Ha a tető gerincmagassága minden arány stb. nélkül változik az szerintem sem szép. Egyrészt. Másrészt beázás szempontjából is előnyösebb ha nincs szintváltás. Persze a pénz az meghatározó, ezt nem vitatom. De sokszor látom, hogy 30-40 milliós épületnél sajnálják azt az egy-kétszázezer Forintot és ez később komoly gondokat szokott okozni.
Mert ha én még 8-10 méterrel meghosszabbítom azt a tető, nekem totál ilyen istálló kinézete lenne.
Ez már az ízlések és pofonok kategóriája. Nekem nem csúnya az hogy ha egy kisebb méretű épület tovább van húzva hátrafelé.
Ja és az anyagiakra már ne is térjünk ki. Ahogy más építős csoportokba is olvasom, rengeteg ember el van itt tévedve hogy egy átlag embernek mennyi lóvéja van egy ilyen ház felépítésére. ha már ilyen 350.000-450.000Ft/m2 áron építenek, el lehet képzelni mennyi a vége egy ilyen "hosszú" háznak. Én nem örököltem, nincs lakásom, a szüleim nem milliomosok. Gyakorlatilag a nulláról kell indulni. Persze el lehet szállni mindennel, de kicsit gondoljatok már bele hogy mi mennyibe kerül a mai világba...
Ez neked nem túl jó megoldás, ezt terveztetni kellene a házzal együtt, jó drága lenne a kivitelezése is, meg szerintem szebb se lenne, mint a te eredeti elképzelésed.
Ezzel a megoldással mármint ,hogy a ház a lakás bizonyos részein vékonyabb a fal én is találkoztam.- A Régi házaknál.
Esetemben kettő kültelki és egy belvárosi lakásnál is ilyen fala votak . A konyha, a fürdőszoba pés a kamra fala a szokásos 38 cm helyett csak 25 cm volt.... 88 éves házak. Sőt a belvárosinál szintén konyha , fürdő és kamra a 44 cm helyett csak 30 cm-es, ez a ház 120 éves , körúti.
De hogy hűtés miatt nem tudom... inkább rosszul értelmezett takarékosságból.
De egy 90 éves háznál a külső homlokzathoz hozzá lehet nyúlni. Ezért inkább kívülről hőszigeteld. Nem kell az egész házat, elsőnek elég itt a vékonyabb falnál.
Az Ytong egy a hagyományos téglánál jobb hőszigetelő, tehát végül ez egy belső hőszigetelésnek számít, az pedig a jelenlegi műszaki tudás szerint nem járható út.
Lehet persze kialakítani, a káros hatás nem is pár hónap múlva, hanem évekkel később keletkezik.
Teljesen torz az elképzsésed. Adja magát, hogy a tetőt megnyújtod és két combos oszlopra felszerelsz egy szelement- arra egy oszlopocskát, a talp és a csúcs szelement meghosszabítod - becsapolod az oszlopokon fekvő szelemenbe és az oszlopba és a héjazatnak azt használod, ami a házon van.
A szarvazatot ledeszkázod felülről, alulról a szarufaközöket lambériázod és csatornát is szerelsz az ereszre.
Persze meg kell oldani a sarkok kimerevítését is.
Ezt a terv színtjén meg kell oldani.
Másképp olyan csúnya lesz, hogy a új házad értékét csökkenti.
Van egy régi téglaház, aminek a spájz-konyha helyiségeiből, falkibontással összenyitva, egy szoba lett kialakítva.
A ház külső falazata 3 sor kistégla. A spájznál viszont csak 2 sor téglával csinálták a külső falat (a hűtés miatt). Az alábbi kép szerint, beugrósan lett kialakítva. Ezt a két beugrást szeretném ytonggal kitölteni, felfalazni.
Az a kérdésem, hogy gond e, ha téglafalat belülről ytongozok csemperagasztóval ?
A kitöltendő falszakaszok 0,8m, illetve 3,5m hosszúak. Belmagasság 2,75m
A ház kívülről nincs szigetelve és nem is lesz (szép, 90 éves homlokzat)
Az 5,3 ° ot jelölő méretvonalon gondolm lesz egy összekötő gerenda is, amire középen rátudsz terhelni egy középszelement, ami a hóteher miatt jót tesz a szarufák megtámasztásának, teher megosztásának.
Kartámaszokat (könyökfákat) minden irányba érdemes betenni nem zavaró mértékben, mert azok segítenek a vízszintes tartóknak átvinni az oszlopokra a tető terhelését.
Nem tudom milyenek az anyagi lehetőségeid, de, ha a főépület tetőformáját, és hajlásszögét követve egy kicsit alacsonyabb nyeregtetős beállót csinálnál, az egyrészt esztétikusabban nézne ki, másrészt egy tároló padlásrészt is nyernél, ahonnan, az oromfali padlás bejáró ajtót is megtudod majd közelíteni.
A beálló szaruállásait egészen alul fogópárokkal összekötve, stabil lesz a fedélszék, a szarukr deszkázat, vagy hajópadló járható padlózat mehetne.
A taréjszelemen alá kakasüllők mehetnének + két viharléccel andrásolva a szarufákat rendben lenne a tetőszerkezet.
Az oromrészt meg le lehet zárni valamilyen burkolattal, vagy a padlás bejárást onnan is lehet biztosítani, bár belülről egy létrás padlásfeljáró ajtóval is meg lehet oldani.
De, ha méretezted! Szerintem ezek a villanyos ördögszekerek terjedni fognak a töltésük meg igencsak energia igényes. 3x32A-t ad a szolgáltató különösebb macera nélkül, azt 6-os dróttal ki kell vinni a garázsba. A drótot akkor is kiépíteném ha ma még nincs meg sem az autó sem a szükséges teljesítmény az áramszolgáltatótól mert nem 2 évre építkezik senki.
Azt elfelejtettem írni hogy erre a házfalra szeretném feltenni majd a padlásfeljárót. Úgyhogy 300-320-ról nem igazán lenne jó tetőt indítani. (Ezen a ferde tetőn lenne egy kis felnyitható ajtó amin keresztül a padlásfeljárót meg lehet majd közelíteni. (Pl egy létrával)
Raktam fel ide még képet hogy is gondoltam ezt igazából. Ezt a középső alátámasztást mindenképpen meg szeretném csinálni. A tető hajlásszöge nem lenne valami túl nagy. Mivel a szomszéddal határos oldalt szeretném majd felfalazni és az max 2,4 méter lehet + még max egy 20 cm-es koszorú ami 2,6 összesen. A befelé néző rész se szeretném alacsonyra tenni ezért azt első blikkre 2,1-re vettem. És mivel a támaszköz az 5,4 métert nem haladhatja meg (máskülönben engedély köteles lenne https://tetotepitek.blog.hu/2017/02/14/jogszabaly_valtozas_kivitelezesi_tervdokumentacio_szuksegessege) ezért csak kb 5 fok a leejtése a tetőnek, ami nem sok de arra is van megoldás.
Nem árt figyelembe venni az uralkodó szélirányt sem, bár nagy szél bárhonnan jöhet. Egy ekkora kocsibeállóra 3,5tonna körüli FELHAJTÓERŐ fog hatni nagyobb szél esetén. Halkan jegyzem meg, hogy az nagy szél ami régen ritkán fordult elő ma már kezd mindennapossá válni.
Méterenként 20 cm (20 %) esés már teljesen megfelelő. Ez azt jelenti, hogy ha 6 méterre nyúlik ki a ferde tető (2 autónak 6 méter szélesség már elegendő), akkor 120 cm lesz a szintkülönbség. vagyis ha a külső széle 2 méter magasan lesz, akkor a faltól 320 cm magasan kell indítani (az aljzatbeton szintjétől felfelé mérve).
De ha a 320 cm magasan lenne, akkor elég lehet 300 cm is, még az is 15-16 %-os lejtésnek felel meg, az általában elegendő.
Ebben az esetben a 6 méter szélességet meg tudod felezni és középre tudsz tenni alátámasztást. Ilyen formában fából is meg lehet csinálni.
Ha nem tudod alátámasztani, vagyis a 6 métert egyben kell áthidalni, akkor azt csak zártszelvényből készült rácsos tartó jöhet számításba.
(Vagy vasbeton áthidalóval csinálod, de azt már mindenképpen terveztetni kell.)
Értem, akkor a bádogozást próbáld meg jól kvitelezni a falcsatlakozásnál.
A vakolatba egy flexszel bevágott horonyba szokták a szegélybádog elem kb. 10 mm -es peremét becsatlakoztatni, és sziloplaszttal tömíteni, mint a kéményszegélyeknél.
Arra gondolsz tehát, hogy faltól indulna a tető és nem az udvar belső fele felé leejtsen, hanem a telek hátsó irányába?
Azzal csak az a bajom hogy nem tudnám megcsinálni úgy hogy két autó beférjen. Mert jó lenne hogyha a leejtés végén is lenne a belmagasság legalább 2 méter. Ahhoz meg iszonyat magasról kéne indítani a tetőt a ház faláról.
Nagyobb esőzéseknél a tetősíkról a víz a ház falára vissza tud verődni, tehát áztathatja a falat.
Valamivel javulna szerintem ez a helyzet, ha a tető lejtését a fallal párhuzamosan oldal irányba változtatnád meg és persze jól kialakított bádogozással csatlakozna a tető a főépülethez.
