Örülök, hogy leírtad a tapasztalatid, mert nekem is lesz egy olyan projekt, hogy a lakásban lévő garázs feletti terültből csinálnék egy padlástéri szobát.
Ezt az alábbiak szerint terveztem eddig:
- betonfödémre kiszintezve rögzíteni 5x5-ös stafnikat (beütő dübellel) egymástól 50 cm-re (tengelytáv 60 cm) így közé tehetők a megmaradt 5 cm-es lépésálló polisztirol tábláim
- a kiszintezett stafnikra jönne az OSB
- erre a megfelelő alátét fóliával vagy habbal laminált padló
Amit nem tudok, hogy a 60 cm-es tengelytáv esetén milyen vastag OSB-t tegyek, hogy utána a laminált padló ne hajoljon be járkáláskor.
12-es OSB szimplán, Esetleg 12-es OSB két rétegben, vagy vastagabb OSB?
A 18-as OSB is működik, de ha már dolgozik és pénzt költ, miért ne csinálja meg jól saját magának az a járófelületet?
Össze-vissza fog állni az a OSB, mert a födémgerendák beépítésénél nem foglakoztak azzal, hogy a felső lapjuk vízszintes legyen. Másodsorban, idővel elcsavarodik a födémgerenda, ha nincs ledeszázva az alja és a teteje is.
Anno nekem lakószoba padozatát kellett megoldani. A beton nem jöhetett számításba a hatalmas mennyisége és min. 28 napos szilárdulása miatt ( ok 3 nap múlva köt, de a szilárdulásnál vizet veszít, tehát rá építeni nem lehet ) Egyébként is 20 nm -es szobába mennyi beton kellene- 15 cm vastagságban ?
Rengeteg..
Így lett a beton helyett hőszigetelés .
Előzetesen volt már egy beton, de se víz, se hőszigetelés nem volt rajta. Volt helyette homok, párnafa , vakpadló és szegelt parketta. Ami alul volt elkorhadt. Kerek 80 év alatt.
Ki a homok---- 20 x 0,15 az kb.
3 m3... rengeteg talicska.
A natur beton letisztítva, vízszigetelve, majd élére állított pallók 5x 15 cm-esek, közé hőszigetelés, rá OSB 18 mm -es . A kereskedő tanácsára nut - féderes, mert a sima olcsóbb, de síkba állítani lehetetlen
Az OSB szegelve ... ideiglenesen, mert a szegelésses nyikorog. Facsavar végleges rögzítés.. Az OSB felületre hab alátét és végül laminált padló... 15 éve kitűnő.
De ez nem padlás, hanem lakószoba. A Pallók tengelytávja úgy 50 cm.
Ehhez jó lenne tudni, hogy az a bramac cserép pontosan milyen is. Elég macerás lehet a beépítés és ennek a belső felületén kondenzáció is létrejön, szóval legalább a tetőn belül hőszigetelni kellene vagy a kondenzvizet valahogy megfogni.
Ja és lehet, hogy erre a cuccra épp nem igaz, de előtte célszerű megnézni, hogy mekkora cső fér bele. Lehetnek meglepetések...
Ha simán függőlegesen vezeted a csövet, hideg időben kondenzálódhat a pára, és visszacsoroghat. Érdemes lenne valami kondenzvíz gyűjtő megoldást beleépíteni.
A cement a betonból nem hal ki. Mert a sóderon kívűl semilyen idegen anyaggal nem találkozik a cement. De a malterból azért hal ki a cement. Mert a cement és a mész ellenségek. Régen 100-évvel ezelőtt nem is raktak cementet a malterba, ez csak utólag lett egy kicsit okosítva. Ha a régi házaknál gyenge a vakolat? Akkor mindig egy kis cement tejet kever a szaki, és korong ecsettel lekeni a felületet. Azért mert a cement halt meg, azt kell potolni nem a meszet, vagy a homokot.
A koszorút nem a habarcs tartja fent! Ha a tégla méretpontos lenne habarcs nélkül is helyén maradna a rajta lévő súly miatt, gondolj a PUR habos falazásra. Inkább kiegyenlítő/teherelosztó szerepe van annak a habarcsnak.
Nyilván az ideális ha a habarcs rendben van és meg lehet majd villanyszerelésnél vésni anélkül, hogy kitolod a téglát a helyéről!
" bármilyen jó malterból a cement kihal egy idő után "
Inkább a mész kötés az , ami idővel nem funkciónál.
Régebben amikor még a cement nagyon drága volt.... nem 40 vagy 55 éve , hanem 100 - 120, akkor általában meszes vakolatot alkalmaztak. Kitűnő volt mind fal építésre , belső vakolásra. De a külső vakolás már bibis volt .
A levegő széndioxidja, korábban a szenek égésénél a kéndioxid miatt a vakolat egy re rosszabb lett mállót és levált.
tehát a külső vakolatnál feltétlenül kell a cement.
kell azért más is pl. a homok megfelelő minősége ... folyami és nem bánya homok.
De ágyazásra bármely homok jó.
Ismétlem :
"bármilyen jó malterból a cement kihal egy idő után "
A rómaiak cementje még most is ott van ahová rakták... jó régen volt.
Nem hiszem hogy valami baj lenne abból hogy az utolsó 2-sor tégla hidegben lett ráfalazva a meglévőre. De ha így is van? Akkor majd a vasalt betonkoszorú összefogja. A régi 100-éves házak se azért állnak még mert jó a malter, hanem azért mert beálltak a téglák a helyükre. A maltert közben szét lehet morzsolni kézzel:) bármilyen jó malterból a cement kihal egy idő után.
"Milyen baj lehet ebből ? Nyilván megfagy, de azért csak kienged valamikor."
Amíg fagyott, nem lesz baj. Majd ha kienged elválik. Ha a téglák is egymástól akkor ajánlatos lesz visszabontani. Azért kérdéses, hogy mielőtt megkötött volt-e már fagy. Ha csak kötés után akkor megúsztad.
Egy már álló garázs , de inkább kocsi beálló hátsó falát raktuk késő ősszel, majd a hideg miatt leálltunk- Jött a 'mindentudó' mester és ebben a fagyos időben a két utolsó sort felrakta.
Megkapta a pénzét és lelépett.
Milyen baj lehet ebből ? Nyilván megfagy, de azért csak kienged valamikor.
Beszerelsz egy cserepet, aminek van egy 110-cső kimenete.
Az álmennyezeten átvezetsz egy 110-es PVC csövet, abba egy erőss ventillátor és amikor a ruha szárad, folyamatosan működtetted.
Ki kell nyitni az ajtót, vagy az ajtóra kell vágni egy szellőzőrácsot, hogy ne csináljon vákumot a ventillátor. Így néz ki.
Ha van egy térdfa vagy tűzfal, akkor azon is át lehet vezetni, oda egy 160-as csövet is be lehet építeni, van erre a méretre is ventillátor.
A páraátereztő fólia nagy páranyomást nem tud átengedni,
létezik egy módszer, amit kétszeresen átszellőztett tetőnek neveznek, le kell deszkázni a szarufákat- , és kell hagyni egy légrést a deszkák és a hőszigetelés között, azt is ki kell szellőztetni.
Bramac léc de a vastagabb kB 2x olyan magas mint a sima tetőléc. Akkor kiszárítom a padlást, utána, viszek fel a fürdőbe párátlanítót, teregetést meg megoldják máshol. Padlás feljárón felszökik a pára meleg levegő, azzal nem tudok mit kezdeni hiába szigetelt feljáró.
Bocs, hogy beleugatok - ebben az időben nem fog kiszáradni. Vihetsz fel fűtést, de egész télen gondolom nem akarod működtetni. A téli hideg levegő is bejut, úgy tűnik a belső párazárás sem az igazi. A fólia felülete hidegebb, mint a levegő, kicsapódik rajta a nedvesség, a szaruzaton kb szintén.
Én a teregetést a fürdőben megszüntetném, folyamatos páraterhelést jelent egy viszonylag kicsi helyiségben.
---
Azt sem értem hogy a pára áteresztő fólián miért nem megy át a pára, szellőző cserepek is vannak a közelben, légrés is van a cserép és a szarufák között az ellenléc végett...... nem értem.
Ha valóban páraáteresztő, akkor átmegy az, csak most nagy a terhelése és hideg a felülete.
A légrés milyen vastag? Mert ha csak egy bramac léc, akkor ott nem sok a légmozgás.
Fürdőben van 2 db ablak ellentétes oldalon egymással szemben, pont kereszthuzatot lehet csinálni. Veszek párátlanító gépet. A fenti fürdőben van a mosógép, a kazán, fürdőkád, teregetés :/
A problémám az hogy nyitva van a padlás ablaka résnyire 1 napja, de nem tudom hogy fog kiszáradni ilyen időbe.
Lehet felteszek egy fűtő ventilátort és megpróbálom kiszárítani, mert a szarufáknak ez rohadtul nem tesz jót.
Azt sem értem hogy a pára áteresztő fólián miért nem megy át a pára, szellőző cserepek is vannak a közelben, légrés is van a cserép és a szarufák között az ellenléc végett...... nem értem.
Fürdőnek nincs ablaka? Ha van, zuhanyzás közben lehet bukóra nyitni, zuhanyzás/fürdés után meg teljesen kinyitni, hogy kimenjen a pára. Mostani időben 5-10 perc alatt lemegy a páratartalom normális szintre, aztán becsukhatod vagy bukón éppcsak résnyire hagyhatod az ablakot. Páravezérelt elszívó ventilátort is rakhatsz a fürdőbe ha nem akarsz ablakot nyitogatni vagy nincs is ablak.
