Második kérdésre megtaláltam a választ (hobbielektronika.hu), és lemértem, jó a fesszabályzóm:
"A fesszab megvizsgálható kiszerelt állapotban is a következő módon: Arra a lábára ami a kefére megy meg a testre (azaz DF és D-) próbalámpát teszel majd a diódák felől jövő tápfeszlábára (D+) egy változtatható feszültségű tápegységet teszel, beállít a tápegységen 13-13 Volt a lámpa világít, majd átállít a tápfesz 14,4 Volt a lámpának ki kell aludnia. Ha így van, akkor jó a fesszabályzó. Ha nem ég alaphelyzetben a lámpa, vagy 14,4 V-nál nem kapcsol ki, vagy nagy áramot vesz fel, akkor meghalt a szerkezet."
Annyit tennék hozzá, hogy a táp testjét a D- sarura szükséges csatlakoztatni értelemszerűen.
2T Generator ugyben kerdes. A Maroti konyv szerint a belso szabalyozos generator forgoreszenek ellenallasa a csuszugyurukon merve kb. 3,5 ohm. Valoban, ennyit mertem en is.
Masik generator forgoresze kb. 7,2 ohm. Velhetoen ez a kulso szabalyozos? Valaki meg tudja erositeni? Erre nem talaltam irodalmat.
Belso fesszabalyozorol dontenem el, hogy jo-e. Beszerelni nem szerelnem, kulon mernem meg. Van-e valakinek leirasa, hogy koti ra a tapot, testet, a bemeno feszultsegjelet, es ennek fugvenyeben vizsgalni a kimeno jelet, azaz, hogy veszi le a gerjeszto feszultseget?
Egyetértek veled, én sem hinném, hogy mechanika, vagy a rögzítés lehet a baj. Ha a kolléga a testhibát kizárta a direkt testkábellel, akkor a pozitív főkábel lenne a következő gyanús elem.
Egy próba erejéig érdemes lenne egy vastag kábellel az eredeti, akku plusztól az önindítóra menő főkábellel párhuzamosan kötve az akkuról pozitívról áramot vinni az önindító vastag betáp csavarjára és úgy is kipróbálni, mi történik.
Ha hozzáférhető a behúzómágnes vége, akár ez is elvégezhető a bikakábel egyik ágával, ha nem, fel kell saruzni egy vastagabb vezetéket a próbához. A szerelésnél figyelni kell, mert a véletlenül testhez érő pozitív próbakábel veszélyes, jobb esetben csak szikraeső, rosszabbnál akkurobbanás is lehetséges!!!
Ezt így senki sem fogja tudni. Csak tippelgetni. A legjobb tippet, hogy a test vezeték korrodált, vagy nem érintkezik jól, már ellőtték. Bár továbbra is lehet bármi. A csavarok amik felfogják az indítómotort, stb.
Jó lenne mérni egy feszültséget indítózás közben az indítómotoron. Ha 9-10V alá esik, akkor valahol nem jó a kontakt, vagy az akku félig halott már.
Ha megvan az indítási feszülség indítás alatt is, akkor áramot is lehet mérni lakatfogóval (de ez már hardcore :) ), itt azt lehetne látni mennyire terhel be. Ezzel esetleg közelebb lennénk a szoruláshoz.
Ha párszor rányomsz a gázpedálra akkor bekapcsolod vele a félautomata szívatót és indításkor sokkal előbb égésképes keverék lesz, lehet ezért érződik könnyebben indulónak az autó!
Egy autószerelő szerintem gyorsan utána tudna járni a hibának.
Kár. Pedig a leírásod erre utalt, láttam már olyan más régebbi autót, ahol testkábel hibánál pl. a szívatóbowdenen kapott testet a blokk, ami indításkor elég szépen melegedett is.
A gázpedál nyomkodására történő javulásra nehéz más magyarázatot találni.
A problélma továbbra is fenn áll! Megpróbáltam úgy is ahogy írtad de gondoltam hogy evvel nem oldódik meg. Kb fél éve elkezdte azóta küzdök vele. De előtte nagyon jól indított.
Testkábelt ellenőrizted a karosszéria és a blokk között? Próbáld ki úgy, hogy a bikakábel egyik vezetékével az akku negatívról direktben rácsíptetsz egy testet a motorblokkra.
4t wartburg önindítójával szórakozok még. Az a probléma hogy nagyon nehezen indít nyöszörög mire elindul.
Persze minden ki lett cserélve mindent átnéztem önindítót is felraktam próbaképpen másikat már kettőt is amikről tudtam hogy jó mert mozgóképes autóról vettem le próbaképpen ugyan az a gond de a másik autóban nem produkált ilyesmit azonnal indított. Írtatok itt nekem olyasmiről is hogy az lehet a baj hogy nem jó szögben áll az indítómotor és szorul ha eléri a fogaskoszorút indításkor nem tudom. De viszont rájöttem valamire ha indítás előtt megnyomkodom a gázpedált azonnal teker mint a fene minden gond nélkül az elején egy picit megtorpan még de nem olyan veszélyesen csak egy nagyon pillanatra, nem úgy mint mikor elmarad a pedálpumpálás na akkor nagyon akad mint ami el se akar indulni. Nem hiszem hogy indító motor baj lenne ezt kizárnám mert másik indítómotorral is ugyan ezt a nehézkes indítást produkálja.A pedálos dologra csak most jöttem rá véletlen mert kicsit sokat kell tekertetnem mostanában gázadássokkal és akkor elindul lehet koszos a karbi nem tudom. Ez is egy baj de ez elenyésző ehhez képest. A lényeg ha indítás előtt megpumpálom a gázt és utána indítok azonnal jól teker. Vagy még tényleg lehet hogy feszül indítás közben a fogaskoszorúnál? de így meg jó.
Regen csinaltam. Ket kis anya a vegen leteker. Lapos hatfal lejon. Szinten lehuzhato az alloresz (?). A behuzomagnest hasonloan ket anya vagy csavar tartja es kiakaszthato. A nehez az, hogy a hajto fogaskereknel a biztositogyurut le kell szedni. Akkor lejon a rugos hajtokerek. Egy zeger gyurut is le kell szedni, csapot kihuzni, es kijon a bendix villaja is. Az aluhaz a hosszu tocsavarokkal lejon. Alatta a kefetarto. Az egyik bronzkefe konnyen kijon, a masik, ugy remlik, az alloreszhez van forrasztva. Nagyteljesitmenyu paka kell uj kefek felrakasahoz. Vannak meg benne csuszoalatetek a tengelyen. A forgoresz siklocsapagyas.
Emlekezetbol gyorsan ennyit tudok mondani. Ja, a kefetartot es a kefek bekoteset erdemes lefotozni szetkapas elott. Van egy 3. Kefetarto is. Szoval, ott kisse bonyolultak a viszonyok.
Egyébként hogy kell széthúzni/szétszedni az indítómotort? Rövidzárlatot okozó lehetséges porlerakódásokat tisztítanánk ki. Ha egy kefékből származó portól zárlatossá vált indítómotort alaposan kitisztítunk, már meg is van oldva a probléma, mehet tovább? (azthiszem Sihuhu te ötleteltél, hogy a zárlatot a lerakódott kefepor okozhatja Klementinánál, csinálnánk egy tartalék motort :) )
De mekkora is itt a feszültség delta a hullámvölgy és a hullám csúcsa között ? Mondjuk az autó jó részterheléses üzemmódban van, pörög 2500-at. A főtengelyhez képest egy közelítőleg 2:1 gyorsító áttétel hajtja meg a generátort. Van három fázisunk teljes hídkapcsolásban. Milyen frekvencián van egy kis hullámzása a feszültségünknek ? Gondolkodtatok, hogy ezen még mit érdemes simítgatni ?
Érdekes módon nem biztos, hogy az akksi ki tudja simítani a hullámos egyenáramot.
Nagy a kapacitása, de az ehhez tartozó folyamatok elég lassúak és lassan is változnak külső behatásra. Az elektrokémiai kettősrétegnek föl kell épülni/módosulnia kell a folyadék-szilárd fázishatáron, amihez az ionoknak ide-oda kell vándorolniuk az oldatban. Ez sokkal lassabb folyamat, mint az elektronok mozgása fémes vezetőkben. És az igazán nagy kapacitást adó elektrokémiai folyamatok csak aztán indulnak be/módosulnak, és ezeknek elég kicsi is a sebessége.
Ezért gyors/nagy frekvenciájú változásokkor csak egy kis kapacitásként viselkedik.
Ez jo link, koszi. Hat, az a harom plusz dioda nem simit. :-) Ahogy nezem a bekotest mindket esetben, kulso szabalyozo hasznalatahoz a belso szabalyozos generator kisebb atkotessel hasznalhato. Kisebb gerjesztoaram ebben az esetben raadasul ezt a kulso szabalyozot kimeli. Forditva nem jarhato, vagy legalabbis nehezen.
A belso szabalyozos rendszer bekotesi rajzat igazan berakhattak volna a kesobbi Wartis konyvekbe.
Lehet, az elkopott bronzkefebol szarmazo por az inditomotor belsejeben okozta a zarlatot. Csereltek benne bronzkefet, de szetszedeskor nem takaritottak ki belulrol.
