Köszönöm, akkor várok még vele, hátha keményedik még. Nagy forgalomnak nem lesz kitéve, de ha ennyire puha marad, az zavarna azért kicsit, meg a szennyeződést is talán jobban magába szívja így.
Azért tökéletesnek nem mondanám... Csak eddig lambériás volt az előtér és nem volt gond... Ez a pallótokos? ajtó kikerül és jön egy modern átfogó tokos majd.
Ilyen üggyel még nem találkoztam. Spekulatív alapon azt mondanám, ha van idő várni akkor még várnék két három napot. Ha megköt jó, ha nem ki kell kaparni. Ha nincs idő akkor ki kéne kaparni.
Egy kis tanácsot kérnék Van egy kis spájzom, ahol a padló nem volt kifugázva (45-ös gres lapok, 4mm-es fugahézag). Találtam egy (szégyellem leírni:D) kb 18 éve gyártott Cimsec Flex fugázót. Gondoltam, megkockáztatom. Bedolgoztam, másfél napja. jól néz ki a kész fuga. Viszont olyan puha, hogy nem csak, hogy körömmel simán karistolható, hanem az ujjammal dörzsölve szép kis csiszolat mennyiség keletkezik pár másodperc alatt. Szerintetek fog ez még érdemben keményedni, vagy a tizenév tette meg a hatását, és ezért ennyire kréta puhaságú a végeredmény? Mert, ha utóbbi, akkor kikaparom (nem nagy munka), veszek friss anyagot, és megcsinálom újra.
6cm vastag tégla válaszfallap válaszfalba nem raktak anno áthidalót. Ilyen termék létezik egyáltalán, hogy 6cm széles áthidaló? Ma már nincs 10cm alatt válaszfal, ahogy nézem, ez ilyen régi megoldás.
Kerti haz oldakan farakas volt. a regi 20 eves vakolat felvalt leporladt kb 1 meter magasan. A laza vakolatot levertem lekapartam. Van maradek zsakosvakolat is meg csemperagaszto. Hasznaljak falfixet vagy csak eleg vizezni kicsit a feluleltet?
Ha felvetted az első sort, azt visszaburkolod? Vagy az egész teraszon kicseréled a csempét?
Ha levéssed a betont végig a terasz zártszelvénye alatt, azt vissza lehet javítani egy betonjavítóval, amit kihúzol vizszintbe és a vizort a csempe alá be tudod építeni csemperagasztóval.
Csakhogy:
Nyilvánvaló, hogy egy ehhez hasonló profilt csak akkor tudsz beszerelni, ha a terasznak van egy tökéletesen kidolgozott éle.
Azt megcsinálni a zártszelvény alatt nehéz.
Ebben az esetben:
A vízort úgy szoktuk megoldani, hogy inoxból kézitünk egy 100x30mm-es L profilt, a 30-as felén van egy csepegtető. A 100-as felét felfúrjuk a padlóra, arra ráburkolunk.
De lehet horganylemez, esetleg réz is, az is tart.
A profilt ki kell vágni a lábaknál, van bitumenes szilikonszerüség, az soha nem szárad ki, azzal kell tömíteni.
De mivel a beton élét ki kell dolgozd, a profil felszerelése után, egy 100x100-as profilt kéne késziteni, egy csepegtetővel, újrahúzni az egész terasz oldalát és utánna felszerelni.
van esély hogy a vízorr lemezt fel tudom tenni szakszerűen anélkül, hogy a korlátot le kellene szednem és távtartót heggeszteni neki? vmi uv álló szaniter sziló? vagy bármi más anyaggal? ha igen mivel? és hogy?
Elvileg lehet. De én még nem találkoztam ilyen jól sikerült tömörítéssel. Előbb-utóbb minden megmozdul. A vb. lemez alá kell min. 20 cm zúzottkő vagy sóder tömörítve.
"hogy milyen vastag lemezalapot kell ehhez készíteni?"
Tökéletes tömörítés esetén egészen vékony is elég lenne HA nem kerül rá tető. Ha nem tökéletes az alatta lévő talaj tömörítése akkor 15 cm a minimum kell ekkora szerkezetnek.
"Vasalást (HD háló) kell bele rakni? "
Tökéletes tömörítés esetén nem kell HA nem kerül rá tető. Ha nem tökéletes az alatta lévő talaj tömörítése akkor kell.
"Ha igen, akkor a 6-os elegendő?"
Ha vasalás kerül bele akkor a kis átmérő-nagy vassűrűség a nyerő a kötés közbeni repedések megelőzésére. A 6mm-es vas a legkisebb átmérő, ennél kisebb az már drót. Mivel nem tudható, hogy hol és mekkora részen lesz alatta rosszul tömörített rész ezért ajánlatos az alsó-fölső vasalás.
"A beton szélein ki kell mélyíteni az alapot?"
A lemez szélein mindig nagyobb az igénybevétel mint a lemez középső részén. Ezért ajánlatos a vastagítás. Továbbá a fagy miatt is szerencsés. Arról nem is beszélve, hogy a leendő tető tető oszlopait nem lehet másképp normálisan lehorgonyozni (ha lesz).
Segítséget szeretnék kérni könnyűszerkezetes kerti kiülő építésében.
Egy 7x5 m méretű lemezalapot szeretnék készíteni, amire egyelőre a gyerekek medencéje kerülne.
Később viszont lehet, hogy kap egy könnyűszerkezetes féltetőt és két oldalról pedig hajópadló vagy trapézlemez burkolást oldalfal gyanánt. Így akár kerti kiülőnek is lehet majd használni.
Nincs tervben, de az sem kizár, hogy egyszer majd személyautó fog rajta parkolni.
Az lenne a kérdésem, hogy milyen vastag lemezalapot kell ehhez készíteni?
Vasalást (HD háló) kell bele rakni? Ha igen, akkor a 6-os elegendő?
Tudnátok ajánlani jó minőségű, jó ár/érték arányú, páraÁTERESZTŐ fóliát? Az sem volna gond ha nem 1,5m tekercsszélsességű volna mert szarufaközzel párhuzamosan akarom berakni.
Egy lejtos telekre szeretnék autófeljárot. Vasúti betonaljakkal szeretném megoldani. Keréknyomonként 2-2 db ot raknék, kötésben, hogy oldalra kissebb eséllyel csússzon meg. Az alsókat egy komolyabb alappal támasztanám meg. Az a fő kérdésem, hogy erdemes e alá rakni zuzalékot, vagy kavicsot, ha igen milyen mélyen és mit?
Kb 70m es szakaszról van szó, ezért anyagilag nagyon nem mindegy. Max kisebb teherautó közlekedne rajra, de csak ritkán, szemelyautoval akarom hasznalni. Ha valakinak van tapasztalata ilyen betonalj utakkal kapcsolatban, szivesen veszek tanácsokat. A talaj löszös, vizet hamar elnyeli.
Az oromfal tetejének ujjáépítésére mennyire vállalhatóak a speci homlokzati elemek szerintetek? Pl.: Creaton, Eternit Cedral, Prefa, speci homlokzati WPC (ha van olcsóbb ötlet kérlek szóljatok)...
A szigetelés mindegy, a padlástér átszellőztetett. A homlokzati elemekkel burkolást az ács a tető ujraépítésével együtt talán meg tudná csinálni, míg mondjuk az OSB nikecellezésre, 10m2-re nem találnánk embert... Helyi szabályok nem tilták a homlokzati burkolórendszerek használatát. Az anyag mondjuk dupla, mint nikecellnél, de ez lényegtelen 10m2-en.
Köszi, kipróbáltam, nem fogta volna meg rendesen a glett. Alapozónak jó falfix vagy kell valami spéci? Vettem végül ragasztót, igazából nem az ár miatt gondolkoztam, hanem hogy mit csinálok majd 25 kilóval, de majd kitalálom.
"arrébb vésni nem lehet mert ott van egy már meglévő ajtó áthidalója."
Mekkora lesz a megmaradó falszakasz? Mert ez is lehet kevés. Egyébként ha beraksz a gerendák alá egy 8 vagy 10 mm vastag acéllemezt (fölülnézetben "L" alakúra vágva ha az egyik alatt kevesebb a hely) az sokat segít. Azért is jó az acéllemez mert segít megakadályozni a fal részleges túlterhelését közvetlenül a nyílás mellett.
Ha nem laza a vakolat rendesen mélyalapozod a falat és a gipszkartont és akár egy Adesilex P9 csemperagasztóval is nyugodtan felragaszthatod, vagy ragasztó habbal.
Adott egy 40-45-ös tégla fal. Ajtót szeretnék betenni viszont eléggé ki van centizve a helye, mert az egyik oldalon pont a biztosítékdoboz mellé esik. A dobozt arrébb vésni nem lehet mert ott van egy már meglévő ajtó áthidalója. Oldalanként 15cm felfekvést szántam az áthidalóknak amiből 3db megy be. A kérdésem a következő : ha a problémás helyen a külső áthidaló, doboz felőli oldalán csak 10cm fekszik fel, az okozhat-e valamilyen problémát? Azon az oldalon egy 150 széles folyosó gerendái fekszenek fel, más súlyt elvileg nem kap.
Mint a képekből is látható, nem lehet az ereszcsatornába vezetni a cseppentőről a vizet. Ahhoz lejjebb kéne rakni az ereszt és szélesebb eresz kéne. Az meg elég csúnya lenne.
Úgyhogy ne foglalkozz vele. 100 házból 99-ben így van, ahogy a képen.
Tető páraáteresztő fólia alsó felénél ahová a bogárháló kerül, a cseppentőlemeznek mindenképpen kell hogy az ereszcsatornába menjen vagy lehet alatta is mint a linkeken látható tatőknél?
Értem hogy így a páraáteresztő fóliáról az esetleges vízcseppek nem a csatornába mennek hanem a cseppentőről le a földre, de ez mekkora gondot jelent a való életben? Gondolom soha nem ömlik a víz a páraáteresztő fólián.
10x80 centis standard gipszkarton lap vakolathoz ragasztásához (ablak keret javítás) feltétlenül kell Rifix vagy hasonló spéci anyag vagy normál Rimano glettelő 0-3 vagy 6-30 gipsz is megfogja?
Nem. De a tulajdonos maga írta, hogy nem jó. Megkérdeztem, hogy mi a problémája, esztétikai vagy stabilitási. Ha alul van csak két csavar, az a kívülről befelé ható (kissé nagyobb) erők felvételére alkalmas. a fölső csavarok dolgoznak belülről kifelé. Eddig még valószínűleg nem voltak próbára téve. Ha ennyi nem elég szívesen elmagyarázom részletesebben is, aggódás nélkül.
Meg a multkori magasagyas kerdesemhez, hatha van itt valaki aki meg tudja mondani,hogy ha vakolatos regi taglat rakunk ala abbol oldodik ki valami, amit nem egeszseges megenni a novenyeken keresztul?
Azért azt tegyük hozzá hogy az építőipar az egy iszonyatosan szar és fizikailag nehéz munka ,el is hiszem hogy nem akarják csinálni .Lassan kész vagyok a házammal ,de nincs az a pénz hogy én ezt a munkát úgy csináljam mint megélhetés ,egyszerűen felőrli az embert idegileg mind fizikailag és még koszos és nehéz is ,aki benne van annak a nyugdíjas éveire nem kell terveznie mert nem éli meg.
Ha te csinálsz mindent akkor igen .Persze ez burkolatok stb nélkül ami ugye lakhatóvá teszi a felső szintet ,mert az még + egy vagyon ,fentre fűtés stb ....
Gres-lapot még nem fúrtam. Csempét igen. Csempénél azt a tanácsot kaptam, hogy kissé pontozzam be a furat helyét és MEZEI acélhoz való fúróheggyel furkáljam. NEM ÜTVEFÚRÓVAL. ÉS TÜRELMESEN. Kipróbálva, egy csempét se törtem el.
Csak kérdés: Nem lehetne a terasz oldalához fogatni akár távtartóval is?
Nekem a teraszkorlát oszlopainak a helyén kivágták a kőburkolatot flex-el. Nem lett ronda. Aztán kifugázták.
Feleségem elvetette a fa teraszt. Az új terv zártszelvény. 350 széles 330 mély a terasz. A karos napellenző helyére menne egy ilyen ami a hevenyészett rajzon van 60x120 zartszelvenyből. (Az van itthon sok) a teteje valami Lindab vagy kor ölt lemez vagy valami ilyesmi lenne antracit Színben.
ott állt meg a dolog hogy nem tudom hogy lehetne ezt letalpalni.
ha a greslapra teszem 4 csacarral az nem repeszti el?
ha felszedem a greslapot és a betonra teszem nem lesz sikban. Csepe ragasztoval hozzam síkba a greslappal?
Koszorú kell fölülre, meg vb. oszlopok a falba. A vb. oszlopokat sarokmereven be kell fogni a meglevő födémbe, annak pedig ezt bírnia kell. Továbbá a födémnek bírnia kell az új rétegrendből és hasznos teherből adódó további többlet igénybevételt is.
Van egy 7*10 méteres alapterületű házam (külső méret), rajta egy nyeregtető. A tetőt szeretnénk beépíteni, azonban az alacsony. Ezért arra gondoltunk, hogy lebontatjuk a tetőt, majd egy újat építtetünk helyette, ami egy kicsit magasabban van (kb 1 métert kellene emelni rajta, gondolom, körbe kell rakni téglával plusz koszorú talán a fölé is?.
Mielőtt egyáltalán konkrétabban gondolkoznánk rajta, szeretném tudni, hogy körülbelül mennyibe kerülhet egy ilyen dolog. Lehetséges ennyi alapján egy közelítő tipped adni az árra?
- régi nyeregtető bontása (pala+bitumenes zsindely). A pala valószínűleg veszélyes hulladék, tisztában vagyok vele, hogy szép összeg lesz a megfelelő kezelése
- kb 1 méter emelés
- új tető felépítése odáig, hogy legyen cserép+hőszigetés+gipszkarton (nyilván ami még közte szükséges) ( (válaszfalak nem kellenek, ez természetesen csak(???) egy tetőépítés)
Köszönöm az inspiráló hozzászólást! Félreértés ne essék! Nem a bádogos munkára mondtam, hogy egyszerű, mert nyilván nem az. Egy sima féltetőt kell lemezzel fedni. Ehhez az összes lemez anyagot méretre, előre lehajtva leszállítják.
Nem templomtornyot kell bádogozni, azt csinálják az igazi szakemberek!
Nem véletlenül tettem a kitanulom a mesterséget idéző jelek közé. Nyilván nem lesz bádogos szakmám jövő hétvégén, nem célom és nem is lehetne megtanulni, de azt a néhány munkafolyamatot, szerszámokkal normális minőségben meg tudom csinálni. Elvárásaim pedig vannak, magammal szemben is!
Igen, valószínű, hogy 2x, 3x annyi időbe telik mint annak, aki naponta ezzel foglalkozik, de szeretek ilyen munkákkal foglalkozni és nem sajnálom rá az időmet.
Ha nem tudnék egy szöget megkülönböztetni egy csavartól (ezt most nem szó szerint kell érteni), eszembe sem jutna, hogy nekiálljak.
Az lenne e kérdésem, hogy a képen látható konténer mekkora méretű? 3 vagy 4 m3-es? Mérésre 3 m3 fér bele, de én 4-est kértem, nem tudom, hogy tévedtek, át akarnak verni, vagy az ilyet egyszerűen mindenki 4 m3-esenek veszi...
A jó mestremberek drágák, a olcsók nem jók, ez van.
Vagy 35 évvel ezelőtt mindenem mesterember jó volt, mert volt szakképzés - ha azt elvégezte és nekifogott dolgozni és 4-5 év alatt belegyugódott abba, hogy ő ezt egész életébe ezt fogja csinálni.
Volt egy tartása, tudta, hogyha szar munkát végez, a kollegák megszólják.
Hogy mindenki piált, az megszokott volt, de dolgozott is.
Nade most ez másképp van. Sokan szakmát váltottak, látják, hogy meg lehet élni munka nélkül is, egyfolytába másfelé kacsingatna, hátha ott jobb.
Fiataloknak csípi a kezét a lapát... de van azért olyan, akinek viszonylag hamar benő a feje lágya és megprobál megélni munkából.
Aztán vannak olyan laikusok akik egy csavart se tudnak behajtani, de azon rúgoznak , hogy milyen sokat keres egy mester
Aztán van olyan, hogy a kőműves kijon a segeddel, 4 órás munkára két 60 ezer Ft-ot, aztán én adtam neki lapátot, vizmerteket, létrát stb., lapatoltam a betont nekik, neki csak meroszalagja és simitoja volt:(
"Egyszerű munkának látom,...…. neki állok és megcsinálom.
Azt gondolom, hogy ha valakinek van egy átlagos vagy jobb technikai készsége (+ szerszámok), az meg tudja csinálni.
Most hétvégén "kitanulom a mesterséget" jövő hétvégén bádogos leszek és felrakom. :)"
Végül is megcsinálhatja, a minőség meg olyan lesz amilyen !!
Speciel én is készítek magamnak sok sok munkát általában másod vagy harmadosztályút.
Viszont lényegesen olcsóbban a jövedelmem időegységre eső részét 10 x olcsóbban.
Keresek 1 nap X összeget- ezért végzek valami munkát jól általában, de nem szépem. Ha mesterre bíznám amig ő egy napig dolgozik azért nekem 10 -et kellene értékre, de azért megcsinálom 3 nap alatt.
Aztán vannak olyan laikusok akik egy csavart se tudnak behajtani, de azon rúgoznak , hogy milyen sokat keres egy mester !
A korcolt lemezfedésnél, hogy ne nyaljon vissza a víz az eresznél, ki kell alakítani egy csepegtetőt (ami bevezeti a csatornába a vizet) és a salnik végét rá kell hajlítani erre a csepegtetőre.
Két fajta kocolt lemez létezik, a klikkes (az előre elkészitett salnikkal), a másik a lágy lemezből a helyszínen elkészitett salnikkal (60cm széles lemeztekercsből).
A klikkes az eresznél annyira csúnya, hogy vállalhahatlan, ez csak magass épületekre szokták szerelni.
A lágy lemezből (festett acél lemez, alu lemez, horganylemez, rézlemez), szépen vissza lehet dolgozni az állókorcot az eresznél és szépen vissza lehet fordítani a salnik végét csepegetőre is.
De ez szakmunka. Ezen a részleten látszik, hogy az állókorcot az eresznél le kell vágni és a salni végét rá kell fordítani a specilálisan kiképzett csepegtetőre.
A klikkes korcolt lemeznél, a levágott állókorcot nem lehet kidolgozni szépen, mert a lemez túl kemény, van sapka, amit rá lehet csavarozni, de az is csúnya.
A bádogosmunka azért drága, mert nagy a szakemberhiány.
Laikus vagyok , de a fiamék is vettek egy házat , ahol úgyszintén fal kivétel és átjáró kivágása volt tervezve . Az ilyen müveletek elött egy sztatikus írott pozitív véleménye szükséges Utánna lehet elkezdeni a munkát .
A kömüves vállalja a felelösséget , ha valami megmozdul és balesetet , vagy anyagi kárt okoz ?
családi ház felújításához szeretnék tanácsot kérni.
Belső főfalba (kis méretű tégla, fagerendás födém, stukatúr mennyezet, padlás nincs beépítve) szeretnék egy 2,5 m nyílást nyitni. A kőműves I gerendát javasolt, mekkora lenne a megfelelő méretű?
Aljzat rétegrend estében a következőre gondoltunk: 15 cm kavics, 8 cm beton, vízszigetelés, 12 cm grafitos EPS vagy XPS, fólia, 6 cm beton padlófűtéssel. Rendben van ez így?
Mennyezet esetében, gipszkarton, párazáró fólia, 10 cm gyapot, stukatúr, gyapot a gerendák között, gyapot a gerendákon. Megfelelő?
nemreg vettem egy kisebb telket. dimbes dombos fuvel benbenott. a szomszedok mondtak h a fuves domb alatt valojaban vegyesen sitt es fold van. szetterithetem ezt a telkemen belul ugy h. nem sertek torvenyt? ha nagydarabos volna tegla, betontomb stb. azt kinyujtenem elszallittatnam de az apro foldessittet szetterithetem a telken a felszinen? ra jonne termofold. en most jogi, torvenyessegi szempontbol kerdezem, belekothet ebbe hatosag, vagy szomszed?
Pontosan ezért kérdeztem , hogy mi a vélemény . Mert a kerámia 33cm-es plusz a 10cm az együtt 43cm . Olyan magasan már nincs gond sem a hóval sem az esövel .
Szerintem az eső kb 30cm-re csapódik, én eddig lábazatot csinálnék és e fölött indítanám a fali hőszigetelést. EBben az esetben a föld alá nem vinném le a lábazati szigetelést.
viszont van egy kérdésem , ha már lábazatról van szó . Fiamék vettek házat , ahol a padló szintje a talajszinttöl 1m-rel magasabban van . Itt , hogyan legyen ? Én úgy tervezem , hogy a talaj szintjétöl 10cm-re kezdem a höszigetelést sima 16cm-es grafitossal . Körbe a ház körül betonjárda van . Minek kombinálni ? A talaj olyan magasságban lévö padlószintre nincs höhídhatással . Viszont szeretnék az enyémhez hasonlóan sima felületü kerámiát az aljára felragasztani a rágcsálók végett . Így nem jutnak fel a falon a padlástérbe .
Hello! Mondjuk mi ráültettük az XPS-re és úgy sem volt gond, rendben voltak a sarkok (is) :) De ha az nincs, akkor tényleg kell valamit. Mondjuk egy ideiglenesen felszögelt léc.
Lehet , hogy egyesek szerint ez eretnekség , mert höhídat képez . Kérdésem , hogy mekkorát ? :-))
Mint laikusnak az volt a legegyszerübb megoldás . A házat körbeszereltem indítósínnel , amivel a vízszint " 0 " adva lett . Így nem volt gond , hogy a sarkakon eltalálom-e a kötést . Aki meg profi és az a hasraütve 0,2kWh évente részére zavaró , az csinálja sín nélkül !
Egyszerű munkának látom, mert méretre vágva, hajlítva lehet az anyagot megrendelni. Ettől kezdve szinte csak összeillesztés, csavarozás, minimális szabás és hajtogatás az egész. Technológia, rétegrend ott van az interneten.
Most ott tartok, hogy nekiállok és megcsinálom.
Azt gondolom, hogy ha valakinek van egy átlagos vagy jobb technikai készsége (+ szerszámok), az meg tudja csinálni.
Most hétvégén "kitanulom a mesterséget" jövő hétvégén bádogos leszek és felrakom. :)
Egyébként van abban igazság, amit mondasz. Gépek, szerszámok, vállalkozás fenntartása pénzbe kerül, ezt sokan nem akarják megfizetni.
Persze ebben benne van az is, hogy nem ezekhez az árakhoz szoktunk, és a többséget sem ezen az árszinten fizetik meg. :(
Én 56 zsák ragasztót vettem , de speciel olyat , amivel lehetett EPS-t EPS-re is biztonságosan ragasztani , mert ugye annak idején még a 20cm-es EPS két 10cm-es-böl állt össze . :-) Lényeg a tiszta és egyenes felület . Indítósín vízszintes felfúrása . Ragasztó bekever , majd pihentet 20percet . Munka indul . Nézz bele az EPS hosszú oldalába , hogy nincs-e hasa . Ha van egy pici , akkor a hasa legyen a faltól . A táblára fogas simítóval felviszed a réteget , majd felhelyezed a falra . Egyenesléc legalább 2 méteres legyen , akár vízmérték is . Mindíg több irányban is ellenörizd a felületet. A sarkakon kötéssel old meg a találkozásokat . Ha nem bízol a ragasztóban , akkor dübelt is használj ! A hálót mindíg ragasztóágyba simítsd bele 10cm-es átfedéssel . Nyílászáróknál ne sajnáld az egész táblát . Mindíg a sarkakat a táblából kivágva old meg , mert ha ott lesznek a táblák illesztve , akkor idövel megrepedezhet . A színezést vagy hüvösebbidöben csinálod egyedül , vagy ketten , akkor az egyik felviszi a felületre az anyagot , a másik meg dörzsöli ( ha dörzsölt 1,5mm-es anyagot akarsz ) . Dulux pigmentet használj ,nagyon idöt álló és nem fakul ki .
Ha akarsz keresni 310000Huf-ot 2 nap alatt , akkor megcsinálod egyedül . :-)
Én 15 éve rákérdeztem több höszigetelöcégnél , hogy 124nm kétszer ragasztva 10cm-es EPS-el mennyi lenne ? Az anyagyköltség volt akkor 100 000 Szkk , amiben már a födém kögyapotszigetelés anyaga is benne volt . 60 000 Szkk-ért ragasztották volna . Megköszöntem , majd 4 szombat - vasárnapon tök egyedül felragasztottam . Ma is a helyén van . Tehát 8 nap alatt kerestem 60 000 Szkk-t . Annak idején kerestem 18 000 Szkk-t havonta annak idején .
Jol mondod, te egyszeru munkanak latod! (amugy nem allitom, hogy nem az, de ha az, akkor miert nem te csinalod?)
Amugy azt a napi (ha tenyleg csak 2 ember es tenyleg csak 2 nap) 75-ot ugy szamold, hogy nekik oda ki kell menni (ha az anyagot is ok viszik, akkor nem is szemelykocsival), szerszamokat kell hasznalni (es a profi szerszamokat egy kicsit aranyar folott adjak), abbol neki adozni kell (joesetben) valamint az o munkajuk nem garantalt heti ot nap egesz evben valamint szabadsagukat se fizeti senki,...
Nem azt mondom, hogy sajnalni kell a szakembereket, de azert ne felejtsuk el az egesz kepet nezni!
Es igen, sajnos ennyire el vannak szalva az arak az epitoiparban... 😒
Tedd a 2-esre és a garázst fordítsd el 90 fokkal. A szorgalmi útról, így nem a garázsra kell ráfordulnod, hanem a telekre be tudsz kanyarodni egy szélesebb kapun keresztül. Garázs előtt térkövezel a házig. Így két autóval egyenesen tudsz behajtani a garázsba.
A telek nem lesz széttagolva, átlátható, térköves területen el tudsz menni a házig. Ha pakolni kell, a ház mellett (telken belül) meg tudsz állni, utána pedig egyenesen beteszed a kocsit a garázsba.
Kicsit talán pörgősebb ez a topik, felteszem a kérdést id (is):
8,5 x 4 m autóbeállóra építettem féltetőt. Korcolt bádogfedést terveztem rá, megkaptam az első ajánlatot:
- 8,5 m csatorna, egy lefolyóval, lemez fedés, mindez színezett alu lemezzel, anyagköltség 400.000 Ft, munkadíj 310.000 Ft.
Vettem egy mély levegőt és feltettem a kérdést magamnak. Ez ennyibe kerül???
Nyilván az anyag árra nem tudok mit mondani annyi-amennyi. Még egy ajánlat megmutatja, hogy mibe kerül. De! Egyszerű munkának látom a fedést (egy "sima" téglalapra kell a lemezeket feltenni). Két embernek talán kétnapos munka.
Akkor a konkrét kérdésem: Egy szakember munkadíja naponta 75.000 Ft?
Húsz munkanappal ez havi 1,5 millió. Több, mint 4.000 Euro!
Garázs elhelyezéssel, tervezéssel kapcsolatban kérném a tanácsaitokat, tapasztalataitokat.
Van egy hamarosan befejezett épülő családi ház (4es társas ház utolsó tagja 650nm zöld telekkel). A telek körbe van kerítve (szolgalmi út mentén is van kerítés) , végében egy 8 állásos parkoló lesz kialakítva.
Gyorsan összedobtam egy paint ábrát a telek kiosztásról. Ház bejárat a szolgalmi út felől, hátul burkolt terasz és zöld terület, valamint a ház mellett végig zöld terület.
Ti hova és hogyan helyeznétek el a garázst? Mire érdemes ilyenkor figyelni? Felvázoltam 3 elképzelést, de mindegyiknek van előnye és hátránya.
A garázs egy 7x7es dupla beállós garázs lenne. Közvetlenül nem lehet a házra tenni, mert a tető szerkezet nem úgy lett kialakítva, hogy bontás nélkül össze lehessen építeni. Ezért csak a különálló garázs megoldható.
- 1 - Én ide tenném a garázst, így kicsit lekerítve a ház mögötti teraszos és kis zöld területes részt majd így megmarad a telek többi része füvesítésre esetleg későbbi medence építésre..kerti sütögetős részleg kialakításra. Ha 1es helyen van a garázs akkor közel van a ház ergo a vásárlás után nem kell végig sétálni 30m-t hogy bevidd a nagy szatyrokat a házba, és a "spejz" rész is közel lenne. Párom ezt azért nem tartja jó ötletnek mert majd a gyerek tuti a garázs túloldalán fog játszani ahol nem lát rá a házból. Észak és Dél irányba szinte teljesen átlátható a ház (terasz fele óriás nyílászárós)
- 2 - Itt el van szeparálva a garázs a háztól, előtte lehetne térkövezni egy kis részen viszont a garázsra ráfordulás a szolgalmi útról ami 1 sávos elég nehézkes lenne.. széles kaput kéne neki csinálni és nem lenne megfelelő ív a ráfordulásra. Bevásárlás után meg kéne állni a ház mellett kipakolni a cuccokat bevinni a "főbejáraton" és utána beállni a garázsba. Előnye, hogy nincs "vak" rész ahol el tud bújni a gyerek.
- 3 - Itt van a legtávolabb a garázs a háztól. Előnye, hogy nem tagolja szét a telket, a ráfordulás és a térkövezés (bejáró megoldható), ellenben egy jó 140nm-t lefoglal a telekből, mert ahol nyílván a szolgalmi útról lenne bejáró az térköves lenne és üres kihasználatlan rész. Vásárlásos bepakolás és spájzból a házba történő felhordás itt is körülményes, nagy a távolság. Előnye, hogy nincs vak rész ahol a gyerek elbújhat az anyja elől :)
Ti mit tennétek a helyünkben? Várom az ötleteket és a tippeket.
Elmész egy konfekciós céghez és egy 100x100x6-os zárt szelvényből, kb. 120mm magassból készitesz négy konzolt, aminek az egyik oldalára felhegesztenek egy 16-os parbólikus betonvasat, a szemközti oldalára meg fúrnak egy 14-es átmenő furatot.
A furatba beszeresz egy M12-es menetes szárat, 200mm hosszút és egy anyával és egy kontrával rögzíted.
Besűllyesztve a konzolokat a szigetelésbe, kifúrod a furatokat a falba a 18-as betonfúróvl, ütvefúrás nélkül, beradasztod a konzolokat és arra felszereled a szelement.
Az ilyen jellegű tetőket nem szeretem, mert statikilag meghatározatlanok.
Vissza kell támasztani az oszlopokat a falhoz a két végén, akkor rendbe lesz.
Abból gondoltam, hogy ez a helyszínen lett kialakítva (a legfelső réteg) hogy ez az egész lakásban egybefüggő és a vezetékeknek a hornyai nem kivágottak hanem körbe öntöttek (egy deszka lett beletéve az öntésnél).
Ez, amit elkezdtél szétszedni, ez maga a panel. A gyárban ezt a háromrétegű izét gyártották (beton-hungarocell-beton), ezt daruzták oda, ebből van a ház. A külső fal is ilyen. Nem tudom a felső betonnak van-e statikai szerepe, de nagyon nem piszkálnám.
Az egész házgyár témának az volt a lényege, hogy a helyszínen nem betonoznak, nem húznak le padlót, meg semmi ilyen. Legózás és glettelés. Beton csak az illesztésekhez került a helyszínen.
Adott egy 10 emeletes 85-ben épült panelház földszinti lakása. Itt teljes lakásfelújításba vagyok, és ezzel kapcsolatba szeretnék tanácsot kérni. Felszedtem a parkettát, az alatta lévő szőnyeget, a szőnyeg alatti aljzatkiegyenlítőt (hogy eltávolítsam a padlóban futó vezetékeket). Az aljzatkiegyenlítő alatt lévő esztrich réteg néhol elkezdett repedezni. Szerintem úsztatott esztrich réteg van a szerelő betonon, de nem vagyok benne biztos (kép mellékelve a padlóról). Nem tudom pontosan, szoktak-e panel lakásban úsztatott esztrich réteget alkalmazni? Szerintetek érdemes meghagyni a repedezett esztrich réteget (Mapei Prosfas-al megerősíteni és a repedéseket epoxival kitölteni, rá pedig aljzatkiegyenlítőt önteni) vagy jobb lenne felszedni és újraönteni az egészet (és akkor nem kell kiegyenlítő)?
Végül a mester ezt a “minden második tégla bevésése” megoldást használta. Mondjuk hogy ez neki miért jó azt nem tudom. Mindegy, apámék mondhatták neki, hogy YTONG leírás így meg úgy.
Elegük van az egészből, további vita úgy is max az elküldéshez vezethetett volna. Sajnos megértem őket. Egyszer azon kell vitatkozni, hogy a friss szerkezeti betonon nem jó betont keverni meg hasonlók…
Ezzel persze mi is hozzájárulunk a jelen állapotokhoz sajnos. Legalább be lett kötve ugye, manapság már az is kincs, hogy nem csak oda lett gányolva az egész.
Új házat építeni nagyon fájdalmas lehet, hogy azt csinálnak a mesterek amit jónak látnak. Még jó, hogy a felújítás már alapvetően egy kompromisszumos tevékenység, így kevésbé fáj ezt látni nap, mint nap.
Szeretnénk a teraszunkat befedni előtető szerűen. Amennyire látom a polikarbonát fedés a legelterjedtebb, viszont ez állítólag esőben kegyetlen zajos. Az első kérdés, hogy mennyire igaz ez, vagy van olyan polikarbonát lemez, még ha drágábban is, ami nem ilyen? Kérdés még, hogy mennyire tartós a polikarbonát, mennyi idő után mattul, karcolódik, stb.
Ha pedig nem polikarbonát akkor az üvegfedést láttam még. Ez mennyivel lehet költségesebb? Egyáltalán valóban jobb?
Egy kis segítséget kérnék, Szolnok mellett vettem egy telket, ahová egy-két apróságot szeretnék építeni. Most első körben betonozás lesz. Tudtok olyan céget, aki Besenyszög mellé kihoz nekem elérhető áron betonvasat, hálót, cementet és zsalukövet? Vagy ha magam viszem, akkor hol van Besenyszöghöz a legközelebbi építőanyagos?
Semennyire se kell túlméretezni egy tetőt. Mást sem. De előre gondolkodni célszerű. A szelek várhatóan nőni fognak, a fa pedig a terhelés hatására kúszik. Jobban mint az acél. Tartós teherre a fa rugalmassági modulusa jóval kisebb volt mint a rövid idejű. Eurocode-ban még nem számoltam fát, de szerintem ott is figyelembe veszik azt, hogy a tartós teher más mint a rövid ideig ható. De ha érdekel, kérdezd meg sr1-t, Ő fával naponta találkozik.
Az ovális beépített mosdóm elrepedt, mivel már nem volt kapható, ezért új mosdót vettem és kivágattam egy új munkalapot. Az előző mosdó pereme elég széles volt, rendesen le volt ragasztva. Most egy Alföldi Saval 2.0 53x44-es mosdó lett és a pereme elég keskeny. Ezt hogy szokták a laphoz rögzíteni? Nyomjam végig a peremet és ültessem simán a helyére? Mert elég jól felfekszik, sok anyag nem maradhat közötte. Vagy állítsam be és utána nyomjam körbe a peremet alulról?
A kíváncsiság hajt ismét egy pincefali repedés "értelmezése" kapcsán, ebben kérném a segítségeteket. Ez is amiatt lehet, mert nem vasalták anno kellőképpen a talajjal határos pincefalat? Így a koszorú viseli az üvegtéglás nyílás feletti gerendáról átadódó terhet (meg az afelett levő fal és még egy szint) és a vasalatlan rész megrepedt? Semmilyen repedés nincs az efelett levő főfalon, tehát ez így oké, "megfogta" a koszorú, ahogy kinéz. Illetve sok éve lettek az üvegtéglák berakva és az extra vakolásra se terjedt tovább a repedés, megállt szerencsére...
Gyakorlatilag minden növény "hasznos". Más kérdés, hogy ha köszvényem lesz, akkor elmegyek az orvoshoz, és felíratok rá gyógyszert, nem fogok az út mellől szedett podagrafűvel pancsolni. Arról nem is beszélve, hogy ha NEM lesz köszvnyem (meg satöbbim), akkor hiába tűrtem meg iksz ideig.
Ez a plusz 3-5 kg súly tényleg annyit számít, még a hóterhelés és a szélnyomás mellett is?
Főleg a szélnyomás/szélszívás a kérdés. Legalábbis a hőszigetelések esetén négyzetméterenként több tonnányi tartóerő mellett is még plusz dübeleket írnak elő miatta.
"Friss, virágzás előtti levelei salátaként, főzelékként fogyaszthatóak. Idősebb leveleinek íze a petrezselyemre hasonlít, így inkább fűszerezésre alkalmas. Köszvény, reuma, isiáz esetén külsőleg alkalmazható, az összezúzott szárát borogatás formájában a már említett panaszok meglétekor. A borogatás alkalmazható rovarcsípésekre is. Anyagcsere serkentő és gyulladáscsökkentő hatása miatt a teáját a böjti kúráknál is alkalmazták.[1]"
Lehetne küldeni az derék sikkasztó luxemburgi volt miniszter elnőnek is. Az junkernek !!
A házunkhoz egy bekötőút vezet, mellette egy kb fél méter széles földsáv, majd pedig egy fakerítés (a szomszédé). Próbálkoztunk talajtakaró növényt ültetni, de a szomszédból átmászó podagrafű átvette az uralmat. A baj az, hogy nagyon utáljuk... Menne tovább a mi ágyásainkba, a föld alatt méteres csápokkal és gyökérnyúlványokkal terjed, és alig-alig reagál bárminemű gyomirtóra. Ezért úgy döntöttünk, megpróbáljuk a lehetetlent, és felszámoljuk. Hetente kétszer kapta a gyomirtókat (többfélét), és most nekiestünk ásóvillával. Talán sikerülni fog megszabadulni tőle, legalábbis addig, míg újra át nem jön.
Legjobban azt szeretnénk, ha semmiféle növény nem nőne ott. Van egy több részből álló, szép nagy kertünk, nem okoz nagy törést, ha az út mellett éppenséggel mondjuk kövek vannak.
Csakhogy: Jó lenne, ha nem tudna a podagra megint átmászni. És a köveket se tudom úgy leszórni, hogy ne guruljanak át a szomszédba (helyenként eléggé roncs a kerítés, alja pedig eleve nemigen van).
Erre a két problémára kellene valami megoldás, HELP!!!!!!
Lehet kapni nagy vödrökben bitument, de a férjem nem engedi, azt mondja, barbárság (mondjuk igaza van). Meg hát jó lenne vízáteresztő, mert arra megy a csapadékvíz.
Iszonyatosan kemény a talaj, nem tudom, hogy lemezszerű elválasztót bele lehet-e nyomni.
Arra gondoltam, hogy 1. Leterítjük agrofóliával, után 2. Ha lehet kapni L-alakú idomokat, amiket leteszünk, hogy elhatárolja a szomszédtól, és 2. az így kialakult vályúva töltjük a köveket.
Szerintetek? Vagy van jobb ötlet? A második képen gyönyörűen látszi, mi a gond...
Laikusként kérem segítségeteket. Nehéz elhinnem hogy eddig közületek senki nem épített volna rá vagy újított volna kerítést... Szóval 95274-es kérdéseimre továbbra is tisztelettel várom javaslataitokat. A kerítésközöket WPC-lécekkel tervezném megvalósítani, kiszedném a dróthálót, de maradna az eredeti alap xps-el és új vakolat vagy homlokzati festék kerülne rá. Van a WPC-vel vkinek bármi tapasztalata (nem szeretném 5 évente átfesteni)?
A talajcsavart nem hinném, hogy jól lehetne erre használni, csak ha dinamikus terhelésre is megfelel. Annyira nem ismerem, hogy ezt tudjam, de a szél rángatása olyan mint amikor ki akarok cibálni egy gyökeret. Ha hosszabb távra szeretnéd a vitorlát akkor kell neki betonalap amiből nem sok látszódik ki (oszlopoknak 25x25 cm-es talp) és arra föl és leszerelhetően acéloszlopok.
Beraktam a fagyoba egy teglat felig vizben allva nem tortent vele semmi. Mire szamithatok egy tel alatt tobbszor lefagy stb. A vizben all tehat korbeveszi, belul is van benne.
Meg az eps mennyire kaja biztos azaz ha novenyek olyan vizbol szivjak a vizet ameben eps all az ok? Bocs a fura kerdesekert de nem nagyon talalok mas mas topikot ahol ismerik ezeket az anyagokat.
Köszönöm. Ez a szélszívás felfele van gondolom. Ennyire eltér a két oldalán a levegő sebessége?
Nyárra kell, pár hónap, ősszel leszerelés (úgyis ezt javasolják), aztán jövőre újra fel, talajcsavar is mehet kicsit máshova. Mekkora talajcsavar kellene hozzá?
A 75 fok a vízszinteshez értendő, a függőlegestől 15 fok a vitorla átlói irányában kifele, úgy látom így (is) szokták telepíteni, lehet is kapni ilyen döntött oszlopot talppal.
A vitorla gondolom beton alappal sem lesz hosszabb életű, vagyis az élettartam nem függ az alaptól. Vagy igen?
A kérdésem a felújítás témakörét érinti. Milyen lehetőségek vannak a csúnya és régi (amúgy hibátlan) kerámia járólap felújítására, annak bontása nélkül úgy, hogy a lehető legkisebb rétegvastagsággal járjon? Ennélfogva padlólap rárakása tapadóhíddal nem jöhet szóba, a PVC meg azért nem, mert kandalló van a helységben. Festés, műgyanta? Köszönöm előre is a segítséget.
" A mérete 6x6m lenne, mivel vízáteresztő anyag, ezért mehet vízszintesen is elvileg. A kérdés, hogy függőleges oszlopokat talajcsavarral rögzítve megvalósítható-e, vagy nagyobb szél kimozdíthatja. Illetve ha ez nem optimális, akkor 75 fokban álló oszlopok esetén működik-e a dolog."
Megvalósítható. Teljesen vízszintesen természetesen nem. 6x6m=36m2 Erre a területre a szélszívás kb 3,6 tonna. Ráadásul a vitorla (zászló) a lobogása miatt a legkellemetlenebb terhek közé tartozik. Függőleges talajcsavarokkal elméletileg megvalósítható, de én nem bíznék benne a vitorla dinamikus viselkedése miatt. Nagy valószínűséggel kilazulna, ráadásul a szelek erősödnek és egyre gyakrabban. Ha rövid időre kell (néhány hónap) akkor a talajcsavar is működhet, de nagy biztonsági tényezővel méretezném. A 75 fokkal kapcsolatban csak az a kérdés, hogy mihez képest 75 fokkal. A szél bármerről fújhat, nemcsak az uralkodó szélirányból.
Ha nem csak rövid időre szól akkor becsületes betonalap acél oszlopokkal a kívánatos. A vitorla sem lesz hosszú életű.
Napvitorlát szeretnék teljesen szabadon álló módon. A mérete 6x6m lenne, mivel vízáteresztő anyag, ezért mehet vízszintesen is elvileg. A kérdés, hogy függőleges oszlopokat talajcsavarral rögzítve megvalósítható-e, vagy nagyobb szél kimozdíthatja. Illetve ha ez nem optimális, akkor 75 fokban álló oszlopok esetén működik-e a dolog.
Köszönöm szépen a választ! Ezt jó tudni, gondoltam, hogy kell lennie valaminek még emögött és nem a 10% anyagspórolás a kulcs. :-)
Ha azzal is jó, akkor okés, csak 8m2 falazásért 28k-ért gondoltam, hogy majd a gyári leírás lesz maximálisan követve. Mondjuk ez lehet nem is kiugró ár annyira.
Az YTONG oldala így fogalmaz:
"Ytong elemek falazásánál elsősorban Ytong vékonyágyazó falazóhabarcs alkalmazandó. Más falazóhabarcsok alkalmazása esetén meg kell bizonyosodni az adott habarcs gyártójánál, hogy azok használata milyen falazóelemekhez ajánlott. A csemperagasztó nem falazóhabarcs, ezért és a vonatkozó tesztek, vizsgálatok hiánya miatt azok alkalmazása Ytong falazatokhoz nem javasolt!"
Végülis nem tiltja, remélhetőleg a polisztirol ragasztó is ilyesmi anyag.
Én felxibilis csemperagasztóval szoktam. A gyári ajánlás nyilván a gyári habarcs. A vékony ágyas ragasztóknál nagyon pontosan kell falazni, kényelmesebb nekik mást használni.
Mondjuk ahogy nézam az YTONG hivatalos álláspontja nem feltétlenül támogatja az YTONG falazáshoz a polisztirol ragasztó zsákos anyagot... 20% árkülönbség van. Miért azt szeretné a kőműves használni? Egyszerűbb a munka vele, mint a normál falazóhabarccsal?
Na meg valami. Idovel elkezdi a fagy megenni a teglat mit jelent? Ha vizben all a tegla es akkor jon a fagy akkor szetfagy? Mert az nem jo ugyanis nem kene minden evben kilapatolni szetszedni mert a foldet tarto tegla szetfagy :) :( zsalu elem gondolom fagyalo de azt meg venni kene, raadasul 30cm magas valami kene.
Koszi. Mindketto maradek.a medence resze lesz foliaval belelve erre gondoltam 2cm-es nikecellt a teglak ala hogy ne szurjak ki a foliat. De lenne megegy kerdes. A teglak tartanak egy racsot ami agrofoliaval van fedve. a racson par lukat vagok ahol az belenyulik a vizbe. Agrofolian meg a fold. Ezt a racsot meg nem talaltam ki mibol mibol legyen. 1.2m szeles az agyas, talaltam pontheggesztet halot 1.4mm drotbol 20x20mm racs de csak 1m szeles és 800ft/m2. Keresztbe kene 1.2m-es darabokat osszedrotozni eleg eleg macera 10m hosszon. Van mas mas otletetek esetleg muanyagbol valami?
Egy magaságyás, azért nem ugyanaz, mint egy ház :) Nem fognak szétesni, max idővel a fagy elkezdi megenni a téglát, de nem kell túlgondolni.
Amennyiben van lehetőséged, akkor a Nikecell (EPS) helyett XPS-t vagy expert lemezt tegyél és tégla inkább kisméretű tömör tégla legyen, mint valami vázkerámia.
Koszi a valaszokat. Ezek ontozesmentes magasagyasba lennenk alul vizben alnanak az eps a tegla tegla alatt. Azt tudom hogy telitodnek de szet is esnek?
Idövel mindkettö telítödik vízzel . Próbáld ki ! Tegyél egy darab nikecelt kannába vízbe és nehezéknek meg egy téglát rá . Elötte mérd meg a súlyukat , majd egy hét múlva megint !
Igen, azt értem, hogy gyorsabban haladhat vele a mester. De olcsóbb a nem nútos és nálunk hasra mondott egy X öszeget. Az már olcsóbb nem lesz, akkor sem, hogyha ő gyorsabban haladna a nútossal...
Köszi, a mester az árat már nagyjából megmondta, az, hogy a nútossal gyorsabban haladna az nekünk árban nem jelentene semmit. Ilyenkor lehet jobb a nem nútos nem? Valami "nyírásra jobb a nem nútos" okosságot olvastam az YTONG leírásba. Lehet abból csinálntatnánk akkor már.
A 10-es nekem is túl kicsinek tűnik, főleg a mosogató ~50mm átmérős lefolyójának a bevésése azért elvékonyítaná. Kicsit vízszintesen is kéne vinni azt hiszem.
Köszönöm a tippet Neked is :-) Rendben, akkor ha úgy van, akkor így is csinálhatja a mester persze. A lényeg, hogy ne legyen kispórolva a minden második sor megerősítése eszerint.
Illetve a falcsatlakozásoknál 25cm túllógással kell az erősítő háló, ha jól olvasom az YTONG gyári "kisokos"-t. De csak jó lesz, manapság sokan csinálnak YTONG válaszfalakat, igen népszerű, szóval ahogy írjátok szerencsére nem mi volnánk az úttörők ezzel :-)
Köszönöm az extra tippet. Mester fogja csinálni, csak jobb résen lenni, hogy mit figyeljünk, nehogy kispórolódjon egy munkafázis, ilyesmi. De akkor akkor sem fogok meglepődni, hogyha hilti szalagot használ nem drótot.
A bevésés lehet gond lehet a 6cm válaszfallapnál, mert ott nincs mibe vésni kb... de oda való tiplivel azért csak ki lehet alakítani pontot ahova a huzalozást/szalagozást ki lehet kötni.
Az aljzat tuti megfelel szerencsére. 3db E gerendán fog ez a falszakasz pihenni, pincefödém van alatta. Eddig is volt fal, csak másképp ezen részen, nem volt gond.
Konyhaszekrényt is elbírja simán megfelelő tiplivel egy 10-es YTONG nem? Annyit olvastam még, hogyha 50mm-es csatornacsövet kellene bevésni bele, akkor lehet a 12,5cm volna jobb... Annyi extrát megérhet tán?
Én úgy csináltam igaz ott csak ablak helyet szűkítettem kisebbre ytongal vettem menetes szárakat pl 8 ast ,befurtam a falba amelyikbe kötöttem 6 -os fúróval így a 8-as menetes szárakat ha beütöd kalapáccsal a menetek miatt azt már nem szeded ki.Ezt minden második sornál + alulról is .
Régi módszer minden második téglát bevésni a falba a menetesszár megoldás gyorsabb és erősebb .
Én erős HILTI szalagot használok nem drótot, minden sorban és rendesen betiplizem a két végét a kapcsolódó falakba. De be is vésheted minden második sort, csorbázatosan.
Ha az aljzat nem biztos teherhordó és a hossz kiadja akkor én elvetemült módon egy áthidalót rakok az első sor helyére amit bevések a kapcsolódó falakba és rendesen habarcsra ültetem, de a Tied hosszú lesz ehhez.
Ez a "huzalozás" volna akkor az, amit nagyon számon kell kérni a mesteren, hogy akár a 6cm válaszfallappal ahogy találkozik az YTONG, ott a válaszfallapba bekötni ezt a huzalt? Minden második YTONG sorba menjen a huzal ahogy látom a gyári leírást.
A tetőablak súlya (több vagy kevesebb) csak annak az egy-két esetleg három szarufának a terhelését módosítja amelyiken van, meg a szomszédos szarufáét. Régebben 75 kg/m2 volt a bramacos tető négyzetméter súlya biztonsági tényezővel. Ez kb. 25%-al volt több mint a többi. Az utóbbi jó 10 évben nem volt dolgom cserépfedéssel, úgy látszik vékonyítottak a Bramacon, hogy versenyképes legyen. A salak feltöltés térfogatsúlyát erősen befolyásolja, hogy mennyi víz került bele.
Az ácsok nekem kiszámolták mert kérdeztem kiváncsiságból ,hiába lettek új gerendák stb .A betoncserép amit vettem téglavörös sima hullám cserép majd 2x akkora egy darab mint ami fent volt kerámia cserép ,így m2 -re még minimálisan könnyebbre vagy ugyan annyira jött ki ,abból kivonnánk a 5 db tetőablakot ami megint csak könnyebb mintha cserép lenne a helyén ,ott megint csak súlyt spórolnánk.
Nekem is könnyebre jött ki a beton cserép ,mint a régi kerámia ami rajta volt .Mert a beton cserép Bramac 2x akkora mint a régi kerámia és nm-re fele annyi kellett mint kerámiából .
300 kg salak az semmi, köbmétere azt hiszem 700-800 kg/m3- al kell számolni nekem volt fent 25 cm vastagon 14 tonna ,az ki mertük,gerendák közé 13 cm xps arra fólia,vasháló és 6 cm aljzat beton, aminek a súlya 2150 kg/m3 az 10 320 kg + vasháló így felkerült 11-12 tonna max + fent a falakat igaz gipszkarton ,de mindent a lenti főfalakra raktunk ,a kádat úgy raktuk hogy alatta pont 3 db E gerenda van ( 60 cm -ként vannak a gerenda kiosztások 170 cm hosszú a kád).
A víz tároló 120 literes is főfal felett van .Lehet nem oszt nem szoroz az a kádban lévő 80-100 kg -nak megfelelő víz vagy a tároló 120 kg-ja ,de én nagyon parás vagyok súlyok terén ,kezdetén már minden direkt úgy lett megtervezve ,hogy inkább kevesebb súly mennyen vissza vagy ugyan annyi mint volt ,ez értendő a végleges állapotra bútorok stb.
Remélem jól emlékszem a kg/m3 súlyokra ,de biztos jön valaki aki pontosan tudja hány kiló egy m3 kohósalak vagy beton.
A régi kerámia cserepek azért 30-40 év alatt beszívták a vizet ,ez is növelheti a súlyukat ,de lehet hülyeséget írtam ,valahol olvastam .
Így ok a dolog , akkor valóban csak az a kérdés , hogy a lecek leosztását kell-e átrendezni a gyártói utasítás szerint ? Mivel én csak " kontár " vagyok ebben a szakmában ( saját tetö befedése ) , biztosan át raknám a gyártói ajánlás szerint . Azt írtad új lecek , akkor egy kis odafigyeléssel károsodás nélkül letudod szedni és újra felrakni .
Bramac Merito cserép 33x40 cm, szükséglet m2-re kb 10db, 1 cserép=3,9kg, tehát 39kg/m2
Amiket én néztem, ott egyáltalán nem nehezebb a betoncserép. Max a sajtolt xxl-es méretű kerámiacseréphez képest, ott mondjuk 35-38kg/m2 a terhelés, de még az is 10%-on belüli... nálam pl 60m2 szó lévén kb 2,4 tonna lesz maga a cserép, a legkönnyebb kerámiából meg lenne 2100kg... A 300kg salak, amit építéskor a barmok felhordtak szigetelés gyanánt, mi pedig tavaly lehordtuk, kőzetgyapotra cserélvén az pont helyettesíti majd ez a kis súlyt, én így látom matematikailag.
Ismertek olyan szakembert, aki szarufák feletti hőszigeteléssel, ezzel kapcsolatos ácsmunkával foglalkozik? (olyat, aki már tényleg csinált is ilyet).
Láttam, hogy több gyártónak (Rockwool, CREATHERM, Bauder, AUSTROTHERM ) van erre megoldása, de konkrét itthoni kivitelezéssel még nem nagyon találkoztam.
Nem, hanem régi kb 20x40 egykapcsos elmállott kerémia cserepeket. A lécek már cserélve lettek, de rettentően elvetemedtek a cserepek, és ugyanolyan szarul áll, mint törött tetőlécekkel.
Pillérzsaluból épült oszlopok közé szeretnék 10-es ytongból falat húzni. Az egyik 165 cm magas és 220 cm hosszú, ezzel nem hiszem hogy gond lenne. A másik viszont 270 cm hosszú, egyik végén 165 cm a másik végén 235 cm magas. Kérdés, hogy ez megáll így ha kiékelem a födémnél, vagy fele hosszban építsek 30-as ytongból pillért?
Hódfarkút akarsz betoncserépre cserélni ? Ha igen , akkor nem annyira a lecek távolsága , hanem a falak teherbírása és a lecek cseréje vastagabbra lesz a döntés célja .
Tetőcserepet cserélnénk, a Bramac jó árban van, egy kérdés lenne, hogy meg van adva a tetőlác távolság: Tetőléctávolság: 31,5 cm - 34,0 cm
Mi van, ha a mostani tetőléc csak 30 cm-re van, vagy nem pontosan mind ebben a tartományban, hanem valamelyik 30 vagy 35 cm-re? Mennyire probléma? Mostani cserepeknél nem számított a távolsága a lécnek, max az átfedés 1-2 cm-rel más volt minden sorban.
"Az építőipari kivitelezési tevékenység építési szakmunkáit vagy annak egyes munkafázisait saját részre vagy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (Ket.) szóló törvény szerinti hozzátartozó részére a vállalkozó kivitelezői tevékenység végzésére nem jogosult személy is végezheti, szakirányú szakképesítés nélkül, a szakmai szabályok betartása mellett a) építési engedélyhez vagy az egyszerű bejelentéshez nem kötött esetben, b) építési engedélyhez vagy az egyszerű bejelentéshez kötött esetben a vállalkozó kivitelező jóváhagyásával, felügyeletével [191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 12. § (6) bek.]."
Tehát egy egész házat, ami legalább egyszerű bejelentéshez kötött, azt csak úgy építheted fel Te, ha van vállalkozó, aki felügyel Téged (legalább papíron).
Viszont én úgy értelmezem az a) pontot, hogy ha már állnak a falak, és a tető (ami a bejelentési tervben benne van), akkor a nem bejelentési terv köteles gépészeti szerelés/burkolás/... "építési szakmunkáit vagy annak egyes munkafázisait" csinálhatod Te, "szakirányú szakképesítés nélkül, a szakmai szabályok betartása mellett".
Az utcában amíg jön a vízvezeték rengeteg elhagyatott ház, nem használt, vakdugózott csonk, tűzcsap stb van amibe sokkal több a pangó víz mint a kerticsapodba és mégse pusztul meg az utca.
Én a helyedben nyugodtan ledugóznám valahogy, sőt ha leengedgeted belőle a vizet akkor inkább légdugó lesz benne nem is sok víz, igaz gyorsabban rohad de szerintem így is túlél téged. :-)
Apropó, épületen belül az ilyen horganyzott cső mennyi élettartamra számíthat szabvány szerint?
A mi utcánkban 40 éves horganyzott cső van lerakva. Az első 10 év után évente 2 csőtörés... de a mai napig nem lett kicserélve. :-(
Az új ház nem régi acélcsővel készült, azért az kicsit más. A vizet eleve kicsit túlklórozzák, pont azért, hogy a vezetékbe kerülő szennyeződés ne okozzon gondot. Nincs egyértelmű igen-nem válasz, mint ahogy arra sincs mennyit fog bírni a cső. Van a jó megoldás amit macerás, meg az egyszerű ami rizikós, de nem tudni mennyire.
Ha ledugózom térkő szinten és havonta egyszer leengedem a vízet a kerti vízkörről a fagycsapon azzal orvosolható a bakteriális problémakör? Kicsit faramuci a helyzet mert a ház 3 éve épült újjá és vittem ágat melléképületbe is ami még nem épült ki, csak megelőzendő a burkolatbontásokat kiépítettem. Abban meg ott pang a víz évek óta. Egyenlőre mindannyian jól vagyunk. Ez a legionarius bakterialis pangó vízes cucc meg belélegzés utján terjed. De én sem szeretném a véletlenre bízni a dolgot, fontos az egészség. De én pl csapvízet iszok és évek óta semmilyen hasmenés jellegű probléma nem jelentkezett. Mindenestre köszi az infókat.
Lenne egy kérdésem, az alábbi videóban szereplő helytakarékos kaput hol lehet szerezni? 5 méter széles autóbejárót csak kétszárnyú nyíló kapuval tudnám megoldani, de nincsen hely a 2,5 méteres szárnyaknak nyitva, e vidón szereplő kapu tökéletes lenne, de sehol nem találok ilyet
1) Közel 80 éves (bevakolt, 1941. aug. 23-ai újságdarab alapján) sátortetős családi házunk nyeregtetőre való cseréjét és tetőtér beépítését tervezzük a közeljövőben. Ennek kapcsán olvastam olyat, hogy ha hosszú távra tervez az ember, mindenképp eltávolítandó a régi borított gerendás fafödém (korhadás, gombák, farontó bogarak). Másutt leírva és rokonsági kör gyakorlata alapján azt találtam, hogy a meglévő gerendázatot zsaluként felhasználva lehet kialakítani az új vb. födémet (statikussal egyeztetve előzetes állapotfelmérés után és fóliát használva). Nyilván számunkra is az utóbbi eset lenne a kedvezőbb...
2) Az utca fronti kerítésünk sem sokkal fiatalabb a háznál :). Ezt is terveznénk modernizálni. Van rajta egy nagykapu (275 cm) és egy kombinált kiskapu/nagykapu bejárat (225 cm). Szeretném kérdezni, hogy a kombinált bejárat szélességét szabadon megnövelhetem-e, vagy mi lenne ennek a jogszabályi háttere? Esetleg szomszédi beleegyezés? Nem szeretném telibe falazni, sem 180 cm-nél magasabbra egyébként.
Nekem mikor befele tekeréskor törik le a csavar feje, akkor harapófogóval vagy patentfogóval ki szoktam tudni tekerni, de gondolom ha ilyen egyszerű lenne nem kérdeznéd.
Az lesz a legkisebb gondja, amikor a pangó vízben elszaporodnak a baktériumok, és a nyomásingadozás hatására elkezd ez a fertőző víz hozzákeveredni a frisshez. Sokáig elég a vízben lévő plusz szabad klór, de van amikor nem. Dolgoztam egyszer egy félig kiürített ipartelepen lévő gyárban, minden este minden mosdóban 1-1 csapot kinyitottak félig, hogy öblítsék a rendszert. Pörgött a vízóra, de még mindig jobb mint amikor a dolgozók fosással töltik a munkaidejüket.
Ha csak az a probléma, hogy a hegesztésnél gyorsabban rozsdásodik, akkor nyugodtan hegeszt le. Aztán azt a darabot, fórró bitumenbe, bonbitba stb. mártod és nejlonba csomagold. A rozsda itt soha sem fogja megtámadni. De mi van a többi csőszakasszal ? Ott is rozsdásodik. A Horganyzott acélcső is idővel elkorrodál. Félcolos 15 év 3/4 és colos 25 év ennyit ad az irodalom. De nekem volt 38 éves csövem mire kicseréltem.
Előbb utóbb csereéni ill. neked megszüntetni kell, mert egy téli lukadás egyenlő a katasztrófával.
Csak a felállás acél. Tény, hogy az lenne a legoptimálisabb ha lemennék a T elágazásik és ott dugóznék. Csak próbálok minél kevésbé bontós irányba menni. Ha ásnom kell akkor eléggé föl kell szednem a térkövet. Amúgy ez alatt nincs ckt beton.
Ha menetet vágok a térkő alatt nem sokkal és ledugózom horganyzottal, akkor megoldódna a rozsdásodási kérdés. Ha így járok el, akkor viszont pangó víz lesz a rendszerben azon a 3 méteres szakaszon. Az meg baktériumok szempontjából nem tudom mennyire aggasztó, hogy esetleg bejut a hálózati rendszerbe.
Lényeg a lényeg minél kevesebb erőfeszítéssel szeretném ezt a csapot megszűntetni, mert útban van. Úgy hogy tartós legyen és ne legyen semmilyen egészségügyi vagy egyéb problémás kihatása, pl szivárgás.
Ha leég a horgany a hegesztésnél és folyamatosan körülveszi a talajnedvesség akkor az a sok év az körülbelül kettő. Ha kívülről vastagon, alaposan lefested akkor több lesz, de mindenképp időzített bomba. Ha 10 év múlva váratlanul csőtörésed lesz, fel kell szedni a térkövet, vagy talán addigra le is betonoztad, azt kell feltörni, esetleg megsüllyed a ház mire észreveszed az nagyon fog fájni. A földben végig vascső megy? Ha csak a felállás acél, de a vízszintes cső a földben kpe, akkor áss le az elágazásig és ott dugózd le.
Ősszel az egész rendszer víztelenítve van az aknában lévő csapon kersztül. A rozsdásodástól én is tartok, de mennyi idő alatt rozsdál át egy lehegesztett vízcső, úgy gondolnál sok sok év.
Lehet építeni 6 cm vtg. Ytongból kellő merevségű falat. Két rétegből, közte hézag. Minden 3. sor átkötve, hogy együtt dolgozzon a két fal. Szilárdsága majdnem eléri a tömör falét, de sokkal könnyebb. És több munka megépíteni, de ez egy ekkora falnál nem jelentős.
A garázsból szoba lesz, ami a tőle balra lévő helyiségből nyílik. A szomszéd kőműves szerint illene egy 40 - es falat felhúzni a garázskapu helyére, de ahhoz törjem fel a betont és öntsek neki egy rendes alapot amire majd ráfalaz. Én valami egyszerűbb, könnyebb súlyú falra gondoltam, elsősorban 30 centis szendvics panelt szerettem volna,( mert akkor még volt lehetőségem szerezni) de ez idő közben meghíúsult...
Az hogy ennyi idős a statikus tervező meglep. Ezt - amit ő oda betervezett nem lehet megépíteni normálisan. Erre célozgattam már korábban homályosan.Ha a csapokat előre a homloklemezhez hegesztik akkor nem lehet a helyére tenni. Ha a gerendákat előre összehegesztik akkor nem tudja behegeszteni a csapokat. Ha behegeszti a csapokat a homloklemezbe akkor nem tudja körbehegeszteni a gerendákat. Papíron megvan a szükséges teherbírás, a valóságban a fene tudja. Ha csak a gerendák alsó öve van odahegesztve a homloklemezhez, akkor a mozgás hajlítgatni fogja a varratokat és el fognak fáradni mint a drót amikor hajlítgatják. Ha agerendák alja és a szélsők külső oldala van hegesztve akkor a középső gerenda nem dolgozik, akkor meg minek. Ekkora nyíláshoz nem kell 3 db. "I 20"-as tartó, elég lett volna két darab 100-as körüli. Ezen kívül a nyílás át is boltozódik, tehát ha ráépítenek is nem a teljes fölötte lévő terhet kell tartania. Ha nem így lenne akkor nem lehetne alagutat építeni.
A tervhez szerinti eltéréseket még nem, legalábbis nem tudok róla.
Halál pontosan tudom, 55-60 közötti a statikus. Hát így könnyen mondja... :-)
Ha jó a hegesztés, a homloklemez és a csapok kapcsolata nem is értem mire a ragasztó, az nélkül sem kéne kijönnie.
Amit tuti kihagytak, kiégettek, sőt el is húzta az egészet akkor meg pláne nem tart ha volt sem. De egy 8-as lemezt nem húz el taknyolással, maximum nem ment be a helyére és feszegették stb.
De most jut eszembe mégegy probléma, most esik le, ha a hegesztés miatt húzódott el a lemez, akkor azt a falon hegesztették össze. Ha a falon van összehegesztve akkor a homloklemez hátulja nincs összevarrva mert ugye nem fértek hozzá... ez az az oldal ahol lyukat flexeltek a csapokhoz. A másik oldalon nincs is átfúrva a homloklemez, tehát ott nagyobb eséllyel van a lemez mindkét oldala összevarrva, de ott a csapokat a varrat tartja nem a lemez "önmaga" + a varrat.
+ 1 szintet is rátervezett ami ugye nincs felette és nem lesz építve soha valószínűleg, de azt nem is bírná el sztem.
Az hogy a csapok milyen acélból vannak azt már csak az tudja aki beépítette vagy az se...
Pedig csupán az volt itt a gond szerintem hogy nem szereztek be egészben egy nagyméretű V8-as lemezt és amit beszereztek azt sem fúrták előre.
De azt mondta nem kell félni, fog az még mozogni meg repedezni a "rezgésektől", üvegszállal erősített spéci vakolat kell és kész.
Az egész munkáért amúgy annyit fizettek mint én egy komplett házért szoktam. :-)
Az összekötő küszöb (gerenda) hasznossága nem egyértelmű. Ha nyitva van a kapu akkor gyakorlatilag mintha ott sem lenne. Ha csukva van a kapu akkor lehet némi értelme, de csak akkor ha sarokmereven van bekötve a vasalása az oszlopba. Ha nem, akkor nem ér semmit. Praktikusan ugyan azt a szelvényt és vasalást lehet alkalmazni mint az oszlopnál. Elvileg ha a kapuszárny tartósan húzza össze az oszlopokat csukott kapu esetén akkor esetleg megakadályozhat némi összeborulást az évek folyamán.
"Szóval ha annyira gázos lenne csak nem kockáztatna egy élethossz felelősséget... :-)"
1., Írásba adta?
2., Ha megmozdult mert elhúzta a hegesztés akkor, hogy tartanak a csapok a falban? Azt sem értem miért köracélból vannak, miért nem periodikus betonacélból? Abból is van hegeszthető.
Miből lenne a fal és milyen célból? Egy 6 vagy 8 cm vastag válaszfal téglából épült falat még a 10 cm vastag betonpadló is elbírhat. Azonban ezeket a vékony falakat merevíteni kell. A befalazást be kell kötni a meglévő téglafalba. Lehet alulra gerendát is tenni vagy előregyártott kiváltót vagy "U" gerendát, de ezeket is be kell kötni a meglévő teherhordó szerkezetbe. Lehet Ytongból is, de azt is be kell kötni.
Köszi a választ, mondjuk félreértés van némileg, a két oszlopot összekötő "küszöb" keresztmetszetére gondoltam, illetve hogy kell-e egyáltalán és ha igen, milyen vastagon.
Ötletet, segítséget szeretnék kérni tőletek egy falazás ügyében. A képen látható garázskapu és ajtó helyére milyen módszerrel és módon lehetne egyszerűen egy falat építeni? Az aljzatbeton kb 10 cm vastag, alatta kavics réteg, más alap nincs... Bal oldalfal 25-ös, kisméretű teglából rakva, jobb oldala kisméretű teglából rakott oszlop... Köszönöm
Falkiváltás témához: ugye meglett a nyilatkozat, utánna meg is lettek reklamálva a hibák.
Kijött a tervező, megnézte, azt mondta jólvan az úgy, a hegesztés húzta el azért a repedés, nem a tervek szerint készült de kiáll mellette, jöhet bárki felülvizsgálni, egyedül naplózva nem lett.
Szóval ha annyira gázos lenne csak nem kockáztatna egy élethossz felelősséget... :-)
Legalábbis ha nem lesz Eperjes meg Grenfell tower szintű katasztrófa az épületben talán ez sosem kerül majd porondra.
Egy 30x30cm-es 3m magas betonoszlop súlya kb. 700 kg. Ez 30x30 cm-es alaptestnél kb. 0,8 kg/cm2 terhelést jelent. Ritka talaj az amelyik nem tud legalább 1kg/cm2-t. A fő igénybevétel az a kidőlés, a földalatti résznek annak kell ellene tartani. Ha 10 cm körben kinyúlik az oszlop alól az nagyon jó lesz. Ez is csak azért jó, mert a kidőlés forgáspontja a súlyponttól távolabb kerül.
Attól is függ, hogy hózug ki tud-e alakulni. Ha nem akkor lehajlásra kell (feltehetően) méretezni. 10x20 cm gerenda hózug nélkül teherbírásra megfelel, de a lehajlása nagyon nagy lesz. Kb. 1/110. A kívánatos 1/200 (max), de az igazi az 1/300. A fa lehajlása a saját súlya alatt is növekszik az idő múlásával, ezt nem árt figyelembe venni.
Köszi, ez egész jó gondolat. Mondjuk eddig azt se tudtam mi az a BSH, de megkerestem. Ahol én találtam ott 6,75 méter egy szál az már bőven elég nekem. Már csak a keresztmetszetet kell eldönteni. Jónak tűnik ez a BSH bár nem olcsó mert métere kb. 2,5-3-szor annyiba kerül mint egy hasonló normál fenyő gerenda.
Amúgy mi a különbség ragasztott hossztoldott fatartóknál a BSH és a KVH között? A KVH ugyanis kb. 30 %-kkal olcsóbb., n
612 cm-t át lehet hidalni valamilyen fa gerendával, úgy hogy csak a két szélén legyen alátámasztva. 150 cm mélységű könnyű polikarbonát terasztetőt kellene csak megtartani. Ha igen milyen kereszmetszetű gerenda kellene ehhez?
A vasalás része tiszta, csak az alap vastagsága nem, de akkor ezek szerint elég leásni a zsalukövet. Küszöbnek kell 30x30 centis keresztmetszet, vagy kevesebb is elég? Kell egyáltalán?
Köszönöm. Az előregyártottal nyilván gyorsabb lenne, de ha betonozok, akkor inkább zsaluzom, mert annak előnye, hogy vasat ki lehet lógatni belőle a tégla közé is erősítésnek. Meg nem kell felemelni oda. (Csak a betont a fandliba :)
Az előregyártott kényelmesebb. Lehet helyszínen is készíteni. 60 cm fesztávra nem 3 hanem 4 szál vas kell. Alul-fölül 2-2. Viszont kengyelezni is kell, kell bele 7-8 db kengyel. A kengyelnek nem középen, hanem a támasz közelében van nagy szerepe. Fővasnak szabvány szerint fi 12 kell, kengyelnek fi 6 elég.
Erősen javallt vasalni. függőlegesen. 4 fi 10-12-es jó bele. Kengyelezni kell, főleg az alját. Látatlanban ha 20 cm magas az elem akkor négyet, ha 25 cm akkor hármat ásnék le. Ha telibe lesznek lécezve akkor még a 60 kg-t is meghaladhatja a súlya.
Építek egy kerti konyhát, abban a füstölő ajtó fölött lesz egy áthidaló. kb. 60 cm-es távot kell áthidalni és felette lesz meg kb. 160 cm magas kisméretű tégla kémény, ami 90*60 as méretről leszűkül 65*65- cm-re egy idő után.
Azon vacilálok, hogy az áthidalónak vegyek előrefeszített pl. bakonytherm 100*6,5*12-est, vagy inkább ezt a méretet kibetonozva 3 szál 10-es bordásvasat rakva bele készítsem el az áthidalót.
Ahol én veszem mindig hosszabb, 4 méteres pallókból kijött 4 db méteres lépcsőfok és még minimális leeső is volt, plusz ugye a körfűrész lap amit elvitt.
A tapasztalatok szerint fenyő fűrész áruknál pld egy 6 méteres gerenda az pont 600 cm vagy előfordulhat hogy csak 598 vagy esetleg 610 cm is lehet? Mennyire pontosak faáruknál általában ezek a méretek?
Kétszárnyú kapuhoz építenék 7 elem magas oszlopot 30-as zsalukőből. A kérdés, hogy alapnak elég-e, ha 3 zsalukövet leások, vagy jobban járok ha valami vastagabb kútalapot öntök betonból. A másik, hogy milyen keresztmetszetű küszöb ajánlott az oszlopok közé? A kapuszárnyak 40-es zártszelvények, majdnem telibe lécezve, nyomnak majd 50-60 kilót.
Fontos, hogy a lemezalap 1 lépésben készült része egyben az új részt is körülölelő kerettel készült.Aztán jött a második lépés amikor azt kibetonoztuk!
Komolytalan minden felelősség áttolás úgy 15 év 20 év utánra.
Mint ahogy a jótállás, szavatosság is 10 év fölött csak vevő csalogató szlogen.
Persze ez nem jelenti azt hogy emberi alkotások, tárgyak, gyártmányok ne lennének hosszú életűek.
Nekem pl. van 47 éves elekthermax kisvízmelegítőm, 30 éves hőtárolós kályháim, mind működő képesek. Sőt az egyik házam teteje rombusz műpala fedésű pontosan 87 éves, vagy van egy 1890 ben épült házban egy lakásom… kitűnő állapotban.
De a garancia , jótállás szavatosság vagy az ominózus statikusi vélemény hogy az 50 év lenne ? Kizárt.
Ha 10 év múlva meg leomlik akkor kié a felelősség? kérdezte a nagy kérdező !!
A felelősség elsődlegesen mindig a tulajdonosé ill. a használóé !
A statikusi vélemény az csak egy vélemény a kivitelezői nyilatkozat egy nyilatkozat, baj esetén elsődlegesen mindig a gazda, a használó az aki felel.
Sziasztok állunk neki a fürdő járólap, csempe, alsó fürdő 40 x60 as lapok mennek 0,9 vastagok. A fenti fürdőben 60x60 as padlólap, falra is 0,9 vastagok.
Flexibilis ragasztóval, fogas vassal hány minimeter mehet 6 vagy 8 mm? Padló, falra egyaránt köszi
Anno úgy 12 éve éppen kiadtam volna egy lakást. Jött a sok nézelődő a sok szakértő. Az egyi mondá az a padló ott a sarokban lejt, és hogy nyomatékot adjon neki számot is mondott, annyit hogy ott a sarokban 3 mm a lejtés. De nem baj majd ő lamináltat tesz a parkettára.
Ok.lejt ! nem szóltam semmit. Viszont gondoltam, majd a magadéban haver az csinálsz amit akarsz, itt viszont bérlő soha sem leszel.
Tény hogy az a padló lejt, de nem 3 mm-t hanem úgy 15 mm-t, de lakni azért lehet benne. Végül más kibérelte és már 12 éve benne lakik a legnagyobb megelégedésére.
Az ok. A hideg falfelületen kicsapódott a víz és az évek során a parketta alatti alépítmény elkorhadt... párnafa bütű és a vakpadló. Ilyen a szakszerűtlen építkezés.
Úgy kell megkaparni, hogy sávos legyen - azaz az tüskéket a halóig kell benyomni és úgy elhúzni a szerszámot, nem csak a kipergő anyagot kell kiszedni. Akkor jól tapad rá a tapadóhíd. A Mapei tapadóhív két rétegben egy szemcsés felületet képez, arra mehet egyenesen a festék is.
Lábazati festék is jó, de rendelj egy jobb minőséget. Sto-t például.
Nem, nem volt hideg, május elején volt megcsinálva. A képen látszik, hogy hol van árnyékos rész, gyakorlatilag egy vonalban látszik a különbség. Ebből gondolom, hogy ha bedolgozási hiba lenne akkor mindenhol jelentkezne ez a probléma ( 2 cm lépésálló szig + háló, vakolat, alapozás megvolt ha jól emlékszem rá G700-s alapozó és végül jött a lábazati anyag).
A vicces az, hogy a Tüzép ahol vettem, annak a lábazata is így néz ki...
Köszönöm, akkor először a kipergő anyagok eltávolítása, utána műgyanta alapú alapozó ( műgyanta alapú tapadó híd is kell ezután? ) és jöhet az új lábazatai vakolat.
Esetleg még lábazati festék használatával is rendbe lehetne hozni?
Igen. Minden féleképpen mellé menne az új rész. A tető amúgy jónak tűnik. Szerintem azt valamikor felújították.
Nekem is pont ez a bajom, hogy a régi épületből nem sok maradna. A bontás csak azért baj mert így 30M az ára. A bontás 1-2 Misi akkor 31-32 vettem egy telket :(
Nem val., hogy anyaghiba, lehet, hogy hidegbe húzták fel.
Van egy vakolat kaparó szerszám, amivel a gépi vakolásnál kihúzzák a falat síkba. Ennek van egy tüskés változata, azzal kell alaposan kihúzni a felületetet. Ami megbomlott azt el kell távolítani.
Alapozónak egy Mapei primer G kéne alkalmazni, talán két rétegben.
Ugye ezt nem lehet ellenkező irányban visszatennni? Egy kis részen nem lett tökéletes az alja. Fel kéne szedni az egészet faltól amit nem szeretnék ugye. Ez a kalapálós típus amit egyesével kell beütni a rövid oldalnál, nem az egész sort csak "beklikkelni". Mondjuk szerintem max mégegy jönne fel jobbról, a harmadik esélytelen rombolás nélkül mert az már 3 oldalról fogja a többi. De már ettől a kettőtől is parázok mert nem ez az iránya.
2009-ben került a házra homlokzati és lábazati hőszigetelés is. Az elmúlt években a lábazati szigetelés olyan mértékbe került, hogy a benne lévő finom kővázat szinte kézzel ki lehet szedni ( weber pas mozaik 0004 ), ott ahol direkt napfény érte. Érdekes, mert ahol "árnyékban" van, ott nem fakult, a kőváz továbbra is bevont felületű ( gondolom, hogy anyaghiba lehet )
A kérdésem az lenne, ezt hogyan és mivel lehet felújítani? Az hogy emiatt leverjem az egészet tégláig és újra csináljak mindent nem akarom.
Műgyantás alapú tapadóhíd, alapozó, stb használata után újra rá lehet rakni a lábazati vakolatot?
Nagy valószínűséggel Tesco takarékos épület. A padló azért nem vízszintes mert A.S. (ahogy sikerül) rendszerben épült. Természetesen a belső falakat át lehet helyezni (statikussal ellenőriztetni, építész nem az igazi), de az új falakat ajánlatos gipszkartonból építeni mert a padló a vakondtúrás ellen jó. Hozzáépíteni csak úgy érdemes (ha nem minimál igény van és baj ha reped), hogy melléépíteni. A közös oldalon lesz két fal, ez van.
A tetőről nem tudunk semmit, de ennyi idő után az is valószínűleg beteg. Ha komolyan föl kell újítani nem sok fog maradni a régi épületből, megfontolandó a dózer, esetleg robbantás.
Fiamék vettek egy 1970-ben épített családi házat 13 x 12,5m. A derékszöget és a vízmértéket annak idején úgy látszik nem ismerte senki . Kalákában épült minden , lényeg az volt , hogy kész legyen . Az igények nem voltak olyan magasak , mint ma :-) Nálunk is a falak szétfutnak , van ahol 8 méteren 12cm-ert. A vízszint , hát inkább nem írom . Szemmel láthatóan lejt a padló . Megoldás . Felkértünk egy sztatikust , mert volt két fal amit kiakartunk venni . Kijött , megnézte és jóváhagyta , természetesen papíron leírva és bélyegzö . Nekiláttunk kiszedtük . Mi a gipszkarton mellett döntöttünk . Mennyezet korrektan elkészítve . Falakat most csinálom . természetesen az ablaknál kezdtem , hogy ott a könyökölönél egyforma legyen a fal . A többi falat ahhoz igazítva készítem derékszögben . A talajt ugye kiöntöttük betonnal , hogy a vízszint meglegyen mindenhol .
Az árat nem tudom neked megsaccolni , mert rajtad múlik , hogy mit , hogyan és miböl szeretnéd megoldani.
1.van egy 1966-ban nyaralónak épített épület. 45 nem az egész +tetőtér. A lényeg, hogy elég komolyan fel kellene újítaani és hozzáépjteni. De az mitől lehet hogy szinte minden helység lejt valamerre? Terasz a ház felé, a nappAli a terasz felé. A konyha a nappali felé stb. Falon repedést nem láttam.
2. Ha a belső elrendezés nem tetszik akkor azt át lehet variálni? Természetesen nem fő falakról beszélek. Ez sokba kerül?
Az jutott eszembe, hogy hogy ha hátul csak 6 m széles helyed van, akkor ott két autónál több nem fog parkolni. Hátul ugye fal, elöl 3 oszlop, középen kétoldalt 1-1.Mindjárt nem 8,5 métert kell áthidalni.Sőt, ha az abszolút közepébe is teszel oszlopot, akkor már teljesen rendben vagy, nem kellenek extra anyagok. Arra az egy középső oszlopra nem fogod rányitni az ajtót, kb. 3 m/autó hely azért elég nagy.
Nem drága, ha van egy elképzelésed és meg szeretnéd valósítani.
De akkor meg kell tervezni minden részletet, hogy összhangba legyen a környezetével.
Általában egy új lakoház esetében az udvarrendezés keretében megcsináljuk a kerítést, a kocsibeállott, a kerti tárólót és a flekkensütőt is- plusz a nyári konyhát- egy tető alá hozva.
Még szoktunk késziteni egy nagyobb hintát is és egy játszóházat, de ez mind egyedi tervezés. Megrajzoltatom az nagyából az elképzelést egy tervezővel, aztán elkészitem a kivitelezési rajzokat.
Mindig rétegragasztót elemeket használunk, kivéve a pallókat, értékelik a megrendelők. De a kerítés (léc) és minden más egyfajta felületkezelést kap, egy hozzá illő térkövezéssel.
fogalmam sincs, hogy bsh-ból mekkora kéne ilyen fesztávra, gondolom azért lenne vagy 20x30 minimum. a rácsos tartó persze 50 magas, de "lyukas" és harmadannyiba kerülő fából van. de tény, hogy a végén mindkettő drága :))
Nekem több fénykép kéne róla több irányból, hogy biztosabban tudjak véleményt mondani róla. Nem csak részlet, hanem totálkép is. A részletfotókon én oda szoktam tenni egy doboz gyufát (esetleg cigarettát) a képen az ábrázolt rész mellé viszonyítási alapnak. Jobban szeretem mint a zollstockot mert jobban látható.
Nem, de 9 meterest nehez kapni es draga is. Csinaltatni kell valoszinuleg. Persze meg is lehet toldani, de az mar nem lesz BSH. Ha megveszed a BHS a racsostartonak, akkor a talpszelemeneket es a szarufakat is
meg kene venni BSH-bol es keszitesz magadnak egy mutatos tetot, de akkor a lemezfedes is legyen ra korcolt horganylemez es legyen a szarvazat szep lamberiaval leburkolva.
Egy kis munkanal, ha sokat kell utanna jarni, az ido es az ido az penz.
Egy olyan megoldast irtam le, aminek az anyagot meg lehet venni egy epuletfa kereskedesben.
Nekem van asztalosmuhelyem, igenyes megrendeloknek osszeallitom az elotetoket es pergolakat a muhelybe es le is kezelem, majd a helyszinen csak szerelunk. De retegelt gerendabol dogozunk, mi retegjuk ossze presen. Draga... de az illesztesek tokeletesek, nem lancfuresszel vagjuk es csapoljuk az elemeket.
Keszitettem 70 nm-is oktogon is, kotoelem nem latszik, patinalt horgany korcolt tetovel. Meg mindent mast, amit el tudsz kepzelni, altalaban egyedi munkakat.
Már beszínezték a homlokzatot kívülről, az állványt elbontották, de egy elektromos kiállást (kb. 4 cm átmérő, 5 m magasban) el kellene tüntetni. Megoldható ez utólag javítva, színeltérés (fehér) és egyéb nyom nélkül?
Üdv. Latex festék (dulux nagyvilág színei) keverhető más diszperziós falfestékkel? Egy mellékhelyiséget szeretnék kifesteni fehér festékkel aztán gondoltam, hogy ezzel kicsit megszínezném mert maradt belőle még a múltkorról.
A 2-3 centis heftek eltörhetnek könnyen és építkezésen betonacélt nem hegesztő hegeszt sok esetben mert az a legalja az nem szakma és a 2- 3 cm heft ugyan annyi idő mint a 10 cm ,ami viszont biztos hogy nem törik.Viccből azt szoktuk mondani egy heft egy tonna ,de ez nem igaz :) viszont ha sűrűn van heftelve akkor nem törik el ,de valószínű nincs,mert ha arra lett volna idő akkor a 10 cm-re is.
Ez egy vélemény 17 éve hegesztek ez a szakmám ,bár Magyarországon nem hegesztettem eddig csak magamnak :)
Először egy levél, hogy adják írásba, hogy megfelel. Ha írásba adják, vagy azt válaszolják, hogy már naplózták, hogy megfelel akkor lehet tovább lépni.
Tervező és kivitelező ugyanaz a cég. A tervező statikus fényképekkel illusztrált frappáns felmérést és javaslatot adott, amit ti is leokéztatok hogy jó. Tehát a tervekkel elvileg nincs baj. A baj az hogy a kivitelezést lehet valami alvállalkozó csinálta aki mint láthattátok milyen munkát végzett.
Engedélyeztetés? Elvileg nem engedélyköteles már, kivitelezési szerződés is van velük ami leírja hogy a tervek szerint dolgoznak.
Ez nem az én házam, nem az én megrendelésem, elvileg tutira ment a megrendelő, tehát a gyakorlatban nem mondhatják azt hogy ott sem járt egyik sem, pláne hogy utalással lett fizetve és számla is van a szakvéleményről és a kivitelezésről is.
Ez nem egy felszívódós cég és meg is kérték az árát.
Ezért állok én értetlenül hogy a végén kiderül hogy nem riogatás hogy szar munkát végeztek...
De akkor ne soroljunk nekik hibákat, csak egy igazolás hogy "fenntartja hogy megfelel" ? :-)
És nem leírni a hibákat. Ha válaszol (HA!!!!) akkor megkérdezni, hogy fönntartja-e, hogy megfelel? Szerintem nem fog válaszolni, mert ő még abban a városban sem járt...
4mm-es tompavarratokkal III. osztályú minőségben, 15 centi hosszban a két végén, amúgy 10 centis hézagok maradhattak a varratok között. Ez volt a előírás, a gyakorlatban meg 2-3 centit megpöttyintettek 2-3 helyen.
Ilyenből vannak elvileg az acélcsapok, legalábbis ottmaradt a lakásban:
De mivelhogy sem a varratminőség, sem a varratok mennyisége, sőt az acéllap sem az előírások szerint készült a kérdés hogy így leesik-e?
Mivelhogy ezt javítani necces és drága ha tényleg szar, a pereskedés helyett egyszerűbben és olcsóbban lehet-e számottevő biztonsági tényezőt növelni ha két oldalt zsalukővel vagy ytonggal felrakatják?
De jó ötlet Csokis felvetése, tértis levél, leírni a hibákat, kérni a papírt hogy ez megfelel.
Mert azért szerintem ez a kép arról tanúskodik hogy elmozdult:
Ha meg elmozdult akkor a csapokat sem ragasztották be...
Én írnék egy tértivevényes (lehet, elég az ajánlott is) levelet, amiben leírnám, milyen tervtől való eltérések történtek, mellékelném a fotókat a munka minőségéről, és kérnék a tervezőtől egy írásos nyilatkozatot, hogy "jojazúgy". Ha megadja, azzal rögtön át is vállalja a felelősséget.
Sziasztok! Gres lapot akarok kültéren ragasztani. Maradt 1 zsák polisztirol lap ragasztóm. Elhasználhatom gres lap ragasztásra, vagy csak a flexibilis csempe ragasztó a jó? Nem akarom a PS ragasztót kidobni, meg nincs hova kidobni...
Vagy kiszámoltatod, akkor drágább a munka, de lehet hogy nem kell a panó:), vagy felteszed a panót és nem számoltatod ki, mert tutti, hogy az megbír bármekkora hónyomást.
Ezen kivül, látszó rácsos szerkezetnél szépen kell dolgozzon az ácsnak, ahhoz kell jó száraz fa, hogy a gerendákat az összeácsolás elött meggyalulja és le is csíszolja.
A látszónál a gerendák toldásánál egy spéci csapolást kell alkalmazni:
De lehet, hogy 14x14-es gerendákat használnék, 14x14 oszlopokat és 14 pallókat az andrásoknak.
És talán megnövelném 65-70cm magassra.
A masszívabb látszó ácskszerkezet szebb is, nem mindig a terhelhetősége számit.
Megnyugtattatok hogy jó, de beparáztattam ismerőst hogy elmozdult, ugyanis megrepedt a homloklemez melletti vakolás. :-)
Mert lehet a terv az jó volt, nade a kivitelezés is?
Statikus terv szerint 8-as vastag lemezre kellett volna előre lyukakat fúrni, ideiglenesen rögzíteni a falra, majd a falba befúrni a csapok helyét a lemezen keresztül, majd beragasztani műgyantával, végül a csapokat blokkolni a lemezhez való hegesztéssel.
A gond az, nem tudom mennyire gond hogy a 8-as lemez nem egy anyagból van hanem apránként rakták ki és összehegesztették azokat is. Tehát eltértek eleve a tervtől.
Sőt az egyik oldalt látszik hogy átfúrták,a másik oldalt át sem fúrták..
Még rá se ült a fal szerintem, de olyan mintha az önsúlyától mozdult volna és elvált a habarcstól..
Azért gondolom hogy rá se ült még a plafon, mert a fennmaradt rész nem repedt meg, de ki se injektálták nagyszilárdságú cementhabarccsal, mint ahogy írta a terv.
Ilyen cementhabarcsot hogyan lehet készíteni?
Ui: azért tőletek és nem a kivitelezőtől kérdezzük ezeket, mert a statikus meg a kivitelező csapat ugyanazon céghez tartozott. Tehát szerintük jóvanaz ígyis-úgyis... lenne a válasz ha tőlük kérdeznénk.
Sziasztok! Gres lapot akarok kültéren ragasztani. Maradt 1 zsák polisztirol lap ragasztóm. Elhasználhatom gres lap ragasztásra, vagy csak a flexibilis csempe ragasztó a jó?
Aham... Milyen igazad van! Erre nem is gondoltam, hogy nem köt össze!
Én azt hittem a hézagra szükség van a két beton között akkor is ha két ütemben készül. Azt gondolnám hogy kell pl egy centis osb lap neki a 7méter utáni részre
Teljes fölösleges bármit is vágni. A két beton nem fog összekötni. ha nagyon akarod dilAtáltatni a két ütemet akkor ehy fóliával elég elválasztani a két részt, vagy Bonobit "H"-val lekenni. De nem fog összekötni a két beton.
Van még vele egy kis gond.... az egész rész kb 6méter x11méter lenne. Ennek a képen látható részen már elkészült meglévő betonozása van kb 6*7 méter + körben a széleknél. Ez egy egyben készült lemezalap. A belső rész nincs betonozva. Ott ált egy épület. Azt kellene most betonozni.... oda gondoltam a diletácíót. Vágjam el a betont a szaggatót vonalnál azaz magát a beton keretet is? létrehozva igy egy-egy kb 6*7 + 6*4 méteres beton testet
A diletációs rész a fekete szagatótt vonal lenne,még a betonozás előtt, a régi betonozott részt pedig el tudom vágni ha ott is kell a diletációKültéri betonozás a két szélében garázs/fészer ,közöttük fatároló lenne
Ha már mindenáron hagyod magad rábeszélni az "I" tartóra akkor már az IPE jobb. Csak szólok, hogy az acélgerendát oda kell vinni, a helyére beemelni (2 ember nem fogja tudni beemelni), az acélgerendát a falhoz (koszorúhoz) rögzíteni. Ez is pénzbe kerül. A szarufákat be kell vágni, hogy felfeküdjenek a gerendán (nem vízszintesek), méghozzá a legnagyobb igénybevétel helyén. A szarufákat le kell kötni, mert a szélszívás 50-80 kg/m2, a tető súlya pedig ennél kevesebb. A csavarluk gyöngítést a gerenda teherbírásából le kell vonni!!!
Komplikált körbebukolni és biztos, hogy nem elég egy I180-as profil, majd meglátod, ha felszerelitek, hogy mennyire leng ezen a fesztávon. A szarufák rögzítésénél legalább egy 70mm
vastagságú anyag kéne legyen a :talpszemlen:, hogy legyen hús, amibe a szerelőcsavarok fognak.
Beszéld meg az áccsal a változatot amit leírtam, egy ilyen rácsos tartót pár óra alatt elkészit két ács.
Készitetünk pár hete egy 78cm magass szinpadot, 55 négyzetméterest, rácsos tartókkal, padló beton volt.
15x5 talpak, 15x15 oszlopok, 15x15 andrásolások, kb. 120cm-res tengelytávra szerelve, táncolni fognak rajta, néptáncokat. A rácsostartók közé és beépítettünk andársolásokat.
Keresztbe rácsavaroztunk 15-ös pallókat, a pallók alá a gerendákra ráragaztottunk 1 cm vastag polifoam csikót is. Utánna a gerendák irányában 2 cm hajópadlóval burkoltok le.
Nagyon masszív lett, 20-an ugráltuk rajta és meg se mozdult és nem recseg.
Minden illesztést csapoltunk. kb. 3 óra alatt készitett el két jó ács egy 9 méteres rácsostartót- a gerendákat toldani kellett.
Ha beburkolják az "I" gerendát akkor nem lehet festeni. Hozzávetőleges számítás alapján "I 180"-nál nagyobb kell lehajlás miatt. Továbbá hogy lesz rögzítve az "I" gerendához a tető többi része? A csavarlyuk gyöngítést figyelembe kell venni (!!!) a gerendáknál.
lapostető lesz és hátrafelé lesz lejtetve terveink szerint, viszont egyelőre hajlunk az I gerenda felé (az fával körbeburkolva is max. 25x15 cm), de köszi a részletes leírást!
Tegyél rá egy lapostetőt a hatsó fel felé adott lejtéssel, mondjuk trapézlemezből. Két vízben nehéz összehozni, egy nyeregtetőt, ha trapéz az alaprajz.
Hátul kell egy talpszelemen.
Előre a 8.5 méterbe készits egy rácsostartót.
Veszel néhány 200x50x2-es rétegelt fenyő zsalupanót.
És 7x15-ös szarufának való anyagot.
A szarufákat lapjára fordítva, két gerenda, oszlopocskák, andrásolások, szépen összecsapolva, két külön darabból, excentrikusan összetoldva (pl. az egyik gerenda legyen 6 méteres, egy 3 méteres toldással, a másik 3+6), min. méterenként egy oszlop és összeresztett andárkötés a oszlopok között.
Egy középen készitett támasztással két ember beemeli a helyére.
Aztán erre felcsavarozod, a zsalu panókat, azaz lesz egy 50cm magass és 19 cm széles gerendád, amire bátran fel lehet srégen kármizni a szarufákat. Azért kell lapjára szerelni a rácsostartóba a gerendákat, hogy bírja a lehajlást is, amit a szarufáktól kap: magyarán, ne forduljon ki. A zsalu panók helyet mehetne 22-es OSB is, de én
személy szerint utálom.
Belül, kell egy combos 10mm vaslemezből készitett vinkli jár (100x300x400x10), amivel a tartót ráfogod a koszorúra.
Tetőtéri 10-es gipszkarton válaszfalba milyen hangszigetelő anyagot javasoltok? Maradt a hőszigetelésből Rockwool Multirock, az mehet közé, vagy esetleg tudtok jobbat ajánlani?
Fűtéskorszerűsítéssel kapcsolatos problémák feltárását kutatom. Ha az utóbbi években végeztél fűtéskorszerűsítést (fűtési rendszer átalakítása, fűtési rendszer vagy eszköz cseréje, javítása) és szívesen megosztanád tapasztalataidat, akkor Téged kereslek. A kérdőív kitöltése anonim módon történik és maximum 5 percet vesz igénybe. A kérdőív a következő linken keresztül érhető el: https://forms.gle/h9ZvU6AaezvJFLeV8 Köszönöm azoknak, akik kitöltötték, ezzel segítve a kutatásomat.
I 180-as ekkora fesztávnál kicsinek tűnik. De lehet, hogy jó.A lehajlása viszont l/100 körül várható. Alárendelt helyen sem illik l/200-nál nagyobb lehajlást tervezni.
Szeglemezes tetőszerkezetet lehet rendelni készen néretre gyártva, csak be kell emelni a helyére, az ácsnak nem sok dolga van vele. Szerintem az is rácsos tartó. Mondjuk nem feltétlenül olcsó.
Mindkét irányba lehet tenni változó magasságú rácsostartót, ezek meg is támasztják egymást fölborulás ellen. Lehet toldani acélgerendát is (hidaknál is toldják), vagy "Z" hegesztéssel, vagy hevederek szegecselve/NF csavarral. Házilagosan mindegyik macerás. Az ács nem fog lelkesedni a rácsostartóért, munkás.
Ha a belmagasság megengedi akkor rácsos tartó lehet a nyerő. Azt meg lehet csinálni kisebb keresztmetszetű fából is, akár házilagosan is ha valaki kiszámolja. Főleg a csavarok/szögek mérete, db.száma az érdekes. A nagy keresztmetszetű gerenda m3-e sokkal drágább mint a kisebbeké. És azokat még szállítani is kell. I tartót szintén. Az "I" tartó toldása házilag macerás (hegesztés vagy NF csavar+hevederek). Összegezve a fából készült rácsostartó néz ki nyerőnek közbenső megtámasztás nélkül.
az (1) és (2) a kérdéses gerenda. a tető lapostető lesz, enyhe lejtéssel "balra". a héjalás bármi lehet, ami alkalmas. már ha az egész egyáltalán kivitelezhető.
Milyen tető lesz rajta? Mármint a tetőgerinc párhuzamos vagy merőleges a bejárati falra? Kontyolt, nem kontyolt a tető?
Lehet érdemesebb lenne megkeresned egy statikust, pláne, ha még ezekre a hosszú gerendákra is akarod terhelni a tetőt.
Egyébiránt valszeg acél "I" gerenda (pontosabban IPE) lesz a megoldás, esetleg rétegragasztott fagerenda, de még szeglemezes tartóból is megoldható tán.
Ennyire minimális infó alapján ne itt várjál megoldást, azért, 8,5m már nem az a kategória, hogy jó lesz oda ez meg az.
- illetve kb. 3 méterrel mögötte még egy keresztbe (7,5 m, mert szűkül hátrafelé a beálló).
(- leghátul azért nem kell spéci gerenda, mert a hátsó fal egy támfal, oda mehet talpszelemen)
A kérdés leginkább az, hogy megúszható-e, hogy ezt a 8,5 és 7,5 méteres gerendát a közepén alá kelljen támasztani. Jó lenne, ha nem kéne emiatt plusz oszlopokat tenni. A gerenda lehet bármi, ami ezt biztosítja, ha van ilyen.
A gerendáról kéne valamivel többet tudni. Vannak fagerendákból ennél hosszabbak is. I tartóból is a sarki boltban legfeljebb 6 m hosszút tudnak adni, ennél hosszabbat ritkán. I gerendába 12-14 m a max. gyártási hossz.
Egyáltalán valami rajz jó lenne az elképzelésről. 6,3m hossz az lehajlás szempontjából elég nagy, le nem szakad csak nem szép. Magasabb tartóval csökkenthető.
Jogos, végülis a műszaki megoldások és a műszaki állapot csak egy dolog, társasháznál a lakóközösség is legalább annyira számít. Mert azt elég nehéz javítani.
Befedni készülünk egy kocsibeállót. Szabálytalan (trapéz) alakú, a bejáratánál 8,1 m széles, a hátoldalánál 6,3 m széles. nagyjából 6,3 m mély. A bal széle és a hátoldala zsalukő támfal. Jól sejtem, hogy ezt a bő 8 métert ne akarjam rétegragasztott, hossztoldott fagerendával áthidalni, hanem inkább egy I-gerenda a célszerű? (Tudom, ezt rendesen meg kell tervezni. Első körben csak elkezdtem gondolkodni/fórumozni rajta)
Én is tégla-alapos házban lakom, nincs vele semmi baj.
A baj a régi lakókkal van, akik 30 éve szarért-húgyért megvették a lakásokat az önkormányzattól, aztán azóta se költöttek túl sokat a házra, és persze most se nagyon van rá hajlandóságuk. A tető meg már 100 éves lassan.
Van valakinek közelítő száma, hogy manapság hogyan alakulnak az új építésű egyszintes családi házak m2 árai? Pest megye. Minden közmű adott, mivel egy kádár kocka újragondolását tervezzük az alaptól kezdve. Könnyűszerkezetes és gyorsház ára is érdekelne, ha valaki annyira képben van. Semmi extra igényünk nincs, csak toldozás-foltozás helyett talán egyszerűbb lenne a tabula rasa.
Egy szigeteletlen házban a külső része a téglának gondolom ilyen túlzottan átnedvesedett helyzetben azért a fagyástól tud károsodni... nem néznek szépen ki sok esetben az ilyen régebbi lakásoknak a lábazatuk közelében levő téglái.
Köszönöm a választ! Az jó, hogyha azoktól sem kell félni.
Kicsit más jellegű kérdés, de alapvetően tégla falaknál, ha rossz az alap vízszigetelése, akkor a probléma elsősorban esztétikai és a földszinti lakó egészségét veszélyeztetheti vagy esetleg akár szerkezeti gond is lehet a nedvesedésből? Családi házaknál a vályog falaknál olvastam (itt a fórumon is felmerült ez témaként korábban), hogy ez szerkezeti gond is lehet, a vályog drasztikusan veszt a teherbírásából, de normális téglánál azért csak nem...
A régebbi alapok sem veszélyesek ha normálisan meg vannak építve. Vannak több száz éves épületek és gond nélkül állnak. A rómaiak ismerték a betont (Nagy Teodorik sírján a kupola is beton), de aztán elfelejtették, majd újból föl kellett találni. A kettő között tégla alapot (vagy követ) használtak. Esetleg cölöpöt. A munka milyensége a meghatározó.
Akkor végülis a "veszélyesebb" födémfajták és a tégla-alap is a 20-as évek előtti időszak problémája eszerint, szóval ott fokozott óvatosság kellhet olyan épületeknél, amik azelőtt épültek gondolom. Mondjuk ahogy nézem amúgy építészetileg is lehetnek kevésbé kényelmes megoldások akkoriban, szóval később talán élhetőbben benapozott házak épülhettek például...
Mélyalapozás az a cölöp és a szekrény (kút) alap. A sokemeletes házak alá sem szokott kelleni, de a panelházak alatt általában cölöpalap van. A téglaalap az már az első vh. környékén kiment a divatból. A beton minőségén illetve a sávalap szélességén vagy/és a mélységén azonban okos kivitelezők szoktak spórolni.
Nem az a lényeg, hogy össze legyenek ragasztva. Ha megterhelik őket akkor mind a kettő meg fog hajolni. A két egyforma hosszú deszka hossza meg fog változni. A fölső deszka alja hosszabb lesz mint az alsó deszka teteje. Ez a nyírás miatt van így. A kengyelnek ezt kell megakadályozni. Ha terhelés előtt több helyen összejelölöm a két deszkát akkor látszani fog, hogy középen a két jel egymás fölött marad, a széle felé pedig egyre jobban eltávolodnak egymástól. Ebből következik, hogy a széle felé egyre sűrűbben kell a kengyel. A kengyelkiosztás az igénybevételi ábrákból számítható. A megengedett legnagyobb tengelytávolság (ha számításból nem jön ki sűrűbbre) a gerenda magasság kétharmada. A túl sűrű kengyelnek nincs értelme, mert kell beton is hozzá.
Csak még egy apróság erejéig a többemeletes társasház témával kapcsolatban szeretnék egyet kérdezni. Ezen emeletes társasháznaknál az alapozás nem szokott gond lenni nem?
Szóval ezek rendes betonalapok gondolom már régóta, sőt mélyalapozások is lehetnek gondolom, nem csak a családi házaknál szokásos síkalapozások. Csak mert talán itt is írva volt, hogy családi házaknál azért egész későn (1900-as évek közepe?) kezdtek talán szélesen elterjedni a beton alapok és talán kevésbé robosztus megoldásokba is futhat az ember gyakran.
Koszorúnál is már akkor bukik ki ez főképp mikor süllyed a ház és kireped a koszorú is... vagy kiesik a terasz mint a cikkben. :-)
Apropó, házimonolitos háznál annyit tudok hogy akár centinként is van benne kengyel a födémben. Az már más dolog hogy a vas amit összefog az már kitudja milyen...
Ilyen esetben hasznos a sok kengyel vagy tökmindegy? :-)
Bár ha túl vékony az a két egymásrarakott gerenda hiába ragasztom őket össze vagy szögelem végig össze akkor se fog sokat osztani...
Ha látni akarod akkor két téglára tegyél két egyforma hosszú deszkát. Egymásra. Aztán tegyél a közepére annyi sújt, hogy meghajoljon. Ha nem látszik akkor elmondom. Az igazság az, hogy egy gerendánál amit nem terhel koncentrált teher csak megoszló, kell egy kengyel középre utána a két széle felé egyre sűrűbben. Ha van egy koncentrált teher is a gerendán akkor a gerenda környékén is sűríteni kell a kengyeleket.
"Kisméretű tégla, agyaghabarcsba rakva, a falon 6 (!) cm agyagvakolattal. "
De ez se semmi: "Ez a rész tetőtérbeépítéses, valaha egy erkéllyel is rendelkezett. Ami kiszakadt a falból, feltárva a koszorú vasszerelését. A betonkoszorú kengyelei 60 cm-ként vannak egymástól! Mindez a '90-es években építve..."
Ui: azt nem írta le hogy az agyaghabarcs miatt lesz-e állékonysági probléma?
Egy új építésű garázs ( és "hobbi"akna) esetén szvsz nem érdemes forintokat számolni ezen mert kb x, vagy x+1napot dolgozik a kőműves, ill. y, vagy 1,02*y lesz a költség.
Az aknában (ha vigyáznak rá és tiszta marad) lehet meszet, krumplit stb tárolni...
Ez nem mindig van így. Akár 500e Ft körül / alatt is lehet kapni új emelőt. És ez már összemérhető egy rendesen megcsinált akna költségével. Persze az emelőhöz kell rendes belmagasság, megvannak a maga biztonsági kockázatai (persze az aknának is), és sokszor az akna egyszerűbben használható egy hobbista esetében. De árban nem feltétlenül mindig jobb az akna.
A téglának sincs hajlító szilárdsága (egészen pontosan nem számottevő), csak az önsúlyából adódik némi ellenállása a hajlítással szemben. Magyarul a zsalukő kevésbé rossz. Az igazi a vasbeton.
Lehet kapni, mint írták műanyag szerelőaknát. Én nem ismerem, de egy 80 cm átmérőjű lukban dolgozni nem lehet egyszerű. Ebből kiindulva használható a méteres átmérőjű kútgyűrű is, abban mégis csak több a hely. Helyszínre szállítani viszont drágább, de le lehet süllyeszteni úgy, hogy csak azt a földet szedi ki a dolgozó ami belül van.
Kell bele vízszintes vas is, de az csak osztó (szerelő) vas lesz. A két falat alul össze kell vasalni egymással a fenéklemezen keresztül. Az is a rövidebb irányban dolgozik.
Miután a szerelőakna fala függőlegesen szokott dolgozni ezért a zsalukő nem ideális erre a célra. De azért lehet, csak függőleges vasalás lesz a fővas, ezeket be kell kötni a vb. fenéklemezbe, mert konzolként méretezendő a szokásos méretek esetén.
Üdv! Két éve lett a tetőnk felújítva, lécezték, és cserepet cseréltek. Utána vettük észre, hogy az egyik kötőgerenda vége elkorhadt. Állítólag ez nem nagy gond, de szívesen venném más véleményét is. Próbáltam fényképezni, nem tudom, látható-e a probléma így?
Ezekben a régi házakban borzalmas a hangszigetelés. A régi parketta recseg, a hidegburkolat kopog, ez persze fentről mind jön lefelé. Persze ha normális a feletted lakó, vagy éppen felújít, akkor lehet szerencséd, és megcsinálja.
Ha meg te laksz a zárószinten, akkor meg a fődémszigetelés nem-léte miatt nyáron 40 fok lesz.
Ez jogos sajnos igen. De melyik használt, régebbi (90-előtti? Nem tudom mikortól lett a hangszigetelés fontosabbnak tartva) lakásban jó a hangszigetelés? Panelban laktam kicsit nem zárószinten, ott nincs csönd. Most zárószinten vagyok épp, itt jó csönd van, de minimális beázás sajnos egy helyen van, de tényleg csekély.
Ez a hangszigetelés téma talán csak az utóbbi időkben jött be a képbe és az új lakások eszelősen drágák, illetve mókányolás lesz ott is szép számmal. Legalábbis szüleim családi házas kivitelezőkkel való szenvedését nézve tuti.
Saját kertesházban lesz csend talán.
A zárószint meg ahogy írod sajnos más problémákat vet fel.
Köszöönm szépen a részletes vélemény megosztást. Érdeklődve olvasom a fórumtéma közösségének hozzászólásait, érdekes a helyzet, meg jó erről olvasni egy picit.
Azt látom, hogy olyan, hogy tutijó, olyan nincs, de talán ahogy írjátok is bizonyos időszakokban egyszerűbb jó épületet kifogni.
Illetve, ha olyan nincs is, hogy "tutijó" olyan még lehet, amivel nayon vigyázni kell vagy leginkább elkerülni.
Aztán pl. a palotanegyedben is sok sok ház van benne a lakások fafödémmel és sokember még álmodni sem mert ,hogy valaha ott lakhat.
A fafödém kényes lehet és jó alaposan meg kell nézni eszerint, ámde ahogy írod léteznek tökéletes példányok is. Inkább általánosságban kérdeztem, hogy hol jó kifejezetten óvatosnak lenni.
De jó volt hallani itt a Mátrai födém problémáját Töck Jenőtől. Rákerestem, elég durva dolgok vannak vele, sok találatot dob. Az ilyet akkor jobb mindenképpen lekerülni. Legalább egy olyan lista legyen, amivel nem szabad foglalkozni.
Az ilyen betonból készült házak nagyrésze kb. max. 15 év alatt épült... jobbára Bp.-en, mondjuk úgy 1925 és 40 között, de lehet még szűkebb az időhatár.
Hasonlóra gondoltam én is... Esetleg az lehetne még jó megoldás, ha ezt a módszert csak azon a részen alkalmaznánk, ahol egyébként is 2m alatti a belmagasság, ezen a részen a nyeregtetőben van egy törés, ahol a lejtés enyhébb lesz (ez viszonylag az alföldön egy gyakori házforma). Tehát a padlás nagy része megmaradhatna, csak az enyhébb dőlésszögű résznél lehetne nyitott a födém. Nem tudom, hogy technikailag ez egyáltalán kivitelezhető-e.
Köszi a választ! Egy ilyen igazolást biztosan adna nekem, mert ha baj lesz én futok a pénzem után és nem ő. Van fotó a vasszerelésről, de csomópont sehol sem látszik... és ha rosszindulatú vagyok azt mondom, hogy az sem látszik hogy az én házam koszorúja van-e a fotón.
Ha jól értm akkor nem volna padlás födém. Kis alapterületű helységeknél nem hiszem, hogy jó lenne egy kút fenekén élni. Meg meleg is, akárhogy hőszigetelik.
Nem mindig, ki lehet vakolni síkra, ha nem túl nagy a gerendák távolsága.
A Mátrai-födém az egy monolit vb. szerkezet, alul sík. Igazság szerint ha tudja valaki, hogy mikor épült a ház és akkor mik voltak a divatos szerkezetek nem árt. A repedésképe a Mátrai-födémnek más mint a gerendás födémnek. Első kérdésem mindig az, hogy mikor festettek utoljára? Egy-két év után a gerendák melletti repedések megjelennek. Utána összehasonlítom az épület többi részével stb. Azért nem minden esetben lehet fölismerni a Mátrai-födémet.
Elsődlegesen a kivitelező hibázott, mert neki értesítenie kellett volna a műszaki ellenőrt. Némileg a műszaki ellenőr a hibás egy kicsit, mert azért tudnia kellett volna, hogy milyen munkák várhatóak. A kivitelezőt elzavarhatod, beperelheted vagy kérheted tőle az igazolást, hogy a szerkezet terv szerinti.
Felújítás előtt állunk, a ház elülső részén az alacsony belmagasságot szeretnénk kiküszöbölni. A kivitelező egyfajta "nyitott födém" jellegű megoldást javasolt, ami gyakorlatilag úgy nézne ki, hogy a ház belseje is tartaná a nyeregtető formát. A ház kb 65 nm alapterületű, viszonylagosan kis terekkel 16-20 nm és kisebb helyiségekkel. Namármost ez a megoldás mennyire érvényesülne pozitívan a kis alapterületű helyiségekkel? Foglalkozott már valaki ilyesmivel? Esetleg fényképeket is szívesen fogadnék. Köszönöm előre is a segítséget!
De mátrai födémet hogyan lehet kiszúrni laikusként egy társasházban?
A poroszsüveget könnyedén mert hullámos alul de az megbízható is viszonylag.
E gerendás béléstestes modern, betontálcás, beton blokkos ugyanúgy csak csíkrepedések vannak a födémen ami nem mondja el mi lehet, akkor akár lehet mátrai is. De van olyan is mint a poroszsüveg csak hullámba rakva a téglák...
Az én házimonoliton meg minimális felületi repedések, ha felülről takarva lenne a kutya meg nem mondaná mi az, de ha én megmondom akkor meg visszasírjátok a mátrait födémet is. :-)
A generál kivitelezőm (ill. sok éve neki dolgozó alvállalkozója) elkészítette a betonkoszorút (30-as téglafal, heratekta u zsalu) a családi házam falára kb 10 napja, amiről csak később értesültem, de nem csak én hanem a műszaki ellenőröm is! Most nem tudom milyen vas van a betonban. A cégnek utánajártam régóta működik és jókat halottam róla, erre most mégis gondjaim vannak miatta. Takarás előtt értesíteni kell, nem? E-naplóba 5 nappal később jegyezték be. Nekem is figyelni kell, tudom, de nem tudok mindennap ott lenni, ezért van ellenőröm. Ki mulasztott, hibázott itt? Kivitelező? Ellenőr? Én? Első építkezésem, mit tanácsoltok?
Az én házaimra is van aki azt mondja hogy semmi baj, más meg hogy életveszélyes...
Én körfolyosós régi bérházi lakást akkor sem vennék ha lottónyertes lennék.
Levéltárban érdekes kutakodni, sokszor leírják a háborús sérülést és javítást is. De egy bombaütés eleve trauma az épületnek, kitudja mi reccsent el , repedt el, ami leomlott hogyan javították, aztán az meddig bírja.
Fa vagy mátrai födém, lehet eleve spórolósan vagy szarul csinálták, aztán az utóbbi évtizedekben vagy fűtöttek vagy sem, vagy kapott nedvességet vagy sem, de elég egyetlen csöpögő vízvezeték, lyukas lefolyó hogy tönkretegye az épületet. Aztán a farontó gombák, bogarakról nem is beszélve.
Csak az ilyenek akkor buknak már ki mikor jön egy földrengés, tűz, robbanás az épületben, bepakolnak egy páncélszekrényt, akváriumot, cserépkályhát, illegális falépítés, bontásokat csinálnak stb stb.
Szoktak dicsekedni hogy milyen jó a régi vastag fal, tuti erős stb... Aztán mikor jön a feltárás jön a meglepetés... :-) Mert van amikor üreges falat építettek és abba dobálták a sittet.
Ezek a háborút is megélt házak némelyike kb hasonlóan biztonságos lehet mint az énáltalam nézegetett szocpolcsalásos csodaházak.
ha már szóba hoztátok,ez csak nekem furcsa,hogy mondjuk a statikus SZÓBELI véleményt ad? ok ha ráfizetek,akkor le is írja,de nem a papírt kell megfizetni hanem az adott szót,mintha a szóbelinél "ződséget" is beszélhetne,hiszen a duplája a díj ekkor
Azért hívtuk a mérnököt, hogy legyen valami papirunk hogy szabályosan ment a dolog. Meg hát a hozzáépítést engedélyezteti, meg ilyesmi, mer azért nagy építkezést csaptam össze biztos láttad.
Ezekben a régi házakban borzalmas a hangszigetelés. A régi parketta recseg, a hidegburkolat kopog, ez persze fentről mind jön lefelé. Persze ha normális a feletted lakó, vagy éppen felújít, akkor lehet szerencséd, és megcsinálja.
Ha meg te laksz a zárószinten, akkor meg a fődémszigetelés nem-léte miatt nyáron 40 fok lesz.
"az nem nehéz, a mérnöknek amúgy nincs tapasztalata. Én többet tudok mint ő!"
Akkor minek kellett 2 ilyen nagy gerenda, mondani kellett volna neki, hogy fölösleges. Meg kellett volna mondani neki a helyes méretet. Egyáltalán minek kellett mérnököt hívni?
A menetes szár kiváltása a laposvasakkal rendbe van, mert így sem nem tudnak kifordulni a I gerendák.
De egy tartófalnak, ami összeköt két tartófalat, számos szerkezeti szerepet tölt be, amit az áthidaló át kell vegyen.
Ha a mérnök erre a megoldásra azt mondta, hogy rendbe van, akkor nincs tapasztalata ekkora nyilású kiváltók tervezésében.
Mivel nem falaztad ki a belsejét, az áthidaló lengeni fog, mert nincs elég súlya és nem elég merev ekkora nyíláson és szét fogja repeszteni a gipszkarton burkolatot.
"Megnyugtatásul én egy jóval még az első világháború előtti ház egyik lakásában is élek és semmi baj."
Az elég nagy szerencse. Épp elég házat vizsgáltam Bp.-en ahhoz, hogy ne legyen jó véleményem róluk. Az első világháború környékén Mátrai-födémmel épített házakkal az a baj, hogy szulfát tartalmú salakot használtak hozzá sok helyen. A szulfát szétmarta a betont is, meg a vasat is ha vizet kapott. Vizet pedig sok helyről kaphatott. Rendszeresen előforduló feladat volt ezeknek a födémeknek utólagos megerősítése leszakadás megelőzése végett. Nem véletlen, hogy nagyon gyorsan abbahagyták az ilyen épületek építését.
A körfolyosós épületeknél alig van olyan amelyiknél a körfolyosót ne kellett volna cserélni vagy komolyan javítani. Ráadásul sokszor fafödémesek. A fa jó építőanyag amíg nem kap vizet és nem találják meg a kártevők. Azok a házak amiket poroszsüveg-födémmel építettek elég jó állapotban vannak.
Összefoglalva maradjunk annyiban, hogy borzasztó dolgokat láttam. Igaz, jó épülethez nem hívnak statikust. Az is igaz, hogy nem én vagyok az egyetlen aki ilyesmivel foglalkozik. A legfurcsább az volt, hogy minden házban volt több lakó is aki állandóan bizonygatta, hogy a háznak semmi baja, ő már régóta ott lakik, tudja. A szomszéd ház az egy romhalmaz, de az amiben lakik az jó . A másik a háborús sérülések kérdése. Alig találkoztam olyan lakóval aki elismerte volna, hogy a házat súlyos károk érték a háborúban.
"gy 10 éve lakást kerestem és a Tűzoltó u.-ban a Klinikák metro állomástól egy köpésre belebotlottam egy jónak hírdetett bauhaus épületben egy kb. 50 nm -es lakásba. A Bauhaus volt a bűvszó, a hívó szó.. Két emelet talán 12 lakással. Megnéztem 2 x is. Hát nem lettem elragadtatva a csodás bauhaustól. de főleg a környéktől..."
A környék elhanyagoltságáról nem a Bauhaus tehet. Meg minden épület megköveteli a karbantartást. Tűzoltó utca nem Bp. legdrágább része...
"De értem, hogy nem lehet akkor általános kijelentéseket tenni végülis annyira."
Mindig a konkrét házat kell nézni.... először a mikro környezetet, hogy az milyen. Egy elhanyagolt lakást is rendbe lehet hozni, de a legatyásodott környezetet lehetetlen.
A 70 -es évek , hát épültek már akkor is jó épületek, az a kistársasházak korszaka inkább a 60 -as évek második fele.
" hogy akkor az Ön véleménye szerint a 30-as évek vége jó minőségű épületeket szült," na ja a Jenő véleménye.
A csodás 30 -as évek !!
Úgy 10 éve lakást kerestem és a Tűzoltó u.-ban a Klinikák metro állomástól egy köpésre belebotlottam egy jónak hírdetett bauhaus épületben egy kb. 50 nm -es lakásba. A Bauhaus volt a bűvszó, a hívó szó.. Két emelet talán 12 lakással. Megnéztem 2 x is. Hát nem lettem elragadtatva a csodás bauhaustól. de főleg a környéktől... úgy nézett ki mint Drezda a bombázás után. Maga a ház sem volt valami megnyugtató, pl. a pince zárva, mondá az egyik vénassszony hogy a közösképviselő egyszerűen lezárta mivel szerinte trehányak a lakók, inkább ne használják. Na meg a közösköltség is pont a duplája volt mint amit a hirdetésben írtak. Tovább álltam. Megnéztem vagy 100 lakást. Egyet megvettem, most pont a duplája mint 10 éve.
Nos olvasgatom ezt a hozzászólást és a .. 62 folytatott kór-képet a tárasasházakról meg úgy általában a lakás építészetről. Azért az hogy a háború után az nagyon hosszú időszak... pár nap és itt a 3/4 évszázad amikor vége lett.
Megnyugtatásul én egy jóval még az első világháború előtti ház egyik lakásában is élek és semmi baj.
És a kérdéseidre :
-pl. a bauxitbetonnal épült épületekkel kapcsolatban vannak problémák.
Vannak, de inkább voltak. Az ilyen betonból készült házak nagyrésze kb. max. 15 év alatt épült... jobbára Bp.-en, mondjuk úgy 1925 és 40 között, de lehet még szűkebb az időhatár. A bauxit beton szilárdsága idővel csökken. Ezeket az épületeket nagyjából már kiszűrték... megerősítették vagy lebontották. Ikonikus megjelenítője a nagy OTI épület tornya amit már vagy 30 éve lebontottak, de az épület még áll és még 50 évig biztos.
"Itt írva volt, hogy bizonyos salak feltöltések a szerkezetekben korróziót okozhatnak acélszerkezetekben"
Bizonyos időszakokban csak salakfeltöltések voltak... inkább a hirük a rossz.
-Találni még ma is fafödémes társasházakat, azok gondolom kerülendők.
Akad még bőven ilyen. Az említett házban a lakásom is ilyen még 50 évig elmegy az a födém.
Aztán pl. a palotanegyedben is sok sok ház van benne a lakások fafödémmel és sokember még álmodni sem mert ,hogy valaha ott lakhat. De a körúti házaknál is akad nagyon kitűnő és kettőházzal arrább nyomortanya,
hogy abból, amit találtak az emberek abból építettek épületeket akkoriban..
Volt ilyen is, főleg úgy a 'dicsőséges' szociálizmus kamaszkorában, főleg vidéken. 45 után jó 5 évig majd semmit sem építettek, csak újjá építettek, újabb 10 évig főleg bontott anyagokból, aztán úgy a 60 -as évektől szép lassan kezdődtek az építkezések.
Sőt volt olyan időszak is amikor egyenesen tiltották a magánépítkezéseket... kispolgári csökevénynek tartották, főleg azok akik a nagypolgárok elorozott/elrabolt lakásaikban laktak. Hirdették az igét, hogy milyen marhák az emberek szombat vasárnap is keverik a maltert.
a mérnök menetes szárral akarta, csak én vetettem fel hogy hegeszteni nem e lenne jó? azt mondta a mérnök h jó. A tartópillér be van kötve a főfalba, újat építettem.
Komoly vételi szándékkal mindenképp szakember szemrevételezése sem árt persze az adott épületet végignézve. Ezt inkább ilyen előszűrési szándékkal kérdeztem, hogy valami támpont legyen, hogy milyen korszakban számíthat az emberfia/lánya egy stabil, hosszú életű épületre, legalább szerkezeti szempontból.
Jó tudni, hogy akkor az Ön véleménye szerint a 30-as évek vége jó minőségű épületeket szült, igazándiból ilyeneket nézegettünk egy picit mostanság.
De értem, hogy nem lehet akkor általános kijelentéseket tenni végülis annyira. Meg vasbeton szerkezet is lehet rossz eszerint minden további nélkül.
Azt tudom, hogy nagymamámék lakásában (70-es évek temréke) mindig volt valami baj. E gerendás födém kirepedezett szépen (persze ez megesik az E gerendánál, de itt elég intenzív volt ez), az erkélybeton újkorában lerepedt a korlát mellől, újonnan is beázott a lapostető, a fűtésrendszer is egy csőd volt, iszonyú áramlás-hangos volt, gyárilag rosszul voltak összerakva a falban a szennyvízcsövek több helyen, voltak lejtés helyett emelkedős szakaszok, a WC cső gyárilag fele keresztmetszetre lett deformálva stb. (a tervekbe belenézve köze nem volt kb. a megépített épületgépészeti rendszereknek a tervezetthez, csőnyomvonal hasonlók). Így kissé ezen időszaktól félünk családilag, persze biztos épültek jó épületek akkor is.
Nem igazán. Vasbeton már a múlt század elején is volt. Akkoriban vasbetonból nagy divat volt a Mátrai-födém. Az Isten mentsen meg tőle. 1938-40 közti időre tehető a háború előtti lakásépítések fénykora. Némi fenntartással. Ügyes kivitelezők akkor is voltak. A háború után főleg acél hiány volt. Ez úgy a hatvanas évekre rendeződött. Minden korszakban készültek jó és kevésbé jó épületek. A háborús sérülések javítása olyan amilyen.
Társasházi lakásoknál vannak kerülendő épületszerkezetek és időszakok? Gondolom a második világháború után voltak gányolások. Arról még itt a fórumon is szó volt, hogy abból, amit találtak az emberek abból építettek épületeket akkoriban...
Én ilyenekről olvastam, hogy
-pl. a bauxitbetonnal épült épületekkel kapcsolatban vannak problémák.
-Itt írva volt, hogy bizonyos salak feltöltések a szerkezetekben korróziót okozhatnak acélszerkezetekben
-Találni még ma is fafödémes társasházakat, azok gondolom kerülendők.
De pl. 30-as, 40-es években már akár vasbeton födémek is lehetnek nemde? Tehát mondjuk onnantól az ember nagyobb biztonságban van, vagy ez így nem kijelenthető?
Én is most építettem egy faházat! Kivűl OSB, ugyan még nincs kész. Mert más melót is csinálok! De idáig, 600-ba van! És a tető rajta van. Csak hobbi szintem építem de halad!
Egyetértek az általad leírtakkal, de bizonyos estekben nincs más megoldás. Az a legdrágább a végére amit több ütemben építenek, de ha muszáj akkor muszáj így csinálni. Én is mindent elkövettem, hogy egyből megépülhessen, sikerült. De lehetett volna úgy is, hogy nem.
A mobil házakat tömegesen lehetne eladni ha olcsó lenne. Csodálom hogy még nem repült rá valaki vállalkozó aki effektíve a kis lakható házakat építeni, a kalákázás joghézagot kihasználva és "fészerként" értékesítve.
Statikussal terveztetni egy fém vázat, szendvics vagy SIP paneleket szerelni rá és azt értékesíteni, a megrendelő meg saját felelősségére használja életvitelszerű lakhatásra.
Pont úgy hogy egy lemezgarázst összedobnak 150 ezerért csak legyen meg az alapod hozzá, még össze is szerelik ennyiért kulcsrakészre.
Ittvan ez, 30 nm2 405 ezerért úgy hogy kiviszik és össze is rakják.
Egy majdnem ekkora alapterületű 40' konténer minimum duplaáron van úgy hogy még nem hozták házhoz.. Az igaz hogy a konténer mindent kibír, a lemezgarázs meg statikailag nem tudom mennyire erős egy szél ellen, illetve mennyire tolerálná ha kapna egy dryvitot esetleg?
Nagyon kicsit épületet nem érdemes építeni, mert a folyamatot végig kell csinálni akkor is, ha 30 vagy a 50nm.
Valamennyivel többe kerül, de az utánnajárá ugyanannyi. És meg kell szabadulni egysze és mindenkorra a kosztól is, meg a stressztől, amivel egy építőlelep jár.
Szerintem az alapozást meg a terveket meg kell csinálni a végleges méretű épületre. (én is így csináltam) Az alaprajzot úgy kell megcsinálni, hogy az első ütem is lakható legyen. Aztán ha van pénz lehet bővíteni. A folytatás módjának megfelelően kell abbahagyni az épületet. (pl. a következő szobának vagy ki kell hagyni a nyílást és elzárni, vagy az ajtót be kell rakni.) Végül is nekem nem kellett két ütemre bontani az építkezést, de ez csak közben lett egyértelmű. A kivitelező nem értette, hogy minek terasznak ugyanolyan alapozás mint egy főfalnak. Mondtam, hogy ha még egy szobát hozzá akarok építeni akkor ne repedjen szarrá a csatlakozásnál. Jó-jó, de olcsóbb ha kisebb az alap, Kiderült, hogy elenyésző a különbség.
Veszel egy telket, 3milláért, ledózerolod az épületet. Készitessz egy sávalapot, egy 30cm magas lázattal, min 8x8-est
Arra feldobsz egy könnyűszerkezetes házat fából - kis nappali, szélfogó, szoba, konyha, mosdó, 45nm, 20 fokos nyeregtetővel, trapézlemez fedéssel. Hogy kell papír rá, azt nem tudom, de biztos, hogy sokkal olcsóbb és élhetőbb, mind egy beton-falazás, amit vakolni kell kivül belűl, zsaluzni és vésni bele szereléseket.
Eladni nem szeretném, papírmunkával nem szeretnék törődni tehát ezzel is spórolnék. A villanyszereléssel sem foglalkoznék, sárga hosszabbító és kész. :-)
A vizet is szépen összelehet pakolászni házilag 5 rétegű műanyag csőből.
Ami nem tégla annál rögtön azért nem veszik meg mert tuti azért eladó mert szar.. de nem eladásra kell.
Az abonyi nyaralóféle, na pl ilyen kategóriát szeretnék, de ezeknek szerintem eleve gázos szokott lenni a hőntartása. De én nem bontatnám le hanem kb pont megfelelne egy olyan árban és kinézetben is...
Konténert én simán lerakatnám 4db zsalukőre, vagy egy kicsit leásott gödörbe, alapot tuti nem betonoznék neki, merev szerkezet az. A nagyobb gond az ára. Üresen 1 misi és lehet ebbe még nem fér bele a daruzás, szállítás, aztán ajtót, ablakot, hőszigetelést kell venni, beépíteni, + tető is kell akkor hogy ne ázzon le róla a hőszigetelés.
Ezért mozdultam el a szendvicspanel felé. Vasszerkezetet zártszelvényből hegesztgetni, mivelhogy papírozni nem akarnám így az ÉMI engedélyt is mellőzném, igaz az belülről brutálisan nézne ki, nade lehet ha a kinézetet nem nézném olcsóbb és élhetőbb lenne mint bármely más hasonló árban.
Esetleg vasbetonvázat csinálni és azt körbeépíteni szendvicspanellel? Családi ház méretben esetleg árulnak előregyártott betonvázakat?
A konténert is vakolni kell kívülről. Sőt, még előtte szigetelni is, ami a SIP panel belsejében már adott.
A belső burkolásnál is egyszerűbb a SIP esetén a helyzet. A teljesen sík OSB felületre elég könnyű gipszkartont, vagy bármit felrakni, de talán glettelni is elég.
A szú szerintem nem eszi az ilyen ragasztós fadarálékokat, és a tűzállósággal sincs gond. (Nézzél meg ilyen videókat.)
Az viszont ténykérdés, hogy a hazai ingatlanpiac nem kedvez a könnyűszerkezetes házak eladásának. Ha tehát később el akarod adni, akkor az problémásabb, mint ha a legvacakabb téglából lenne építve. De ez a házibarkács konténerházadra hatványozottan igaz.
Most, hogy újra lehet kalákában építeni, talán mégis érdemes ebben a SIP panelben gondolkozni. Szlovákiából hozatsz EU engedélyes panelt, és kb. 100e Ft/m2 áron megépíted a házadat.
A konténer ennek csak a harmada, de az még kb. a semmi.
- Szigetelned kell kívülről. (De hogy is rögzíted a rozsdás vasra a szigetelést?) És hogy oldod meg a hullámos konténeren, hogy a szigetelésed szép síkba legyen?
- Utána a hálózás/vakolás munkaigénye attól függ, milyen sík a felület. Ez a SIP panel esetén eléggé adott. Tehát ez is olcsóbb, mint a konténer esetén.
- Villanyszerelés sem bonyolult gipszkartonos szerelvényekkel, az EPS-ben vitt kábelcsatornákkal. De a konténer esetén ehhez kell valami gipszkarton váz, ... mintha megépítenél egy újabb könnyűszerkezetes falat.
Lehet, hogy nem jó egy SIP panel építmény, de ilyen "olcsó legyen" ház esetén a konténernél tuti jobb.
Csak ne akard lakóházként papíroztatni, mert az nem fog menni. Terménytároló, gazdasági épület, ilyesmi. De -gondolom- te sem lakóövezeti telekben gondolkodsz, ha ez a keret. De abban is lehet gondolkodni, hogy veszel egy üdülőtelket egy ramaty faházzal, és felújítás címén lecseréled egy ugyanakkora újra. Annak nincs akkora bontási költsége, mint egy téglának, mert hullámpalából kerítés, vagy komposztáló lesz, a fa részeket szépen elsütögeted szalonnának. :-)
A szú a legkevesebb. Tele van az ország a 70-es, meg 80-as évekből származó cseh, meg Erdért faházakkal. A szú a legkisebb bajuk, pedig akkoriban a csónaklakknál komolyabb impregnálás nem volt, és nem hiszem, hogy az Erdért fenyő alapanyagánál létezhetett gázosabb dolog. Azon előző héten még fütyült a madár. Persze utólag mindet (már ami ma is áll) átkenték Xylamonnal, meg Xyladecorral, és 5-10 évente ma is újrakenik őket, de működnek. Ha ugyanezt telített fából csinálod meg, azt sem hiszem, hogy rövidebb ideig állna, mint ameddig élsz. :-)
Szerintem leginkább azért selejtezik, mert a Kína-Európa forgalom nagyon egyenlőtlen, sokkal kevesebb cucc megy innen oda, mint fordítva. Ezért mindig lesz egy rakat üres konténer, ami jobb eladni, mint üresen visszaszállítani.
Viszont ha egy 40 lábasban gondolkodsz, akkor a belső szigetelés szóba sem jöhet. A mi klímánkon kell vagy 20 centi rá, ha azt belülről teszed fel, akkor nem marad belső tered. 20 centi hőszigetelés 4 centi bramac léc a szerelvényezéshez, 2 centi gipszkarton. Mindez kétszer, az 52 cm mínusz az eleve csak kb. 235 centiből. Esetleg két 20 lábas egymás mellett?
De pl egy kissebb 40nm2-es családi ház fémszerkezettel meg szendvicspanellel lehet olcsóbb lenne mint konténerekből ugyanekkora?
Nem vagyok benne biztos, mert két dolog drága:
1.) Az ÉMI engedély megléte. (Mai nevén Nemzeti Műszaki Értékelés) Csak olyanból építhetsz, aminek papírja van arról, hogy ő ház teherhordó szerkezetéhez való. Ezért nem rakhat össze neked egy ács egy vázat a Tüzép gerendákból, amit aztán te befejezel, mert a deszkának nincs ilyen papírja. És -sajnos- a konténered sem lesz. Amikor kész konténer házat veszel, abban benne van, hogy az átalakító cégnek már megvan a papírja arról, hogy ő csinálhat ilyet. És az acélvázas könnyűszerkezetes háznak is van ilyen papírja, meg annak az ára.
(Mellékes: azon mindig elgondolkodtam, hogy tisztán fából nem csinálhatsz házat, akkor sem, ha statikus tervezi, méretezi. De ha 1 méter tégla falra felmegy 5 méter tető, az már jó. Mint régen a Poniklec faház, csak téglából. Csak hát az ekkora falra is rögtön koszorú kell, meg talpgerenda, akkor már mindegy, akkor lehet az a fal 3 méter is.
2.) A munkaerő, és te épp azon akarsz spórolni a saját munkáddal. Ezt még megoldhatod, mer ha mindent becsövezel, kiásol, előkészítesz, akkor a szakinak már nem kell sokat dolgoznia. (Csak legyen, aki így elvállalja.) Meg ugye gázról itt szó nincs, ha jól körbeszigeteled, alig kell fűtés. (Aztán ha lesz pénzed, betetetsz egy hűtő-fűtő klímát.)
Példa: gipszkarton - 15 cm kőzetgyapot - OSB lap U=0,22 W/m2K
gipszkarton - 20 cm kőzetgyapot - OSB lap U=0,17 W/m2K
Azt nem tudom, hogy egy ilyen konténer ház milyen alapozást igényel? Mert hát merevnek elég merev, nem csa arra van méretezve, hogy kétszázévenként jön egy kisebb földrengés. Nem elég neki olyan pontszerű alátámasztás (beton tuskók), mint régen az Erdért faházaknak? Mert akkor rögtön beljebb vagy pár százezerrel. Az egyetlen "necc" a csatorna bekötésed lehet, mert ha úgy csinálod, a KPE cső, meg a villany légvezeték pár centit kimozog, ha kell.
De a SIP panelt is kívülről vakolni, belülről is burkolni kell elvileg. Az ilyen faházak meg a faszerkezetes könnyűszerkezetes ház engem kicsit távoltart, egy kis avartűz odakint vagy egy zárlatos konnektor és semmi nem maradt a házamból.
A szubogarak, gombákról stb nem is beszélve.
De ahogy látom itthon nem terjedt el sem a konténerház, sem bármilyen könnyűszerkezetes épület sem. De ennek jogszabályi okai lennének, vagy csak sima idegenkedés, vagy esetleg tényleg szarok és árban sem olcsóbbak végül?
Amit látok újépítésű családi ház mind kivétel nélkül tégla. Ami meg a 90-es, 2000 es évek környékén épült könnyűszerkezetesek ( alig látni ilyet) azok meg szarok is ráadásul.
OSB se olcsó, az is felfúrni, majd rá a hőszigetelő hungarocell majd rá a hálózás, vakolás, színezés... macerásabbnak így drágábbnak is tűnt nekem. De ez esetben a konténer csak egy fémváz úgymond aminek minden oldalát szinte ki kell váltani valamivel.
De ha már fémváz akkor lehet olcsóbban kihozható mint egy konténer + daruzás.
A nagyobb méretű mobilgarázsoknak is meglepően vékonynak néz ki a váza:
Ezért gondoltam a szendvicspanelre mert akkor azt ha felrakom akkor már kész is, nem kell se festeni se semmi, önmagában hőszigetel, oldalfal szerepet is betölti stb.
2-3 millióért amennyiből kiakarok hozni egy 20-40nm2-ert, ennyi pénzért eleve tudjátok milyen minőségű km téglanyaralót, vályogházat stb kap az ember.
Ha már mindenképpen olcsó ház, akkor miért nem SIP panel, talajcsavarokra?
A talajcsavart betekered kézzel, a SIP paneleket meg egy haverral és egy csavarbehajtóval összerakod egy nap alatt. (Jó beszerzési forrást nem tudok, annak utána kell járni, de nem lehet bonyolultabb, mint konténert venni.)
A SIP panel OSB-ből van, így azt nem jó ötlet elásni, de a gödörásás árából vehetsz egy jobbfajta klímát, amivel fűtheted és hűtheted is a házat.
A konténer dryvitozására vannak megoldások, pl.: Osb-t felrakni és máris van egy sima, hőszigetelhető felület.
Szendvicspanel. Ne má! :) kb 10-12cm vtg PIR habos szendvicspanel felelhet meg, hasraütésre. De ez se olyan, hogy csak szendvicspanel oszt kész, kell hozzá mindenféle szegő, lezáró, valami lábazat, stb. Amennyibe ez kerül, abból simán megcsinálod a dryvitot
Kiburkolják belülről szendvicspanellel, vagy a hullámlemez oldalfalat egy az egyben szendvicspanelre cserélik a jobbik cégek.
Tehát igazatok van, a konténer 2mm-es acéllemeze hőtechnikailag semmi, a beásás tényleg kevés lenne, de ha meg szendvicspanelezni kell sokat nem fogok az áron a házi átalakítással sem.
De ha már úgyis kell a szendvicspanel, akkor a konténer meg a borsos szállíttatása, daruztatása helyett nem lenne olcsóbb egy eleve szendvicspaneles épület?
Mint ahogy a nagy gyártócsarnokok sem csupa vasbetonból meg téglából vannak mint a régiek hanem szendvicspanelből.
Egy meglévő, 8 éve szigetelt és baumit duotop színesvakolatú házhoz építettünk hozzá. A régi és az új rész hőszigetelése ugyanakkora,tehát egy síkban van. Egybe szeretném színezni az egészet.
Kérdés az lenne hogy a "régi" színes vakolatra csak ragasztó + háló ráteszem vagy kell előtte vele még csinálnom valamit?
Magasnyomásúra gondoltam.... De alapozó vagy bármi?
A földmunkát géppel végeztetném, de úgy gondoltam a gépi földmunka olcsóbb mint a hőszigetelés amit a hullámos oldallemezre eleve érdekes mutatvánnyal lehetne felbűvészkedni.
Mikor kihoznák a konténert eleve a lyukba tetetném bele és akkor nem kell se alap se semmi. Valamennyit a földbetétel csak stabilizálna a hőmérsékleten, bár pincét sem próbáltam még kifűteni...
De nagyon meleg öltözőkonténerben voltam már ahol nem bírta a klíma sem a hőszigetelés ellenére, ezért lenne a leásás, max 5 centi föld rajta.
Laikus eszemet az vezeti hogy a vályogházon is van egy fapalló, rajta 10 centi sár és mégse fagytak ki belőle.
Apropó, ha coracél meg lassan rozsdásodik, akkor mégis mi okból szokták ezeket kiselejtezni? Nem mindegyik coracél, sőt hazudhatják is rá, de valami oka csak van ha kiselejtezik...
Arra tudok gondolni hogy eleve szétlehetnek rohadva valamilyen szinten a sós tengervíztől, hogy már a teljes terhelést, daruzást rakottan stb biztonsággal nem bírja, de mondjuk őrbódénak meg ilyeneknek jólesz az.
A konténerek általában corten acélból vannak, ami rozsdásodik, de csak felületi rozsda, ami megvédi a belső acélt. Sokkal lassabban rohad el, mint a sima acél.
A föld az nem jó hőszigetelő, azzal, hogy félig vagy a tető síkjáig beásod a földbe nem sokat érsz el. Egy tengeri konténer esetén közel nulla lesz kb a hőszigetelésed.
A leásást ha nem is teljesen, de minimum mondjuk félik, ablakvonalig azért gondoltam hogy spóroljak az aláalapozással, szigeteléssel és legyen valami hőntartó réteg is. A talaj oldalnyomása nem tudom mekkora lenne, bírná-e a konténer, de mondjuk a kisméretű téglafalakat sem szokta benyomni.
Talajnedvességet a környékbeli igaz szellős pincékben nem érezni, a coracél nem tudom mennyire állna ellen neki, illetve mennyire jönne be a doh és a penész.
Fagyhatár alá nem, csak talajszint alá maximum, hogy a konténer teteje kilátszik.
Mert most hiába az üres konténer, ha azt normálisan hőszigetelni, aztán a tetőt is hőszigetelni majd rá valami hogy ne is ázzon akkor sem lesz tuti. Ezért gondoltam a teljes leásást mondván lehet az ásás olcsóbb mint hőszigetelgetni stb.
Nem tudom ez a leásás miért lenne jó, kell hozzá gép, meg ott a talajpára, rozsdásodás, a föld nem jó hőszigetelő, pláne a felszínközelében. Fagyhatár alatt meg stabil max 10+ C fok van, szóval még nyáron is lehet kell fűteni, ha bunkert építesz.
kb a legértelmesebbnek az néz ki, hogy talaj felett valami beton fogadó felület pl betonlemez vagy a sarkoknál pontalap. Felemelve annyit a konténert, hogy ne érintkezzen közvetlen a földdel és lehessen alá rakni valamennyi XPS-t + valami vízszigetelés féle sem árt. Amennyiben nem tervezel örök életre, akkor Dörken lemez folytonosítva.
A falakra dryvit, a tetőre meg egy kis magastető, zsindellyel fedve vagy ami van. Az eresz túlnyúlás segít nyáron árnyékolni és védi a falakat.
A föld közelében lévő felületeket takarás előtt lehet érdemes festeni eltakarás előtt.
Szerintem kb ez egy értelmes, viszonylag gazdaságos(abb) valameddig tartós konténer ház.
Sok földet nem szabad rárakni. A konténer csak az élei mentén és a sarkainál teherhordó, maga a födémlemez nem bír sok terhelést. A falak sem meg a padló sem mondjuk :(
Meg azért a szilikátnak a nyomószilárdsága is kisebb nem? Valahol olvastam alig jobb mint egy izmosabb vályogé..
De köszönöm a választ, akkor megnyugodtunk. :-)
Más: olcsón szeretnék magamnak lakható házat. Egy telek már adott amely 1,5 méterrel magasabb dombon van mint a környező részek, homoktalaj van, pont olyan mint a játszótéri homokozóban.
A konténerházaknak készen is horror áruk van.
Egy 40' -es kb. 12 x 2,34 x 2,34 m méretű konténer ára kb 1 millió Ft rozsdásan használtan.
Arra gondoltam hogy egy ilyet leások, szennyvíz átemelővel, gépi szellőztetéssel és már csak be kell rendeznem.
Valahogy így naturba mert talajvízzel nem nagyon kell számolni:
A kérdés hogyha a tetőszint lesz a földszintben mint a fenti képen, akkor hőszigetelés nélkül mennyire lenne ez lakható pár tetőablakkal?
Mert tapasztalatom az hogy hőszigeteléssel is az ilyen konténerházak elég melegek meg hidegek, ezért gondolkoztam hogy mindenféleképp le kéne ásni valamilyen szinten.
Ti ilyen konténerekből hogyan gányolnátok össze egy lakható házat a legolcsóbban?
Pl. keretszerkezetek külső és belső falazatára kitünő, mert nagyméretű, géppel lehet vágni és nagyon gyorsan lehet vele falazni. Annyi, hogy a nedvességet nem bírja olyan jól mind az üreges tégla. A hőszigetelése is elég jó, egy 10cm kőzetgyapott bőven elég egy 30-as falazóblokkra.
Készitettünk egy 5000nm öregotthont a fele keretszerkezet volt, a fele falazatott szerkezet (oszlop-koszorú- monolit födém sávalapokta). A keretszerkezetnél nagyon hosszú belső falakat készitetettünk ytongból, ezeknél meg kell oldani, a hőtágulását a falazóblokkoknak, azaz illesztési hézagokat kell késziteni a vasbeton szerkezet és a tőltőfalazat között, másképp ezerszer megreped.
Az összes vizes blokk válaszfala 12-es ytonból készült, halózva és glettelve, huzalozva.
Nekem van tervezési segédletem a szilikát téglára, de nálunk csak vasbeton szerkezettel (oszlop-koszorú) szabad falazni. Van egy 50cm falfűl. Azért tervezte így a sztatikus, hogy ne bántsa a másik ajtónyilást.
Ha átfúrta volna a 20-as vasbetont, akkor külön ki kellett volna támasztani, talp-oszlop-gerenda, hogy is érjen valamit, de lehet, hogy a malter akkor is meglazult volna.
Köszönöm, időközben meg is valósították most jött az infó!
A 20-as betonvasakkal való alátámasztást a kivitelező is benézte mert csak a födémet támasztotta alá, a falat ( mert nem teljes magasságban történt a vágás) nem. Le is szakadt...
Szóval ezért kellett volna a falat is átfurkálni és azzal megfogatni. Na mindegy, kitéglázták a lyukat:
Az oldalsó feltámasz meg így néz ki:
Tehát akkor túl is méretezett, nem fogja magát kirúgni onnan? Mert ugye ha a rajzot megnézitek egy fél méteres falszakasz ottvan és rögtön egy ajtónyílás.
Csak valahol a szilikát téglára olvastam hogy nyomásra nem sokkal erősebb mint a vályog, tehát ez a szilikát téglához hasonló kohósalakbeton a minimális vasalással kb ugyanaz lehet.
Köszönöm mindenki a választ! Maga a pincében lévő gerendázat nem zavar,inkább csak az,hogy ne legyen nagyobb baj,alszok rá egyet és lehet ráhívok egy statikust,hogy tuti legyen,de a szóbeli szakértésnél többet nem áldoznék rá,az meg milyen.
Széles a nyilás, nincs túlméretezve az I gerenda, kettő is elég lett volna- 4 db. M16-os menetesz szárral összekötve, de akkor a belselyüket ki kellett volna falazni és az elég körülményes. A 8mm vastag vaslapok jó megoldás.
A 20-as betonvasakkal való alátámasztást nem nagyon értem- nincs leírva, val. le volt, talán az idéglenes ducolást úgy tervezték, hogy néhány 20mm vastag betonvas szárat átfúrva a falon és a fal két oldalával alátámasztva (talp-gerenda- oszlopok) kitámasztották a falat, de mi biztos a födémet támasztottuk volna ki, (talp-gerenda- oszlopok).
Tömör téglafalnál mi ezt úgy oldottuk volna meg, hogy két 2600mm hosszú 200x100x15-es L profilt bevéstünk volna a fal két felébe- egymással szembe, kibontottuk volna falat és alúlról ráhegesztettünk volna 6 darab 60x6-os laposvasat.
De ez a megoldás egy könnyűbeton falazóblokknál nem alkalmazható.
zöldár:
Nem fontoskodás, le kell írni műveletek sorrendjét.
A múltkor volt itt szó az alagútzsalus kohóhabsalak betontömbökből épült társasház főfalkivételéről.
Ismerős megrendelte szakcégtől akinek a statikusa papíron faszán kinézve megtervezte.
Ezek a tervek és a méretek:
A gerendát meg nem "túlméretezéssel" mint egy áthidalót raknának be, hanem csapokkal rögzítenék a megmaradt falba.
- a kivágott ajtónyílás minkét oldalán a v= 8 mm vastag acél homloklemezek (melyeken az acélcsapok számára a minimum Ø20 mm átmérőjű furatokat előre el kell készíteni) elhelyezése és ideiglenes rögzítése;
- a kivágott ajtónyílás minkét oldalán az acélcsapok számára minimum Ø20 mm átmérőjű furatok készítése az ideiglenesen felrögzített acél homloklemezeken keresztül, melyek legalább 12 centimétert kell hogy benyúljanak a falblokkokba (a furatok kialakítása ütvefúró géppel is történhet);
- a falblokkokban kialakított furatokba minimum Ø18 mm átmérőjű sima felületű acélcsapok (az acél oldallemezeken átvezetve) beragasztása kétkomponensű műgyantával, majd az acélcsapok blokkolása azoknak az acél homloklemezekhez való hozzáhegesztésével;
- a 3 db I 200 szelvényű acél kiváltó gerendákat 4 mm-es tompavarratokkal (varratminőség: III. o.) egymáshoz előre össze kell hegeszteni alul és felül egyaránt (az acélgerendák két végén a tompavarratok hossza minimum 15 cm, az acélgerendák további szakaszain az 5 cm hosszú tompavarratok között 10 cm varrat nélküli szakaszok hagyhatóak, alul és felül váltakozó ritmusban kialakítva);
- az előre összehegesztett I 200 szelvényű acél kiváltó gerendák elhelyezése és körbefutó 4 mm-es sarokvarratokkal (varratminőség: III. o.) való hozzáhegesztése a v= 8 mm-es acél homloklemezekhez;
- az I 200 szelvényű acél kiváltó gerendák kiékelése mindkét helyiség felöli oldalon acéllemezekkel az acélgerendák feletti falblokkokhoz (két szélen, valamint középen);
- az acélgerendák felső síkja és az acélgerendák feletti falblokkok közötti hézagok kitöltése nagyszilárdságú cementhabarcs alkalmazásával;
- a nagyszilárdságú cementhabarcs megszilárdulását követően az ideiglenes aládúcolások elbontása és a min. Ø20 mm átmérőjű betonacélok eltávolítása
Az alkalmazandó acéllemezek anyagszilárdsági osztálya S235, az alkalmazandó acélcsapok anyagminősége 5.6. Az előírt szilárdságoktól negatív értelemben eltérni nem lehet!
A kérdésem, szerintetek így megfelelő-e?
Mert ha még vasbeton lenne, de nem, kohósalak izé amiből szerintem simán kitudja magát vágni a becsapolás.
Mert vályogháznál fogtam már ki benézős statikust..
" ,a társasház pl tiltja az airbnb-t..."tiltani lehet, de amúgy jogellenes. Érvényesíteni úgy sem tudja .
Mostanában éppen álprobléma, mert az airbnb megszűnt.
Nálunk is az egyik 45 lakásos társasházban megjelent valamikor az ősszel... 1 lakás funkcionált így. Természetesen a jajgatók a februári közgyűlésen napirendre tűzették, a legnagyobb problémájuk az volt hogy állítólag sok szemetet termel az a lakás. Én meg megkérdeztem , hogy hányás, óbégatás volt é. Nem volt, aztán napirendre tértek az álprobléma felett.
igen ez a gondom,hogy sem a tulaj aki 20 éve lakik ott nem tud,- vagy nem akar? tudni,- erről pedig ilyen méretű gerendákat behordani,felácsolni csak nem tudtak észrevétlenül
a közös képviselő is régóta a ház ura,de Ő sem hallott semmiről,talányos
most kérdezgessem végig a szomszédokat? nekem olyan elképzelésem van,- az alátámasztott helyiség melletti pincerész plafonjának a vakolatról betonozásra való lecserélése miatt,- hogy valaki ki akarta pofozni ezt a szuterént és mondjuk egy üzlethelyiséget,raktárt kialakítani belőle,de megrekedt a munkálatokkal,nem engedték meg neki,engedélyt meg nem kér,a társasház pl tiltja az airbnb-t...
Az én gépemen jól állnak a képek. Azon kívül, hogy vizesedés van, különösebb probléma nem látszik a képen. Az kétségtelenül fontos, hogy ki és miért támasztotta meg az épületet.
Milyen talaj van? (homok/iszap/agyag) Iszap nem azt jelenti, hogy folyik mint a balatoni iszap! Szemcse nagyságot jelentenek, fölülről lefelé a fontosabbak:
Én inkább beázásnak vélem..-. Az első képen- ahol az andráskereszt a falnak támaszkodik mintha meg lenne repedve a fal. Ez a támasztól ered, vagy már előtte is ott volt?
üdv.,szerintetek nézessem meg statikussal ezt a pince födémet? az első két kép az alátámasztott, aggályos részt mutatja,a 3. közvetlen mellette lévő terület és olyan mintha ott valami munkát végezték volna el
Tegnap ózonozták az autómat. Ez egy hordozható ózongenerátorral történt. A generátor tulajdonosa szerint nem csak fertőtlenít hanem szagtalanít is. Azt mondta, hogy az ő házában is fogja használni a dohos szagok ellen. A kocsi nem volt büdös, úgyhogy szagra nézve nem tudok biztosat mondani. Miután elég messze lak(hat)unk egymástól nem hiszem, hogy elmenne oda. Kell közelben keresni hasonló céget.
Talán tud valaki segíteni. Albérlők után kellemetlen szagú lambéria maradt a lakásban. Levenni nem akarom, mert komoly munka lenne alatta a falat javítani. A szag azoknak a régi bútoraiknak a "terméke", amivel együtt költöztek.
Szerintetek el el lehet ezt a szagot tüntetni valahogy házilag? Mivel lehetne megtisztítani a fát?
Egy 40 nm -es kávézóban szeretnénk ipari betonpadlót kivitelezni (nem műgyanta!)
Bp-en tudtok ajánlani olyan céget,aki korekt árban kivitelez ,vagy ötletet az anyaghasználatban amiből ezt mi egy jó munkaerővel képviselni is tudjuk minőségben ?!
Mekkora a mérete? (szélesség/hosszúság) Utólagos javítás nem szokott beválni, mert nem köt össze rendesen a két beton. Minden esetre a túl nagy méret (egyben) nem sok jóval biztat.
Köszönöm a részletes leírást. Az alaprajz elég bonyolult, már egy ideje itt lakunk, de még mindig el kell gondolkozzak mi hogyan van. 93 ban fejezték be az építkezést. A lépcsőház és a fürdő között csak egy tízcentis válaszfal van. A pincében nincs is alátámasztva mert a lépcső alatt tároló van. Nem vagyok statikus, de azért számoltam csak a fürdő méretét, mert az a lemez amivel egyben van a ház közepén alá van támasztva egy 80cm széles látható gerendával, a másik statikai elem körbe a ház beton koszorúja és a tartófalak. Tehát ha a lemezt elképzelem akkor a fürdő az egész lemez szélén egy kis kiugró csücsök amit a lépcsőház levág, inkább úgy képzelném el, hogy nem az tartja a lemez többi részét. De egyértelmű, hogy a furkálással gyengítem.
Téli hőkamerás felvételen nekem úgy tűnik, hogy a beton koszorút a tartófalak tartják, nincsenek plusz beton oszlopok.
2019 06 hóban. A legnagyobb nézetkülömbség a vasalat készítés terén alakult ki. a "jó lesz az úgy ahogy szoktuk" és a "lexikális pontosságú" skálának teljes spektumát felölelve.
Közel egy évvel ez előtt folyt itt eszmecsere (néhányak által észosztás) a műhelyépítésem kapcsán.
Most leírom a megépüléshez alkalmazott (előtte kérdezett) végleges megoldásokat, tapasztalatokat. Hátha valakinek hasznosulhat a jövőben.
Tehát a 3 oldalfalazat ytong 20-as lett. Az itt eldöntött monolit födém végül a negyedik -meglévő főépületi oldalfalba nem került bekötésre, hanem 7 m-en 4 db pillérre támaszkodik. a 4 falon a monolit födém vasalatában egy rejtett koszorú fut körbe, ami a pilléreken áthidal egyben. Az agyonvitatott vasalási kérdésben ragaszkodva az általam olvasott "hivatalos" építési előírásnak, a sámli vasakat alá fűztem az alsó hálónak. Így a sámli vasak tartották a felső vashálót és a rajta járkáló munkásokat. Az alsó háló csak a sűrű aláékeléseket terhelte. DE! Mindezek xps lapokra feküdtek fel. A kialakult rétegrend lesz magyarázat a miért kérdésre.
Födémrétegrend: 5cm xps lap; monolit födém (amibe alacsony térfogatszázalékban mikroszil-T -t kevertem - vízmedence betonok); és mostanában évvfordulóra készül rá még: folyékony vízzáró fólia; csemperagasztó-járólap.
Tapasztalatok:
A régi és új terasz közt mm-es repedés keletkezett. A ház falánál a vártaktól eltérően nem keletkezett hasonló repedés a monolit födémbeton és dryvit házszigetelés közt. Az ytong falon repedések nem keletkeztek (hálós ragasztó + légáteresztő külső nemesvakolat) Átlagos szigeteltségű SK garázsajtóval is az idei télen 6-9 C fok-nál kevesebb nem várt reggelente (fűtetlenül).
Pénzügyi fel és elismerés -feleségemnek-: jó választás volt a nem járható, de még a lamentált járható fa födémhez képest is a monolit födém. Így nagyjából kétszeres bekerülésért egy teljes értékü nagy felületű teraszt kaptunk. De fő hozadék, hogy a ház összértékén (2019-es piaci árakon) cca 3M ft többletértéket hozott. Ami szorzatosan viszonyul a befektetési külömbséghez.
Segítségeteket szeretném kérni, adott lenne egy 5 méter széles 6 méter hosszú melléképületem, amelyre szeretnék új tetőt rakni, beton cserép lenne a fedése. A kérdésem a szarufák méretezésében lenne, arra gondoltam, hogy talpszelemennek, valamint torokgerendának 12x12-est használnék és 60 cm-ként 5x15 cm szarufa állásokkal fogópárokkal. De keveslem az 5x15cm szarufát inkább 5x20- ra gondoltam ebben kérném a segítségeteket.
Ami a bemásolt tervrészleten van az a fszt. részlete. Abból ami látszik a ház korát nem több mint 10-145 évnek becsülöm. A szerkezet statikai szempontból nem egyszerű (kevésbé udvariasan zavaros). Ez nem jelenti azt, hogy nem jó, csak azt, hogy első ránézésre nehéz véleményt mondani. Az ábrázolt rész trapéz alakú, a födém láthatóan oszlopokkal (rövid falszakaszokkal) van alátámasztva. Az érintett területen egy lépcső is van, nyílással. Az oszlopok között nagy valószínűséggel gerendák is vannak. Ezek nem föltétlenül láthatóak, lehetnek u.n. rejtett gerendák is a többlet-vasalással kialakítva. Mivel a födém alaprajzi elrendezése nem egyszerű, ezért többféle vasalási elrendezés is elképzelhető. Az viszont biztos, hogy lemezek szabad széleiben nagyobb az igénybevétel mint beljebb. Nem az az érdekes, hogy a fürdőszoba mekkora, hanem az, hogy a lemez mekkora. Ha jól értem akkor az ábrázolt rész alá van pincézve. Nyilván a fölötte levő szint alaprajza is hasonló.
Véleményem a következő:
A vasalási terv (számítás nem nyert) ismerete nélkül biztos véleményt mondani én nem tudok. Az előbbiek alapján jóval szerencsésebb lenne (vaskiosztás ismerete nélkül) ha a csövek nem a sarokba kerülnének hanem beljebb (lehet, hogy elviszik a rejtett gerenda egy részét), ráadásul még egy válaszfal is van, ami (rejtett)gerendát feltételez. Ha mégis a sarokba kerülnek a lukak és elviszik a fal alatti megtámasztás egy részét az a válaszfal egészségére nem lesz jótékony hatással. Ha a válaszfal alatt a lépcső mellett teherhordó fal van akkor az itt leírtak nem érvényesek.
Legrosszabb esetben elképzelhető, hogy a csövek körbefalazása (legfölső födémig) km. téglával megoldja a helyzetet. Legrosszabb esetben!
Javaslom az eredeti vasalási terv készítőjének a véleményét kikérni.
Ha van vasalási terv (nem szokták odaadni) akkor annak alapján biztosabb véleményt tudok mondani.
A fürdő egyik sarkában lesznek a csövek, jelenleg a szennyvíz csöve is ott van. A képen a 10-es helység és nagyjából bejelöltem pirossal a lyukakat. A fürdő egy kisebb helység, nagyjából 3x2.5m széles. Az alatta és a fölötte lévő beton födém is át lenne lyukasztva, alatta a szuterén van, fölötte tetőtér. Mellette meg végig lépcsőház. Tehát relatíve kicsi az a felület amit tart.
A szellőztetős szakember a szellőztetéshez ért. Talán. Egymáshoz közel nem szerencsés, de ő el akar adni. 18 cm furat (darabja) egy vasat majdnem biztosan elvisz, de lehet, hogy kettőt is. Én nem szoktam szeretni ha két luk között kevesebb marad mint a nagyobb luk nagyobbik mérete. Ez kör, tehát értelemszerűen átmérője. Németországban - ha nem akarták számolni - a luk által megszakított vasmennyiség dupláját kellett berakni mindkét irányban. Ezt persze csak építés közben lehetett megcsinálni, utólag már nem. A szellőztetős szakembernek (?) nyilván nem fog tetszeni, hogy nem fúrhat akárhol mert ez többlet munka, lakni meg nem ő lakik ott. Nyilván nyafogni fog, hogy úgy drágább (azt feltehetően nem fogja mondani, hogy úgy nem lehet). Egyébként tényleg nem kell hozzá engedély. (Az sem mindegy, hogy mi van fölötte, meg az sem, hogy milyen hosszú és széles a födém.)
Sziasztok! 16cm beton födémbe szeretnék két egymáshoz relatíve közel 180mm -es lyukat fúrni a szellőztetés 160mm-es csöveinek. A szellőztetős ember szerint ilyen méretben nem szükséges statikai vélemény kérése. Mi a véleményetek? Üdv
lemezt fel tudom tenni szakszerűen anélkül, hogy a korlátot le kellene szednem és távtartót heggeszteni neki? vmi uv álló szaniter sziló? vagy bármi más anyaggal? ha igen mivel? és hogy?
A falszakasz kb 60 cm csak az az áthidaló ami útban van baromira túl lett mérve kb 25cm fekszik fel + a doboz 25 cm
a greslapot és a betonra teszem nem lesz sikban. Csepe ragasztoval hozzam síkba a greslappal?
Kültéri betonozás a két szélében garázs/fészer ,közöttük fatároló lenne
Üdv! Két éve lett a tetőnk felújítva, lécezték, és cserepet cseréltek. Utána vettük észre, hogy az egyik kötőgerenda vége elkorhadt. Állítólag ez nem nagy gond, de szívesen venném más véleményét is. Próbáltam fényképezni, nem tudom, látható-e a probléma így? 
