Alapinformációk elérhetők a Kinizsi Százas hivatalos honlapjáról: www.kinizsi.org. További információ: bakancsos-szurikata.hu/kinizsi/ - Az eddigi Kinizsik áttekintő táblázata A következő, 42. Kinizsi időpontja 2024. május 25. (szombat).
20:48, a tavalyi időmnél jobb, a tervnel (itt kommunikált 19:59 és a már/még elfogadható 20:30-nál is) rosszabb. A felkészüles nem volt olyan alapos, mint tavaly, a testzsirszazalekomat egy év alatt 16-ról sikerült 19%-ra rontani. Legalább két órát vertem el mindenféle ellenőrző pontokon és saját magam által beiktatott megállókkal. Nincs messze a 20 órán belüli idő, főleg úgy, hogy ahol futást terveztem, ott is csak gyalogoltam, talán 1 km kocogást tettem az egész távba. Túl sok mindent vittem magammal, kamasli tök felesleges volt, 1/2 l víz folyamatosan felesleges volt, kaja mennyiség / minőség nagyjából rendben, csodacuccok (por, gél) sok volt, 1 gélt nyomtam be, az se feltétlenül kellett volna, 1 pár zokni, 1 póló felesleges volt. A felszerelésen bőven tudnék 1 kilót nyerni. Nem éheztem el, nem görcsöltem, nem volt gyomorfajas. Annyira jó állapotban voltam, hogy negatív splites második részt mentem, 2 órán belüli Bányahegy - Koldus és Koldus - templomrom szakasszal, és ~1:15-ös utolsó szakasszal, a patakmederben ráadásul egy sor végén, ott 1-2 percet még vesztettem is. Meg a szőlők alját még meg is öntöztem, és azt a 100-150 m hátrányt laza kocogással még be is hoztam, meg ott volt hely előzni, el is mentem a csoport mellett. Szinte végig egyedül mentem, marha jól éreztem magam közben, kifejezetten élveztem. Nekem ez volt a második, nagyon fostam az időjárás miatt, az előző hetek esői miatt, meg a múltbeli olvasmányok nyomán, hogy a második nehezebb, mert nyomaszt az emlék, hogy a vége nehéz lesz, fájni fog. Nem fájt, lett ugyan vizholyag, de a Délinél beszalltam az autóba, otthon zuhany, kaja, 6 óra után alvás délig és 1 óra után viszonylag könnyedén huppantam be az MX-5-be is, fel sem merült, hogy mégis inkább a másik autóval kellene Anyukám húslevese felé menni. Este edzőterem, 40 perc hengerezes, kis hasazás, 25 perc laza bicikli. Tavaly ilyenek napokig eszembe se jutottak, eleve 24 órát szinte végigaludtam utána. Maga a túra és a pozitív élmény a Kinizsi utóéletéről megint lelkessé tett, már vágom a centit a jövő évire. :-) És kiagyalok valami jó felkészülest. Mindenesetre ma már el is utaltam a nevezést a Szuperkatlanra. És egyre inkább elhiszem, hogy mindenre kiterjedő felkészülessel jövőre tudok menni 2 hét alatt Kinizsit és Mátra 115-öt. És köszi sok mindent, amit itt olvastam, tanultam, sok segítséget jelentett az első teljesítéshez és a mostanihoz is. Jut eszembe, a gumikacsas túratárs nem topiktag?
Szerintem a Vértestolna előtti "a baloldal felől feltűnő első villanyoszlop mellett be a susnyásba" kezdetű párszáz méter rövidebb valami kevéssel, de aki nem tudja, hogy hol kell a sötétet bámulni, az simán lemegy az aszfaltig. Az aszfaltnak annyi előnye van, amennyi a susnyának hátránya. A Csobánka nyereg után a zöld elején tényleg mindegy, leszámítva az erdőben a kb. 1 emeletnyi hirtelen emelkedőt, a szántói nyereg előtt is csak kb. 10 méterrel hosszabb az erdei út, viszont jutalmul idén sokkal sárosabb volt, mint szokott lenni. (Nem is értettem, hogy a pontot miért nem ide rakták, mondjuk be az erdőbe 100 méterre a murvás úti torkolat elé, és miért a somhegyi házi út torkolatába. A dorogi felső úton most mentem először, veszélyes hely, mert van ott egy családi garázskocsma, nagyon nehéz volt ellenállni az invitálásnak.
Ermak, Ambox, köszönöm mindkettőtöknek a tippeket, tanácsokat, mindenképp gondolatébresztő.
Bízom benne, hogy lesz motivációm és időm, erőm a következő évben sokat fejlődni és versenyre kelni a korábbi és idei önmagammal. Kíváncsi vagyok így mit sikerül majd összehozni a jövőre.
Ez (is) gyötrelmes volt út közben és ez (sem) gyötrelmes már így utólag.
Annyiban volt újszerű a teljesítés, hogy az idei túra-kilométereim száma ezzel atúrával több mint kétszeresére nőtt: 80-ról 180-ra, és a feladás arány meg csökkent 50%-ról 33%-ra.
Csobánkai műútról senki nem jött a zöld jelzésre be az erdőbe.
Hosszú hegy után sem.
Dorogon senki nem jött a Mátyás király utcában."
Aztán még a Vértestolnai műút előtt sem szokás sokaknak az erdőbe betérni, valamint Tatán a Szegfű utca majd fenyőliget stb útvonalon megközelíteni a célt...
De mindez semmi ahhoz képest, hogy az orrunk előtt ült be valaki a depóautójába a baji szőlőhegyen, és bizony ott még várakoztak további autók is.
CsST, csak megerősíteni/visszaigazolni tudom Ermakot, ha segít.
Nem vagyok vmi nagy futó, idén 15:55 jött össze és minden percét élveztem.
1. Menet közbeni frissítéssel a megállás így is kb 30 perc volt (depó nélkül, Csobánkán kitérő, Dorogon bolt, Mbányán zsákpakolás, ilyesmik) jó fejben már a pihenő előtt tudni, hogy pontosan mit fogsz tenni-venni, iszonyúan nyúlik az idő ilyenkor.
2. Futás-gyaloglás. Bármelyik variációt választod hozzá kell szokni (jaj de nagyot mondtam, de mégis így van), az egyik pihenteti a másikat. Láttam olyan gyalogtempót is, amit egyszerűen nem tudtam volna követni. Pulzus csalóka tud lenni, szerintem kicsit el kell játszani, hogy melyik zónához milyen tempó és milyen érzések társulnak, van amikor a megérzés fölülírja a pulzust. Persze itt is vannak határok.
3. Aznapi teljesítésre a futózsák sztem is a legjobb ezen a távon, hacsak nem várnak rád 10-20km-enként, tisztelet a kivételnek. A kis zsák azért is jó, mert eleve nem pakolhatsz bele egy rakás dolgot, amire nem lesz szükség. Aonjie zsákot amazonon vásároltam kemény 17 dollárért, nem volt vele semmi gond. És még narancssárga is:) Kb 4-4,5 kg súly összesen. Láttam ellenpéldát is jó nagy zsákkal, iszonyú tempóval gyalogolt 85-95 km-nél.
Cuccaim. A kaja kivételével pont ugyanaz volt, mint a 2017-es listádon, mínusz Algopyrin és naptej (a naptejet aznap reggel vettem ki, rizikózva, hogy nem lesz tűző nap:) Még egy tiszta pólót betettem, milyen jó érzés lesz felhúzni a célban. Egyáltalán nem érdekelt a póló a célban.
Kaja: gél, izó, sótabletta (+ egy apró zacskóban pár keksz, mogyoró, mazsola mézeskalács ha esetleg megkívánom, ki sem nyitottam) Bányahegyen volt az asztalon egy csomag ropi, onnan elcsórtam 3 szálat:) Tudom, nagy téma az "űrkaja", de nekem idén ez volt a terv, és működött. Drága, és sajna ezt is szokni kell, tehát még drágább.
Köszi az írásaitokat, sokat segített, úgy érzem ennyivel tartozom nektek...
A csuklón mérés egy mérnöki csoda, huszonegyedik század meg amit akarsz. Egyeseknél jól működik (ugyanazzal az órával), másoknál nem, mert mélyebben futnak az erek, szőrös a kéz (igen, van aki emiatt leborotválja csak ott...) stb. A pulzuspánt ehhez képest kőbalta, de tűpontos (kivéve a száraz pánt (értsd: míg át nem izzadod) + műszálas futófelső kombót, akkor a sztatikus elektromosság meghülyíti). Kérj egyet kölcsön (vagy vegyél ócsóér' Aliexpressen vagy a Dekában), és nézd meg, mennyi az eltérés a kettő között. Ha csak annyi, hogy a pulzusövnél hamarabb indul meg fel-le (mondjuk fél perccel), az normális. Ha a mért értékek 3-5 ütéssel vagy többel folyamatosan eltérnek, az gáz.
A zónáknál két kérdőjel is van: honnan tudja az óra a max pulzusodat, és mi alapján osztja be a zónákat. Ha erre van valami dokumentáció, akkor tudok pontosabbat mondani.
Addig is látatlanban:
A max pulzust gondolom, hogy a 220-életkor képlettel számolja, ami pontatlan. Ennek 60-70%-a lehet a fat burn és 70-80%-a a cardio.
A kettő összege 71%; jobb lenne 80-90%-ot elérni és ezen belül is a fat burn legyen túlsúlyban.
De ne ess kétségbe: mivel sokat túrázol, szerintem valójában most is az volt túlsúlyban, csak a rosszul belőtt max pulzus torzítja a képet.
A max pulzust gondolom, manuálisan is megadhatod. A szomszédban épp most írtam be, hogyan tudod közelítőleg kimérni
Viszont nem tudom, elég gyorsan reagál-e a csuklón mérés ezekhez a tesztekhez (és hogy nálad jól működik-e egyáltalán). Szóval megint ott vagyunk, hogy kellene kölcsönbe egy pánt (szoftvert ingyen is letölthetsz hozzá a telóra, pl. a Polartól).
Nekem megvan az első K100-am, amihez nagyon jelentős részben hozzájárult ez a fórum, ezért köszönök minden információt, azokat is, amiket nem is nekem szántatok. :)
A Dorogig tartó részen most jártam életemben először túrán, csak az utána következő rész volt ismerős, de ez itteni sok beszámolóból és képekből már annyi információm volt, hogy ez egyáltalán nem okozott gondot.
Mogyorósbánya megvolt kicsit több, mint 10 óra alatt, utána azért már lassultam, ahogyan számítottam is rá, mert Mogyoróson zoknit cseréltem, a Szent-kútnál sorban álltam vízért, Bánya-hegyen pedig teáztam egyet, a köves út pedig erősen lelassított, ott már nagyon fájt a talpam. A legrosszabb az volt, hogy reggel elfelejtettem a Neogranormont és annyira kidörzsölődött a farpofám, hogy versenyt fájt a talpammal 80 km-től.
A vége 20:32 lett, ami azért a tervezett időmnél így is sokkal jobb. :)
Néhány személyes megjegyzés még: A pilisi szerpentin nem is olyan rossz, bár akiket megelőztem fölfelé talán más a véleményük, a Nagy-Gete pár 10 m-től eltekintve nem volt egyáltalán gáz, rosszabbra számítottam, a hot-dog a Bika-völgyben igazán remek volt!
Köszi szépen, tényleg jól összeszedted, nagyjából hasonló szempontok alapján gondolom én is elérni a gyorsulást még.
Valóban, a pihenések redukálása alapvető. Pár perc "felesleges" pihenés, megállás, stb. is meglepően sokat számít, és könnyen összeadódnak (persze volt, amikor olyan kondícióban voltam, hogy nem volt felesleges a megállás, mert egyszerűen meg kellett állnom szuszogni egy emelkedőn - most már ez ritkább, a Kinizsin most nem is nagyon fordult most elő, csak a táv második felén, hogy a gyorsabbakat elengedjem).
(egy kis számítás: ha "A" túrázó egy órán keresztül 5-ös átlaggal megy folyamatosan, megállás nélkül, "B" pedig valahol abban az órában megáll 10 percre (vagy kétszer 5 percre), akkor a "B"-nek a maradék 50 percben 6-os átlaggal kell mennie, hogy ugyanúgy 5 km-t tegyen meg, mint "A") (ha jól számolok)
A pulzus dolog is érdekel, azt is folyamatosan mérte és mutatta az órám, bár nem tudtam túl tudományosan értelmezni, de emelkedőkön bizony gyakran "anaerobic"-ba csapott át. Ilyesmit mutatott, nem tudom ez mennyire jó vagy rossz:
Átlagos hr: 138 bpm, max 175, min 91.
A zónák:
max: 2%
anaerobic: 24%
cardio training: 59%
fat burning: 12%
warm up: 3%
Persze valószínűleg az óra sem túl pontos (Amazfit Verge; amúgy jól bírta, 30%-ig merült olyan 95%-ról, miközben végig logolta a tracket is), csuklós optikai méréssel, de ha pontosnak vennénk ez mennyire jó / rossz arány?
(bocsánat a részletekért, de hátha ez is érdekes vagy tanulságos másnak is)
Igen, a cuccot is optimalizálnom kell, szerintem legalább egy-másfél kg-t feleslegesen cipeltem (pl. egy érintetlen palack, fél literes ásványvizet, és egy pót-pót powerbank-et)
Itt írom, akkor már is hozzá tud szólni. A csevegőfórumot nem használom.
1. Az időnyerés legkönnyebb módja, ha a pihenőket lerövidíted. Gyalogosan kezdetben 3-4 órát is elpihengettem, futva 1-1,5 óra is elég volt. Egy órán belül csak akkor jönne össze nekem, ha sok futóversenyre járnék, és sokat gyakorolnám a menet közben frissítést. Hogy Neked mennyi megy, azt más ttúrákon lemérheted.
2.
7 órás indulással tehát adott 15,5 óra nettó menetidő és 1,5 óra pihi, szóval 6,4 km/h átlagot kell „tudni” hegyen-völgyön. Itt jön be egy kis élettan: a gyaloglás kb. 6,5 km/h tempó alatt hatékonyabb, mint a futás, felette a futás a kedvezőbb. Azaz: az időnyerés második legkönnyebb módja az, ha az enyhe lejtőket (van sok), és ahol jólesik, a sík részeket is megfutod. Futásként a laza kocogás (6-7 perces kilométerek, azaz 8,5-10 km/h) simán elég. Hogy ezt futóedzésekkel (heti 2-3) éred el, vagy/és a ttúrákba futsz bele egyre többet, részletkérdés. Én a futott-gyalogolt K100-aimon (PB: 14:45) úgy indultam, hogy előtte a 20 km (párszáz méter szinttel) lekocogása (bő) 2 óra alatt simán ment. A ttúrázással az alap-állóképességed megvan a futáshoz, csak az izmokat kell hozzászoktatni. A két mozgásforma részben más izmokat igényel, így a váltogatásukkal egyes izmok pihenhetnek.
Ha érdekel, belekezdhetsz a pulzuskontrollba is (kifejthetem hosszabban), de a laza kocogással meg a (síkon) 6-7 km/h körüli gyalogtempóval normális (= hosszú távon is tartható) pulzuszónában maradsz, azaz max. emelkedőn lenne hasznos egy pulzusmérő pánt, hogy ne menj a max. pulzus 70-75%-a fölé.
3.
A futós-gyaloglós teljesítéshez nagy segítség a futózsák (vagy övtáska, de a zsák sokkal kényelmesebb). Nekem Camelbak Ultra 10 van, de gyárt ehhez nagyon hasonlót (és többek által dicsértet) az Aoinjie is, sokkal olcsóbban. Ennek nagy előnye, hogy a vállpánton is vannak zsebek, ahová elfér pl. némi étel, az igazolólap meg a mobil.
A cuccot pedig minimálisra kell redukálni: 4-5 kg a zsákban, kb. 1 kg a ruha és a cipő, nem több. Alább a 2017-es cucclistám:
Ja igen, cipőnek most eléggé bevált nekem a sima futócipő, aránylag puha és vastag talppal (boost). Mondjuk annyi hibája / sajátossága van, hogy az orra nincs megerősítve ill. nincs "gyűrődő zónája", így pár kőbe rúgás elég fájdalmas volt, de egy kis odafigyeléssel ez kiküszöbölhető.
Én most csak 1 embert láttam a szerpentint levágni.
A Mátyás király utcát ketten választottuk, 10-15 ember ment alul. Még fel is szóltak nekünk, hogy "Erre szoktunk menni". :-)
Pélinél körülöttem mindenki gondolkodás nélkül a helyes útra fordult, csak egyvalaki kérdezte, hogy "Erre?". Mondtuk neki: "Erre". Meg is nyugodott. :-)
Amin meglepődtem, hogy most mintha nem lettek volna kint a szerpentinen táblák...
És láttam több embert is levágni a szerpentint, több helyen is. 20-30 méterre előttem voltak, ha közelebb vannak lehet szólok nekik hogy ezt nem kellene.
A Mátyás király utcát benéztem, ott én sem követtem, a többi helyen elvileg pontosan az útvonalon mentem, Pélinél is, de azt is sokan elnézik.
Illetve Tatán néztem még be, az bántott is, hogy azt rendre elrontom, pedig illene már tudnom, de - bár ez nem mentség - mentem a többiek után. Cserébe mondjuk egy kis átlós levágást a járdán a célnál rendesen derékszögben tettem meg :)
Szívből gratulálok, örülök hogy sikerült a Kinizsi, megérte kitartanod!
És persze gratulálok a többieknek is, és azoknak is elismerésem, akiknek bármiért a feladás nehéz döntését kellett meghozniuk.
München:
igen, idén egyedül mentem, Istinek egyrészt más programja volt, meg most próbáltam egy "personal bestet" menni, ami így sikerült is.
Jövőre ezzel új, nagy célom lett: jó lenne már szombaton beérni, azaz éjfél előtt :)
Hasonló indulással (7:10 körül indultam) ez azt jelenti, hogy szűk két órát faragnom kell még ezen az időn, ami nem tűnik lehetetlennek. Az igazat megvallva annyira nem is fektettem sok energiát a felkészülésbe, edzhettem, túrázhattam, futhattam, lépcsőzhettem volna ennél sokkal többet és céltudatosabban is.
Pár dolgot megint elrontottam: csomó dolgot feleslegesen cipeltem, mert nem pakoltam ki előtte rendesen a táskám (pl. mi a fenét keresett nálam egy svájci bicska, teli pezsgőtablettás tubusok, tájoló, stb :))) - mondtam is utána magamban amikor hazaérve megláttam hogy miket cipeltem, hogy kempingezni indultam vagy mi a tök? :) Ja igen, meg az ivást, evést is megoldhattam volna praktikusabban, haladósabban.
Ami lehet hogy sokat segített, az egy aránylag olcsó okosóra: jelzett hogy a legutóbbi km-eket hány perc alatt tettem meg, így ha úgy éreztem és láttam hogy lassulok, igyekeztem gyorsabban szedni a lépteimet, hogy ha lehet 10, de még rossz esetben is 12 percen belüli km-jeim legyenek. Ez azért így hatékonyabb, mint pusztán a sebesség szubjektív érzetére hagyatkozni, és jó volt látni, amikor mondjuk bőven 10 percen belüli időt mutatott a legutóbbi km-re. A Gete mondjuk rendesen lelassított, az addigi bő 6-os összátlagomat visszavette majdnem 5,5-re, de így is kb. 9 óra alatt a Kakukkba értem, és ott csak kb. 5 percet lehettem, pecsét, ivás és mentem is tovább.
Ha statisztikát szeretnél gyártani az összes adatból, akkor a Wayback Machine segít, a régi honlapon láthatóak a születési évek is; a 2005-ös adatokat szépen ki tudod elemezni.
