Úgy éreztem, szükség van még itt egy új fórumra amely egyik legkedveltebb gyümölcsünkkel a nemes és még nagyobb hírnévre hivatott igazi Magyar csemegeszőlővel foglalkozik.
Ha elcsemegézgetek egy fürtöt, én is megmosom, sőt van hogy beleteszem ázni, a jéghideg kútvízbe.
Na de gondolj bele, aki fólia alatt szőlészkedik, egyik héten még sk trágyalével permetezi az állományt, következőlegeg már szemezget a fürtökeől. Ott pedig sosincs eső.
Ha egyáltalán le tudja mosni, nem csak bevizezi a szőlőt.
Paradicsomnál látom, ha le volt permetezve Cuproxáttal, és helyenként látszik a nyoma, az csap alá tartva nem jön le és az eső se mossa le. Kézzel vagy szivaccsal le kell dörzsölni. Ez szőlőnél aligha megvalósítható, a lemosás csak illúzió.
H.lyeség és teljesen fölösleges megmosni, ha betartottuk az előírásokat, már csak azért is mert a víz jelentősen rontja a minőséget azzal, hogy higítja a mustot.
De biztos van ilyen. Logikus, ha valaki biztosra akar menni, be is induljon az erjedés... Nagyüzemben nem vagyok jártas.
Nnem véletlen a borszőlő esetében (amíg lehetett kapni) a Dithane 56 napos ÉVI-je. A Dithane legalábbis a tapasztalatok alapján rézhelyettesítőként esőállóbb is volt, mint a többi rezes kontakt szer.
Nyilván növény kultúrához is köthető. A paradicsomot, uborkát stb megmosod, de ha marad is rajta, nem fogsz belehalni egy kis réz bevitelbe. Sőt a réz fontos nyomelem az emberi táplálkozásban.
Azokban az esetekben, ahol viszont a termés hasznosításának egyik sanszos módja egy erjesztéses eljárás, ott a szermaradvány durván beleköphet a levesbe az élesztőgombák blokkolásával.
Nyilván már ezért is csak hosszabb lehet az ÉVI a szőlőben mint más kultúrákban.
A levélen és fürtön peronoszpóra eredményét találtad meg.
A peronoszpóra spórái (ne kérdezd minek hívják azokat) a levél/bogyó légzőnyílásain keresztül jut be a növénybe és onnan fejti ki áldásos tevékenységét a lappangási idő alatt (hőmérséklet függvényében) ami levél esetében rövidebb míg fürt/bogyó esetében kicsit hosszabb inkubációs időt jelent. Vagyis ha nem tudtad a kontakt/felszívódó szert a fertőzés előtt kirakni a növényre akkor hamarosan megjelenik az olajos folt illetve elkezd száradni a fürt/fürtrész. Ha nem védekezel azaz mented ami menthető akkor a levél fonákján vagy az először barnuló majd száradó fürtön "kivirágzás" találsz ami tovább fertőz és újabb növényi részek válnak az enyészetté.
Ha az érésbe még belefér (21 nap az évi-je) adjál neki rezet. (felszívódókban nem vagyok otthon) valami felületaktív anyaggal és figyelj az egyenletes permet eloszlatásra!
A "lisztharmat" mint egy élősködő tevékenykedik. A növényi felületbe kapaszkodik, letörölhető és van egy jellegzetes penész szaga. Ez ellen elég rendesen védekeztél.
Ezt az elvet konstruktivizmusnak nevezik: mindenki fejében más film fut; jobb, ha ezt szem elött tartja az ember, mielött vitába bocsátkozik valakivel.
Gondolom a föltett fotókkal rám gondoltál; úgy látom, más nem tett föl. Na ez is a konstruktivizmus kiváló példája. Nem nagyon szeretek föltenni fotót, úgysem úgy látszik rajta semmi, ahogy a valóságban van. (Meg szörnyü macera is, meg nem is vagyok nagyon tehetséges fotográfus). De etekintetben tényleg megnyugtathatlak: két sor távolsága min. 100-120 cm; kényelmesen elférk közte a fünyíróval együtt. Minden második sort kivágni nem lehet, mert összesen 2 sor van; kelet-nyugati fekvésüek, így nem árnyékol semmi semmit. A hajtások nem a földröl indulnak, hanem az elsö drót magasságában, amihez a karok kötve vannak. Persze nem csodálom, hogy így látod, ha rendes "emberszem" magasságából van fényképezve elég közelröl, akkor persze így látszik. A sorok maguk egészen vékonyak, tulajdonképpen egyetlen levélréteg az egész.
Nem látom, hogy csepegtetö csöröl lett volna eddig szó, úgyhogy gondolom, az enyémekröl van szó. Az öntözés tudomány, aminek nem vagyok a mestere, (édesanyám, akire a kert marad, ha hazamegyek, meg még úgy se). Tápanyagpótlást eddig trágya beásásával intéztem, nem az öntözéssel. Levéltrágyázni nem szoktam. Minthogy a többi növényt úgyis öntözni kell, az az egy sor csö nem sok különbséget tesz.
Ma elöször tapasztaltam ezeket a tüneteket. Amikor permeteztem Topassal még semmi ilyesmi nem volt. Akkor ezexerint nemhogy nem állt meg, hanem még tovább terjed?
A lisztahrmattól én is nagyon fosok.
A foltok nem besüppedök.
A néhány beszáradt szemre viszont már a permetezés elött fölfigyeltem és gyorsan leszedtem öket. Most vettem észre, hogy ezt az egyet rajta hagytam, úgyhogy ki tudtam próbálni:
könnyen lejön.
Akkor tehát mégiscsak lisztharmat?
Most kezdödik a találgatás a sokismeretes egyenlettel: ha igen, miért nem hatott a permetezés. Ha nem hatott, mi volt rossz? Idözítés, adagolás, kezelések száma? Ha ezek közül valamelyik rossz volt, mit tegyek most? Megismételjem a kezelést? Vagy váltsak szert? Ha váltsak, mire? Ezeket találtam: Thiovit Jet, Ridomil Gold, Quadris és Cabrio, de ezutóbbit még sose használtam.
Én a pegolának azt nevezem amikor a támrendszer vízszintes és a függőleges elemek csupán tartják a vázat. A kulcsszó a vízszintes.
A lugas oldalfalak IS be van nőve, (a teteje esetleg összeborulhat, pl egy járdát lehet így leárnyékolni) vagy csak az oldalfalak. A kulcsszó a függőleges.
Egy terasz vagy egy kocsibeálló egyértelműen pergola.
Régi parasztházak előtti gang árnyékolás egyértelműen lugas. A járdás példát már mondtam.
A szőlő rügye 1 fő és 2 mellékrügyet tartalmaz általában. A főrügy hajt ki általában, ha kifagy, akkor a mellékrügyek egyike, amiben sokszor termés nincs.
Ez a fajta (és még másikak is, amik amerikai felmenőkkel rendelkeznek) hajlamos majdnem egyszerre mindhárom rügyet elindítani. És elég hasonló növekedési eréllyel nőnek, szerintem el tudod képzelni, amikor az előző évi vessző nem olyan vastag, mint a három hajtás egy ponton, és ha nem is nőnek össze, annyira gyengén ízesülnek, hogy egy komolyabb szél kifordítja.
Nekem egy része kétemeletes megoldásban van, hogy oldalról is legyen takarás. Első emelet 1m magasan, a második meg 2m körül, a pergola magassága alatt, ha olyan részre esik, illetve a pergola tetején kialakítva a termőalap, ha úgy jön ki. Szálvesszőzök mindent (6-8-10 szemre, ahogy a helyzet megkívánja, mert itt főleg azért az árnyákolás a lényeg), de ugarcsapot is igyekszem hagyni, mert ilyen üzemben könnyen kitörhetnek a következő évre hagyott hajtások még fiatalon. A vénusszal van egy kis plusz munka pont ez miatt a kitörés miatt: ennek nagyon felfelé nőnek a hajtásai, igyekszem az elején egy kis támaszt adni nekik, amíg nem fásodik az ízesülésnél, na meg a másodrügyeket kitördelem. Eleve több hajtást hagyok rajta, mert minden évben kifordul pár. Aztán amikor már ráterül a pergolára, rendben van. Már egész jó állapotban van, egy hét még, hogy pár szem kóstolható (mármint már megfelelő cukra is legyen).
Nálam idén két fajta maradt karc mentes. A Zaporozsec és a Vostorg. Mind a kettő kapott növényvédelmet, de az elsőről tudom, hogy az nélkül is elvan. A másodikról nem tudom, de tervezem a kipróbálását mert szimpatikus a termése.
Első hibája, hogy érésben esőre reped. Második korán indul, a késői fagy károsíthatja.
Három induló "kar"
Töve kb 9cm vastag