A régi Samsungok lehetnek legalábbis dualban az R22-es gépek régen azok voltak. Az inverteresei Gree gépek amik moost mennek de nem lehet M.o-n kapni. Hiába ,csodák nincsenek.
Valamelyik ügyfelünk egyébként rendelt General Electricet egy vaskereskedésben, és General-t hoztak neki(General Line) felhívta az ü.sz-t és kicserélték egy RCA török gagyira, hogy az is a GE csoport tagja, rajta van a dobozon. Kicsit őrjöngött, kb 10000 FT veszteséggel a szomszédjának eladta és egy Panasonic on-offossban végződött tavaly a dolog. Erről ennyit.
Óvakodj ettől a klímától (GE Air 428)! Tavaly én is kerestem klímát, és először volt nekem is ez az ötletem, hogy ilyet válasszak, mert csábító volt az ára, de aztán elég gyorsan lemondtam róla, mivel megtudtam, milyen is! Volt szerencsém élőben is látni, az még hagyjál, hogy a kültérije akkor hatalmas (bár mint ez egy multi kültéritől várható), de még ráadásul olyan hangja volt, mint egy traktornak! Én beszéltem akkor közvetlenül az importőrrel ( a már emlegetett City gas), hogy küldjenek plusz információt vele kapcsolatban! Hát kaptam beszkennelve egy ragasztós cetlit, amire felírták, hogy mi van ráírva a gépre, mert természetesen mást nem tudnak! Hát ez aztán cég a javából, és ez a hivatalos importőr! Sajnos nem találtam már meg azt az emailt a cetlivel, pedig jó lett volna beküldenem elrettentésnek! Két hetes levelezés után elértem, hogy küldjenek egy energiacetlit is! Na ezt ide be is illesztem! Azt tudni kell róla, hogy amit előtte kaptam "cetlit" a rajta lévő adatokkal, az alapján kb. F osztályba sorolható, ezen mégis D osztály szerepel! Ja meg a másik, hogy valami 12-14 A kell neki EGY fázisról, mert ugye csak egyfázisú! Hát szóval, ezzel a klímával kapcsolatban csak annyit mondanék neked, hogy NEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEE!!!!!!!!
Hűtőteljesítményben tekintetében kb. 1,5-2 kW elegendő. A probléma az, hogy ekkora légcsatornázható készülék nem igazán létezik. Némely márkában van 2,5 kW-os is, de sok gyártónál csak 3,5 és 5 kW-tól indulnak. A por és a meleg nem haszon, de nem zárja ki a légcsatornás készüléket.
Siokkal jobb a kalorikus mutatója. Érdemes ha hosszabb távra gondolod, de minimum mIdea. Vortex, AEG és egyéb multis gépek nem igazán ajánlottak gar és egyéb szempontból.
Szezonban a klímás cégek, viszonteladók nem kapják meg közel ennyiért.
Volt ilyen páraelszívóval is, menjünk a Tescoba ott olcsóbb mintha a Tőlem (<Magyarországi kizárólagos importőr) rendeled. a szeme láttára listáztam ki mintha sosem árultuk volna. :-)
Hozzátartozik az igazsághoz, hogy a másik importőrnél 2 éves a Midea garanciája. A többi igaz, de erre való tekintettel a disztribútorok ilyenkor megakciózzák.
Én a SANYO- ban hiszek, 10 éve szereljük, és nincs vele baj, egyszerűen nincs meghibásodási statisztika, mert túl sok nulla kellenne 0,000000001, kb ez a jó a szám:).
Nézz körül , egyre többen árulják és szerintem br. 180.000 alatt biztosan megkapod, csak keresni kell.
Ez persze több mint egy bármilyen nevű, de mást is kapsz érte. Csendes, keveset fogyasztó, hosszú élettartamú gépet, egy kis keresgélést megér.
Ezek közül, amit felsoroltál, a Midea tűnik a legjobb választásnak - mindenképpen megjegyzem, hogy szerintem a Midea sem olyan túl jó minőség, ma éppen egy elhalálozott távirányító nyomja a márka lelkét, egy egynyarat használt, így már éppen nem garanciális készülék fontos tartozéka volt. De legalább lehet hozzá szerezni, néhány nap alatt megérkezik. Egyébként az importőr által meghatározott listaára egy 3,5 kW-os Midea készüléknek Midea MSG-12HRN2 87.900 forint+Áfa, azaz 105.000 forint.
A metrós ár így alig a fele, tehát mindenképpen megéri megvenni, mert ennyit még akár meg is ér. Szezonban a klímás cégek, viszonteladók nem kapják meg közel ennyiért.
Az AEG, a Vortex, meg a Vinchi....., hát én nehezen bíznék meg bennük, de ha szerencséd van, akkor azok is leszaladnak néhány évet.
Konkrét kérdésem van egy nagy kék-sárga áruházlánc kínálatábó kb. 3,5-KW klímákkal kapcsolatban. Melyik a legjobb ár/érték/megbízhatóság arányú készülék:
Midea 12HRN2 - 55 ezer AEG 12KWHU - 90 ezer Vinchi AC12 - 65 ezer vagy VORTEX VOR-12 - 90 ezer és inverteres (létezik?)
köszi, lesz mit átnézni. szerintem az építési engedélyen szó sem volt klímáról.
persze én is gondolkodtam a tetőterünk klímájáról, mert kurva meleg van ott nyáron néhány hétig, tehát nem klíma ellenes vagyok. csak nem mindegy, hogy hova rakja az a kültéri szart.
Bemásolok ide egy szakcikket. Van ami ugyan elévült benne(pl az Oték aminek hivatkozása feljebb van) de jól példázza azt,hogy a zaj ügyben igen szerteágazó a szabályozás.
Zajvédelmi alapfogalmak
Kétszáz körüli azoknak az előírásoknak, szabványoknak, mérési mód-szereknek a száma, amelyeket a szakemberek a zajvizsgálatnál és zaj-csökkentésnél használnak. A legfontosabbak áttekintéséhez, megértéséhez szükség van az alábbi néhány fogalom megismerésére.
Decibel (A) A zajvizsgálaton mért zajszint értékét egy követelményértékhez (határértékhez) hasonlítjuk. A zajszint mértékegysége a decibel, dB. A dB(A) mértékegység (A)-ja egy szabványos, elektronikus zajszűrő használatára utal, amely az átlagos emberi hallást utánozza a mérőműszerben. A hallás frekvenciafüggő, a mélyebb hangok tartományában fülünk egyre érzéketlenebb, ezért alacsonyabb frekvenciákon erősebb zajszint engedhető meg. Az (A)-szűrő használatával az egyetlen adattal meghatározott mérési eredmény a határértékkel könnyen összevethető, ez a módszer előnye.
Zajterhelési határérték Rendelettel előírt, megengedett egyenértékű hangnyomásszint, amelynek a zajtól védendő homlokzat előtt vagy épületek helyiségeiben kell teljesülnie. Teljesülését a Környezetvédelmi Felügyelőség, vagy a Polgármesteri hivatal jegyzője, mint zajvédelmi hatóság, továbbá - a zajtól védendő helyiségekben és a munkahelyeken - az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) ellenőrzi. Átlagos zajszint (egyenértékű hangnyomásszint) Ha a megítélési időben különböző időtartamú, kis és nagy zajszintek váltakoznak, ezek hatásával egyenértékű zajszintet számolunk ki, és hasonlítunk a teljesítendő határértékhez. Megítélési idő: az az időtartam, amelyre a mért zajt vonatkoztatjuk. A rövidebb megítélési idő szigorúbb követelményt jelent, mert előírás szerint a legkedvezőtlenebb, folyamatos időszakot kell kiválasztanunk a méréskor.
Zajkibocsátási határérték A Környezetvédelmi Felügyelőség vagy a Polgármesteri Hivatal jegyzője által kiadott egyedi határérték, amely a környezeti zajterhelési határérték teljesülését biztosítja. Ez az a határérték, amelyet a zajforrás üzemeltetőjének be kell tartania, különben környezetvédelmi bírság fenyegeti. Bizonyos esetekben szigorúbb a zajterhelési határértéknél.
Zajtól védendő homlokzat Lakószobák, hivatali helyiségek vagy étkezőkonyhák ablakait magába foglaló homlokzatot jelent. A környezeti zajt a védendő homlokzat előtt kell mérni (és nem a helyiségekben), elsősorban méréstechnikai okokból. Gyakran használt zajvédelmi jogszabályok 12/1983. (V. 12.) MT rend. a zaj- és rezgésvédelemről.
2/1983. (V. 25.) OKTH rendelkezés a zaj- és rezgésbírságról.
8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról.
218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet az egyes szabálysértésekről. Csendháborítás.
1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól. Zaj és rezgés.
1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről.
253/1997. (XII. 20.) Korm. r. az országos településrendezési és építési követelményekről (OTÉK).
45/1997. (XII. 29.) KTM r. az építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalmi követelményeiről.
46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet az egyes építményekkel, építési munkákkal kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról.
1991. évi XX. törvény a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről. Környezet- és természetvédelem. 18/1998. (VI. 25.) KTM rendelet a területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek tartalmi követelményeiről.
280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről.
25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet a stratégiai zajtérképek, valamint az intézkedési tervek készítésének részletes szabályairól.
29/1999. (X. 6.) KHVM r. a távközlési építmények engedélyezéséről és ellenőrzéséről.
1995. évi XC. törvény az élelmiszerekről, egységes szerkezetben a végrehajtásról szóló 1/1996. (I. 9.) FM-NM-IKM együttes r.
106/1995. (IX. 8.) Korm. rendelet a felszámolási eljárás és a végelszámolás környezet- és természetvédelmi követelményeiről.
80/1999. (VI. 11.) Korm. rendelet a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység, valamint a telepengedélyezés rendjéről.
12/1999. (XII. 25.) KöM rendelet egyes környezetvédelmi nemzeti szabványok kötelezővé nyilvánításáról. 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről.
193/2001. (X. 19.) Korm. rendelet az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás részletes szabályairól.
6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről.
49/1999. (XII. 29.) KHVM rendelet a motoros légi járművek zajkibocsátásának korlátozásáról.
18/1997. (X. 11.) KHVM-KTM együttes rendelet a repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének részletes műszaki szabályairól.
1995. évi XCVII. törvény a légi közlekedésről, egységes szerkez. a végrehajt. szóló 141/1995. (XI. 30.) Korm. Rendelettel.
176/1997. (X. 11.) Korm. rendelet a repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének szabályairól.
142/2001. (VIII. 8.) Korm. rendelet a háztartási gépek zajkibocsátási értékeinek feltüntetési kötelezettségéről.
7/1991. (IV. 26.) KTM rendelet egyes ipari termékek zajvédelmi minőségtanúsításáról.
140/2001. (VIII. 8.) Korm. rendelet egyes kültéri berendezések zajkibocsátási követelményeiről és megfelelőségük tanúsításáról.
29/2001. (XII. 23.) KöM-GM együttes rendelet egyes kültéri berend. zajkibocsátásának korlátozásáról és a zajkibocsátás mérési módszeréről.
2000. évi LXXII. törvény a munkavállalóknak a munkahelyi levegőszennyeződés, a zaj és rezgés által okozott foglalkozási veszélyek elleni védelméről szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1977. évi 63. ülésszakán elfogadott 148. számú egyezmény kihirdetéséről.
6/1985. (XII. 28.) OKTH rendelkezés a környezet- és természetvédelem egyes szakterületein szakértői működés engedélyezéséről.
Gyakran használt zajvédelmi szabványok MSZ 15-036:2002. Hangterjedés a szabadban.
MSZ 18-150-1:1998. A környezeti zaj vizsgálata és értékelése.
MSZ 13-111:1985. Üzemek és építkezések zajkibocsátásának vizsgálata és a zajkibocsátási határérték meghatározása.
ÚT 2-1.302:2003. Közúti közlekedési zaj számítása.
MSZ 13-183-1:1992. A közlekedési zaj mérése. Közúti zaj.
MSZ 15037:2000. Lőterek zajkibocsátása és az okozott környezeti zajterhelés vizsgálata.
MSZ 18150-2:1984. Kötöttpályás járművek zaja. Helyi közforgalmú járművek által kibocsátott zaj vizsgálata.
MSZ 07-2904:1990. Vasúti közlekedési zaj számítása.
MSZ 13-183-2:1992. A közlekedési zaj mérése. Vasúti zaj.
MSZ 13-183-3:1992. A közlekedési zaj mérése. Repülési zaj.
MSZ 13-183-4:1992. A közlekedési zaj mérése. Repülési zaj heliportok és kisrepülőterek környezetében.
MSZ EN ISO 140-4:2000. Akusztika. Épületek és épületelemek hangszigetelésének vizsgálata. 4. rész: Helyiségek közötti léghangszigetelés helyszíni vizsgálata.
MSZ EN ISO 140-5:2000. Akusztika. Épületek és épületelemek hangszigetelésének vizsgálata. 5. rész: Homlokzati elemek és homlokzatok léghangszigetelésének helyszíni vizsgálata.
MSZ EN ISO 140-7:2001. Akusztika. Épületek és épületelemek hangszigetelésének vizsgálata. 7. rész: Födémek lépéshangszigetelésének helyszíni vizsgálata (ISO 140-5:1998).
MSZ EN ISO 717-1:2000. Akusztika. Épületek és épületelemek hangszigetelésének értékelése. 1. rész: Léghangszigetelés. MSZ EN ISO 717-2:2000. Akusztika. Épületek és épületelemek hangszigetelésének értékelése. 2. rész: Lépéshang-szigetelés.
MSZ-04.601/2-1988. Épületakusztika. Lakások és önálló üdülőegységek hangszigetelési követelményei.
MSZ EN ISO 11201:1998. Akusztika. Gépek és berendezések által kibocsátott zaj. A kibocsátási hangnyomásszintek mérése a munkahelyen és más meghatározott helyzetekben. Műszaki módszer lényegében hangvisszaverő sík feletti szabad hangtérben.
MSZ EN ISO 11690-2:1999. Akusztika. Gépeket üzemeltető kis zajú munkahelyek tervezésének ajánlásai. 2. rész: Zajellenőrzési mérések.
MSZ EN ISO 3744:1998. Akusztika. Zajforrások hangteljesítményszintjének meghatározása hangnyomás felhasználásával. Műszaki módszer alapvetően szabad térben, visszaverő sík felett.
MSZ EN ISO 3746:1999. Akusztika. Zajforrások hangteljesítményszintjének meghatározása hangnyomás-méréssel. Tájékoztató módszer visszaverő sík feletti mérőfelület alkalmazásával.
MSZ EN ISO 11546-2:1998. Akusztika. Géptokok hanggátlás-jellemzőinek meghatározása.
MSZ ISO 1996-3:1995. Akusztika. A környezeti zaj leírása és mérése. 3. rész: Alkalmazás minősítéshez.
MSZ ISO 1999:1995. Akusztika. A munkahelyi zajhatás meghatározása és a zaj által okozott hallásromlás becslése.
MSZ 13018:1991. Rezgések épületre gyakorolt hatása.
Ugyan off, de sokakat érint akik autóznak egy mai cikk:
Vitatott objektív felelősség A bíróság is megkérdőjelezte alkotmányosságát Az objektív felelősség alkotmányosságát az ombudsman és a Magyar Autóklub után a Zala Megyei Bíróság is megkérdőjelezte. Aggályosnak tartják, hogy közlekedési szabálysértés esetén kiszabható-e büntetés a személyes felelősség vizsgálata nélkül.
Legalább három okból lehet alkotmányellenes az objektív felelősségről szóló szabályozás - vélik a Zala Megyei Bíróságon. Ezért a közúti közlekedési törvény 2007-es módosítása alapján kiszabott közigazgatási bírság miatt kezdeményezett két pert is felfüggesztettek, és a bírák az AB-hez fordultak. A rendszert az ombudsman és a Magyar Autóklub is támadta.
A bíróság álláspontja szerint az objektív felelősség bevezetésével egyes szabálysértéseket - ilyen a gyorshajtás és a tilos jelzésen áthaladás - "dekriminalizáltak". Bizonyos kihágások esetén nem a vétkest, hanem a jármű üzemben tartóját szankcionálják. Így nincs mód az elkövető személyes felelősségének tisztázására, s nem érvényesül az ártatlanság vélelme.
A bírák alkotmányba ütközőnek vélik, hogy a közigazgatási bírság kiszabása mellett szabálysértési eljárás is folytatható, vagyis ugyanazon cselekményért két büntetést is kiszabhatnak. A pénzbírságot ugyan nem lehet megkettőzni, de ha valamilyen módon kiderül, hogy a járművet ténylegesen ki vezette, annak a jogosítványát bevonhatják. Miután ez esetleges, sérti a jogbiztonságot.
A bírságok mértéke a cselekmények súlyához, a jogrendszer egyéb szankcióihoz, az átlagos jövedelmi viszonyokhoz, valamint a lakosság teherviselő képességéhez képest irreálisan magas - állítják a Zala megyei bírák.
Várható volt, hogy az objektív felelősség bevezetése előbb-utóbb a gyakorlatban is megbukik, mert az ártatlanság vélelmének megcsúfolását jelenti - mondta kérdésünkre Kolláth György alkotmányjogász, aki az Autóklub beadványát készítette. Kolláth szerint a szabályozás nemcsak a hazai alkotmánnyal, hanem a strasbourgi esetjoggal és az Európa Tanács ajánlásaival is ellentétes.
Az alkotmányjogász elfogadhatatlannak tartja azt az érvet, amely szerint a törvénymódosítás nyomán végre megbüntethetik azokat a gyorshajtókat, akik eddig kibújhattak a felelősségre vonás alól. Évente legalább százezren tényleg megúszták a büntetést azzal, hogy olyan közvetlen hozzátartozójukat jelölték meg járművezetőként, akire nézve nem kellett terhelő nyilatkozatot tenniük. Kolláth a halálos balesetek számának jelentős csökkenését sem hajlandó akceptálni. A jogállam ugyanis nem mennyiségi, hanem minőségi kérdés, állítja.
A Zala Megyei Bíróság döntése a már folyamatban lévő hasonló ügyeket nem érinti, ám könnyen lehet, hogy az eljárást az AB határozatának megszületéséig más bíróságok is felfüggesztik. Erre nem érdemes alapozni, ám előfordulhat, hogy a Zala megyeiek tegnapi közleményének hatására tömegesen érkeznek majd újabb kifogások az objektív felelősség alapján kiszabott bírságok miatt.
Bárhogyan dönt is majd az AB, bizonyos, hogy annak viszszamenőleges hatálya nem lesz. Vagyis: a több százezer üzemben tartóra eddig kirótt, összességében tízmilliárdos nagyságrendű büntetést nem lehet viszszakövetelni. Ha az alkotmánybírák a vitatott rendelkezést megsemmisítenék, annak kizárólag a folyamatban levő perekre lenne hatása.
Első lépcsőben a tulajdonos-építtető elérhetőségét szerezd meg. Amikor az építési engedélyt mint közvetlenül érintett aláírtad akkor is meg lehetett volna nézni. Ha ez nem megy kénytelen vagy kapcsolatba lépni a kivitelezővel. Én mindenképpen a megegyezéses dolgot javasolnám, célravezetőbbnek tartom, hiszen abban a mikroközösségben ti fogtok sok évig együtt élni.
Kérd el az építési naplót és írd bele első lépcsőben a kifogásod. ha nincs építési napló akkor a felelős műszaki vezetőt kell megkeresni . Ő köteles megmondani az építtető nevét címét elérhetőségét. Lépj kapcsolatba a tulajdonossal írj egy ajánlott tértivevényes levelet a kifogásaiddal.
Ezután ha sikerül kapcsolatba lépni akkor próbáld meg hivatalos eljárásonk kívül meggyőzni arról, hogy nemcsak a kültéri elhelyezése nem helyes, hanem a hatályos szabályozás sem engedi ezt ilyen formában meg.
Beszélj az Önkormányzat építési osztályával, ha ez nem vezet eredményre de ez legyen a legutolsó mozzanat. Az épített környezet védelméről szóló KHVM rendelet ill az OTÉK pontosan tartalmazza a kültéri egység elhylezésénak szabályait. Igaz ez nem mindíg életszerű, de olvass vissza ebben a fórumban is benne van valahol Hangsúlyozom ti fogtok ott sok évig szomszédságban lakni tehát ha lehet a hivatalos eljárást kerüld el. és találjatok egy mindenki számára elfogadható állapotot.
az a baj, hogy azt sem tudom, ki fog odaköltözni. a kivitelező egy pöcs, azzal nem szívesen állnék szóba... meg ha már becsövezték, akkor nem hinném, hogy a két szép szememért arrébb rakják.
Ilyen rendelet nincs de az egyéb hangnyomásszint pihenő övezetben stb rendelkezik erről. Először beszélj a szomszéddal és találjatok megoldást, ez a legjobb te élsz vele egy helyen. Ha nem megfy akkor gyere ide vissza és lesz tanács .
City Gas és ez mindent elmond. Messzire menekülnék...... Olcsó nagyon olcsó- A technika természetesen nem General Electric, mivel az nem is gyárt klímát. A GE eddig márkásabb koreai beszállító által előállított termék volt. Ez nem az. A csőhossz a 4 beltérire együtesen értendő- és ha a legapróbb alkatrész is kell hozzá elég hosszú pereskedés elé nézel.
Legcsábítóbb az ár a ez kétségtelen. 2,6 kW split klímák DAEWOO DSB-F 099 LH hűtő-fűtő, GENERAL LINE 9000/R410A GENERAL LINE AC 27 hűtő-fűtő, R407c GENERAL LINE QAC 27 hűtő-fűtő, R410A, LG ART-COOL design MIDEA MSG-09HRN2 hűtő-fűtő, R407C REGAL RAC-9 hűtő-fűtő, R407C SIMBIO SB 1009 hűtő-fűtő, R407C, digit.kijelző, szer. Csomag(Midea gyártású) SIMBIO SIM-09 C2 hűtő-fűtő, R407C,digit.kijelző,szer.csomag(Gree gyárátsú) SKANDILUX SK-9 hűtő-fűtő, R407C 41 583 Ft 42 417 Ft VOGEL D-9 hűtő-fűtő, R407C VORTEX VOR -09 C4 hűtő-fűtő, R407C,digit.kijelző,szer.csomag (Gree gyártású) VORTEX VOR-09 C3 hűtő-fűtő, R407C,analóg modell,szer. Csomag (Midea gyártású) 3,6 kW split klímák DAEWOO DSB-F 129 LH hűtő-fűtő, R410A GENERAL LINE 12000/R410A hűtő-fűtő, R410A GENERAL LINE AC 35 hűtő-fűtő, R407C GENERAL LINE QAC 35 hűtő-fűtő, R410A, LG ART-COOL design MIDEA MSG-12 HRN2 hűtő-fűtő, R407C RCA RCAAC 112 hűtő-fűtő, R407C SIMBIO SB 1012 hűtő-fűtő, R407C,digit.kijelző,szer.csomag (Midea gyártású) SIMBIO SIM-12 C2 hűtő-fűtő, R407C,digit.kijelző,szer.csomag (Gree gyártású) VOGEL D-12 hűtő-fűtő, R407C VORTEX MSM1-A12HR hűtő-fűtő, R407C digit.kijelző (Midea gyártású) VORTEX VOR-12 C3 hűtő-fűtő, R407C,analóg modell,szer. Csomag (Midea gyártású) VORTEX VOR-12 C4 hűtő-fűtő, R407C,digit.kijelző,szer.csomag (Gree gyártású) 5,2 kW split klímák ICECOOL ICE D-18 hűtő-fűtő, R407C SEG AC 18 hűtő-fűtő, R407C SKANDILUX SK-18 hűtő-fűtő, R407C RCA RCAAC 118 hűtő-fűtő, R407C 7 kW split klímák THERMOTECHNIC THM-24 hűtő-fűtő, RCA RCAAC 123 hűtő-fűtő, R407C DUAL SPLIT KLÍMÁK NBM 18 hűtő-fűtő, R407C, 2,6+2,6 Kw DAEWOO NBM 18 hűtő-fűtő, R407C, 2,6+2,6 Kw GE GEAIR 224 hűtő-fűtő, R407C, 2,6+3,6 Kw QUAD SPLIT KLÍMÁK GE GEAIR 428 hűtő, 4*2,2 kW
Na ezektől mind óvakodnék..... Persze nem GE nem Gree és nem Midea gyártás.
Néhányat láttam, a Daewoo eredeti Daewoo(ez nem dicsőség) a többi az Isten tudja honnan származik- Alkatrész szervíz terméktámogatás 0 fellehető sok multiban.
Energiatakarékosság akármilyen energiacimke van rajta igen kétséges.
De olcsó és gyakorlatilag 2.3 év alatt önmegsemmisítő.
a konyhánk együtt van az étkezővel, nagyjából a napunk 70 % -át ott töltjük általában. vagyis elég sokat vagyunk ott és a teraszt is használjuk rendszeresen, a kertet is. most ott fog nekünk nyáron egész nap zúgni.
van arra valamilyen rendelet, hogy klímát milyen messzire lehet a szomszéd épülettől elhelyezni?
konkrétan megteheti azt a közvetlenül mellénk épülő társasház földszinti lakója (mi családi ház vagyunk közös fallal), hogy a konyhaablakunktól és teraszunktól nagyjából 1 méterre szerelteti fel a kültéri egységet? most esett le ez nemrég, hogy klíma lesz, mert be van csövezve...
