Ezzel a témával kapcsolatban azért szeretnék a cserépkályha, kandalló topikon kívül társalogni, mert szeretném, ha minél többen csatlakoznának a tömegkályát ismerő, építő vagy építeni szándékozók egyenlőre nem túl népes magyarországi táborához. Idén (2007) tavasszal szeretnék egy tömegkályhát építeni, és ezúton várom azok jelentkezését, akik szeretnének az akcióban tapasztalatszerzés céljából részt venni. Mi 3 éve építettünk egyet, és 3 év tapasztalata alapozta meg lelkesedést és elszántságot, hogy a témát alaposabban megismerjem. Röviden összegzésképp itt van néhány dolog, ami a fórumon erről elhangzott:
A tömegkályha általában minimum 3,5-4 tonna, de a tömeg és a tüzifafaigény nincs összfüggésben. Egy hatalmas szivacshoz lehetne hasonlítani, amit feltöltünk vízzel, majd a víz SZÉP LASSAN kicsöpög. Ha túl sok vizet akarunk beletölteni, a felesleges víz egyszerűen átfolyik. (Érts itt: kimegy a kéményen a meleg; ennél a kályhánál alkalmanként 15 kg fa feletti mennyiségnél ez biztosan bekövetkezik.) Az ezen felül egyszerre elégetett fa POCSÉKOLÁS. És nagyon fontos: maximum napi két begyújtás, farkasordító tél esetén is.
A hőtárolás, és az, hogy a hő milyen hatékony égésből származik, két külön dolog, a finn tömegkályha pedig egyszerűen igyekszik mindkettőben a maximumot nyújtani.
Leginkább ezért a legjobb fatüzelésű fűtőeszköz mindenhol, égövtől függetlenül, ahol lehet néhány fagyos hónappal számolni.Ennek a kályhának az egyik legfontosabb tulajdonsága a takarékosság.
Bár finnországban sok fa van, igyekeznek felelősségteljesen gazdálkodni vele,
és annyit használni, amennyit ültetnek. Kb 2-300 fokkal magasabb hőmérsékleten történik az égés, mint pl. egy cserépkályhában, ráadásul az égéstér felső harmadába merőlegesen bevezetett másodlagos levegő még tisztábbá teszi a folyamatot, így teljesíti a vonatkozó elég szigorú uniós emissziós határétékeket is. Száraz fa használata esetén az eltömődés kizárt
Itt egy autentikus vázlat:
www.mainewoodheat.com/downloads/AlbieCore.pd
további linkek:
www.diymasonryheater.blogspot.com/
http://www.ecoarc.no/fireplaceproject.htm
http://www.bugsoft.com/craigh/house/HeilmanHouse.pdf
http://www.tempcast.com/gallery/gallery16.html
üdv: V11
Ez egy nagyon ovodás, de ott is kiscsoportos szintű érvelés, párszor leírtam már hogy különböző burkolatokkal teszteltem, és nem az volt a fontos hogy tizszer annyi időt töltsek el vele mint amennyi idő volt felrakni akárhogy a teszt kedvéért.
Kiváncsi lennék az itteni professzorok hányszor szednék szét a kályhájuk szórakozásból és raknák vissza szépen igényesen csak úgy.
Ez marhaság.
De örülj neki hogy "okos" érveid vannak és csak ennyi sikerült (ez téged minősít).
Nem terhelnélek az erről a témáról szóló kertészeti egyetemen beadott disszertációval, de ha akarod megadom a linket.
A műszer amivel ezt a besugárzást mérni is lehet kb 700e Ft.
Befolyásoló tényezők a tájolás, domborzat, a fa koronája, sorköz, távköz, és az évszak, napszak.
Ha pld 3000 fánál többet ültetsz (mondjuk 4000-t) hektáronként és még a fa koronájának a megválasztása i shelytelen akkor jóval kevesebb lesz a termés mint 3000 db esetében.
A feladat az volt hogy lehet megoldani a besugárzás mértékét úgy hogy a 4000 fa 30 %-al többet teremjen mint a 3000 fa (arányosan.)
Ha ezt a "mesét" nekem elmondod, akkor be is adhatsz egy új disszertációt és máris kertészeti doktor leszel :)
Az hogy ez komplett "mese" neked az egy dolog. Legyen úgy.
A rendszert úgy kell megalkotni hogy az elektronikus vezérlés kiesése esetében sem történjen bármilyen nagyobb gond.
Ez nem egyszerű követelmény, de ma már rengeteg olyan rendszer van ami ezt nem tudja és működik.
Pld leáll az autó motorja, és abban a pillanatban a kormány is merev lesz. Elég érdekes ha közben mész negyvennnel, és nem tudod fékezés közben irányítani.
A fa tüzelésénél a hatékonyság magasabb fokozatát kell a vezérlésnek biztosítani. ha kiesik a vezérlés működik úgy mint egy faék egyszerű kályha.
A költségekről nem érdemes csak konkrét esetben vizgálni a dolgot.
Ha a hagyományos kazánok gravitációs rendszerét nézzük, egyszerű. De pont ezért nagyon veszélyes is. ott kell lennie a fűtőnek is, különben repül a fél ház vagy iskola.
A Ladomat drága, de elkerül egy csomó veszélyt is.
Teljesen felesleges a vezérlés ellen tiltakozni, mert minden komoly rendszer agyon van már vezérelve, egy komolyabb milliós körül értékű gázkazán töbet tud elektronikus teljesítményben mint 20 éve a KSH nagyszámítógépe.
Minden fizikai folyamat vezérelhető, a fatüzelés miért ne lenne ilyen.
A vezérelt rendszer pontosabb, környezet védelem szempontjából előnyösebb.
Ha bevezették volna már a nyugatabbra kötelező szabványokat akkor a most üzemelő kályhák 99 %-a mehetne a lomtárba.
A régit nem tudod úgy üzemeltetni ahogy megkivánják már.
Engem nem nagyon érdekel ez, (nem ez a mániám) de sajnos nincs más út, fel kell rá készülnie a mestereknek és a gyártóknak.
Én pont azt kerestem eddig hogyan lehet mechanikus, vezérlés nélküli eszközökkel is elérni a szabványt.
Sikerült - mellesleg. De ez nem mentség a továbbiakra, mert nem áll meg a szabványok szigorítása.
Ez teljesen érthető, sokszor nem érdemes bonyolítani a dolgokat.
Zárójelben megjegyzem, hogy a legegyszerűbb fafűtéses megoldás a barlang közepén rakott tűz (ha nem dörzsölgetéssel kell meggyújtani), nála kicsit bonyolultabb a nyitott kandalló, ezeknél valóban nem kell sokat morfondírozni az égési levegő adagolásán, bár az égési hatásfok és az igényekhez igazodó égéslefolyás érdekében a piszkálgatás már itt is egy egyszerű szabályozási folyamat. Pár évtized múlva feltehetőleg megint mások lesznek az egyszerűség kritériumai, mint ma. Sok esetben bizonyos mértékű bonyolításnak azért vannak kézzel fogható előnyei, ezt azért be kell látnunk még nekünk egyszerűség kedvelőknek is.
Ezzel egyébként nagyjából egyet tudok érteni. Csak olyan elektronikát illene ilyen helyre berakni, aminek az élettartama (és költsége :-)) értelmes viszonyban áll a kályháéval, és persze biztosítani, hogy az elektronika leállása ne vezessen összeomláshoz, vagy működésképtelenséghez.
Nem szeretnék szőrszálakat hasogatni, de halálos iránytól függetlenül van létjogosultsága az elektronikának a fatűz esetében is.
Mint tudjuk ez jóval bonyolultabb folyamat, mint egy gáztűz, és ember legyen a talpán, aki személyesen megoldja a fatűz szabályzását a lehető legnagyobb hatásfok és a minimális légszennyezés érdekében ideálishoz közeli módon. Az elektromos vezérlés ezt is megkönnyítheti meg azt is, hogy nem mindenki képes az adott tüzelőeszközben a teljes égési folyamatot időben végigkövetni és közben a megfelelő lépéseket megtenni.
Az persze kérdés, hogy mikor éri meg ilyesmivel foglalkozni és milyen formában, de mint korábban láttuk a német nyelvterületről hozott itt tart a kályhaépítés példájánál, ők estenként már ott tartanak valahol.
A szokásos béna járműves példáknál maradva annak idején is hasonlókat gondoltak az emberek, amikor a gépkocsikat elkezdték gyártani. Halálos irány a lovaskocsikhoz képest. Valamilyen szinten az is, de mondjuk ha statisztikailag néznénk a fajlagos halálosságát utaskilométerre, nem biztos, hogy a lovasfogat nem volna még halálosabb...
Pontosan. Azért jó a fatűz, mert egyszerű és áramszünet esetén is működik. Cserébe némi munkát és odafigyelést igényel. De elviszik ezzel az elektronikai témával egy "halálos" irányba.
köszönöm, ott a pont. Az autómata égésvezérlő ami kapható... nekem már az is kicsit túlzás, de van az a kuncsaft akinek kell, mert nincs ideje megvárni míg leég a tűz. Na de akkor az miért kér nagy üveges ajtót a látvány miatt, amikor úgy sincs ott.
Fejleszteni kitalálni autómatizálni lehet, de annál több a meghibásodási lehetőség.
Az alternatív legegyszerűbb megoldások a biztosak és időtállóbbak, amihez csak fa kell. nem kell hozzá elekrtonika, áram, víz, csak fa.
Aztán ezek a beépített küzyük is csak erősítik majd a fogyasztói piacot... három év után lejár a gari és a negyedikben elromlik... ha ha ha.
Azt nem akarok. (a villanyszer.s az más. De elvileg a gázt is lehet.) De a tervet nem is a szerelő szokta csinálni. A gépész tervező megtervezi. BÁRKI meg megcsinálja a szakma szabályai szerint. Oszt csá. Ha nyomáspróba rendben van, a FŐGÁZ átveszi.
Ha már ennél a témánál vagyunk, valaki meg tudja mondani, hogy villanyt, gázt is így lehet szerelni, mint a kéményt? Érdekelne (a villanyszer.)
Én nem hogy a mellék épületbe, a házamba is be tudnám szerelni. Kéket a kékkel, feketét a feketével. Tovább a dobozból. Inteligens házvezérlést nem csinálnék, de alap konektoros rendszert világítással simán.
Gázt azt még sosem csináltam. De ott csak 1 vezetéket-csövet kéne vinni a fogyasztóhoz. Ha lenyomáspróbázná valami szakember, vagy a gáz szolgáltató, akkor azt is lehetne nem?
De az, hogy elmegy egy-két workshopra mit változtat a jogosultságon?
Véleményem szerint semmit.
Szerinted?
Szerintem sem változtat semmit. :-) Továbbra sem lesz jogosult magának sem építeni, és használatba venni :-(
Amit én írok, és állítok, abban a lényeg: "HA MÁR ELDÖNTÖTTE" szavakon van.
vagyis: hogy így, vagy úgy; de mindenképpen sk akar építeni. Jogszerűen, vagy anélkül. De eldöntötte már, hogy,..... Akkor legalább...
Mert legyünk őszinték: mennyi mindent nem szabad az embereknek. Nem szabad lopni sem, mégis lopnak. Gyorsan sem szabad hajtani, és mégis túllépik a sebességet.
Csak hát ezek nem egyforma szintű, súlyú dolgok: a lopás, a gyors hajtás, vagy a kályha építés. De hozhatnánk még millió példát. De mind sántít; félre magyaázható, nem fedi le egyik sem érdemben, ahogy ez a kettő sem.
A lukastéglás is ilyesmit csinált, betett a füstcsőhöz egy hőmérőt azt ő volt a király h 70fokot mutat. MACSOI-találkozón volt is belőle címlapsztori, a 'rontott kályhák' királya lett :) na hagylak titeket, bocs h enyit irkáltam.
Jó hogy írtad datapop. Rendben vannak ezek.
Aműgy a lyukastéglásnál sem a 70 fok volt a baj, jól gondolom?
Tehát probléma volt a kályhával: nem?
(és témába vág. Lehet valakinek tanulságos: A Lyukastéglás Úr-nak nincs kályhás végzettsége. Volt a Helbro féle építésen. Szallai Péter egyszer nehezményezett, hogy beengedte, mert megbízott benne. És 'lenyúlta' egy dologban a technológiát. De a gáz a történetben szerintem: hogy annak ellenére, hogy kályha építésre adta a fejét, nem szerzett szakmai végzettséget. Ő maga nem épít, hanem alkalmazottai dolgoznak: úgy látszik vegyes sikerrel.)
"belépő égési levegő hőmérsékletének emelése irányába fordítottam a fejlesztést."
Valószínű hogy egy következmény lehetőség miatt sikerül elérni majd a maximális betáp levegő hőmérsékletet.
Átnéztem a nagy gyártók szabadalmait. Törekvés erre megvan, de nem jöttek rá az igazi lehetőségre, de ez logikus, mert a kályháik rendszere olyln hogy ennyi adódott mint amit sikerült nekik létrehozni.
Pedig a megoldás már régen megvan, csak nem a kályhákhoz találták ki.
Tehát az elv az, hogy a a füstgáz tűztérből kilépő hőmérsékletével azonos hővel lépjen be a levegő is (-10%). Ezt a mértéket is lehetne külön értékelni egy tüzeléstechnikai eszköznél, mindegy hogy oldja meg.
Akár melegíthetné elektromos fűtőszállal is ha ingyen van hozzá az áram. Mindegy.
Biztos az hogy ha a levegő nem hűti a tűzteret, az pozitív hatású lesz az égés minőségére is.
A varázslat persze az, ha nem kell hozzá külső energia forrás.
"Én sokszor el ismételtem, hogy aki erre adja a fejét, és már eldöntötte, hogy sk. épít: legalább egyet nézzen végig. Felteheti a kérdéseit, tisztázhatja. És biztos lesz olyan dolog, amit nem jól, máshogyan gondolt: és kiderül, tisztázódik legalább.
Ebben nem volt akkora tolongás, hogy bárki is elismerje, hogy: igen, ez indokolt, jogos, jó ötlet."
Ezzel én tökéletesen egyetértek, különben hogyan is tudná az építő betartani a rendeletben írt "szakma szabályai szerint" kérést?!
De az, hogy elmegy egy-két workshopra mit változtat a jogosultságon?
A budai házamba fogok építeni sorban egymás után (időben több tényező akadályoz) három kályhát.
Ezért termelek 200 tonna / 7 év fát is a vidéki telephelyen (ez persze sorban vágható nem kell egyszerre).
Ezek mindegyike nem tömör talajon, hanem valamilyen födém felett kell hogy elhelyezkedjen. Mivel a terhelést nem lehet egyszerűen áthelyezni a betongerendákra, más megoldást találtam.
Csak érdekesség hogy mind "lebegni" fog, tehát nem áll a padlón és nem is támaszkodik a falhoz, 100 %-osan körbe szellőztethető.
A súlya viszont nem lesz több mint 2 tonna egyik sem (nincs rá szükség, mert a 2 tonna bőven elég), az egyik csak egy tonnás mert padlástéreben kialakított lakást fűt. A ház négy szintes. A garázsszintet nem kell kályhával fűteni nyilván, de ott is vannak radiátorok.
Puffertartály rendszer lesz alkalmazva, de az sem a hagyományos, mert annak is a baja hogy egy komolyabb az megint csak 2-3 tonna. Annak meg nincs értelme hogy a padlásról lemenjen a víz a pincébe aztán meg föl, mert 15 méter a távolság függőlegesen.
Erre is van egy egyszerű megoldás és olcsó is. Bárki kitalálhatta volna eddig is, de így alakult hogy nem.
Összevonni nem lehet a szintek fűtését, mert gyermekeimé a lakás külön külön vagy az enyémet csak használja az egyik, tehát nem köthetőek össze. 3 külön álló lakásnak kell tekinteni a rendszert.
A vízhőmérsékletet egy Ladomat nevű szerkentyű tudja neked szabályozni, összekötve persze a pufferrrel, mivel a központi fűtés vezetékek nem szeretik elvileg a 70 C fok feletti hőt.
Ezért pörgetni kell a vizet a kazánban is a puffer felé, és a pufferből is a megfelelő vizhővel kell kimenni.
Ezt már megoldották, meg kell venni és kész. Rákapcsolható a gáz kazán , a napfűtés, és a használati melegviz is.
A kályha / kazán hőtermelő képességét meg ki kell találni hogyan szedje ki a megfelelő hőt, de ez is része nálam az alább emlegetett szabályozó rendszernek. Az új terv szerint ami városba kerülhet és emeletre is akár, eleve beépített része a központifűtés vizmelegítő rendszere de nem a rossz emlékű patkós rendszerrel, hanem kizárólag a hőkiemelő rendszer része, ami a tűztér után van (összekapcsolva a hőtárolókkal).
A mai napok gondolkodása éppen a hőtároló költségeinek a minimalizálása. Ez úgy tűnik megoldódik a lent említett költséggel. Innentől hogy hány tonnát nyomsz bele tök mindegy. Lehet 20 tonnás is akár. Semmi köze a fűtési rendszer struktúrájához.
Olyan mintha valaki sorban veszi magára a télikabátokat egymásra, csak meg valami.
Én mindíg is őszinte, és szókimondó ember voltam. És megmondom őszintén 1 dolog piszkál, ebben a vonatkozásban.
Olyan sokan megszólítottatok (E, S, legutóbb, de mások rajtuk kívül még sokan is régebben) ebben a dologban, hogy ÉN ismerjem el, hogy nyugodtan építhet BÁRKI MAGÁNAK kályhát.
Azért én nagyon örülnék, ha ezek a szemlyek egyszer is elismerték volna, hogy érdemes elmenni, értelme van, jó dolog,..... akárhogyan is fogalmazzunk: egy bemutató építésre elmenni. Hogy legalább egy ilyen építést végig nézzenek, vagy segédkezzenek nála: élőben.
Én sokszor el ismételtem, hogy aki erre adja a fejét, és már eldöntötte, hogy sk. épít: legalább egyet nézzen végig. Felteheti a kérdéseit, tisztázhatja. És biztos lesz olyan dolog, amit nem jól, máshogyan gondolt: és kiderül, tisztázódik legalább.
Ebben nem volt akkora tolongás, hogy bárki is elismerje, hogy: igen, ez indokolt, jogos, jó ötlet.
Én ennek hátterében 2 dolgot tartok. (Aki nem akar elmenni tanulni, látni; hanem internetről, részlet fotókról épít):
1.
Egy rossz gondolkodásmód.
Azt gondolja, hogy kályhát építeni is tud, egy kategória; mint pl. járdát betonozni, udvarra kemencét rakni, vagy a mellék épületbe a villanyt beszerelni.
2.
Gőg. Most nem jut ennél jobb szó eszembe rá.
(Erre biztos durran a buksi annál, akinél betalál. De nekem mindíg szimpatikus volt a polgár pukkasztás).
Sancibácsi, tisztelettel megjegyzem, hogy nem számít ki kivel ért egyet. A szabályok egyértelműek. Ha a kéményseprő azt mondja, hogy kéményt femüvel magadnak építhetsz, akkor építhetsz és kész. Ha a törvény azt mondja, hogy jogosultság és végzettség nélkül magadnak építhetsz építési engedélyhez nem kötött dolgot FEMÜ nélkül és ép.engedélyhez kötöttet FEMÜ-vel- sőt a rokonaidnak is - akkor építhetsz.
A magam részéről a vitát lezártnak tekintem, bármi is hangozzék el erről a jövőben.