Tegnap jártam az orchideakiállításon. Orchideát nem vettem, de találtam valami pozsgásnövény kinézetelűt, rákérdeztem, a botanikuskert egyik árusítója szerint hottentotta füge a neve. Lehet ennek ellenállni? Biztos, csak én nem voltam képes rá.
Ha már ott voltam, jól kigyönyörködtem magam.
A csilipaprikám meglepetéssel szolgált: két-három új paprikakezdemény van rajta, no meg néhány virág. Érdeklődve várom, mi lesz belőle.
Néha velem is megesik az ilyesmi, szerencsére ritkán. Több egyéb mellett ezért kedvelem a kaktuszokat. Egyser viszont megtörtént, hogy nem vettem észre azt, hogy az eső után jó sok víz maradt a cserépalátétben, szerencsétlen növény nem bírta. Azóta erre is odafigyelek.
Nyáron általában elfeledkezem a lakásban lévő növényekről. A viaszvirág leveleit néha sikerül papírvékonyra fonnyasztani, ezt ő is virágzással szokta meghálálni.
Az én fürdőszobaimon is vannak már bimbókezdemények. Ő ott volt egész nyáron, időnként hosszabb ideig el is felejtettem meglocsolni. Nem is nőtt szinte semmit, de az egyáltalán nem baj.
A karácsonyi kaktuszomon már mutatkoznak a bimbók, úgyhogy behoztam őket az erkélyről, mert ha később mozgatom, elhullatja őket. Láttam a piacon olyat, ami már virágzik, na de kinek sürgős? Nekem aztán nem!
A kaktuszaim még mindig szépek, ráadásul a kiállításról hoztam két újat is, azok is jól érzik magukat. Viszont a paradicsompalántákkal kapcsolatban csúfos kudarcról kell beszámolnom. Még a tavasz végén ültettem, nőnek-nődögélnek, az egyik mögött már el lehetne bújni, csak virágozni nem akarnak. Most végre a nagyon van 1, azaz egy virág. Nem siette el, ha jól meggondolom. Viszont amiket kivittem a barátnőm kertjébe, azaz nem csak virágzott, hanem rengeteg termést is hozott. Ez a kis méretű, körte alakú paradicsom, részint piros, részint sárga, és nagyon bőven termett. Galád viselkedés, akárhogy is nézem. Továbbá rút hálátlanság.
Tegnap a macska etetőtálkája mellett egy túlméretezett pókot találtam. Megviselhették az idők viszontagságai, mert egy lába hiányzott. Azon gondolkodtam, hogy nem falatozott-e a macska ételéből. Ha így történt, nem sajnálom tőle. Ha viszont úgy döntött, hogy távozik, azt csak helyeselni tudom.
Újabb gyönyörködnivalóim vannak, mert szinte minden másodnap nézhetek egy szép virágot, nem is mulasztom el megtenni!
Ami a fészket illeti, már biztos, hogy nem lesz utánköltés. Láttam egy madarat, amint vizsgálgatja, de szerintem csak állagmegóvást végzett, vagy még azt sem. Sebaj, várok még egy évet.
Örülök annak, hogy a kaktuszaim, illetve pozsgásnövényeim közül egy nyílik, a többi pedig készülődik a virágzásra. Mindig van miben gyönyörködnöm, és meg is teszem!
A fiókákat ma reggel már nem láttam a fészekben, tényleg távoztak. Az egyik szülő még leszidott, amikor kimentem az erkélyre, de minden meggyőződés nélkül. Nem tudom, lesz-e másodköltés, de hamarosan kiderül.
Már minden fióka kitollasodott, a merészebbek a szárnyukat próbálgatják. Ez pillanatnyilag abból áll, hogy a fészek szélén ülve suhogtatják, és tollászkodnak, már van mit rendezgetniük. Az előbb idetévedt egy cinke. Nem akart semmi rosszat, csak ivott pár korty vizet, de a szülők gyanakodva figyelték. Erre nem nagyon volt okuk, de egy kis óvatosság sosem árt.
A légykapó fiókák kezdenek madárformát ölteni, mert a gerincükön és a szárnyukon már tollkezdemények mutatkoznak. A szülei nagyon leterheltek, alig győzik az etetést, de becsülettel helytállnak! Nem is értem, honnan veszik ezt a tömérdek rovart, de kizárólag helyeselni tudom a ténykedésüket.
Silver most fedezte fel a bérlőtársaimat. Az ablak másik oldalán nyújtózkodik, és próbál a fészekbe lesni. Nem tudom, tudnak-e a madarak gúnyosan mosolyogni, de az enyém közel állhat hozzá.
Igen, megjöttek, de a cicus még nem vette észre őket, ha mégis meglesz, akkor remek nézegetnivalója lesz egész nap. A madarakat nem zavarja, a macska pedig remekül szórakozik.
Sajnos, eddig még nem jöttek meg a szürke légykapók, Remélem, csak jobb helyet találtak maguknak, és nincs semmi bajuk. Az elmúlt négy évben megkedveltem őket. Elég sok szarka jár errefelé, és ezek hírhedt fészekrablók, talán csak ezt akarták kivédeni.
A tegnapi nap jó része a kaktuszkiállításon telt el, szép és érdekes volt, mint mindig. Ahogy említettem, az egyik saját növényem virágzik, na ezen a helyen láttam néhány testvérkéjét, de más színű virággal. Ahogy a kiállítót elmondta, az elmúlt harminc év alatt legalább ugyanannyi színárnalatot sikerült létrehozni,a fényképen mutatottat is ilyeneket. gratuláltam a munkájához, igazán megérdemli.
Azt hiszem, idén senki nem fog leszidni, ha kilépek az erkélyre, nem jött meg a szürke légykapó pár. Remélem, csak jobb helyet találtak, a környéken elég sűrűn előfordul egy-két szarka, és ők hírhedt fészekrablók.
A kaktuszaim egyike féltenyérnyi, piros virágokat hozott, a mellette lévő, ugyanilyen fajtájú is készülődik. Jó bwemelegítés a hétvégén esedékes kaktuszkiállításra!
Én tegnap voltam. Féltem, hogy nehezen fogom hazacipelni vonattal a növényeket, de nem is kellett nagy önuralom, összesen 3 növény volt, amit megkívántam, abból az egyik csak egy kis gumó (Oxalis tuberosa). Vettem még egy tenyeres rebarbarát és egy fahéjillatú szamócát. Van már egy ilyen szamócám, amit erdőszélen gyűjtöttem. Nagyon erős növény, ott nagy szemű volt a termése, csak éppen önmeddőnek bizonyult. Talán ez az új jó lesz porzónak.
Régen valamivel több növény volt, de azért nem volt rossz a kiállítás. Mindig élmény a virágzó orgonákat végigszagolni, és szokás szerint nyílik a Rosa hugonis.
Ezeket még megcsodálhatod a nátha elmúltával is, az arborétum ingyen látogatható. Ilyenkor gyönyörű.
Egy alapos nátha miatt nem jutottam el a kiállításra, a könyvkiállításra sem. Némi vigaszt jelent számomra, hogy nyílni kezd a húsvéti kaktuszom, gyönyörködhetek benne.
