Biztosan vannak, mert az elmúlt hetekben több fluo- és vertival cuccot is vettem. Csak gyorsabban gyűlnek az anyagok, mint ahogyan feldolgozni képes vagyok.
Ha van esetleg Fluo- vagy Vertivalos dokumentumod (vagy egyéb felsőmegvilágítós Mikroval) azokon kívül, amelyek a Mikroskop-online-on fent vannak, akkor nagyon erősen érdeklődnék irántuk.
Láttad a képen a feneke felől, hogy körben a lencsék körül fénykábel van? Szóval 1,35 NA-val tényleg sötét látóteret ad, csak ügyesebben, mint a Leuchtbild.
Az okulárral nézve, de kb. ugyanaz van a szenzoron mint a látótérben.
Oké, akkor igazából a szenzoron kisebb, kb. az okulár nagyításának hányadában. Úgy gondolom a 6× állás az kb. 0,6× a szenzoron és a 31× pedig 3,1× és az okulár 10×-es (tényleg, mi van ráírva?).
Ez megdöbbentő. Pedig a mélységélesség nagyobb nagyításnál gyorsan csökken és itt blendézésre utaló hatás nem látható. A 6× és 31× nagyítások a szenzoron értendők vagy a mikroszkóppal, ha okulárral nézed? Ha a második, akkor az lehet a trükk, hogy igazából a szenzoron kisebb a nagyítás a névlegesnél.
Az okulárral nézve, de kb. ugyanaz van a szenzoron mint a látótérben. Blende nincs.
A Lomo adapter az úgy hogy? :)
A gyári Wild méregdrága is meg kell hozzá lencse is. A Lomoval meg pont elketyeg :)
"És még egy kérdés: fotózásnál az objektív közepén megy át a fény, vagy továbbra is excentrikusan?"
Nem tudom, milyen a sugármenete, de a fotózásnál csak annyi az eltérés, hogy a bino fej (és a tubuslencsék) alá bebillen egy képosztó prizma, ami a fény egy részét viszi a fényképezőgép felé.
Az egyik tubustól vagy más furfang is van ott?
"Ja, még harmadik kérdés is van: ez ugye fókuszsorozat?"
Nem, egyik se. Jó a mélységélessége.
Ez megdöbbentő. Pedig a mélységélesség nagyobb nagyításnál gyorsan csökken és itt blendézésre utaló hatás nem látható. A 6× és 31× nagyítások a szenzoron értendők vagy a mikroszkóppal, ha okulárral nézed? Ha a második, akkor az lehet a trükk, hogy igazából a szenzoron kisebb a nagyítás a névlegesnél.
Kész lett a Vertival V1.0 felsőmegvilágítója, nemsokára bemutatom itt. A két hiányzó szűrőcsúszka méretezett rajzáért ezer köszönet rferinek, pont olyanok lettek, mint a gyáriak (csak műanyagból).
Jelen állapotában felszerszámozva a Vertival minden állítgatás nélkül alkalmas akár egyszerre alsó- és felső megvilágításra. Ha rajta hagyom a DIK közdarabot, akkor a sötét látóteres felső megvilágítás ugyan ideiglenesen nem működik (mert a prizma és a közdarab furata az objektíven kívüli fényt nem engedi át), viszont van áteső és ráeső DIK. Mint például ez a 10 forintos érme részlet 6,3× objektívvel fotózva:
Érdemes megnézni, hogy a szemre tükörfényes felület a dombornyomott számok alatt mennyi karcot hordoz.
És még egy kérdés: fotózásnál az objektív közepén megy át a fény, vagy továbbra is excentrikusan?
Nem tudom, milyen a sugármenete, de a fotózásnál csak annyi az eltérés, hogy a bino fej (és a tubuslencsék) alá bebillen egy képosztó prizma, ami a fény egy részét viszi a fényképezőgép felé.
Ja, még harmadik kérdés is van: ez ugye fókuszsorozat?
A kopulációs csatorna (járom) két sejt között alakul ki, azaz ivaros szaporodásnál. A képeden nem látok ilyet, szerintem csak részben egymáson van a két moszat.
Kifli formájú járommoszatokat fotóztam. Closterium sp. Ezek kb 0.12-0.15 mm-esek. Azt olvastam, hogy járommoszatok két szimmetrikus sejtfélre tagoltak, melyek között osztódáskor csatorna (járom) alakul ki. Innen kaphatták a nevüket. Ezek szerint akkor ezek most éppen osztódás előtt állhatnak ?
Jó mikroszkóp ez a Wild M7. Apokromatikus az objektívje?
És még egy kérdés: fotózásnál az objektív közepén megy át a fény, vagy továbbra is excentrikusan? Mert a prizmahatás miatt fellépő másodlagos spektrumot nem látom.
A Zeiss új sztereóinál úgy oldja meg a kérdést, hogy az alsó lencsét a felső sugármenet optikai tengelyébe tolja (amit én is tervezek megbarkácsolni az enyémen).
Ja, még harmadik kérdés is van: ez ugye fókuszsorozat?
