Nem, a Nemzetbe.
A politikai kihegyezettség stimmel, ezzel együtt messzemenően On-topicnak érzem a szöveget. S politikai tényállításaiban is eltaláltnak.
bejaaa: s lőn egy szép példa az országban található hideg területekre(ráadásul rekorddal)!
(13712-ben említett helyen)
2003.01.12. hajnalán Zabaron(Nógrád m.) -30,9 Celsius-fok
Azt a Zenitet már mi sem magasztaltuk fel nagyon vagy egy hónapja...
Viszont befigyelt még 2000-es Sárosdi Merlot: nehezen meghatározható illat és íz, semmi sem dominál, de összességében kellemes, beszélgetős bor, enyhén reszelős tanninnal.
ma este párom akaratossága miatt vásároltunk egy figula 2002s zenitet(félszáraz) ára kb. 1000HUF a bt-nél, tömören értékelve: édeskés lötty!!!!! hogy hova jutott ez a pince! :(
bt-nél kóstoltunk
corvo borokat kóstoltunk, amit a bt tervez forgalmazni
bianco: olyan mint egy jól eltalált olaszrizling-szürkebarát küvé, kellemes bor, szép, harmonikus savval
rosso: kékoportós, erősen fűszeres illat, ízben érdekes borsosság, zöldízek
3.tétel sangiovese-ből: eszméletlen erős érettmeggyes illat, ízben is nagyon kerek, közepes testtel bíró bor
Ma este: 2000-es Weninger Kékfrankos (Spern Steiner dűlő, de nem barrel selection; ezt most a Bortársaságnál vettem, egy százassal volt több). A múltkor leírtak nagyjából ülnek, az illata talán egy kicsit erőteljesebb, viszont az íze (főleg az utó-) kevésbé simogató, egy picit karcosabb a sava; de még bőven belül a nagyon kellemes kategórián.
a baj nem azzal van, hoyg 2 település oda esik a borvidékről, hanem amit csinálnak ezen név alatt, na de azért először itthon kéne rendet tenni! itthon mi sz@rt eladnak tokaji névvel?!?! brrrr, és ezt veszi a külföldi is, és ez alapján ítél :(
a gyűjtés mindig érdemes, persze komolyan akkor lehet csinálni, ha veszel legalább egy kartont az adott tételből és figyelemmel követed a fejlődését
na ehhez azért pénz kell rendesen!
persze lehet eltenni 1-1 palackot a későbbiekre de itt nem tudod követni mikor is érte el a bor a csúcsát
borokat leginkább borboltokban(ha visszaolvasol sokra rábukkasz), vagy termelőnél érdemes vásárolni, főleg ha komolyabb összegért vásárolsz, mert ide azért visszaviheted cserére ha gond van vele
az aszúk(a jók!) nem igazán olcsóak, de ez érthető is(azért 5e alatt is lehet kapni)
Szeretnék választ kapni arra a kérdésre, hogy olyasvalaki aki még nem rendelkezik önálló keresettel , tehát csak ritkán és jutányos áron tudna minőségi bort vásárolni érdemes -e próbákoznia a borgyűjtéssel?
Arra hamar rájöttem hogy igazi ,nívós tokaji , vagy más fajta bort szupermarketekben és egyéb üzletekben nem lehet beszerezni ,és ezért a borszaküzletek a megfelelő helyek !
Na és a borfesztiválok illetve az őstermelőktől közvetlenül vásárolt bor is egy jó lehetőség ,jól gondolom?
Tehát ha valaki ( pl én) szeretnék néhány palack minőségi bort venni ,akkor hova forduljak? Vannak esetleg olyan üzletek ahol olcsóbban rá lehet találni a borokra mint esetleg máshol? Vagy ha egy fiatal sokputtonyos aszút szeretnék amit még dédelgetnék évekig , muszáj legalább 5 ezer Ft-ot ( mert ugye minőségi ,neves borokról van szó)kifizetni?
Hogy kezdjen neki az ember?
Nektek hogy indult ez a dolog?
Az alábbi szöveget egy jóbarátom írta,
tudtommal még megjelenés előtt van.
Érdemes elolvasni. Van benne néhány, belső-felső berkekben (pl. itt :)) ismert adat, de azért szvsz nagyon jól össze van szedve a téma.
Tokaji borban az igazság?
A pozsonyi kormány főtárgyalója, Jan Figel a koppenhágai csúcstalálkozó legnagyobb sikerének azt nevezte, a Frankfurter Allgemeine Zeitung december 14-i számában, hogy az Unió Szlovákia számára is engedélyezte, hogy tokaji megjelöléssel bort állítson elő és exportáljon. Az EU nagylelkűsége jellemző, hiszen ezzel a gesztussal – az elmúlt száz évben nem először – Magyarország kárára gyakorol kegyet. Ugyanakkor döbbenetes az a csönd, ami Magyarországon körbeveszi ezt a tényt, amit Pozsony hónapok óta készített elő, december közepe óta hatalmas csinnadrattával ünnepel, ezért érdemes „A borok királya” kapcsán néhány tényt emlékezetünkbe idézni.
Magyarországon a XX. század elején három helyen készítettek aszúbort, az ország három leghíresebb borvidékén, a Sopron vármegyei Ruszton, Tokaj-hegyalján, és az Arad vármegyei Ménesen. Ez utóbbi, úgy nevezett Arad-hegyaljai borvidék specialitása volt a vörös aszúbor. Ezekből Trianon után csak Tokaj-hegyalja maradt a megcsonkított Magyarországon. Tokaj-hegyalja akkor vált országosan és egész Európa szerte ismertté, amikor a török hódítás elpusztította a középkori Magyarország legismertebb borvidékét a Szerémséget. Mindenesetre jellemző, hogy a XVI. század elején Tokaj környékén hatalmas birtokokkal rendelkező Szapolyaiak még a Délvidékről hozatják e nemes italt. Tokaj-hegyalját híressé tevő aszú első említése az 1655. évi LXXIX. törvénycikkben történik. / Az 1516-os német sörtisztasági törvény mintájára a magyar jogtörténet – ahol már a késő középkorban foglalkoztak a borhamisítással – kínálna lehetőséget a tisztességtelen konkurencia megfékezésére./
A történelmi Tokaj-hegyalja, az 1908 évi XLVII. törvénycikk végrehajtási rendelete értelmében észak-nyugaton Abaújszántó, dél-nyugaton Legyesbénye, észak-keleten Kistoronya, dél-keleten Szőlőske határolta, s a borvidékhez összesen 32 község tartozott. Az 1870-es évek elején még mintegy 14.000 hektáros szőlőterület 87 százalékát 1894-ig elpusztította az itt először 1886-ban megállapított filoxéra. A jelentős állami támogatással lefolytatott, közel két évtizedes telepítési program következtében, az I. világháború előestéjére a szőlőterület már megközelítette az 1870-es évek szintjét.
Tokaj-hegyalja települései közül a két legkeletibb, színmagyar falut - Kistoronyát és Szőlőskét a hozzájuk tartozó mintegy 700 hektár szőlővel – Trianonban elcsatolták Magyarországtól. A hódító benesi politika – miután itt a határmegvonást még hamisított adatokkal sem lehetett etnikai alapúnak feltüntetni – ezért a stratégiai jelentőségű hazudott Kassa-Csap-Beregszász vasútvonal Csehszlovákiához csatolását is elfogadtatta az antanttal. Ennek szinte tragikomikus következményeként lett előbb Csehszlovákia, majd Szlovákia része a borvidék keleti csücske, valamint a sátoraljaújhelyi kisállomás. A fenti két falura hivatkozva próbálja meg Pozsony – nem válogatva az eszközökben – Brüsszellel elfogadtatni saját „tokajiját”. /Például az Uniós tagországok külügyminisztériumainak, a térséggel foglalkozó munkatársait már megajándékozták ezzel a lőrével./ E törekvés szlovák szempontjából érthető, hiszen a teljesen két részre szakadt Felvidék – az Unióhoz lassan felzárkózó Pozsony és környéke, valamint a menthetetlenül leszakadni látszó, 25-30 százalékos munkanélküliséggel küzdő középső és keleti területek – egyik legszegényebb kistérségének, Kelet-Zemplénnek a jövőjéről van szó. S abban is van logika, hogy Pozsony nem kívánja az ott előállított borászati termékeit saját néven forgalmazni, hiszen az a teljes ismeretlenség okán aligha találna vevőre. Hiszen az Unió tagállamai már ma is komoly túltermeléssel küzdenek, s az elmúlt évtizedekben erre az igényes piacra betörtek olyan időközben bornagyhatalommá vált államok, mint Ausztrália, Chile, Dél-Afrika, vagy Kalifornia.
Amíg a pozsonyi „nyomulás” a saját szempontjukból érthető, olyannyira felfoghatatlan Budapest hallgatása. Hiszen a tokaji azon kevés hungarikum egyike, melyről a nyugat-európai átlag fogyasztó is azonnal Magyarországra asszociál. Gazdasági nyelven fogalmazva a tokaji bor egy az elmúlt évszázadok folyamán már bejáratott és elfogadottá tett márkanév, melynek elbitorlása igen komoly károkat okozhat a magyarországi bortermelőknek. Csak a párhuzam kedvéért sok német céget mentettek át 1945-ben a szovjet megszállás előtt a nyugati zónákba – ilyen volt az AGFA is mely a szász-anhalti Wolfenből települt át Leverkusenbe. Az NSZK kormánya és a rajna-parti cég minden enyhülési politika ellenére az utolsó pillanatig visszaverte az NDK azon kísérleteit, hogy az üzem eredeti telephelyére hivatkozva ők is gyárthassanak termékeket AGFA márkanévvel.
Nagyot változott a világ hét hónap alatt a magyar érdekek külföldi megjelenítésében és védelmében is. 2002 elején még nyugati politikusok azt kérték az Orbán kormánytól, hogy ne használja ki a Dzurinda kabinet belső nehézségeit. Május 27-e óta Pozsony akkor és úgy törli bele a csizmáját a Medgyessy csapatba, amikor csak akarja, s úgy látszik Dzurindáék nem igazán szégyenlősek.
No én is kifogtam egy ilyen bort:(
Castle Island Tokaji Hárslevelű '99: Illatában valami eszméletlen töménységű bor, szinte az ember az orra előtt érzi a hársvirágok fürtjeit, viszont a bor már elfáradt, szétesőben és valami glicerines vagy nem is tudom milyen mellékíze van:(
VISZONT Torres Coronas Tempranillo '00: Ahogy az BZoli is jósolta egy nagyon korrekt bor kellemes bár nem tolakodó illatal. A 14% CS hatására a gyümölcsösség mellett elegendő tannint is tartalmaz, az enyhe (9 hónapnyi) barrique pedig még szinesít ezen a képen. A hátcimkén feltüntetett 4-5 évnyi eltarthatóság teljesen korrekt, talán ég +1-2 év is bevállalható. 1200 pénzért - ha még a vámot is figylembe vesszük - nagyon korrekt bor. Ha a Tescoban árusított hasonló árú Gandia Tempranillohoz - a normál, a Reserve-et nem kóstoltam - hasonlítjuk legalább egy fokkal jobb pedig az se rossz, csak kevésbé komplex.
Nem mai a kérdés, de csak most tudtam visszaolvasni a topicot.
Szóval a Báthory féle Ch 97 évjáratban nagy csalódást okozott. (1000 és 2000 között volt, talán pont 1300 AZ IVVNÉL) 6-ból 6 ember ítélte úgy, hogy a Szőlőskert Rt Gróf Nagyrédei 2001-es Chja (kb, 450 ft) SOKKAL JOBB.
A borral kapcsolatban gyakran megkapom en is azt a megjegyzest, hogy Zoli vazze, te sznob vagy.
Ilyenkor szoktak agybajt kapni az ismerosok amikor kifejtem a kovetkezot:
Mit is jelent a sznob kifejezes. Sine nobilitate kifejezesbol ered, amit az 1700-as evek vegen kezdtek el hasznalni egyetemista diakok es korantsem a nemesi szarmazasra, hanem egy illeto egyetemi polgar voltara utaltak vele (tehat azt tartottak nemesnek aki iskolazott volt). A kesobbiek soran hajonevsorokon, bali meghivokon, ultetesi rendeken jelent meg a snob szocska valojaban jelezve a nem nemesi illetve polgari szrmazast. Manapsag azonban a snob illetve magyarul a sznob szocska arra utal, hogy valaki ugy viselkedik mintha nemes volna mikozben polgari szrmazasu. Tehat az illetu nem a szaramazasanak megfelelo viselkedesmodot mutat.
Ezzel a kifelyezessel tehat kapasbol ket problema van.
1. Korunk tarsadalmi mobilitasa joval nagyobb mint evszazadokkal korabban. Miert ne lehetne ugymond osztlyt lepni, muveltseg, iskolazottsag, munka, szorgalom, eredmenyek alapjan es ezaltal miert ne lehetne olyan modon viselkedni ahogy az uj tarsadalmi "osztalyunk" szokta, tehat a sine nobilitate persona valojaban nobilitate es jogosan viselkedik ugy.
2. A valodi sine nobilitate persona aki csak urizalasbol viselkedik ugy mint egy nobilitate. A baj ezzel az van, hogy feluletes szemlelo gyakran a sznob kifelyezest kapasbol es gondolkodasbol hasznlja mindenkire aki nobilitate modon viselkedik... de kerdem en, egy nobilitatenak hogyan kellene viselkednie? tehat tualjdonkeppen pusztan a viselkedes alapjan nem tudjuk eldonteni, hogy ki a nobilitate es ki a sine nobilitate.
:) itt abba sozktam hagyni a magyarazast es vagy nem ertik meg az emebrek, hogy mire is celzok, vagy megertik es bejelntik, hogy en nem vagyok normalis :)
A lenyeg az az, hogy aki a bort szereti az mar lelekben nemes es joggal viselkedik ugymint egy nemes, aki pedig szeretne borkedvelo nemes lenni, vagyis a hedonizmus arisztokratajava vallni, az meg a legjobban teszi ha ugy viselkedik mint egymar kesz borbarat :) hiszen maga viselkedes a lenyeg.. tudjatok a let meghatarozza a tudatot (beviszem a let es elmegy a tudat)
