Laminált padlót tervezek lerakni, 50 éves parketta tetejére. A felület alapvetően sima, de itt-ott előfordulnak kisebb-nagyobb megsüllyedt részek (gondolom a szekrénysor miatt), max. 3 mm szintkülönbséggel. Néhány elem között hézag is megjelent, a legdurvább 5 mm széles, de tipikusan max 2 mm, de úgy gondolom/remélem, hogy ez nem okoz gondot, át lehet hidalni (itt nincs szintkülönbség)...
A kérdésem az, hogy milyen alátétet érdemes tenni a laminált padló alá, a parketta tetejére? Először 5 mm vastag XPS alátétben gondolkoztam, de jobban utánajárva elbizonytalanodtam, nehogy az XPS túlságosan gátolja a pára távozását a régi parkettából...? Esetleg jobban járnék farostlemez alátéttel, hasonló vastagságban, vagy vékonyabb XPS alátéttel (a laminált padló 10 mm vastag lesz)?
A panelházak sokat bírnak.A m2-kénti ugráló embereket biztosan. Ha nincs más. Közben a szelet is. Sőt, a havat is. Van olyan, hogy mértékadó terhelés. Ennél az összes lehetséges variáció közül a legrosszabb számít. Egyébként nem föltétlenül a legnagyobb súllyal történő terhelés a legrosszabb.
filozófiai kérdésem lenne épületszerkezetek terhelhetőségéről.
Mi súlyt bír egy panelház? Valami nem túl életszerű, de elképzelhető példára gondolok, például ha minden négyzetméterére beáll egy 100 kilós ember, beleértve a lépcsőházat, stb, majd azok bulizni kezdenek, ugrálnak (nem szinkronban), azt kibírja? Közben az orkán lökésszerűen fújja oldalról az egészet...
Vagy valaki kihasználja otthon a helyet és befúr mondjuk 20 darab 8as lyukat a plafonjába, mert lógatni akar róla polcot, stb...
Ne csavarozd le a vázat a födémhez, csinálj egy létra vázat tedd le és arra csavarozd, a cuccok amik rajta vannak majd lenyomják a födémhez. Gondolom ez csak a szigetelés miatt kell, hogy járható maradjon. Vagy csak néhány staffnit csavarozz le, felfelé nem esik semmi ;-)
Örülök, hogy leírtad a tapasztalatid, mert nekem is lesz egy olyan projekt, hogy a lakásban lévő garázs feletti terültből csinálnék egy padlástéri szobát.
Ezt az alábbiak szerint terveztem eddig:
- betonfödémre kiszintezve rögzíteni 5x5-ös stafnikat (beütő dübellel) egymástól 50 cm-re (tengelytáv 60 cm) így közé tehetők a megmaradt 5 cm-es lépésálló polisztirol tábláim
- a kiszintezett stafnikra jönne az OSB
- erre a megfelelő alátét fóliával vagy habbal laminált padló
Amit nem tudok, hogy a 60 cm-es tengelytáv esetén milyen vastag OSB-t tegyek, hogy utána a laminált padló ne hajoljon be járkáláskor.
12-es OSB szimplán, Esetleg 12-es OSB két rétegben, vagy vastagabb OSB?
A 18-as OSB is működik, de ha már dolgozik és pénzt költ, miért ne csinálja meg jól saját magának az a járófelületet?
Össze-vissza fog állni az a OSB, mert a födémgerendák beépítésénél nem foglakoztak azzal, hogy a felső lapjuk vízszintes legyen. Másodsorban, idővel elcsavarodik a födémgerenda, ha nincs ledeszázva az alja és a teteje is.
Anno nekem lakószoba padozatát kellett megoldani. A beton nem jöhetett számításba a hatalmas mennyisége és min. 28 napos szilárdulása miatt ( ok 3 nap múlva köt, de a szilárdulásnál vizet veszít, tehát rá építeni nem lehet ) Egyébként is 20 nm -es szobába mennyi beton kellene- 15 cm vastagságban ?
Rengeteg..
Így lett a beton helyett hőszigetelés .
Előzetesen volt már egy beton, de se víz, se hőszigetelés nem volt rajta. Volt helyette homok, párnafa , vakpadló és szegelt parketta. Ami alul volt elkorhadt. Kerek 80 év alatt.
Ki a homok---- 20 x 0,15 az kb.
3 m3... rengeteg talicska.
A natur beton letisztítva, vízszigetelve, majd élére állított pallók 5x 15 cm-esek, közé hőszigetelés, rá OSB 18 mm -es . A kereskedő tanácsára nut - féderes, mert a sima olcsóbb, de síkba állítani lehetetlen
Az OSB szegelve ... ideiglenesen, mert a szegelésses nyikorog. Facsavar végleges rögzítés.. Az OSB felületre hab alátét és végül laminált padló... 15 éve kitűnő.
De ez nem padlás, hanem lakószoba. A Pallók tengelytávja úgy 50 cm.
Ehhez jó lenne tudni, hogy az a bramac cserép pontosan milyen is. Elég macerás lehet a beépítés és ennek a belső felületén kondenzáció is létrejön, szóval legalább a tetőn belül hőszigetelni kellene vagy a kondenzvizet valahogy megfogni.
Ja és lehet, hogy erre a cuccra épp nem igaz, de előtte célszerű megnézni, hogy mekkora cső fér bele. Lehetnek meglepetések...
Ha simán függőlegesen vezeted a csövet, hideg időben kondenzálódhat a pára, és visszacsoroghat. Érdemes lenne valami kondenzvíz gyűjtő megoldást beleépíteni.
A cement a betonból nem hal ki. Mert a sóderon kívűl semilyen idegen anyaggal nem találkozik a cement. De a malterból azért hal ki a cement. Mert a cement és a mész ellenségek. Régen 100-évvel ezelőtt nem is raktak cementet a malterba, ez csak utólag lett egy kicsit okosítva. Ha a régi házaknál gyenge a vakolat? Akkor mindig egy kis cement tejet kever a szaki, és korong ecsettel lekeni a felületet. Azért mert a cement halt meg, azt kell potolni nem a meszet, vagy a homokot.
A koszorút nem a habarcs tartja fent! Ha a tégla méretpontos lenne habarcs nélkül is helyén maradna a rajta lévő súly miatt, gondolj a PUR habos falazásra. Inkább kiegyenlítő/teherelosztó szerepe van annak a habarcsnak.
Nyilván az ideális ha a habarcs rendben van és meg lehet majd villanyszerelésnél vésni anélkül, hogy kitolod a téglát a helyéről!
" bármilyen jó malterból a cement kihal egy idő után "
Inkább a mész kötés az , ami idővel nem funkciónál.
Régebben amikor még a cement nagyon drága volt.... nem 40 vagy 55 éve , hanem 100 - 120, akkor általában meszes vakolatot alkalmaztak. Kitűnő volt mind fal építésre , belső vakolásra. De a külső vakolás már bibis volt .
A levegő széndioxidja, korábban a szenek égésénél a kéndioxid miatt a vakolat egy re rosszabb lett mállót és levált.
tehát a külső vakolatnál feltétlenül kell a cement.
kell azért más is pl. a homok megfelelő minősége ... folyami és nem bánya homok.
De ágyazásra bármely homok jó.
Ismétlem :
"bármilyen jó malterból a cement kihal egy idő után "
A rómaiak cementje még most is ott van ahová rakták... jó régen volt.
Nem hiszem hogy valami baj lenne abból hogy az utolsó 2-sor tégla hidegben lett ráfalazva a meglévőre. De ha így is van? Akkor majd a vasalt betonkoszorú összefogja. A régi 100-éves házak se azért állnak még mert jó a malter, hanem azért mert beálltak a téglák a helyükre. A maltert közben szét lehet morzsolni kézzel:) bármilyen jó malterból a cement kihal egy idő után.
"Milyen baj lehet ebből ? Nyilván megfagy, de azért csak kienged valamikor."
Amíg fagyott, nem lesz baj. Majd ha kienged elválik. Ha a téglák is egymástól akkor ajánlatos lesz visszabontani. Azért kérdéses, hogy mielőtt megkötött volt-e már fagy. Ha csak kötés után akkor megúsztad.
Egy már álló garázs , de inkább kocsi beálló hátsó falát raktuk késő ősszel, majd a hideg miatt leálltunk- Jött a 'mindentudó' mester és ebben a fagyos időben a két utolsó sort felrakta.
Megkapta a pénzét és lelépett.
Milyen baj lehet ebből ? Nyilván megfagy, de azért csak kienged valamikor.
