Böngészem a felkerülő videókat az Agung idei tevékenységéről; hát, nagyon kell vigyázni, mit vagdosnak össze-vissza. Egyik (orosz nyelvű) összeállításban van Hawaii-tól kezdve a Tavurvurig sok minden. Aki meg nem hozzáértő, szerintem csont nélkül benyeli az ilyesmiket.
Vulkános összeállítás a Youtube-on; vannak pl. jó izzófelhő-felvételek. Először majdnem otthagytam, mert egy undormány filmes kamuval kezdődik, de a tényleges tartalom már igazi.
Ha így van, akkor nem a két törésvonal osztja meg őket. Mert pl. a Mauna Kea és a Kilauea(!) azonos vonalon helyezkedik el.
Mondjuk szerintem az életciklus szerint változik a láva minősége. Mert a Mauna Loa és a Kilauea fiatalabbak. A Hualalai és a Mauna Kea valószínűleg lecsengőben produkálták a sok kis salakkúpot.
Esetleg az is lehet, hogy a lemez maga töredezett, és két párhuzamos törésvonal van, amelyikek mentén könnyebben tör fel a magma.
A hawai vulkánokat inkább a kitörések jellege alapján szokták kettéválasztani. A Mauna Kea, Hualalai és Oahu vulkánja inkább izlandi jellegű kitöréseket produkál, míg a Mauna Loa, Kilaeua pedig a lávaöntő tevékenységben erős.
Az ábra szerint olyan, mintha a forró pont kettévált volna. Ezt nagyon valószínűtlennek tartom. Azt inkább el tudom képzelni, hogy a lemez elmozdulásában töréspontok vannak, mintegy cikcakkban vonul a forró pont fölött. A rövid hírbe még normális hipotézis sem került.
Egy érdekes színfolt Hawain, ugyanis a működése nem a szokott ottani sémát követi (híg lávafolyások eregetése), hanem robbanásosabb, Stromboli jellegű. Már amikor épp működik, ami ugye pár ezer évvel ezelőtt volt utoljára, de azért ez persze nem jelenti azt, hogy a vulkán kihúnyt.
Ennek megfelelően a tetején nem egy óriáskráter van, mint a Mauna Loának, hanem több kisebb salakkúp.
Mindez elég érdekes viselkedés annak a tükrében, hogy tökugyanaz a hot spot táplálja, mint a többi vulkánt. De ahogy csúszik ki a hot spot szélére, neki nyilván már csak a lepattanók jutnak, abból meg nem lesz nagy volumenű lávaömlés. Ugyanez igaz a szomszédos szigeten található Haleakala-ra is.
A sorsa lehet, hogy ugyanaz lesz, mint a Kohalának, vagyis a tengerbe fog csúszni, egy gigantikus szökőárat okozva.
Ezt találtam hirtelenjében a témával kapcsolatban. Valóban holmi hot spotokat gyanúsítanak forrásul, és valóban lehet szerepe annak a szibériai őspajzs-darabnak, amely a tó északi oldalán helyezkedik el.
Az a kanyar nem is nagyon fér össze a fejemben a Csendes-óceán irányából alábukó lemezzel. Inkább olyan, mintha egy lemezdarab forgó mozgást végezne, és mivel nem kör alakú, van olyan határszakasz, ahol tágulás történik. Ott dajkál halat a Bajkál.
Számomra egyébként az furcsa, hogy a tó tök széles, és nagyon mély, de a hasadékvölgy többi részén mégsem alakultak ki mély hasadékok.
Feltehetőleg van ebben szerepe annak is, hogy a rift pont a bajkálnál kannyarodik, sarka van. Mindemellett, ez az egyik legrégebbi hasadékvölgy, és elég lassan történnek itt a folyamatok.
Hogy a Bajkál tektonikus árokban alakult ki, az nem vitás. Az alkata egyez a Tanganyika, Nyasza tavakéval, ez sem. A nyugati vége közelében van néhány vulkáni kúpocska is a Szaján egyik völgyében. Ez azért elég kevés egy rifthez. És azt a csapásirányt, ami a vázlaton látható - a mongolok felől kissé keleties északra - furcsállom.
Nézegetem a tájékát a műholdak szemével. A nyugati végtől (Слюдянка) északnyugat felé ívelően van valami tektonikus határ Красноярск-ig. A másik végtől két lehetséges vonal rajzolódik ki, az északabbi valahol Нюя és Перевоз között elenyészik, a délebbi pedig az Ohotszki-tenger öbléig (Чумикан) követhető.
A Bajkál az rift. Szerintem nyilvánvaló. Tökre analóg az afrikai árokrendszerrel.
Amúgy ahotspotok meg a riftesedés gyakran összefüggést mutat.
Annó 65 millió éve a Reunion hotspot kulcsszerepet játszott abban, hogy India nekiszáguldott Ázsiának.
A Bajkál riftet egy érdekes jelenség okozza.
A pacifikus lemez ugyebár becsúszik Ázsia alá, és a felületén levő cucc az szépen leolvad Okinava, Japán és Kamcsatka alatt, amiből lesz a Fuji, meg a többi.
Viszont ez után igen enyhe szögben sűllyed a mélybe, és ezért beljebb levő tűzhányókat (pld Pektu szan, Kínai vulkánok, Anjujszkij) is tud táplálni. Kb. a Bajkál alatt van a pereme, ahol az olvadása a legintenzívebb, és ez táplálja a riftesedés folyamatát azon a vidéken.
A tirrén tenger alatti riftet hasonló folyamat táplálja, ott is egy a lemez alá benyomuló másik mikrolemez olvadása táplálja egyrészt a vulkánokat, de kicsivel arrébb már egy riftesedést is beindít.
Bár itt egy kissé bizonytalan vagyok, mert a mediterránum története folyamatosan bezárulásról és szétválásról szól, szóval lehet hogy vannak ott hotspotok, ami ezt a kavarást csinálják.
Például az Etna tökre nem illeszkedik a szigetív vulkánok közé, az egy klasszikus forrópont vulkán, annak minden külső és belső ismertetőjelével. Aztán forrópontot meg nem nagyon kötnek hozzá, de más magyarázatot se nagyon.
Mutat két hotspotot az alpok alatt. Eddig erről csak áttételesen olvastam. Egy elmélet szerint az alpok vastag tömbje szétteríti ennek az áramlását, ami aztán felbukkan a Puy vidéken, Magyarországon, Csehországban, az Eifellnél, Sziléziában.
És így a Puy vidék is jobban beleillik az összképbe.
Az alpok fegyűrődése miatt a riftnek kerülnie kellett nyugat felé.
Mondjuk ez a rift már nagyon régi, és az északi része (az Északi tenger) egy bizonyos mérték után leállt, de a déli része - amennyiben a Tirrén tenger is ide tartozik, az bizony aktív.
Most figyeltem föl erre a vázlatra. Van rajta néhány olyan rift, ami máshol nemigen szokott szerepelni. (Kíváncsi vagyok, használható méretben teszi-e be a fórum szoftvere.)
