Adok egy állítást. Meg kell fejteni, hogy igaz vagy hamis. A helyes megfejtő ad újat. Meg kell várni a helyeslést.
Washington DC Washington államban van
hamis
A csillag olyan égitest, amely nukleáris energiát termel, így saját fénnyel rendelkezik rendelkezik, szemben a bolygókkal, amelyek központi csillaguk fényét verik vissza, és elenyésző saját sugárzást bocsátanak ki.
A feladványban nem volt utalás a császár tartózkodási helyére, ezért én a hangszert tartottam fontosnak. Azt tudjuk, hogy Néro nem tartózkodott a városban a tűzvész idején, 3 regény három féle képpen írja le ezt az eseményt.
Új:
A legtöbb csillag azért világít, mert magjában állandó nukleári fúzió megy végbe.
( Elfogadom a felajánlott segítséget és előre is köszönöm!)
Hamis bizony. Egyrészt mert igazat mondasz a hegedűről, másrészt pedig azért is, mert a tűzvész kitörésekor Nero nem is tartózkodott Rómában, hanem 56 km-re onnan egy nyaralójában volt. Onnan lovagolt be a városba a tűz oltását szervezni, tehát az egész erről szóló duma csak rágalom.
Gratulálok!
Kedves hablány! Az "Alliteráló nevek" c. topikban szóltál, hogy problémád adódott a képbeillesztéssel. Írj egy sort a pozsimiki@hotmail.com
mailcímre és szívesen elmondom mailben az én módszeremet, amivel mindezidáig mindig sikerrel jártam!
Sajnos nem érte meg sem az általa már 9.-ként számozott (egyébként utolsó befejezett) szimfóniájának, sem az említett (amúgy ténylegesen 9.) Das Lied von der Erde c. szimfóniájának bemutatását. Előbbi ősbemutatója 1912. jún. 26.-án volt Bécsben, utóbbié pedig még az előző évben, 1911. nov. 20.-án Londonban. Ám ekkor ő már halott volt, mert ezen év máj. 18.-án streptococcusfertőzés következtében elhunyt.
Aki szereti Mahler művészetét annak itt a "Dal a földről" 1. tétele Leonard Bernstein vezényletével:
De babonás és előitéletekkel teli ember volt.......a VIII. simfonia után született
müvének számozás helyett a ""Dal a földről"" nevet adta, ....mert félt, hogy Beethovenhez és Brucknerhez hasonlóan Ő sem éri meg a IX..szimfonia bemutatását..
Nos ...... megérte e IX,szimfoniája bemztatását avagy valóra vált a félelme
és csak az utókor számozta be két utolsó müvét..IX.. és X..-nek......????
Kongresszusban az első függetlenségre való indítványt csak juéius 8-terjesztették be.
Hosszas vita után, jilius 2-án a kongresszus egyhangúlag (12–0 arányban), ám titkos szavazással a Nagy-Britanniától való függetlenségre szavazott.
A kongresszus a nyilatkozat megszövegezésén dolgozott, majd július 4-én, nem sokkal 11 óra után 12 gyarmat küldöttei megszavazták, s nyomdába küldték a végleges, ám ekkor még aláíratlan változatot. (New York mindkét szavazásnál tartózkodott.)
Philadelphiában julius 8-ám a szöveg nyilvános felolvasásával és örömtüzekkel ünnepelték a nyilatkozatot.
A mítoszgyártás alól a rövidke amerikai történelem sem kivétel. Az Egyesült Államok polgárai igen büszkék függetlenségi háborújukra és szabadság-eszményükre, amiben igazuk is van. Néhány, a köztudatban elevenen élő dologban viszont nagyot tévednek. Lássuk hát, milyen hitek és tévhitek kötődnek július 4-éhez!
Bár nem volt kérdés, de a történelmi hűség kedvéért.
John T. Danielsnek adatott meg az a kivételes lehetőség, hogy a történelmi eseményt lencsevégre kapja, s az ő nevével forrjon össze az aviatika száz éves történetének legismertebb fotója. Bár a krónikások szerint Daniels műkedvelő amatőr fotós volt, a Petapixel által ismertetett történet arra hívja fel a figyelmet, hogy a legtöbben egy fontos epizód felett sikkadnak el: nevezetesen, hogy a repülés idején 30 éves férfi élete első fotóját készítette Észak-Karolinában.
Tény, hogy Daniels 1903. december 17. előtt soha nem látott még életében közelről kamerát. Azonban mikor elkísérte a Wright-fivéreket Kitty Hawkba, Orville váratlan kéréssel fordult barátjához: készítse el ő a repülést megörökítő képet. Orville ekkor akkurátusan bekészítette Gundlach Korona típusú gépét, hozzá az állványt és az üveglapot, néhány instrukcióval ellátta Danielst, bepattant a gépbe és felemelkedett. A látvány annyira elbűvölte Danielst, hogy majdnem elfelejtett exponálni; néhány pillanattal később azonban eszmélt és lenyomta a kioldó gombot, halhatatlanná téve a repülés történetének legfontosabb pillanatát.
Richard Nevle, a Stanford Egyetem geokémikusa szerint igaz az állítás.
A tudós szerint az európai felfedezők jelentős nyomokat hagytak az amerikai kontinensen: megtizedelték az őslakosokat, akik nagy területeket kellett, hogy elhagyjanak. Könnyen lehet, hogy az ezeken az üres, elhanyagolt földeken nőtt fák által légkörből kivont több millió tonnányi szén-dioxid okozta az akkor klíma kismértékű lehűlését.
1978-ban az egyik leghíresebb japán egyetem, a tokiói Waseda kutatói érkeztek Egyiptomba. Fő céljuk az volt, hogy bebizonyítsák, hogy a piramisokat az ókori eszközökkel fel lehet építeni, sőt a 20. század technikáját kizárva az ókori módszerekkel fogják felépíteni a Nagy (Kheopsz) Piramis kicsinyített mását (igazodva a tankönyvekhez)!! A Nagy Piramis kövei közel 2,5 tonnát nyomnak, ám a japán kivitelezők az 1 tonnánál maradtak. Persze megvolt a felhajtás, ország-világ nézhette végig a munkálatokat, akár élőben, akár a média közvetítésével. Mondanom sem kell, a mini-piramis sohasem épült meg. A köveket nem a távoli bányákból, hanem közelebbi forrásokból vésték (már nem igazodik az ókori módszerhez)… vagy hát vésték volna, ám az ókori vésés és kalapácsolás módszerével nem tudták volna tartani a határidőket.
Igaz, mivel 99. lett. :) (Azaz megelőzte Hegedűs Csabát, aki a századik magyar olimpiai aranyérmet szerezte.)
Schmitt Pál volt az, aki Sólyom Lászlót követően, ill. Kövér Lászlót megelőzően töltötte be Magyarország köztársasági elnökének a tisztségét. Schmitt Pál tagja volt annak a férfi párbajtőrcsapatnak (Erdős Sándor, Fenyvesi Csaba, Kulcsár Győző, Osztrics István, Schmitt Pál), akik 1972-ben a müncheni olimpián megszerezték magyarország 99. olimpiai aranyérmét.
A Sándor-palota a Sándor család tulajdonában volt.1867-1945.-ig a mindenkori miniszterelnök rezidenciája volt, később kormányzói székhelyként szolgált. 2003 óta a mindenkori köztársasági elnök székhelye. Ha összeszámolnánk, hogy hányan teljesítettek szolgálatot a Sándor-palotában, akkor Sólyom László közel lenne a százhoz.
