hát régen kukoricát fosztottak télen, ez azért érdekesebb elfoglaltság :)
szerintem azzal lenne érdemes kezdeni hogy írsz egy emilt a Pest megyei levéltárnak, hogy megvannak e nekik a 1830 és 1850 közti házassági anyakönyvek , abból kiderülne az őseid születési éve és származási helye
Annyit fűznék meg ehhez hozzá, hogy a fenti csaladsal kapcsolatos adatok egy része, amik Aradhoz köthetők, az Ancestryről származnak, de azok a személyek, akikkel kapcsolqtban segítséget kérek tőletek, mind fenn vannak az FS-en.
Egy kis tanácsra/segítségre lenne szükségem. Adott egy 1970-es évek elején született személy, aki nem ismerte az édesapját és nagypapáit sem és édesanyja és nagymamái nevelték fel majd később velük is megszakadt a kapcsolat. Az anyai vonalát sikerült is szépen feltárni viszont az apai résznél nagyon leragadtam.
Az apai nagyszülők: Horváth XY - Kustán Terézia. Az ő házassági anyakönyvi kivonatukat keresem elsősorban.
A születés, házasság, halál ideje/helye ismeretlen.
Információ még, hogy az illető akinek segítek arra emlékszik, hogy sokat nyaralt Zalalövő környékén (Ő már Debrecenben nőtt fel). Ami helytálló is, mert ahogy néztem a Kustán vezetéknév - kis túlzással - szinte csak ott létezik az országban (nyilván Kustánszeg miatt).
Szomorúan vettem észre, hogy bizonyos időszakok viszont hiányzonak erről a területről az állami anyakönyvekből FS-n. Zala megye anyakönyvei elérhetőek esetleg más forrásból szintén online? Még sosem kutattam errefelé.
Elkezdtem kigyűjteni Excelbe minden Kustán születést/házasságot/halált a csonkahegyháti és zalalövői anyakönyvekből, de ezek sajnos addig ilyen formában használhatatlanok míg nincs meg a házasság amit nagyjából 1935-1955 közötti időszakba tennék. Ha valakinek van esetleg valami ötlete mire nézzek rá, azt megköszönöm!
Lehet a következő Frank Hasenfratz, vagyis Hasenfratz Ferenc.
Itt született Száron, 56-ban dobbantott, és Kanadában telepedett le. Szerszámkészítő műhelye a garázsától egy multinacionális vállalatig bővült, amit a család nőtagjainak nevéből Linamar - nak nevezett el
A Linamar a világ 19 országában van jelen (Észak- és Dél-Amerikában, Európában és Ázsiában). Legfontosabb üzleti partnere a Ford. A cég 1991 óta Magyarországon, Gyöngyösön, Orosházán és Békéscsabán működtet üzemet.
A legelső magyarországi ős az 1690-es években Vörösváron letelepedő Hasenfratz Félix volt.
indíthatunk egy kevésbé ismert magyarok a világban sorozatot:
John Stephen Pustay (az apjáról találtam infót, hogy magyar volt, ő már amerikai születésű), a joint chief of staff volt az iráni túszválság idején, szerepel a Desert One (a túsz szabadítási akció fedőneve, sikertelen, ez az ARGO film utáni történet) dokufilmben is.
Az 1895-ös helységnévtár szerint akkor még (Vác-)Kisujfalu (polgári) anyakönyvezése (Galga-)Mácsán történt, és valóban, ott már a második bejegyzett halott kisujfalusi. Ugyanezen helységnévtár szerint Tót-Györköt (a későbbi Galgagyörköt) is Mácsán anyakönyvezték (amit bizonyít, hogy az ott bejegyzett harmadik halott györki volt). Tehát nem kellett egészen 1898-ig éljenek a györkiek, hogy elérhető lehessen róluk polgári anyakönyv, elég, ha 1895 októberét megélték.
Elvileg van még egy plusz lehetőség, de az elég munkaigényes, ha szerencséje van, nem haltak meg az ősei 1898-ig, megvannak Váckisújfalu halotti anyakönyvei 1898-tól az interneten.
Bár ez érdekes, de ezzel nem fogsz közelebb jutni a keresett személyekhez. Ha Süllyéről származnak, akkor is ott nem ez volt a nevük (hiszen ott mindenki süllyei volt).
Rell István ősihez talán úgy juthatsz közelebb, ha elkezded feldolgozni a Galgagyörki anyakönyveket (már ami megvan), valamennyi Rell (Rehl) ágat valamint a Schuljan/Sulyan ágakat is. Hátha egy másik bejegyzésnél lesz utalás a Petrovics/Sulyan problémára.
Segítséget szeretnék kérni tőletek. Keresem Hertzig Barbara (LCY6-JFS) születését. 1822-ben ment férjhez Tóth Joanneshez Szentgróton (Zala- vsgy másként Kisszentgrót). Akkor sümeginek jelölték. 1838-bzn halt meg, ott Szíves Borbálaként szerepel. Volt egy Theresia nevű lányuk, aki 1865-ben mar biztosan nem élt, de a halálozását még nem találtam meg, csakúgy mint Tóth Joannesét (aki Szentgroton született, születését neki se találtam meg) sem. A Tóth-Hertzig házaspár unokaja Tóth Mária, aki együtt lakott egy Tóth Pál Mátyás (GY42-PTF) nevű agglegénnyel, akit Tóth Mária fia nagybátyjaként emlitett az emlékirataiban. De Tóth Pál Battonyan született apja Tóth József, aki nem lehet a szentgróti Joanbes Tóth testvére. Ez utobbinak volt ugyan egy Josephus nevű testvére, de korán elhalt. A battonyai Tóth József szülei is battonyaiak. Rejtély, mi a pontos rokonsági fok Tóth Mária és Tóth Pál Mátyás között... Van valami ötletetek ?
>> Süllye (szlovák uža, ejtsd kb. "sulya") egy kicsi, nem túl jelentős falu volt a 19. században. <<
Az én vezetéknevemet adók egy 1910-ben 205 fős gömöri faluból származtak az alföldre. Ma a névtárak szerint a magyar írásmód szerinti névformának 600+ viselője van, a szlovák névformának is ugyanennyi. Ezek a falvak gyakran azért lettek-maradtak olyan kicsik, mert a népességük folyamatosan kivándorolt jobb életlehetőségeket keresve.
Amit tőlem a 26350. hozzászólásodban idéztél a Sulyán vezetéknév kapcsán, annak nem idézett bevezetőjében levéltári kutatások alapján állítja Márkus Mihály (Michal Marku) néprajzkutató, hogy a Békés megyéből Nyíregyházára áttelepült Sulyán család kiindulópontja, amely a névadás alapjául is szolgált, a nógrádi Süllye (annak szlovák megnevezése) volt.
Rengeteg olyan közlemény van egyébként is, amely a magyarországi szlovák népmozgalom kapcsán igazolja az új települési helyen használt vezetéknév és a kiindulási település nevének a kapcsolatát. Ennek alapján pusztán névtani alapon meglehet erősíteni, hogy az illető család honnan költözött át a névadás helyére (persze ez a forrástelepülés átmeneti állomás is lehet, mint a Rágyanszki, Aszódszki stb. családok esetén). A Sulyán (Sulyan) vezetéknév esetén nem tudok olyan alternatív etimológiáról, amely ne Süllye településre utaló lakosnévként elemezné azt.
A rendelkezésemre álló helytörténeti adatok szerint a történelmi Nógrád és Hont vármegyék északi részéről, ill. Zólyom vármegyéből sok szlovák telepes érkezett a Galgamentére a 17. sz. legvégén, 18. sz. első felében, így valóban lehetséges, hogy Süllye faluból is érkeztek, de konkrét adatok nélkül mindez egyelőre csak feltételezés.
Ma mindössze 73 lakosa van (2024. évi adat), 1910-ben még 306 fő volt a lakossága.
A kuglis térképen is meg lehet találni, a történelmi Nógrád vármegye északi részén, az egykori járási székhely Gácstól (szlovákul Halič) nyugatra található:
