Igen, mindennap ment, 1,5 óra + szombaton is. Volt olyan éve, hogy napi 3-4 km-t úszott. Még eleinte 8-10 éves koráig versenyre is vitték (mi nem erőltettük, tehát az eredmény nem volt érdekes, csak a részvétel, tudta/tuk, hogy orvosi rendelvényre kell úsznia!). Az intenzív sport egyébként a tanulmányi eredményének is igen jót tett!
A pesti "büdös" levegőben szinte soha nem fulladt, de ha kimentünk a friss, finom levegőre tavasztól-őszig, általában éjszaka a rendelőben kötöttünk ki!
Ha kell tudok jó gyerek allergológus-tüdőgyógyászt ajánlani, akihez mi évek óta járunk és szerencsére már nem pánikolunk, a gyerek pedig futkosós sportokat is űzhet!
Mit jelent az "intenziv" uszas - minden nap? Mi heti 2-3 alkalommal járatjuk öt uszni, pont azért (is), hogy ne utálja meg és hogy birja a füle. Ennyi rendszeres uszas is segit, remélem. (Kösz a megerösitést, még lelkesebben visszük öt!)
Bocs, ha nagyon eltértem a témátol, ugyhogy kicsit visszakanyarodom:
- a tul nagy sterilen-tartás biztos nem jó
- a városi szmogos levegö biztos nem jo, de önmagában nem okozoja az allergiának
- a parlagfü egy irritálo anyag, de nem mindenkinek okoz allergiát
- ???
Amig nem tudjuk az igazi összefüggést, addig a tünetek enyhitésén tul hasznos a sok embernek káros gyomnövényt irtani...
Ehhez csak csatlakozni tudok. Én 30 éves koromig azt sem tudtam, mi az a parlagfű, amikor ifjú házasként házat vettünk a Bakonyban. Ez közvetlenül egy Kab-hegy melletti faluban volt, viszonylag nagy tengerszint feletti magasság, körbe erdők, fenyvesek, piszok jó levegő. Sajnos az udvar iszonyú elhanyagolt volt, két évembe került, amíg rendberaktam. Ember magasságú gyomot irtottam ki - mint utólag kiderült, volt közte parlagfű is rendesen. A második nyáron mentem el allergológushoz, mert gyanús volt az a hosszú, agresszív "nátha"...
Most, hiába lakom máshol, már nem tudok tőle szabadulni.
Kedves slave!
Az én - most 14 éves - fiam is kb. 3 éves korától allergiás (parlagfű + fű,fa,virág, stb), asztmás rohamok formájában. 5 évesen elkezdett intenzívem úszni és nagyon sokat javult a helyzet. Csak akkor nem szabad úszni, ha hallhatóan sípol, de ez csak 1-2 nap szokott lenni. Ez az erős úszás kb. 6 évig tartott, sikerült megutálnia, de az orvos sem engedte, hogy abba hagyja. Már kosarazik és teniszezik és csak akkor fullad néha, ha szezon van és sokat kell a szabadban futnia. És saját döntése alapján ha van ideje még mindig lejár 3x úszni egy héten.
popacsek
Egyébként teljesen egyetértek Veled abban, kedves Dorian Gray, hogy ha nem a parlagfü, akkor lenne más, ami rossz immunreakciót vált ki, tehát az igazi ok valahol máshol van - gondoltam a városi kipufogógázos levegöre, de mi a magyarázat a következöre:
kedves vidéki rokonom világéletében tisztalevegöjü faluban élt, állatokkal-növényekkel dolgozott, erös fizikumu férfi, és most 60 éves korában olyan allergiás rohamok jöttek rá, hogy ödémás, viszket, szenved... (na öt aztán biztos nem ovták a kosztol kisgyerekként!) - szmog sincs, a parlagfü és társai viszont terjednek... MIÉRT lett rá allergiás vajon szerintetek?
Kedves W.Piroska!
Nagyon jó tudni, (igy könnyebb bizni), hogy tényleg sok esetben "kinövi" a gyerek a tulérzékenységet - ö most épp 7 éves; a böre már sokkal szebb, a börgyógyász szerint kamaszkorban teljesen rendbejön; a léguti tulérzékenysége aggaszt jobban.
Én is ugy gondolom, hogy teljesen normális életet kell élnie, nem akarok betegségtudatot belenevelni. (És a gyermek sem tisztaságmániás)
Mindig nagyon örülök, ha rendbentartott parkot látok...
Sziasztok! Hallottam az érzékeny(ekcémás) börrel született kisfiam csecsemökorában azt a mondást, hogy "1 kg koszt meg kell ennie a gyereknek" - O.K.
Ezekután hülyeségnek tartom a Safegard-szappant, nem sápadtam el az iszonyattol, ha ismerös a gyerekhez/játékához nyult (mig a játszotéri anyukák egy része szo szerint a széltöl is ovta) - de a járdára esett cumit nem nyomtam vissza a szájába (én sem ennék a kutyakakás utcárol!); "kicsaptuk" a fübe kuszni-mászni és nem estem pánikba, miután rájöttem, hogy megkostolt egy arratévedt csigát stb.
Sokat vittük öt kirándulni, ki a nagyvárosbol, a tiszta levegöre, tál-szám eszi a gyümölcsöket
- ezekután 6 évesen megállapitották, hogy sokmindenre allergiás + enyhe asztma... (Háziporra speciel nem allergiás)
És senki, de senki nem tudott abban segiteni, hogy a szöke, kékszemü, fehérbörü, érzékeny gyerekem ne legyen allergiás, asztmás!!! Pedig végigkérdeztem sok orvost, még a hegyvidékreköltözést is elképzelhetönek találtam, mert az egészség a legföbb érték...
Csodallak, hogy kepes vagy olyan dologert erofesziteseket tenni, amivel nemcsak magadon segitesz.
Mellesleg azok koze tartozom akik a nemkevesbe helyes, de ketsegtelenul onzobb oldalrol kozelitik meg a problemat, vagyis a tulerzekenysegem megszuntetesert kuzdok.
Dorian, kérlek ne add fel. Amit írsz itt, azt elemi döbbenettel fogadom, de nem mondom azt, hogy hülyeség. Ha valaha is elfogadom az érveidet, az biztos, hogy még szoknom kell a gondolathoz erősen, próbálok nyitott lenni.
Szóval én már kezdtem örülni. A korábbi évekhez képest összehasonlíthatatlanul több figyelmet fordítottak idén a parlagfű kaszálására. Beindult és végre hatékonyan működik a 'parlagfűvonal': egy telefonos feljelentés és már mennek is intézkedni. Magukra valamit is adó cégek kezdik rendezni a környezetüket, pázsitot installálnak: trágyáznak, öntöznek, nyírnak, fűpótolnak. Megváltoztatták a mezőgazdasági törvényt, mostantól upto 1M forint bírságot is kiszabhatnak, kényszerintézkedhetnek és az érintett földet a gazda fizetésképtelensége vagy elérhetetlensége esetén jelzáloggal terhelhetik. Szóval azt gondoltam, a lehető legjobb irányba haladunk. Erre azt mondod, ez a lehető legrosszabb, amit tehetünk. Azt mondod, egy csinos kislány csak ne borotválja az arcát, mert előbb-utóbb borostás lesz? (valahogy így próbálom értelmezni, amit írsz...)
Bár én magam is parlagfű-allergiás vagyok, így szkeptikusan fogadtam az alábbi cikket, de gondolatébresztőnek jó lehet:
"Higiénia és immunitás
A pollenszezon kezdetén az erre érzékeny állítólag vagy kétmilliónyi magyar polgár valószínűleg nem gondol arra, hogy allergiája esetleg éppen azért alakulhatott ki, mert gyermekkorában a szülei igyekeztek őt minden fertőzéstől megóvni, és ezért lehetőleg steril körülmények között tartották.
Heves bírálatok közepette ugyan, ám a szakemberek között egyre inkább terjed az a vélemény, amely szerint piszokkal kell "edzeni" az immunrendszert ahhoz, hogy igazán működni tudjon.
"Ha egy gyermeket teljes elszigeteltségben nevelnek, hiába jön egészséges
idegrendszerrel a világra, szellemileg visszamaradott lesz, még beszélni sem
tanul meg. Hasonló a helyzet az immunrendszerrel is. A steril környezet, a
steril ételek ingerszegény világában a szervezet képtelen megfelelő
immunválaszt adni" véli a Graham RookJohn Stanford londoni
immunológusbakteriológus szerzőpáros, akik szerint éppen ezért következhet
be, hogy az immunsejtek a pollenra vagy a macskaszőrre is "ugranak". Minel
kevesebbet erintkezunk a termeszettel allitja a tobbek mellett altaluk is
kepviselt, ugynevezett "higieniaelmelet" , annal inkabb megfosztjuk
immunrendszerunket a lehetosegtol, hogy megtanulja megkulonboztetni az
ellenseges betolakodot az artalmatlan arrajarotol.
Az elmelet 1989-ben szuletett. Ekkor figyelt fel David Strachan brit
epidemiologus arra, hogy a nagycsaladosok gyemekei kozuluk is kulonosen a
legkisebbek koreben ritkabb a szenanatha es az asztma. A londoni tudos a
jelenseget arra vezette vissza, hogy az iskolaba jaro idosebb testverek
rendszeresen "ellatjak" a kicsiket korokozokkal, igy fejlodo immunrendszeruk
idoben megkapja a megfelelo kikepzest.
Az elmelet azonnal heves ellenallasba utkozott, hiszen az orvosok gyakran
tapasztaltak, hogy egy-egy asztmarohamot idonkent eppen leguti fertozes
robbant ki. Arrol nem is szolva, hogy Semmelweis Ignac ota az orvosok jo
resze meg ma is meg van gyozodve arrol: szamos komoly betegseg terjedeseert
elsosorban a nem megfelelo higieniai viszonyok a felelosek, s ma a vilagon
meg korantsem altalanos, hogy a tulzott tisztasag jelentene a fo problemat.
Ezert sokan nem a tisztasagot, nem is a piszkot, hanem peldaul a hazi port,
bizonyos fufajtakat, atkakat, esetleg mint annyiszor a geneket
hibaztattak az allergias tunetek megjeleneseert. Az utobbi nezet ellen szolo
fo erv egyebkent az, hogy a betegek szama egy generacion belul is
exponencialisan no, s ezert a valtozasok aligha magyarazhatok a csak
nemzedekenkent atoroklodo genekkel.
Denveri immunologusok a Lancet brit orvosi hetilapban majusban megjelent
cikkukben arrol szamolnak be, 61 asztmara hajlamos csecsemot vizsgaltak meg,
hogy megallapitsak: van-e es ha igen, milyen osszefugges az asztmara
valo hajlam fokozodasa es a belelegzett hazi por mennyisege, illetve
minosege kozott. Az eredmenyek egyertelmuen kimutattak, hogy azok a
csecsemok, akik alacsony mergezoanyag-tartalmu port lelegeztek be (avagy
semmilyet sem), egyenes uton haladtak az asztma kialakulasa fele, mig azok,
akik bakteriumtormelekkel "dusitottat", bizonyos foku vedettsegre tettek
szert.
A British Medical Journal ez ev februar 12-ei szama mas erveket is ad a
higieniaelmelethez. Olasz katonai foiskolasok kozott vegzett felmeres soran
a verben kimutathato antitestek alapjan rekonstrualtak a kutatok, hogy a
resztvevok mifele fertozesekben milyen gyakran betegedtek meg. Kiderult:
azok kozott, akik tobbszor estek at lazabb higienias szokasokkal
osszefuggo fertozeseken, sokkal kevesebb volt az allergias es az asztmas,
mint a gyakrabban kezet moso tarsaik kozott.
De vajon mi a teendo, ha mindez valoban igaz? El kellene tiltani a
gyerekeket a kezmosastol, sulyos belfertozesek veszelyenek teve igy ki oket?
Aligha. Mar csak azert sem, mert a teorian tul John Stanford es Graham Rook
megoldast is kinalnak. Szerintuk ha valaki termeszetes uton nem kapja meg
mindennapi bakteriumadagjat, injekcio formajaban meg potolhatja azt. A dirt
vaccine, vagyis piszokinjekcio nevu "vedooltas" akar rossz trefa is lehetne,
ha letrehozasat nem elozte volna meg mintegy harom evtizedes kutatomunka, es
jotekony hatasat nem bizonyitotta volna szamtalan kiserlet, illetve
legutobb klinikai kiprobalas.
Az oltas hatoanyaga egy talajban, vizben elterjedt, egeszsegre artalmatlan
bakterium, a mycobacterium vaccae.
Asztma elleni hatekonysaganak megallapitasara tavaly szeptemberben egy
southamptoni korhazban kerult sor, Stephen Holgate immunofarmakologus
vezetesevel. Az egyszeri oltast kovetoen az asztmatunetek egyontetuen 30
szazalekkal csokkentek, es a betegek ketharmadanal tortent javulas.
A vakcinanak egyebkent igen kalandos tortenete van. 1971-ben John Stanford a
kampalai Makerere Egyetem meghivasara Ugandaba utazott, hogy a kutatok
segitsegere legyen egy helyi betegseg, az ugynevezett burundi fekely
kialakulasanak magyarazataban. Stanford ket dologra lett figyelmes, amelyek
jelentosege, mint kesobb kiderult, messze tulmutatott az eredeti feladaton.
Eloszor is eszrevette, hogy a Nilus menten vandorlo nomad torzsek mindig
ugyanazokon a teruleteken betegednek meg, tovabbhaladtukkor maguk mogott
hagyva a betegseget. A masik megfigyeles az volt, hogy az ugandaiakat a
BCG-oltas a tuberkulozis mellett a lepraval szemben is megvedte. A harom
betegsegben es a BCG-oltasban a mikobakterium a kozos. Mindebbol
Stanford arra kovetkeztet, hogy Uganda bizonyos teruletein lennie kell egy
mikobakteriumnak, amely bizonyos foku vedettseget nyujt mindenfele
mikobakterialis megbetegedes ellen. Az otlettol hajtva Stanford
keresztul-kasul utazta Ugandat, viz- es talajmintak ezreit gyujtve, hatha
ratalal a ture a szenakazalban. Evekig tarto kereses es szakadatlan
teszteles utan harom mikobakteriumfaj akadt fenn a rostan, s kozuluk az
egyik a mycobacterium vaccae kulonosen eros vedohatast mutatott a
lepraval es a tbc-vel szemben.
Stanfordot a szerencse is segitette. Mikor az elso oltast onmagan es nepes
csaladjan kiprobalta, kiderult, hogy az konnyiti az asztmatikus tuneteket,
enyhit autoimmun betegsegeken peldaul a pikkelysomoron , es kedvezoen
befolyasolja a daganatos folyamatokat. Lukacs Katalin, a londoni Sziv- es
Tudogyogyaszati Intezet immunologus kutatoja Stanfordektol fuggetlenul
hasonlo felfedezeseket tett. Szerinte "ezek a bakteriumok olyan feherjet
termelnek, amelyek elonyosen befolyasoljak az immunrendszer mukodeset. Ott
segitenek, ahol baj van. A raknal abban, hogy az immunsejtek idoben
eszrevegyek a rendellenesen osztodo sejteket, az asztmanal pedig
kiegyensulyozzak a kedvezotlen iranyba eltolodott immunvalaszt."
Stanford ez ev vegere varja a mycobacterium vaccae tudorakkezelesben valo
klinikai alkalmazasanak eredmenyeit.
Ha a keszitmeny bevaltja a hozza fuzott remenyeket, akkor 2001-re gyogyszer
lehet belole. Hacsak addig nem derul ki ismet, hogy a piszok tobbet art,
mint amennyit hasznal.
Mondjuk egy kicsit többet is lehetne tenni a szmog ellen. Hiszen így, ha sikerülne is kiírtani a parlagfüvet, kerülne egy újabb szélmegporzású növény amelytől megbetegedtek.
Azt pedig nem is gondoltam, hogy csak úgy hagyjuk a parlagfüvet. Természetesen be kell avatkozni annyival, hogy segítjük más fajok elterjedését azon a helyen. A kaszálós módszer az teljesen rossz. Erre akartam felhívni a figyelmeteket.
Az erdőtelepítés sem úgy megy, hogy ott a terület , aztán kijövünk 10 év múlva megnézni mi van ott. Nyilván nem fák lennének ott, hanem siskanád, meg szeder.
A parlagfű pedig sikeresebben foglalja vissza a területet. Nemcsak azt, ahol az ember tarolt korábban, de az erdőkben, mezőkön is terjed a parlagfű. Pengeváltunk itt, de még nem vagyok meggyőzve arról, hogy bármi más növény természetes úton emberi beavatkozás nélkül kiszorítaná a parlagfüvet. Meg azt sem látom még a mondanivalódban, hogy ha nem a parlagfűtől fulladok, hanem az elektroszmogtól vagy valami mástól, akkor Te hogyan képzeled az eredeti kiváltó ok megszüntetését.
Azt nem értem még, ha a parlagfű ki tudta szorítani a honos fajokat, azok hogyan fogják majd visszaszorítani, ha a főemlős nem irtja a parlagfüvet. Meggyőzhető vagyok
Nem idegen fajokat akarok látni a parlagfű helyett és meg kell nyugtassalak ez a zseniális ötlet nem fog derékbatörni. Igaz sajnos nem az én módszerem - ezt be kell vallanom.
Tényleg aggódok, hogy esetleg egy zseniális megoldás derékbatörését támogatom fafejűségemmel, de én mégiscsak maradék a parlagfű irtásánál. Volt már arra példa, hogy egy kontinensre behurcoltak ellenfél nélküli idegen fajokat és más nem segített (az se sokat), csak az irtás.
Ha már a hihetetlenül termékeny magyar föld (ezt mi itt nem is értékeljük, én is csak Egyiptom és Svájc meglátogatása után gondolkodtam el azon, hogy nálunk minden betonmentes négyzetméter termékeny) flórájának ápolásán fáradozol, javasolnám az őshonos növénytársulások helyreállítását. Bár nem tudom, azok hogyan társulnának tovább a nem őshonos vasúttal :-)
Olvastam egy orosz botanikus könyvét. (A neve nem jut eszembe, de nem ez a lényeg)Azt írta, hogy az amerikaiak pánikszerüen menekülnek a virágpor elől és azt már felhőkként látják a levegőben.Szóval egy kicsit túlzásba viszik a dolgot.
Perszen elismerem, hogy a rendszeres írtás megélhetést jelenthet az egyes embereknek, most meg már büntetik is aki nem írtja. A környezetvédők is azt szeretik , ha minél több a ritka növény és van mit védeni.
Komolyan gondolok mindent amit írtam és nem értem miért nem értitek. Ha az embereknek problémáik vannak valamivel akkor általában a probléma okát lell megszüntetni. A parlagfű adventív növény vagy sem csak évelő növények betelepítésével szorítható ki. A vasutak mellől minden bizonnyal azért nem tűnt el, mert nem volt semmi konkurenciája. Külenben ha már más növény nincs még mindig jobb , ha van egy kis parlagfű a parlagokon , mintha nem lenne semmi, legalább ő védi a talajt az esetleges erodálódástól.
Az Ambrosia artemisiifolia írtását én úgy képzelném el: kis írtás + más hasonló igényű faj terjesztése azon a helyen.
En is csak megerositeni tudom slr azon kijelenteset, hogy a vasutak menten rengeteg a parlagfu. Marpedig nemhiszem, hogy ezeket az utobbi par evben valaki irtotta volna. Dorian okfejtese nyoman ezeknek mar el kellett volna tunniuk, de ok koszonik szepen jol vannak.
Udv es kitartast mindenkinek.
Kedves Dorian, azt egy percig sem vitatom, hogy a heves, sok embert kínzó allergiás tüneteket nem egy anyag, hanem az embert érő össz-terhelés kritikus szintre való növekedése okozza. El tudom képzelni tehát, hogy egy olyan hatás, ami magában nem okoz tüneteket, annyira megterheli a szervezetet, hogy a védekező rendszerünk valami máson bukik ki. Mint amikor asszony egész nap szív a munkahelyén, majd otthon egy alig-alig bántó szó hatására kiborul.
Amit az irtásról mondasz, még mindig nem tudom, hogy komolyan vegyem-e, vagy nyugodtan tekinthetem Raba-szerű poénkodásnak. A parlagfű, amitől én most éppen fulladok, főleg nem olyan helyeken nő, ahol erdőnek kellene lennie. Az utak, vasutak mentén senki nem tervez erdősávot és a rendszerváltás, kárpótlás és egyéb politikai aktusok (nomeg a szegénység) kapcsán ideiglenesen parlagon lévő területeken sem várhatjuk az esőerdő spontán kialakulását, hogy aztán az elnyomja a parlagfüvet.
"Na és azt hallottam, hogy azért van ilyen sok allergiás ember, mert régebben tömegesen írtotta mindenki a parlagfüvet, amig meg nem betegedtek." Na ez az a mondat, amiről Rabára asszociáltam. Mellesleg tudod, hogy ez az ambróziaféle nálunk egy behurcolt növény?
Az elektromágneses szmogról Agócs professzort kellene megkérdezni. A lényeg az, hogy nem a virágpor okozza az allergiát, hanem az keveredik a szmoggal így lesz bűnös.Az egyéves növényeket lassan váltják fel az évelők, viszont, ha írtjuk a parlagfüvet, akkor biztosan nem fogja más átvenni a helyét. Ez a növény ugyanis a parlagokon terem és az írtás következtében még inkább növeljük azt a területet, ahol él- parlagokat hozunk létre.
A beerdősítés szakaszait 10-10 évre szokták osztani, lehet, hogy a parlagfűnél kevesebb is elég lenne, nem tudom.
Dorian, első hallásra elég blődnek tűnik amit mondasz, de látom, hogy nem a levegőbe beszélsz, majdnem szakember vagy. Kifejthetnéd részletesebben.
Van ugye egy tapasztalat, miszerint olyan vidékeken, ahol nagyon rendszeresen kaszálnak és irtják a parlagfüvet, nem jelentkeznek a szénanáthás, asztmás tüneteink. Vannak ugyebár a fiziológiai tesztek, ahol számomra ismeretlen kivonatokkal ingerelnek, nem tudom, mikor melyikkel, és a parlagfűkivonatra mégis hihetetlen hevességgel reagálok.
Ehhez képest két állítást vezettél elő: 1: nem a parlagfű, hanem az elektroszmog az ok 2: nem irtani, hanem meghagyni kellene a parlagfüvet, hogy kevesebb legyen belőle.
Kérlek, fejtsd ki részletesebben is, hogy akkor Szerinted mit is kellene csinálni, és akkor mi történne, mennyi idő alatt. Például hogyan alakulna át a növénytakaró szerinted? Ha legalább annyira kivitelezhető és reális mint a parlagfűirtás, istókuccse átpártolok.
Örüljetek neki, hogy csak a felét nyírták le a parlagfűnek. Az allergia oka elsősorban nem a parlagfű , hanem az elektromágneses szmog. Az írtással meg úgysem mentek semmire egyéves életformájú növénynél. A legjobb lenne, ha úgyhagynátok mindent ahogyan van, így lehetne leginkább visszaszorítani a számát, mert előbb utóbb évelők vennék át a helyét.
Nem kell megijedni a fagytól, a lakás / iroda / akármi zugaiban tavaszig is kiválóan eltartható / felhasználható / folyamatosan adagolható a parlagfűpollen :->
