""A nyugati termékek kétségkivül sokkal tetszetősebb kivitelben készültek. Ugyanakkor általános élettartamuk messze elmaradt a szocialista termékek mögött."
Ez egy nagyon tetszetos legenda csak eppen nem igaz."
Ez a cáfolat is tetszetős urbánus legenda, csakhát ezzel is az a baj, hogy nem igaz. Nyugati fúrógépeim 1,5-2 évre voltak hitelesítve. Kénytelen voltam visszatérni az ősöreg EVIG és kideríthetetlen márkájú szovjet fúrómhoz. Mindkettő kifogástalanul működik. Volt az egész családnak jó kis nyugati biciklije. A BMX-nek két év sem kellett, hogy szétessen, de a többi sem bírta sokkal tovább. Visszatértünk a magyar gépekhez, azóta legfeljebb defektet kell ragasztani. A Csepel kempingemet mintegy tíz éve vettem használtan, de úgy gurul mintha most jött volna ki a gyárból. De ez még mindig csecsemőkorban van anyám szovjet biciklijéhez képest, melyet még a negyvenes években, lánykorában vásárolt. Neki még megvan a Rakéta porszívója is, mi viszont 2-3 évente vehetünk újat, mert a jelenlegiek márkától és ártól függetlenül tönkremennek ennyi idő alatt. A sarokcsiszolók sincsenek hosszabb időre hitelesítve. A legszebb a Siemens vasaló volt, amelyből a szervíz rekordidő alatt hármat cserélt, míg végül az utolsó 8-10 perc működés után egyszerűen kigyulladt és összeolvadt. Akkor aztán úgy döntöttünk, hogy nem kísérletezünk többé ilyen vackokkal. Ami igazán tartós élettartamú nyugati termékkel találkoztam, pl. Toshiba TV, az inkább csak a szabályt erősítő kivétel.
Nekem van egy kb 14 eve meglevo kazettas uzenetrogzitom, meg a lanyom hangja van rajta aki 96-ban hazament az USA-bol,mar en is hasznaltan kaptam es azota sincs semmi baja.
A nyugati termékek kétségkivül sokkal tetszetősebb kivitelben készültek. Ugyanakkor általános élettartamuk messze elmaradt a szocialista termékek mögött.
Kérlek, tegyél be már pár statisztikai adatsort, hiteles cikket, tanulmányt, linket arról, hogy a tárgyalt időszakban (60as-70es-80as évek) mekkora volt a nyugati és a szocialista kerékpárok, rádiók stb meghibásodási statisztikája.
"A nyugati termékek kétségkivül sokkal tetszetősebb kivitelben készültek. Ugyanakkor általános élettartamuk messze elmaradt a szocialista termékek mögött."
Ez egy nagyon tetszetos legenda csak eppen nem igaz.
Masreszt akkoriban nyugaton egy olcso porszivo megvetele egy melosnak kb 1 napi keresete volt,nalunk meg majd egy honapnyi.
Igy aztan ha a nyugati proletar porszivoja bedoglott akkor nem vacakolt a javittatasaval hanem kivagta a szemetbe es vett egy masikat,Mo-on meg kulon szervizek voltak az elektromos cikkek javitasara. Mert bizony idonkent elromlottak.
Akkoriban egy TV szerelo remekul keresett mert bizony a Kekeseket es Munkacsy-kat nem ritkan javitani kellett,meg beszerelni a nyugati normas hangot mert ugye az sem volt ezekben akkor meg. Es bizony ezek megvasarlasa az bizony akkoriban egy csaladi nagyberuhazas volt,mert ugye a kekes 62-ben 5200 ft volt annyit meg meg akkor a vezerigazgato sem keresett a Furasnal kanizsan.
Aztan mikor kijottek a teljesen tranzisztoros ,es nyomtatott aramkoros TV-ek azok erdekes modon nem romlottak el 10 evig sokszor se nyugaton se keleten,ja es ma mar a legolcsobb hagyomanyos TV mennyi MO-on ,mondjuk egy 20 inches ? 40 ezer ft? ,mert itt kb 120-140 dollar. Es nekem egy ilyen Sharp TV 14 eve megy ,semmi baja, ha bedoglik kidobom . Es veszek egy masikat .Es ennel nagyobb kepernyos plasma vagy LCD 350 dollar koruli.Ja bvan 2000 dollarert is de az beteriti a lakas falat.
Aki a rendszerváltás előtt nem járt nyugaton, 90 után fogyasztóként az is hamar megtapasztalhatta, hogy a legtöbb KGST iparcikknek nem az általános minőségével volt baj, hanem azzal, hogy nem illett a kapitalizmus filozófiájába. Miben különbözött pl. egy KGST és egy nyugati porszívó, mosógép, fúrógép, vagy más egyéb hétköznapi termék egymástól?. Lényegi műszaki jellemzőiket tekintve szinte semmi különbség sincs közöttük. Van viszont két jelentős eltérés. A nyugati termékek kétségkivül sokkal tetszetősebb kivitelben készültek. Ugyanakkor általános élettartamuk messze elmaradt a szocialista termékek mögött. És ez pontosan a két rendszer eltérő filozófiájából adódik. A szocializmusban azért gyártottak és forgalmaztak pl. kerékpárt, hogy a parasztnak legyen mivel közlekednie, míg a kapitalizmusban azért, hogy a kerékpárhoz szokott paraszt 2-3 év múlva lecserélje addigra szanaszét hullott gépét egy újra. Világos, hogy aki abból él, hogy porszívót gyárt vagy árul, annak csak legvadabb rémálmaiban kísért a 10-15 évig működő masina. Ilyen termékek mellett felkopna az álluk!
Aha. S szerinted 50-es, 60-as években a "legfejlettebb kapitalista országokban.." címkébe beletartoznak olyan országok is mint Portugália, Finnország, Görögország? Nem igazán gazdagság függő dolog volt. Persze a gazdagabb országokban, ahol a társadalom is fejlettebb volt nyílván korábban és könnyeben kellett/lehetett megvalósítani az általános nyugdíj rendszet. De akkoriban olyan idők jártak szerte EU-ban, hogy nem lehetett megtenni azt, hogy a nép nyugdíj nélkül legyen. Ennyi. A világ folyamatosan változik. Ezen a téren is változott/változik.
" A két világháború között kiszélesedett az ellátásra jogosúltak köre."
Lehet, hogy szélesedett, de közismert , hogy a Horthy- rendszerben csak az állami alkalmazottaknak volt megoldva a társadalombiztosításuk, valamint azokban a szociális érzékkel rendelkező gyártulajdonosok alkalmazottainál, akik nagyon kevesen voltak....
Mert az irreleváns, én azt gondolom, hogy a saját multunkhoz kell viszonyítani.
Ne haragudj, de tévedsz.
Az, hogy mennyiben járult hozzá vagy nem a Kádár-féle politika és általában a kommunizmus a gazdasági fejlődéshez, az egy "benchmarkhoz" érdemes viszonyítani, azaz egy olyan országhoz, ill országokhoz, amelyek velünk kb egy szintről indultak a háború után. Erre jó példa Ausztria vagy Finnország.
A fideszbolsi kormány idejében sem a finnországi volt az összehasonlítási alap.
Pontosan! Ugyanis a Kádár-rendszer (és általában a kommunizmus) alatt hatalmas különbség alakult ki köztünk. Ezért a 98 és 02 közötti időszaki fejlődésünket a csehekéhez és a lengyelekéhez érdemes hasonlítani és ezt nézve jól teljesítettünk.
Ezt légyszíves dekódold nekem, mert nem értek újmagyarul.
A nyugdíj rendszerek fejlődése Európában időrendileg hasonló képet mutat mint kishazánkban. Az 1800-es évek végén, 1900-es évek elején megjelentek az első nyugdíj törvények, jellemzően állami alkalmazottak részére. A két világháború között kiszélesedett az ellátásra jogosúltak köre. 1950-es, 60-as években pedig általánossá vált. Akkár kommenista volt az ország, akkár gaz imperialista kapitalista. Persze kivételek vannak.
A Te szubjektív érvelésedre meg hagy mondjam: "csak" 20 évet töltöttem a Tungiban, s még a nagyszüleim is itt dolgoztak.....Én láttam üveggyárat (lámpagyárat) belülről is.... Ahol felnöttem, ez nem különösebb dolog, mert majd minden családnak volt kötődése a nagyvállalathoz...
Egyébként a technológia megvásárlás előtt, ugyanúgy mint később az IC gyártás felfejlesztése előtt nagy variálások voltak, mert sokan európai cégeket részesítették volna előnyben, mert azok is jelentkeztek, hívatkozva a hagyományos kapcsolatokra, szerettek volna profitálni.....
Amikor történelemről beszélgetünk Tónikám, akkor nem aktuálpolitizálunk, - én sem írogatok neked olyat, hogy vezéretek elől veri a ceglédikannát, ti meg mentek eszetlenül utána, mint hamelni kollegája után a polgárok, vagy kik is...
Tónikám, ne magyarázzál sületlenségeket, ne keverjél okot okozattal, ne akarjad a magyar gazdaságot egy teljesen zárt és csak belső piacra termelő gazdaságnak beállítani, és ne akarjad politikai szerelmeidet a klaviaturán meghágni, - maradj ha lehet a szikár tényeknél, és ne öntözzed le nekem itten semmiféle érzelmi mázzal a múltat, - maradj annál a csipet eszednél, ha kérhetlek.
Már kezdtél pedig teljesen domesztikálódni, oszt erre visszaesel nekem...
A rendszer mérhetetlen hatékonyságdeficitje meg egy veretes baromság, - különösen a mai helyzet ismeretében tűnik nagyon nevetségesnek, - mit mondjunk akkor arra a gazdaságra, amelyiken már csak a cimke felirata magyar, amelyik profitját Hegyeshalmon túl realizálja és amiből neked annyi jut, mint a hetedik gyereknek?
Mit jelent ma a hatékonyság?
Hogy a lehető legkisebb ráfordítással tudunk jawohlt rebegni a multi karata hallatán?
Hogy a ma magyar gazdasága egységnyi ráfordítással akár három segget is ki tud nyalni eccerre?
Nevtséges vagy te, kedvenc Tónim, vagy szándékosan akarsz itten butánal láccani.
A magyar gazdaság gondja éppenhogy az volt, hogy amikor felvettük a hiteleket, akkor a hitel olcsó volt, - akkor a kamatok mértéke alacsony volt, aztán a visszafizetés időszaka során a kedvezőtlen világgazdasági folyamatok miatt a kamatszint emelkedett, - ennek következtében növekedett az esedékes kamattörlesztések volumene is, - és emellett számunkra kedvezőtlen módon változtak a cserearányok, - egyre olccsóbban tudtuk eladni a téliszalámit és egyre drágábban kaptuk a mikroprocesszort vagy a Fa szappant, egyre nagyobb ráfordítással egyre kevesebb devizát tudtunk kitermelni és egyre nehezebb lett törleszteni soros adósságkötelezettségünket.
A GNI pedig az a szám, amelyik a GDP-ből megmarad külföldi kötelezettségeink - többek között a kamatfizetési kötelezettségeink - megfizetése után.
A kölcsön egyébként nem szünt meg, - csak éppen a gazdaság fejlesztése vagy a hiteltörlesztések helyett kamatkiadásokra kellett fordítani.
Én a jövő kilátásait illetőleg azért optimistább vagyok nálad: jönni fog hamarosan egy olyan generáció, amelyiket nem érdekelnek ezek az általad elővezetett érzelmi öblögetések, az indulatok, a Noszty-fiú idejéből visszamaradt manírok és sablonok, - csak a valóság és a jövő.
Pedig te, a homo kadaricus még vidáman élni fox és esténként elalvás előtt megcsókolod kis szobád árpádsávos lobogóval feldíszített turulsarkában a Horthy Miklós lováról készített fényképen a délceg állat seggét a Szent Szaracén Szeretetotthonban...
Ja csak ettol lett akkoriban europa legnagyobb ilyen gyara. Nem egy kemencetol.
Ne okoskodj velem,anyam occse volt a tanmuhelyvezeto onnan ment nyugdijba,a huga valami penzugyis az ocsem meg TMK-as rohambrigados ott amig tovabb nem tanult .
