Az LB felülvizsgálati döntésében az októberi jogerős ítélethez hasonlóan újból leszögezte, hogy a megbízási szerződések nem ütköznek jogszabályba, és mivel azok alapján már megtörtént a teljesítés, az eredeti állapot sem állítható helyre.
A jogszabályba ütközés egy érvényetlenségi ok. A jóerkölcsbe ütközés egy másik. Egyetlen jogszabály sem tiltja, hogy nem létezö munkára kössek szerzödést valakivel, ergo: nem ütközik jogszabályba. Tiltja viszont a társadalom értékítélete: ergo jóerkölcsbe ütközik.
A munkavégzés: ez egy elszámolási kérdés. Tocsik végzett munkát, de nem az érvénytelen szerzödés alapján. Végzett munkát, mert közvetítöi tevékenységet csinált az ÁPV és az önkorik között. (Lepapírozta a nkik járó lóvét stb.) Ezt ugyan az ÁPV-nek kellett volna megtennie, de mivel mégis Tocsik tette meg, ezért jár neki djíazás. DE EZ MÁR NEM SIKERDÍJ, HANEM KÖZVETÍTÖI DÍJ!!! Max. néhány tízmilla szvsz.
Kedves syllus!
(Kösz a linket.)
Azért idézzünk még néhány rész az általad emlitett cikkből (természetesen ateljesség igénye nélkül):
1, "A polgári per középponti és egyúttal legtöbb vitát kiváltott részének, a jó erkölcsnek az eddigi legteljesebb, jelen eljárásban az LB által kimunkált értelmezése szerint "a jó erkölcs - polgári jogi értelemben - a társadalom általános értékítéletét, a magánautonómiának a társadalmi közmegegyezés által meghatározott korlátait, az általánosan elvárható magatartás zsinórmértékét fejezi ki. A szerződéses szabadság tehát nem korlátlan, a törvény nem fogadja el érvényesnek azokat a szerződéseket, amelyek nyilvánvalóan sértik az általánosan kialakult erkölcsi normákat."
A polgári jogi jogviszonyokban a jóhiszeműség és a tisztesség követelményének megfelelően kell eljárni - szögezte le az LB.
"Az üzleti életben a tisztességesen gondolkodó emberek értékrendje az a mérce, amely a jó erkölcs absztrakt fogalmának meghatározásánál irányadó. A közpénzek hanyag kezelése, a bizonytalan, átalakulóban lévő gazdasági, társadalmi struktúra adta lehetőségek kihasználása, a magasan kvalifikált munkákért járó éves díjazás több százszorosát meghaladó jövedelem megszerzése nyilvánvalóan a társadalom erkölcsi rosszallását vonja maga után" - fejtette ki az LB felülvizsgálati döntésében."
2, "...A felülvizsgálati döntés nyomán a Fővárosi Bíróságra hárul az a feladat, hogy az ott első fokon folytatódó eljárásban levonja a szerződések jó erkölcsbe ütközés címén kimondott semmisségének jogkövetkezményeit.
Vagyis meghatározza, hogy Tocsik Mártának mekkora összeget kell visszafizetnie az általa felvett 804 millió forintos megbízási díjból. Ehhez azt kell tisztáznia az elsőfokú bíróságnak, hogy Tocsik Márta közvetítő tevékenysége ténylegesen milyen munkavégzést jelentett, és annak milyen ellentételezése indokolt a közvetítői piacon kialakult árakra tekintettel."
Vajon a Legfőbb Ügyész Úrnak mi a véleménye a fentiekről?
"Az állam által üldözendö cselekmények (vö. köztörvényesek) esetén az ügyész emel vádat."
Ebből következik, hogy az emlitett esetekben az állam által nem üldözendő cselekmények voltak?
Ne kekeckedj!;)))
" hogy az ügyészség nem bíróság és ne döljünk be a laikus politikusoknak és a sajtónak." Tehát lehet, hogy téved, Áder, Répássy, Rogán stb. sőt még tévedhet a Magyar Nemzet is.
Azért náluk idönként a "szándékos tévedés" is felmerül;)))
Sőt én eltudom képzelni, -én már csak ilyen fantaszta vagyok,- hogy a Legfőbb Ügyész is téved.
Persze, elképzelhetö. Söt, még az is elképzelhetö - bár valószinütlen -, hogy én is tévedek:DDD
Ha Polt téved, (pl. bejön valakinek a pótmagánvád), akkor én fogok a leghangosabban ordítani, hogy MONNYON LE! Én nem mondok le - nincs miröl;) -, de lemondok arról, hogy Poltot védjem;)))
Az LB felülvizsgálati döntésében az októberi jogerős ítélethez hasonlóan újból leszögezte, hogy a megbízási szerződések nem ütköznek jogszabályba, és mivel azok alapján már megtörtént a teljesítés, az eredeti állapot sem állítható helyre.
A felülvizsgálati döntés nyomán a Fővárosi Bíróságra hárul az a feladat, hogy az ott első fokon folytatódó eljárásban levonja a szerződések jó erkölcsbe ütközés címén kimondott semmisségének jogkövetkezményeit.
Vagyis meghatározza, hogy Tocsik Mártának mekkora összeget kell visszafizetnie az általa felvett 804 millió forintos megbízási díjból. Ehhez azt kell tisztáznia az elsőfokú bíróságnak, hogy Tocsik Márta közvetítő tevékenysége ténylegesen milyen munkavégzést jelentett, és annak milyen ellentételezése indokolt a közvetítői piacon kialakult árakra tekintettel.
"Az állam által üldözendö cselekmények (vö. köztörvényesek) esetén az ügyész emel vádat."
Ebből következik, hogy az emlitett esetekben az állam által nem üldözendő cselekmények voltak?
" hogy az ügyészség nem bíróság és ne döljünk be a laikus politikusoknak és a sajtónak." Tehát lehet, hogy téved, Áder, Répássy, Rogán stb. sőt még tévedhet a Magyar Nemzet is.
Sőt én eltudom képzelni, -én már csak ilyen fantaszta vagyok,- hogy a Legfőbb Ügyész is téved.
Az LB szerint 1996-ban az ÁPV Rt. súlyosan megsértette az állami szervekkel szemben támasztható erkölcsi elvárást, részben mert az önkormányzatok jogos alapkövetelésének azonnali kifizetését attól tette függővé, hogy lemondanak-e járulékos követeléseikről, például a több év alatt tetemesre duzzadt kamatokról. Akkor is sértett erkölcsi elvárásokat az ÁPV Rt., amikor az igen jelentős költségek ellenére, szükségtelenül megbízott egy külső tanácsadót az önkormányzatokkal való alkudozás céljából. Amit Tocsik Márta egyedül el tudott végezni, azt a privatizációs szervet saját apparátusa is megtehette volna.
Az LB szerint Tocsik Márta magatartása is ellentétes volt a jó erkölccsel, hiszen jelentősen eltúlzott ellenszolgáltatáshoz jutott a közvagyon terhére anélkül, hogy bármifajta kockázatot vállalt volna a megbízási szerződés teljesítésekor. Tevékenységének eredménye eleve biztosított volt, az önkormányzatok már lemondtak járulékos követeléseikről, és így nyilvánvalóan létrejött az a megtakarítás, amely Tocsik Márta sikerdíjának kiszámítási alapját képezte.
Hol van itt valódi munkavégzés megállapítása? Sehol. Nem a díjazást ítélte a jóerkölcsbe ütközönek, hanem magát a szerzödést. Az eredeti állapot helyreállításának pedig része a kapott ellenszolgáltatás visszafizetése is. Itt nem volt munka, az Országimázs ügyekben pedig volt munka. (Hogy milyen az egy másik kérdés, de nem az ügyészség perelhet. A MEH vágtasson a bíróságra! Miért nem teszi?!)
Megnyugtatásul;) az ügyészség az Országimázshoz hasonló állaásponton volt az Acél XXI- Dunaferr szerzödések ügyében is, márpedig az nem éppen Fidesz-közeli ügy volt.
Nem ugyanaz. Nem a szerzodes megkothetosegevel ervelt, hanem az eredeti allapot visszaallithatosagaval a semmissegi inditvany kapcsan. Az egyik ugyben (Tocsik) szerinte valodi munkavegzes nem tortent, igy az eredeti allapot visszaallithato azon egyszeru modon, hogy Tocsik visszaad minden penzt. A masik ugyben viszont mar nem lehet semmis a szerzodes, minthogy annak nyoman valodi, visszaallithatatlan teljesitesek tortentek, noha a szerzodes maga torvenytelenul jott letre.
[Eppen ezert jelent ezzel az ervelessel szemben fordulatot a LB Tocsik hatarozata, amennyiben ott a valodi munavegzest megallapitotta, am a dijazast a jo erkolccsel utkozonek itelte, es a szerzodest megsemmisitette. Vagyis az eredeti allapot ugyan helyre nam allithato, de a szerzodes megis semmis. De hogy ebbol mi lesz, az egy jo kerdes.]
"Na erre "tartjuk" az ügyészt, mint közvádlót."
Ha ezt bövebben kifejtenéd:-)))
Az állam által üldözendö cselekmények (vö. köztörvényesek) esetén az ügyész emel vádat. Vagyis más csak akkor emelhet vádat, ha erre a törvény kifejezetten felhatalmazza (magánvád, pótmagánvád).
A jóerkölcshöz:
304. hozzászólásomban sokadjára írtam le, hogy miért nem léphetett fel itt az ügyészség az érvénytelenség érdekében. Ehhez nem tudok mit hozzátenni, legfeljebb annyit, hogy az ügyészség nem bíróság és ne döljünk be a laikus politikusoknak és a sajtónak.
"Na erre "tartjuk" az ügyészt, mint közvádlót."
Ha ezt bövebben kifejtenéd:-)))
Egyébként kösz bormesternek, hogy felhivta a figyelmemet -talán másokét is- a Legfőbb Ügyészség honlapjára.
Tanulságos anyagok vannak, de -legalább is szerintem - nem igazán kielégítöek.
Ahogy valamelyik régebbi hozzászólásomban irtam, megtudjuk, hogy mit nem lehet, és miért nem lehet tenni, ha egyes szerzödések törvénytelenek. (pl. Happy End, amit egyébként Polt is elismer.)
Az viszont nem derül ki, hogy mit lehetne és kellene tenni.
Tudom, hogy cinikus amit idézek(magamtól), de nem kevésbé "cinikus" Polt hozzáállása sem (szerintem.)
"...Na de nem is az a dolga, hogy mindenáron bizonyitsa "egyes esetekben" hogy:
1, nem történt semmi erkölcstelen,
2, ha esetleg nem erkölcsös, de nem törvénytelen,
3, ha törvénytelen, akkor elévült,
4, ha nem évült el, akkor nem volt szándékos,
5, ha szándékos volt, akkor sem lehet "visszaállítani az eredeti állapotott",
6, egyébként is úgy járt el, ahogy jogszabály van rá,
7, ha mégse akkor is jó szándékkal tette, ...."
Szerintem csak a magánnyugdíjpénztári összeget érintheti, a többit nem. (Persze a nyugdíjpénztár is behajthatja a követelést.) A TB-nyugdíj - egyelöre - nem a befizetésekhez, hanem föszabályszerint a szolgálati idöhöz kötödik.
Nem tudom, van-e sertett, de azt tudom, hogy karosultak lehetnek pl. mindazok, akiknek kozterheit nem fizettek be. Ha pl. nem fizettek be utanam a TB-t es nyugdijba megyek, oszt kiderul, hogy ot eve nem fizettek meg a jarulekot utanam, akkor mi van? (N.B, ha jol emlekszem eppen emiatt szuletett a 310/B, mert ez nagyon nem teoretikus kerdes.)
Polt az alkotmanyugyi bizottsag vitajaban maskent ervelt. Azt mondta, hogy Tocsik ugyben azert indithatott semmissegi eljarast, mert az ugyeszseg allaspontja szerint ott nem tortent valodi munkavegzes, igy az eredeti allapot helyreallitasanak nincsen akadalya (vissza a penzt). Az Orszagimazs ugyekben - mondta Polt - a szerzodeskotes ugyan torvenytelen volt, am valos teljesitesek tortentek, es az eredeti allapot sem allithato helyre. (Akit erdekel az a bizottsagi ules, letoltheti az ugyeszseg honlapjarol. Rendkivul tanulsagos. Polt pl. azon az ulesen a merhetetlenul pongyola jelentestervezetet gyakorlatilag jogilag letorolte, a 13 kormanyparti kepviselobol 12-t leiskolazott, az egyetlen jogilag parbajkepest - Wiener - meg kikerulte. Igy jambor szemlelodo szamara nagyjabol ugy tunhetik, hogy Poltnak igaza van. Pedig pontosan annak az egy Wienernek az a ket kerdese a kerdes, ami az ules utan tovabbra is valaszra var.)
Lehet, hogy nem jó a példa, ugyanis az a csalásra vonatkozik, méghozzás áfa jogosulatlan visszaigénylése kapcsán. Itt ténylegesen megtévesztik az APEH-ot.
A 310.-310/B. §-oknál azonban nem tényleges károkozás történik. Az APEH-hez be nem folyt összeg azonban nem kár okozása.
Itt van egy másik BH részlet az adócsalás és az (Áfa)csalás elhatárolásáról:
Az adott esetben a vádlottak az adóhatóságot tévesztették meg, a megtévesztés azonban nem az adókötelezettség megállapítása szempontjából jelentős - az adó helyes mértékének a megállapítását befolyásoló - tények tekintetében valósult meg, és szándékuk nem az adóbevétel csökkenésére irányult. A vádlottak a forgalmi adó visszaigénylésére rendszeresített formanyomtatványt kitöltve azon a valóságnak meg nem felelő adatokat közöltek az adóhatósággal, azt a látszatot keltve, hogy mint tényleges és folyamatos forgalmat bonyolító vállalkozók az általános forgalmi adó visszaigénylésére jogosultak. A vádlottak azonban ilyen tevékenységet nem folytattak, a fiktív értékesítés viszont nem lehet tárgya a forgalmi adónak így az a forgalmi adó visszaigénylésének sem lehet az alapja. Ebből következően a vádlottak tevékenységének eredménye nem elmaradt adócsökkenésként, hanem tényleges kárként jelentkezett. A vádlottaknak az a tevékenysége tehát, hogy haszonszerzés céljából az adóhatóságot megtévesztve kárt okoztak, a csalás törvényi tényállását valósítja meg.
Lehet, hogy nem jól okoskodom, de nem vagyok büntetös.
Kezdesz meggyőzni... :-))) De vedd észre, hogy ezzel ellentmondásba kerültél önmagaddal, mivel a 278-ban az írtad, hogy "Ilyen ügyekben tehát fogalmilag nincs sértett."
Pontosan erre én sem találtam, de más tényállás kapcsán pl.:
BH1996. 2.
Az általános forgalmi adó jogtalan visszaigénylésével elkövetett csalás sértettjei nem az elkövetés helye szerinti megyei igazgatóságok, hanem az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal mint központi szerv; erre figyelemmel - az egyéb feltételek megléte esetén - bűnhalmazat helyett a folytatólagos elkövetés megállapításának van helye [Btk. 12. § (1)-(2) bek., 318. § (1) bek., (6) bek. a) pont, 1992. évi XXXVIII. tv. 21. § és 122. §, 1993. évi CXI. tv. 20-23. § 55/1991. (IV. 11.) Korm. r. 1. § (3) bek., 2. § (1) bek., 3. §].
Kénytelen vagyok megállapítani, hogy ebben a kérdésben nem fogunk dűlőre jutni... :-))) A biztonság kedvéért elővettem néhány tankönyvet és kommentárt, de nem foglalkoznak ezzel a kérdéssel.
Kétségtelen, ezt amúgy "jogászilag": elb@sztam;)))
Éppen arra akartam utalni, hogy nem keverendöek az anyagi, ill. eljárásjogi kérdések. (Aztán én kevertem össze jól;)))
A Btk. 310/B § sértettje pedig nem az állam, hanem az APEH, ill. az OEP
A Btk. 310/B. §-ban meghatározott bűncselekmény szerinted ki ellen irányul, ha nem az állam ellen?
Amúgy "jogászilag": aki ellen a bűncselekmény irányul, az a passzív alany. Márpedig ez gyakran elválik a sértettől. Arról nem is beszélve, hogy a sértett eljárásjogi fogalom, a passzív alany pedig anyagi jogi.
Avagy "jogászilag": Minden büncselekménynek van tárgya, de ez nem jelenti azt, hogy a büncselekmény tárgyával összefüggésbe hozható személy sértett lesz. Sértett az, aki ellen a büncselekmény irányul, ezek a büncselekmények pedig nem az állam ellen irányultak.
Az állam persze nem lesz sértett bármely bűncselekmény elkövetése esetében (legalábbis a szó büntetőeljárás-jogi értelmében), azonban kétségtelen, hogy sérti az érdekeit. Ha nem így lenne, az állam nem léphetne fel, hanem minden bűncselekmény magánindítványra üldözendő lenne.
Hadd folytassam tovább a gondolatmenetedet:
Az államnak jogos érdeke, hogy senki ne kövessen el büncselekményt. Ergo ha bárki büncselekményt el, az állam sértett lesz.
Az állam jogi személy. A sértett az, akinek jogát vagy jogos érdekét a bűncselekmény sértette vagy veszélyeztette. Az MTV-s ügyben az államnak jogos érdeke, hogy a 10 mrd-ot megkapja. Ergo ebben az ügyben az állam a sértett.
"2. Ilyen nincs, lásd törvény elötti egyenlöség. Az egy másik kérdés, hogy ki ússza meg és ki nem."
Ha törvény elötti egyenlöség, akkor hogy lehet, hogy az egyik megussza a másik nem? Talán valaki nem jól végezte a dolgát?
Ha már Poltra hegyezed ki a dolgot, akkor ki az aki nem úszta meg? Mondjál egy döntvényt, egy hasonló ítéletet, valamit. Ez szakmai kérdés, és nézd meg, hogy jogászok mégsem szólnak bele.
3, Félreértesz, pontossabban fogalmazok ha egy szerzödés törvényes, attól még lehet a "jó erkölcsbe" ütközö? (Valószinüleg igen.)
Ez a megközelítés (trövényes, de eröklcstelen) a Tocsik ítélet kapcsán került a köztudatba. Médiabaromság. A jóerkölcsbe ütközö szerzödés nem törvényes.
Kérdésem, ki milyen munkáért, mennyit fog kapni?
Ha piaci árun, tisztességes munkát végez, semmi probléma.
Amint mondtam volt: jó közbeszerzési szabályok kellenek. Addig könnyen lehet lenyúlni.
"2. Ilyen nincs, lásd törvény elötti egyenlöség. Az egy másik kérdés, hogy ki ússza meg és ki nem."
Ha törvény elötti egyenlöség, akkor hogy lehet, hogy az egyik megussza a másik nem? Talán valaki nem jól végezte a dolgát?
3, Félreértesz, pontossabban fogalmazok ha egy szerzödés törvényes, attól még lehet a "jó erkölcsbe" ütközö? (Valószinüleg igen.)
Ha csak a "jó erkölcsbe" ütköző, nyilván nyilván büntetőjogilag, polgárijogilag nem lehet tenni semmit(?). (Vagy igen?)
De erkölcsileg mindenképpen ki kellene mondani, hogy nem volt helyes. (Szerintem.)
Más (Te hoztad fel):
Országjárót kiadni, miért lenne gond, egyetértek.
Kérdésem, ki milyen munkáért, mennyit fog kapni?
Ha piaci árun, tisztességes munkát végez, semmi probléma.
De az vajon milyen eljárás -közpénz esetén, de magán vállalkozó se csinálná ugye?- hogy megbizok egy céget 1000 egységért, aki kiadja a munkát alvállalkozónak 300 egységért, aki a tényleges munkát elvégzi. Kérdés 700 egységért közvetitet?
Aki ezt a szerzödést megkötötte helyesen járt el?
Ha egyszer csinálta mondhatom, hogy buta volt, nem értett hozzá?
Ha többször csinálta monhatom, hogy esetleg érdekelt volt benne?
Hány eset után monhatok ilyet?
1. Elméletileg van, gyakorlatilag csekély. Politikai kultúra kérdése.
2. Ilyen nincs, lásd törvény elötti egyenlöség. Az egy másik kérdés, hogy ki ússza meg és ki nem.
3. Máshol többször leírtam, hogy a Tocsik üggyel van is meg nincs is hasonlóság. Amiben nincs hasonlóság az az, hogy az ügyészség nem indíthat pert ezekben az ügyekben, míg a Tocsik ügyben indíthatott. A Tocsik ügyben olyan dologra kötöttek szerzödést, amire nem lehet szerzödést kötni (az önkormányzatoknak törvény szerint járó lóvé lealkudása). A Happy endes ügyekben a szerzödések formailag megfelelöek voltak (miért ne lehetne országjárót kiadni, meg hajókáztatni a koronát stb.), ezek is lehetnek érvénytelenek, de nem az ügyészség hatásköre a kérdés.
Gondolom Te is egyetértesz vele, és én sem helyeslem, amikor "problémás" ügyekből politikai hadjáratot kreálnak(és akkor még finom voltam.)
Dehát konkrét kérdéseket tettem fel és -sajnos- nem kaptam konkrét választ, pl. Szabó L. ZS. ügyében sem.(Lásd elöző hozzászolások...)
Néhány dolog azonban -gondolom érthetöen -nem tetszik:
1, Ha például az ÁSZ törvénytelenséget állapít meg, miért nincs jogi következménye? Ki az akinek lépnie kéne, mit kellene tenni, miért nem teszi?
2, Ha egyesek, kihasználva a jogi lehetöségeket "jogosan" gazdagodtak, akkor mások ugyan ugy eljárva miért is jogtalan a gazdagodás?
3, Ha egy szerzödés törvényes, de "jó erkölcsbe" ütközik, akkor más szerzödések is lehet, hogy törvényesek, de "jó erkölcsbe" ütköznek?
