Kibúvó a túlmunka, meg a pótmunka lehet. A főváros túlmunka címen nem fogad el semmit (pénzigény, határidőtolás), azt élből a tervezőre veri. Pótmunka - előre nem látható dolgok - ott lehet valamibe kapaszkodnia a kivitelezőnek de elég halvány dolog. Így inkább dolgozik éjszaka, meg vasárnak is, és benyeli azt a büntetést, minthogy kötbérbe szálljon.
Látjuk mi történik a négyes metrónál. Gondolok itt arra, hogy mi volt a terv, az előterjesztés - és látjuk mi lett belőle költségben (!), határidőben (!!)... Illetve még nem is látjuk. Csak annyit, hogy a megvalósításnak köze nincs az eredeti elképzelésekhez.
Na most ezt vetítsd át a KKK-ra, és így nézd ezt a gyönyörű tervet. Nem lesz zaj, por, késés, mindenki tapsol és örvendezik.
Persze csak elég rosszul hangzik indításként... meg ez is:
a környezetre gyakorolt hatása – elsősorban nem a létesítés közvetlen környezetére, hanem tágabb környezetére – pozitív irányú lesz."
(Különben a kivitelezőkön akkora kötbér van, hogy ha lemaradásba csúszik, inkább fizeti a büntetést, minthogy határidőcsúszásba essen - ilyet már látott mindenki.)
Hát persze. Meg bárki más is, akit csak akarsz. Te meg BoGar :-))
Egyébként ilyen általános szövegekről tényleg nem lehet vitázni. Nem tudod, hol lehet találni a konkrét számadatokat, amikre hivatkoznak a szövegben? Azokkal tényleg többre lehetne menni, mint az üres szájtépéssel. Persze ez csak akkor érdekes, ha léteznek ilyen adatok. Ha nem, tekintsd tárgytalannak a kérdést.
Úgyhogy ha esetleg valaki tudna egy olyan linket, ahol megbízható forrásból származó konkrét SZÁMOK vannak, az lenne a csúcs!
ha még leírnak benne olyan adatokat, hogy pl. a várható ÁNF (átlagos napi forgalom) pl. 10e j/nap, és elédraknak számított zaj és NOx eloszlás ábrákat, akkor megnyugszol?
(mivel ellenőrizni/utánaszámolni úgysem tudsz, arra is azt mondanád, hogy ezt nem hiszem el... :-)
Igen. De a Halmi erdő engedélyezése szerintem már lezárult, ahogy este meséltem, pár hiányosságot kellett csak a fővárosnak pótolni az engedély kiadásához, és azon már biztos túl vannak. Talán a XVII. kerületiek még tudnak valamire jutni az ügyükben.
"A munkagépek által kibocsátott légszennyezők, illetve a munkaterületről származó por hatása – tapasztalatok szerint – csak a munkaterületen és annak közvetlen környezetében jelentkezik, amelyek megfelelő munkaszervezéssel elviselhető mértékűvé csökkenthető." -az elviselhető mérték amikor már ép nem üvöltünk?!?!?
"a környezetre gyakorolt hatása – elsősorban nem a létesítés közvetlen környezetére, hanem tágabb környezetére – pozitív irányú lesz."
Az Állami Erdészeti Szolgálat, mint engedélyező, tudtommal a KVVM alá tartozik. Nem összekeverendő a Pilisi Parkerdő Gazdasággal, ők NEM engedélyezők. Ha felkérik őket, véleményeznek. A Halmi erdő esetében nem lettek megkérdezve (persze nem véletlenül). Ha kikérték volna a véleményüket, nagy valószínűséggel most nem lenne miről csevegnünk.
Közeledünk, közeledünk, de ez még nem a hatástanulmány, ez csak egy általános összegzés, konkrét adatok nélkül. Amire többen már hetek óta vadászunk, az a számadatokat is tartalmazó anyag, mivel csak azzal lehet érdemben foglalkozni. Az ilyen általános szöveg pont semmire nem jó, így önmagában még akár demagógnak is lehetne titulálni :-)
Úgyhogy ha esetleg valaki tudna egy olyan linket, ahol megbízható forrásból származó konkrét SZÁMOK vannak, az lenne a csúcs!
Vegyétek már észre, hogy azon a szakaszon, ahol ez az út párhuzamos az M0-lal nincsenek dugók! És ha kész lesznek az idén elkezdődő bővítéssel, akkor már ott sem lesz.
Ez egy olyan arcátlan hazugság, amely egy ideális állapotot ir le mind az épités, mind az üzemeltetés idejére. Szó nincs pl. arról, amikor a nulláson baleset vagy torlódás lesz; vajon merre akarják majd levágni a kanyart... Vagy amikor itt lesz torlódás a lámpák miatt, hosszú pöfögő kocsisorokkal... Kifejezetten javitja a levegőminőséget, igen. A nulláson most is rendszeresek a dugók, miért lenne ez másképp ha megépül a KKK? (ami ugy nem alternativa!) Nem is sorolom tovább, elképesztően egyoldalú, látszik, kinek a megbizásából készült.
A terület épített és természeti környezetének összefoglaló értékelése
A tervezett útszakasz építés az egész Budapest szolgáltatás színvonalának emelését célozza.
A szakágazati megállapítások birtokában rögzíthető, hogy a tervezett útszakasz használatának közvetlen és közvetett környezeti hatásai, az építési időszakban és a megvalósítás után is – a tervezett műszaki védelem kiépítésével és megfelelő munkaszervezéssel – az érvényben lévő előírásokat kielégíti. A kibocsátások az ide vonatkozó előírások határértékein belül maradnak, 2018.-ra előre jelzett forgalom adatok birtokában a környezetterhelés a jelenleg előírt határértékek alatt marad.
Üzemszerű használata mellett káros környezet terheléssel – megfelelő műszaki védelem kiépítésével - nem kell számolni.
Az út használatának környezeti kockázatai csekélyek, a megvalósítandó műszaki – technikai megoldások, valamint a védelmi rendszerek (biztonságtechnika, tűzvédelem, vízminőség-védelem) magas szakmai színvonalat képvisel, emiatt további védelmi intézkedések megtétele nem szükséges.
A hatásvizsgálat időszakában folyó adatgyűjtés során új környezet-szennyezésre és környezet veszélyeztetésre utaló eseménnyel, jelenséggel nem találkoztak. A tevékenység jellegéből adódóan ilyen jelenségekre az út üzemszerű használata során sem kell számítani.
A hatásvizsgálat bemutatja az útszakasz használata során jelentkező környezetterheléseket és igénybevételeket. Az egyes szakágazati részek összefoglalása állapítja meg a környezet terhelések szintjét, a kibocsátások mértékét és az előírások szerinti határértékeknek való megfelelést.
A levegőtisztaság-védelem területén a számítások azt igazolták, hogy az út megépítésével a jelenleg igénybe vett, távolabbi közúthálózatba tartozó utak forgalmából származó légszennyező anyag kibocsátás jelentősen csökken, ezzel Budapest XXIII. és XVIII. kerületekben található lakóterületek jelenlegi légszennyezettségi állapota javul.A tervezett út a területen áthaladó közúti forgalom számára folyamatos, egyenletes sebességet biztosít. Ezzel jelentős mértékben csökken a levegőterhelés.
Az út kivitelezési munkálatainak tervezett időtartama 1 éven belüli, munkavégzésre csak nappali időszakban kerül sor. A munkagépek által kibocsátott légszennyezők, illetve a munkaterületről származó por hatása – tapasztalatok szerint – csak a munkaterületen és annak közvetlen környezetében jelentkezik, amelyek megfelelő munkaszervezéssel elviselhető mértékűvé csökkenthető.
A vízminőség-védelem szempontjából a korszerűsítésre kerülő csapadékvíz elvezető és befogadó rendszer biztosítani fogja, terület meglévő élővizeinek állapota ne romoljon, hosszú távon javuljon. A kivitelezés során elvégzett tereprendezési munkák végzett földmunkák kisebb mértékű beavatkozást eredményeznek a terület talajvízviszonyaiba, ezek azonban csak egy új egyensúlyi állapot kialakulásához vezetnek. Az alkalmazni kívánt műszaki megoldások biztosítják, hogy felszín alatti és a felszíni vizek minőségében és mennyiségében a hatásvizsgált, megvalósítandó létesítmény és a folytatott tevékenység jelentős változást nem okoz.
Az építkezés során keletkező hulladékok jelentős aránya nem veszélyes kategóriába sorolható. Közepes mennyiségű veszélyesnek minősülő hulladék keletkezéssel kell számolnunk.
Az üzemeltetők gondoskodnak az út használata során történt haváriáknál keletkező, különböző fajtájú hulladékok szervezett formában történő elszállításáról. A környezeti kockázatot – a képződő hulladékok tekintetében – elsősorban a havária jellegű, közlekedési baleset jelentheti. A veszélyes hulladék képződés révén közepesnek ítélhető a környezeti kockázat, de az adott feltételek és körülmények mellett ez a kockázat kezelhető.
A közlekedési zajkibocsátás a bemutatott számítás alapján, az építés ideje alatt, a rövid időszakokban fellépő közlekedési zajterhelés növekmény a szubjektív észlelési határ alatt marad, a tevékenységhez kapcsolódó építési forgalomtól származó zaj a számított értékek alapján az előírt követelményeknek megfelel.
Összegezve a hatásvizsgálat megállapításait, a létesítendő útvonal a környezetre gyakorolt hatása – elsősorban nem a létesítés közvetlen környezetére, hanem tágabb környezetére – pozitív irányú lesz.
A Külső Keleti körút szerepe és csomóponti kapcsolatai
Az M0 körgyűrű keleti szektorának fejlesztési koncepciója szerint, a Gödöllő irányú átkötés megvalósításával és a kiépítési paraméterek funkciókhoz igazításával a korábbinál kiterjedtebb hálózatfejlesztés valósulhat meg. E hálózatfejlesztés „kulcseleme” a párhuzamosan kiépítésre javasolt Külső Keleti körút, amely a Főváros érintett külső területrészeinek összekötését, fejlesztését célozza.
A körút vonalának dél és észak-keleti hálózati kapcsolódásainál ugyanakkor fontos szempont, hogy az útvonal a tranzit forgalom számára ne jelentsen alternatívát.
A körút – elnevezésétől eltérően – nem kör jellegű, sokkal inkább harántoló útvonal az 5-ös út (Soroksár) és a Nagytarcsai út (Cinkota) között. Az általa feltárt terület heterogén, beépítetlen és beépített térségek, erdőterület, mezőgazdasági terület, vegyes hasznosítási terület, ipari terület, lakóterület jellegű részek váltogatják egymást.
Az útvonal kategóriája városi elsőrendű főút, jellemző keresztmetszete 2x2 forgalmi sáv. Az Üllői út kivételével valamennyi fontosabb keresztező sugár irányú útvonallal csomópontot alkot. A csomópontok jellemzően szintbeni jelzőlámpás szabályozásúak, kivéve, ahol a keresztező vasútvonal kötöttsége különszintű átvezetést igényel (pl. Nagykörösi út, Ferihegyi út).
