A "magyar urak" nekem is nagyon a bögyömben vannak, nem is elsosorban a jobbagyi szarmazasom miatt.
Mohacsnal senki nem akart fovezer lenni. Nyilvan sem ambicio, sem tehetseg nem szorult a "magyar urak"-ba. Ennek egyenes kovetkezmenye lett az, hogy Tomory kapta a marsallbotot. Neki voltak mar tapasztalatai a torokkel, hiszen allandoan a delvideken portyazott, kisebb seregekkel. Kepessegei kb. erre predesztinaltak. Magyarul: alkalmatlan volt egy nagyobb csata levezenylesere. Ezt vilagosan megmutatta a "haditerve" is. Megverjuk a torok elovedet, es mar gyoztunk is. Persze, a csata kozben derult ki, hogy az eloved volt a fosereg.
Persze lehet Mohacsot is a jobbagyok nyakaba varrni. Kerdes, van-e ertelme? :-)))
megfogtalak: Csak nem valami jobbágyszármazás okán?
Nem, van kutyabör, ha erre célzol, mindkét ágról. Igaz, szépapámat, aki honvéd örnagy volt, '49 után - távollétében - halálra és teljes vagyonelkobzásra itélték. Hét évig bújkált, mig végül kegyelmet kapott, de kárpótlást azóta sem. Talán ezért is tisztelem és kivánom az igazságot, törvényességet és a jog uralmát. De még ennél is fontosabbnak tartom a hagyományt, hogy dédanyám gyerekkorában még latinul folyt az asztalnál a szó. Akkor sem akarták elhinni ugyanis, hogy vége a normális világnak.
Ahhoz a világháború kellet, az aranyat vasért s a cseh demokrácia csendörei, akik dédapámat halálra taposták, mert nem akart felesküdni az új hatalomra, amit törvénytelennek tartott - s mert katonaszökevénynek minösitett fiait nem árulta be.
Ezek a franciak... Mar Mohacs idejen is igy volt. I. Ferenc francia kiraly szovetseget kotott a torokkel es Szulejman mohacsi seregeben francia gyartmanyu agyuk voltak francia tisztek altal kikepzett tuzerekkel (jo tuzerseg volt egyebkent, ennek futott neki a magyar urak lovasrohama).
A sakktablan kesobb Oroszorszag vette at a Torok Birodalom helyet, majd amikor az is kiesett, Csehszolvakia, Romania es a Szerb-Horvat-Szloven kiralysag lett volna hivatott potolni oket. De ez mar khrrhrm... nem volt az igazi.
"Az idegen királyok (Jagellok, Habsburgok) megbuktatásában a (kis)nemzeti érzelmű bárók leghőbb vágya teljesült, Zápolya, Török Bálint, stb)
Így a Mohácsi csatavesztést, sokan közülük eufóriában élték meg. A szűk agyukba sehogy sem fért a nemzetközi helyzet, így értelmesen képtelenek voltak cselekedni. Az értelmetlen és eszement intrikákkal a Fuggerek közreműködése nélkül is sikeresen tönkretették és állandó hadszintérré változtatták az országot, "
Ennél több butaságot összehaordani ennyi szóval már művészet. Olvasd el például Káldy-Nagy Gyula Szulejmán címü könyvét, abból tájékozódhatsz, mekkora katonai erőt képviseltek a törökök. Hogy hazájuk megmentését egyes magyarok más eszközökkel, más segítséggel képzelték el, azt szűklátókörűséggel illetni arcátlan félremagyarázás. Kádár 56-ban ténylegesen elárulta Magyarországot, de a szovjet tankok nem a kádári árulás miatt győztek. Szárazföldön egyetlen haderő sem lett volna tartósan ellenállni az állandó török nyomásnak. Azt csak logisztikai nehézségek hátráltathatták. Annak a kérdésnek a tárgyalása, hogy a Habsburg intrikusok és az olyan nemzetközi szélhámosok, mint Gritti, hogyan játszották ki egymás ellen a magyarokat, a magyar belső ellentétek nagy részére is magyarázatot ad. Ilyen módon, ahogyan te tetted, szűk agyról stb. értekezni történelmietlen és hamis.
Igen. A politikusok lépéskényszerben vannak. Ha valami baj, van, akkor intézkedni kell. Hogy értelmes intézkedés történik-e, az jóval később derül ki. Addigra már pár "túlélési cikluson" (választáson) túl van.
Tipikus példája az, ami most az utakon folyik. Egyik hétvégén (talán frontátvonulás) kiugróan sok halálos baleset történt. Erre kirendelték a trafipaxosokat méricskélni. Abból baj nem lehet, megvan a tettes, megvan a hatásos intézkedés.... meg valamennyi pénz is csordogál..
De a történelemnél maradva: Európát a német IV. Henrik óta, az angol-francia ellentét jellemezte. Németország nagyhatalommá válása, és a Közép-Európai integráció, kiélezte az angol-német és a francia-német ellentétet, így a régi ellenségek egy táborban találták magukat. Amig megvolt az orosz szövetséges, nem volt francia oldalról kilátástalan a helyzet. Oroszország kiesett a hatalmi sokszögből, ez pedig Németország pozícióját relatíve megerősítette, és ez a tény pánikba ejtette a vezetést. Az angolok, úgy ahogy érdektelenek voltak Európában, Ígfy a francia álláspont győzött. Hogy Clemanceau járatlan volt a külpolitikában, az Európa szerencsétlensége volt, de főleg a magyaroké.
Visszatérve az eredeti kérdéshez. Magyarország Mohács idejére az európai egyensúlypolitika perifériájára került. A fő hadszintér Nyugat-Európában volt, és igazából a Habsburgok és a franciák között zajlott. (Habsburg Ottónak van egy érdekes könyve V. Károlyról, ajánlom a figyelmedbe) Ha V. Károly "álma sikerül", akkor -véleménye szerint - Európából egy Kina szerű birodalom alakult volna ki, ahol Franciaország egy tengerparti sáv, ha megmarad.
Nem így történt, Franciaország szövetségeseket keresett, talált így Magyarország belsejében alakult ki egy törésvonal, amelyet helyi erőkkel csak "gondolatnyit" lehetett elmozdulni. Hasonlóképpen, mint a nyugati front az 1. világháború idején. Az ország felszabadítása csak akkor következhetett be, amikor nyugaton a kedélyek már lecsitultak. (30 éves háború után) és Poroszország felemelkedésével új szereplők is léptek a porondra.
Hogy mennyire volt determinálva a magyar sors? Ezt nem tudom, biztosan másképpen is történhettek volna a dolgok.
Egyszerűen francia hegemon érdekek szabdalták fel az országot.
A vélt francia hegemon érdekek. Hogy milyen baromsag volt - francia szempontbol! - az egesz 1920-as bekerendszer, az kiderult, amikor 1938-40-ben, ket ev leforgasa alatt elolvadt a francia "nagyhatalom" (es joreszt a francia allam is) mint a napra kitett vaj.
Csak gellert kapott és hozzákapcsolódott a magyar nyelv, illetve a magyar nemzetállam fogalma, amely megosztotta a Kárpát-medence lakóit.
Vagy ezer évet megértünk komoly nemzetiségi villongás nélkül, éppen 1848-49-ben következett be az első. Nem utolsósorban a "túllihegett" nemzet fogalom miatt. Ebben nemcsak a magyarok voltak hibásak, hanem mindazok, akik gondolkodás nélkül elfogadták a "nemzeti hegemónia" szükségszerűségét.
Csak emlékeztetőül Jókai ..és mégis mozog a föld cimű regényére utalva:
- mit akartok ti a Fiatal Magyarország mozgalommal, addig jó amig fel nem ébred. Fiatal Olaszország, Fiatal Németország azt értem. Egységbe fogja fogni az országot. De ha Magyarországon minden nemzetiség "felébred" darabokra szaggatják az országot.
Sajnos csak a tartalmát tudom idézni a beszélgetésnek.
Nem akarok viszont "Trianon" topicba átmenni. Annak semmi köze sem volt a nemzetiségi kérdéshez, hát még a megoldásához. Egyszerűen francia hegemon érdekek szabdalták fel az országot. Megesett a lengyelekkel is, mindenféle "nemzetiségi" felhang nélkül, a németekkel is nem is egyszer.
Drift: A "magyar nemesi nemzet"-nek, mint fogalomnak semmi köze sincs a mai nemzethez.
Ez igy nem igaz. Az 1948-49-es magyar törvénykezés (és késöbb a Deák-féle közjogi épitkezés, ami az 1867-es kiegyezés alapja lett), a "magyar nemesi nemzet", mint politikai nemzetfogalom minden országlakosra való kiterjesztésén alapult.
Rákóczi Szűz Máriás meggypiros selyemlobogóján sem véletlenül volt ez a felirat: "Cum Deo Pro Patria et Libertate" (nem pedig: Istennel a Hazáért és Szabadságért"). A Fejedelem itt nem elsösorban a bonfinik megértésére pályázott, hanem az összeskuruc urakéra (és mellesleg az egész európai közvéleményére).
És a Recrudescunt vulnera inflictae gentis Hungariae... kezdetü káltványához mit szólsz? (Újra megnyilnak a dicsö magyar nemzet sebei...)
Tudod a francia forradalomig senkit sem érdekelt, hogy a parasztok milyen nyelven beszélnek. Előtte nem is létezett a mai értelemben vett nemzet. A "magyar nemesi nemzet"-nek, mint fogalomnak semmi köze sincs a mai nemzethez. Azok voltak a tagjai, akik rendelkeztek bizonyos jogokkal, a jogtalan, "nemtelen" tömegekkel szemben. Tehát valamilyen kiváltsággal rendelkeztek. Egymás között latinul értekeztek, mikor mint "nemzet" ténykedtek.
A királyt legritkábban választották. Mátyást is nagyon megbánták, mert elég rendesen mogyorózta a nemzetes uramiékat.
megfogtalak: Az Uruszág nálam döntően azonosnyelvű, választott király által irányított egységes pénzrendszerrel rendelkező területet jelent.
Az Uruszág hivatalos nyelve (egészen II. József törvénytelen nyelvreformjáig) a latin volt. Egyébként nagyon helyesen. Az Uruszág romlása akkor kezdödött, amikor - ha jól emlékszem 1792-ben v. 93-ban - az elsö magyar nyelvü beszéd elhangzott az Országgyülésben, mire a horvát küldöttek kivonultak, joggal, mert egy kukkot sem értettek belöle. Ennyit az "azonosnyelvü"-röl.
Nem nagyon érdekel, hogy újra átgondolod-e, elég ha mindíg hozzáteszed, hogy saját értelmezésed szerint használod a fogalmakat ;) Így legalább tudjuk, hogy Svájc sose volt ORSZÁG... egyébként tudtoddal hányszor volt Magyarországon királyválasztás és hányszor döntöttek polgárháború útján (lásd pl Árpádházi királyok kora)?
Az Uruszág nálam döntően azonosnyelvű, választott király által irányított egységes pénzrendszerrel rendelkező területet jelent.
a "Német-római Birodalom" nem ország, mert az olasz nyelvű Itáliát és a német nyelvű sok-sok területet (választófejedelemségek) az égvilágon semmi sem köti össze.
Ha esetleg EGYSÉGES német pénzt tudsz prezentálni a 13, 14, 15, 16, 17, 18. századból, újra átgondolom álláspontomat.
Aha értem!
De arról is tudomásom van, hogy Zsigmond idejében a Kárpát-medence lakossága egységesen 90 százalékban magyarul beszélt és a paraszt is értette a főnemest, addig Francíaországban Itáliában még a franciául, olaszul beszélők sem értették egymást a 19. században.
Nemzetiségi szempontból a 19. századi Franciaország, pontosan olyan tarka képet mutat mint az akkori Magyarország. Nem olvastál még Bonfinit? Tudnám ajánlani!
Mohács a 16. században volt!
200 év alatt az USA nőtte ki magát a vadonból.
!!!
A térképek színezése, meg ne tévesszen meg. Formálisan Ulaszló, egy Közép-Európai "birodalom" királya. Pedig a vlóságos hatalma kisebb volt, mint egy Zápolya-szerű kiskirálynál.
Köszönöm.
Közismetrt, hogy Zsigmond is (hasonlóan a többi középkori uralkodókhoz, állandó pénzzavarral küszködött. Ez nem az ország szegénységével/gazdagságával függött össze, hanem az adók beszedésével és kivetésével. A statisztikában könnyel felfedezheted a "Staat" gyököt, ami "az állam igazgatással kapcsolatos" tudományt jelöli. A sokaság leírása, statisztikai mutatók, stb ,mind az "adózás tudományát" alapozták meg.
Zsigmond és kortársai mindezzel nem rendelkeztek. A politikai céljaikhoz pénzre volt szükségük, és mivel ők nem rendelkeztek a beszedéshez szükséges apparátussal, "outsourcig"-ba kiadták vállalkozóknak. Így a fuggereknek is.
A természeti kincsek megléte, vagy bányászata nem jelenti az ország gazdagságát. Ha ez igaz lenne, mondjuk Katanga lenne a leggazdagabb, itt élnének legjobban az emberek.
Egy ország akkor gazdag, ha lehetőleg a teljes lakosság folyamatosan, értelmes munkát végez, ehhez meg elég nagyfokú szervezettség szükségeltetik.
Erdély nemzetiségeiről olvastam, ami lehet hogy nem teljesen igaz, de azért találó. Mondjuk karikatúra.
A szászok folyamatosan dolgoztak, meglehetős tartalékokat halmoztak fel a rosszabb esztendőkre, általában jó módban éltek.
A magyarok minden évben annyit dolgoztak, hogy kitartson jövőre.
A románok csak akkor, ha már éheztek.
Összefoglalva: a középkor folyamán a magyar királyoknak nem volt annyi központosított jövedelme, amely elégség lett volna az ország működtetéséhez, megvédéséhez. Tehát a magyar királyi cim Mátyás után meglehetősen deficites "ékszer" volt.
Nagyon egyszeru a magyarazat. Europa keleti kereskedelme mindig deficites volt, mar az okorban is (ez csak a XIX. szazadban fordult meg). Ennek egyszeruen az volt az oka, hogy Europa semmit sem tudott exportalni Indiaba es Kinaba, mig onnan mindig jelentos behozatala volt egy csomo arucikkbol. Ezekert egesz ido alatt nemesfemekkel (arannyal es ezusttel) kellett fizetni. Az egesz akkori vilagkereskedelemben egyebkent ez eleg jelentektelen tenyezo volt, mert a XV. szazadban meg a teljes nemzetkozi aruforgalom 90%-a az Indiai oceanon es mellektengerein zajlott Kina, India, az arab vilag es Keletafrika kozott.
Viszont Europa szamara rohadt ugy volt, mert a XIV. szazad kozepere szinte az osszes arany es ezustbanya kimerult, a nemesfemtartalekok keletre aramlottak, igy a kovetkezo masfelszaz evben sulyos deflacio kovetkezett (felment a nemesfemek ara, minden mase meg le). Jelentos nemesfembanyaszat Europaban ebben az idoben mar csak a Magyar Kiralysagban volt, s mivel a banyabevetelek a Koronat illettek, ebbol lehetett finanszirozni hadsereget, kvazi-nagyhatalmi torekveseket, mindent.
A Portugal es Spanyol felfedezesek (amik mogott olasz toke allt), a nyugatafrikai es amerikai arany es ezust beozonlese az europai piacra megforditotta ezt a trendet es a kovetkezo masfel evszazadra inflacios allapotokat teremtett (zuhant a nemesfemek ara, minden egyebe felment).
Ennek kovetkezteben a Magyar Kiralysag elvesztette beveteleit es jelentoseget, nem sokkal kesobb a fuggetlenseget is. A fontossagat csak az 1600-az evek vege fele kezdte visszanyerni, amikor az arany es ezust ismet kifogyott. Akkor vissza is foglaltak gyorsan a toroktol az egyesult europai hadak.
A Fuggerek csak kis mellekszereplok voltak ebben a tortenetben.
