Több, mint egy évtizede járunk vissza a Belső Őrségbe és azóta bűvöl el bennünket ez a varázslatos táj. Mindig találunk valamilyen új csodát a természeti és az épített környezetben, vagy az őrségi emberek tiszta világnézetében. Aki néhány felhőtlenül békés napra és csendre vágyik, annak bátran ajánljuk a Belső őrségi falvakat, köztük is különösen a szívünkhöz nőtt, középkori templomáról híres, erdőkkel koszorúzott dombok ölelésében fekvő Velemért. Azt tervezzük, hogy naponta újabb képeket mutatunk be a Belső Őrségről. Ezek egy részét (tájismertetővel és túraajánlatokkal együtt) a www.tar.hu/cserepmadar honlapon és a hozzá csatolt lapokon egyszerre is meg lehet tekinteni. Kérjük mindazokat, akik jártak a Belső Őrségben (Velemér, Gödörháza, Magyarszombatfa), hogy írják le a tapasztalataikat és tegyék fel ide az ott készített fényképeiket is! Az Őrség minden látogatóját, lakóját és tisztelőjét köszöntjük ezekkel a képekkel.
Tóth János, a 100 évvel ezelőtt élt veleméri gerencsér tejesköcsögje. (Sindümúzeum, Cserépmadár szállás).
A nyaka azért keskenyedik el, hogy a tejfölt (vastagabb lévén) könnyebben le lehessen szedni. Ez az edénytípus csak az Őrségre jellemző. A díszítése fehér színű agyaggal készült.
A templomot osztrák katonák segítségével vették el a reformátusoktól. Mivel a faluban nem volt katolikus, Isten háza magára maradt. A mennyezete hamarosan beomlott, a hajó belsejében fák nőttek. Ezért hiányosak a freskók.
A veleméri Szentháromság templom Szent Lászlót ábrázoló freskója.
A lovagkirály nagyváradi bronzszobrát (amely az első lovasszobor volt Európában a római kor óta) a Kolozsvári testvérek készítették. Ez csata előtt megelevenedett és sokan látták a csatában, amint rémítő bárdját fogatván iszonú rendet vág az ellenség soraiban. Azóta a törökök elfoglalták Váradot és a szent szobrát beolvasztották, nyilván ágyúnak. A veleméri freskó azonban megmaradt.
Ki tudja, talán egyszer ő is megelevenedik és rendet vág a bankárok, politikusok és újságírók között?
És ezt látjuk az ajtó mögött. A külső helyiségben a megvásárolható cserépedények vannak kiállítva (ilyenek egy másik szobában is láthatók), az itt látható ajtó mögött van a korong, az alkotás terepe.
Ha Velemérből délre indulunk és átlépjük a rögvest a falu határában húzódó Vas-Zala megyehatárt, akkor beérünk Szentgyörgyvölgybe és ott látjuk ezt a cégtáblát az út baloldalán. Ha jobbra nézünk, akkor a szlovén-magyar országhatárra látunk, amely vagy vagy 2 kilométerre húzódik az úttal párhuzamosan.
Velemér fekvése
7
A gyepűk kialakulása
11
Velemér története a török időkig
17
Vallásháború az Ôrségben
21
Az őrségiek és a földesurak szembenállása
33
Trianon után
38
Veleméri égtájelnevezések
40
A műemlék templom
44
A csodaszarvas-freskó
54
A népi kultúra emlékei
61
Velemér és környékének jelvilága
72
Káosz és teremtés
89
Zárszó
92
A környék nevezetességei
98
Irodalom
101
Tárgymutató
Az alábbi kötet ismertetőjéből:
Őrségismertető a gyönyörű pannon tájat bebarangoló, történeti és művészeti érdekességeket kereső vendégeknek. Velemér az a csepp, amelyben megcsillan a valaha volt tenger, s felidézhető középkori városaink világa. A kötet tudományos szenzációja az Őrség népi jelrendszerének értelmezése a székely rovásjelek segítségével. Az ősvallási eredetű szimbólumok az Őrséget (s a jelképek által ma is élő Magyar Királyságot) a rendezett világ közepével azonosítják. Ahol a Teremtő jelenléte miatt egyedül érdemes élni. Az őrállók hun származását valószínűsíti.
A Kercaszomoron élő Szerváciusz István szobrász által készített milleneumi emlékmű Kercaszomoron.
A központi alakzat aluminiumöntvény, mögötte két feliratos fejfa.
A világfaábrázolás egy veleméri rajzos sindü égig érő fájának mintájára készült, amelyet korábban Varga Géza közölt a "Mítoszok őre, Velemér" c. kötetében.
Az őriszentpéteri szabadtéri gulyás-főző verseny egyik résztvevője kedvens eszközével.
Tucatnyi induló volt, a végén a sok bográcsban elkészített ételt meg lehetett (v)enni. Cigányzenekar, igazi (már meglőtt, de szépen feldíszített) szarvas, mindenféle rangú emberek, étel és ital, baráti beszélgetések.
A nagy sikerű akciót az őriszentpéteri Bognár étterem szervezte.
Az első meglepő tapasztalatom az volt, hogy itt könnyebb valamit ajándékba megkapni, mint megvenni. Az igazi őrségi emberek nyílt szívűek és segítőkészek, az üzletelési kedv - nekem úgy tűnt - nem jellemző rájuk. Vagy inkább azt kellene mondani, hogy másként, emberibben élnek. A szivességek cseréjét fogadják el a "mindent a pénzért" elv helyett.
Ez a rovat valóban a " ... fogadó" ingyenreklámja. Ez az ingyenesség ugyan nagyon sok munkát jelent, de talán hasznos lesz, nem csak a "... fogadó"-nak, hanem azoknak is, akik azon töprengenek, hogy hová kéne vinni a családot a nyáron.
S nem szánom csupán a "... fogadó" reklámjának. Nagyon örülnék, ha a Belső Őrség más fogadói és szolgáltatói is csatlakoznának egy-két képpel. De ha ők nem érnek rá, akkor megpróbálom én bemutatni őket. Amint láthatod, van itt kép másról is, nem csak a "... fogadó"-ról.
S abban is igazad van, hogy nagyon keveset tudok az Őrségről és az őrségi emberekről. Tizenvalahány éve minden nyaramat itt töltöm, de ennyi idő egy házastárs megismerésére is kevés ...
Hanem, ha te többet tudsz, légyszi, mesélj te is az Őrségről! Örömmel nézném végig az áltralad felrakott képeket is!
Hat ha reklam is a topik, legalabb szep kepeket latunk es igy van elkepzelesunk rola. De ha te tobbet tudsz az emberekrol arra is vevo vagyok szivesen. Apai agrol onnan szarmazok de semmit nem tudok rola.
Száz éve egy gerencsér, ötven éve egy fafaragó, ma pedig egy néprajzkutató birtokolja. Az egykori Tóth ház ma vendégeket fogad. A mintegy 10 ágyas szálláshely egyben, vagy szobánként is kivehető.
Tóth János, a 100 évvel ezelőtt élt veleméri gerencsér tejesköcsögje. (Sindümúzeum, Cserépmadár szállás).
A bokrokon túl Velemér dombjai.
Balogh István Péter festőművész veleméri műterme napsütésben.
A veleméri Szentháromság templom hajója.
A veleméri Szentháromság templom Szent Lászlót ábrázoló freskója.
Így néz ki Csótár Rezső kemencéje közelről.
Jellegzetes őrségi fatüzelésű égetőkemence. A tetőn füstnyílás. 
Néhány nagy hagymatároló edény és apróságok.
És ezt látjuk az ajtó mögött. A külső helyiségben a megvásárolható cserépedények vannak kiállítva (ilyenek egy másik szobában is láthatók), az itt látható ajtó mögött van a korong, az alkotás terepe.
Csótár Rezső szentgyörgyvölgyi gerencsér (fazekas) a műhelye előtt. 
Ha Velemérből délre indulunk és átlépjük a rögvest a falu határában húzódó Vas-Zala megyehatárt, akkor beérünk Szentgyörgyvölgybe és ott látjuk ezt a cégtáblát az út baloldalán. Ha jobbra nézünk, akkor a szlovén-magyar országhatárra látunk, amely vagy vagy 2 kilométerre húzódik az úttal párhuzamosan.
Ebben a kötetben szerepelt az alábbi veleméri rajzos sindü képe. A címlapon a veleméri Szentháromság templom szentélye előtti boltozat látható.
Így néz ki az a veleméri rajzos sindü (tetőcserép), amelyik az alábbi kercaszomori emlékmű ihletője volt.
A fedő neve fedőnév.
Cseresznyefából készült, faragott támlájú veleméri ágy. Cserépmadár szállás, Kamraszoba.
Veleméri nyaraló egy kóbor kutyával. 
Ismét egy veleméri rajzis sindü (tetőcserép). A sarok hegyén álló világfa rajzával.
Egy díszes kémény Szalafő-Pityerszerről.
Veleméri rajzos sindü (tetőcserép) a 
A 
Veleméri rajzos sindü (tetőcserép) nagylevelű növénnyel (világfával?).
Ilyen régi házakat már csak a falumúzeumokban látni, például a Zalaegerszegi Szabadtéri Néprajzi Múzeumban.
Szögre akasztott szerszámok.