Minden amit az újra előtérbe kerülő megújuló energiaforrások eltüzelésére alkalmas készülékekről tudni érdemes, hogyan kell kiválasztani, hol lehet kapni, hogy lehet csinálni
Pedig de jó is az. Talán az egyetlen jó dolog a télben (ha nem jársz síelni). Lobog a tűz a nappaliban, előtte kanapén a család tesped és bámulja a lángokat órákig:))). Hú, de várom már! Gyerekeim minden nap 3x megkérdezik, mikor gyújtok be. Sajnos szét van szedve a teteje, úgyhogy még várniuk kell vagy nagy lesz a füst:)
A szűrőben meg egy háló van összetekerve, ami örvénylésre készteti a vizet (lelassítja) ezáltal a mocsok leülepszik. Ha van benne mágnesezhető akkor a mágnes felfogja.
Időnként tavasszal, vagy ha eszembe jut leeresztem. Van bene dzsuva, de nem sok. 3 szűrő van a rendszeremben (4 mert a cirkónak van saját beépített is) ebből egy finom (mint a képen), és 2 durva.
Lényegében ez az enyém is, csak nekem nem direktbe megy a radiátorok felé, hanem egy hőcsin keresztül, mert a kandi nyitotton, a radik a cirkóval zárton vannak. A szivattyú lehet a 0 pont után is (ahová a tágulási köt), sőt, lehet, hogy az jobb, de ebben nem vagyok biztos (szívott/nyomott rendszer). Nálam nincs jelentősége, mert egy hőcsi van a kergető mellett, de egy nagyobb rendszernél előnyösebb ha a rendszer nagy része nyomott. Ehhez vagy a tágulásit kötöd a kergető elé vagy a kergetőt teszed az előre ágra, a biztonsági után.
Ezután:
1. Gondoskodnod kell a tartály vízszintjének beállításáról és ellenőrzéséről. Ez lehet automatikus is (Jakab-szelep).
2. Ki kell építened a túlfolyót (csak egy csonkkal jelöltem).
3. Ha a tágulásid nem beltérben van, akkor fagy ellen védeni kell, sőt szükséged lesz egy nyomásra nyitó szelepre is, mert egy nem várt jégdugó zárttá teheti a rendszeredet.
Ha a tágulásiban is forró a víz az nem feltétlenül jó, de nem is biztosan probléma. A víz tágul és oda megy a felesleg, ami fel fogja melegíteni. Csak annyi a lényeg, hogy a biztonságin keresztül ne induljon be áramlás (biztonsági-tágulási tartály-tágulási vezeték).
"hogytud beszivni levegőt a légtelenitőn keresztül egy nyomás alatt lévő zárt rendszer?"
Szerintem csak úgy, ha a szivattyú okozta nyomásesés egy adott csőszakaszban nagyobb tud lenni egy ideig mint a csőben eredetileg volt nyomás és pont oda van beszerelve egy légtelenítő is. Talán ha 0,5 bar alá esik a nyomás és a szivattyú elindul, amíg nem jön lendületbe a víztömeg?
Zárt rendszerben 1 bar túlnyomás esetén szerintem nem fog előfordulni.
Nálam a visszatéritőben nincs légtelenitő. Viszont az előre menőben van kettö is. Namármost az előre menő ág az viszont szívott rész, mivel a keverő szelep után van a fő keringető és utána megy be a rendszerbe.
De ha ot szívna be levegőt ( a légtelenitőn) azt hallanám és a radiátorok aut. légtelenitőknél is hallanám a sziszegést, de itt normális minden, és csak a kazánban hallom az időszakos bugyogást.
Egyébként majdnem bogarat dugtál a fülembe, elmagyaráznád hogytud beszivni levegőt a légtelenitőn keresztül egy nyomás alatt lévő zárt rendszer? A légtelenitőben az úszó lezárja a kieresztő szelepet hisz megtelt folydékkal, a folydék nyomás csökkenésre nem változtatja a térfogatát, következéskép az uszó továbra is zárja a szelepet, így ott véleményem szerin nem tud levegő bejutni. De lehet, hogy te máskép gondolod ha így van légyszives ird le.
Üdv. Sajnos nem tudok képet feltenni valami gikszer van. Azt megtudnád-e mondani hgy az normális vagy nem hogy a tágulásiban is forró a víz, illetve írtad a kazánvédőt és nem tudom mi az és hova kell beépíteni(a tágulási nem azt a célt szolgálja?) Előre is köszönöm...
Bár nem tartozik szorosan a tárgyhoz, de megkérdezem, itt annyi okos ember van:)
Szellőztető (fürdőszobai elszívó) ventillátort keresek 100/110-es csőbe. Lényeges lenne, hogy impulzusra induljon és beállított ideig működjön. Tehát +1x. Nem az a lényeg, hogy lámpával együtt felkapcsol és lámpával együtt lekapcsol, sőt az sem jó, ha lámpával együtt felkapcsol és lekapcsolás után x ideig megy, hanem az a jó ha egy nyomógombbal el lehet indítani és utána megy x ideig ha ég a villany, ha nem. Lehetne zsalus is (zár, amikor nem működ), bár ez nem életbe vágó.
Mágnes? Az fontos? Úgy értem ha vasreszelékek úszkálnak az érdekes lehet. Bár lehet, hogy van értelme. Honnan látod, hogy piszkos-e? Időnként kinyitod? Van benne szűrőbetét vagy csak egy zsák, amibe beleszédülnek a hordalékok?
Fejtegettem itt múlt héten, hogy ha vizes fa és fabrikett között kell választanod, akkor nem feltétlen lesz drágább a brikett. Ki kéne számolni. Mivel október végén száraz fát nem nagyon fogsz tudni venni, a kiszárítására pedig sem helyed, sem időd nincs, így azzal számolhatsz, hogy kb. a vizes fa minden 100kg-jából 40 el fog menni pocsékba, sőt a kazánodat is károsítja. Hasonlítsd össze így az árakat.
Félreértés ne essék, fa párti vagyok, de van különbség (elég nagy) száraz fa és vizes fa között.
/Tényleg, ingyen üzleti ötlet: lenne értelme csinálni egy faszárítót és tárolót, ahol az év minden időszakában 15-20% víztartalmú (légszáraz) fát tárolsz és onnan árulod a minőségi tüzelőt. Egy kis matek és belátják az emberek, hogy megéri. Vagy tévedek? Magyarország 2011-ben nem ilyen?/
"Az hideg kazántestnél, pl. üzem kezdetén, a hőbomlás (gázképződés) megindulásakor a tüzelanyagkamrában kátrány és savas kondenzátum keletkezik. Ezért szükséges egy termosztatikus szabályzószelep beépítése, hogy a keringetett víz hőmérséklete 60°C fölött maradjon. A kazánvíz üzemi hőmérséklete 80-90° C között kell legyen."
Ha ezt keverő nélkül is tudod biztosítani, akkor valóban nincs szükséged rá.
Szerintem a kényszer keringetett rendszerek miatt került előtérbe ez a probléma. Gravitációs rendszernél, száraz tüzelővel, nem lefolytott égésnél, a kátrányosodás nem volt számottevő, hiszen olyan lassan fordult a víz, nem tudtad 20 fokos vízzel újratölteni a kazánt működés közben.
Nyilván ha nincs puffered, nem lehet ennyire kihegyezni (90 fok már alulról súrolja veszélyzónát).
