Vajon miért nincs a kajszinak külön topikja? Hisz' se nem szilva, se nem őszibarack. Ellenben a kedvenc gyümölcsöm gyerekkorom óta, amikor először magyar kajszit kóstoltam... no meg a lekvár, pálinka, ki mit szeret.
Csak egy kajszifa van , 5 éve ültettem . A meggyből is csak 1 van, az 12 éve lett ültetve.
Most megvizsgáltam a meggyfát , találtam rajta pár érdekes elszáradt kis ágat virág csomóval.
Valószínű monília...
A meggyfát kivágom , a problémám nem fog megszűnni ettől sajnos! Ugyanis át néztem a kertszomszédhoz , és megdöbbenve látom, hogy van kb 5,6 meggyfa (talán cseresznye is van) egymás hegyén hátán amivel nekem nem is lenne gondom ,DE abból az egyik fa fele moníliás!! És még kitudja abban a nagy dzsungelben mennyi beteg rész van! Gondolom előbb utóbb mindegyik meggyfája elhal így.
A barackfámtól ez olyan 25 méterre van. :((((( Most akkor mit tudok tenni?! A nénike aki egyedül él magasról le fogja szarni ha szólni fogok neki , hogy vágassa már ki , vagy valamit csináljon már ez ügyben.
Monilia tételezzük fel hogy a kajszi hamarabb virágzik mint pl a meggyfa akkor fordítva lenne a fertőzés ,de nem egyszerűen a nyirkos hűvös csapadékos időjárás kedvező a gombák családjában tartozó moniliának az is kérdőjeles hogy házkerti ill ültetvény szinten termelünk pl feketicsi meggyet mert ha az ültetvényben növényvédelem nélkül mégis kialakulna a fertőzési nyomás azt mivel magyaráznánk vagy pl háznál a kertben megúszta a fertőzést akkor az tényleg ellenálló .Tegyük fel virágzáskor (mert ugye a monlia elsősorban a virágot fertőzi ) verő fényes napsütés ,légköri aszály stb jellemző akkor nincs fertőzés akkor valószínűleg minden fa monilia rezisztens.A beteg több éven keresztül elhanyagolt fa estében nem kérdés hogy hajlamosabb a moniliára mert állitólag a növény szöveteiben is beépül ezért mondják azt hogy a fertőzött vessző dupláját kell lemetszeni hogy nyugodtan tudjunk aludni.
A moniliat nem a meggyfak terjesztik. Ebbol annyi igaz, hogy a legtobb meggyfajta erzekenyebb ra.
A monilia mindenutt ott van, nem kell terjeszteni. Megfelelo korulmenyek es taptalaj kell neki. Persze ha elhanyagolunk egy moniliara hajlamos fat, akkor a monilia gombasporabol is tobb lesz a kertben es a kornyeken (ugy 2-3 km sugaru korben), de hogy terjeszti, az tulzas.
Regen is volt monilia, de a fajtak nemesitese a termes minoseget reszesitette elonyben, az ellenallo kepesseg masodlagos lett, arra ott van-volt a novenyvedelem.
Azert ertetlenkedek, mert a monilia igazabol egy konnyen megelozheto betegseg, ahogy a tetvesedes is konnyen es gyorsan kezelheto.
Aztan meg jottek uj betegsegek is, amelyekre eppen a regi hagyomanyos fajtak erzekenyebbek. Kajszi es a szilva fajtakra pl ott van a PPV (masneven sharka, szilvahimlo) virus. Ez is mar mindenutt ott van, nem lehet vedekezni ellene. Viragporral is terjed, de eppen a leveltetvek az egyik leghatekonyabb terjesztoi! Egy elhanyagolt tetves fa es a kornyek osszes fogekony faja beteg lesz!
Ha valaki megkerdez, hogy milyen fajtat ultessen, akkor mar csak sharka rezisztens fajtat ( szoktam javasolni, mint pl az Anegat kajszit.
A meggyel ellentetben a kajsz fak altalaban kevesbe erzekenyebbek a moniliara, de nem azt jelenti, hogy nem! Az eghajlat valtozasa a monilianak kedvez. Hamarabb beindulnak a fak tavasszal, hamarabb viragoznak, ilyenkor meg gyakoribb a reggeli huvos paras, kodos ido, ami a monilia melegagya.
Ó, nem szeretnék én kísérletezni. Hallgatok a nàlam okosabbakra. Ezért kérdezek.😃
A 130 centis törzsmagassàggal akkor nincs -azon kívül, hogy nehézkesebb a szüret- semmi gond? Mert akkor hagyom a már elindított koronaformàt, ès azt folytatom.
A déli országrészben lehet hogy annyival több a fény,
ami már megközelíheti a barack származási helyén lévő fényviszonyokat.
Tehát nem lehetetlen, hogy ott a szórt állású sudaras formában sem fog felkopaszodni, még hosszú távon sem. De mégsem tudnám ajánlani, a saját tapasztalatok alapján.
Ma becsapósak ezek a kisfilmek, néhány alapötlet pld. Olaszországi termelőtől származik,
valaki látta a Youtubon, és elkészíti a magyar verzióját...
Sokan forgatnak ilyen kis filmeket, a like-okért, stb.
De majd mutassa meg azt is, hogy milyen lett 4-5 év múlva, akkor ok.
Ezzel csak az a baj, hogy ami Olaszország középső déli részén működhet egy kertésznek,
itt pld. É-M-on nem biztos hogy fog.
Szóval ez a baj az internetről gyűjtött "tudás"-sal....
Holnaptól már nem lesz utánpótlás a szomszédoknak. :)
Cseresznye ,őszibarack , meggy nincs, és akkor ezentúl kajszim se lesz többet .
Illetve van egy kb 8 éves meggyfám ,de azzal eddig semmi gondom nem volt. Viszont a meggyfa is igen hajlamos moníliára tetvesedésre . kivétel ez alól állítólag a feketicsi meggy , ha jól olvastam róla több helyen is .. nagyon ajánlott fajta , pont ezért is.
Levéltetvek ellen a prev gold narancsolajat találtam. Ezenkívül még hatásos lisztharmat, szürkepenész, takácsatkafajok, molytetvek ....
Sajnos annyira tele volt , hogy még a fára mászni is nehéz volt úgy hogy ne legyen a ruhánk is olyan. Állandóan csöpögött róla a nedv a tetvek által. Egy 33 éves nagy fát nehéz lett volna kezelni.
Meg annyit, mintegy felmenteskent, hogy a klimavaltozas ketsegtelenul hatassal van a novenyvedelemre. A kemeny fagyok korabban jelentosen ritkitottak az attelelo kartevoket. A fagyok elmaradasaval a sok attelelo kartevo hamarabb es erosebb rajzast eredmenyez, sot van olyan, ami az evi ketto helyett akar 3-szor is rajzik!
Azok akik korabban hagytak a termeszetre a dolgot, azok most meglepodnek es vagy megprobaljak vedeni a fat, vagy kivagjak.
Minden evben mas a kartevok nyomasa. Ha nem teszel ellene, akkor evrol-evre rosszabb lesz. Aztan eljon a pillanat, hogy tarthatatlanna valik a helyzet. Ezt altalaban jol lekovethetjuk az ugyn. biogazdalkodoknal. Par evig megy a bolt, veri a mellet, aztan besul a modszer.
A leveltetu ellen tenyleg konnyu vedekezni. Tobb kofele szer van ra. Mondjuk az igaz, a boltban egyszerubb megvenni azt, amit mas permetezett, mint magunk megtenni.
Meg annyit -banto szandek nelkul-, hogy az olyan szomszedot, mint Te, na azt nagyon szeretjuk, folyamatos utanpotlasa van a kartevoknek a keritesen tulrol.
Igen ez igaz! Én is nagyon szeretem a kajszit , az egyik kedvenc gyümölcsöm, ezért is sajnálom!
De nem akarok moníliákkal bajlódni, se vegyszerezni.
Volt egy nagy öreg kajszifánk 89 ben volt ültetve , állandóan tele volt nagy szemű lédús gyümölccsel , nem győztünk eladni meg enni belőle annyi volt rajta. Anyám 40 üveg lekvár befőttet tett el belőle egy szezonba , plusz még ami lepotyogott ,meg folyamat ettük. De annak soha semmilyen baja nem volt egyszer se! És nálunk soha nem volt permetezés. Végül 2007 környékén megszakadt az állandó sok terméstől.
Volt még mellette 1 májusi nagy szemű ropogós cseresznye , 3 körtefa , 2 alma!
A cseresznyefát 2022 januárban kivágtam ,mert előző 3 4 évben állandóan tetves volt . előtte semmi baja nem volt annak se , kiegyensúlyozottan sokat termet.
Ezt most csak azért írtam le ,mert marhára nem értem, hogy most mi ez a sok betegség állandóan?!
Ennyire gyenge ellenálló képességük lett valamitől! Talán a túlságosan megnövekedett repülő forgalomtól ami nagyon szennyezi a levegőt...?! Vagy a klímaváltozástól ?!
Egy ősszel ültetett magyar kajszi metszésével kapcsolatban szeretnèk kérdezni:
Konténeres csemete, aminek a koronàját már elkezdték alakítani. (2-3 éves lehet.) Vázának indították, ha jól gondolom. A sudarat kivágták, van 4 szép, jóállású vessző, amikből vázágakat lehet nevelni. Két gondom van csak:
A törzsmagassàg majdnem 130 cm… Azon kívül, hogy magas lesz a fa, nehezebb lesz leszedni a termèst, okoz ez valami problèmàt? Másik: azt olvastam, hogy ennek a fajtának jobb lenne a szórt állású sudaras forma…
Érdemes lenne újraindítani, és valahol 100 cm-nèl elnyisszantani a sudarat, hogy aztán legyen egy 80 centis törzsmagassàg?
Mindegyik fotón moníliás fertőzés tünetei láthatók. Virágzáskor a csapadékos időjárás nagyon kedvez a fertőzés kialakulásának és ez szinte minden évben így van. Ha nem szeretne legalább monília ellen permetezni, akkor a kajszibarack sikeresen nem nevelhető.
Valahol olvastam vizsgálták a fákon megjelenő sárga ill kékes zöldes színű zuzmókat az előbbi azért sárga mert szimbiózisban él egy alga fajtával megállapították hogy hosszabb távon károsítja a fát azért mert állandóan nedvesen tartja a környezetét gondolom ezáltal felpuhul a kéreg innentől kezdve szabad az út a kórokozok számára bejutva a fa szöveteibe nincs más el kell távolítani őket erre alkalmas egy fúróba befogott drót korong v flexre óvatosan le lehet munkálni a fáról a zuzmókat természetesen ez is majdnem lehetetlen küldetés egy nagyobb ültetvényben , de egy két fánál ami csúnyán be van rakódva tehetünk valamit észre vettem idősebb fák esetében ( 10-15 éves v öregebb )a törzsön és a vázágak belső felületein jóval nagyobb számban vannak jelen ahová nem nagyon jut el a növényvédő szer nem szereti a lúgosabb hatású réz -mész kombi szert kb 30db fát tisztítottam így le .
