"A szilárd testekre hogy hat az ár-apály jelenség nem elhanyagolhatóan? Dagálykor egy zárt szobában megemelkedik a függöny?"
Lényegében igen.
Lehet, hogy most hallod először, de a Hold a szilárd Földet is deformálja, nem csak a vizet mozgatja.
Így a forgó Föld miatt naponta kétszer végigrohan alattunk egy púp, ami kb 30 cm-es magasságú. Közvetlenül nem érezzük, mert az egész környezet emelkedik ill. süllyed.
"Jó, akkor a kötelet a gravitációra merőlegesen feszítem ki tehát megközelítően függőlegesen akkor talán már nem lób be."
De ehhez valami olyasmi kellene, hogy az univerzum összes anyaga a kötél vonalában hengerszimmetrikusan legyen és a kötél egy pontja körül forogjon, mert különben összezuhan. Elég speciálisan tömegeloszlás kell még ezen belül is, hogy mindig feszes legyen a kötél.
Vagyis legjobb esetben egy egyenes létezne a világon, az is csak úgy, ha forog. :)
Na jó. Ha pár centis kifeszített acéldrót jó egyenesnek, akkor egy pár köbcentimétres kocka az asztalodon néhány nanoszekundumig jó inerciarendszernek.
Ez ugyanaz a kérdés amiről én beszélek. Ha minden feltétel teljesül pl. gravitációmentes tér, akkor létezik egyenes, mint ahogy a rel. elm.- hez is teljesülni kell bizonyos feltételeknek pl. inerciarendszer. Most akkor létezik egyenes vagy nem? Igaz-e a rel. elm. vagy nem?
Majd ha mutatsz inerciarendszert akkor én is mutatok olyan helyet ahol nincs gravitáció!
Jó, akkor a kötelet a gravitációra merőlegesen feszítem ki tehát megközelítően függőlegesen akkor talán már nem lób be. A kötél csak példa, legyen akkor egy acéldrót ami csak pár centi hosszú.
"Ez most csak kötözködésnek tűnik. Egy megnyújtott kötélnek is van hossza, amit kifeszített állapotban meg tudsz mérni miután kijelölte az egyenes irányát."
Ki beszél itt megnyújtásról?
Én csak azt mondtam, hogy ha egy belógó kötelet jobban megfeszítünk, akkor kevésbé lóg be. A feszítés során a végén nyerünk valamennyi kötelet. Ennek egy része csak az, ami nyújtásból származik, a másik része a kötél görbéjének rövidüléséből származik.
Szerinted meddig kell feszíteni egy kötelet, hogy egyenes legyen?
Ez most csak kötözködésnek tűnik. Egy megnyújtott kötélnek is van hossza, amit kifeszített állapotban meg tudsz mérni miután kijelölte az egyenes irányát.
Amiket írsz az ttöbbnyire érthető és megértem. Nyilvánvalóan nem értem a kritika tárgyát, de hidd el, hogy megpróbálom megérteni, de ha érteném az még nem jelentené azt, hogy nem is vitatom mert jónak találom.
"Aztan kiderult, hogy amit korabban a vilag tulajdonsaganak vettunk, csak kozelitoleg igaz."
Nekem nem derült ki, mert az azt feltételezné, hogy az elmélet minden része bizonyított lenne.
De ami lenyeg, hogy az uj elmelet nem vezetett ellentmondasokra Ertsd: ellentmond a vilagrol alkotott klasszikus elkepzelesekkel, de nem mond ellent a kiserleti tenyeknek.
Hat az biztos nem egyenes.
- tuti van valami belogasa, mert nem tudod tetszoleges erovel fesziteni, hiszen elszakadna.
- van vastagsaga
- kicsit gocsortos az oldala
A spec.rel.-ben nincsen szo fotonokrol, azt a kvantummechanikaban vezettek be eloszor. A spec.rel. egy kvantumos altalanositasaiban, a terelmeletekben szo van mar fotonrol, de ezeket joval bonyolultabb megerteni.
(1386)-ban leirtam, mi a spec.rel. ervenyessegi kore.
Ennyit tud, es nem tobbet - a newtoni mechanikanal tobbet ir le, de korantsem mindent. Ennek tukreben kell ertekelni.
Viszont ha uj elmeletet alkotsz, annak nem art mindazt tudnia, amit a spec.rel. Tehat a spec.rel. "tovabb el" az uj elmeletekben ugyanugy, ahogy a newtoni mechanika tovabb el a spec.rel. reszekent.
A kritika jogos, csak szerintem erdemes megprobalni megerteni, hogy mi a kritikank targya.
A rel.elm. persze alapbol gyanus, mert megszoktunk bizonyos dolgokat, (sebessegosszeadas, ido). Aztan kiderult, hogy amit korabban a vilag tulajdonsaganak vettunk, csak kozelitoleg igaz. De ami lenyeg, hogy az uj elmelet nem vezetett ellentmondasokra, es hasznalhato eredmenyeket hozott. Emellett meg egyszeru is, tehat a mat. modellt, illetve a kiserleti bizonyitekokat nem nagy ugy megerteni.
Persze az ikerparadoxont emberekkel nem vegeztek el. De sok mas modon ellenoriztek kozvetlenul is, meg mas modszerrel ugyanazokat a kepleteket - es szemmel lathatolag mukodik.
Persze az ervenyessegi teruletet sikerult jobban behatarolni - pl. Einstein nem nagyon orult neki, ahogy egyre bizonyosabba valt, hogy a mikrovilagra nem igaz, de muszaj volt elfogadnia...
A teknősbékát a gyakorlatban utolérjük és meg is előzzük, most vagy rossz ez a példa, vagy a fényt is utolérhetjük a gyakorlatban, csak elméletben nem.
Miért nem azt mondják ha fényről van szó, hogy a fotonok sebessége állandó?
mmmormota: nekm éppen az a bajom, hogy a rel. elm.-nek elég szűk az érvényességi köre - itt nem a részecskegyorsítóra gondolok (bár nem emlékszem, hogy lett volna ilyen rész Einstein népszerűsítő könyvében, de lehet hogy csak tényleg nem emlékszem mert 15 évvel ezelőtt volt) hanem pl. az ikerparadoxonra vagy a fénysebességre mint határértékre. Hidd el, hogy nem vágyom holisztikus megközelítésre csak kritikus vagyok, ugyanannyira baromságnak tartom pl. Egely próbálkozásait mint, gondolom Te. És éppen ezért vagyok kritikus a relativítás elmélettel szemben is.
Hoppa, tenyeg, ezt ki se szurtam!
Pedig a vizugy tanai mar reg megdoltek.
Az a baj, hogy mindig csak a vizallast mericskeltek (pedig olyan nincs is), ahelyett, hogy bizonyos fogalmak (mi az, hogy folyo) valosagos jelentesen elgondolkodtak volna...
"Ez már sokkal érdekesebb kijelentés, amelyet senki sem ért igazán. Honnan tudja a fény, hogy én mekkora sebességgel szaladok utánna?"
Nem kell, hogy tudja a feny,
gondolj Zenon teknosbeka paradoxonara, a paradoxon szerint ugye Achilleusz sosem eri utol a tekonosbekat, akar milyen gyors is. Na igy mukodik a feny is. :>
"Ha azt mondom, hogy a Duna vízállása ezen a héten állandó volt, akkor ez alatt azt érti mindenki, hogy hétfőn is annyi volt, mint kedden és szerdán."
Egészen addig, amíg nem jön egy leleplező, aki azt mondja, "Hohó! Hol van olyan folyó amelyiknek állandó a vízállása akár egy ezredmásodpercig is? Hohó! Hol mérték azt a vízállást? Hohó! Hol van olyan sima folyó az univerzumban, amelyiknek egyáltalán a vízállásáról beszélhetnénk? Lám, még az egyik vízügyes szakember is elismerte egy interjújában, hogy nincs ideális folyó, márpedig a vízállást csak ezen lehetne értelmezni."
Így aztán minek mérni a vízállást, hiszen nem létezik.
