Van még egy naonlyó publi, a Kritika e havi számában Leszek Kolakowskitól "Emberi jogok? Mivégre" címmel; asse semmi. Csak az Istennek se tudom mexerezni a netről.
Bizisten nem flood akar lenni, pusztán az idő szorít a tárgyalás időpontja miatt, ezért ide is beírom:
Segítség kollegák!!!!
Az LB-nek vagy az AB-nek volt az a döntése, hogy jogellenes, ha a gépjármű tulajdonosának adatait a BM Központi Adatnyilvántartó kiszolgáltatja a parkolási társaságnak? És mi a döntés száma, hol érhető el?
A tényállás a következő: három és fél esztendővel ezelőtt, amikor én épp Dél-Kínában éleveztem a Lí folyó kínálta tagadhatatlan gyönyöröket (holdtölte, a cukorsüveg-hegyek közt kanyargó folyó és remek kínai csingtao sör á. 150 forint átszámítva/6.6 deci - csak hogy irígykedjetek), a vagyonmegosztásra került de át nem íratott gépkocsimmal valaki állítólag Miskolcon parkolt díjfizetés nélkül. Némi előzetes levelezés után (nyolchavonta kaptam egy dörgedelmet) most bepereltek. PerértéK: 3.900 Ft.
A per nyerve van, mert Miskolc város bölcs örnkormányzati rendelete kimondja: "Aki a parkolás során nem tartja be ezen rendelet szabályait, illetve a szelvényen (értsd: parkolójegyen - ph) feltüntetett használati utasítást, a várakozási díjon felül pótdíjat köteles fizetni." Senki más. Tehát a tulajdonos mögöttes felelőssége az önkorm. rendeletében sehol nem szerepel. Ráadásul a felperes a periratban olyan városon beüli helyszínt jelölt meg, ami az önkorm. rendelet fizető helyszíneinek felsorolásában nem is szerepel.
Én azonban a személyi adataimmal való visszaélés miatt meg akarom szívatni őket is, meg a BM Központi Nyilvántartót is. Már csak a közel másfél éves levelezés, a leveleikben a pökhendi "Tisztelt Cím" megszólításaik és az indokolatlan per miatt is.
az unokatesómat (postás, éppen dolgozott) elütötte egy autó 2002. dec. 30-án vagy 31-én, már nem emlékszem pontosan. volt egy ismerős ügyvéd, aki elvállalta az ügyet, de most azt mondta neki, hogy írjon egy levelet a bíróságnak, talán akkor kitűzik az első tárgyalást.
a balesetben maradandó sérüléseket szenvedett (elvesztette a látását a bal szemére, memóriazavarok előfordulnak, sántít egy kicsit, stb.)...
a kérdés: ilyenkor mit lehet tenni? másik ügyvédhez nem tudnak fordulni, mert nincs pénzük rá - van értelme levelet írni? ha igen, akkor kinek és mit?
köszi, ha tudtok mondani valami okosságot!
Cserni bíró újságírósulit is végzett tudtommal, sok újságíró meg jogot, utóbbiak csak írnak és eszükbe sem jut a szakmaiság:(/felfüggesztett próbárabocsátás, pénzbírságra ítélés...+egyébb marhaságok/
Bekocogok a cégbíróságra, kikérem a cég aktáját (megszűnt, 1 hét várakozás mire kihozzák az irattárból, jajdejó), megrendelem a címpéldányt hiteles másolatban. Na de!
Megváltozott a Büsz., aminek folytán nem adható ki másolat címpéldányról:
61. § (3) A cég nyilvános iratairól (pl. tagjegyzékről, elfogadó nyilatkozatról, jegyzőkönyvről stb.) - kivéve az aláírási címpéldányt - hiteles és nem hiteles másolat adható ki, a nem nyilvános cégiratokról történő felvilágosításra a 10-12. § rendelkezéseit kell alkalmazni.
Ez a gyakorlatban azt jelenti - derült ki a cégbíróknak tartott fejtágítón -, hogy hatósági megkeresésre sem adnak ki másolatot. Tehát a tárgybani hiánypótlásnak nem tudok eleget tenni, a földhivatal pedig megkeresés útján sem tud intézkedni. Ha pl. a rendőrök keresik meg írásszakértői vizsgálat céljából a cégbíróságot, akkor odaadják nekik kölcsönbe az eredetit.:)
Jobb híján azt a megoldást választottam, hogy az Inytv. 37. § (3) alapján hivatkozom a már korábban - az azóta megszűnt gmk. tulajdonszerzésekor - beadott címpéldányra. Aztán vagy meglesz az irattárban, vagy nem...(a képviseletre jogosult tag felszívódott)
Kartácsak! Valóban teljesen felesleges a Katalin bírónö, amikor a jogi show élöben is megy:
Csak erös idegzetüeknek;)))
Világgazdaság:
"Több ügyfelemhez már az elmúlt héten megérkeztek a bank azon levelei, melyben számlakövetelésüket jogalap nélküli gazdagodás címén vitatja, illetve visszaköveteli a pénzintézet – mondta a brókercég több volt ügyfelét képviselő Magyar György. Az ügyvéd szerint a bank álláspontja jogilag megalapozatlan, hiszen tekintve, hogy az Equities és az ügyfelek között szerződés volt, az ügyfelekhez került összegek semmiképpen nem tekinthetők jogalap nélkülinek: azzal nem kell tisztában lennie a megbízónak, hogy brókere – aki egy nagy pénzintézet alkalmazottja – milyen módon ér el esetleg a vártnál nagyobb nyereséget. "
Cserni Jánost küldik majd a Demokrata szerkesztőségébe különórát tartani... :-DDD
Bocs, ízetlen volt, elismerem.
Na de most komolyan. Nem sok értelmét látom a dolognak. Az oktatás bírók nélkül is megy. Ha valaki egy jogász oktatótól nem tanulja meg, nem fogja megtanulni egy bírótól sem. Ami meg a jogi rovatokat illeti, 1) valszeg a kutya sem fogja elolvasni, 2) rövid rovat formájában semmit nem lehet érthetően és egyértelműen összefoglalni.
Persze szigorúan szvsz, de azért bízom az ötlet sikerességében.
Az újságíróiskolákban eddig is oktattak jogot egy-két szemeszterben, meg közgazdaságtan stb.
Ezek csak arra jók, hogy a diákokkal elhitessék, hogy ehhez is értenek. Szvsz az újságírást nem lehet tanulni. Kell egy "normális" diploma, aztán meg lehet próbálni. Kb. egy héten belül kiderül, hogy ki tud és ki nem tud újságot írni, rádióban beszélni v. tv-ben szerepelni. Az újságírás szakmai része meg néhány spec. kollal elsajátítható.
Mindenesetre a kezdeményezés arra jó, hogy alperes helyett ne írjanak vádlottat, de csodát ne várjunk. Lesz még itt böven Katalin bírónö...
Végre úgy döntöttek a bírók, hogy oszlatják az össztársadalmi sötétséget:
Bírók oktatják az újságírókat
2004. február 15., vasárnap, 8:57
A Fővárosi Bíróság elnöke is oktat majd újságírókat a Szegedi Tudományegyetem Budapesti Médiaintézetének óráin. A bíróság titkárságvezetője szerint erre azért van szükség, mert az újságírók jelentős része az igazságszolgálatás legalapvetőbb szabályaival sincs tisztában. Az FB jogi rovatok indítását is tervezi egyes újságokban.
A Budapesti Médiaintézetben fog oktatni több fővárosi bírósági vezető, illetve tanácsvezető bíró, a Fővárosi Bíróság (FB) bírái pedig jogi rovatok indításában, készítésében és középiskolás diákok oktatásában vesznek részt - mondta el Cserni János, az FB titkárságának vezetője az MTI-nek. "A Fővárosi Bíróságon 1997 óta működik sajtótitkárság. Eddig a folyamatban lévő ügyekről igyekeztünk információkkal szolgálni az újságírók számára, ám idő közben rájöttünk, hogy ez nem elég." - mondta Cserni, hozzátéve: "Tisztelet a kivételnek, de az újságírók jelentős része, a társadalom többségéhez hasonlóan, még az igazságszolgáltatásra vonatkozó legalapvetőbb szabályokkal sincs tisztában. Ezért az ismeretterjesztés jegyében a Fővárosi Bíróság megcélozta a sajtó munkatársait".
Cserni közlése szerint a napokban megállapodás jött létre a Szegedi Tudományegyetem Budapesti Médiaintézete és az FB között. "Hogy milyen fontos számunkra ez az ügy, azt jelzi, hogy a bíróság elnöke is tart majd előadásokat. Heteken belül megkezdődnek a szemináriumok, melyeken leendő bírósági tudósítókat oktat Gatter László, a Fővárosi Bíróság elnöke, Handó Tünde, a Fővárosi Munkaügyi Bíróság elnöke, Vaskúti András, Surányi József és Sándor Zsuzsa tanácsvezető bírók, illetve jómagam" - mondta Cserni János.
Összeállt már a tematika, melyben szerepelnek többek között a bírósági szervezetre vonatkozó alkotmányjogi, illetve törvényi szabályok, továbbá a büntető anyagi és eljárásjog legalapvetőbb rendelkezései, a büntetőjogi szankciórendszer alapjai, a véleménynyilvánítás jogával, illetve a sajtó útján elkövetett bűncselekményekkel, a rágalmazással és a becsületsértéssel kapcsolatos szabályok, a polgári peres eljárás, a gazdasági és cégügyek alapjai, illetve a tudósító és a bíróság kapcsolatára vonatkozó ismeretek - mondta.
"Terveink között szerepel, hogy felvegyük a kapcsolatot a sajtószervekkel is abból a célból, hogy jogi rovatokat indítsunk. Az én személyes véleményem szerint az elektronikus médiában futó bírósági show jellegű műsorok jogászszakmai szempontból alacsony színvonalúak. Szórakoztatóak ugyan, de a magyar jogrendszer realitásaitól sokszor igen távol állnak. Ezért elsősorban az írott sajtóban gondolkodunk" - mondta Cserni János. "Ez persze nem valamiféle, a jogász válaszol rovat lenne. Az ugyanis a közönség félrevezetése, ha azt a hamis látszatot keltjük, hogy konkrét ügyeket meg tudunk oldani a sajtón keresztül" - tette hozzá.
Az elképzelések között szerepel az is, hogy a bíróságok kezelőirodáin különböző szórólapokat lesznek megtalálhatóak. Ezek az alapvető információkat - például határidők, illetékek - rögzítik olyan tipikus ügyfajtákkal kapcsolatban, mint amilyenek például a lakásügyek, a birtok- vagy bontóperek - mondta az FB titkárságának vezetője.
"Terveink között szerepel még, hogy fölvesszük a kapcsolatot a fővárosi középiskolákkal és osztályfőnöki óra keretében az iskolákban, vagy akár itt, a bíróságon, összefoglaljuk a diákoknak az igazságszolgáltatással, jogászsággal kapcsolatos elemi ismereteket. Napokon belül kiküldjük az első leveleket a környékbeli középiskoláknak - tette hozzá Cserni János.
A tavasz folyamán várhatóan megújul a Fővárosi Bíróság honlapja. Elképzelések szerint a beérkező elektronikus leveleket tartalmuk szerint csoportosítják, így minden interneten érdeklődő számíthat arra, hogy rövid időn belül érdemi választ kap kérdésére - mondta. Cserni emlékeztetett arra: a jelenlegi törvényi szabályozás a bíró számára kategorikusan megtiltja, hogy az általa tárgyalt, elbírált ügyekről nyilatkozzék. Ez pedig jelenleg alapvetően behatárolja az egyes bírák sajtókapcsolatait.
lehet, hogy az en jogerzekemmel van ban, de nem igazan erzekelem a kulonbseget. tehat ha torvenytelenseget kovet el, es erre felhivjak a figyelmet, es ennek ellenere folytatja, az nem elegiti ki a BTK225-ot, csak az, ha eleve azzal a szandekkal kezdte meg a torvenytelenseget? mert en ezt distinkciot nem latom a paragrafusban.
miutan allampolgar felhivta a figyelmet a helyzetre, es o ennek tudataban folytatta az eljarast, ezt lehet maskent ertelmezni, mint szandek? lehet ezt ugy ertelmezni, hogy gondatlansagbol folytatta az eljarast, mert egy masodperc alatt kiment a fejebol?
A szándékot is bizonyítani kell. Valami indíték, ilyesmi. Különben csak szakmai hiba, gondatlanság, ami max. kártérítési alap, de nem büntetőjogi kategória.
hat, hogy a SZANDEKAIT nem tudom, de
- hatranyt okozott
- jogtalanul (a fellebbezes elbiralasa elott)
- tudataban, volt annak, hogy az ugyben fellebbezes van folyamatban
ezt lehet maskent ertelmezni, mint hogy akarta?
225. § Az a hivatalos személy, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan előnyt szerezzen, hivatali kötelességét megszegi, hatáskörét túllépi, vagy hivatali helyzetével egyébként visszaél, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A történetből nem derül ki, hogy a hivatalnok akart-e jogtalan hátrányt okozni vagy jogtalan előnyt szerezni, így ha csak ennyi a történet, akkor nincs bűncselekmény. Van viszont elég alap egy kártérítési perhez a hivatal ellen.
Szerencsetlen TV2 azt hittek a Katalin birono volt a rossz. Pedig ecceruen az RTL csapdajaban vergodnek. Ha a TV2 valami olyan musort csinal, amit az RTL veszelyesnek erez, nagyon gyorsan lepnek es egy vonzobb ellen-musort csinalnak, kerul amibe kerul. Szegeny friderikusz tavaly tavasszal ezt szivta meg: az RTL eppen offenzivat folytatott a TV2 naploval szemben; fridi meg pont arra az idopontra rakta a musorat, es csodalkozott, hogy kevesen nezik.
Allampolgar kapott egy vegrehajtasi hatarozatot, amely ellen harom napon belul kifogast nyujtott be az elsofoku hatosaghoz. A kifogas elutasitasa nyoman fellebbezett a kozig hivatalnal, a fellebbezest az elso foku hatosagnal nyujtotta be. Az ae tv szerint a fellebbezesnek halaszto hatalya van (kiveve, ha az elso hatarozatot azonnal vegrehajtandokent jelolte meg az elso foku hatosag, de a konkret esetben nem volt ilyen kitetel).
Ezutan az elso foku hatosag altal megjelolt idopontban, meg a fellebbezes elbiralasa elott megjelennek az elso foku hatosag altal kijelolt vegrehajtok es megkezdik a vegrehajtast. Allampolger ekkor elohuzza az elso foku hatosagtol kapott levelet, amely arrol ertesiti az allampolgart, hogy "Fellebbezeset x. ho y. napjan felterjesztettuk a kozig hivatalhoz." Az elso foku hatosag jelen levo kepviseloje ennek ellenere a vegrehajtas folytatasara utasitja a kijelolt vegrehajtokat, es rendori segitseget vesz igenybe a vegrehajtast akadalyozo allampolgar semlegesitesere. Allampolgar a kierkezo rendortisztet tajekoztatja a helyzetrol (fellebbezes elbiralasa folyamatban van). Rendortiszt megvonja a vallat es a hivatal kepviselojenek utasitasara kenyszerito eszkozok alkalmazasnak kilatasba helyezesevel semlegesiti az allampolgart. A vegrehatjasi eljaras befejezodik.
Kerdes: kimeritette-e a hivatali hatalommal valo visszaeles tenyallast a hivatal kepviseloje?
"A TV2 kipróbált egy új műfajt, de a bírósági show sajnos nem tudta a magyar piacon megvetni a lábát, ezért egyelőre levesszük a műsorról." - mondta el az Index kérdésére Berczelly Réka, a csatorna kommunikációs menedzsere.
A show eddig felvett epizódjait azonban még levetíti a csatorna, ezért új műsorstruktúrával csak március 1-től jelentkezik a TV". Ekkor, a most hétköznap fél négytől sugárzott A betolakodó című brazil szappanopera kerül a Katalin show helyére,
2004. február 4., szerda, 13:09|Utolsó módosítás: 2004. február 4., szerda, 15:14
Liptai Claudia ősszel indult show-ja után a kereskedelmi csatorna az ugyancsak néhány hónapja kezdett bírósági sorozatot is leveszi a képernyőről.
Véget ér március elején a TV2 Katalin bírónő című jogi show-ja, amelynek hónapok óta rosszul alakult a nézettsége. A kereskedelmi csatorna bírósági show-ját rendre sokkal kevesebben választották, mint az RTL Klubon sugárzott Móniká-t.
