A jegyző munkájával meg vagyok elégedve. A dolgát végzi, a hivatal munkája minden objektív mutató szerint javul és immár elég jó alapot nyújt várospolitikai döntések megalapozásához is.
Mindenesetre a szerepfelfogása szerencsésebb, mint azé a jegyzőé, aki mindenáron várospolitikát akar csinálni, az "aprómunkát" viszont hanyagolja.
Szóval nincs itt semmi sandaság, a jegyző marad és dolgozik, a (remélhetőleg szintén jó szakember) aljegyző pedig hatékonyan segíti.
Á dehogy! Csak az aljegyzőnek nem lesz érdemi hatásköre. Csupán arra lesz tartva, hogy a jegyzőt távolléte idején helyettesítse, ottléte idején pedig a közvetlenül kiadott, egyedi feladatokat teljesítse. Meg persze ha változik a széljárás, akkor legyen valaki, aki a jegyzői feladatokkal megbízható.
Attól, hogy nem egy felkészült aljegyző vezeti? Azt hiszem félreérthetted a célt: nem az Igazgatási Osztály működésének megjavítását célozza a konstrukció, hanem a jegyző hatékonyabb helyettesítését - úgy általában.
Nagy érdeklődéssel olvastam a szemetes és a víz ügyben tett jogi fejtegetéseket. Érdekes szempontok vetődtek fel, amelyeket akár hasznosítani is tudunk. Ha egyszer rászánnátok az időt esetleg érdemes lenne konzultálni.
A létszámemelésnél az aljegyzői státusz nem a romareferens miatt kell, hanem mert az eddig osztályt (igazgatási) vezető aljegyző függetlenített lesz. Én ragaszkodtam ehhez, mert egy ekkora igazgatási szervezet igényli a jegyzőt valóban segíteni és helyettesíteni képes aljegyzőt. A pályázat folyamatban van.
A következő a válasz arra, hogy az ÉTV-nek - bár szerződése felmondásra került - van-é kötelezettsége az ivóvíz szolgáltatására jelenleg is:
"IV. Fejezet
Víziközművekkel végzett közüzemi tevékenység13. § (1) A víziközművek működtetése során végzett vízellátás, szennyvízelvezetés, -elhelyezés és -tisztítás, valamint egyesített rendszer esetén a csapadékvíz-elvezetés közüzemi tevékenység. A víziközművek működtetőit a közüzemi tevékenység keretében az ivóvízellátás és a szennyvízelvezetés szolgáltatására szerződéskötési kötelezettség terheli.
(2) Az (1) bekezdésben említett közüzemi tevékenységre a Polgári Törvénykönyvnek a szerződésre vonatkozó általános szabályait és a közüzemi szerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) A közüzemi tevékenységgel nyújtott szolgáltatásért díjat kell fizetni. A díjfizetés elmulasztása miatt a vízellátást a közüzem korlátozhatja - termelési célú vízfelhasználásnál szüneteltetheti - azonban a létfenntartási ivó- és közegészségügyi, katasztrófa-elhárítási vízigények kielégítéséhez szükséges vizet ebben az esetben is szolgáltatni kell.
(4) A közüzemi szolgáltatás minőségi követelményeit, a feleket szerződés alapján megillető alapvető jogokat és kötelezettségeket - ideértve a szerződéskötési kötelezettség korlátozásának feltételeit is - a Kormány rendeletben állapítja meg."
9. § (1) Az állam a kizárólagos tulajdonában lévő regionális víziközművek és csatornák vagy az önkormányzat, illetve az önkormányzati társulás (a továbbiakban együtt: önkormányzat) a törzsvagyonába tartozó víziközművek létesítésére, felújítására, karbantartására és üzemeltetésére (a továbbiakban: működtetés)
a) saját többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezetet hoz létre, vagy költségvetési, illetőleg önkormányzati intézményt alapít, vagy
b) a működtetés időleges jogát koncessziós szerződésben a pályázat nyertesének engedi át.
(2) Nem minősül koncesszióköteles tevékenységnek:
a) a 3. számú melléklet szerinti csatornák közül azoknak a működtetése, amelyek nem alkalmasak egyidejűleg mezőgazdasági, ipari és ivóvíz-ellátási, továbbá hajózási célra;
b) a víziközmű-társulatok által végzett közműlétesítés vagy -fejlesztés;
c) az üzemi vízilétesítmények működtetése abban az esetben sem, ha külön hatósági engedély alapján közműves vízszolgáltatást is végeznek;
d) az állam kizárólagos tulajdonába vagy a helyi önkormányzat törzsvagyonába tartozó vízilétesítmények közül a víziközművek működtetése, ha a szerződésre vonatkozó általános előírások alapján állam vagy helyi önkormányzat többségi részesedésével e célra alapított gazdálkodó szervezetnek - illetőleg az e gazdálkodó szervezetek által a saját többségi részesedésükkel ugyancsak e célra alapított gazdálkodó szervezetnek - engedik át a tevékenység gyakorlását.10. § (1) A kizárólagos állami tulajdonban, illetve önkormányzati törzsvagyonban lévő közcélú vízilétesítmények működtetését végző gazdálkodó szervezetnek a létesítmény közművagyonát az állam nevében a miniszter, az önkormányzat nevében a képviselő-testület adja szerződéssel használatba.
(2) A szerződésnek tartalmaznia kell:
a) a közművagyon működtetésének jogi és pénzügyi feltételeit;
b) a kötelezően ellátandó feladatokat;
c) a teljesítés jogi garanciáit.
(3) A használatba adható közművagyon körét, a szerződés előkészítésével és megkötésével kapcsolatos feladatokat a Kormány rendeletben állapítja meg.
11. § (1) A koncessziós pályázatot
a) az állami tulajdon működtetésére a miniszter;
b) a helyi önkormányzati tulajdon működtetésére a képviselő-testület írja ki.
(2) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell, hogy az a vízi közüzemi tevékenységekre [13. § (1) bekezdés] együttesen vagy külön-külön vonatkozik.
(3) A koncessziós pályázatot akkor lehet kiírni, ha a koncessziós szerződés alapján végzendő tevékenység összhangban van a jóváhagyott terület- és településfejlesztési, -rendezési tervekkel, a környezet és a természet védelmével, valamint a vízbázisvédelmi előírásokkal.
(4) A pályázati kiírásnak - a koncesszióról szóló törvényben foglaltakon kívül - tartalmaznia kell:
a) a koncessziós társaság által nyújtott szolgáltatással kapcsolatban jogszabályban, illetve szabványban meghatározott követelményeket;
b) a szolgáltatási díjak megállapításának, illetve megváltoztatásának módját és feltételeit, ideértve a hatósági árakra vonatkozó tájékoztatást is;
c) a folyamatos vízszolgáltatáshoz szükséges eszközöket és egyéb feltételeket;
d) a koncesszióval érintett ingatlanok megjelölését, a koncessziós társaságot terhelő szolgalmakat, illetve a társaság által nyújtandó használati és egyéb jogokat;
e) a koncessziós társaság adatszolgáltatási kötelezettségét;
f) a koncessziós társaságot a koncessziós tevékenység ellátásával kapcsolatban, harmadik személyekkel szemben terhelő kártalanítási, kártérítési és egyéb kötelezettségeket;
g) a koncessziós tevékenység környezet-, természet- és vízbázisvédelmi követelményeit;
h) a pályázaton való részvétel feltételeit (így például részvételi díj, biztosíték, a pályázó gazdálkodási, pénzügyi helyzetéről nyújtott tájékoztatás);
i)j) a koncessziós társaság induló vagyonának megkívánt mértékét.
(5) Nem kell koncessziós társaságot alapítania a koncessziós pályázat nyertesének, ha az állam vagy a helyi önkormányzat által - az állam vagy az önkormányzat többségi részesedésével - közcélú vízilétesítmény működtetésére létrehozott gazdálkodó szervezet.
12. § A koncesszió időtartama alatt a koncessziós társaság jogosult a koncesszióba adott vízilétesítmények területén halászati, üdülési, sportcélú, idegenforgalmi, fürdő- és kereskedelmi szolgáltatások végzésére, az ezeket szolgáló létesítmények megvalósítására, illetve működtetésére, a csatornán létesített hajózási célú infrastruktúra működtetésére.
Igazam volt, Otterlo, jelen esetben - ha az önkormányzati tulajdonú közüzemet privatizálod - nem koncesszióköteles a dolog.
Azt hiszem, sikerült valamelyest rálelni az igazságra. De még a végrehajtási rendeletet (Korm.) nem olvastam, az marad hétfőre, sajna :-(((
Előre is elnézést, ha tördelek:
Szóval, 1995. évi LVII. törvény a Vízgazdálkodásról (első rész)
4. § (1) A települési önkormányzat feladata:
a) a helyi vízi közüzemi tevékenység fejlesztésére vonatkozó - a vízgazdálkodás országos koncepciójával és a jóváhagyott nemzeti programokkal összehangolt tervek kialakítása és végrehajtása;
b) a helyi víziközművek működtetése, a koncessziós pályázat kiírása, elbírálása és a koncessziós szerződés megkötése;
c) a közműves vízellátás körében a települési közműves vízszolgáltatás korlátozására vonatkozó terv jóváhagyásáról és a vízfogyasztás rendjének megállapításáról való gondoskodás;
d) a vízgazdálkodási feladatokkal kapcsolatos önkormányzati hatósági feladatok ellátása;
e) a természetes vizek fürdésre alkalmas partszakaszainak és azzal összefüggő vízfelületének kijelölése;
f) a helyi vízrendezés és vízkárelhárítás, az árvíz- és belvízelvezetés.
(2) A települési önkormányzat - a vízgazdálkodási tevékenységek, mint közfeladatok (közszolgáltatások) körében - köteles gondoskodni:
a) a települések lakott területén az ivóvízminőségű vízre vonatkozó előírásoknak megfelelő ivóvízellátásról;
b) a 2000 lakosegyenértékkel jellemezhető szennyvízkibocsátás feletti szennyvíz-elvezetési agglomerációt alkotó településeken a keletkező használt vizek (szennyvizek) szennyvízelvezető művel való összegyűjtéséről, tisztításáról, a tisztított szennyvíz elvezetéséről, illetőleg a más módon összegyűjtött szennyvíz, továbbá a szennyvíziszap ártalommentes elhelyezésének megszervezéséről;
c) a b) pontban meghatározott feladatok ellátásáról a lakosegyenértéktől függetlenül azokon a területeken, amelyeket a vízbázisok, távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről, továbbá a felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról szóló jogszabályok határoznak meg;
d) a hulladékgazdálkodásról szóló külön törvény szerint nem közművel összegyűjtött szennyvizek ártalom mentes elhelyezésének szervezéséről és ellenőrzéséről.
(3) Az (1) bekezdésben felsorolt feladatok - a külön jogszabályokban a polgármester, illetve a jegyző hatáskörébe utalt feladatok kivételével - a képviselő-testület, a főváros esetében a fővárosi önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartoznak.
Kösz a koncessziós törvényt, Otterlo, erre már van válaszom is, de ez az eset arra vonatkozik, amikor koncesszióba adják (!!!) az üzemeltetést, s nem arra, amikor esetleg az üzletrészüket eladják valakinek és/vagy tőkeemeléses úton behoznak valakit az amúgy már vízgazdálkodással foglalkozó társaságba. A kettő között jogilag különbséget látok.
Egyébként az önkormányzati társulás az, ha pl. Érd, Tárnok és Szhalombatta létrehoz közösen egy projektet, extrém példával arra, hogy felépítik a Nemzeti Színházat valamelyikük területén. Az ÉTV Kft. - amely a rendszerváltáskor "megkapta" a vagyonátadással a korábban állami tulajdonú vízvezetékszolgáltatást, s ezzel, törvény erejénél fogva azok az önkormányzatok, amelyek területén e szolgáltatás történik, tulajdonosokká váltak - nem társulás.
Úgy gondolom, hogy a legfőbb választ a mi kérdéseinkre a Vízgazdálkodásról szóló törvény és annak végrehajtása adja meg, amelyet tanulmányozni fogok.
Amúgy érdeklődve egy kollégámtól, aki az országban az egyik leggyakorlottabb ember vízgazdálkodási kérdésekben, egész eddigi pályája - részben - ekörül folyt, megtudtam, hogy egyes vidéki önkormányzatok éppenséggel mostanában foglalkoznak hasonló privatizációs elképzelésekkel, s igen nagy verseny folyik értük, több (!!!) jelentkező is akadt.
Azt is megtudtam, hogy Pécs Város Önkormányzata igen komolyan fontolgatja a vízműben lévő, határozott ideig tartó (!!!) szerződéssel elidegenített részesedés visszavásárlását, mivel rájött, hogy roppant rossz üzletet kötött. A külföldi tulajdonos nyereségének felhalmozási folyamata általában a következő: management-jogok alapján átszervezik a vállalatot, elsősorban nagyon jelentős létszámleépítéssel (ez a fogyasztónak nem fáj), ezzel - a vízdíj változatlansága mellett is - elérnek egy relatíve magas nyereségtartalmat, majd akkor, ha nem olyan a szerződés (pl. nincs arra vonatkozóan képlet, hogy a nyereségnek mekkora részét jogosultak kivenni-felvenni, s nincs kötelezettség arra, hogy mekkora részét kell fejlesztésekre fordítaniuk, s a nyereségkivétel lehetősége csak a fejlesztésekkel arányos rész után növekszik számottevően, ami pl. a hálózati veszteségek kérdésében jelentős lehet), s emelik a vízdíjat, illetve hatalmas nyomást gyakorolnak az önkormányzatokra ennek érdekében, ez pedig további, egyre emelkedő nyereség-kivételre ad alkalmat, a szükséges fejlesztések pedig a befektető mérlegelésén múlnak. Pécsett egyébként "ismerős" befektetők vannak.
Nem ígérek semmit, de igyekszem utánanézni egynek-másnak.
Árpi, a cég (a Becker) nem csupán a nyereségéből, hanem a forrásaiból is fizetheti a tartozást, jelen esetben nem ez látszik körvonalazódni és ez a baj. Igaz, nem lesz nyereséges egy ideig, volt már ilyen a történelemben. A baj az, hogy a cég nem azonos az önkormányzattal - még akkor sem, ha az önkori annak egyszemélyes tulajdonosa -, azaz az önkori csak úgy fizethet helyette (mármint ha akar és úgy tűnik, hogy akar, csak nem tudom, miért, hiszen nem lenne rá köteles), ha külön pénzt ad a korábban már vázolt módokon a saját cégének, hogy az kifizethesse a tartozást a kívülálló valakinek. De miért ad neki pénzt? Olyan sok van az önkorinak, hogy ilyen adakozó kedvében van?
Ha jól értem a történetet, nem is kellett tudniuk (mármint a képviselőknek, hogy ezt a plusztartozást is ki kell fizetni), hiszen ez a kötelezettség magát a Beckert terheli és nem annak a tulajdonosát, másképp hogyan lehetne egy gazdasági társaságot megkülönböztetni a tulajdonosától? Miért kell összemosni a kettőt? Nem értem.
Azt hallottam,hogy sikerült már egy olyan létszámot találni,aki egy körlevél szerint nagyon csalfa alak.Valyon milyen igazságtartalma van a levélnek,de sokan ismerhetik öt/több ügyészségen is/,de személyesen is.Kivánjuk,hogy mindenből kimossa magát a polgármester érdekében is.
"A Kbt-nek a víz-, gáz- és egyéb szolgáltatás igénybevételére vonatkozó részeit ugyanis egyszerűen nem értem. Annyi időm pedig nincs, hogy a törvényi indokolásokat kutyuljam. Nagyon nehéz szöveg, ..."
A koncesszióról szóló törvényt (1991. évi XVI.) nem nézted? Nekem valami olyasmi rémlik belóle, hogy önkormányzati tulajdonban lévő közművek üzemeltetését akárki nem végezheti. Az ilyen tevékenység folytatásának feltétele:
= vagy koncesszióba adják (ebben az esetben a pályáztatás kikerülhetetlen),
= vagy önkormányzati intézmény útján működtetik (ez a jelenlegi helyzetben aligha életszerű),
= vagy az önkormányzat, illetve más önkormányzatokkal közös társulása többségi tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet útján működteti a közműrendszert. Tényleg nem tudom, hogy mit jelent ez a "közös társulás tulajdonában" kifejezés? Kellene, hogy legyen egy jogi értelemben vett közös társulás és az a tulajdonosa az ÉTV-nek, vagy elég az, hogy simán tulajdonosok a különböző önkormányzatok és a Kft-n belül így ők tulajdonképpen közös társulást alkotnak? Utóbbi esetben aligha lehetne a pályáztatás törvényi kötelezettség.
Na pont ez a baj, hogy nem lehet pontosan tudni a pénzügyi körülményeket. Valóban jár-e az üzletrész vételárán (25 millió Ft) felül további összeg a volt tulajdonos részére? Mennyi? 10? 20? 50? 60? Nem mindegy! Anélkül vettünk, hogy tudnánk erre a választ.
És miből? Hitelből? Vagy ér anyit a cég? Egy volt tulaj, aki úgy gazdálkodott (vagy legalábbis hagyta azt), hogy a cége hatalmas tartozást halmozott fel, bepereli azt, a saját felelőtlen gazdálkodásáért? Felszámoltatja?
Nem hiszem, hogy a volt tulajdonos beérné ezzel. Amennyiben helytálló az előterjesztő jogszabályi hivatkozása, akkor nem kamatokat kell fizetni, hanem magát a tőkét kell visszafizetni - vélhetőleg nem két évszázad folyamán.
Mondjuk úgy, hogy a cég két évszázadon át fizeti a piciny kis nyereségéből a kamatot a tartozása után, és így a tulajdonosnak garantáltan nem lesz haszna belőle.
Ne félj, megoldják! Ma még csak arról van egyeztetés, hogy a kb. 60 millió Ft-hoz képest mennyit kell a volt tulajdonos részére kifizetni. Ha ebben megállapodnak, akkor - ahogy írtad, - vagy tőkeemeléssel, vagy tagi kölcsönnel biztosítják rá a fedezetet. Ha pedig ehhez ezt az összeget a város költségvetésébe be kell tervezni, akkor majd betervezik, vagy módosítják a költségvetést. A technikai rész simán lejátszható, de nem ez itt a lényeg.
A lényeg inkább az, hogy úgy sikerült a BECKER tulajdonosának kivásárlásáról dönteni, hogy a képviselők (vagy azok többsége) azt hitte, csak az üzletrészt kell kifizetni, nem tudott a korábbi tulajdonos felé a megvásárolt Kft. által teljesítendő kötelezettségről, aminek összege állítólag 0-60 millió Ft között fog valahol megállapodni.
A TV közvetítés elmaradása miatt az online internetes híradás is elmaradt. Ezért most csak egy kis hír:
A képviselő-testület elfogadta a javaslatot a Polgármesteri Hivatal létszámának 203-ról 211 főre emeléséről. Ezen belül egy-egy státuszt az aljegyzői illetve a romareferensi állás betöltésére. Félre ne értsetek, szerintem mindkettőre nagy szükség van, csak az indoklást találom furcsának.
Még decemberben rákérdezett az egyik képviselő: amíg el nem küldtük, addig is volt aljegyző, tehát van rá státusz is, minek akkor még egy? A válasz valami olyasmi volt, hogy azért kell aljegyzői státuszt beemelni a létszámba, mert az ő státuszát már elhasználták egy romareferens felvételére. Ez így nincs teljesen rendben, de legyen: rendben. Na de akkor miért is kell státuszt növelni romareferens címen?
Kösz, hogy megértetted, amit összehordtam hamarjában :-))) És hogy fog az önkori közvetlenül fizetni? Tőkét emel? Tagi kölcsönt nyújt? E megoldások költségvetés esetén csak akkor működnek, ha arról a költségvetés szól, azt előirányozta (azaz van ilyen oszlop, mert egyébként az oszlopok egymás között nem átjárhatóak).
Na mibe fogadunk, hogy Érden ez másként van: a végén az önkormányzat fog fizetni. Az csupán technikai kérdés, hogy nem közvetlenül az eladónak, hanem előbb beteszi a Beckerbe, majd az fogja továbbutalni.
Azért nem álltam le különösképpen vitatkozni, mert vagy 4-en álltak még mögöttem.Őket sajnáltam volna.
Tudod aznap már a pannon ügyfélszolgálatával váltottam 4 telefont, 2 faxot, mindig más ügyintézővel, akik közt egy tájékozott sem volt.Szóval ez már eleve jó kedvet csinált :-)
Én sajnos az ilyen helyzeteket nem mindig birom higgadtan kezelni, a bunkóság és a hülyeség az ami mértéktelenül fel tud idegesiteni.
Másrészt valahol sajnálom az ottani pénztárosokat, nem lehet jó, hogy csak ilyen munkát talál magának, ha sokat orditok még tán ki is rúgják, osz't lehet, hogy otthon meg sirnak a gyerekek.
Szóval egyrészt letépném némelyiknek az arcát, annyira idegesit a nyeglesége, hülyesége, másrészt pedig valahol sajnálom. És mindig ez vivódik bennem.
Viszont a budaörsi praktikerben vagy egy nagyon aranyos pénztáros, egy érdi nőci.
Otterlo, a leckét - legnagyobb igyekezetem ellenére sem - nem tudtam teljesíteni. A Kbt-nek a víz-, gáz- és egyéb szolgáltatás igénybevételére vonatkozó részeit ugyanis egyszerűen nem értem. Annyi időm pedig nincs, hogy a törvényi indokolásokat kutyuljam. Nagyon nehéz szöveg, első olvasatra azt vélelmezem, hogy nem kell közbeszerzési eljárás az ilyen szolgáltatáshoz. Bizonyos járulékos dolgokhoz talán igen... Javaslom: fordulj ilyen ügyekben járatos szakemberekhez, vannak ilyenek. Ez nem "sima" szolgáltatás, egyébként a Kbt. V. fejezete foglalkozik vele.
Más (szintén Neked): nem értek egyet Veled a Becker-ügy (azaz a cég tartozása) kapcsán. Az esetben ugyanis, ha a cégnek van követelése, attól még az önkorinak a megvásárlása egy fillérrel sem kerül többe, sőt, még az önkori mérlegében sem kell szerepeltetni, hiszen azt a Becker Kft. szerepelteti a beszámolójában a követelések között.
Megint más kérdés, hogy ha a Becker szerződése olyan erre a tartozásra (milyen???), vagy veszteséget okoz a Beckernél, vagy behajthatatlan, s emiatt likviditási nehézségek származnak, az egyszemélyes tulajdonos felelőssége korlátlan, ez esetben több megoldás lehetséges a társasági jog szerint. Semmiképpen sem az, hogy "átviszik" az összeget a tulajdonos könyveibe.
Képzeljétek: mára már meg is jelent a meghívó és a napirend az önkormányzat honlapján a ma 9-kor kezdődött képviselő-testületi ülésre! Jobb későn, mint soha!
A honlap határozatok tárában viszont csak egyetlen egy (mégpedig 1991. évi, 1. sz.) határozat olvasható. Azt, hogy tegnap este egyáltalán nem volt az adatbázis elérhető, még csak sejtem hogy miért, de hogy ma miért csak ez az egy, régi határozat olvasható a neten ...?
Bocs, hogy beleszólok, de ha már leállsz vitatkozni, akkor miért nem viszed végig az ügyet? Ezzel azt érted el, hogy jól felidegesítetted magad (lám-lám: még ma is ezzel foglalkozol), és még meg is szivattak. Ha nem érzed magadban az erőt abban az adott pillanatban, hogy mindenáron kiharcolod az igazadat, akkor szerintem az ilyen túlkapásokat észre se vedd, mert csak magadnak ártasz vele.
Én egyébként, ha kellően harcias kedvemben vagyok ilyen szituációban, minimum az, hogy odahivatom a főnökét, és ha vele sem értek szót, mérlegen leméretem az árut, jó hangosan vitatkozom, stb., stb. De - hangsúlyozom - csak akkor, ha kellően pihent vagyok, és higgadtan uralni tudom a helyzetet. Persze nem a pénzért, csak virtusból (és főleg multiknál).