Most eszembe jutott az angol hard disk = merevlemez. A probléma az, hogy a hard disket összetételnek érzem, vö. *hard big disk, *[extra hard] disk... vagy ilyen van?
"És mi a helyzet a ceruzával? Megköszönöm, ha megírja."
Ez nekem magázásnak tűnt, és velem nem fordul elő, hogy egy nőt elére letegezzek (elnézést a nyers 'nő' szóért, de a hölgyet ki nem állhatom). Az, hogy én vagyok az idősebb, könnyen lehet, rangom meg semmi. És még csak nő sem vagyok...
Tehát, szervusz.
Azt hiszem, a васисдас és a форточка nem ugyanaz, mivel az előbbi kapun van, utóbbi ablakon.
Jobban örülnék olyanoknak, amik két lexikai szóból álltak az átadó nyelvben. És az "eredetire" is szükségem lenne:)
Az adott esetben (akkád) nem mernék lexikalizációs folyamatokat rekonstruálni, bár bizonyos esetekben ez nem tűnik lehetetlennek.
Az eredeti példák ilyenek: sumer é-gal (ház-nagy) -> akkád ékallum (palota), ahol az eredetit éppen azért tartja összetételnek, mert az akkád egy szóként vette át.
Sajnos, nem tudok franciául, elmagyaráznátok a szójátékot?
És felkérhetném a nb. Kiss urat, hogy tegezzen? Nem biztos, hogy ő az idősebb, viszont ő a rangosabb, de mégiscsak én vagyok (volnék) a nő...megtisztel vele.
Véleményem szerint ez a folyamat, ha valóban ritkának is tűnik, nem esetleges. A megszorításokat éppenséggel arra értettem, hogy a prepozíciós alakok vajon ideszámítanak-e.
A dolognak van egy alesete, amikor ugyanabban a nyelvben lexikalizálódik egy-egy szerkezet, ami szintén nem ritka
nefelejts
nebáncsvirág
nemtudomka
kivagyiság
háryjánoskodás
vagy az imádságok nevei:
hiszekegy
miatyánk
Lehet, hogy ez téves, de a nyelvi határterületeken az ilyesfajta lexikalódás igencsak valószínű.
A зонт történetét nem ismertem, érdekes, de nem meglepő. Az Ön idézte etimológia teljesen megegyezik Vasmerével. A rövidüléssel való szóképzés a magyarban is ismeretes, például a gép szavunk teljesen analóg módon alakult i a német göppel-ből (-> gépely -> gép), leszámítv azt, hogy itt nem jelenik meg az analógiás visszakicsinyítés.
A feledat azonban nem pusztán az etimológia volt, hanem olyan szavak keresése, amelyek átvételek, és az eredeti az többszavas szerkezet.
A карандаш esetében, most, hogy így rákérdezett, elbizonytalanodtam, ugyanis én eddig azt hittem, hogy ez a francia Caran d'Ache kifejezésből származott. Eddig sermmi nem késztett arra, hogy utánanézzek, de most Vasmernél látom, hogy az út más: каранда́ш.
A szerző azzal akarja igazolni bizonyos sumer szóösszetételek össztetétel mivoltát, hogy az akkádba egy szóként kerültek át. Nehéz tehát regisztert meghatározni, de amit a sumerből jobban ismerünk, az leginkább az irodalmi és jogi nyelv. Ugyanakkor nem kizárt - sőt -, hogy ezeket a bizonyos összetételeket a köznyelvben is használták.
A lényeg az, hogy nehezemre esik ezt a kritériumot elfogadni, és ezen kételyemre keresem a választ. A "uniformitarian principle" értelmében, ha ma sok ilyen példát találunk, akkor feltehetően 4000 éve sem volt ez másképp.
> Az eredeti állítás, aminek az igazságát szeretném ellenőrizni úgy hangzott, hogy "nagyon ritka, hogy egyik nyelvből a másikba szóként vegyenek át szerkezeteket (phrase)".
Vélem itt van egy további implicit megszorítás.
A berdó és társai a korabeli k.u.k. katonai szlengből jönnek. Szerintem ilyen rétegben nem "nagyon ritka" a dolog. Ha mondjuk a művelt köznyelvet, vagy -- még inkább -- az irodalmi nyelvet tekintjük, akkor már titkább.
Tehát tisztázandó, hogy mit jelent a nyelv a fenti kijelentés értelemzésekor.
berdó (5) Kat régI. msz <Megállásra való felszólítás:> Állj! Ki vagy? II. fn Berdót kiált: <őrszem> a „berdó!” v. „halberdó!” felszólítást kiáltja. [ném]
Köszönöm szépen az eddigi ötleteket:) Élő nyelvekből élő nyelvekbe lenne a legszuperebb. Persze probléma valóban, hogy mit nevezhetünk szerkezetnek. Mondjuk maradhatunk annál, hogy ha két lexikai elem közé helyezhető harmadik, akkor szerkezet, tehát az állandósult, többé-kevésbé lexikalizálódótt szerkezetek "nem érnek":).
Az eredeti állítás, aminek az igazságát szeretném ellenőrizni úgy hangzott, hogy "nagyon ritka, hogy egyik nyelvből a másikba szóként vegyenek át szerkezeteket (phrase)".
Vaszizdasz. Magyarul ’ügy, dolog’, persze igen korlátozott használattal. Oroszul meg azt a kis ablakot jelenti, amelyen a patikus éjszakai nyitva tartáskor kiadja a gyógyszert.
Érdekes történet az esernyőé is, ami oroszul зонт vagy becézve зонтик, eredetileg a holland zon - nap és a dek - tető szavak összetétele, és előbb volt az oroszban a zondek-ből a зонтик, majd az -ik suffixum, ami az oroszban amúgy a mi kicsinyítő képzőnknek felel meg, egyszerűen kivált és így lett véglegesen зонт az esernyő.
ha nem voltam teljesen szakszerű a megfogalmazásban, elnézést kérek, de már elég hosszú ideje fordításból és tolmácsolásból élek, jobbára az utóbbi két-három hónapban foglalkoztam elméleti ismereteim felfrissítésével (szeretnék még tanulni).
És mi a helyzet a ceruzával? Megköszönöm, ha megírja.
Kedves Eguzki! Végül mi lett a walesi problémával? Mert azóta sem hallottam felőled.
Nem ártana pontozítani, mit tekintünk szószerkezetnek. Próbálok egy pár példát írni, amelyek megfelelnek annak a kritériumnak, hogy az eredetiben szóköz van a belsejükben, a magyarban meg nincs. Ezek némelyike átmeneti állapotban van:
abóvó (ab ovo)
akontó
adhok
alezánc
ápriori
apropo
Nem folytatom, mert a módszert Te is használhatod. Fogtam a Bakost, és a többtagú címszavakat keresetem.
Néhány fejből:
páternoszter
gotterhalte
карандаш
гранпри
Ami a 'píár'-t illeti, ez szerintem nem idevaló példa,, mert ez az angol 'pr' átvétele, ráadásul angolos ejtéssel.
Ugyancsak érdekes ebben a körben némely vegyületnév, pl. 'hidrogénperoxid', 'nátriumkarbonát'