"(Graham Hancock Mélység titkai című művében leírja, hogy a máltai partoknál végzett merülései során (8-15 méter mélyen) azt tapasztalta, hogy a mélyben lévő sínpár nyomok sokkal szélesebbek, mélyebbek, illetve a barázdákon belül van egy éles, kiemelkedő belső élperem is a széleken belül. A vizsgált barázdákba bele tudott feküdni. Feltételezi, hogy a víz alatti sínnyomokat emberi kéz alakíthatta ki valamilyen eszközzel és célból, a felszínen találhatókkal ellentétben)."
először nem értettem, hogy mit akartál mondani, de most már világos.
ezek a tenger alatti nyomok tényleg nagyon érdekesek, kár, hogy kizárólag Hancock leírásából ismerjük őket (én legalábbis nem találtam más forrást).
a képek alapján nem egyértelmű, hogy hasonló funkcióik lehettek volna:
"Miután láttam nagyon hasonló nyomokat Itália déli részén, Máltán, Gozón, s egyes források által megerősítetten Fiflán, Pentellerián és a tenger alatt is, ezek a nyomok emberi tevékenységre utalnak, ami akkor mehetett végbe, amikor az olasz csizma még/vagy már kapcsolatban volt Afrikával."
tévedésre alapozott feltételezésből csak téves következtetés vonható le: az egy dolog, hogy te mi láttál/fényképeztél Máltán, ebből azonban sajnos nem következik sem a tenger alatti nyomok bizonyítottsága, pláne nem a nyomok képzeletbeli összeköttetésére alapozott geológiai folytonosság.
van ennél sokkal valószínűbb forgatókönyv is, fölösleges eldugni a borotvát.
persze ettől még lehet, hogy igazad van, azonban ezt az elméletet valamivel alá kellene támasztanod.
konkrétabban hol? bár nem adtad meg a helyszínt, ezek a nyomok bizony a Paleoasztronautikában is, illetve ezen a topikon a 6227-ben említett Szent György öbölnél találhatóak, azt ugyanis senki sem állította, hogy nem léteznek víz alatti nyomok.
<De 40 méter alá a napsugűr sem jut, így nem láthatóak.>
válasz helyett inkább adnék egy esélyt, hogy átgondold ezt az állításodat.
az persze egyértelmű, hogy honnan ered ez a felvetés:
"Hancock (2), writes of the existence of cart-ruts 'on a gigantic scale underwater at Marfa Point'. He also quotes Sanzio from 1776, who wrote that 'In several maritime sites around the island of Malta, one could see deep cart ruts in the rock that extended for long distances into the sea'."
Minden cart ruts emberi tevékenységtől származik. Amikor a 4. pontnál emberi kéz általi kialakítottság elméletről írtam Hancock kapcsán, akkor úgy értettem, hogy a vizsgált tenger alatti barázdákat emberi kéz valamilyen szerszámmal megmunkálta, kialakította (Hancock elmélete a merüléseinek tapasztalatai alapján). A lényeg az, hogy Hancock 8-15 méter mélyen szélesebb és mélyebb, párhuzamosan futó nyomokat regisztrált. Más típust, mint amit a felszín felett megszoktunk.
A földhídas-elméletről azt tudom mondani, hogy elfogadott: kb. 15000 évvel ezelőtt geológiai és/vagy éghajlatváltozási tényezők következtében a Szicíliát Máltával és Gozoval összekötő földhíd elsüllyedt, elárasztotta a tenger. Mélytengeri régészeti kutatások nem nagyon voltak ott. Lehetséges, hogy kapcsolat volt a szigetek és az afrikai kontinens között is. Ebben az esetben átjárhatóság volt Afrika és Európa között. Én úgy tudom, hogy erre az utóbbi elméletre nincsen bizonyíték. 15-20000 éve talán élt még Máltán a törpe víziló és törpe elefánt, amely állatok akkori léte talán bizonyítéka lehet az afrikai földhíd létezésének. Málta egyik (GHAR DALAM) barlangjából rengeteg elefánt és viziló csont került elő.
Ha ezt az időszakot vesszük alapul, akkor a szekérnyomok kora jócskán visszatolódna a jégkorszakba. Lehetett később is földhíd Afrika és a szigetek között, de erről nem tudok.
Valószínű, hogy a szekérnyomok egy szállítási tevékenységre utalnak, csak nem tudni, hogy a kemény korallmészkőben hogyan haladhattak a kőkori járművek. A geológiai vizsgálatok inkább azt mutatják, hogy a vágányok (ezerféleképpen nevezhetjük) korban megelőzik a megalitikus templomokat (legalábbis a felszín felettieket). A máltai megalitok és megalit nyomok nagy rejtélyek.
"Palugyai István, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem oktatója és tudományos újságíró az eseményen hangsúlyozta, hogy ma a tudományról származó ismeretek túlnyomó többségét a fiatalok a médiából, azon belül is elsősorban az internetről szerzik. Mindeközben a statisztikák azt bizonyítják, hogy a tudományos témával foglalkozó írások és más médiaanyagok száma drasztikusan csökkent mind az Egyesült Államokban, mind Európában. "A tudomány a médiákban ma luxus" - fogalmazott, hozzátéve, hogy kevés orgánum engedheti meg magának, hogy specializált tudományos rovatokat tartson fent. Véleménye szerint ugyan a nagyobb internetes hírportálokon még megtalálhatóak a tudomány mellett technológiával és más témákkal is foglalkozó szekciók, azonban mára az olvasók "befogadási küszöbe" is lecsökkent, háttérbe szorultak az alapos elemzéseket nyújtó ismeretterjesztő cikkek."
Én abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy sikerült személyesen is tanulmányoznom a szekérnyomokat.
Egy biztos:
Miután láttam nagyon hasonló nyomokat Itália déli részén, Máltán, Gozón, s egyes források által megerősítetten Fiflán, Pentellerián és a tenger alatt is, ezek a nyomok emberi tevékenységre utalnak, ami akkor mehetett végbe, amikor az olasz csizma még/vagy már kapcsolatban volt Afrikával. Ennek a tényezőnek a datálása kulcskérdés.
Helyszíni tapasztalataim szerint sem a föníciaiak némely sírjai, sem a neolitikus templomok nem kapcsolódnak időben közvetlenül a szekérnyomokhoz. azt követő korokban alakultak ki.
Második - de már bizonytalanabb állításom - hogy:
A nyomok nagyszabású szállítási tevékenységre utalhatnak
Szerintem, amikor a máltai, gozoi, illetve a több más helyeken található keréknyomokról beszélünk, akkor nagyon nehéz egyértelmű állításokat tenni. Inkább csak elméletek vannak. Több probléma is van, amire egyelőre megoldhatatlan a tudomány számára is. Először is, senki sem tudja, hogy mikor, melyik kultúrában, melyik korban élő emberek hozták létre ezeket. Az biztos, hogy a kőkorszakban keletkeztek a nyomok (föníciai sírok települtek több helyen rájuk). Több tényező is befolyásolhatja a keréknyomok korát:
1) Málta és Gozo szigeteket vetődések szelik át.
2) Az észak-afrikai és az eurázsiai kőzetlemezek egymáshoz közeledése miatt, a vetődések által szabdalt földközi-tengeri érintett térséget a múltban többször is tektonikus mozgások átalakíthatták (kőzetlemez részek emelkedtek, vagy süllyedtek).
3) A jégkor végi tengerszint emelkedés kb. 7000 évvel ezelőtt lezárult, és a tengerszint kb. beállt a maira. Itt jön be Dmitri Bekh-Ivanov komplex elmélete.
4) Emberi kéz művei is lehetnek a keréknyomok. (Graham Hancock Mélység titkai című művében leírja, hogy a máltai partoknál végzett merülései során (8-15 méter mélyen) azt tapasztalta, hogy a mélyben lévő sínpár nyomok sokkal szélesebbek, mélyebbek, illetve a barázdákon belül van egy éles, kiemelkedő belső élperem is a széleken belül. A vizsgált barázdákba bele tudott feküdni. Feltételezi, hogy a víz alatti sínnyomokat emberi kéz alakíthatta ki valamilyen eszközzel és célból, a felszínen találhatókkal ellentétben).
A fenti tényezők miatt lehetetlen rekonstruálni, hogy a vízfelszín feletti és alatti barázdás nyomok melyik korban keletkeztek, hiszen nem lehet megállapítani, hogy a Málta környéki tengerszint változásokat a jégkor végi vagy az attól független (vagy akár attól nem független) tektonikus események váltották ki. A keréknyomos és a tróglis elméletek gyengéi, hogy a nagyon kemény korallmészkős felszínt hogyan tudta olyan mélyre kivájni a neolit kori eszköz, illetve a nehéz terepen milyen vonóerőt használhattak (az üledékes mészkő anyagban nincsenek patanyomok).
Sajnos, sok a kérdőjel és kevés a tény cart ruts ügyben.
Amennyiben a Földközi tenger nem mintegy 7200 évvel ezelőtt bontotta meg az Appeninek Afrikával záródó földhídját - s én talán ezt valószínűsíteném - korábban kezdődhetett a helyi kultúrűk fejlődése...
A nyomok abban az időben keletkeztek/keletkezhettek, amikor szicilia még a mai Fiflán és Pentellerián keresztül összeköttetésben volt az Afrikai földrésszel.
A szállítás nyomait szánok semmiképp nem okozhatták, mert a kanyarodó nyomokban nem így látszanának.
Inkább tróglinak nevezném a valszeg használt eszközt.
Nem győztél meg sajnos, és ez az érvelési technika és stílus senki mást sem fog meggyőzni nyilvánvalóan. Nem tudod kielégítően megválaszolni (leginkább sehogy) megmagyarázni azt az egyszerű kérdést, hogy de miért nem. Pedig amíg ezt nem teszed meg, addig ez a nem semmit nem ér, nem legitim, nem cáfolat. Nem mutattat meg miért nem plauziblis a teória. Az hogy te szubjektíve nem fogadsz el több száz könyvet, az a magánügyed. A könyveket nem viccből írják. Ha 100 paratudományos könyv illetve kutatás egy irányba mutat, ugyanarra jut, az bizony plauzibilitás erősítő tényező, mégpedig ha tetszik ha nem a Schliemann effektus miatt, illletve amiatt a tény miatt, hogy a paratudomány világából jelentős számú dolgot integrált már a tudomány... tetszik nem tetszik, kényes úri ízlésed ellen van vagy sem, a paratudományt nem söpörheted le az asztalról, ha fejre állsz sem, hanem számolnod kell vele, ahogy a tudomány világának is, mely mellesleg igenis számol vele. Továbbá mítoszok önkényes kettősmércés szelekcióját is meg kellene magyarázni. Mi az hogy az egyik mítosz oké, vagy egyik mítosz egyik része oké, a másik meg nem? A történelmi, népi mítoszok vagy tartalmaznak valós információt vagy sem? Az ősmítoszok elfogadhatók. Ezt el kéne dönteni, mert annál falsabb hozzáállás nincs, hogy ami egybevág az adott mítoszban azzal, amit szeretnék hogy igaz legyen, azt elfogadom hogy érdemi infó, ami nem, az meg mese, primitív, naiv fantázia... Már pedig minden értelemmel bíró ember ma már pontosan tudja, hogy a történetírás előtti időkről kizárólag a mítoszok referálnak (stilizáltan, misztifikálva vagy sem, de csakis azokból tudunk információt kihámozni, a romok és fosszíliák mellett, hogy legalábbis elfogadható, alkalmazható elméleteket alkossunk), és hogy van bennük jelentős mennyiségű valós információ, mondhatni történelmi dokumentum, tekintve, hogy ősidőkben megtörtént nagy történelmi események kvázi dokumentálása, feljegyzése, azaz megörökítése, szájról-szájra hagyott mítoszokon keresztül történt év tízezreken át... Mindent csodálatosan igazolják az egybehangzó planetárisan mindenütt jelen levő özönvíz mítoszok (s velük együtt a Noé analóg mítoszok), még ha metaforikus is, biztosak lehetünk benne hogy voltak a régmúltban legalábbis lokális özönvizek (olyan helyeken melyen éltek őseink vagy legalábbis tudtak ról), de meglehet hogy globális is (és erre a geológia és földtörténet sem cáfol rá) és hogy voltak túlélői. Tehát az özönvíz mítoszok is plauziblisek, mégha nem is tények. Tudományosan teljesen legitim rájuk hivatkozni, mint plauzibilitást adó illetve erősítő tényezőkre. Ezen az úton járva pedig ha megnézzük a több mítoszt, mit látunk. Pontosan ugyanúgy plantárisan mindenütt vannak szintén egybehangzóal ancient alien mítoszok és Atlantisz (illetve perhisztorikus hitech civilizáció, legyen az MU, Lemúra akár) mítoszok. Önkényes kettős mérce, ha az özönvíz mítoszt elfogadjuk legalábbis informatív mítszonak, míg a másik kettőt nem, ez fekete-fehér sztorik. Vagy akkor minden mítosz mese és egy szó igazság sincs bennük, így az özönvíz mítoszok sem, vagy pedig minden fontosabb mítosz, mely a planéta minden táján felbukkan és lényegében ugyanarról beszél, az egyértékű az özönvíz mítosszal. A prehisztorikus özönvíz teóriája a mítoszok miatt már csak önmagában plauzibilis. Ez nyilvánvaló. Tehát csak a mítosozk vonalán kimutatható, hogy mind az ancient alien teória, mint a preh. hit. civ. teória, már önmagában csak emiatt plauziblis, ha tetszik ha nem...
Menjünk vissza a konkrét leletre amit most vizsgálunk! A máltai keréknyomok, illetve egyéb máltai prehisztorikus megalitikus építmények, nem tudjuk kik építették ezeket, hogyan és miért (ahogy a legtöbb őskori megalitikus építményről sem általában), tehát maradnak a teóriák, az hogy nem tudjuk és le van zárva az ügy, az nem elfogadható (főleg nem úgy hogy minden más alternatív teóriára, zsigerből indoklás, cáfolat nélkül mondunk nemet). Pofon egyszerű a mítoszok hoz nyúlni ilyenkor, el kel fogadjuk az ancient alien és a preh. hit. civ. teóriát is plauzibilisnek, csak önmagában a mítoszok miatt (de persze van még mellettük jó néhány plauzibilitásra minősítő érv ugyebár), ergo el kell fogadjuk plauzibilisnek, hogy a máltai keréknyomok illetve megalitok rejtélyére lehet egy lehetséges magyarázat, akár az ősi idegenek illetve az Atlantisz jellegű prehisztorikus hitech szupercivilizáció, Ahogy pl Csízi Sanyi egyenesen a kettőt kombinálja ugyebár, tehát az összevont ősi idegenek által létrehozott (vagy legalábbis azok hagyatékaként kifejlődött) prehisztorikus magas technológiai fejlettségű civilizáció, mely mérnökei precíz térképeket készítettek (ld Piris Reis, Orontaneus Fineus stb - ezek a térképek teszik plauzibilissé pl ezt szubteóriát, hogy a bizonyos civilizáció és vagy az itt ténykedő alienek, mai technológiai szintnek megfelelően feltérképezték a bolygót perfekt profi módon), mely civilizáció (legyen az földi vagy idegen) építészei könnyedén mozgattak, emeltek, szállítottak és munkáltak meg száz és száztonnás köveket, ergo a az ősi idegenek és vagy a prehisztorikus hitech civilizáció, a titokzatos ismeretlen harmadik fél, mely hiányzik a képletből tényszerűen, mely harmadik fél teljesen legitim és plauzibilis magyarázat lehetőség a prehisztorikus rejtélyekre... Minden egyes megválaszolatlan kérdésre, a harmadik fél, kb mint a tengeri népek (mely ugyebár a történészetben, teljesen elfogadott elmélet, holott alig tudunk valami a bizonyos tengeri népekről), ugyanígy egészen nyugodtan bevezethető lehetne hivatalosan a harmadik fél teória.. tehát pl Mért a dél- és közép-amerikai indián civilizációk megmagyarázhatatlan gyors technológiai fejlődése? Mert volt egy egyelőre ismeretlen harmadik fél (mely lehetett akár egy ismeretlen fejlett civilizáció vagy akár földönkívüliek), mely segítette tanította őket, vagy pedig előttük ott élt és az indiánok megtalálták a romjaikat, leírásaikat, eszközeiket (legalábbis azok egy részét) és ebből tanultak meg több évezrednyi fejlődést megspórolva számos dolgot, akár még megalitikus építkezésit is, de növénynemesítéstől, orvosláson keresztül, csillagászatik számos tudományt... s ugyanígy behelyettesítve az indiánokat a késő őskori, kora ókori, extrém rövid idő alatt szinte a semmiből (fejlődés nyomai nélkül) felbukkant technológiai civilizációk illetve városállamok, akár az egyiptomi civilizáció, akár a sumer asszír babilóniai (nekik is ugyebár abszolút ancient alien mítoszaik vannak de amúgy az egyiptomiaknak is) vagy éppen olmékok toltékok; mind kivétel nélkül, ahol extrém fejlettség volt, megalitikus építkezés, csatorna- és vízvezeték rendszer, fejlett csillagászat, építészet, hajózás stb.. egy harmadik fél (mely egy korábbi szupercivilizáció tagjai esetleg katasztrófában pusztulása utáni túlélői és vagy földön kívüliek, akik vagy személyesen tanították meg őket, adták át tudásuk egy részét, vagy a romjaikat, és irataikat, eszközeiket találták meg világszerte eleink, leginkább az úgymond "piramis gyűrű" területén, a planétán sok helyen) miatt lett olyan amilyen... ezt a teóriát illetve ezeket a teóriákat, amit itt vázoltam (és ami persze abszolút ismert) mindaddig plauzibilisnek tekintem, amíg el nem magyarázod korrekten, hogy miért nem plauzibilis. Kezdjük pl azzal hogy igazold hogy a mítoszok mind kitalációk és mesék (előre szólok nem fogod tudni, főleg amiatt, hogy bizonyos ősi mítoszok egy részének tartalma, már bizonyított tény, pl a bibliaiak ugyebár), aztán igazold, hogy ha nem vesszük a bizonyított tényeket a mítoszokban, a mítoszokban levő többi tartalom illetve információ mind mese. Ezt sem fogod tudni, mert ahogy egyes mítoszok egyes résziről már kiderült hogy igaz, úgy bármikor kiderülhet hogy más is lehet az illetve az... Cáfold, hogy az ősmítoszokban egybehangzó harmadik fél említése világszerte, legyen az Quetzalcoatl, Anunakik, Dogon mitológia vagy éppen Oziris stb, akik mind a "tudást hozták", ez mind miért mese és naiv fantázia (holott sem egy még fel nem fedezettő prehisztorikus civilizáció lehetősége sincs kizárva, az alienek létezése, meg immár szinte bizonyosságig valószínűsített, és ebből következően az sem kizárt, hogy jártak már itt), míg más infók a mítoszokban tények, amíg ezt nem tudod megtenni, addig tótágast is állhatsz, de csak önmagában a mítoszok plauzibilissé teszik a harmadik fél elméletet... és a történészet hibázik illetve csal, hogy nem veszi ezt figyelembe önkényesen... Mindezeket egybehangzóan magyarázó munkákat is lesöpröd az asztalról teljesen inkorrekten, mert pontosan ezt fejtegeti sok könyv, film, cikk, köztük tudósok munkái és igen komolyan gondolt és kidolgozott módon, mind pontosan erre jutnak egybehangzóan szinte, amit itt tömören felvázoltam... ez is plauzibilis erősítő tényező, hogy sok kutató ugyanarra az eredményre jut, ha parakutató, ha amatőr kutató, ha nem.... Ezt sem fejtetted még ki korrekten, hogy ezt az érvet miért nem fogadod el... csak fennhéjázva, gúnyolódva zagyválsz és cinikusan vagdalkozol folyton....
"Állítottam én vagy a parakutatók, hogy márpedig csak prev. hit. civ. készíthette?"
totálisan félreérted a helyzetet: sehol nem állítottam, hogy bárki ezt állította volna. a reakcióm annak szólt, hogy szerinted nekem kellene előállom egy hiteles cáfolattal, holott a helyzet fordított: ha szerinted/bárki más szerint ez egy valószínű/plauzibilis elmélet, akkor tessék ezt valamivel alátámasztani.
"Én ezernyi könyvet , cikket filmet tudok sorolni, ahol elmagyarázzák hogy miért igencsak lehetséges ez a teória és eme kutatások, és elemzések legalábbis a plauzibilitás igazolják úgy gondolom, mert számos jel és nyom, fosszília és rom egyik értelmezése teljesen korrekten lehet ez, hiszen nem kizárt egy preh. hit. civ. létezése ahogy az ancient alienek létezése sem, és abszolút klappolnának válaszként eme lehetséges verziók."
ezt már megbeszéltük egyszer: lényegtelen, hogy hány cikk, könyv vagy film született a témában, ami számítana, az a bizonyítékok léte. az sajnos kevés, hogy ezek a felvetések nem kizárhatók.
"Ez bőven elég a plauzibilitáshoz."
hát nem topiktárs, nem elég. édeskevés.
"egy ilyesféle nemet miért kellene inkább elfogadni, mint egy teóriát, illetve kérdést?"
nem kellene, ellenben Russell teáskannája óta érdemes elgondolkodni rajta.
nagyon derék dolog, hogy megadott az állításodat alátámasztó linket. ha már benne vagy, akkor igazán megadhatnád az előző állításaid alátámasztását is:
<A nyomok egy helyen nyílegyenesen futnak a Földközi-tengerbe, ahol búvárok 42 méteres mélységben is ráakadtak. A rejtélyt tovább mélyíti, hogy ilyen barázdákat találtak Spanyolországban, Cadiz mellett, a tenger alatt is... sőt, a marokkói Lixusnál is a tenger alá vezetnek a "keréknyomok".A nyomok egy helyen nyílegyenesen futnak a Földközi-tengerbe, ahol búvárok 42 méteres mélységben is ráakadtak. A rejtélyt tovább mélyíti, hogy ilyen barázdákat találtak Spanyolországban, Cadiz mellett, a tenger alatt is... sőt, a marokkói Lixusnál is a tenger alá vezetnek a "keréknyomok">
sajnos sehol nem találtam 42 méteres mélységben található nyomokra, sem lixusiakra. de még ha léteznének, akkor sem mélyítenék a rejtélyt, hiszen, mint láthattad a darkduck topiktárs által linkelt oldalon, a világ elég sok pontján találhatók ilyen nyomok.
ha pedig már elkalauzoltál minket erre az oldalra, akkor ott egy, saját magad által felvetett rejtélyre is választ kaphattál, konkrétan arra, hogy miért vezetnek a nyomok a tenger felé:
"A keréknyomok az ő elmélete szerint a tektonikai változások miatt a tengertől távol került lakosok költözési útvonalai, amelyeken csónakjaikat a vízhez vontatták, még mielőtt az üledékes felszín kemény kővé szilárdult volna."
Ki állított bármit? Állítottam én vagy a parakutatók, hogy márpedig csak prev. hit. civ. készíthette? Nem. Hanem egy lehetséges alternatívának feltételezzük abszolút teoretikusan. Szerintem plauzibilis teória az alien-es és a preh. hit. civ. teória illetve ezek ötvözete is. Szerinted nem plauzibilis. Én ezernyi könyvet , cikket filmet tudok sorolni, ahol elmagyarázzák hogy miért igencsak lehetséges ez a teória és eme kutatások, és elemzések legalábbis a plauzibilitás igazolják úgy gondolom, mert számos jel és nyom, fosszília és rom egyik értelmezése teljesen korrekten lehet ez, hiszen nem kizárt egy preh. hit. civ. létezése ahogy az ancient alienek létezése sem, és abszolút klappolnának válaszként eme lehetséges verziók. Ez bőven elég a plauzibilitáshoz. Tényt senki nem állít, itt leginkább kérdés áll fenn tehát, amire te válaszolsz kategorikus nemet, de hogy miért nem, azt már nem vagy hajlandó igazolni.... egy ilyesféle nemet miért kellene inkább elfogadni, mint egy teóriát, illetve kérdést? Kettős mérce szagot érzek...
"Megtisztelnél minket egy hiteles cáfolattal végre legalább egyszer?"
dehogy tisztelnélek, semmi ilyesmire nem vagyok sem hajlandó, sem köteles, bizonyítsd be te a prehisztorikus hi-tech civilizációra vonatkozó elméleted helyességét.
"Ha a válasz - mint általában - még ezt sem tudjuk pontosan és biztosan,..."
teljesen korrekt válasz, és mindaddig a legérvényesebb, amíg fel nem találod az időgépet, és vissza nem mész kideríteni, hogy egészen pontosan miért van ott a csillám, hogyan és kik tették oda, mi célból, mi
okból...
"akkor igencsak nevetséges, nevetségesnek bélyegezni a vonatkozó teóriákat... "
hibás érvelés: a vonatkozó teóriák megítélése nem attól olyan, amilyen, hogy nem tudjuk a pontos válaszokat, hanem saját jogon nevetségesek. hajrá gyíkemberek! :-D
Megtisztelnél minket egy hiteles cáfolattal végre legalább egyszer?
Tehát egyrészt cáfolatot szeretnék ezekre a teóriákra, másrészt bizonyítást, arra hogy akkor egészen pontosan miért van ott a csillám, hogyan és kik tették oda, micélből, miokból..? Ha a válasz - mint általában - még ezt sem tudjuk pontosan és biztosan, akkor igencsak nevetséges, nevetségesnek bélyegezni a vonatkozó teóriákat... mert kb úgy hangzik: hát mondjuk nincs hivatalos elmélet, nem tudjuk, nincs válasz, de minden nem hivatalos teória azért hülyeség... ez így bizony még komolytalanabb...
Nem keréknyomok voltak, hanem inkább szánok nyomai egy olyan korban (kb. min. 7000 évvel ezelőtt), amikor még a nem teljesen megszilárdult mészkő felszínt talajréteg borította. Tehát nem keréknyomok, nem szekerek nyomai voltak, hanem talán szánoké.
"A kéttengelyes szekér nem képzelhető el, mert annak négy kereke van. A hátsó pár kerék kisebb ívet rajzol az elsőnél."
Ha az első és a hátsó kerekek is kormányzottak, akkor azonos a kerekek elfordulása. Azt nem mértem meg, és nem is tudok róla adatot, hogy a kanyarban változik-e a nyomtáv. Mert a mai technikával készült kormányzott kerekek esetében változik (szűkül).
"Az egytengelyű kocsi sem jó elképzelés, mert a "keréknyomok" különböző nyomtávúak (nem egyforma szélesek a barázdák)."
Használhattak különböző nyomtávú kocsikat...
"A máltai mészkőüledékes kőzetben az állatok patáinak a nyomát is látnunk kellene. De nincsenek."
Ez bizony fogas kérdés! A nehéz terep miatt az állati/emberi erő szerintem szóba sem jöhetett.
"A kerék anyagának igen kemény anyagúnak kellett lennie (nagy súly és mély nyomok miatt). Talán acélkerekek voltak a neolitikumban?"
És ahhoz, hogy a következő ugyan ott haladjon, ahhoz az első arra járónak is már nyomot kellett hagyni, ez pedig olyan kerékkel érhető el, amelyik egyetlen alkalommal is jól látható nyomot hagy a köveken. Recés, vagy körmös a felülete, ami szintén gépi erő használatát feltételezi.
'Továbbá a "keréknyomok" több km-re elkerülik a megalitikus templomokat. Ha a templomokhoz nem szállítottak ezzel az eszközzel köveket, kőtömböket, akkor mi volt a cél?"
Kérdés, hogy egyidősek-e... Lehetséges, hogy évezredek választják el a két eseményt.
"A rejtélyt tovább mélyíti, hogy ilyen barázdákat találtak Spanyolországban, Cadiz mellett, a tenger alatt is... sőt, a marokkói Lixusnál is a tenger alá vezetnek a "keréknyomok"."
Akármik is voltak ezek a "nyomok" a tenger alá vezetés azt jelenti, hogy a tengerek szintje akkor még nem volt olyan magas, mint manapság.
Összességében, én nem látok elegendő ellenérvet a nyomok keréktől származtatásának kétségbe vonására. - De ez csak az én magán véleményem...
"Gómez, con dudas sobre lo que llevó a la colocación del mercurio en el sitio, dice que el metal pudo haber sido usado para representar un río o lago del inframundo. El metal, hallado previamente en pequeñas cantidades en sitios mayas mucho más al sur del país, nunca se había encontrado en Teotihuacán."
Már ha feltehetőleg ilyen volt.
