Hát, sajnos a Rudi tovább köhécsel, nem szűnt meg a kehelése.
Napjában 5-6 szor fordul elő - de ami a legrémísztőbb az az, hogy kb. minden második köhécselésnél továbbra is elöjön az, hogy szinte teljesen összecsuklik, főleg az első lábai.
Ez az összecsuklás 3-4 másodpercig tart - aztán megrázza magát és mint ha mi sem történt volna. Egyébként a kutya vidám, energikus, szalad, métereseket ugrik - tehát gyengeségnek, levertségnek nyoma sincs - leszámítva ezt az időnkénti köhécselést.
Rendkívül aggódunk, hétfőn irány a doki - de tartok tőle, hogy neki sincs csodaszere erre a tünetre.
Akit én ismertem egy kis boxer volt, aki főleg ha sokat futott, vagy felizgatta magát, akkor dőlt ki. Mikor először történt frászt kaptam, mert futás közben esett össze, mint a rongybaba, eltelt mondjuk 20 másodperc és felébredt, ment tovább, mintha semmi sem történt volna. De ez már pici korában előjött. Sajna őt nem kezelték, de szerintem vannak erre gyógyszerek.
Jaj szegénykém :( Elég nehéz így bármit is mondani. Ismertem kutyát, aki pár másodpercre kidőlt időnként, neki epilepsziája volt, ami ilyen formában mutatkozott meg, de nem hiszem hogy Rudinál ez lenne, hiszen már nem fiatal kutya és eddig nem volt ilyesmi. De ha mégis, esetleg a sokk nem hozhat ki egy ilyet? Érdemes lenne állatorvostól megkérdezni. Mikor volt ez egyébként?
Nem meséltem a nyáron, de sajnos történt egy szörnyű eset: Rudit elkapta egy német juhász. Rettenetesen megijedtünk, persze azonnal rohantunk vele az orvoshoz. A doki azt mondta, hogy szerecsére nem tört csontja és nincs hasfal repedése sem, de nőtt a hasán egy nagy dudor ami kb egy hét alatt szívódott fel. Persze sokáig alig evett és negyon meg volt ijedve.
Azóta időnként krehácsol, és olyan mintha felszakadna neki valami, de persze kiköpni nem tudja.
Aggasztóbb, hogy időnkként minden előzmény nélkül eldől, kimegy a lába alól a talaj. Csak másodpercekig tart, de nagyon ijesztő. Nem tudjátok mi lehet ez?
Természetesen elvisszük orvoshoz, de most még lennt vagyunk a nyaralóban.
(A német juházs később még egy tacsit elkapott. Ekkor még a környékről is eltanácsoltuk a gazdájával együtt.)
Pár éve mi is jártunk így, de már nem emlékszem, hogy miért vérzett a farokvége ...aztán ahogy csóvált úgy szórta a falra a vért....konkrétan mi e miatt festettünk utána, mert a cseppeket nem tudtuk a falról eltüntetni :)
Mit várunk a dokitól? Konkrétan a célunk az, hogy tudatosítsuk benne, hogy mit tett (nem egyszer ugye) és hogy jobban gondolja át mit vállal a jövőben. Más terveink is vannak, de azt inkább nem írom le ide a nyitott fórumra...
Okorica, miben segítettek az ajánlott állatorvosi rendelőben?
Akkor lehet jól gondoltuk, hogy nem kísérletezgetünk vele és elaltatjuk.. jobb így neki, az a 13 év amit velünk volt szép emlékeket hagyott benne és bennünk is.
Egyedül a lányát sajnálom, most szó szerint el van anyátlanodva, állandóan simogatni kell, bújik hozzánk látni, hogy hiánya van neki is.
Lehet elismert festő valaki de házat nem biztos, hogy építenie kell..
Mit vártok most a dokitól?
Én csak egy esetben keresném fel.. máskülönben látni sem akarnám..
A mostani már a harmadik orvosunk, mindegyik rossz valamiben.
A gittát megnyírtuk két éve, sajnos a kozmetikus elszúrta és a farokvégről is lenyírta a szőrt.
Mivel a kutyus nagyon farokcsóvás, örülős fajta így még aznap kicsapta a farkát, elég horror volt, fröcskölt a vér minden felé :-).
Elvittük gyorsan, a doki első mondata: Igen láttunk már ilyet, le kell vágni a farkát!
Mondom neki: Micsoda? A maga farkát kéne aztán leléptünk onnan.
Itthon lefertőtlenítettem, géz és sok szigetelőszalag, egy hét és azóta is jól megvan.
Ismerősöm kutyájának hasonló tünete volt, amikor agyvérzést kapott. 14 év körüli volt a kutya. Tied mennyi idős volt?
Dokiról annyit, hogy egy elismert, jó orvos. Évek óta hozzá járunk, állandóan tömve van a várójuk. DE! Nem kellene minden beavatkozást elvállalnia, főleg ilyen nagy műtétet! Ne műtsön több gerincet! Legalább más kiskutya (és gazdik) életét ne szúrja már el a jövőben.
Kiváncsi leszek erre a holnapi beszélgetésre, hogy hogy áll hozzá emberileg....voltunk nála már párszor kontrollon a kutyával, de még 4 hónap után is bíztatott....de most az MRI eredményével megyünk vissza, ami magáért beszél. :(
Nagyon szomorú, hogy hozzá nem értő orvosok praktizálhatnak.
Az én dokim sem lehetett a toppon, fel kellett volna tűnnie neki amikor nála voltunk a altatás elött két nappal, hogy a kutya dezorientált, körbe körbe megy, minden szag újra és újra újdonság volt neki..
Egyszerűen nem tudom mi érhette, kezdődött kedvtelenséggel, aztán kezdett kidőlni egy oldalra, majd bármelyikre a hátulsó felével, majd jött a körbe körbe de nem észlelte az akadályokat sem, képes volt a falnak érve ott maradni majd toló mozdulattal ott állni.. aztán estére elhagyta az összes lába, lógott a nyelve..
Nem volt hányása, még előző nap is evett rendesen, ivott is.
Felfoghatatlan, hogy mi érhette őt.. :-(
Lehet ha bemegyek vele ügyeletes kórházba akkor még mindig velünk lenne.. így utólag már okos az ember..
úgyhogy mi is rendezkedünk be egy járni nem tudó kutyára. Képtelenek vagyunk elaltatni, hiszen nem fáj semmije, boldog, játékos kiskutya, makacs, akaratos és imádjuk. Csupán a hátsó 2 lába nem működik.
Holnap megyünk a dokihoz elbeszélgetésre....hogy megköszönjük neki, amit értünk tett. :$
Egyik napról a másikra elkezdett dőlni az egyik oldalára.
Elvittük orvoshoz, azt mondta, hogy izületi gond és adott gyógyszert neki.
Másnap reggelre a kutya mindkét oldalára hajlamos volt eldőlni és a teraszunkon megindult körbe körbe.. megállás nélkül, nem észlelte az akadályokat, ha falhoz ért azt elakarta tolni maga elöl.
A kutyusnak nem vólt láza, nem hányt, nem volt agresszív..
Tegnap estére a kutyusunk mind a négy lába feladta a szolgálatot a kutyus kidőlt, erejét vesztette, lógatta a nyelvét..
Irány a dokihoz vissza, sajnos tudtam mi lesz a vége.. elaltattuk.
Nagyon szerettük kicsi kora óta velünk volt, imádta a gyerekeket és őt is nagyon szerette mindenki.
Nagyon nagyon hiányzik nekünk és az egyedül maradt lányának is aki nagyon szomorú.
Szerintem felfogta, hogy nincs többé az annya, ma csak kézből evett.. elmaradt az anyuka mindennapos mosdatása neki :(
Tegnap még úgy voltam vele, hogy nekem aztán több kutya nem kell de valahogy mára ez megváltozott és szeretnénk egy ugyan olyan szukát a mostani mellé.
Aki tud vörös drótszőrű tacsit kérem jelezze, nem kell törzskönyv de fajtatiszta legyen és sajnos anyagilag is végesek vagyunk...
Üdv.
Ez a kép az elpusztulása elött két nap készült róla: