a permetezés, vetés, ásás és metszés is. Akkor se lennének máskor, ha mindig itt vagyok. A permetezés egy része törvényszerü, és olyan betegségek ellen történik, ami mindig és biztosan megjelenik. Másik rész akkor, amikor a betegség fölmerül. Vetés egyszerü: bentre február-március elején paprika paradicsom, késöbb uborka dinnye cukini, kintre márciusban hagyma retek saláta, répa, borsó, késöbb cékla és bab. Mást nem vetek. Karórépát se. Az összes többi növény itt nem terem meg, vagy nincs rá szükségem.
A biogazdálkodás nekem továbbra is a legkevésbé sem meggyözö. Nem az én viszonylag speciális példámból kell kiindulni. Egyébkent pedig köztünk is akadnak szép számmal olyanok, akik nem ott élnek, ahol a kertjük van, idönként tudják csak látogatni. Életszerütlennek tartom házikerti termelésben minden természetes ragadozó számára külön növényállományt fönntartani arra az esetre, ha nem lenne különben mit enniük. (Egyébként van itt rengeteg más növény is a veteményen kívül.) A gombafertözésekröl semmit sem írtál, pedig azok, ha lehet, még veszélyesebbek, mint az állati kártevök, és évröl-évre csaknem 100%-0s biztonsággal megjelennek (az én jelenlétemtöl teljesen függetlenül is). Védekezés híján nem csak a termést, hanem évtizedes fákat is elveszíthetünk általuk. Végül pedig: akkor is, ha az állítólagos "bio" termesztés nem csak a permetezésre vonatkozik, azért ez is fontos szerepet játszik. Ismételten hallok híreket róla, hogy ez meg az a szer is "engedélyezett" a bio termelésben, amik gyakorlatilag pont ugyanazok, amiket mi is használunk, hiszen az EU-ban lassan mindent betiltanak, ami valaha hatékony volt.
Én mindenesetre nagyívben elkerülök mindent, ami bio; arcátlan szemfényvesztésnek tartom. Hangsúlyozom azonban, hogy ez csak a növénytermesztésre vonatkozik; az állattenyésztésröl egészen más a véleményem.
Megfáradt egyetemista hazaérkezik szülőfalujába, ahol édesanyja egy kérdéssel fogadja: - Kedves fiam, levágtam két csirkét, mit főzzek belőle? - Pálinkát, édesanyám!
Ugyanitt keresek müködö meggymagozót. A kereskedelemben mindenhol csak ugyanazt a modellt látom. Ebböl meg hasonlókból van itt három; egy se megoz meggyet. A hatékonysága kb 50%, de ez a kis elöny is elvész, ha magozás után minden egyes szemet ellenörizni kell. Ti ezt hogy szoktátok intézni?
...és egyáltalán mit lehet ipari mennyiségü cseresznyével kezdeni?
A cseresznyét végre sikerült idöben leszedni; se nem kukacos, se nem rohadt, pedig nem permetezem. (Nem, nem vagyok bio-örült, csak túl nagy a fa, és nem szokott nagyobb kár lenni rajta, vagy legalábbis nem olyan, amin permetezéssel segíteni lehetne.)
Viszont a szemek aprók a megszokott mérethez képest, és a felületük valahogy nem sima, hanem göcsörtös, gödrös. Ennek mi az oka?
Nem hinném, hogy burgonyavész, attól nem lesznek ilyen zsugorodottak a levelek, ványadt az egész növény. A burgonyavésznél normális, egyébként egészséges növények szoktak foltokban vizenyősen elszürkülni, majd elszáradni. Mint a paradicsomnál.
Szerintem ez valami más, sajnos nem tudom, mi. De lehet, hogy tényleg a vetőkrumpli a ludas.
A bio módszerek pedig működnek. Láthattad, nálunk is megterem mindenféle, nem kell zöldséget vásárolnunk.
Tavaly nyáron egy hetet töltöttem egy biokertészetben, ők eladásra termelnek. Volt mit eladniuk, és láttam, mi hogy megy ott, tényleg bio.
Az természetes, hogy Nálad nem működik. Biokertet nem lehet úgy művelni, hogy hetekig nem vagy ott, aztán kampányszerűen nekiesel, és megpróbálod utolérni magad. Nem az a lényeg, hogy biolöttyökkel permetezünk, meg nem permetezünk, nem csak attól bio. Az egyensúlyt kell fenntartani, ehhez kellenek a zöldségeken kívül más növények is, melyeken meg tudnak élni akkor is a ragadozók, mikor a haszonnövényeken éppen nincs kártevő. Persze ismerni a kártevőket is és a ragadozókat is, azt is, hogy melyik min él.
A védekezés egyik módja az időzítés is, nem mindegy, mit mikor vetsz. Nem a kozmikus hatásokra gondolok, hanem arra, hogy figyelembe veszed, mikor van az egyes kártevőknek a szezonja, ezt igyekezni kell az adott növénnyel elkerülni. Pl. a karórépa tavasszal vetve tönkremegy a rengeteg különféle kártevő miatt, június végén vetve viszont gond nélkül termeszthető.
Szerintem burgonyavész, olyan, mint a paradicsomvész. Rokonok. A betegeket el kell különíteni, fertőző. ....Lehet folyamatosan krumplit ültetni. Másodvetés- tarlókrumpli. Ősszel- télen - karácsonykor újkrumpliként lehet használni. Én tavaly is csináltam, sajnos nincs annyi helyem, hogy mennyiséget tudjak termelni. / A földben imitt - amott maradt valami kis vakarcs, most bokorként mutatja magát./
Valahogy nagyon ideje lenne valami mozgalmat indítani a mindent átható bio-örület ellen. Nem is értem, épeszü ember hogy vehet be ilyesmit. A lakótársam járt a kertemben, megmutattam neki a sok betegséget; az egyik öszibarackfa törzsén a szó szoros értelmében folytak a tetvek, a levelek fényesek, ragacsosak voltak tölük.
Otthon mégis folytatta a bio-vásárlást. Sajnos nagyon mélyen, racionális érvek által megközelíthetetlenül ülnek az efféle meggyözödések.
Úgy érzésre, jusson azért kis légcsere nekik. Egy virágföldes lyukasztott műanyagzsák amit csak letettem egy sarokba, szája öklömnyire nyitva. Ha száradt volna beljebb csukom, ha valami más baj lett volna kiszedem, de tökéletesnek bizonyult.
Példás :) mint Pulyi karrierje... és a föld is jó erőben van.
A kihúzott borsó helyére céklát vetettem, a tavalyiból van még bőven, kitart az újig. Itteni javaslatra egy kicsit szellőző műa. zsákban tartom a pincében. Nem fonnyadt meg, nem penészedik, teljes értékű még most is.
de röviden megpróbálom megfogalmazni amit egy gyógyszerkészítő (laboráns) ismerősöm mesélt.
Ami hiába elgondolkodtató, de sajna egyszerű emberként nem tudunk mit tenni ellene!
Pláne ebben a pénzorientált világban!
Gipsz Jakab szerződést kötött a cégükkel, hogy az éves BIO sütőtöktermését átveszik.
Ősszel kértek mintát, hogy bevizsgálják mielőtt nagy tételben leszállítaná.
A mintából kiderült, hogy 15 évvel ezelőtt a kereskedelmi forgalomból kivont vegyszerből a minta,
a megengedett szint 300 szorosát tartalmazza.
Jakab felháborodva tiltakozott, hogy az nem lehet, mivel Ő nem permetezte, és 3 évig parlagon volt a föld, miután a Tsz-től visszavette a földet (3 év parlagosítás után kaphatta meg a bio gazda engedélyt).
A földet is bevizsgálták, és azt mondták, hogy annyi káros vegyszer szennyeződés van benne, hogyha 15-20 évig 2 méteres fű nőne a szántón akkor sem biztos, hogy a megengedett vegyszerérték alá esne a termesztett növényekben a mért érték.
Akkor kérdem Én, ezek után a Tsz földeket, és a privatizált földeket, vetésforgós ültetésnél ki, mikor, és milyen szinten vizsgálja?
Úgy szeretnék már beszélgetni egy illetékessel, hogy miként működik egy "kis, -nagygazdás termelés",
milyen bevizsgálási kötelezettségeik vannak? Mert ugye a támogatásért bőszen megy a sorban állás.
Az előző század betiltott, és be nem tiltott vegyszermaradványaira folyamatosan szórják az épp aktuális növénynek való vegyszert, gyomirtót, de parlagon nem nagyon marad több éven keresztül egy művelt terület sem (legalábbis a mi környezetünkben nem látok erre példát).
Vajon mi van a lucernában, búzában, takarmány kukoricában, amivel a bolti, vagy épp házi nevelésű állatokat tartják? Egy kisgazda azt mondta, hogy a napraforgót érés alá már nem emlékszem pontosan, 2-3, vagy több alkalommal permetezi.
A repcénél is gondolom hasonló vegyszeres kezelés működik. Tehát alapvető élelmiszer fronton, nem vegyszermentes az élet,
ami ugye az emberi szervezetnek SEM kedvez.
De sajna mindent nem tudunk megtermelni otthon, még ha adottak a körülmények, és az égiek is kegyesek.
Max arra tudunk csak törekedni, hogy minél kevesebb kész terméket vásároljunk.
mert amit otthon állítunk elő, abban félig meddig tudjuk, hogy mi van, habár a lisztről még nem is írtam,
de már így is sok helyett foglaltam, bocsánat.
kieg. Gipsz Jakab biztos eladta a bio piacon a nyakán maradt több mázsa sütőtököt, igaz nem egyszerre kaszálta be érte a lovét, hanem apránként, és a sok bio mániás hiszékeny ember meg szépen megette az alaposan szennyezett bio tököt.
A tripsz nem légy, hanem apró, hosszúkás rovar, a rojtosszárnyúak (Thysanoptera) rendébe tartozik. A lárvái is a leveleken mászkálnak, kukacos hüvelyt nem okoz.
Vizes minden, a rigók kotorják a mulcsot, keresgélnek, a verebek csapatostól a tövig lekaszált nemlétező fűben kotornak a magvak, bogarak után. Hamar megtaláltam a borsó problémáját, legalábbis szerintem a t r i p s z az oka. Tripszlegyeket soha nem láttam rajta, egyetlen kukacos hüvely-szem sem volt, de több hüvelyen mutatkozott az ezüstös bevonat. A virág elhalások , száradások szintén a tripsz kártételének, szívogatásnak a nyoma. Nem gondoltam erre, így utólag pedig logikus. Az már döbbenet, hogy a borsót is permetezni kell.....
Kb. 8-ig esett, elég jól áztatott. Mennyiségben ez volt az idei első nagy esőnk. ....A maradék borsósorokról kb.6-7 dk-nyit tudtam leszedni. Az egyik soron egy hüvelyt sem találtam. Megpróbálok utánaolvasni, mi lehet a probléma, meleg Uv, tripsz, atka? A növényen nem láttam betegséget, csak a virágkezdemények nem fejlődtek, a szirmok megnyíltak, s elszáradtak, megégtek. Locsoltam rendesen.
Nálam egyelőre működik a biokertészkedés, de teljesen földhözragadt módon, a spirituális és kozmikus dolgok teljes figyelmen kívül hagyásával. Az élőlények közösségét figyelem, törekszem a sokféleségre, és ami nem megy, azt nem erőltetem. Elegendő zöldség-gyümölcs összejön abból, ami így is megterem. Mellesleg a kertben látott élőlények nagyon szórakoztatóak. Amit látok, annak utánaolvasok, és egyre inkább érzem, hogy ebbe az iszonyúan érdekes és bonyolult rendszerbe minél kevesebbet szabad beleavatkozni. Nem harcolni kell, hanem alkalmazkodni.
A növények simogatása hasznos, mert akkor egyúttal figyelünk is a növényre, és látjuk, ha valami nem stimmel.
A burgonyavirág egész biztosan fajtafüggő. Minden évben más fajtával próbálkozom. A tavalyinak szinte alig volt virága, míg az idei tele van velük. Nem biztos, hogy van összefüggés a terméssel, bár a tavalyi nem volt jó. Rosszul is kelt és kevés is volt rá az eső. Idén sokkal több esett eddig.
Viszont a borsóm soha nem volt ilyen rossz. Van ami bejön, más nem.
77 évesen birtokában vagyok két agykontroll tanfolyamnak, két táltosiskolának. Ezek felhasználásával vágtam bele a biokertészkedésbe.
Most 19. éve lakunk itt, s kezd a biorendszer a fákra és a veteményre is hatástalanná válni.
Ennek lehet oka az is, hogy öregszem és kevesebbet használom a tanultakat, de inkább (tekintettel az agykontroll működésére) azt hiszem, hogy úgy általában a világ romlott el, gondolva itt a megemelkedett háttérsugárzásra, a nagymértékű műtrágyák felhasználására, a természetes állati trágyák fogyására, a nagyüzemi termelésből azok kiszorítása.
Az idén oda jutottam, hogy mospilánnal és felszívódó gombaölővel permeteztem.
Igaz, hogy biokertészetben engedélyezett szerek, de bizonytalan a szervezetben a lebomlásuk. Fiatal koromban nem törődve
az ilyen dolgokkal, 400 négyszögöles szőlő-gyümölcsösömet évekig permeteztem Bi 58-al. Ma is van a májamban foszforsavészter lerakódás, soha nem megy ki a szervezetből.
Valami biztos van ennek a fickónak az állításaiban, mert végül is minden összefügg mindennel.
A mai napig is simogatom a citrusaimat, ölelgetem a gyümölcsfáimat, de ez inkább a szeretetük miatt van, nem valami babonából.
Bocs, hogy hosszúra sikeredtem, de ez így is elég tömör, ezer és ezer oldal van még bennem, annyira nincs időm, hogy leírjam,
most is azért írtam, mert kinn rendesen esik az eső.
Egy biodinamikusan gazdálkodó kertészet meglátogatása után elolvastam a Wikipédián Rudolf Steinert. Hosszú szócikk, részletes. Az a benyomásom alakult ki, mintha a módszer prófétai alapokon nyugodna.
Szerencsére időben feltöltöttem a burgonyát, már nem lehetne.
Viszont alig akar virágozni. Máskor derékig érő állapotban tele volt virággal. Szerencsére a csíkosak kevesen voltak, inkább a padlizsánra mentek könnyen begyűjtöttem őket. A mezetelen csigák a borsóágyásban gyülekeztek, most lett kihúzva és hát nagy csigavérengzés volt.
Észre vettem, hogy a fóliába a szélső paprikasoron csiga ürülékek vannak na meg a leveleket megcsócsálták. Lámpafénnyel este 10 körül végig bókláztam a bokrokat és 1-3 centi nagyságú meztelent eltávolítottam. Ma is megcsinálom és talán elfogynak.
Be kellene már tölteni a szabadföldi burgonyát.... tegnap azt is meg kellett permeteznem mert 3 nap alatt megjelent a krumplibogár minden formája. Reggelre már elment az étvágyuk. Sajnos a jég körömnyi sérüléseket okozott a gyümölcsösbe.... pedig olyan szépen fejlődött minden. A szőlőnek a fürtig lecsapta a szárait, oké, hogy majd a levéltőből hajt de most virágzáskor lenne szükség a zöld egészséges lombozatra. Szóval sok a baj.
Megpróbálom: a hétvégén kimenőn voltam, találtam 1-2 tasak magot......Talán még nem késő a patisszon "Okra"-val próbálkozni. Zöld / a tasakon sötétzöld, apró termés a reklám/ s én apró, savanyúságba valót szeretnék leszedni róla. .... Ugyancsak próbálkozom - megint, de sohasem az igazi - a Long island bimbóskel nevelésével. Sohasem sikerül zárt bimbókat nevelni. ....A Sharapova padlizsánom tele virággal, /vastag, hatalmas levelekkel/ a Kecskeméti lila kicsit gyengébb, vékonyabb levél-lomb, de a virágok itt is megindultak. ---Az uborkáim is szépek, jó lombozattal, indulnak az apró termések. Kiváncsi vagyok, milyen lesz, mit jelent a termésben a "partenakorp" ----A paradicsom- paprika kiültetése időben széthúzódott, igaz db-száma is megvolt....A lényeg: szépek, egészségesek a palánták. Megindultak, jönnek a hajtások, virágok, - meg ezzel együtt a munka is....
Van kútvizem bőségesen, akár folyamatosan locsolhatnék slagból. Mnt ahogy teszi a a szomszéd. Furának néz, mert hordókat és köböstartályt töltök meg és onnan kannázok fészkekbe. A langyos viz mégiscsak jobban esik a legtöbb növénynek. Krumpli, zöldség, borsó, hagyma, és a gyep kaphat hideget is. Az uborkának és a paprikának izzadó tömlőn adok napi 2-szer x percig a szárazságtól föggően Ezt sikerült egyszerűen automatizálnom. Idén először csináltam egy fóliaalagutat is. Két végét nyitva-zárva könnyen szellőztethető (De már kerítettem egy 6m x 80-as műanyagcsövet, arra felcsavarva a fóliát az egész egyszerűen nyitható lesz. Kitálálom még hogy déli vagy északi oldalról. Lehet váltogatni, függően attól hogy hideg vagy rekkenő meleg idő van. Játéknak is jó.)
Az uborkákkal kapcsolatban: szerintem a még kicsi növény nem képes kinevelni a erméseket. Majd ha nő, akkor igen. A másik pedig, ahogy írtátok, ezek a 7 fokos reggelek nagyon megviselik a melegkedvelő tökféléket. Nálam a kinti sárgadinnye néz ki elég cefetül. Megint ültettem hármat a fóliában. Na azok szépek. A legkorábban elültettnek már majdnem egy méteres a futása.
Pont a fajtanév nem látszik, a castra-akármi az uborka románul. Nekem is volt hasonló képpel Charlotte és Levina, mindkettő F1. Még tavalyi magok voltak, elfogyott, már nincs meg a zacskó. Megvoltam velük elégedve. A tétényi, a Szatmár és a Zita is jó, mind hibrid berakóuborka. Legjobban bevált nálam a Restina, pár évig lehetett kapni, amikor elfogyott akkor kezdtem kísérletezni a többi hibriddel. Idén végre kaptam a Lidlben Restinát. Kíváncsi vagyok olyan lesz-e mint a régebbi.
Sal@tauborkánál maradok a Joker-nél. Kovászosnek mi a berakóuborkák közepeseit szeretjük.
Tegnap fűnyesedékkel bemulcsoltam a kiegyelt petrezselymet. Idén mulcsolom először, kíváncsi vagyok az eredményre. Gyakorlatilag az utálatos madársóska és a mindent elfoglaló kövér porcsin fékentartása a cél az ágyásban. A mai kaszálékot a sárgarépa kapja. Kezd futni a bab,virágzik a krumpli. A hgyma, fokhagyma kifogástalan. Sajnos a padlizsánt megrágták a földibolhák, későn eszméltem. Remélem kiheverik. Pradicsom, paprika jól áll. Az epret szeretik a rigók is... Kikerül a borsó, helyére céklát és még valamit vetek.
Azt hiszem nem kell aggódnom az őszi fokhagyma mérete miatt még ha meghagyom a virágszárat akkor se. Csak arra nem emlékszem, hogy milyen fokhagymákat duggattam el. Azt tudom, hogy elég sokat abból, amit 21 tavaszán vettem főzni, de olyan óriási volt, hogy inkább egy teljes fejet eldugtam bár már április volt. azokból direkt tettem el őszi duggatásra, bár korántsem lettek akkorák mint az eredeti. Az utolsó képen egy borosüveg kupak van mellette.
Mennyi idő míg a virágból uborka lesz? Nekem már jó ideje virágzik az üvegházban, de az uborkák csak kis 3 centis valamik. Valahogy úgy emlékeztem, hogy pár nap és uborka lesz belőle.
Nálam szabadban van az ubi. Sárgultak nálam is, de közben 3 db-nak sikerült olyan 7cm körülie megnőni, amiket helyben nagy hümmögések közepette meg is ettem. Még néhány most is van sárga, de már egyre több a zöld is, csak még 2 centinél nem nagyobbak. Én se tudom mitől sárgult, a tavalyi magot vetettem, se tavaly, se máskor nem volt ilyen.
Egy kicsit elkeseredtem, indul a tavalyi rémálom az uborkámmal. A fóliában 10 tő van, ebből hat párnapos négy már negyven centi magas, tele virággal, ÉS HÁROM CENTIS UBORKÁKKAL! Szándékosan írtam nagybetűkkel. A négyből egy saját, ez maradt a Tintus féle "hova sietsz" eresztésből. Kettő piaci, de ismerőstől, egyet kaptam a szomszédomtól.
Ma néztem, hogy az alsó ubik már sárgák, a virág elfonnyadt, érintésre lepotyog mindenestől. Nem bírják a fóliát?
Szabadföldben van még hat palánta, kíváncsi vagyok, abból mi lesz...
Tavaly elég nagy kutatást tartottam a neten, eredménytelenül. Csak nincs akkora véletlen, hogy ez a négy palánta, akárhonnan van, egy tasakból származik. Ma már nincs kedvem a fóliát nyitogatni, de készítek holnap képeket.
Nem mondabám, hogy meg vagyok vele elégedve. Biztos csinálhattam volna jobban, de jövőre nem próbálkozom vele.
Gyönyörű, egészséges, és rengeteg van rajta. Ezt mindenképpen szeretném jövőre is.
Indul a befőzés
Most már nagyon meg vagyok elégedve az erős almapaprikával -FREDDY. A bokrok is szépen erősödnek sok termés van .
ürítem a vizet.
A majd 2 literes dunsztos edényből 5 fér bele. A normál 0,75 literesből két emeleten 18 összesen. Lidibe vettem 3 éve azóta semmilyen tartósítószert nem használok. Befőttek, lecsók, kompótok stb.
egy kis repedés látszódik de ez is a hibám mert estétől reggelig ment egyik éjjel a csepegtető. Hiába öregszem.
spencer
tavalyról elvetett fóliás burgonya
Ez meg egy hiba mert minden évben első tőnek uborkát szoktam tenni a napégés annak nem árt idén a sor végére tettem sajnos meg is lett az eredménye. ezt a részt delelő után este 6-7 óráig süti a nap.
nem láttam betegségre utalo elváltozást.
Ezt ma vettem csak észre, vszinü kalcium hiány lehet?
Emellet volt a kihuzott,ez tán rendben van. Még az összel kapott marhatrágyát, ill kb 25-30 cm mélyre tettem vakondhálot.Nagy gondot nem csinálok a hiány miatt , legalább kevesebbet aszalok.
Mi lehet a baja? San Marzano ,mellette lévönek normális a növekedése, ez+2 db maradt ilyen csökött.A gyökérzet normális, alevelek pödröttek, melegtöl vagy virus?
lesem a szomszédokat kire tudom rásózni a cukkiniket a két bokor folyamatosan nyomja a terméseket. 
freddy
baloldalt ananas 
muskotály
cahuna
cukkini a jól bevált Black Beauty
cahuna
delicado
baklava
delicadó
bronco
spencer
catlin
catlin
spencer
felül spencer lent catlin
baloldalt baklava , jobbra rezigó és venomok
venomok
a zöldes az baklava a sárgás az rezigo
ARMIRA
Mivel egy tálcába vetettem több fajta magot is- sikertelenül, a kiboritott földböl ez mégiscsak kihajtott. Ez lehet a kolbásztök? Illetve ebben a nagyságban átültethetö támrendszer mellé, vagy inkább ide rakjak mellé?
Az almapaprikák beindultak (FREDDY) Ha egy sor van akkor "végtelen " jel szerűen zsinórozom őket így nem borulnak el.
VENOM 
Mohikán 
Jóker
REZIGÓ
spencerek
VENOM nem méreg erős szépen lehet harapni. Beindultak az uborka bokron lehet kezdeni az elrakást. Szedem elő az automatát ebben semmilyen tartósítószert nem teszünk semmi sem romlott meg eddig. A meggy és cseresznye lefutott, hagymát se kell venni befejesedett a szabadföldi. Már látok pici sárgadinnyéket a fóliáson, a jéggel vert szabadföldiek... hát nem igen regenerálódnak. Vetettem még csemege kukoricát (2 napig áztattam ) a jég után érdekesség hogy meghúztam az árkot elárasztottam vízzel, beleszemeztem a magokat, betakartam földdel , másnap még esett rá eső és láss csodát öt nap múlva már bújtak is ki. Megérett az első cukkini lesz belőle főzelék.
Az első paprikákat lehet szedni leggyorsabb a VENOM és a REZIGÓ.
baloldalt még krumpli van.
Az első mohikánok. Azért ezeket vacsihoz enni sokkal finomabb mint bármilyen kígyó fajta.
pár kép a kertről és Maximuszról a kismacskáról és anyukájáról.
