Golyóálló üveg becsillogott. Azért nem tudtam egész közel menni. Lehet klimatizálás is van alatta.. Szval nem valami földöntuli csoda ha erre gondoltál?
Igen, meg lehet. Ahogy Kaspar irja külön engedéllyel. Ne adminisztrativ engedélre gondolj, hanem annyira hogy a pápai sirokat örző svájci gárditával kell csak egy kicsit jopofizni, természetesen olaszul. Ennyi, aztán leeneged, épp azért élmény volt ott egyedül barangolni.
Ime a Szent Péter sir, vagy ahogy itt emlegetik a Sepulcrum.
Fontos magyar vonatkozása is van: A Szent Péter templom szive a Szent Péter sir, A Szent Péter sir egy másik szent hellyel pont a baldachim alatt van, Michelangelo kupolája alatt. Ezt a kettős szent helyet fogják körbe, labirintus szerü "kazamatákat" alkotva a pápai sirok (fent a bazilikában az emlékmű vek vannak, nem maguk a sirok).
A kettős Szent hely egyik fele Szent Péter sirja, mellett a másik, közvetlenül mellette pedig a Magyar Kápolna. Igen, ez a Vatikán sziovének a közepén van. Más nemzetnek a Vatikánban nincs kápolnája. Az ikon közvetlenül a csontokat tartó ládát fedi.
"Alexandria és Jeruzsálem az iszlám hoditás áldozatául esett."
javitva
Alexandria, Antiochia és Jeruzsálem az iszlám hoditás áldozatául esett. de nem lényeg, 4 patriarchatus volt, de Róma primatusa a gyakorlatban is érvényesült az iszlám hoditás miatt, mert nem maradt más.
"Tu es Petrus et super hanc petram aedificabo ecclesiam meam.
Persze nem hiszem, hogy ez az újszövetségi idézet alátámasztaná a pápai primátus jogosságát.:-)"
1. Ez nem, mert ez az egyházalapitás.
2. Ugyanott a kupola alatt van a másik mondat is, nézd meg a képet jobban. A "Tibi daem clavii Regni Coelorum" és ugye a másik idézet szintén Jézus Péternek, "Legeltesd nyájamat, legeltesd juhaimat" majd ellenőrzitek a pontosságát, mert fejböl idéztem. Ez utal a pápai primátusra.
3. De mégsem igy alakult ki, mert ezek csdak a megalapozó mondatok, de lássuk lépésről lépésre hogy alakult ki:
4. A hierarchia már az első generációban, az aportolok korában kialakult, pl. Szent István protomártir például diakonus rangot viselt.
3. Az egyes közösségek közül 3 évtized alatt kiemelkedtek az apostoli alapitásu gyülekezetek.
4. Még az első században ezek közül is kiemelkedett a három patriarchátus, Jeruzsálem, Róma és Antiochia.
5. A második századra Róma felsőb ségét és központi szerepét valamennyi gyülekezet elismerte, ez egyrészt azon alapult, hogy két apostolt is az alapitok között tarthatta számon Pétert és Pált és mindekttő csontjait őrzi, továbbá Róma gyűjtötte össze a kor inteligenciájának magját, mint csillagászatot és naptárt ismerő emberek határozták meg a Husvét és a változo egyházi ünnepek dátumát és közpőonti tanitopi szerepe is volt Rómának.
6. Azaz a Tibi daem clavii Regni Coelorum etc. csak alátámasztotta Róma primátusát, de valójában az egész egyház elfogadásán és elismerésén alapszik.
7. Ehhez járult még joval később, hogy 630 után Róma egyedül maradt: Alexandria és Jeruzsálem az iszlám hoditás áldozatául esett.
8. Azaz a pápai porimátust csak egyetlen ember kérdőjelezte meg és nem fogadta el: a római császár (később német-római császár). Ennek történetét lásd invesztitura harcok, de ez a késő középkorba vezet. Illetve Antiochia helyett megalakult a Konstantinápolyi patriarchatus ami a nagy skizmahoz vezetett.
Gyönyörű képek, nekem akkor még csak egy vacak Vilijám volt, azzal nem lehetett igazán jó képeket csinálni, nekem legalábbis nem sikerült.
A hivatkozott evangéliumi rész teljes latin szövege valahogy így hangzik:
"Tu es Petrus, et super hanc petram aedificabo Ecclesiam meam, Et portae inferi non praevalebunt adversus eam: Et tibi dabo claves Regni coelorum. Quodcumque ligaveris super terram, Erit ligatum et in coelis; Et quodcumque solveris super terram. Erit solutum et in coelis."
Lehet fordítgatni, ha van kedvetek hozzá, a katolikus egyház erre az igehelyre hivatkozik a pápai primátus alátámasztásául.:-)
Erősen javaslom, hogy Rómát ne hagyd ki, vedd fel mindenképpen az úticéljaid közé.
Persze Toszkána és főleg Firenze is erősen ajánlott, sajnos ezek nekem is kimaradtak, cserében viszont voltam Ravennában és Torinóban.
Ez utóbbiban "eretnek, szakadár", az ereklyék kultuszát mereven elutasító protestánsként is megnéztem (csak azért is) Jézus Krisztus állítólagos halotti leplét. :-)
Velencét nem is mondom, az kötelező házi feladat minden magyarnak, ráadásul közel is van Magyarországhoz.
Melanchton a maga korában modern embernek számított, Németországban az elsők közé tartozott, akiknek zsebórájuk volt, tehát igazi újkori protestáns volt, aki tisztában volt az idő fontosságával. :-)
Már úgy értem, hogy a kupola belsejébe is, de kintre is, a kupola tetején körkörösen van egy kis kilátó, onnan fél Rómát be lehet látni,a panoráma fantasztikus volt.
Itt erősen OFF, de Vörösvári rákérdezett a másik topikon:
Igen, voltam a Vatikáni Múzeumban és a Basilica di San Pietroban is.
Először 1994. száraz, forró nyarán, aztán 1996. nyarán megint, azóta azonban nem.
A múzeum hihetetlen kulturális, művészeti kincsi is nagy benyomást tettek rám, legfőképpen a Sixtusi kápolna, azonban a legmélyebb benyomást a Szent Péter bazilika tette rám, mind az impozáns méreteivel, mind építészeti kialakításával és díszítésével egyszerűen lenyűgözött.
Anno nekem szinte hihetetlen élmény volt látni a lenyűgöző méreteket, hogy a mi kis falusi templomunk "tokkal-vonóval" többször is elférne a bazilika belsejében.
Főként a kupola belsejében szalagszerűen végigfutó latin felirat nyűgözött le:
Tu es Petrus et super hanc petram aedificabo ecclesiam meam. (Te Péter (Kőszikla) vagy és én erre a kősziklára fogom felépíteni egyházamat).
Persze nem hiszem, hogy ez az újszövetségi idézet alátámasztaná a pápai primátus jogosságát.:-)
Ugyanakkor azért protestánsként azt sem feledtem teljesen el az ott tartózkodásom alatt, hogy a Vatikán a "romlott, erkölcstelen pápizmus" fellegvára. :-)
Na bocsi, de ezt nem tudtam kihagyni. :-)
Nemcsak a Szent Pétert néztük meg, hanem a lateráni katedrálist is, na az se semmi.
Egyébként szent meggyőződésem, hogy életében legalább egyszer minden kereszténynek - nemcsak a katolikusoknak, a protestánsoknak is - kötelessége lenne elzarándokolni az Örök Városba és ott jól alaposan széjjelnézni, egy vallási és kulturális célú zarándoklatot folyatni, mindenek előtt persze a Szent Péter bazilika és a Vatikán a legajánlatosabb úticél.
A német lutheránus reformáció, ill. az erre reagáló németországi ellenreformáció önmagában is egy hihetetlenül komplex, szövevényes és irdatlan mennyiségű szakirodalmat magába foglaló téma, ennél mélyebben itt ebben a topikban nem mernék belemenni.
Ha néha, néha azonban eszembe jut valami érdekesebb momentum, majd megosztom itt.
Melanchton halála után a német lutheranizmuson belül ádáz teológiai vita kezdődött az ortodox lutheránusok és a szabadabb elvű irányzatok között, amely az ortodoxok győzelmével végződött.
Ezt pecsételte meg az 1577. évi ún. Formula Concordiae, amely a lutheránus teológia rendszerezése, összefoglalása volt.
Ezt követően Németországban minden lutheránus lelkésznek alá kellett írnia egy nyilatkozatot, amelyben vállalta, hogy tartja magát a Concordiában rögzített hitelvekhez.
A túlnyomó többség aláírta, néhányan azonban nem, ez utóbbiak kiváltak a lutheránus egyházból és a reformáció radikálisabb irányzataíhoz csatlakoztak.
Volt azonban néhány német város és tartomány, amelyek intézményesen nem fogadták el a Concordiát.
Philipp Melanchton (eredeti nevén Philipp Schwartzerdt, 1494 - 1560) , híres német humanista, reformátor, lutheránus teológus, egyetemi tanár, Luther jobbkeze (de nem úgy, ahogy Panthera kartársunk gondolta), Luther halála után művének folytatója, a német lutheranizmus vezéralakja.
Nem lehet gondod vele, Suetonius is hasonló tudományos módszerekkel dolgozott..... ha 2000 éve lettem volna történetiro, szépen be tudtam volna folyásolni a ma történettudományát.
Ez az Ennelin ritka egy nagy ribanc volt, Gutenberg nem egyszer kapta rajta. Amikro már fűvel is és fával is megcsalta és már csak a bokor következett Guttenbergnél betelt a pohár.
Bosszutól hajtva, egyre csak azon spekulált, hogy tudná mindenkinek tudomására hopzni, hogy Ennelin egy kib. nagy ribanc.
Addig gondokkodott és kisérletezett, amig rájött a megoldásra.
Az első nyomtatvány amit készitett, az egy röpirat volt: ennyi állt rajta "Ennelin egy nagy Q.va!"
Ezek voltak a történelem első nyomtatott oldalai.
Csak, amikor elkezdte osztogatni a röplapokat a legközelebbi mainzi kocsmában döbbent rá: hiába volt minden erőfeszitése, senki nem tudta elolvasni.
Ez elég egy meredek állitás. Biztos hogy minden tekintetben a jobbkeze? Te tudod, én csak elképzeltem. Szegény Katharina Borát azért sajnálom. Gondolom nem volt az a szépség azért volt szükség Melanchtonra mint "jobbkézre"?
