Közlekedési szakjogászoknak jogászoknak, leendő jogászoknak, közelekdésjoggal foglakozóknak (oktatók, pedagógusok, és a jog alanyai: szabálysértők, bűnelkövetők) részre nyitottam ezt a topikot.
Amennyiben a rendőrség automatizált, zárt rendszerű felvételt készített, akkor közigbírásg, de ettől a lejárt okmányok miatt lesz szabálysértési eljárás is.
Előbbi esetben az iratok ugyanúgy a lakhelynél tekinthetők meg, de nem tudom itt ennek mi a jelentősége számodra.
Szeretném megérdeklődni hogy 2010. januárban történt közig szabálysértés (megállási tilalom) határozatát októberben postázták, de a határozaton 2010. februári dátum van.
Ennek az ügymenetnek van valamilyen határideje, vagy ez a 8 hónap még "rendes" eljárási menet?
Kérdésem a következő, behajtani tilos táblánál behajtottam,persze bukta volt ez szabálysértésnek minősül, hova kerül az ügy az adott városba ahol elkövettem adolgot, vagy a lekhelyemhez közeli rendörségre vagy valami egésszen más helyre.
Általában nem indul, mert van felelősségbiztosítás. Természetesen a biztosító magától nem fizet, a károsultnak kell azt kezdeményeznie.
A jóvátétel módjáról (pl. dolgzik neki a kertben) a már említett közvetítői eljárás során állapodnak meg a felek (sofőr+gyalogos).
Az eljárást, mint írtam az ügyészségnél, vagy a bíróságnál is be lehet nyújtani. Azt hiszem mivel már vádat emeltek, és ha kitűzték a tárgyalást, akkor a bíróságnál, de a pontos eljráási szabályt fejből nem tudom, mert voltak ezen viták. Mindenstre írni kell a bíróságnak.
Ha az ügyész kéri a tárgyalást, akkor az majd megtartásra kerül, mondjuk kb. egy év múlva.
Kártérítési eljárás nem indult. Ezt egyáltalán kinek kell indítania?
A jóvátétel fizetés kezdeményezésnek mi a módja? Hogyan és mikor kell ezt indítani? Ha megegyezés születik, akkor a bírósági eljárás lezárul, és a bíróság nem ró ki bűntetést?
A rendőrség most elküldte a vádiratot a bíróságnak. A bíróság kiküldte a sofőrnek. Ebben a levélben még a tárgyalásról semmi információ nem volt, csak annyi, hogy az ügyész kezdeményezne bírósági tárgyalás. A rendőrségen viszont azt mondták, hogy bírósági tárgyalás nem is biztos, hogy lesz, mivel volt beismerő vallomás. Mi a valószínű, hogy lesz tárgyalás, vagy sem?
Vártam a kérdést, épp ezért kérdeztem a kártérítést.:)
Amennyiben a terhelt a vádemelésig beismerő vallomást tett, akkor van lehetőség van erre. Az ügyészségnél kell kezdeményezni, ők bírálják el, és a sértett beleegyezése is szükséges. Ha ez meg van, akkor felfüggesztik az eljárást, és közvetítő előtt kell megállapodni az okozott kár mértékében, a jóvátétel módjában. Ha ez sikeres és megtörténik a jóvátétel, akkor akár büntethetőséget is megszüntető ok is lehet, hiszen csak vétség (nincs maradandó fogyatékosság).
Még egy kérdésem lenne. A következő mondat pontosan mit jelent?
"Indítványozhatja a közvetítői eljárás lefolytatását, melynek célja a bűncselekmény következményeinek a jóvátétele. Ekkor a bűntetőeljárás megszűntetésének, vagy a bűntetés korlátlan enyhítésének lehet helye (Be. 221§/a)"
Az idézett rendelkezéseikből úgy tűnik, hogy nem a zebrán volt az elütés, ez fontos, így a felelőssége, a sértetti közrehatás jelentős. Így komoly dolog nem igen lehet.
A Btk. 187. § (1) bekezdésével vádolják a sofőrt?
A védelem csak akkor kötelező, ha 5 év vagy annál súlyosabb szabvesztéssel fenyegetett eset áll fenn, de erről nincs szó.
A jövedelmi viszonyokra hivatkozva lehet kérni (személyes költségmentességgel együtt), de vajon mennyit ér az ilyen ügyvéd, de talán ártani nem árt.
Talán volt olyan is a régebbi törvényben, hogy ha az ügyész részt vesz a tárgyaláson, akkor is lehet kérni. de jövőre minden tárgyaláson részt vesz már elviekben az ügyész.
Elég furcsán van megírva ez a vádirat legalábbis számomra. mivel azt írja ,hogy a közlekedés során az Országút 60. számánál lévő kijelölt gylogos átkelőhelynél - a megengedett 50 km/h helyett - kb 72-76 km/h-val haladva....
Viszont a gyalogos is megszegte a KRESZ 21. § /6/ és /8/ bekezdésében foglaltakat.
Amennyiben kéri a sofőr a bíróság rendel ki egy ügyvédet, akinek költségét az állam fizeti?
Ha gyalogátkelőhelyen ment át a gyalogos miben hibázott? Féktávolságon belül lépett le, vagy mi?
A szakértői gyakorlat, a számítások a zebáráa, max 35-40 Km/h sebességet fogadnak el, ekkor még meg lehet állni.
A leírtak tükrében a letöltendő ekkor se reális. A jogsi elvételéről a Legfelsőbb Bíróság gyakorlata az irányadó, aminek a lényege, hogy a cselekményével azt igazolja hogy a jogosítvány megtartása máskor is veszélyt jelentene a közlekedőkre (pl. ittas vezetés, de sokszor még ez sem feltétlen.)
Az ügyvédet feleslegesenek tartom. Kevesen értenek hozzá és sokba kerül. Csak szakjoigászt érdemes, ha mégis.
Érdemes átgondolni a történteket. Átolvasni az iratokat, és várni a tárgyalást. Kártérítés hogy áll, biztosító?
Pontosabban elolvasva a vádiratot, javítom az előbb leírtakat. A gázolás lakott területen belül (50km/h) gyalogátkelőnél volt. Ha a megengedett sebességgel halad a teherautó akkor elkerülhető lett volna. A sebességet a rendőrség szakértője határozta meg. Azt is megállapította, hogy a sofőr és a gyalogos is megszegte a KRESZ előírásait. A letöltentdő szabadságvesztés mennyire valószínű ítélet? A jogosítvány elvétele Ön szerint, ha az munkavégzéshez szüksége, nem valószínű? Mi ilyenkor a teendő? Gondolom ügyvéd fogadása?
A lakott erületen belül volt sebességkorlátozás? Pl, 40?
A sebességet ki állapította meg ilyen kategórikusan?
A gyalogosnak a zebrán kellett volna átmennie, ha az az áthaladás helyszínéhez képest közel volt, látótávolságon belül. A szakértő dolga, hogy meállapítsa, hogy a megengedett sebesség mellett a baleset elkerülhető volt-e, azaz a gyalogos féktávolságon belül lépett-e az útra? Így azt is vizsgálni kell, hogy a számított sebességtúllépés miatt nem volt elkerülhető a baleset?
A másik jogi kérdés, az elsőbbség. A gyalogos ott nem rendelkezett elsőbbséggel, feltéve, hogy a közelben volt-e zebra. Az ittasság foka is mérvadó lehet, hogy mennyire hatott közre a baleset kialakulásában.
Amennyiben a megengedett sebesség mellett a baleset elkerülhető lett volna, akkor egy gondatlan cselekedetről van szó, amely alapesetben 1 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ezt méltányolható okok (pl. időmúlás, beismerés, megbánás, személyi körülmények) miatt nyilván kevesebb, közérdekű munka vagy pénzbüntetés+ bűnügyi költség megfizetése. Az eltiltás nem szokták egyből alkalmazni, csak ha a magatartás kirívó volt, főleg akkor nem, ha a munkavégzéshez szükséges a jogosítvány. De van kategória eltilrás is, hogy csak egy adott járműkategóriára tiltják el, de ez ritka.
Amennyiben a sélrülés maradandó fogyatékosságot okoz, akkor 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, ami jelenthet felfüggesztetett börtönt is.
Mindenestre a gyalogos szabályszegése nyilvánvaló, így elképzelhető csak szabálysértés merül fel (gyorshajtás), ha a rokon oldalán nincs bűnösség (pl. féktávolságon belül lépett ki).
Segítségét kérném. Egy családtagom közlekedési balesetet okozott. Lakott területen belül körülbelül 73-el közlekedett teherautóval, és egy gyalogos átfutott előtte. Ez egy főút a lakott területen belül, és a gyalogos nem zebrán ment át. A sofőr időben fékezett, és elrántotta a kormányt, azonban mégis elérte a gyalogost, és fellökte a teherautóval. Eltört a gyalogosnak két bordája, és a kulcscsontja (90 napos gyógyulási idő). A gyalogos ittas volt.
Mire számíthat a sofőr? Pénzbírság, vezetői engedély elvétel? Ha elveszik a vezetői engedélyét, akkor csak a teherautót, vagy az összes kategóriát?
