Az általános iskolában volt két olyan osztálytársam (a 31-ből), akire a legmagasabb étkezési térítési díjat fizették a szülők, hisz 10 000 forint felett volt a jövedelmük.
'78 nyarán én 1800 havi fíx fizetéssel kezdtem mint kisegítő dolgozó. Aztán 3 hónap múlva kaptam 100 Ft béremelést, meg november 7-re egy havi fizu jutalmat. Nálunk az erdőrendezőségnél akkoriban bevett szokás volt április 4 és november 7-re jutalmat adni. Persze nem mindenki és nem egyenlően kapott...
Aztán '79 januártól már véglegesítettek havi 2300 Ft-al... :-)
Makón a Maros vendéglőben, a 70-es években sokáig 10 forintér lehetött ebédölni. A 80-as években már 50 majd 100 forint volt ki írva állandó táblán, majd a bezárása előtt 90 valahányban volt 2 és 300 forint a kiíráson.
1980-ban az én kezdő fizetésöm szakmunkásként, nem érte el a 2 ezer forintot.
Azt nem tudom mennyire voltak gyatrák. Ez az egy gép (a típusát akkor se tudtam) volt az egész suliban és ezen volt az akkor még főiskola meg a hozzá tartozó tucatnyi tangazdaság összes adata, a hozamok, dolgozók ledolgozott órái, egy csomó tanár szakmai irománya, az összes friss jegyzet amit havonta kinyomtattak nekünk , meg a franc tudja még mi minden...
Engem meg a "tanuljunk programozni mert ez a jövő" óra keretében hirtelen odaültetett az öreg prof a billentyűzethez, hogy "nyomogassam". Én meg nyomogattam, aztán egyszer csak jött egy zöld "ERROR!" és utána hiába nyomogattam, semmi. Aztán az öreg is nyomogatta, de neki se semmi.
Azt. hogy 3 programozó sem tudta maradéktalanul helyreállítani a prof mondta lila fejjel úgy egy hét múlva és akkor ígérte be a 2-est ha többé nem lát... :-)))
Azóta sem érdekel jobban és nem is szerettem meg az "ámítástechnikát". Mondjuk ez meg is látszik rajtam, de én már így maradok. Sosem fogom megérteni, hogy lehet 0 és 1-esekkel leírni mindent... :-)
Én csak arra emlékszem, hogy '84-ben Kaposváron 3-4 gombnyomással úgy hazavágtam a kétajtós szekrény méretű "központi ámítógépet", hogy 3 programozó egy hét alatt is csak az adatok bő felét tudta visszahozni, volt sok adat ami örökre elveszett...
Viszont előre megkaptam a matek 2-est azzal a feltétellel, hogy a büdös életben többé még a Matek Tanszék folyosójára sem teszem be a lábam... :-)))
Akkooriban két helyen folyt érdemi programozói munka: A Szilágyi Erzsébet fasorban, a REVA intézetben Minsz-32-re és az MNAK-ban a Dózsa György úton Robotron R-40-re. Én az R-40-en dolgoztam.
Programozói munkakör már 1966-ban is volt a Csepel Autóban, Elliott-803-on...
Vagy az is olyan volt mint a Feri nevű osztálytársam állattenyésztő ágazatvezetői állása az egyik állami gazdaságban, ahol állatok sem voltak (leszámítva néhány kollégáját)... :-)
