A következő problémára szeretnék segítséget kérni.
Családi házban rokonságban azt tapasztalták, hogy fürdésnél csíp a csap.
Mellette nagyobb fogyasztók bekapcsolásakor a lámpák pislannak egyet.
Villanyszerelő a régi olvadós biztosíték táblát cserélte (ott volt égett nulla vezeték), valamint a bojler is tisztításra került.
Sajna a probléma még fennáll. Pl mikró bekapcsolásakor egy pislanás a lámpán majd pár másodperc múlva láthatóan sötétebb lesz a lámpa. Bojlernél bekapcsoláskor pedig inkább erősödik a lámpa fénye.
Mi lehet a gond? A vezetékek régiek, de a viszonylag újabb részeken is fennáll ez a probléma?
Lakáson belül van a hiba vagy a leplombált óra mögött lehet a baj?
"Fura ez, hogy bevallottan kapitalizmus van, és az autógyár dolgozóinak új étkezdését, az igazgatótanács elnökének autóját nem kifogásolja senki, de az erőműnek ne legyen haszna. :D"
Az új étkezde és az elnök autója egyszerű üzemeltetési kiadás, semmi köze a cég hasznához.
"tegnap esete óta 5-10 mA lejelez ki kikapcsolt állapotban."
Azt elfelejtetted megírni, hogy a szivattyú működik-e ennek ellenére.
Ha igen, akkor a megfejtés valószínűleg a következő: a szigetelés megsérült valahol, vagy már eredetileg is szarul lett megcsinálva egy tömítés, csak éppen eddig nem jött elő a hiba, ezért esős időben egy kis áramszivárgás jelentkezik.
Először is azt vizsgálnám meg, hogy hozzáértő szakember csinálta-e azt a részt, vagy egy önjelölt nagytudású amatőr, aki a kocsmában tanulta a szakmát.
Földben futó kábel esetén: a szakember a föld alatt úgynevezett "földkábelt" vezet (ez olyan kábel, aminek a nevében szerepel, hogy földkábel) legalább 60-70 centi mélyen, a kocsmatöltelék meg occsó kábelt occsó csőbe húzva, 15 centi mélyen, mer az úgy is jólesz ezeknek.
Gondolom nem lehet leválasztani a szivattyúnál a szivattyúról. Ez okozza a nehézséget a behatárolásnál. Végül is a kábellel együtt adják a szivattyút.:)
Igen ha megy akkor 2-3A, ha pedig megszakítom akkor 0.
Van még egy pont ilyen szivattyúm (hideg tartalék :) ), ha nem boldogulok akkor kicserélem, csak a kábel is olyan szépen vezette a szaki annak idején, hogy ihaj csuhaj.
Ha kicserélem akkor én nem 3 cm mélyen a fűben szeretném szabadon kivinni a gumikábelt...
Fura ez, hogy bevallottan kapitalizmus van, és az autógyár dolgozóinak új étkezdését, az igazgatótanács elnökének autóját nem kifogásolja senki, de az erőműnek ne legyen haszna. :D
A hálózati szolgáltató meg az energia termelési árának képzésében teljesen vétlen. :D
De abba az irányba meg már végleg ne menjünk el, hogy mert drága a villany, az igazolja a lopást. Sem villanynál, se kenyérnél, sem alsógatyánál nem igazolja.
Ez még külön öröm az egészben, aki korábban kötött rá a rendszerre annak a vizmű kezeli a szivattyúját, mivel ez a ház fél évvel a csatornázás után épült így csinálhatom magamnak az egészet.
Az más kérdés hogy az előző tulaj ezt nem így adta elő... (igen megnézhettem volna)
Elsősorban a nedvesség nyomát kellett volna keresni. Ha biztos akarsz lenni magadba, akkor javaslom, hogy egy szakműhelybe elvinni kapcsolóval együtt az egész miskulanciát és szigetelés vizsgálatot kérni.
Nagy örömömre van egy szennyvíz szivattyúm ami egy kis átemelőből nyom a közcsatornára.
A szivattyú egy egyszerű úszókapcsolós áruházi vacak (OBI). Van rákötve egy fogyasztásmérő ami mA-t is mér igy látom hogy nem akad e véletlenül meg.
Eddig 0 mA szokott mutatni ha áll, vagy 1 mA ha megakad és lezár a hővédelem. Amikor működik akkor a teljesítményének megfelelően 2-3 A.
tegnap esete óta 5-10 mA lejelez ki kikapcsolt állapotban. Ma a szakadó esőben kiszereltem (igen vidám munka), de semmi mechanikai problémát nem találtam. A motort is meglestem szép száraz égésnyommentes.
Látom elmentünk egy megoldási javaslatokat tartalmazó tematikába...bár minek a szolgáltató úgyis azt csinál, ami neki jó.
Én ezt javasolnám: mivel úgyis már adva van a hangfrekvenciás vezérlés, legyenek kéttarifás mérők, és a teljesháztartás ezen üzemeljen (ne legyen különválasztva semmi) és amikor "völgyidőszak van" akkor állítsák át az alacsonyabb árú vételezésre.
Ezt az időszakot tudatosítsák a fogyasztókkal, hogy ők is legyenek partnerek a völgyidőszak "kihasználásában".
Itt végre értelmet kapna az újabb háztartási gépek (mosógépek, mosogatógépek) előreprogramozható/késleltetett/ indításának funkciója amit ezért talált ki a rohadó nyugat...
A rendszer kitűnően működik itt a szomszédban. (Ausztria)
Amikor még ott dolgoztam, akkor a főnökünk kiadta, hogy a cég padlófűtését délelőtt vegyük vissza, mert a csúcsidőszakban többet fizettünk.
Ha jól emlékszem az adatokra, akkor az atomerőműben kb 10 Ft-ba kerül egy kWh villamos energia előállítása és Paks 17 Ft-ért adja, tehát már ott is van valamennyi profit az áramon. Persze léteznek nem-atom erőművek is, azok durván drágábban adják az áramot, hogy nekik menyi a tényleges előállítási költség és mennyi a profit, azt soha nem fogjuk megtudni. Ez a vég nélküli hazudozások és alkudozások (és valószínűleg hatalmas kenőpénzek) világa.
Ez után jönnek az áramszolgáltatók, stb,
És mivel ezek közül tudtommal egyik sincs kizárólagos állami tulajdonban, ezért mindegyik ráteszi a maga profitját (de még állami tulajdon estén is el tudok képzelni nyereség-képzést, egyfajta rejtett adóbevételt az állam számára).
És a villanyszámlában a sok összeget a végén szépen összeadják és mi szépen kifizetjük :)
- egyetlen villanyóra, amely mondjuk 5 tarifa között tud ugrálni (pl 25/30/35/40/45 Ft/kWh)
- a tarifák közötti átkapcsolást az erőművek végeznék a terhelésétől függően (akár naponta hússzor is)
- az órának legyen olyan vezérlő kimenete (pl egy fél optocsatoló), amely segítségével mindenki maga eldönthetné, hogy mely fogyasztókat melyik tarifa-szint alatt engedélyezi
- az órának legyen fogyasztási impulzus kimenete is házilagos mérés / adatrögzítés céljára (mondjuk 0,01 kWh-nként egy impulzus)
- írja elő jogszabály, hogy a lakosság számára naponta legalább hány percet (és mely napszakokban) kell biztosítani legolcsóbb 2-3 tarifából
- a tatifa-átkapcsolási grafikonok legyenek láthatók az interneten
...de amíg megvalósul a fenti találmányom, addig a jelenlegi zavaros rendszert a következőre kellene módosítani:
1: az éccakai mérőórára bárki bármit ráköthet (de kizárólag saját felelősségére, tehát ha pl az áram megszűnése miatt a számítógép adatot veszt, akkor reklamációnak nincs helye)
2: a két óra között bármelyik fogyasztót bármikor átkapcsolhatjuk, akár automatikusan is.
Figyeld meg, simán megoldják. Megszüntetik ezt a duplatarifáskodós dolgot valami ócska "korszerűtlen, nem kihasznált" dumával és mehet minden a rezsicsökkentett fulláron.
A kéttekercses teljesitménymérőt is tömegek próbálják észrevétlenül kijátszani..
(csak szerencsére nehéz, mert olyan mint a kalapács, primitiv és egyértelmű)
a végtelenített telefonkártyák (anno) és taxaméter radírszoftverek..+stb.. országában minden olyan megoldás, ami ""törhető"" informatikai rendszert iktat a fizikai tárcsák, plombák és leolvasó gyalogdroidok helyére, kvázi halálra van ítélve.
ez az az ország, ahol tömegek hőzöngenek, hogy "átláthatatlan" a villanyszámla, mert nem egy szorzás megkapni hány kw*hány ft..
az az ország, ahol a kormánypárt saját kampányszínével ráiratja törvényben elrendelve, ő mennyi pénzzel vette meg a választóit..
hagyjuk.
Méghogy okosmérő, soktarifa, ehh
Egyébként pont az okoskodók lebuktatására (és újabban a kártyás, "feltölthető" órák esetében) alkalmaznak valamiféle egyszerű digitális fogyasztásmérőt.
Ez a szépen levezetett esetekre bontott analízis szerintem azért nem stimmel, mert az olcsóbban adja feltétele az (jelen tudásunk szerint), hogy az adott fogyasztó akkor és csak akkor kaphasson táplálást, amikor a szolgáltató akarja, (és persze az is, hogy egyéb fogyasztó ne kaphasson a kedvezményes mérőről energiát).
Ha nekem tegyük fel, van egy kapcsolgatóm a bojleren, ebben az esetben nem feltétlenül akkor használom, amikor a szolgáltató akarja, hanem akkor amikor én akarom, csak amikor olcsóbb tarifán szolgáltat át(vissza)váltok rá.
Az A1 egy olyan tarifa, ami egy átlagos összeggel dolgozik, tehát bele van kalkulálva, hogy az ilyen fogyasztók bármikor vehetnek áramot, de ez a bármikor lehet éppen a vezérelt időszakban is.
Viszont az nincsen belekalkulálva, hogy az egyébként kedvezményes B tarifát használó fogyasztók bármikor átválthatnak rá.
Ez a logika onnan látszik, hogy az A2 csúcsidős tarifája magasabb az A1-nél, vagyis, ha egy időszakban olcsóbban kapod, akkor máskor drágábban...
Amit Te szeretnél az egy AB vagy A3 tarifa lehetne, ahol a rá csatlakoztatott fogyasztók vezérelt időszakban B áron egyébként pedig az A1-nél valamivel drágábban kapnák az energiát, hasonlóan az A2 csúcsidőszakához. Innen látszik, hol lehet a kutya elásva, hogy amikor a bojleredet a jelen rendszerben nappalira kapcsolnád, akkor ezt a pár forintnyi (egyelőre csak fiktív) díjkülönbözetet nem fizetnéd ki. Ez egy apró logikai ügylet, nem csodálom, hogy alapvetően nem jut az ember eszébe, viszont kritikusan sok fogyasztónál érezhető volna a hatása a rendszerben.
Ez az új tarifa egyébként jól érzed, hogy józan paraszti ésszel nézve nem feltétlenül volna ostobaság, mert jobban ösztönözhetné a vezérelt időszakokban történő fogyasztást, viszont nem korlátozná a fogyasztó működési idejét, de egyelőre nincsen.
A jelenlegi külön mérős rendszerben ez nem is annyira csoda, viszont akár be lehetne vezetni minden háztartási fogyasztóra, ha fel volna szerelve a kettő helyett egy okos mérő, ami regisztrálja, hogy mikor melyik tarifával fogyaszt a háztartás, illetve valami olyasmi is kéne ami tájékoztatja a fogyasztót, mikor van kedvezményes időszak különben nem töltené be a hálózatot kiegyensúlyozó szerepét.
Egyébként a leginnovatívabb megoldás olyan mérőhely volna, ami az aktuális keresleti kínálati viszony függvényében folyamatosan változtatná a tarifát. Olyasmi volna, mint a tőzsdei árfolyammozgások esetében, az aktuális árat a kereslet-kínálat viszonya szabná meg. A neten, az óraszekrénynél, vagy a lakásban akárhol elhelyezett kijelzőn lehetne követni mennyi az aktuális ár illetve jellemzően hogyan szokott mozogni, és aszerint időzíteni a fogyasztást, legalábbis azt a részét, amit lehet.
Persze ezek a megoldások csak mint öltet vetődtek föl, de a többletköltségeik miatt simán lehetséges, hogy jelenleg nem volna rentábilis a bevezetésük, és valószínűleg műszakilag is okoznának kellemetlen következményeket. Ha a döntést nem egy mérőóra végzi, hanem az fogyasztókat kapcsolgató emberek, akkor megint a tőzsdéhez hasonlóan óriási kilengések is lehetnek (lesznek is) a rendszerben...
Visszatérve az eredeti problémához annyira nem biztos, hogy okolható a szolgáltatói/szabályozói oldal, hogy viszonylag partikuláris, akár méltányolható esetek miatt, amikor hébe-hóba szükség esetén valaki kivenné az irányítást a szolgáltató kezéből (mint a Te eseted) olyasmit engedjen meg, ami ellenőrizhetetlensége miatt esetleg nagyobb anyagi, biztonsági, műszaki kockázatot rejt magában, mint az adott esetben jogos felhasználóknak előnyt.
Én valami ilyesmit érzek a dolog mögött, de persze lehet, hogy nincs igazam.
Biztos vagyok benne hogy a szolgáltató ugyanolyan választ fog adni, ugyanolyan indokokkal, mint 30-40-50évvel ezelőtt is tette volna.Esetleg megspékelve környezetvédelmi okokkal,széndioxid kvótával...stb...
Ugyan akkor a téli nyári óra állítás is okafogyott kellene hogy legyen hiszen azt is a villamos fogyasztás miatt vezették be anno az USA-ban.
Szomorú hír ez azoknak akik szerint kommunista találmány ezért kell beszüntetni az állítgatást. :-)
Csak ha nagy a terhelés. Olyankor a forrasztott részre teszek még egy alumaxot. És persze az egészet gyantás zsugorcsővel lezárom. Ezek alól csak a fürdőszoba a kivétel, főleg ha a kád alatt van a kötődoboz. Ott úgy szoktam hogy fogok egy 5-ös raychem-et, abba szemből befűzöm a vezetékek, összekötöm őket az említett wagó/forrasztás/alumax technikával. Ezután a raychemet felhúzom a kötésig, felülről teszek bele egy pezsgősdugót, és jól rámelegítem egy hajszárítóval.
"A USA nyári hírei közé tartozik a klímák okozta trafótüzek,körzetek áram nélkül maradása,"
Nézd meg azokat a röhejes trafókat: aki azokat tervezte, az valószínűleg a nagyfőnök rokona volt mert biztosan nem a szaktudása miatt kapta meg az állást ;) a "hűtés" szó pl hiányzott a szótárából.
"akkor rögzíteni kellene hogy hol,hogyan kell előírás szerűen megoldani ama átkapcsolást"
Nem kell semmiféle speciális szabályt létrehozni az éjszakai és a nappali áram közötti átkapcsoláshoz. Elég a már meglévő szabványokat betartani és kész.
"ő majd esténként áthidalja a két aljzatban a nappali kismegszakítót meg lekapcsolja"
Fizikailag még abból sem lenne semmi baj, ha állandóra fixen összekötné a két villanyóra kimenetét. Persze a fizika még nem érintésvédelem/tűzvédelem :)
Ha pl mindössze ezer wattos a bojlere, akkor miért költsön sokkal drágább alkatrészre? Mivel a jelek szerint nem szeretne (nem tud) szakemberre költeni, ebből ara következtetek, hogy az sem mindegy neki, hogy egy pár száz forintos relét vagy egy több ezer forintos mágneskapcsolót vásároltatunk vele.
Tehát azért "hasogatom a szőrt", hogy a kérdezőnek pénzt spóroljak.
"azon átvezeti a nulla-fázist ami a dupla kismegszakitótol jön, időzitő relé megkapja a direkt fázis nullát és kapcsolgatja a mágneskapcsoló tekercs kivezetéseit,"
A kérdező RÉSZLETES leírást kért, mert totál laikus. Egy részlete leírás valahogy így néz ki: "...az időrelé 11-es pontját összekötöd a mágneskapcsoló 3-as pontjával..." vagy egy ugyanennyire részletes rajz, ami szintén nem öt perces munka.
Én a forrasztott kötés kontra wagó dolgoz 2 megoldással hidaltam át. Nehész volt rájönni a megoldásra, mert a forrasztott kötés nagyon jó, de a wagóra meg hosszabb garanciát vállal a gyártója.
Az egyik:
A vezetéket 5-6 cm hosszan megpucolom, belenyomom a wagóba, aztán a wagót fogva megtekerem, majd leforrasztom.
A másik:
Mikor itthon ráérek, vagdosok vezetéket 10cm hosszúságra, és előre elkészítek 3-as, 4-es, 5-ös és 6-os forrasztott kötéseket. Ezeket külön külön csíkos szatyrokba teszem (a rég fajta bevásárlószatyrokba mert az nem szakad ki) így a területen ha kell csinálni pl egy 3-as kötést, kiveszek egyet a megfelelő szatyorból és 2-es wagókkal beteszem a dobozba.
Attól tartok nincs köze egyetlen trafótűzhöz sem a bojlernek. :-)
Tegyük fel hogy Mari néni kigyujtja a házát, mert egy dugaljba bedug 100db hősugárzót. Vajon Mari néni a felelős? Ha a dugalj jól van legyártva, a vezeték megfelelően van méretezve és biztosítva, akkor ez elő sem fordulhat. Ha szar a hálózat, az ne az én felelősségem legyen. A legtöbb szolgáltatónál nyomát sem látom a pénzhiánynak. Tegyék rendbe a hálózatot ami a szolgáltatás részét képzi, és nem lesz trafótűz. 32A felett minden egyes amper után kifizetjük a hálózat fejlesztési hozzájárulást. Akkor fejlesszék. Én egy kis faluban lakom, hálózat fejlesztés az én életemben itt még nem történt.
A másik. Ha ekkora problémát okoz a völgyidőszakból esetlegesen kieső fogyasztók egy ilyen átkapcsoló bekötése esetén, akkor meg ugyan ilyen mozdulattal engedélyezni lehetne egyéb fogyasztók vezéreltről történő üzemeltetését.
A helyzet az, hogy a szolgáltatók egyre jobban esnek el a vezérelt felhasználástól, mert egyre több alternatív lehetőség létezik a bojlerek kiváltására.
Nekem van villanybojlerem. Nem kicsi, a családnak elég. problémám csak ritkán van vele, kb havonta. Nagyobb felszerelésére nincs lehetőségem. Amennyiben a szolgáltatótól azt a választ kapom hogy nem építhetek be átkapcsolót mert akkor az nekik nem lesz jó, mert terhelem a nappali hálózatot a vezéreltet meg nem, akkor egyéb lehetőségek után kell néznem. Ezekből az egyetlen amivel a szolgáltató nem jár rosszabbul, az a nagyobb bojler, de mint mondtam, az nem jöhet szóba, mert nem fér el.
-Szóval beiktathatok egy átfolyós vízmelegítőt nappaliról. Az semmiben sem fog különbözni attól, mintha átkapcsolnám a bojlert.
-Szerezhetek valahonnan egy olyan bojlert, ami 2 külön fűtőszálat tartalmaz (legyártatom a hajduval) de ez megint ugyan úgy fog működni mintha átkapcsolnék.
-Felmelegíthetem a hiányzó vizet a főzőlapon, de ez sem fog változtatni az erőművek terhelésén.
-Felszerelhetek egy ugyan ekkora hőcserélős bojlert, és zömében nem villamos energiával fog működni. Bevételkiesés.
-Felszerelhetek teljesen egészében villamos energiát mellőző bojlert, pl gáz, ami annyit jelent hogy völgy időszakban egyetlen wattot sem fogok fogyasztani.
Sorolhatjuk a lehetőségeket estig is, a hülye szabály miatt (ha egyáltalán létezik ez a szabály) a szolgáltató csak veszít. De legalább a felhasználót is szívatja. Ez egy kicsit olyan csődbemenős vállalkozós szemlélet, miszerint neki akkor jó, ha az alkalmazottnak rossz. Ha az alkalmazott egy racsnis 13-as kulcsal 5 perc alatt meghúz 50 csavart majd elszív egy cigit akkor rohadjon meg mert lógós, de ha egy rozsdás villáskulccsal kotorászik egy órán keresztül izzadva, lihegve az 50 csavarral, akkor a legjobb ember.
Miböl éll egy skiccet összedobni, olyan sok idő így vasárnap?
Vesz egy 15-20A-es 1F m.kapcsolót, kontaktort, azon átvezeti a nulla-fázist ami a dupla kismegszakitótol jön, időzitő relé megkapja a direkt fázis nullát és kapcsolgatja a mágneskapcsoló tekercs kivezetéseit,
Az hogy mit, milyet vesz szinte mindegy. Majd kérdez ha nyűgje van
Hát igen, amíg az ember olyan hülye, hogy a minden földi létezés alapját képező, meghatározó, és attól függő, kézenfekvő napsugárzást nem úgy használja fel ahogy azt az adott korban a legcélszerűbben, legoptimálisabban, leggazdaságosabban lehetne, addig mindig is szopni fog.
Ne csak egy egyénben gondolkodjunk. Ha egy valakinek lehet,akkor mindenkinek lehet.Pláne ötletszerűen,(nekemmegéridrágánis)bojlert ,hőtárolós kályhát,stb-t.
A USA nyári hírei közé tartozik a klímák okozta trafótüzek,körzetek áram nélkül maradása,mert mindenki azt gondolja hogy az ő kicsi klímája miért is okozna gondot a nagy szolgáltatónak.
Ha a szolgáltató meghajlik az egyén érvei előtt,akkor rögzíteni kellene hogy hol,hogyan kell előírás szerűen megoldani ama átkapcsolást,nem szakiként ötletelni.Amíg ilyen nincs az nem lopás,hanem szabálytalanul kialakított vételezés.
Érdekes a forrasztott kötésnél mindenki arra hivatkozott hogy tilos mert tílja a szabvány,holott 100 szakiból 5 bizton állítja hogy megfelel vagy egyenértékű a más kötésekkel.A témánál, mivel nincs szájbarágósan leírva hogy a kedvezményezett fogyasztót tilos a nappali fogyasztásmérőről üzemeltetni akkor lehet mert nincs tiltva.
Ha nekem fogyna el a meleg vizem az kellemetlen lenne,de valószínűleg gázon melegíteném a hiányzó mennyiséget.
Eddig leghajmeresztőbb ötlet az volt hogy a bojler áramtalanító kapcsolójából ki volt hozva egy dugalj, ami nem messze volt egy másiktól.A tulaj azt kérte hogy készítsek egy kábelt aminek két végén egy egy villásdugó van ami fázis helyesen bekötök azt ő majd esténként áthidalja a két aljzatban a nappali kismegszakítót meg lekapcsolja. Hőbörgött hogy nem készítettem el neki. :-)
Az utóbbi bekezdés csak sztori ,hogy a havi villanyszámla párszázforintalolcsóbblegyenmertdrágaavillany.
Komolyabb porszívók nem a porzsákon átszívott levegővel hűtik magukat, hanem külön propellerke van rajta a másik oldala felől. Az összes többi gagyi, mert a motoron átszívott levegő egyrészt nem egyenletes, de ami a legrosszabb, a motorzajt felerősítve, tompítatlanul, hangszóróként fújják ki magából. Nagyon nagy mértékben zajszennyező, ezért kellene azokat az ipari szarokat egytől egyig betiltani. Egy takarítógép-motor eleve önmagában sokkal halkabb és biztonságosabb. Ha vizet kapna fel akkor se lenne semmi baja, mert kiköpi magából oldalra, míg az a másik fajta ipari szarság benyeli.
Már félreértés ne legyen, ebben az országban össznépi játék az, hogy sandán összenézünk és kiröhögjük a szabályokat, ennek én is része vagyok - volt például, mikor áramszolgáltatónál dolgoztam, vagy 30 éve, és az épitkezési mérő tarifája nem háztartási volt, akkor szokásos játék volt ismerősöknél, hogy a telken levő kis kuckó lebontása előtt 2 nappal papíron villamosította a kuckót a tulajdonos, majd kihelyezte a mérőt oszlopra, így maradt a háztartási tarifa. De ha lenne három éves fiam, neki nem mondanám el büszkén, hogy lopok, csalok, hazudok. Legfeljebb 17 éves korában, hivatkozva arra, hogy ez az ÉLET: :D
Hanem az , hogy van csómó hálózatom. Van egy 24 órás - korábban ugye ezt nevezték nappali ármnak. Ezen egy 32 Amp. un. kismegszakító és utána 4 db al áramkör. Na ezek biztositékai még az un. olvadó biztosítékokkal vannak ellátva , 10 Amp. -es biztosítékokkal. Nos az egyik családtag azt mondta hogy nem korszerűek, mármint ezek az olvadó biztosítékok.
Így van ez vagy sem ??
Az eset/probléma úgy merült fel, hogy porszívózásnál mindig elment az áram.
Végül kiderült, hogy egy 1800 Wattos porsívót használt az illető, közben ment ugyan erről az aláramkörröl egy mosógép, meg egy csómó villanyos égő meg még kitudja.
Megkaptam, hogy nem korszerű ez az olvadó biztosíték. 10 Amp.
A másik kérdés . Egy idő után leállt ez a híres porszívó.
Már azt hittük ,hogy elromlott.- A fenét . annyira televolt aporzsák, hogy már egy gramm szemét se fért volna bele. Kicseréltem a porzsákot és újra működött az a porszívó.
Itt csak sejtem hogy egy védelem van beépítve, ami célja az , hogy bizonyos esetekben védje készüléket.
mert bizony még 15 perc állás után is meglehetősen meleg volt annak a porszívónak bizonyos részei. Tehát valami védelem működött vagy csoda történt ??
Ja volt még egy olyan elvi vitám, hogy ha valaki kézbe vesz egy porszívót gyözödjön meg artról, hogy a működésnek minden feltétele meg van é , így pl. az hogy a porzsák már szinültig tele van.
Vissza erre a nem korszerűnek minősített olvadó biztosítékra :
Szerintem az is a funkciója, hogy egy túlterhelt áramkörnél kiolvadjon.
Mert vannak használók akik azt gondolják, hogy egy áramkörbe korlátlanul lehet fogyasztókat csatlakoztatni.
megy egy mosógép, megy közben pl. egy kenyér pirító, majd egy gyorsforraló és csak úgy rákötnek egy 2 kW-os hősugárzót . Elmegy az áram és még méltatlankodnak is, hogy rossz az áamkör.
A mágneskapcsolót a bojler watt-számához kell kiválasztani, azt viszont nem árultad el, hogy hány wattos a bojlered.
Az időzítő kapcsolóból is százféle létezik, mindegyiket másképpen kell bekötni, ennek a típusát sem árultad el.
"Nagyon megköszönnék egy részletes leírást esetleg egy rajzot !"
Imádkozz, hogy legyen valaki, aki ingyen rád szán annyit az idejéből - feltéve, hogy előtte elárulod a fenti adatokat.
"Laikus vagyok."
Hívj szakembert. Ha az összes vezeték és összes alkatrész a helyén van (tehát neki csak vezetékeket kell bekötni), akkor nagyon kevés pénzből megúszhatod a dolgot.
Szakember nélkül meg esetleg az életveszélyt kockáztatod (másokét is).
Segítséget szeretnék kérni! Egy fázisom van és a bojlerhez szeretnék bekötni egy időzítő kapcsolót. Az elképzelésem szerint külön áramkörön egy 16 A megszakítóval és egy mágneskapcsolóval oldanám meg. A megszakítóm és az időkapcsolóm meg van. Milyen mágneskapcsolót javasoltok ? És persze azt is szeretném tudni, hogy hogyan kössem be? Nagyon megköszönnék egy részletes leírást esetleg egy rajzot !!! Laikus vagyok. Köszönöm !
Vagy egyszerűen lakócsere történt, vagy albérlők, és totál mások az igények. Az egyik simán kifürdi a vizet, a másik el.assza mosogatáskor, a harmadik meg a két másik hülye után nem tud melegvízzel kezetmosni se, mert nem volt még mindig vezérelt áram, de a legszebb, amikor elkerülik egymást, ergo nem tudják hányadán van a víz, és ott álldigál szerencsétlen samponos fejjel a zuhanyzóban hideg víz alatt. Hát, egészséges, az szent.
Én meg azt mondanám ezzel kapcsolatban, hogy ha napi 8 órában adnak feszültséget és mondjuk egy szokásos 2 KW-os a fűtőszállal melegítünk, ami megél 10 Amperből, akkor az napi 16 kWh energia. Ennyivel kb 200 liter vizet lehet felforralni 20 fokról. Vagyis egy mondjuk 200 literes bojler esetén szélsőséges időbeli eloszlású felhasználás esetén is 200 liter körüli igen meleg vizet tudunk nyerni, de egyenletesebb felhasználás mellett akár még egy 100-120-150 literessel is teljes kihasználtsággal mehet(ne) a fűtőszál. Egy átlag család forró víz igénye ennél szerintem lényegesen kevesebb, többet csak extrém nagy létszám, vagy luxusnak minősülő felhasználás igényel. Természetesen, ha ilyen a helyzet, akkor az űrtartalom és a teljesítmény is fokozható...
Hogy ne legyenek extra veszteségek (mondjuk több KWh készenléti energia) a bojlert körbe lehet a gyári 3-5 cm anyagnál jóval vastagabban szigetelni, így nincs probléma szükség esetén a nagyon meleg víz tárolásával sem. Ma már léteznek csőkígyós több fűtőszálas megoldások is, hogy opcionálisan bármiről lehessen fűteni, ami adódik a napelemtől a napkollektoron át a nappali mérőig. Lehet vész esetére bekötni mellé átfolyós vízmelegítőt is nappaliról.
Vagyis a durván értelmetlenség esete leginkább akkor állhat helyt, ha alul méretezett a bojler, túl nagyok a veszteségek és netán a használat módja sem éppen ésszerű. Ekkor is van többnyire lehetőség értelmessé tenni.
Annyi szabályos lehetőség van egy normális és kényelmes rendszer kivitelezésére, hogy nem is teljesen értem miért okoz ez ilyen felháborodás féleséget, hogy az átkapcsolgatás nem szabályos (ha nem az, de ezt mintha senki nem igazán vitatná már). Persze ha már minden adott, nincs nagy hangulat az átalakításhoz, bojlercseréhez mert csak néha van extra nagy meleg víz igény, akkor ez kényelmes lenne, de az átfolyós beiktatása sem egy sokkal nagyobb kaland, abból meg szükség esetén lehet folyamatosan nyerni a meleg vizet.
Ez hasonló egyébként sok más szolgáltatáshoz és műszaki megoldáshoz. Akinél jól működik az szereti, akinek rossz tapasztalatai vannak rossznak tartja, pedig utóbbi esetben csak arról van szó, hogy esetleg nem megfelelően van megtervezve, kivitelezve...
Natessék, helyben is vagyunk. Ezért szar megoldás a szolgáltató kénye-kedve szerint kapcsolgatott vízmelegítés. Nekem a családi házban is meggyőzött, hogy durván értelmetlenség, mert abszolút nem kiszámítható ki mikor fürdi ki, fölösleges idegeskedést, feszültséget okoz amit nem kompenzál a spórolgatása.
A fizikai megvalósítás nem okozna problémát, de semmi kedvem úgy fűteni nappaliról, hogy majd valami okostojás még meg is büntet érte mert nem szabályos.
Én sógoréknak időrelével csináltam meg. Gombnyomásra fűtött a nappaliról a beállított ideig, aztán visszakapcsolt vezéreltre. Fodrászkodott a csaj, sokszor nem volt elég a meleg víz, hiába volt nagy bojler.
Ha lenne egy mágneses átváltó-kapcsoló amit megnyomva átvált a vezéreltről rendes hálózatra egy relén át egészen a felfűtésig ha szükséges mondjuk napközben több fürdővíz, az jó lenne. Miután felfűtött, bontja a mágneskapcsolót ergo magától visszakapcsol "normál" vezérelt állásba és ha van delej és szükséges akkor fűt, ha nincs, nem.
Szerintem összvissz ennyi kellne és megvan a korrekt dolog.
Na az a rendszer amikor lehet tudni, hogy mikor kapcsol fűtésre, az jó rendszer. Mármint a fogyasztó szemszögéből. Az összes többi egy kalap szart ér, nem kiszámítható.
Nálam anno azért oldott le néha, mert a fürdőszobában volt a bojler. Fürdés után a párás levegő víztartalma kicsapódott a fűtőszál kivezetésein, majd végigszaladt rajta a vízcsepp és létrejött a 30mA hibaáram.
Nem mértem a FI relét, csak úgy teszteltem, de vadi új.
Az egész házat villanyszerelő csinálta eredetileg, de barmolas az egesz. Szoval rosszabb biztos nem lett, de a foldeles ellenorzesehez valaszinuleg szakembert hivok.
Annyira nem állnak messze az elektronok, de itt max 24V van, de inkabb csak 3,3.
Áruld már el, mikor terveztem én illegális átkötést csinálni? Teljesen hülyének nézel, hogy majd azért fogok büntetést fizetni mert drágább árammal fűtöm a vizet? Írtam pár napja egy levelet a szolgáltatónak, állásfoglalást kérve. Még nem értek rá válaszolni.
Elég jól tudsz sértegetni, bár olvasni tudnál ilyen jól. Hogy egy klasszikust idézzek:
Arról, hogy megfelelő-e a földelés hogyan lehet meggyőződni?"
Földelési ellenállásméréssel
Ez egy külön "szakma", képesítés a villanyászaton belül
Ne kisérletezz vele
Nyilván a földelőszondátol jön egy 16-os körüli vezeték, vagy később vékonyabb, ami a fogy.mérő után , a FI elött, a nullával össze van kötve, már ha családi ház
Multiméter azt mér amit akar
Lágyvasassal mérjél feszt, a nulla és föld között , ha már mérsz.
FI relét mA mérővel tesztelted vagy "csak úgy"?
A lényeg, hogy ne sajnáld azt a pár 10ezret a szegény villanyásztol, aki megóv, hogy a későbbiekben gond és gyász legyen esetleg a családban.
Eredetileg volt egy 100 mA-s, ami soha nem volt tesztelve. Teszteltem. Innentől már időnként leoldott. Ezidáig semmit nem változtattam a hálózaton.
Aztán cseréltem 30 mA-es Fi-re. Pont amiatt, amit írsz. Fel lehet kapcsolni. Csak néha leold. Most eltávolítottam a vízmelegítőt a hálózatról, még nem oldott le.
Arról, hogy megfelelő-e a földelés hogyan lehet meggyőződni? Jól tudom, hogy kell lennie egy pontnak, ahol a földelés és a nulla össze van kötve még minden előtt? Ilyet nem találtam, hacsak nem egy nem látható helyen van megoldva. Ha a nullát kikötöm a FI reléből, és megnézem, hogy a nulla és a föld között mekkora az ellenállás, és mondjuk rövidzárat mérek, akkor össze van kötve? Ezt nem mértem, de van értelme megmérni?
100 milliamper már olyan sok (durván érzéketlen), hogy gyengébb ember esetén még halálos áramütés esetén sem old le. Ilyeneket ipari létesítményekben szokás alkalmazni.
Lakásban, ahol gyenge asszonyok meg gyerekek is előfordulnak, 30 mA-snál érzéketlenebbet nem alkalmaznék.
"Teszteltem, leoldott. Ezután egyelőre ismeretlen okból rendszeresen leold."
Valószínűleg a teszteléssel egy időben valami mást is megváltoztattál a rendszerben, az okozza a hibát.
A következő szokott történni:
1: lenyomod a FI relét,
2: száz dolgot megváltoztatsz,
3: nem lehet felnyomni a FI relét.
Na abból a 100 dologból (legalább) egyet nem úgy kellett volna csinálni :)
Utólag már nehéz a hamburgerből tehenet csinálni, ezért
- áramtalanítod a ház egyik felét, ott felkapcsolsz valami fogyasztót, majd FI próba
- ha nem abban a felében van a hiba, akkor az áramot áteszed a ház másik feléreott felkapcsolsz valami fogyasztót, és újra próba
- ha megvan a hibás fele, akkor áramtalanítod a hibás felének az egyik felét (tehát most már csak negyed házzal dolgozol), ott felkapcsolsz valami fogyasztót, majd FI próba
- ha nem abban a felében van a hiba, akkor az áramot áteszed a ház hibás felének a másik felére és újra próba
....innentől lásd az első pontot :)
Ha úgy néz ki, hogy MINDEN készülék hibás, tehát akárhová küldesz fázist a házban és kapcsolsz be valamit, a FI relé mindig lecsap, akkor valahol a nullát összekötötted a földeléssel (vagy csak összeér). Ebben az esetben szerezz be egy imakönyvet és/vagy hívj egy NAGYON nyugodt (és nagyon profi) villanyszerelőt.
Ezen a grafikonon látszik az erőművek aznapra tervezett teljesítménygörbéje és látszik, hogy a valóságban mi történt.
Egy harmadik görbe nagyon tanulságos lenne: az, hogy mikor mennyi energiát termeltek TÉNYLEGESEN az erőművek. Ez a vonal hasonló lenne a (narancs színű) "tervezett" görbéhez, de mindenütt a zöld vonal felett volna (hiszen csak létező termelésből lehet valamennyit elfogyasztani), viszont a "megtermelt" és az "elfogyasztott" görbék közötti területből láthatnánk, hogy milen hatalmas az az napi energiaveszteség, amiből le lehetne valamennyit faragni, ha a vezérelt áramot arra használnák, amire az ki van találva.
Persze ezt az adatot az erőművek valószínűleg titkolják, hogy a valóságnál sokkal nagyobb veszteségekre hivatkozhassanak olyankor, amikor a fogyasztó megkérdezi, hogy ugyan miért adják olyan pofátlan áron az energiát ;) Tehát lehet, hogy az erőművek napi túltermelési vesztesége csupán 15%, de ők 40-et számláznak ki nekünk.
Egy házban terveztünk egy kis felújítást, mert enyhén szólva nem volt kielégítő az emelet ellátása, mert az egész emelet vékony alu vezetékkel volt bekábelezve, illetve 6 amperre biztosítva. Miután komolyabb fogyasztók is lesznek, ezért ez nagyon kevésnek bizonyult.
Volt egy 100 mA-es 3 fázisú FI-relé, ami tesztelve szerintem a ház építése óra (kb 25 év) nem volt. Teszteltem, leoldott. Ezután egyelőre ismeretlen okból rendszeresen leold.
3x 20 A van a házban.
Az emeleten eközben elkezdtem kicserélni a vezetékeket, a villanyórától felhúztam 3 fázist egy nullát és egy földet 4 mm2-es vezetéken. Az emeleten felszereltem egy lakáselosztó dobozt, ahol 5 áramkörre osztom szét ezeket (vízmelegítő, világítás, konnektorok, főzőlap, fürdő). Amikor kész lettem, akkor akartam bekötni az óraszekrényben, de óriási gányolás volt, így úgy döntöttünk, hogy rendet rakunk, és új kismegszakítókat szereltem fel, illetve egy 30mA-es FI-relét. Minden szigetelő szalagozva volt.
Megkerestem az órától jövő vezetékeket, amik a FI relébe futottak (3 L, N), illetve azt, hogy melyik fázis vezető hova megy. A nullákat és a földeket nem tudtam azonosítani, mert 1-1 nagy összesodrás volt az egész. Az új kialakítás a következő lett: Órából a fázis és nulla megy a FI-relébe, majd az összes nullát összekötöttem egy elosztódobozban, illetve a fázisokat is bekötöttem a kismegszakítókba, úgy hogy kb egyenletesen legyenek elosztva a fogyasztók a fázisokon. Illetve a földeket is összekötöttem.
Az eredeti összeragasztgatott földelésből egy vastag vezető ment lefelé a szekrényből. Ezeket ugyanígy vissza is kötöttem.
A FI relé továbbra is leold időnként (én a vízmelegítőre tippelek). A másik pedig az, hogy az újonnan létesített hálózaton (emelet) még nincs fogyasztó, viszont a föld és a nulla között az olcsó kis multiméteremel 0,3 V különbséget mértem. Ez normális? Hogyan tudnék meggyőződni arról, hogy megfelelő-e a házban a földelés? Nem tudom, hogy össze van-e kötve a föld és a nulla valahol. Ezt hogy tudom megállapítani?
"Ezt a pontosan ugyanabban a másodpercben-t gondolom nem tudod indokolni.."
Nem tudom, hogy miféle indoklásra gondolsz,
EZ EGY TÉNY: évek óta látom egy kijelzőn, hogy mikor van/nincs, ezért előre meg tudom mondani , hogy hány óra hány perckor fog megjönni és melyik percben fog megszűnni a vezérelt áram. Ha feljegyezném a másodpercet is, akkor akár másodperc pontossággal, tehát előtte visszaszámolok és amikor azt mondom, hogy "most", akkor abban a pillanatban pl bekapcsolódik a bojler.
Olyan pontosan történik évek óta, hogy órát lehetne igazítani hozzá (valószínűleg azért, mert egy óra vezérli :)
Ez a teljes hozzászólásod egy (tankönyvből idemásolt?) álomvilág, a való élethez SAJNOS semmi köze.
A vezérelt áram nálam naponta háromszor kapcsolódik be és háromszor kapcsolódik ki, ráadásul mindkettőt évek óta pontosan ugyanabban a másodpercben teszi. És ez valószínűleg ugyanígy van az egész országban.
Szerintem
- az erőművekben naponta nemcsak háromszor van olyan hirtelen fogyasztáscsökkenés, ami energetikailag indokolná a vezérelt fogyasztók távvezérelt bekapcsolását 2-10 percre, hanem mondjuk naponta 10-50-szer.
- erősen valószínűtlen, hogy ezek hirtelen terheléscsökkenések minden egyes nap másodperc pontossággal ugyanakkor következnek be (hétköznap/ünnepnap télen/nyáron).
Technikailag nincs akadálya annak, hogy a vezérelt fogyasztókat bármikor és akárhányszor ki-be kapcsolgassák (akár napközben is), mégsem ezt teszik.
A való életben ez a dolog valószínűleg 90 százalékban a pénzbevétel maximalizálásáról szól és az csak egy mellékes szál, hogy mi lenne jó az erőműveknek. Az pedig, hogy mi lenne jó a lakosságnak, az a kérdés fel sem merül :)
Nagyon régen az első rendszer óraszerkezetes volt és jellemzően társasházaknál alkalmazták egy központi órát felhasználva a lakásoknál meg egy relét raktak le. Aztán ezt felváltotta azok a szerkezetek amiket a szolgáltató a telephelyén állított be és a mérőnél szerelték fel, ez már elektronikus volt, ennek egy tovább fejlesztett változata volt aminek a beállítását egy nyáklapon lévő mátrix segítségével programoztak a megfelelő pontokat cinezték. Ezután jöttek a távolról vezérelhető rendszerek.
Az első verziók adott időszakokra voltak állítva jellemzően 9-10 kor be és 4-9 kor ki beállításokkal. A mostaniaknál van egy 4 órás ablak és a maradék 4 órát szabdalják szét minimum félórás ablakokra.
Bár lennének észrevételeim, tételes vitába most nem bocsátkoznék, annyira mélyen nem értek ezekhez a dolgokhoz. Az előttem szóló által elmondottak nekem logikusnak tűnnek.
Szerintem ez az egyik irányú átkapcsolás engedélyezése kicsit arra hasonlítana (persze nem teljes az analógia), mintha engedélyeznék az üzletekben, hogy azok az emberek akik nem rekeszszámra vásárolnak, a saját táskáikba szedjék össze a megvásárolni kívánt árucikkeket, és aztán a vásárló mondhatná el a pénztárosnak, mi van a szatyorban, vagy ő olvasná le a cikkeket és rakhatná is rögtön vissza. Ezzel a boltok megtakaríthatnák részben a kosarak költségeit is, meg sokaknak kényelmes volna.
Önmagában egy korrekt megoldás, de szerintem gyorsan összeomlana ismert okokból, vagy olyan ellenőrzési rendszert vonna maga után, hogy inkább mindenki maradna a kosárnál...
Valaki tudja esetleg, mikor vezették be az éjszakai áramos rendszert Magyarországon?
Miért tették, és akkor megengedőbb előírások vonatkoztak-e rá?
Mint leírtam az erőművi és hálózati "tehetetlenségről" szól ez, a vezérelt logikája vasalja ki (igyekszik) a terhelés tüskéket, ingadozásokat. A zuhanó terhelés meredekséget csökkeni, legyen idő intézkedni, teljesitményt visszavenni, áramot eladni, stb. Visszafelé, növekvő terhelésnél ugyanez.
Nem órákat, és egész éjszakás "völgyeket" hidal ez át..messze nem. Arra szánalmasan alkalmatlan, roppant kevés hozzá. Írom ezt itt le vagy örödször.
A hosszászólásod a rendszerváltás utáni magyarország tragédiájának egyfajta esszenciája. Bekeretezheted arany rámába magadnak.
Rossz a jogszabály, hülye a jogszabály, zavaros, mitszólna a bíróság, de vinnék ám ügyvédet is(huuuhaa), mindenki hülye, mindenki nagy pénzt akar keresni, rajtad!!, sőt lopnak, és a politikusok főleg mennyit lopnak, tehát..
Egy a lényeg: mindennel alátámasztani magadnak, miért fogsz illegális kötést csinálni. Ami neked a te szubjektiv felépített világodban már nem is illegális, hisz te levezetted indezfórumon ,hogy nem az, és ezt még a lopás is(!!) alátámasztja. Főleg az. Ugye.
És csak "egy két hülye" vitatkozott", tehát akkor _igazad van_. Mint besenyőpisabácsinak.
Mer' kérem igazam VAN. Taps.
Nem is dühítő ez már, vagy kiröhöghetően szánalmas, egyszerűen szomorú.
Ez egy relative "kis" dolog, nem egy nagy világot összeomlasztó ügy.
Van egy ilyen rendszer, rengeteg szart előz meg hálózatirányitási szinten, ettől (is) nagyon ritka, hogy áramszünet meg nagy területen ellátási zavar van, mert szükséges esetben van egy jól szabályozható eléggé egyenletesen elosztott országos terhelés, ami kapcsolható.
Sőt, simán bele van kalkulálva az is, hogy pár trükkös dzsoni mit okoskodik vele, meg az is, ha legálisan a főzőlapon melegít, meg minden. Az is, ha nem használja, ha lemondja, ha nem akarja, ha nincs is már villanybojlere se, akármi.
Te meg ahelyett ,hogy vennél pl egy másik bojlert, hencidát, boncidát összehordod, mi miért van ugy, hogy neked lehessen átkapcsolni.
Kapcsolj. Itt már nem az eredeti téma a szomorú, egy lennél vele a 97989 trükköző tóniból, itt ez a vergődés a tragikomikus, amit előadsz hozzá.
Pedig a cél egyértelmű, ha lehet ezeket a fogyazstókat a hálózat irányító, és CSAK a rendszerirányítás akarja vezérelni, úgy ,hogy neki akkor legyen ebből terheléscsökkenés, mikor arra szüksége van, és akkor legyen terhelés növekedés, amikor arra van pillanatnyilag, akár csak 2-3-5-10percig égető a szüksége. Pont.
És azért olcsóbb, hogy "megérje" ez a szintű kellemetlenség, hogy nem korlátlanul van, hanem ő tetszése szerint (napi X időt kb garnatálva azért) kapcsolgathat. Ennyi az egész, semmi több.
"mert a balfasz szerelőt majd jól megrázza az áram"
Tudatosítani kell a szerelőkben, hogy még a bojler is csak akkor tekinthető áramtalanítottnak, ha a lakás ÖSSZES bejövő kismegszakítója le van nyomva, tehát mindenki csak saját felelősségre mérlegelhet, hogy akkor melyik maradhat felkapcsolva, ha most csak a bojlert babráljuk.
"Lenne még indok az elkülönített szerelésre vonatkozó előírás. Na ez az ami egy kalap szart sem ér"
Csak enyhén röhejes indoklásokat tudok csak elképzelni, ha megkérdeznénk egy Hivatalos Személyt, hogy vajon mivel indokolja azt, hogy ha pl valaki az előszoba sarkában a lakást védő FI relé mellé be szeretne tenni egy másikat is, ami a bojlert figyeli, ahhoz vajon miért kötelező egy teljesen külön szekrényt/dobozt felszerelni a meglévő mellé.
Az a helyzet hogy a legjobb érv az mellett hogy ne lehessen ilyen átkapcsolót beépíteni, az azért mert csak. :-)
Ugye lehetne az hogy:
1. Érintésvédelmi szempontból nem jó, mert a balfasz szerelőt majd jól megrázza az áram. Nos, ha eze egy 3 állású forgócsapos kapcsoló, akkor nagyon hülyének kell lenni ahhoz hogy valaki ne találja meg rajta a 0 állást. Ez a kapcsoló egyben leválasztó kapcsolóként is működhet.
2. Lehetne hogy megkárosítom a szolgáltatót. De nem károsítom meg, mert a többlet energiavételezést forintra pontosan kifizetem. Pont hogy akkor jár a szolgáltató rosszabbul, ha nem engedi az átkapcsolást. A rosszabbul járás mértéke csak attól függ hogy egy nagyobb bojlerrel oldom meg a problémát amit majd vezérelttel fűtök föl, vagy egyszerűen megvárom amíg megint lesz áram, vagyis spórolok.
3. Lehetne érv hogy odabaszok az erőműnek mert nem a völgyidőszakban fűtöm a vizet, de ez is nagyon gyenge lábon áll, mert:
-Ha nekem extra melegvízre van szükségem, az azt jelenti hogy a völgyidőszakban felfűtött vizet már elhasználtam, és kéne egy kis plusz, amit szintén el fogok használni mire megint lesz vezérelt, különben hülye lennék nappalival fűteni.
-Ha nekem kell a melegvíz, akkor melegítek a főzőlapon, teljesen szabályosan, és ebből pont annyit fog érezni az erőműm, mintha átkapcsoltam volna.
-Lenne még indok az elkülönített szerelésre vonatkozó előírás. Na ez az ami egy kalap szart sem ér, az életben nem ellenőrzi senki, legfeljebb azt hogy nincs-e valami a vezéreltre kötve. Azért találták ki, hogy ne legyen 50 nyolcvanas doboznyi lehetőség a buherálásra. De ezzel sem lenne baj, hála Istennek azt is tudjuk már, hogy a mérőhelyben nem kell elkülönítve szerelni a 2 tarifát, mert le van plombálva. Elgondolkodtam hogy esetleg fel kellene kérni néhány atomfizikust hogy kielemezze, mi történne ha azt mondaná a szolgáltató, hogy lehet ilyen átkapcsoló, közvetlenül a mérőhelynél, egy leplombált dobozban, ahol csak a kapcsoló gombjához lehet hozzáférni.
Elgondolkodtató, hogy ha ennyire elcseszem az erőművet hogy nappalival is melegítek vizet, akkor miért nem tiltják be a bojlerek nappali áramról való üzemeltetését, vagy az erőműnek kedvezőtlen időben történő mosást (mert azt is lehetne éjszaka) vagy a fűnyírást, stb, mert azok ugyan úgy csúcsidőben terhelik az erőművet. A klímákról nem is beszélve. És persze szóba sem hoztuk azt a verziót hogy felszerelek egy hőcserélős Hajdut, aztán mehet a szolgáltató az erőművel együtt a csába, mert egész télen be sem kapcsol majd a bojler, nyáron meg rákeringetek egy 30 méteres kpe csőre és azt csinálnak a völgyidőszakkal amit akarnak. Esetleg teszek fel gáz bojlert.
De! Tegyük fel hogy ez az átkapcsolás mégiscsak veszteséget okoz az erőműnek vagy a szolgáltatónak. Akkor mi van? Azért fizetek ugyanannyi víz felmelegítéséért többet ha azt nappalival teszem. Mondhatni hogy megtérítem a kárt.
Szóval a legjobb indok még mindig a "mert csak".
Persze ha a tudomány megáll a sárga csekk kifehérítésénél miközben tucatjával veszik az új autókat hogy a legutolsó pártitkárt fiának is legyen az irodai munkájához céges terepjáró akkor..... Ja, meg ha egy kicsivel kevesebb pénzt fusiznának ki a kismajmok (vezetőcskék) a haveri kör meg az asszony és a háziállatok nevére létrehozott cégeken keresztül kamumunkákkal....
Ahányszor elolvassuk egy szabály/törvény szövegét, mindig gondoljunk a következőre:
- Ez a szöveg annyira egyértelműen van megfogalmazva, hogy teljesen lehetetlen többféleképpen értelmezni?
Ha "nem" a válasz tehet a szöveg kétértelmű, zavaros, akkor a következő lehetőségek vannak:
- A szabályra valójában nincs igazán szükség, az alkotók tulajdonképpen csak azért csinálták, hogy ebben a hónapban is felvehessék a fizetésüket. Az, hogy a felesleges túlszabályozással eközben hány emberrel csesznek ki, az teljesen hidegen hagyja őket.
- A szabály szövege készakarva (felsőbb utasításra) lett zavaros, ilyenkor lehet tippelni, hogy vajon kiknek lehet haszna abból, hogy a szöveg nem egyértelmű.
- A szabály megfogalmazói mind idióták, aki csak azért kerülhettek ilyen állásba, mert rokonai/haverjai Valakiknek. Felkérhetnének ugyan egy szakértőt, de még ehhez is idióták.
- A szabály készítőinek fogalma sincs a szakterületről, de féltik az állásukat, ezért az önmagukban értelmetlen rész-mondatokat úgy ollózták össze különféle szakszövegekből és eldöntötték, hogy lebukás esetén majd egymásra fognak mutogatni. De szerencsére lebukásra kicsi az esély, mert egy korszerű neveltetésű állampolgár soha nem mer megszólalni hogy "a király meztelen", inkább befogja a pofáját, sőt másokét is befogja, ezzel igazolva saját gyávaságát.
Kb minden ezredik ember meri hangosan kimondani egy hülye szabályra, hogy ez egy hülye szabály. Ha ez az arány nem javul, akkor meg is érdemeljük, hogy birkaként tereljenek bennünket ide-oda halálunkig.
Egy kapcsolóval hogyan is fogod összekötni a kettőt? Áruld már el!
A távozó vezetékeket hány centire kell egymástól vezetni, hogy senkit ne sértsünk meg?
Az iparban is használnak kapcsolókat, úgy nevezik, hogy átkapcsoló automatika. Itt a két betáp teljesen más trafóról jön, más alhálózatról, még sincsen összekapcsolva a kettő soha, nem is szabad!
Hagyjuk az egészet, beszéljünk inkább a forrasztott kötésekről :)
"Ha a nappaliról felmelegedett a bojler, akkor nem fog egy kanyi Ampert se felvenni a bojler"
Két termosztáttal meg lehetne oldani azt, hogy amikor van olcsó áram, akkor pl 70 fok fölé fűtsön fel, de ha ez a víz esetleg kifogyna napközben (tehát a bojler 28-30 fok alá hűlne), akkor a másik (a drága áramot kezelő) termosztát csak pl 38 fokra fűtsön. Így a vízmelegítés össz energiájának átlagosan kb 3/4 része továbbra is az éjszakai áramról lenne vételezve, de emellett megvan az a biztonság, hogy napközben is van valamennyi melegvíz gyártás.
Akkor jársz a legjobban, ha szobánként van 1-1. Akkor nem kell 2 hónap mire rájöjj hogy mi a rossz, hanem csak ott kell keresned. A hűtő is sokkal kisebb eséllyel fog leolvadni, mert csak a konyhai kör lesz rajta s nem az egész kuplerájé.
A mérőhely mivel le van plombálva és eleve ott válik ketté a betáp, nem számít ilyen szempontból, a lényeg, hogy a belőle távozó vezetékek már legyenek elkülönítve vagyis ne legyenek köztük átkötésre, átkapcsolásra alkalmas pontok.
A hőtárolós kályha esetén meg feltehetőleg arról van szó, hogy a ventilátor és a fűtőbetét villamos szempontból nem állnak kapcsolatban, annak ellenére, hogy egy készülékben helyezkednek el.
Hogy sért-e szolgáltatói szerződést (valószínűleg igen), ahhoz a szerződés szövegét kéne látni.
A szabványban leírt elkülönített szerelés, vagy kiépítés szerintem mint ötfelezős is írta azt óhajtja jelenteni, hogy a két hálózat oly mértékben különüljön el, hogy a mérőhelyek után köztük sem elektromos kapcsolat ne jöhessen létre, sem az egyik hálózat valamely része ne kerülhessen a másik mérő által betáplált hálózatra drasztikusabb beavatkozás illetve átalakítás nélkül. Ezért tiltja pl a vezérelt körön dugaszolható csatlakozás kialakítását is. Ugyanígy nem fér bele ebbe a megfogalmazásba a két hálózat közötti kapcsoló vagy más hasonló eszköz sem. A lényege az, hogy ne lehessen rendeltetésszerűen felhasználói szinten kivitelezni ilyesfajta kapcsolatot.
A nappali fogyasztók vezéreltre átkapcsolása a szolgáltatónak jelent bevételkiesést, a vezérelt eszköz nappalira csatlakoztatása meg az erőművekre van rossz hatással, tehát mindkét féle átkapcsolásnak vannak vesztesei, talán ez indokolhatja elsősorban a különféle átkapcsolgatások nagyobb mértékű elterjedésének akadályozására törekvést a szabályokat alkotók részéről..
A vezérelt bojler esetén például megoldható az eseti többletigény egy utána kötött átfolyós vízmelegítő bekötésével nappalira.
Öszvér megoldásnak ott van az A2 tarifa is.
A kapcsolgatás meg nyilván sok helyen üzemel, de ez még nem jelenti azt, hogy szabályos és megfelel a szerződésnek.
Hát ja. A rendszerváltás után megjelentek az antikváriumokban olcsó angol nyelvű könyvek. Köztük azok, amelyek egy elképzelt orosz-amerikai háborús konfliktussal foglalkoztak (előbb, mint a fordítók mertek volna ilyeneket fordítani :D ). Muris volt, hogy mindegyikben, amit olvastam, közös volt az a motívum is, hogy az orosz katona el fogja kúrni. Az orosz a parancs betűjét értelmezve nevetséges dolgokat csinál, az amerikai meg megérti, mi a feladat, és azt hajtja végre.
Jó kis elméleti beszélgetés volt. Ma ezzel a kutya nem törődik, mert ugye energiatúlkínálat van. Ami igazából már nem kéne, hogy legyen, mert az energia legnagyobb részének termelése a bolygó haláltáncának ütemét gyorsítja. Már rég sokkal szigorúbb eljárások kellenének, és pont az éjszakai fogyasztást kellene iszonyúan büntetni, elvégre nappal működik a napelem. :)
Mire leírtam a kérdést már magamtól is rájöttem, hogy ha csak 1 megszakító= áramkorlátozó ( illetve 2 mert az óra előtt is van de az a szolgáltatóé.) védi az egész házat az óra után közvetlen akkor mindegy hogy közvetlen elé vagy után, ha szobánként vagy több helyen is van akkor természetesen ha azt akarom hogy minden védve legyen elé-----
OK, de ezek a szempontok nem sérülnek, maximum, hogy törvénytelen lenne egy boyler nappalin való üzeme??? Aztán miért?
Mert ezt tartalmazná a tiltás.
Az elkülönítettség a mérő utáni elosztóktól megvalósul.
Na, mindegy én feladom...eléggé sokat rágódtunk ezen.
Üdv kedves szagtársak...
Mekkmesternek: én még, anno, Hámory bácsitól úgy tanultam, hogy kötelező a kétsarkú leválasztó kapcsoló a boylerek áramkörén.
Bizonyára elavult a tudásom, de idézném a 465. oldalon található mondatot: "A fogyasztásmérő és a tároló közé, a vezetéket minden sarkán megszakító, leválasztókapcsolót kell beiktatni"
/Hámory Albert- Villanyszerelés, Műszaki könyvkiadó Bp. 1979/
Ami a szerződésszegést illeti, nem tudom, más szolgáltatóknál hogy van ez, de az biztos, hogy az ELMŰ üzletszabályzat a létesítést tekintve hivatkozik az MSZ-09-00.0163-ra, az meg előírja, hogy elkülönítetten kell szerelni.
Ebbe persze Mekk Elek Ezermester még mindig bele tudna kötni, mert valóban a magyar nyelv nem számítógépes utasításkészlet, és laikusoknak mindig meg kell magyarázni, hogy miről beszélünk, de ha megnézzük adott szabvány első lapját, amelynél a célok között szerepel az "az előírástól eltérő időszakban való hálózatra kapcsolás" megakadályozása, hát nem nagyon hiszem, hogy bárki még azt mondhatná, fogalma sincs róla, hogy ez most krumpli vagy érettségi találkozó...
Én még olyan hülyét nem láttam aki előbb fürdik, aztán felfűti a vizet nappaliról, majd ledől aludni. Olyat már jobban el tudok képzelni hogy valaki az ebéd utáni mosogatáskor érzi hogy nem olyan meleg a víz, bevillan neki hogy este hogy lesz így fürdés, rákapcsol nappalira, aztán este jól kifürdi.
Ha a nappaliról felmelegedett a bojler, akkor nem fog egy kanyi Ampert se felvenni a bojler Ellenben ha mindig vezérelten van akkor valószínűleg inditáskor meglódul a fogyasztás.
Mellesleg régebben nem lehetett 1 dobozban, vagy egy elosztó táblában a 2 fajta áramnem. Gondolom most sem.
Arról beszélünk, hogy az 5 tagú családnak bőven van melegvíz. Amikor havonta 1x kiegészül a család 3 fővel, akkor kevés.
Ha rá tudok nappalival segíteni a melegvízre, azt azért teszem, mert több melegvízre van szükségem. Vagyis a nappalival felmelegített vizet el is fogom használni, ergo semmilyen hatással nem lesz a völgyidőszaki energiaigényemre. Ha nem fűthetem a vizet nappalival, akkor mi történik? Elhasználom ami van, majd felfűt éjszakaival. De tegyük fel hogy úgy felfűtöm nappalival hogy éjszaka be sem kapcsol, mert én olyan hülye vagyok hogy akkor is tuningolok nappalival amikor nem kell. Akkor mi van? Kifizetem a teljes árat minden egyes wattért. Ja, hogy jobb lenne ha éjszaka zabálnék? Lehet, de kérdem én, akkor miért nem hozzák törvénybe hogy bojler csak éjszakairól mehet? Jelenleg bármikor beköthetek egy bojlert nappalira. Miért? Mert teljes árat fogok érte fizetni. Az éjszakai és a nappali tarifa közötti árkülönbözettel járulok hozzá az erőmű problémáinak megoldásához. És kb ennyi. Jobb szolgáltatásért többet fizetek.
"Érintésvédelmi aggály sem merülhet fel reálisan, mert a szerelő köteles a leválasztó kapcsolót használni és meggyőződni a feszmentes állapotról."
Ha valakinek túl bonyolult az, hogy egy három állású kapcsoló középállását egyúttal biztonsági leválasztó állásként is értelmezze, az az átkapcsoló után felszerelhet pluszban még egy kapcsolót, ami egyértelműen és csakis leválasztó kapcsoló.
De ha az éjszakai/nappali átkapcsolást automatika végzi (pl egy relé), akkor mindenképpen tennék a bojler mellé egy biztonsági leválasztó kapcsolót.
Én ezt végiggondoltam már, de még mindig nem arról van szó, hogy mi miként volna valamely szereplőnek vagy szereplőknek kedvező. Az eredeti téma az volt, hogy mi szabályos és mi nem. Ezt azért meg lehetne próbálni tisztázni. A különböző egyéb vonatkozások összetettek és sok szereplősek.
Már maradjunk az eredeti kérdésnél, mert szinte mindenki ide keveri a "B" tarifa felhasználását általános célra!
Eredetileg arra kerestünk választ, hogy mehet-e a boyler nappaliról, ha kevés a melegvíz!?
Szerintem mehet, mert nem sért szolgáltatói szerződést: nem keveredik össze a két mérő utáni hálózat, nincs szabálytalan vételezés. A kétsarkú átkapcsolás egy sima 10A-es 2váltóérintkezős relével vagy kapcsolóval megoldható.
Érintésvédelmi aggály sem merülhet fel reálisan, mert a szerelő köteles a leválasztó kapcsolót használni és meggyőződni a feszmentes állapotról.
Itt meg már mindenki tereli a témát 50 irányba...
/fordítva működő kapcsoló, pedig fordítva kell, hogy "szerelődjön"/
Amikor egy automatikus éjszakai/nappali átkapcsoló egy terhelést áttesz a másik áramköre, abból az utcai hálózat / erőmű felől semmi nem látszik, hiszen energiafogyasztás szempontjából semmi sem változik. Csak egyvalami változik: az ugyanannyi energiáért beszedhető pénz ;)
Az erőműveknek a nagy csúcsfogyasztás/völgy különbség veszteségeket okoz, tehát kézzelfogható anyagi hasznot hozna minden olyan energiafogyasztás, amit sikerül átterelni a völgy-időszakokba, ezért mindent megtennének azért, hogy a lakosság a fogyasztásából minél többet helyezzen át pl éjszakára.
Az áramszolgáltatóknak bevétel-csökkenést okoz minden olyan energiafogyasztás, amiért nem tudják a legmagasabb tarifát elkérni, ezért mindent megtesznek azért, hogy még a völgy időszakokban is minél több dologért a teljes árat kelljen fizetni. De ezzel egy rakás olyan fogyasztás megmarad a csúcs időszakban, amit egyébként az emberek (részben vagy teljesen) szívesen átennének éjszakára.
Ha az erőművek és az áramszolgáltatók egyaránt állami tulajdonban vannak, akkor látszólag nincs értelme annak, hogy az egyik állami szektor veszteséget okozzon a másik állami szektornak, tehát a dolognak kétféle magyarázata lehet:
1: Az állam hülye (nem tudja a jobb kéz, hogy mit csinál a bal).
2: Az áramszolgáltatók tarifa-trükközése (az éjszaka is fizetendő minél több nappali tarifával) sokkal nagyobb hasznot hoz az államnak, mint amennyi veszteséget okoz neki az erőművek rengeteg üresjárata, ezért ez a helyzet tudatosan van fenntartva (az így beszedett plusz pénzt tekintsük egyfajta rejtett adónak).
Amikor nappaliról megy egy fogyasztód és a vezérelt megjelenésének pillanatában átrakod vezéreltre az erőmű/ energiaelosztó szempontjából történik terhelésváltozás?
Ha ilyenkor belép a plusz fogyasztó ami eddig nem ment pl. a bojler vagy a hőtárolós kályha, lekezelődik az alacsony terhelés miatti erőművi probléma?
Ha a fentiekre megadtad a választ akkor már könnyen eljutsz oda, miért van így a rendszer!
Az számomra is világos, hogy a szolgáltatók és a jogalkotók elsősorban azt akarják megakadályozni, hogy az amikor működik vezéreltre kapcsoljon a teljes elektromos hálózat, de mellesleg az is benne foglaltatni látszik, hogy fordítva se működhessen a dolog.
Nyilván ez részben azért is lehet így, mert egy ilyen a két rendszer közötti kapcsoló esetleg némi átkötéssel fordítva is működtethető és lehetőséget ad arra, hogy bármit a másik hálózatról kényelmesen belekössenek, amit pont akadályozni igyekszik a szabályozás.
A hálózatok elkülönített létesítésébe az én értelmezésemben nem fér bele olyan kapcsoló, ami a kettő között kapcsolgat. Éppen ezt akarják elkerülni a fenti szövegezéssel szerintem. Annyira nem vagyok ott a témában, hogy ebben biztos legyek, de nekem ez jön le belőle.
Amúgy itt nem a két pólusú inkább egy váltókapcsoló tűnik nekem alkalmasnak a feladatra, hogy a bojler fázisvezetőjét a két hálózat között rakosgassa. Ha valamiért a nullát is kapcsolni kell esetleg dupla váltó vagy ennek megfelelő elektronika. Persze mindez csak elvileg, mert továbbra is szabálytalannak tartom.
Láttam egyébként már ilyen kapcsolót az óra mellett az elosztóra házibarkácsban felszerelve, feliratozva. Gondolom a leolvasót nem zavarja, de attól még nem feltétlenül szabályos.
Megértem az érvelésedet, de itt megint keveredik a két szituáció: az, hogy a fogyasztót (boylert) kapcsolgatjuk 2 pólussal a két tarifa között, vagy pedig a teljes hálózatot terheljük rá a vezérelt időszakidejére a B tarifára! A kettő pont fordítva működik és az utóbbi valóban szerződésszegésnek minősül!
A legtöbb cikk az utóbbi témára értendő!
"■ Értelmezés: Ha az A1 és B árszabás között ide-oda kapcsolgató készülék működik, akkor a kedvezményes időszakban a vezérelt áramkörön nemcsak az elosztó vezérlőberendezésével vezérelt, és nem állandó és állagsérelem nélkül leválasztható jelleggel rögzített készülékek is lesznek."
Én ezt így értelmezem!
A teljes leválasztása két hálózatnak nem releváns, mert a külön szerelt boyleráramkört, terheljük át a nappalira, tehát a két hálózat ettől még független marad!
"A fogyasztói mért hálózatot az MSZ 447 szabvány szerint kell létesíteni. A szabvány ezzel kapcsolatban a következő előírást adja: 7.2.1. Ha a fogyasztásmérő berendezés több, különböző árszabású fogyasztásmérőt tartalmaz (mert a fogyasztókészülékek elszámolási árszabása nem azonos), akkor ezen fogyasztókészülékek hálózatát egymástól elkülönítetten kell létesíteni.
Egy két pólusú kapcsoló teljesen szétválasztja a két hálózatot, összekapcsolás nem lehetséges. A B-s kitételt is teljesíti végül is, mert nem dugaszolható, állandó jelleggel rákötött, csak szerszámmal bontható módon van csatlakoztatva a fogyasztó.
Mindkét oldal magyarázható szerintem, itt inkább a kinek nagyobb a f... dönt.
Nekem nincs vezérelt mérőm, így kevéssé vagyok érintett, és ilyen szerződést sem tudok megnézni, de korábban is úgy tudtam és több helyen láttam arra vonatkozó információkat, hogy vezérelt mérőre csak a normál hálózattól elkülönítve fixen bekötött eszközök volnának csatlakoztathatók szabályosan.
Hogy ki, mikor, kinek az érdekeit sérti ebben a történetben, és hogy milyen szabályt milyen megfontolásból hoznak az más kérdés.
Hogy kinek milyen etikai alapja van egy szabállyal szembemenni azt sem tisztem eldönteni, de először jó volna tisztázni mi is a pontos szabályozás. Ha esetleg valami megváltozott, vagy valamit nem jól értelmezek, akkor remélem valaki felvilágosít.
Itt egy cikk, ahol mentegetőzés történik egy éjszakairól nappalira kapcsolgató ketyere terveinek közlése miatt:
"A fogyasztói mért hálózatot az MSZ 447 szabvány szerint kell létesíteni. A szabvány ezzel kapcsolatban a következő előírást adja: 7.2.1. Ha a fogyasztásmérő berendezés több, különböző árszabású fogyasztásmérőt tartalmaz (mert a fogyasztókészülékek elszámolási árszabása nem azonos), akkor ezen fogyasztókészülékek hálózatát egymástól elkülönítetten kell létesíteni.
Jogszabályi háttér: 4/2011. (I. 31.) NFM rendelet a villamos energia egyetemes szolgáltatás árképzéséről: 4. § (1) Az egyetemes szolgáltatás keretében értékesített villamos energia elszámolására vonatkozóan az egyetemes szolgáltatónak teljes ellátás- alapú szerződés keretében a következő árszabá-sokra kell ajánlatot tennie a felhasználók részére:
a. általános, egy zónaidős (a továbbiakban: A1), b. általános, két zónaidős (A2), c. közintézményi, két zónaidős (A3), d. időszakos (B), e. idényjellegű, egy zónaidős (a továbbiakban: H) árszabás.
5. § (1) A B árszabás szerint számolható el a felhasználó által meghatározott bármely, szakaszosan is biztonságosan üzemeltethető, külön mért az elosztó vezérlőberendezésével vezérelt felhasználói áramkörre állandó jelleggel, megfelelő segédeszköz hiányában állagsérelem nélkül nem leválasztható módon, nem dugaszolhatóan csatlakoztatott felhasználói berendezés fogyasztása.
Természetesen párhuzamosan, azaz hogy egyik érzékelő erre, másik amarra néz, és bármelyiknél mozgás van, akkor bekapcsol.
A nekem 20 éve dolgozó (kedves, megbízható) szerelő nagyon bizonytalanul hümmögve mondott talán igent, főleg, hogy csillárkapcsolóval 3 állása lesz a ház 4 sarkán lévő lámpa rendszernek (amihez 4 eres kábelt húztunk a sarkokra)
- mindig világít
- mozgásra felvillan
- semmikor sem világít
Sem a sarokérzékelőket, sem a 360 fokos tényér érzékelőket nem tudom jól feltenni sem a falra, sem a verébdeszkákra, tehát a sarki lámpákhoz 2 mozgásérzékelő lenne logikus.
Ez a cucc a csótimentesítés egyik alappillére a panelházakban! :)
Ma leszereltem 2 konnektort egy panelban és megláttam egy vérbeli békebeli csövezést. :)
Egyik konnektorba plafonról lejön a 2+F, majd vízszintesen átmegy a másik konnektorhoz ugyanazon falon. Igenám, de a túlvégen kissé soknak tűnt a kábeldzsungel ahhoz képest, hogy végpontról van szó, ahol 3db kábelnek kellett volna lennie, és 6-ot számoltam össze.
Az történt, hogy a vízszintes csövezést a tróger barmok menet közben keresztbe rakták egymáson a betonöntödében, és így nem párhuzamosan futnak a csövek a falban, hanem X alakban. Magyarul a mi 2+F-ünk a falszomszéd felőli lyukon kandikált ki, az övé meg emitt. Érdekes. :) Megrángattuk a drótokat, és tényleg. Anno a szakik észrevehették, mert kitörték az elválasztó lapot és mindenki a saját áramát fizette.
Majd teszek rá egy kanyarvéget, vagy vastag varniscsövet mindkettőre, hogy átjárható maradjon a cső, és úgy fogjuk benyomni a lyukat egy kicsit nemdagadós purhabbal, aztán ha a szomszédnak kell, majd kibányássza magának. Itt igaz, hogy aludrótok vannak, de legalább a földelést nem spórolták ki sehonnan. A másik szobában még a bagófüst is átment a konnektoron, úgyhogy ott is ugyanilyen elbaXott lehet a csövezés.
"Az erősáramú villamos szakemberek tudják, mit takarnak ezek a fogalmak, már legalább 70 éve."
A "nagyapám is így tudta" vagy a "sokan így tudják" nem jogi érv, ilyesmit bíróságon szerencsére nem fogadnak el.
Vedd a hivatalos szöveget, ültess elé egy profi jogászt és egy profi villamos szakembert és figyeld, ahogy könnyesre röhögik magukat, miközben megpróbálják értelmezni.
"Ha akkor fűt a bojler amikor jó az erőműnek, olcsóbb tarifát kapok"
Pontosan erről van szó: a kedvezményes tarifával az erőművek megpróbálnak minél több fogyasztást a völgy-időszakokba átterelni, mert nekik ez a jó. Nem csak a bojlereket, de pl a mosógépeket és a kert-locsoló rendszereket is.
Az áramszolgáltatók viszont mindent megtesznek a minél nagyobb árbevételért, ezért igyekeznek az erőművek fenti próbálkozását minél jobban korlátozni, tehát adminisztratív eszközökkel (kétértelmű szabályok, zavaros tartalmú szövegek, stb) sikerült elérniük, hogy az emberek többsége retteg tőlük, ha a bojler vagy a hőtárolós kályhák kivételével bármi mást a vezérelt áramra szeretne kötni.
Úgy tudom, hogy lassan az összes áramszolgáltató állami tulajdonba kerül. Felmerül a kérdés, hogy a kormány meghagyja-e ezt a tájékoztatási zavart, vagy lecserélik a jelenlegi szöveget egy olyan egyértelmű változatra, amire nem tudja bárki belemagyarázni a saját értelmezését.
"Szüleimnél a szoláltató un. felfüggesztette a kedvezményes tarifa szerődést, mert ugyan nevükre vették az órát, de félév alatt egy miliwatt fogyasztás nem volt rajta. "
Érdekes, nekem van olyan vezérelt villanyórám is, amelyiken SOHA egy másodpercig sem volt semennyi fogyasztás (tíz év alatt), mégis él, bármelyik percben ráköthetek valamit.
Idézet az E-On ÉDÁSZ "Hálózati csatlakozási szerződés"-éből:
"A közcélú villamos hálózati kapacitás igénybevételére a csatlakozási díj megfizetésével szerzett jogosultság akkor sem szűnik meg, ha a Rendszerhasználó (fogyasztó) nem veszi igénybe. Amennyiben a Rendszerhasználó a rendelkezésére álló teljesítményt nem használja ki, a Hálózati Engedélyes (szolgáltató)- a Rendszerhasználóval történő megállapodás keretében - kezdeményheti annak csökkentését."
Ez meg hogyan lehetett? "Szüleimnél a szoláltató un. felfüggesztette a kedvezményes tarifa szerődést, mert ugyan nevükre vették az órát, de félév alatt egy miliwatt fogyasztás nem volt rajta. És nekik van egy ilyen záradékuk is. "
1. Alapdíjat, készenléti díjat fizetek
2. Ha elköltözök, mondjuk 1 évre, akkor ha hazajövök, újra kell fizetnem a szolgáltatás bekötésért?
3. Ha történetesen nem boylerem, hanem hőtároló kályhám van és egész évben nem kell fűtenem, mert esetleg kandallóm van, akkor elveszik a vezéreltet?
Az lenne kérdésem hogy az alábbi kép szerint meg lehet oldani azt hogy a MÜ dobozba beérkező védőcsőben a vezeték átfűzésévél egy műanyag vagy gumi dugót helyezzek el minden végponton ?
Az eljárás célja a ház légtömörségének az optimalizálása.
Még mindig nem értik egyesek, hogy miről van szó, csak ismételgetik a szolgáltatási oldal szempontjait, amiket a szerződésre fognak. Hol van az leírva, hogy nekemnekünk, állandóan készenlétben kell tartanunk a boylerünket, hogy a szolgáltató belecsurgassa a felesleget?
Ha már ennyire az olcsóbb tarifával, meg erkölccsel jöttök, akkor nézzük fogyasztói oldalról: mi azért kapjuk, adják, olcsóbban a vezéreltet, mert akkor és annyit amennyit akarnak illetve kénytelenek a teljesítményszint egyensúlya miatt. Most ne gyertek azzal, hogy szerződés rögzíti a vezérelt mennyiséget, mert nagyon gyakran nem kapjuk meg csúcsidőkben! Nyáron klímák, télen a hideg miatt...na ezért olcsóbb!
Itt jogkövetésről nem kell érvelni, mert mi csak onnan és akkor fogyasztunk, ahonnan célszerű, illetve lehetséges. Mi a különbség a fazék és a boyler között, ha nappaliról, drágábban melegítek vizet??? Ezt magyarázza el valaki...
Van egy szerződésed illetve azt megalapozó jogszabályi szintű kötelmeid.
Mindez annak a feltétele, hogy egy fillérrel is olcsóbban kapd a kilowattot. Megszeghető, minden, az áram nem nézi merre folyik, más kérdés, hogy milyen következményekkel szembesülsz.
Szüleimnél a szoláltató un. felfüggesztette a kedvezményes tarifa szerődést, mert ugyan nevükre vették az órát, de félév alatt egy miliwatt fogyasztás nem volt rajta. És nekik van egy ilyen záradékuk is.
Igy viszont csökkentett díjat fizetnek rá (a semmire, arra hogy fentmaradt az óra és az elvi ehetőség) és le van plombálva, nem lehet áramot kivenni.
Bojler, minden fent van hagyva, csak épp közben lett cirkó.
Ők meg kicsit ilyen hagyományosak már, jó ha van, elfér az. Most használni nem igen lehetne..hisz plomba, de le nem szednék.
Btw a cirkó 10éve is megvan már, meg van vegyestüzelés is.
Na vajon hogy volt fogyasztása az előző lakónak az "olcsó" órán? Hát..nem a bojlerből...ennyi.
Már bocsánat, elmentél, hogy adják olcsóbban, mintha a platnin melegítenéd. Az olcsóbbságnak meg ez a háttere - ez ilyen egyszerű. Nem mondhatod, hogy ezt nem érted. Én a gyermekeimnek sosem dicsekednék azzal, hogy joghézagot kihasználva röhögöm ki az erkölcsöt. :)
Ekkora katyvaszt, bakker... azt írja valaki, hogy a vezéreltet azért kell hagyni a rendszeren, hogy jó legyen az erőművi hálózatnak. De ha éppen felfűtött állapotban van, vagy lekapcsolom, mert elutaztam, akkor mi van?
Kit érdekel, hogy nekem ők odafűtsenek, ha nem akarom? Az, pedig, hogy nem szép dolog átterhelni a nappalira, szintén gyerekes, mert mi van, ha én éppen a mosógépet járatnám??? Az is fogyaszt ennyit...tehát az egész érvelés fabatkát sem ér.
Visszafelé a dolog már más lenne, bár abban sem tudnak nagyon belekötni, mivel a 10A-es kismegszakító amúgy is teljesítmény korlátozóként funkcionál.
Érintésvédelmi kifogással meg senki ne jöjjön, mert ha a szerelő képzett, akkor ellenőriz!!!
Már egyszer (legalább) megtárgyaltuk, hogy ez legfeljebb neked nem egyértelmű.
Az erősáramú villamos szakemberek tudják, mit takarnak ezek a fogalmak, már legalább 70 éve. Legalábbis Vigh Béla Erősáramú Villamos Szerelés című, 1940-ben kiadott könyve is használja ezeket.
Ha akkor fűt a bojler amikor jó az erőműnek, olcsóbb tarifát kapok. Ha nem akkor fűt, akkor drágábbat. Ja, hogy ha felfűtöm a bojlert drága vellannyal akkor nem fogom leterhelni a fölösleget? Hát kérem ezért fizetek többet érte. Ha nappalival fűtöm föl a vizet, értelem szerűen semmilyen kedvezményt nem fogok igénybe venni. Ha egyszer kifizetem a teljes árat az áramért, hagy döntsem már el hogy mire cseszem el.
Nekem teljesen jól van méretezve a bojlerem. A világon semmi gond vele, csak kb havonta megugrik a létszám 5-ről 8-ra, és akkor kevés a víz. Ezt az évi kb 10-15 napot kell áthidalni. Át is fogom, de biztos hogy nem nagyobb bijlerrel, inkátt teszek fel még egy bojlet a pincébe vagy valahova és majd az megy nappaliról. Vagy havonta egyszer kikötöm az éjszakait, és bekötöm a nappalit. Azt semmi nem tiltja hogy kikössem a bojlert, és azt sem hogy bekössem. :-)
A második beoszlásom arra vonatkozott hogy miért nem veszik az ember fejét le azonnal, nem a terhelés problematikájára, de még jól méretezett bojleres rendszert nem 40L egy 4 tagú családnak hanem 120L és a fűtés hőtárolós kályhával nem a legkisebb hanem közepes vagy nagyobb berakása esetén erre a nem legális megoldásra nincs szükség.
Én többször találkozok ilyen jellegű kérdésekkel. És sokan lefognak szólni de mint lehetőség már építettem be átkapcsolást de eddig egyik helyen sem lett használva sőt sok inkább leszedették, miután kiderült bőven elég nekik a napi 8 órás bekapcsolás.
Probléma a ma nagyon népszerű de szerintem túlértékelt fűtőpaneleknél van ahol a kedves naiv ügyfél kb 3-4 hónap után amikor megkapja a számlát keres megoldásokat. Amire nem sok mindent lehet mondani. Max hogy cseréljük le tárolósra :( vannak elég kicsik is amik még elfogadhatók ilyen esetekben az ügyfélnek.
MU jelölése mechanikai szilárdságra utal I- es vastag falú bárhova (magas), II-es közepes falú ahol nem éri közvetlen nagy igénybevétel (közepes), III-as kicsi falba védetten (kicsi). És sokan nem tudják de a MU védőcsöveket méretekben is egy magyar cég gyártja szabvány eltérési engedéllyel. És csak nálunk kaphatóak.
Mai szabványok szerint kicsi, közepes, és magas mechanikai ellenálló képességű csöveket lehet kapni, alacsony 320 N/5cm, közepes 750 N/5cm, magas 1250N/5cm.
Nem elfogadott de nem tiltják azt a megoldást ha a B tarifa kikapcsolása után az adott egység A tarifáról üzemel utána, amit egyértelműen tiltanak az az hogy B tarifa bekapcsolásakor A tarifás rendszerek is arról üzemeljenek.
A B tarifa lényege hogy a fogyasztási ingadozásokat kiegyenlítsék amennyire azt tudják. Vagyis leesik a fogyasztás akkor bekapcsolják a B tarifásokat ha nő a terhelés kikapcsolják a B tarifásokat.
Hogy megértsd. Elfogy a melegvíz, felteszek egy fazekat a főzőlapra, és van melegvíz. Ennyi. Ettől nem lesz jobb az erőműnek, csak nekem szarabb. De majd írok egy levelet a hajdúnak hogy gyártson nekem egy bojlert amiben 2 fűtőszál van hogy mindkét tarifát használhassam.
Nem "megy a levesbe" az energia ami a kutyának nem kell. Nézz utánna.
A villamos hálózat egy alapvetően nagyon egyszerű dolog műszaki szemmel, egy halom generátor, vezeték, trafó, kapcsoló.
Ha csökkentem a generátoromon a terhelést, anank kúszik fel a fordulatszáma, nő a frekvencia, emelkedik a feszültség is.
Evvel az 50.000-hz.re méretezett rendszerben nő a veszteség, és romlik az áram "minősége" azt ugyanis nem úgy mérik ,hogy milyen zamatos, hanem ugy ,hogy mennyire stabil a frekvenciája, és pontos a feszültsége.
Leírtam mi miért van, te ezt nem fogadod el, és próbálsz összeeszkábálni egy olyan "alternativ valóságot", ahol neked van "igazad".
Szokásos magyar módi, nekem lehessen, mert csak.
Ha mindenki összevissza kapcsolgatna a kedvezményesre, akkor semmi értelme nem lenne a vezéreltnek, egyszerűen az a gyors terhelés szabályozási lehetőség nem teljesülne, amiért ezt kitalálták, bevezették.
De te csak a saját szempontodat hajtod, hogy de drágábban fűtöm és akkor lehet, bebebe....
Nem, nem lehet. Legálisan nem.
És nem ezért, mert józsika belenyul a konnektorba, ha máshova van kapcsolva(hehh), hanem mert a szolgáltatónak (és felette a rendszerirányítónak) az erőmánek, minden szereplőnek az az érdeke, hogy szabályozni, kapcsolgatni tudjon tervezetten, ezért ad erre kedvezményt.
Leirtam még egyszer utoljára, összefoglalva, hátha van itt értelmesebb lény is, aki esetleg megérti miről szól ez, hogy te nem fogadod el, avval nem tudok mit kezdeni.
Óra után feltehetően sosem fogsz "megbukni" ha összevissza kötögetsz, de legálisan erre sosem fogsz engedélyt kapni. Okkal.
Tarifaváltós mérőből (még mechanikusból) több ezret hitelesítettem Gödöllőn. Szóval elterjeszteni nem lenne nehéz. :-)
Írtam egy levelet a szolgáltatónak, kíváncsian várom a válaszukat. A mert csak-on kívül csak egy elfogadható nemleges válasz ok létezik, de azt meg nem mondom itt el.
"Van-e akadálya annak hogy egy vezéreltről működő bojler körébe beiktassak egy 0-1-2 állású választókapcsolót"
Ha van pénzed egy jó ügyvédre, akkor nincs akadálya, mert ezt semmi sem tiltja EGYÉRTELMŰEN,
viszont a különböző forrásokban előforduló zavaros szövegeket sokan megpróbálják mindenáron úgy értelmezni, hogy az áramszolgáltatóknak legyen minél több bevétele, ezért szükséged lehet az ügyvédre.
"5. § (1) A „B” árszabás szerint számolható el a felhasználó által meghatározott bármely, szakaszosan is biztonságosan üzemeltethető, külön mért - az elosztó vezérlőberendezésével vezérelt felhasználói áramkörre állandó jelleggel, megfelelő segédeszköz hiányában állagsérelem nélkül nem leválasztható módon, nem dugaszolhatóan csatlakoztatott - felhasználói berendezés fogyasztása."
...de erre a zavaros dumára még rátesznek egy lapáttal az áramszolgáltatók "kiegészítő értelmezései" ;)
A legtöbb erőműnek hatalmas tehetetlensége van, a teljesítményét nem lehet villámgyorsan a töredékére csökkenteni. Hatalmas veszteség számukra, amikor amikor alig van áramfogyasztás, olyankor az erőművek akár fillérekért is odaadják a energiát, csak hordja el tőlük valaki és nem érdekli őket, hogy azt az áramot bojler vagy bármi más fogyasztja. Az áramszolgáltatóknak viszont az az érdeke, hogy minél több pénzt beszedhessenek tőlünk, tehát az alacsony fogyasztási időszakokban ütközik az erőművek érdekeivel.
Szóval az erőművek azt szeretnék, ha a fogyasztási völgy-időszakokban minden energia fillérekbe kerüljön, ezzel ösztönöznék a fogyasztókat arra, hogy minél több áramfogyasztást tegyenek át pl éjszakára (mosógép, kert-locsolás). Az áramszolgáltatóknak viszont nem érdekük, hogy féláron moss vagy locsolj, hiszen az nekik bevétel-kiesést jelentene, ezért ügyesen elintézték nagy szerencse nekik, hogy az előírások megfogalmazása ilyen zavaros, mert ugye a zavarosban lehet igazán jókat halászni ;)
Komoly országokban már terjednek azok a villanyórák, amelyek naponta többször is tarifát váltanak, tehát pl este olcsóbban, éjszaka meg féláron pörög ugyanannyit mint nappal, azoknál az óráknál nincs ilyen átkapcsolási probléma. Persze Magyarországon nem számítanék gyors elterjedésükre, hiszen akinek érdeke lenne...
Valahol egy webáruházban láttam, hogy ilyen átkapcsolót árusítottak, lehet, hogy ha tőlük vásárolsz, akkor a fent említett ügyvédet ők kifizetik helyetted :)
A szolgáltató mondhatja hogy nem, mert csak. De az itt felsoroltak egyike sem állja meg a helyét.
"Csak hőtárolós készüléket üzemeltethetsz róla "fixre" kötve. Dugalj sem lehet, semmi, max egy kisautomata vagy áramtalanító főkapocsoló.
Ha bármilyen alternatív okosságokat, meg midnenféle átkapcsolót fabrikálsz, az ugyanolyan szerződésszegés és evvel tkp. lopás, mint pl. elékötni az órának."
Eszem ágában sincs dugaljat szerelni a vezérelt mérőre. Eszem ágában sincs mást használni vezéreltről a bojleren kívül. És nem is lopás, mert ha nappaliról használom a a bojlert, azért többet fizetek mintha nagyobb bojlerem lenne.
Barkácsolásról szó sincs. Egy db 1-0-2 állásű ganzKK-val meg lehet oldani. A hülye is tudja hogy a 0 állás a kikapcsolt.
"Ha összevissza kapcsolgatsz "ellene dolgozol", avval elrontod a szolgáltatónak ezt a lehetőségét magadnál, megszeged a szerződést."
A világon semmit nem rontok el, egy kényelmesebb szolgáltatást választok, melyért cserében lemondok a kedvezményről. Ezen felül miben különbözik a kettő:
1. Van egy bojlerem, amit vezéreltről használok, és ha kell nappaliról.
2. Van egy bojlerem amit vezéreltről használok, és ha elfogy a meleg víz a konyhai főzőlapon melegítek vizet nappali árammal.
2 külön tarifáról beszélünk. Amit kedvezménnyel ad a szolgáltató, azt nyilván megszabhatja hogy mihez és mikor adja. De mi köze van ahhoz hogy a teljes áron megvásárolt energiával vizet melegítek, vagy elektromos análtágyeszt töltök?
"A villamos hálózat ilyen fura, nem termelhet a "semmibe", itt nincs "üresbe kapcsolás", csak akkor működik a cucc, ha amit betáplált energiát az erőmű, a tuloldalt valahogy ki is vesszük (minusz veszteségek)."
Ez nagyon jó! :-) Nem tudom ezt honnan szedted, de köze sinycs a valósághoz. Úgy jobban megáll a dolog, hogy egy erőmű akkor is termel amikor a kutyának sem kell, és az az energia bizony megy a levesbe. Ezért próbálnak pl téged is rávenni a kedvezményes tarifával, hogy akkor fogyassz, amikor egyébként a megtermelt energia megy a levesbe. Az áram nem lencse, hogy telik telik nagy hegyekbe, aztán fizetnek érte csak vidd már el.
Én nagyon örülök minden segítőkész szándékú hozzászólásnak, ezért most neked is köszönöm szépen hogy írtál, mert a szándékod biztos jó volt, de nagyon messze vagy az igazságtól.
A képzeletbeli példában nem "szakembert" írtam, hanem szerelőt, aki lehet egy jó szándékú szomszéd is. A szakember ismeri a feszültségmentesítés végrehajtásának szabályszerű lépéseit, sorrendjét, de a sokmindenhez értő szomszéd "így szoktam" módszert használja.
Utoljára nappali áramon maradt a bojler, miközben meghibásodik. Te aki ismered az átkapcsolást- nem vagy odahaza. Szólnak a szerelőnek, hogy javítsa meg a bojlert. Ő azzal kezdi, hogy áramtalanítja a bojler mérőt, bojler leválasztó kapcsolót. Majd belenyúl az így "áramtalanított" bojlerba. Vezetékein a nappali áram, amit ő nem tud. Elviszi a mentő_ki lesz a hibás?
Az aki különböző fogyasztásmérők utáni áramköröket összekötötte.
Nem minden akrilkád leengedő rácsa fém, de valóban van (fi relével) valami értelme bekötni.
Nélküle én meginognék, ha beesett és áram alatt vagyok, még van időm kirántani, ha bekötött és rajta van a sarkam a fémgyűrűn a víz alatt, már be is ültem a villamosszékbe.
Nem, nem lehet ezt sem. Mert ha nappalival felfűtöm, vagy kapcsolót a nappalin hagyom, akkor az éjszakai a "semmibe" kapcsol. Miközben a nagyterhelésű bojler a nem kedvezméynes időszakban (is) hardcore szívja a hálózatot, amikor telj. hiány van, és aranykincseket kell nemzeköziben adni a wattokért.
De kérdezze meg a szolgáltatót, és ugy el lesz hajtva, mint annak a rendje.
Ennyi erővel miért ne moshatnék, hajszáríthatnék, fűthetnék, porszívózhanék, bármit a vezéreltről, mert hisz ha a szolg. bekapcsolta, "ugyis biztos sok feleslege van", "csak jó neki ,hogy többet veszek fel a holtidőszakban"..
A valóságban ez is sántít, mitn ahogy a bárhonnan tudjak felfűteni is.
Elfogy a víz,--> kicsi a boljler.
Az a viz is elfogy: a vezérelt tarifa túlhasználati igénye, vissza kell térni 100% a drágára.
Ez nem alapjog, hogy kevesebbet fizessen a melegvízért, hanem egy korlátos feltételekkel fennálló lehetőség.
Egy alku, aminek ha nem tud feltételek szeritn megfelelni, akkor nem tud élni a lehetőséggel.
A kád hagyományosan fém (volt az elmult 150évben), és a leggyakoribb halálos baleset helyszine volt mindigis, ld lent a hajszárítóról írottak pl.
A lakás kialakítására műszaki szabványok vonatkoznak és villamos hálózatra kivitelezési tervet IS kellene készíttetni...
Gázcsövet pl újabban lakáson belül tilos az eph-ra kötni, de ez szolgáltatónként is változik hol kötik össze, ha családiház, és csak egy-két "lakás" van...ot van néha "megengedőbb", vagy inkább "igy maradt" módi.
Általában kint a lakáson kívül, nyomáscsökkentőnél, stb, vagy társasházban egy központi helyen kötik össze.. az ingatlanról pedig ma már 90%ban műanyagcső megy el.
Újabban a gázmérőt szokták elektromosan "áthidalni", tehát a két csövet egy darab söldsárga ronda vezetékkel látványosan "átkötik", de neked nincs megengedve, hogy a gázcsőre kötögess.
Azt pedig pláne azonnal FELEJTSD EL, hogy a gáz(víz-akármi)csövet használod védővezetőnek, tehát majd jól rákötök mindent itt meg mindent ott.
Vannak kényszermegoldások, de ha már felújít, épít, stb az ember, érdemes az ép ésszel is felfogható, szabványos, biztonságos megoldásokat követni.
A védővezető anyagára, vastagságára szintén előírások vannak, nem véletlenül, az pedig sok okból életveszélyes, hogy fémcsövekre ráköt valaki ahol és ami eszébe jut.
Műanyag, műanyag, de a benne lévő víz faszán vezeti az áramot, és ha engedik bele a csapból, zuhanyoznak, akkor az a vízvezetékkel akár áram alá kerülhet. N em beszélve a szőkenő módra ott használt hajszárítónak, borotvának, hajsütőnek. Bármikor beleeshet, de még ott a mosógép is.
Most őszintén, olyan nehéz a lefolyónál, a dugónyílást bekötni?
Valamit félre olvastál, bár az érvelésed arra a szitura jó, mert a kérdés arra vonatkozott, hogy ő a boylerét átrakhatja-e, vezéreltről nappalira!!!
Tehát neki valószínüleg néha elfogy a melegvize...ezzel semmiféle kárt nem okoz, vagy szeg még szerződést, sőt, kénytelen drágább tarifával vizet melegíteni!
Amúgy egy sima 16A-es váltókapcsolóval megvalósítható, hiszen a mérők után történik és a nulla közös.
Csak hőtárolós készüléket üzemeltethetsz róla "fixre" kötve. Dugalj sem lehet, semmi, max egy kisautomata vagy áramtalanító főkapocsoló.
Ha bármilyen alternatív okosságokat, meg midnenféle átkapcsolót fabrikálsz, az ugyanolyan szerződésszegés és evvel tkp. lopás, mint pl. elékötni az órának.
Enyhébb erkölcsileg, mint pl elvenni és nem leadni egy elvesztett pénztárcát, de attol még a törvény és a szolgáltató ugyanazt szólja hozzá.
Ugyanis a díjkedvezményt azért kapod (az a feltétele) mert igy egyenusulyozza ki a hálózatot a szolgáltató, kb "ismert" terhelésű "mindegy neki mikor fűt fel" berendezések rákapcsolásával.
Ha összevissza kapcsolgatsz "ellene dolgozol", avval elrontod a szolgáltatónak ezt a lehetőségét magadnál, megszeged a szerződést.
Innentől nem vagy (lennél) jogosult a kedvező tarifára a vezérelt órán, mert visszaélsz vele.
Tehát jogilag a tarifakülönbözet erejéig tkp áramot (pénzt)lopsz a szerződésszegő magatartás miatt.
Régen egyébként ez simán kötbéres dolog volt, és kész, újabban vannak ezek a hírek 2 naponta, hogy rendőr vitte el ezt és ezt a celebet a börtönbe, mert buherát találtak a villanyórák körül.
Fura világot élünk, ennek ellenére weboldalak tucatjai foglalkoznak evvel ,hogy lehet okosba kapcsolni az éjszakaira odavissza, meg átkapcsolgatni.
Laikusnak nehezen érthető, hogy miért ekkora "gáz ez", de nem annyira bonyolult dolog pedig.
Elég onnen nézni ,hogy az áram nagyker-ára tud negatív(!) lenni.
Igen, valaki fizet neked, hogy átvedd a felesleges áramát. Ugyanis ol. az atomerőműve ,ha adott szinteten "ketyeg", a leállitás, újraindítás többe lenne, mintha fizet neked és átveszed az áramát.
A villamos hálózat ilyen fura, nem termelhet a "semmibe", itt nincs "üresbe kapcsolás", csak akkor működik a cucc, ha amit betáplált energiát az erőmű, a tuloldalt valahogy ki is vesszük (minusz veszteségek).
Mennyire fontos bekötni akádat az eph-ba? Igazából mindent meg tudnék oldani a kazánházban, fűtés elosztó,vizes elosztó, kazán, indirekt tároló, egyedül a kád van messze. Betonozás megvolt, elfelejtettem lerakni előre, egy esélyem van, ha fal tövében a fugában elfér. Mindenképp be kell kötni a kádat, akkor is, ha víz csövei be lesznek kötve a vizes osztónál, a kád meg akril? A másik kérdés, hogy hova kössem az eph-t, ha közvetlen az órához már nem tudom kivinni. A befűzése is kimaradt. Ráköthetem valamelyik földre, ami közel van, mondjuk egy konektorra?
Hogy véletlenül se csapja le a házat hiba esetén a FI, ezért csak oda teszek, ahol érzem a vszélyt..nagyon hosszú kerti hosszabbító elején a fali konektorba dugok egy 30mA-est, a mosógép előtti konektorban van egy 30mA-es, és a műhelyben az elosztó dugaljban szintén 30mA es...ez pont elég.
szerintem
ja, és a mélykúti szivattyú dugaljában is van egy bedughatós FI.
Van-e akadálya annak hogy egy vezéreltről működő bojler körébe beiktassak egy 0-1-2 állású választókapcsolót, amivel el tudom dönteni hogy általánosról vagy vezéreltről menjen? (az akadályt nem technikailag gondolom, hanem szolgáltatói nyafogás részéről)
Lepke kéznél volt, a philips meg kicsi. panelszobában pedig nem mindegy a méret, ezért vetendő el a gereblye. (tető, házfal felejtős) kábeltv-t meg nem köttetem be, mert ezeket is ritkán nézem.
"A philips szarság tanulópénz vót, senkinek sem ajánlom."
Az ilyen "mindenféle irányokból vevő" és agyon erősítőzött antennák fő baja, hogy mindenféle nem odavaló elektromos szemetet is összegyűjtenek, tehát rádió-zajos környéken (sok közeli lakó szar kínai elektromos ketyeréje, vacak zavarszűrésú autók, ipari környezet, Wifi, UMTS, STB) rizikós a használatuk. Nyugisabb környéken (pl kisváros, családi házas övezet) vagy pláne egy tanyán valószínűleg panaszmentesen dolgoznak.
"biztos lehetne a bolti lepkéknél is jobbat készíteni valami kis tuninggal"
Ezerféle antenna van, természetesen létezik a lepkénél is sokkal jobb. De az igazán izmos antennák többsége csak egy szűk frekvenciasávban nagyon jó, tehát pl egy kimondott rádióadóra van specializálva, ez viszont már drága játék.
"mert van szomszédos város is ahol van helyi adó, de pont ellenkező irányban mint a többi adó."
A helyi adóra irányíts egy legegyszerűbb antennát, a távoli adóra meg vegyél egy nagyobb nyereségű antennát. De még valószínűbb, hogy csak egyetlen antennára van szükséged, mert a távoli adóra irányított antennád "mellékesen" simán veszi a helyi adót is.
Én a helyedben lehetőleg mellőzném az erősítős antennákat.
Ha tudnám, hogy milyen frekvenciáról van szó (hagyományos URH rádió vagy digitális rádió vétel), akkor még tippeket is adnék antennára.
Az antenna elosztókon meg szokták jelölni, hogy mely csatlakozási pontok között engedik át az egyenáramot (DC pass / power pass). Léteznek olyan elosztók is, amelyek nem csak két pont között adják át az energiát, ha ilyet veszel, akkor minden antennádhoz eljut az energia.
Kérdés persze, hogy
- a pici tápegységed nem-e fog-e pánikba esni, ha egynél több antennaerősítőt kell energiával ellátnia
- a nyamvadt mindössze 5 voltból mennyi fog feljutni a tetőig
Antennaerősítők távtáplálására a profik nem véletlenül alkalmaznak olykor 15-18 voltos, nemkicsi áramú tápegységeket.
Vigyázz, mert nagyon sok erősítő nélküli antenna az egyenáram számára rövidzárként működik, ilyen antennához ne menjen energia (vagy tegyél be egy soros kondenzátort).
Ha a lakás teljes hálózatát védeni akarod vele, akkor értelemszerűen a villanyóra és a kismegszakítók között kell legyen.
Ha bekötöd egy adott kismegszakító elé, akkor a megszakítót és az összes rákötött áramkört védi.
Ha közvetlenül egy fogyasztó elé kötöd be, akkor csak azt a fogyasztót védi.
Ha egy fogyasztónak külön kismegszakítója van, akkor szerintem józan paraszti ésszel be lehetne kötni a kismegszakító elé vagy utána is bárhova, mindkét esetben azzal a feltétellel, hogy a FI relé után a fogyasztóhoz vezető nulla vezetőn sincsen elágazás, vagyis azt nem használja más fogyasztó, nincsen leföldelve.
Hogy még ilyenkor sem teljesen mindegy az mondjuk tény, mert ha közvetlenül a fogyasztó elé kerül, akkor az oda vezető szakasz védtelenül marad, vagyis az előtte levő vezetéken vagy a kismegszakítónál jelentkező hibaáramra nem fog leoldani.
Ezért védelmi szempontból itt is az volna a jobb, ha minél hamarabb, vagyis a kismegszakító előtt megtörténne a bekötése, de például, ha a fogyasztó egyéb fogyasztókkal osztozik a nulla vezetőn, akkor nyilván, csak az a lehetőség marad, hogy a fogyasztó elé legyen bekötve, különben a többi fogyasztón átfolyó áram miatt hibás működés lép fel.
A FI relé csak akkor tud megfelelően hibaáramra kapcsolni, ha a rákapcsolt fogyasztókat bekötő valamennyi fázis és nulla vezeték kizárólag a kimenetéből indul ki, és ezek egyike sem áll a hibaáram relé után üzemszerű kapcsolatban egyéb fogyasztók nulla, fázis vezetőjével és a földdel. Ekkor biztosított az, hogy normális körülmények között nem jelennek meg rajta jelentősebb csak egy irányba átfolyó áramok, vagyis ami befolyik az rögtön kifolyik...
Amúgy nem vagyok szakértő, majd a szakemberek megerősítenek vagy megcáfolnak, ha indokolt.
Ha a 3-4 dB veszteség még nem okoz gondot, akkor egy sima splitter is megteszi fordítva bekötve. Persze csak akkor ha nincs távtáplált erősítő az antennákban, ha van akkor kicsit módosítani kell.
Mindjárt jön Mekk és jól megbonyolítja és ismét mi leszünk a hülyék.
Mert ha a "megszakítók" előtt van egy akkor az az összes mögötte levőt levédi azaz az összes mögötte levőből összességében szedi össze a 30mA-es "hibaáramot".
Ha csak a védendő cucc (motyogatyógép) elé teszel, akkor az az egy cucc lesz csak védve, azaz csak annak a 30mA-e oldja le, DE ilyen esetben ne legyen előtte az elosztótáblán egy "fő" FI, mert nem fog működni a dolog.
Legjobb lenne szobánként 1db FI és 1db kismegszakító, dehát az egy vagyon lenne, mindenesetre sokkal könnyebben meglenne a bűnös, ha gebasz van, mert csak ott kell keresni.
Olvastam hogy a Fi relét a kismegszakító elé a villanyóra után kell kötni. Vagy közvetlen a védendő fogyasztó elé. Mindez egyértelmű csak az nem hogy miért nem mindegy hogy a megszakító előtte vagy utána van-e?
Olyan ez, mint az autókban mostanában divatos mini turbómotorok. Az egyik autóban van egy 1600 köbcenti szívó motor, a másikban egy 1000 köbcentis turbós motor, de a turbós csak papíron ugyanolyan jó, a valóságban a legtöbb jellemzője sokkal rosszabb...
na kb ilyen a csodaantenna is: a hagyományos lepke antennában van 4 db rendes félhullámhosszú szélessávú dipól, a mini csodaantenna tenyérnyi felületére meg valószínűleg össze van hajtogatva (zsúfolva) egy rakás keskeny sávú dipól (vagy egy fraktál), amely valószínűleg mindenféle hülye irányokból is összeszed mindenféle szemetet, a lényegből meg csak töredékét produkálja a lepke jóságának. Aztán ezt az mindenfelől összegyűjtött gyenge szemetet egy nagy teljesítményű erősítő jól felerősíti és akkor lesz belőle jó erős szemét :)
A lepkeantenna sokkal jobb. Azt tényleg csak belógattam a szekrény mellé és mindent hozott, a sokkal gyengébben sugárzott helyi adókat is. Ez már nem. Nincs olyan állása ahol minden bejön. 5V-os dvb-t tápfesz elég lett az M1 transzponderhez, de a többihez már nem. 12V-al úgy ahogy bejön.
Valszeg maradni fog a lepke az új szekrény mögött pont el fog férni.
36 dB valószínűleg már túl sok lenne mindössze két tranzisztornak,
ráadásul a jelek szerint ebben az erősítőben van valamilyen AGC-féleség is (túl erős jelnél automatikusan visszavesz az erősítéséből), úgyhogy nem lehet túl egyszerű az áramköre.
Persze nem féltem a gyártót sem: a nagymúltú cégnév olykor kihozza belőlük a tízszeres szorzót...
Valószínűleg a síklapon jó néhány elemi dipól, megfelelően összekötve, az az amit otthon sosem csinálsz meg. Az erősítő sem triviális UHF sávra ha sosem csináltál nagyfrekvenciás áramkört.
Ennyi pénzért ez mondjuk már biztos benne van már a leírásod alapján is: "nem akkora mint a lepkeantenna és szép... Működik a panellakásban is, totál betontakarásban."
Vettem egy philips beltéri antennát. Jó drága volt, de legalább nem akkora mint a lepkeantenna és szép... Működik a panellakásban is, totál betontakarásban.
Kb 10x20cm, természetesen egy külső 12V-os táp is kell neki, nem jó a klasszik 5V ami eleve kijön a DVB-T vevőkből és a lepkeantennához tök elég volt, ezzel újabb esély a földhuroknak és a bonyolultabb életnek, plusz konnektornak és drótnak.
De mi a fene lehet ezekben ennyi pénzért? Vas biztos nem, mert nagyon könnyű, és sejtésem szerint max 500Ft-ból magam is megtudnám csinálni. Valami keretantenna-szerűség lehet.
Általánosban szenes kályha volt az osztályban. Feltettem rá egy 13-as anyát, majd egy idő után lepiszkáltam róla és oda toltam a legnagyobb szájú gyerek padja alá. Persze nem tetszett neki, fel is akarta venni, hogy hozzám vágja... Azóta is röhögök amikor eszembe jut ahogyan fújkálta az ujjait...:)
Kis ESR értékű, L-ESR, Low-ESR, Kis Ekvivalens Soros Ellenállású.....ilyesmi. Nem gondolom, hogy a magnetron pufferét cserélned kellene. A digit panelkán és annak tápján próbálkozz....
"Jól gondolom hogy egy 120 cm-es LED fénycső erősebben világít, mint egy 120 cm LED szalag?"
Még két, látszólag tök egyforma 120 cm-es LED szalag (vagy féncső) fényereje között is lehet akár ötszörös különbség is. Ha van a termékhez fényerő érték is megadva (hány lumen a fényereje), azok az értékek már összevethetők egymással, de azt is figyelembe kell venni, hogy a fény kiáramlása gömb-szerű, vagy egy irányba világít (és milyen keskeny szögben). Mert nagyon nem mindegy, hogy egy lámpa pl 2000 lumen fényerősségű, de minden irányba egyformán világít, vagy csak 300 lumenes, de minden erejét az asztalodra koncentrálja.
Nem felel meg annak, nem lehet papírról összevetni csak parasztvakítás szintjén.
A fénycső a cső mentén körben világít mindenfelé, a ledes meg csak arra amerre a led figyel. A fénycső egyébként beépítve a mögötte levő reflektor által visszaveri a hátra sugárzó fényt is, a ledes értelemszerűen nem.
Akkor mennél tutira, ha fognál egy sötét szobát és 1 méter magasan betennéd a fénycsövet és a ledet is kopaszon, reflektor-diffűzorlapok stb nélkül és egy fénymérővel megméred magadnak, hogy pontosan mennyi az annyi. Színhőmérséklet se mindegy! Otthonra, este mindenképp a melegfehéret, munkahelyen nappalra pedig a hidegfehéret. (De éjszaka oda is melegfehér kéne.)
A 100w-os izzó hogyan volt felszerelve? Ha lelógott a plafonról 20 cm-re és kopaszon, mindenféle csicsás búra néllkül önmagában lógott közvetlen a foglalatban, akkor a fehér plafon visszaderítése is nagyon sokat jelentett a szobavilágosságon. Érdekes, de ha ugyanazt a 100-as izzót berakod egy ufólámpába amit felszegelsz közvetlen a plafonra, akkor sokkal sötétebb érzeted lesz, mert a plafon nem fogja visszaderíteni a fényt, és még a pocsék festés dombormintáit szépen ki is emeli :)
Főleg mert csak nagyjából lehet arányosítani, fényerőt Lumenben mérik és van, mikor a 3 wattos LED erősebb, mint az 5 wattos... Ennek ellenére lesz, de jobb boltban meg is nézhetsz egy ilyen LEDes csövet. 18 Wattnak már szép fénye lesz ilyen kis helyen.
120 cm hosszú T8-as foglalatú 18 Wattos LED fénycsőről azt írják, hogy fényereje egy 36 Wattos hagyományos fénycsőének felel meg. De azt még a forgalmazó technikai segítség telefonszámán se tudták megmondani, hogy ez kb. hány Wattos hagyományos izzó fényerejével egyezik meg. Van erre valami számítási mód, arányszám stb? Egy 100 Wattos izzót szeretnék ilyenre lecserélni csak nem tudom hogy lesz-e annyi fény ezzel a 18 Wattos LED fénycsővel mint amennyi az izzóval volt egy kb. 4 nm-es gardróbban. Szerintetek?
Én is azt hittem, ezért tettem a fémrácsos üvegbúrás stekklámpába ledet. A fiam a hétvégén elrendezte: tört az üvegbúra, szétment a fémrács, és a led gömbbúrája is. (felborult az állvány, amire szalonnasütéskor felrakták) :)
Van benne egy mikrokontroller, abban van egy vezérlőprogram, az egészet egy tápegység látja el energiával, a cucc pedig a régi relé helyére szerelt SSR-rel kapcsolgatja a magnetront....
Ha kakukk a panel cserélni kell, sokat nem tehetsz vele, előtt azonban bogarászd át a tápját néha csak az makkan meg.
Ez jó, megérizöldneklenni marketing, csak az izzó élettartama lesz rövidebb, mint valami másiké. Ráadásul nekem már a kompaktok sem olyanok, hogy 8 perc bemelegedés után kezdenek el világítani.
Mindenkinek köszönöm a válaszát. Kizárólag én szoktam cserélni égőt a fürdőszobában. Itt található ez a bizonyos porcelánfoglalatos, zárt búrás fali lámpa, melyben ez a törött izzó működik. Amúgy ez az izzó teljesen új, csak mikor tegnap kiégett a régi, a csere közben kicsúszott az új a kezemből, és összetörött.
Akkor ezek szerint, mikor beraktam ezt a töröttet, biztonsági szempontból nem voltam kellően körültekintő, mivel csak a villanykapcsolót kapcsoltam le. Legközelebbi cserénél a kismegszakítót, vagy az egész lakás fő kapcsolóját fogom lekapcsolni.
De a feszültség alatti részek érinthetőek lesznek ha a külső üvegbúrája összetört. Kiég a lámpa, asszonyod meg kiakarja cserélni és elfelejti lekapcsolni... vagy lekapcsolja de a kapcsoló nem a fázist szakítja... Csak akkor használd ha tutira te fogsz ott piszkálódni... amúgy 300 Ft nem ér meg ennyit.
Lenne egy olyan kérdésem, hogy biztonságosan használható-e az a halogénizzó, (E27-es foglalatban, zárt búrás falilámpában) aminek a külső üvegburkolata teljesen összetörött? Ennek ellenére az izzó tökéletesen világít, ezért nem dobtam ki. Ilyen típusúról és teljesítményűről lenne szó: http://megerizoldneklenni.hu/halogen-izzo-70-w-1180-lumen-e27.html
Érintő gombos/digitális vezérlés, de nem vezérel semmit , valami P0 kódra áll be, vagy szerencsésebb esetben 8888 kódra, ami ugyan jó lenne, de ekkor max 1 sec ideig kapcsol be.
Mi lehet a vezérlő panelen belűl, érdemes belenéznem egy csavarhúzóval? Merthogy semmi műszerem nincs kéznél
Az az elvárás kb így hangzik: "elvárom, hogy a szivattyúm átlag 20 másodperc alatt végezzen a hidrofor újra-feltöltésével". Csakhogy itt speciális eset van (napelem/egyenáram), ahol q drága minden, ezért itt valószínűleg azt a 20 másodpercet csak 100 ezer forinttal drágábban lehet biztosítani, így az elvárás valószínűleg meg fog elégedni az olcsóbb, mondjuk 5 perces hidrofor feltöltési idővel is :)
Persze ennyire kis teljesítményű szivattyúval a folyamatos intenzív vízkivételt (autómosás, kertlocsolás) el lehet felejteni, de a háztartás többi része jól működhet így is.
Azért feltételezem hogy elvárja azt a teljesítményt, amit egy asszinkron szivattyú motorral elérne.Például a Baja szivattyú(az egylépcsős) azt hiszem ilyen teljesítményű.
Tudja-e a szivattyú folyamatos vízvétel esetén biztosítani a szükséges minimális nyomást.
- ebbe MU III 36 os vagy vastagfalú 40 es cső megy, ehhez kell a csőadapter vagy akkora furat hogy a cső megszoruljon benne.
- a tetejére kábel sapka
- a doboz alá is lehet szerelni egy kis dobozt ami sima sallang nélküli
- ebbe megy be a földelő szondától a vezeték és annak védőcsőbe, egy OBO földelő sorkapocsba ami belóghat a villanyóra szekrénybe. A belógó részre megy a nulla vezetéke a szolgáltatónak, de lehet melléje is rakni a mért oldalra és egy kicsivel könnyebb a helyzet a nulla ágra kerül egy fővezetéki sorkapocs ami fogadja a földelést és onnan indítasz egy földelést tovább.
"a hidrofornak elég egy 750W-os motor,ami 3-4Bar nyomásra elég."
Akár mindössze 100 wattos kis szivattyú is képes 3-4 bar nyomást produkálni, ha nem várjuk el tőle, hogy ugyanakkor nagy vízmennyiséget is szállítson.
Tehát
kis vízmennyiség + nagy nyomás = elég lehet kevés watt is
nagy vízmennyiség + kis nyomás = elég lehet kevés watt is
Persze ha sok wattos a motorunk, akkor nem kényszerülünk ilyen kompromisszumra, de jelen esetre (napelemes táplálás) speciális megoldás kell, márpedig a sok wattos speciális villanymotorok iszonyú drágák (750 wattos egyenáramú 100.000 Ft körül valószínű), itt viszont csak olcsóbb (kis teljesítményű) villanymotorokban gondolkodhatunk.
A kérdező érdeklődik egy kommutátoros motor iránt, amivel egy olcsóbb inverteren keresztül ,egy hidrofort töltene. Erre jött Mekk-től az önindító ötlete,amivel újabb támadási felületet biztosított önmagának.
(azért a mosógép kifolyó csövének helyzete ,mint felvetés egy okos gondolat volt tőle,bennem fel sem merült volna e triviális kérdés).
Úgy gondolom a hidrofornak elég egy 750W-os motor,ami 3-4Bar nyomásra elég.Hogy eme teljesítményt a kérdező milyen feszültségen óhajtja, annak függvénye a beszerzési forrása,vagy gyári készülék híján építése.De semmikép sem önindító motor.
A segítségeteket szeretném kérni, hátha tud valaki! Úgy néz ki belenyúltam egy gázos villanyszerelőbe. :( Nem kevés pénzért csinálta meg a villanyóra szekrényt. Persze hülye voltam és bíztam benne, a többit meg már tudjátok. Feltett egy Hensel Basic HB11KF dobozt, légvezetékkel ön be a táp. Kész is volt, majd kitalálta, hogy az elmenőre kell rakni fővezetéki sorkapcsot, amihez külön doboz kell, már csak azért is, mert a védőföld nem mehet az órás dobozba. Amivel nincs is baj, csak egyrészt előre ezt nem tudta? Erre azt mondta hogy ö elméletben nem szokott szerelni. :) Na mind1, nekem nagyobb bajom, hogy a hensel oldalán ahol az elmüs rendszerengedély van, ott azt mutatja, hogy lehet doboz és sorkapocs nélkül. Illetve inkább bajom, hogy szerintem nem is jól jött be a dobozba a 2 colos csővel, mert a doboz közepére fúrt egy lukat és abba tette be, minden cső adapter nélkül. Ráadásul kifizettem az egészet, majd azóta hogy van ez a kis probléma, teljesen eltűnt és nincs papírom sem. Már abban sem vagyok biztos, hogy regisztrált szerelő volt. :(
Kérdésem, hogy ilyenkor mi van? Tényleg nem mehet a föld kábel be? Ha nem mehet akkor miért nem abba a dobozba megy a házból jövő védő földdel, amibe a szonda megy? Fővezetéki sorkapocs kell? Mert azt egy felesleges plusz kötésnek gondolom. De lehet igaza van. Másik, hogy tudtok ajánlani egy megbízható szakit? Vagy ha olvassa szaki nekem az is jó, ha úgy érzi tud nekem segíteni. BP dél pesti vagyok. Köszike előre is!
aki képes kiszámolni hogy x-százezer x 3mp az = y-ezer üzemóra futás, attól mit vársz? Mikor ez a motor el sem bírja a tartós üzemet, mert a hűtésébe nem kalkulálták bele, hogy 10mp-nél tovább forog, és ezt 3-nál többször teszi 1 percen belül :)
Minden iratot amit eddig kaptál róla el kell tenni és lemásolni azonnal (ezek az indigósak ritka szarok egy idő után semmi sem olvasható rajtuk) és ha jönnek kéznél lenni, ha kekeckednek bemutatni és tehetnek egy szívességet :)
Mekkmesternek ajánlani kellene egy kicsi irodalmat az egyenáramú villamos gépek témakörből, bár ő mindenhez ért.
Talán hallott a soros és párhuzamos gerjesztésekről és az azokhoz tartozó nyomaték-fordulatszám jelleggörbékről...na ezért tartom marhaságnak az indítómotorok olyan üzemeltetését, amiről itt szó volt. (magánvélemény)
Szerinted azokban a berendezesekben amelyekben a siklocsapagyak tobb ezer uzemorat kibirnak kenyszerolajozasi rendszer van kiepitve, vagy a tizenot eve odakent zsir gondoskodik a kenesrol?
Szerinted egy olyan inditomotor arabol amiben golyoscsapagy van hany invertert vehetne a kerdezo?
Egy vw lupo 3l start-stop rendszerrel ellatott auto inditomotorjanak listaara 82e ft. felujitott cseredarabrol beszelunk.
Szerintem mikor az inditomotor fogaskereke beut a fogaskoszoruba akkor olyan radialis terheles alakul ki a csapagyban amit a siklocsapagyak jellemzoen sokkal jobban viselnek a golyosnal.
Szeintem a leggyakrabban elromlo resze az inditomotoroknak az elulso siklocsapagy, aminek logasa kesobb pusztit minden mast.
Szerintem az auto inditomotorok jellemzoen nagyon rossz hatasfoku villamos gepek.
Szerintem a felhasznalas jellege miatt sem kenesuk sem hutesuk nincs igazan.
Tokeletesek nagyon rovid ideju nagy megterhelesre, teljesen alkalmatlanok folyamatos uzemre.
Egyesével le kell kapcsolni a biztosítókat és nézni melyiknél lendül be az óra, majd azon a körön mindent kihúzni a konnektorból lekapcsolni a világításokat meg minden egyebet. Lehet egy félig meghalni készülő tápegység valamelyik eszköznél.
Minden más a felhasználó tulajdona. Ha a mérőhely megrongálódik azt a felhasználónak kell rendbe hozatnia.
Próbáld meg olajjal átkenni. Minden más csak rontana rajta, sajnos van hogy az egész anyag valamiért beszürkül. De elvileg lehet csak a fedlapot is venni hozzá, de ahhoz meg plomba bontás és csere kell meg regisztrált szerelő.
Esetleg lehetne használni olyan szivattyút a hidroforhoz, amelyeket hajókba/lakóautókba gyártanak. Persze a kis motorteljesítmény miatt vagy a hidrofor feltöltése lesz meglehetősen lassú, vagy nem szabad komoly víznyomásra számítani.
Ha már tudjuk, hogy mekkora feltöltési sebességet (liter/perc) és mekkora max nyomást várunk el tőle, akkor lehet bogarászni a terméklistákat, pl ezt:
Szép jó reggelt mindenkinek. Segítséget szeretnék kérni. A családi házunkban az elmúlt napokban megnőtt az áramfogyasztás. Van e valami tipp, hogyan lehetne kiszürni mely részen? Arra gondolok, higy hogy valahol van egy gyenge zárlatom ami még nem vágja le a kismegszakítót. Multiméterrel mérhető az ilyesmi? Köszönöm a tippeket. Üdv
Olcsóbb önindítókban előfordulnak siklócsapácsak is, ezek valóban nem olyan hosszú életűek, mint a gördülő csapágyak. Habár nem tudom, hogy egy silócsapágy menyit bír, de ilyen önindító valószínűleg nem bírna sok-sok ezer üzemórán át szivattyút hajtani.
szóval vagy marad egy barkácsgép motorjának áttekercselése 12 voltosra,
Kedves Mariann a 68139-es hozzászólásban javasolt polírozáshoz segítségül egy cikk, videóval. Ebben ugyan autófényszórókról van szó, de szerintem villanyóra szekrényen is működik. Aceton=körömlakk lemosó biztos van a közelben. Persze előtte egy próba azért nem árt egy nem zavaró részen. Sok sikert
"Sem a hagyomanyos, sem ez nem alkalmas folyamatos uzemre, elsosorban a csapagyazasuk miatt."
Tehát az önindítókban speciális, az átlagosnál rövidebb élettartamú csapágyakat alkalmaznak? Mert szerintem nagyjából ugyanolyan csapágyak vannak benne, mint azokban a berendezésekben, amelyekben ugyanezek a csapágyak akár több tízezer üzemórát is kibírnak ha a motor tengelyéről pl egy szivattyú működik.
Tehát lehet, hogy egy önindító motor valami miatt nem alkalmas kerti szivattyú működtetésére, de az szerintem nem a csapágyazás miatt van.
Egyébként az általad megadott linken sajnos semmit nem találtam önindító motorok várható üzemóra-számáról (amit keresek), de olyasmiről sem, amit te írtál a csapágyakról.
Igazad van. Jelenleg nincs lehetőség bontásra, vezetékcserére a lakótérben. A fürdőbe be van húzva , a pinceszinten sincs mindenhol ,ott viszont lehet cserélni a régi vezetékeket. A szobák kimaradnak egyenlőre, ezért a "lehetséges" meghatározás.
Én nem biztos, hogy rögtön cseréltetném. A napsütés sokszor csak a műanyag legfelső rétegét eszi meg... ezt le kell csiszolni majd felpolírozni és kész is. Sokezres csiszolópapír meg polírpaszta kérdése.
Ebben a régi mérőszekrényben, cseréltem a biztosítékokat kismegszakítókra. Eddig nullázással volt megoldva a védelem, de tennék védővezetőt ahova lehetséges.
Jelen esetben SZABAD e az óra után elágaztatnom a PEN vezetőt, mivel plombálva van minden tábla?
Szevasztok! Egy kis segítségre lenne szükségem. Elektronikus f.cső előtét. hibakeresése hogy biztos kitudjam zárni hogy az a rossz alkatrész-e. Mivel elég költséges a csere. Előre is köszi. Jenő
Nem vagy túlságosan egyértelmű a tízezer üzemórás szénkefe kapcsán ;)
Nincsenek nagy tapasztalataim, de szerintem a pár száz wattos teljesítményű villanymotorok szénből készült keféi jó, ha néhány száz üzemórát kibírnak (ha a forgórész kommutátora kopott, akkor még kevesebbet).
Gondolj bele, hogy milyen kevés üzemórát megy pl egy kézi fúrógép, amikor már szénkefe-cserére szorul.
"Ugyanis te gyakori cserélgetést és marék szénkefét emlegettél."
Ismerek valakit, akinek ilyen szivattyúja volt (a kertjét is locsolta vele) és a szivattyú felett egy kis polcon ott hevert vagy 10-12 db szénkefe. Ha olyan nagyon ritkán kellett volna cserélni, akkor valószínűleg mindig csak egy pár szénkefét vett volna és nem vásárol be előre harminc évre :)
"Ezt úgy értsem, hogy családi házas környezetben teljesen életszerű lehet mondjuk 10.000 üzemóra egyetlen szénkefe garnitúrával ?"
Úgy értsd, hogy mindenképpen neked legyen igazad bármit is írok.
Egyébként az sem lehetetlen.
Én azonban arra próbáltam rávilágítani, hogy pusztán mert szénkefés a motor, még nem kell feltétlenül extrém gyakori karbantartási időszakokban gondolkozni. Ugyanis te gyakori cserélgetést és marék szénkefét emlegettél. (Idézzem, vagy emlékszel?)
Amúgy sem kell feltétlenül "német brikett" méretű kefe a hosszú üzemidőhöz.
"Egy jobb hidrofor 230V AC-ra 60-80 rugó. Mondjuk 1200W"
Ha nincs pénz (pl a drága sziget üzem miatt), akkor lejjebb is lehet adni az igényekből: lehet akár mindössze 100-200 wattos is az a szivattyú. Lehet, hogy sokáig fog tartani, mire feltölti a hidrofort, viszont a szivattyú olcsó volt.
"Egy motor áttekercseltetése 10-20 rugó."
A fent említett gyári hidrofor aszinkron motorját nem lehet egyenáramúra áttekercseltetni. Ahhoz egy teljesen más típusú motor kell, aminek ára viszont kimaradt a költségvetésedből.
"Egy 2 kW-os full színusz inverter, 200 ezer, meg felette. (Ha egyáltalán elég a 2kW...)"
Ha kis teljesítményű a szivattyúnk, akkor elég hozzá egy kis teljesítményű (tehát viszonylag olcsó) inverter vagy szünetmentes tápegység is.
Főleg mert ott már bronzkefe van vagy mi. Valamiképpen csak megoldják, szökőkutas és kerti szívattyúkis elég jól bírják. Olcsóbban a forgó rész kopik el, tengely esik szét.
48 voltos motort valószínűleg csak egyedileg, tekercselővel csináltathatsz.
Egyenáramú szivattyúk léteznek gyáriban is, de ha nyomást is vársz tőlük (és nem csak pl egy magasban lévő tartály feltöltését), akkor az áruk 40-50 ezer Ft-tól felfelé várható. Így már nem is tűnik olyan nagyon drágának az az inverter ;)
amit nevezhetünk pl szünetmentes tápegységnek, arra viszont rá lehet kötni egy hagyományos (occsó) szivattyút is.
És a szünetmentes tápegység akkumulátorát lehet akár napsütéssel is tölteni.
Ha tudod, hogy hány wattos szivattyút szeretnél mennyi ideig működtetni egy feltöltésről, abból lehet saccolni aksiméretet és szünetmentes táp méretet.
Így van, Niagara néven futott. Ha találsz is működő képeset gondolj arra hogy igencsak kétséges az üzembiztonsága. Az utoljára gyártott darab is több mint húsz éves. Többnyire a forgórész ment tönkre.
Annyi előnye volt hogy gyenge hálózaton is elindult, ahol egy asszinkron nem volt képes elindulni.
Tulajdonképpen igen. Viszont ha kapcsolóval akarsz indítani, jobban jársz a komplett motorvédővel. Az általam javasolt megoldásnál a hőkioldó csak a mágneskapcsoló tartóáramkörét bontja. Ha lesz egy kapcsoló, teljesen felesleges a nyomógombos indítású rendszer.
Az hogy mit mond egy dolog. A menete hivatalosan az hogy küldenek egy levelet hogy ezért és ezért nem tudták rögzíteni a mérő állását és x napon belül intézkedjen a láthatóság - leolvashatóságról. Ezzel a papírral egy reg szerelő tud plomba bontást kérni és egyben pótlást is. A doboz tető külön kapható rendelésre.
Sziasztok! Tudna nekem valaki segiteni, hol lehet a villanyóra szekrényre új plexit venni. Én a tipusát sem ismerem. Tavaly már a villanyóra leolvasó megfenyegetett, hogy meg fognak büntetni, mert nem tudja lefényképezni. Előre is köszönöm a segitséget.
Mondjuk, 48V, amit napelem fog tölteni. A hidrofor aknában az IP44-es hidrofor így is kb. kétévente nagy generálra szorul, akkor már egy szénkefe csere is beleférne...
Sok típus létezik, de például EZ - a hozzá tartozó mágneskapcsolóval - tökéletesen megfelelne. Ha a motorod adattábláján 690/400 (660/380) volt van feltüntetve, indíthatod csillag deltában.
Alapjárati gáz lenne csak (bár a dízel alapjáraton meg is mozgatja az autót). 5 év múlva már elfelejtetted, s mikor valaki villanyt szerel, leköti a garázs áramkörét két hétre, erre puff, megszűnt a jó kis földelésed a házra nézve is. Meg aztán kérdés, mekkora a távolság.
visszaterve a regi kerdesemre, jelzem, hogy sikerult a tulfeszvedelmet beszerelni. miutan atolvastam a temat, vettem 2 db SIMTEC 1P (B+C). ez nyilvan kompromisszum, de most masra nem volt lehetoseg hely hianyaban. kihivtam a helyi villszerelot es o beepitette, igy osszesen 2x9+3=21eFtbol kijott a vedelem az eredeti celnak megfeleloen. ahol kell, oda tettem illetve meg teszek D-t. es meglatjuk a nyari zivatar szezon mit hoz.
majd egyszer a tavoli jovoben talan megcsinalom a szeparaltan telepitett B es C fokozatot, de ehhez meroora athelyezes is kellene, mert nem akarok tobb dobozt a homlokzatba vesni, az viszont a villszerelo elmondasa szerint tobb szaz ezer forintra is kijohet, ezert ezzel meg varok
Őszinte leszek. Ezekből egyiket sem tenném rá. Nem mintha nem lennének alkalmasak a motor védelmére, de egy fahasító gépet illene mágneskapcsolóval indítani, és biztonságtechnikai szempontból ellátni egy VÉSZ STOP gombbal is. Ennek aktiválása pedig a legegyszerűbb esetben a motorindító mágneskapcsoló öntartókörét bontja. Ha ezek megvannak egyszerűbb egy olyan hőkioldót venned, amin az öntartókör szintén keresztül van vezetve, és az alkalmazott mágneskapcsolóval kompatibilis.
Sziasztok adott egy kertes ház és egy garázs(trapézlemezből)!Védőföldelést szeretném megfelelően megvalosítani. Mivel a ház kb. 20 éves a szonda már széteshetett a talajban!A következő lenne a kérdésem a garázs mellé telepítenék egy ostoros szondát és bekötném a rendszerbe nem lenne gáz?ÁVK nincsen és a garázs kb 20 méterre van az elosztó szekrénytől.Köszönöm előre is a válaszokat!
Legrand Valena Life termékekben otthon van valaki?
Lenne néhány kérdésem:
- Kapcsolóknál elég a 10 AX -es típus? mihez kellhet a 16-os?
- Rugós vagy csavaros bekötésűt érdemesebb venni?
- TV csatlakozóknál elvesztem, nagyon sokféle van, sokféle csillapítással, átmenő, végzáró, stb stb. nem tudom melyiket érdemes venni, melyik mire való, én a legegyszerűbbet szeretném, ami simán csak egy "F" toldóként működik. http://www.antennak.hu/kepek/3680983824.jpg
Erre ismét csak azt tudom mondani, hogy biztos nagyon nagy tapasztalatod van ezen a téren (is). Hiszen ez már a TE fórumod, sikerült (majdnem) mindenkit elüldöznöd aki értelmes tanácsokat tudott adni. (Tisztelet a még jelenlevőknek, akik még bírják valameddig.)
Többiek: aki címem nyilvános, aki megkeres próbálok neki segíteni vagyonvédelem témában, ha olyan a probléma telefonszámot is adok, ha az elősegíti a megoldást.
Köszi a választ, valószínűleg a tartalékként behúzott szál lesz a megoldás.
- lehet, hogy a szoba túloldalán van egy dugalj, ahova a szerelő mennyezeten át vitte a vezetéket
- lehet, hogy a szoba túloldalán is van váltókapcsoló és az a két fázis nem a lámpához megy, hanem a mennyezeten át a szoba túloldalán lévő kapcsoló(k)hoz menő két váltószál
Ahogy írtam, körbe mentem a szobában, tudom, hogy vannak körbe a vezetékek (még multiméterrel is végignéztem a szálakat), így ez ki van lőve, hogy van még egy meg nem talált dugalj. A vezetékek mind a betonban mennek alul, csak a szerelvényekig van felhúzva a szál, illetve az egyik konnektorból tovább felfelé a lámpához.
...de ha hívsz egy értelmesebb villanyszerelőt, az pillanatok alatt kideríti neked (kivéve, ha a kötődobozok le vannak vakolva, mert akkor sokáig fog tartani és sokba is fog kerülni ;)
A szerelő most én vagyok, eddig mindent vissza tudtam fejteni, csak ezt az egyet nem, hogy mi célt szolgálhat a tartalékon kívül, ezért kérdeztem, mert ötletem nem volt erre, és vagy két hete agyalok ezen. De ezenkívül már megvannak az áramkörök végig (1-1 hosszú, 4-5 kapcsolós folyosóvilágítás van még hátra), illetve az elosztószekrényt tervezem éppen, hogy az 54 modulnyi helyet hogy tudom elosztani a 30 áramkör között.
"azt viszont nem értem, hogy a lámpához miért 2F+N+PE vezeték megy fel, mikor nincs kétkörös csillárkapcsolás"
- lehet, hogy a szerelő a mennyezetbe behúzott egy plusz (tartalék) szálat, hátha egyszer mégiscsak csillárkapcsolást szeretnél
- lehet, hogy az egyik fázis nem a lámpáé, hanem a (még nem létező) mennyezeti ventilátornak vinne energiát
- lehet, hogy a szoba túloldalán van egy dugalj, ahova a szerelő mennyezeten át vitte a vezetéket
- lehet, hogy a szoba túloldalán is van váltókapcsoló és az a két fázis nem a lámpához megy, hanem a mennyezeten át a szoba túloldalán lévő kapcsoló(k)hoz menő két váltószál
...de ha hívsz egy értelmesebb villanyszerelőt, az pillanatok alatt kideríti neked (kivéve, ha a kötődobozok le vannak vakolva, mert akkor sokáig fog tartani és sokba is fog kerülni ;)
A következő kérdésem lenne, hátha ti meg tudjátok fejteni, hogy mire szolgál a következő megoldás, én még nem jöttem rá. Szerelem a villanyt a házunkban, ahova még pár éve egy villanyszerelő behúzta a vezetékeket. A hálószobákba az ajtó melletti kapcsolónál megy be az F+N+PE vezeték, és onnan megy körbe a szobában. Ezzel párhuzamosan indul még 2F vezeték szintén körbe, hogy lehessen kapcsolgatni az ágyból is a világítást. Az utolsó konnentornál pedig megy fel a vezeték a lámpához. Addig értem, hogy a szokásos váltókapcsoló + keresztkapcsoló + váltókapcsoló a felállás, azt viszont nem értem, hogy a lámpához miért 2F+N+PE vezeték megy fel, mikor nincs kétkörös csillárkapcsolás stb, csak egy 2-3 helyről vezérelt lámpa. Nem tudtam rájönni, mi célt szolgálhat a másik fázisvezeték. Szerintetek? (Mert azt meg megint értem, hogy a zuhanyzóban a fázis mellett a kapcsolt fázist is elviszi pl. a szellőzőhöz a késleltetett kapcsolás miatt, de itt a hálókban most nem értem a kapcsolás logikáját.)
Csak 4 darab kb 3 centi mély lyukat fúrnék. Van az a húzódzkodó amit elvileg elég beakasztani a tok tetejére, ha az kiáll. Például régi bérlakásokban. Van hozzá 2 kis konzol, amit ilyen ajtókhoz kell felerősíteni. Sajnos az egész lakásban csak annál az ajtónál fér el ahol a biztosítékdoboz van.
Van, aki 15 év alatt összesen nem látott 10 riasztót, mégis profi riasztószerelőnek képzeli magát és van olyan szakember is, aki kizárólag új telepítéseket vállal, mégis hatalmas tapasztalatúnak érzi magát.
Én inkább olyan szakemberekre gondoltam, aki más riasztószerelők munkájának kijavítását is el meri vállalni, ők néhány hónap alatt többet tapasztalnak, mint sokan egész életük során. Pl az egyes távfelügyeleti cégek által alkalmazott "ügyeletes problémamegoldó" szerelők, na ők aztán találkoznak mindenféle csodával, naponta néha többször is. Ők tudnak mesélni az ilyen érdekes dolgokról.
Mit akarsz oda felszerelni? Ha rátakar a lyukakra akkor én óvatosan levésném a vakolatot a leendő lyukak helyén 1-2 centis körben és máris látszana mi van ott. Bár ha a betonba van öntve a cső gyárilag az nem fog kiderülni.
Akkor befektetek egy vezetékkeresőbe :) Amúgy sem árt, ha van egy... Gondolom tök mind1, hogy beton, vagy tégla a fal mivel max vakolat lehet a vezetéken. Az 5-6 ezres kategória is ugyanolyan megbízható? Milyet érdemes venni?
Szenilis vagy? Te kérted, hogy kérdezzek meg gyakorló riasztószerelőt, de nem adtad meg a peremfeltételeket pl. hogy hány éve legyen gyakorló. Azért kérdeztem, hogy a saját 15 évem elég-e neked.
"Hogyan mondhatod azt, hogy ha két egyforma aksiból az egyiket a központba tesszük, a másikat meg a szirénába, akkor a központba kerülő gyorsabban fog tönkremenni?"
Mondjuk tapasztalatból. De hogy legyen benne egy kis szakmai érv is - bár szerintem kár, mert úgyis meg fogod magyarázni, hogy te tudod jobban és mi vagyunk a hülyék - a központ akkumulátora teljes élettartama alatt többet van strapálva, hiszen áramszünet esetén jelentősen le is merülhet, majd visszatöltődik majd kezdődik elölről. A kültéri sziréna akkumulátora 99,9%-ban soha nem kerül jelentősen kisütött állapotba így élettartama nem rövidül ettől.
Most jön az, hogy ha lemerül a központban az akku akkor megszólal a sziréna, na akkor még egy tapasztalati úton szerzett szakmai érv, a kültéri szirénák 8-9 V-os "töltőfeszültséggel" még tartják magukat és nem szólalnak meg. A központ már tök sötét, de a sziréna még csendben van és mikor lehúzom a lemerült akkut na akkor megszólal.
"90%-ában a központban levő akku már régen 0 kapacitású vagy a központ jelzi az akkuhibát, mikor a sziréna még vígan szól a sajátjáról,"
Hogyan mondhatod azt, hogy ha két egyforma aksiból az egyiket a központba tesszük, a másikat meg a szirénába, akkor a központba kerülő gyorsabban fog tönkremenni?
Nekem csak minimális riasztós tapasztalatom van, mert az a pár 10 doboz, amivel időnként megtalálnak az nem nagyon számít. Főleg mert sok helyen sziréna sincs, ellenben 2 egymás melletti dobozban akad kicsi és nagy, amik összevissza mennek tönkre. Egyéb vezérlésből már akad egy tonna, ilyenolyan akkuval, meg persze szünetmentesek, kamerás cuccok, beléptetők miazmások. Van 1-2 nagyon occsó szar, ami 1 év alatt púpos lesz, vagy csak lekonyul magában. Amit lentebb linkeltem ott kb. értelmes akkut lehet venni, de meg nem tudom saccolni meddig fogja bírni. Ha nagyon prérire víztoronyba kell felmászni akkor egyszerre többet cserélünk (bár egy ideje nem az én dolgom), egyénileg meg amikor hullik, vagy amikor teszteljük és nem bírja. A lényeg, hogy Elekünk mindig nagy beleéléssel magyaráz valamit, aminél véletlenül pont ellentétes tapasztalataink vannak :-)
Elmondom neked 15 év tapasztalatát, az esetek 90%-ában a központban levő akku már régen 0 kapacitású vagy a központ jelzi az akkuhibát, mikor a sziréna még vígan szól a sajátjáról, 5%-ban nem lehet megállapítani, hogy melyik mikor nyiffant ki, mert teljesen 0 mindkettő és a maradék 5% mikor a kinti hamarabb hal meg.
"gondolom már sokat szereltél (megvan hozzá a rendőrségi engedélyed, felelősségbiztosításod is"
Tedd még azt is hozzá, hogy sapka sincs rajtam :)
Nem rossz - ha nincsenek szakmai érvek...
Nem muszáj nekem elhinni, kérdezz meg egy gyakorló riasztószerelőt, hogy a nagyobb aksival hosszabb ideig életképesek-e a szirénák. Meglátod, hogy nekem fog igazat adni.
Arra persze nem számítok, hogy itt a fórumon is beismered :)
Nem biztos. Simán lehet, hogy a 7es előbb, vagy akkor megy tönkre. És ugyanott vagyunk, hogy karbantartás kell, mert kb. csökken a feszültsége, de nem ilyen egzakt módon. Írtam is, hogy "Főleg mert akku minőségétől függően 2-5-X év," Ha lerakok eléd egy karton akkut, akkor sem fogod megmondani melyik mikor megy tönkre, de a kisebb is simán túlélheti a többi 7est, vagy sem.
"miért megy előbb tönkre a 4-es, mint a 7es, de mégsem értem"
Nem megy előbb tönkre. De X évvel később a 4-es aksiban már nem lesz annyi energia, hogy megszólaljon a sziréna, a 7-es aksival viszont még üzemel a riasztó. Nem azért, mert a nagyobb később megy tönkre, hiszen ugyanazon tempóban gyengül, de mivel az elején kb kétszer akkora volt a kapacitása, ezért X év múlva (miután mindkét aksi legyengült) akkor is kétszer nagyobb lesz a kapacitása. És amikor a 4-esben már csak annyi szufla van, hogy a sziréna csak nyekken egyet, a nagyobbik aksi még elkergeti a betörőt.
"A szirénák többségében 7Ah-s aksinak van hely kialakítva. Aki ennél kisebbet tesz bele, annál a sziréna évekkel előbb válik használhatatlanná az szar akku miatt"
De tagadd le nyugodtan, vagy kezdd el megmagyarázni, hogy ezt nem is úgy gondoltad és más a hülye, mert neked van igazad.
"Mért is megy tönkre hamarabb egy 4-es akku egy 7-esnél? Erre dobj valami fizikai magyarázatot, de ne valami mekkes idióta körmondatot aminek se eleje se vége nem lesz.,"
Hol írtam olyasmit, hogy a 4-es aksi hamarabb megy tönkre?
Az befoglaló méretre akkora mint a 7 Ah-s. Ha mégis 9-est veszel figyelj a saru méretére, mert abból van szünetmentesbe való is amihez széles saru kell (vagy olyan van most is, mert már lecserélték)
Nem azt várom, hogy konkrétan mondja meg valaki. Azt hittem, hogy van erre valami szabvány, szabály, szokás, stb.... Gondoltam akad itt a fórumon egy hivatásos villanyszerelő aki sokszor találkozott ilyesmivel és tapasztalatból 90%-ra meg tudja mondani.
Táp/doboz/aku/akármi az tonnaszám áll :-) Majd valamelyik riasztós ismerőst megdumálom felét rakja össze asztalon és idehaza össze is legózom, de ha ebből kettő kell és még más egyéb, akkor hát hümm.
Ennyiért már nekilátnék kábelezni is, de ugye egy adott költségik lusta az ember és kézenfekvő volt, hogy ha ethernet van a 2 vége közt, akkor nyilván van rá szirénáspittyogósriasztós megoldás is. Mindig sikerült pofára esnem az ilyen ötleteimmel, de már nézegetek valami kitet, akár Arduinosat, akármit. Igazából némi gányoléással kártyásra is meg tudom csinálni, lehúzom kinyit valami egyszerű relét 1 percre és kész, akkor nem riaszt.
Vezetékkeresőm nincs. Az érdekelne, hogy elvileg gyárilag hol szokták húzni a kábeleket. Gondolom van ennek valami menete, ha nem gányolás. A biztosítékláda és az ajtófélfa közt fúrnék a fal másik felén ahogy a képen is jelöltem.
Ja, csak olcsó tablet nem nagyon bírja, hogy napi 24 órásban tápon lógjon. Arra herélnék valami aktív hangszórót is, csak gondoltam lesz valami egyszerűbb egybites megoldás. Tévedtem :-D Ráadásul vagyok olyan szerencsétlen, hogy pont akkor konyuljon le valami, amikor szükségem lenne rá.
IPmodul még nem is lenne olyan szörnyű árban, csak majd a körítés és a szopószorzó. Lehet el kell matekoznom saját megoldáson, ha tobább erőltetem a hülyeséget.
A paradox SP széria IP150 modullal tudja az IP alapú kommunikációt okos telefonra, tabletra. Kapsz egy virtuális kezelőegységet azon keresztül mindent meg tudsz csinálni mintha ott lennél az objektumban. Tud e-mailt küldeni a nem nagyon fontos eseményekről, riasztás esetén a telefonon futó alkalmazás rezeg és/vagy hangot ad, látod mi riasztott.
Googlét ismerem köszi, de az adott szavakra teljesen más opciók szoktak előkerülni. Majd akkor írj, ha van konkrétumod ezen felül. És nem véletlenül mondatam, hogy ismerem a mobiltelefonos megoldásokat, de ha éppen 6ezer kilométerrel odébb egy jó luvnya seggéről szívom a kokaint, akkor lehet nem fog érdekelni a mobil csipogása.
Lenne egy gyors kérdésem. 13 ker. panelben szeretnék az előszobában lévő biztosítékládás falrész túlsó(szobai) oldalára fúrni 4 lyukat. Kb a kerettől 4-5 centire.
Az a kérdés, hogy vajon mehet-e ott vezeték, vagy a ládától oldalra mennek egyenesen? Gyári bekötés van az egész lakásban.
Gyorsan lefotóztam telóval. Kb a jelölt helyeken fúrnék a fal másik oldalán.
Van egy gyenge tippem, hogy ha rákérdezek mi lenne a válasz, miért megy előbb tönkre a 4-es, mint a 7es, de mégsem értem. Főleg mert akku minőségétől függően 2-5-X év, még így is nehéz összehasonlítani, hogy mit bír, ha ugyanakkorák.
Nincs központom. Volt, de mivel az IP kérdéskörnél leragadtam, fel sem csavaroztam a falra (mondjuk hülye voltam, mert pár sörért odaadtam haveroknak, de legyen egy jó napjuk :-P). Nekem igazából mindegy is lenne, sőőőt, legoocsóbb legegybitesebb elég, ha 2 PIRt rá lehet lógatni akkor már boldog vagyok, ha 2 tasztatúrát, akkor meg cigánykereket vetek.
Biztos nagy a tapasztalatod a riasztókkal kapcsolatban, gondolom már sokat szereltél (megvan hozzá a rendőrségi engedélyed, felelősségbiztosításod is) vagy elméleti szakember vagy és úgy osztod az észt.
Mondjuk szakember nem lehetsz, mert olyan boltokat reklámozol, ahol magára kicsit is adó telepítő nem vásárol.
Szirénába 4 Ah
pl. egy sziréna dokumentációjából: "A készülék működtetéséhez legalább egy 12 V; 4,0 Ah, legfeljebb egy 12 V; 7,0 Ah akkumulátor szükséges. Az eszköz nyugalmi áramfelvétele mindössze 25 mA."
Mért is megy tönkre hamarabb egy 4-es akku egy 7-esnél? Erre dobj valami fizikai magyarázatot, de ne valami mekkes idióta körmondatot aminek se eleje se vége nem lesz.
"Vagyis nem, a Tacskó, Bulldog, Gyula kategóriás riasztók valóban nem tudnak akkuhibát küldeni. "
Vannak olyan riasztóközpontok, amelyeknek nincs semmiféle kommunikátora, még telefonvonalas sem. Ezek egy részének nincs státus állapotra programozható PGM kimenete (vagy van, de már foglalt más célra). Távfelügyeleti célra egy ilyen központról csak a riasztást lehet továbbítani (PGM kimenet híján még nyitás/zárást sem). A legtöbb távfelügyeleti adó méri/küldi a tápfeszültségét is, de ebből csak áramszünet idején lehet az akku állapotára következtetni, ez viszont sok esetben semmit sem ér, mert az aksi már annyira döglött, hogy az áramszünet pillanatában maga a távfelügyeleti kommunikáció is összeomlik.
A szirénák többségében 7Ah-s aksinak van hely kialakítva. Aki ennél kisebbet tesz bele, annál a sziréna évekkel előbb válik használhatatlanná az szar akku miatt (ha a tulaj elsumákolja az akkucserét).
Persze a 4 Ah-s akku egy ezressel olcsóbb, egyes riasztószerelők szeretik azt az egy ezrest is inkább zsebre tenni ;)
Egyébként valószínűleg mindegyik távfelügyeleti szolgálattal lehet kötni "csak értesítés" szerződést, tehát hogy riasztás esetén nem kérsz kivonulást, csak hívjanak fel telefonon.
Ez egyrészt többnyire sokkal kevesebbe kerül havonta, mint a "kivonulós" szerződés, másrészt helyettesítheti a távoli szirénát :)
Vannak olyan riasztóközpontok, amelyekhez lehet venni TCP/IP kiegészítő modult (ami közvetlenül a központ adatbuszára csatlakozik)
és vannak olyan IP kommunikátorok is, amelyek telefonvonalat emulálnak a riasztóközpontok felé és az onnan vett adatokat átteszik az internetre (akár GSM/GPRS-en is).
Még valamire oda kell figyelni: nagyon sok TCP/IP kommunikátor csak az ismertebb távfelügyeleti vevőközpontok kommunikációs formátumait ismeri, tehát ha valami mást vársz tőle, akkor vásárlás előtt jól nézd meg a szolgáltatásait.
Létezik olyan is, amelyik nem csak adatokat nyer ki, hanem ellenkező irányban is dolgozik, akár ki is lehet kapcsolni a riasztót az internet felől (ami szerintem elég veszélyes játék).
"és a szirénának kellene lenni a világ másik végén"
Talán nem muszáj oda sziréna, talán elég az is, ha pl a tulaj mobiltelefonja jelezné a bajt - bárhol is van a világon. Ehhez a cucchoz (egyes dsc központokra köthető) pl létezik mobilos kliens program, ami talán csipog riasztáskor.
Riasztásról kapok SMS-t és fel is hív a központ. Ha szükséges és a szomszéd/családtag/kiszállós ellenőrzött mindent le tudom állítani a riasztást mobilról, hogy ne vinnyogjon. Folyamatosan küldi, melyik zóna aktív a riasztás alatt. Ha mozog akkor van bent valaki , ha csak egy zóna bebillent és nincs több zónáról jelzés akkor csak azt a PIR-t kell ellenőrizni. Ahol nagy a hőingás és/vagy necces a környezet oda úgyis mikrohullámmal kombinált PIR-t tettem nem volt még hamis riasztásom.
Nekem nem matatni kell, abban nincs újdonság. Riasztásnak kellene átmenni TCP/IP-n. Ahol az objektum van, ott akad internet és a szirénának kellene lenni a világ másik végén, ha valami történne. DLink most csinált hasonlót, de nem tiszta a működése és csak a saját cuccaival működik. Úgy viszont kicsit drága lenne és központnak tasztatúrának inkább valami megszokottat lőnék.
Én raktam egy TCP/IP-RS232 gateway-t a riasztóra és onnan tudom matatni ha kell. Riasztási események, akkufelügyelet, áramszünet, ki mikor ért haza....stb. Nekem elég egyelőre. TELL GSM Ultimate egy Wireless kiegészítéssel. Én szeretem, megoldja az extra dolgokat is mint a meleg víz keringetése, világítás felkapcsolása....stb.
Erre írtam, hogy viszonylag kicsi rá az esély, de nézze meg, mert előfordult mikor ismerős ismerőséhez kirongyoltam a 7Ah-s akkuval és nem fért bele a dobozba. Nálam elfogy, csak inkább ne vegyen feleslegesen. boltot, tanácsot kapott, nagy baj már nem lehet.
Meg a mindenféle kínai szirszarok, csak ezeket eddig én sem nem vettem a "riasztó" kategóriába. Gondoltam valami régi vackot csak tud, ami olyan, bár ezer éves is tudja. Legalábbis jó 20 éve találkoztam ilyesmivel, volt Electronics Line és kb. kifújt, aztán ahhoz is hozzá tudtákl toldani a kommunikátort. Igaz eleinte csak az infrák döglöttek, végül a központ is :-D
Mekkentek én is közvetve a témához, ezeket a zselés akkukat próbálta már valaki labor-táppal regenerálni?
A kocsi akkut lemerítettem egy bekapcsolva felejtett lámpával, 2,5V-ra, 16V alatt nem vett fel töltőáramot, azzal elindítottam, majd egy visszahajlás után, rajtahagytam 16V-on, 1,5A áramkorláttal egy napig. (Gondoltam, kárt már nem teszek benne :-)))
Pffff, annyit riasztóztatok, hogy nekiláttam IP alapú központot vagy szirénát keresni, de mivel idehaza nem értik, külföldi megfogalmazását nem tudom, Kínában is szegényesek a leírások, így ismét elhalasztom egy időre :-D
Na, erről majd megkérdezem az okosabbat, mert eddigi munkásságod alapján csak gyanítom, hogy lehet megint zöldeket beszélsz. Az, hogy én nem láttam még ilyet, az nem jelent semmit :-)
Mondjuk a 3. heccből fizetős riasztás után azért elmatekozna a júzer, hogy mégis lehetne vele valamit kezdeni.
7Ah-snál nagyobbat be vegyél, általában arra méreteznek és azért írtam a kisebbet is, mert jobb, ha előtte megnézed mi fér bele a dobozba. A 7Ah-s kb. 4-5ezer pénz.
"Mellékesen az akkuhiba a távfelügyeletnek is átmegy"
Sok riasztó nincs távfelügyeletre kötve
és egyes ritka típusú központokról a távfelügyelet nem képes akumulátor információkat kinyerni (a legrosszabb esetben a távfelügyelet csak a riasztásról tud, néha még azt sem tudja, hogy mikor van beélesítve).
Attól függ mit hajt meg, néha 2-3-X akkuval is szembesülni lehet és mivel mind kb. 5 év alatt megy szét és egyedül tán a riasztóba indokolt a 7Ah-s, így a központba meg lehet venni a kisebbet is.
A telepítéskor kerül egy aksi a központba és egy a szirénába is.
Néhány év múlva mindkét aksi kapacitása durván lecsökken. Áramszünet esetén a központban lévő aksinak el kellene látnia energiával magán a központon kívül az összes érzékelőt meg a billentyűzete(ke)t, de ezek nem tűrik az alacsony tápfeszültséget, ezért bizonyos akkufeszültség alatt a riasztóközpont egyszerűen leáll. A sziréna elektronikája azonban nem ennyire finnyás, ő vidáman tud dolgozni a gyengébb aksiból is - néha órákon át.
Tehát áramszünet -> riasztó központ kimeneti energiellátása leáll -> megszűnik a sziréna betáp feszültsége -> sziréna azt hiszi, hogy elvágták a vezetékét -> üvölt, amíg csak bírja az aksija (vagy amíg vége nincs az áramszünetnek).
Nyilván a rossz nem azt jelenti, hogy lemerült, hanem azt, hogy nem éri el a megfelelő szintet. Ettől még tudja visíttatni a hangszórót. Valamint az is lehet, hogy az akksit figyelő áramkör hibásodott meg. (Watchdog error) Ez a procinak az egyik funkciója.
De ha rossz az akku, akkor miről tud vonyítani, ha nincs villany? Mellékesen az akkuhiba a távfelügyeletnek is átmegy és az addig basztatja a júzert, míg nem intézkedik. Ellenben az akkucsere az olyan, riasztósok meg a távfelügyelet akkora számot mond rá, hogy nem is értem...
"Következő nagy trükk az áramszünetkor megszólaló riasztók. Pajszerral kezelném a telepítőiket."
Az áramszünetkor megszólaló riasztók 99 százaléka az első években még nem szólalt meg áramszünetkor, mert még jó volt benne az aksi. Tehát nem a telepítők a hibásak.
Többnyire vagy a gazdájuk leszarja, hogy a billentyűzeten ég a hibajelzés, vagy sajnálja a pénzt az aksicserére.
Ugyan az, mint az elején volt a gk. riasztók. Állandóan visítottak. Aztán lassan kezdtek ráébredni, hogy nem ez a megoldás, ha meg akarják védeni az autójukat. Talán a lakásriasztók is erre a sorsra fognak jutni.
Minden estre tény, hogy nehéz úgy "dolgozni", amikor a fél utca kint áll és a tulajdonos nem tud segíteni, csak szeretné, ha nem visítana.
Ma délelőtt vissza mentem és megkerestem ill. beazonosítottam a riasztó biztijét, így már 230-at sem kap. Tegnap este erre sem volt lehetőség, mert nézni akarta a TV-t és ha próbálgattam volna, akkor az sem működött volna.
Régen volt, -25 éve- hogy az akkori szomszéd kérte, nézzem a meg a TV-jét, mert időnként magától kikapcsol. Átmentem, néztem, kap-e 220-at, ill. átnéztem a forrasztásokat a panelon. Amikor próba végett bekapcsoltam, mondta, hogy most hagyjam így, mert éppen a kedvenc műsora ment és nézni akarta. Nem zavarta, hogy nem volt összerakva a készülék...:) Na, az ilyenekkel nem könnyű.
És kurva jó, mikor bent vagy és fel kellene hívni a visító sziréna környékén vagy biztonsági szolgálatot, vagy ha még rács is van akkor magyarázni, hogy ki vagy és miért :-D Engem mindig csak akadályozott, szomszéd anyázik, betörő tudja, hogy van riasztás...
Következő nagy trükk az áramszünetkor megszólaló riasztók. Pajszerral kezelném a telepítőiket. És lehetne még sorolni.
Én itthon több szakmát is művelek, de másoknak nem vagyok hajlandó megtenni. Neked is nagyobb a szíved mint a hozzáértésed, ahogy ezt már többször is bizonyítottad. Nem kell a sziréna mert nagy beruházás, vagy a riasztóra értetted? Mi olcsóbb nála 2-3 nagy termetű kutya, biztonsági őr, páncélablak?
Egyetértek! Szerintem sem ez a módja a betörés elleni védelemnek, de a semminél több. csak aránytalanul nagy beruházás.
(A probléma az, hogy hiába szól a sziréna, ha senki sem érzi úgy a környéken, hogy tegyen valamit. De valljuk be, miért is kéne úgy érezniük... Ráadásul az esetek túlnyomó többségében téves riasztásról van szó.)
A tulaj egy rendkívül jómódú korosabb hölgy, akinek a családja is rendkívül jómódú, a hölgy pedig súlyos beteg, ill. komoly kezelések előtt áll, de nem akarnak költeni szakemberre, ezért engem szokott áthívni mindenféle probléma esetén. (Igazából nem értem a családot, mert végül is közismertek, de nem fogják fel, hogy ha a riasztó elromlik, az megkeseríti nem csak a szomszédok, de a környéken lakók életét is. Így 10 napja szívtunk vele, tegnap estig.
Most le van kötve minden, csend van és ez a fő! Ha később akarják, majd hívnak szakembert aki rendbe teszi.
"Meg a Signal, meg a Bentel meg 99%-ban mindegyik, amelyik nem a sziréna műszaki hibája miatt szólal meg."
Te sem olvasol csak írsz :) mivel egy szót sem írtam sziréna műszaki hibáról.
Egy rakás (hibátlan) sziréna gyárilag úgy működik, hogy ha pl elveszed tőle a tápfeszültséget, akkor addig üvölt, amíg csak bírja az aksija, akár órákon át is.
És van egy (pár) olyan sziréna, amelyik ilyen esetben is leáll egy idő után,
tehát egyrészt nem testi tönkre az akkumulátorát és nem idegesíti halálra a fél utcát sem.
"1: tulajt lehülyézni, hogy mit gondolt, mi a fenét jelent az a piros lámpa a billentyűzeten, ami folyamatosan ég két éve"
Milyen piros lámpa? A hibajelzés sárga, a riasztás piros
"folyamatosan ég" szakmai fórumon ilyet leírni? Küldj már nekem egy ilyen 2 éve folyamatosan égőt, jó lenne a kazánba, nem kéne naponta begyújtani. Mert láttam már égő lámpát, de az nem tartott ki 2 évig, meg jöttek a tűzoltók is a riasztásra.
"egy hete be-be riaszt, általában délután és órákon keresztül."
Az összes riasztóközpont úgy (is) spórol az energiával, hogy nem engedi sokáig szólni a szirénát, 4-6 perc után leállítja (a következő eseményig).
Viszont maguk a szirénák többsége buta jószág: ha megszakad a kapcsolatuk a központtal (pl megszakad a központ felől jövő tápfeszültség), akkor addig üvöltenek, amíg csak saját aksijuk bírja.
Tehát ha egy sziréna 4-6 percnél tovább szól, akkor az a legvalószínűbb, hogy a központja elájult (többnyire energia hiány miatt), vagy pl elvágták a vezetékét.
Én először azt nézném meg, hogy él-e a központ miközben üvölt a sziréna, tehát pl a kezelő billentyűzet reagál-e a nyomkodásra. Az ok az esetek többségében a riasztó gazdájának a hülyesége: a billentyűzeten már évek óta ég a lámpa, hogy aksicsere esetékes a központban, de ő szarik rá, aztán ott sopánkodik, hogy nem tudja leállítani a szirénát pl áramszünetkor, mert amikor megszólal a sziréna, akkor a központtól akkora áramot kér, hogy a központ rövidzárvédelme letiltja minden periféria energiaellátását, az energia híján halott billentyűt meg hiába nyomogatod, hogy álljon le a sziréna.
Tehát teendő az esetek túlnyomó részében:
1: tulajt lehülyézni, hogy mit gondolt, mi a fenét jelent az a piros lámpa a billentyűzeten, ami folyamatosan ég két éve
Jó lenne megtudni mi riasztott, a passzív infrák úgy mennek tönkre, hogy ok nélkül jeleznek, ha valamelyik okozta akkor az kuka. Gyanús lehet még a kültéri sziréna 2 szabotázs kapcsolója is, a belsőt ilyenkor mi már kihagyjuk a játékból a külsőt kicseréljük és direktbe kötjük a kábelra, nem dugjuk rá a panelra.
Ha mindet áramtalanítasz, akkor összerakásnál először sziréna beköt, akku berak, doboz becsuk, utána központ AC táp bekapcsol, központ akku rádug.
Ha a sziréna lámpája az akku rádugása után folyamatosan villog, nagyon vigyázz, hogy mikor a vaslemezt rakod rá, rövidre ne zárja az izzó foglalatot, azonnal hazavágja a panelt.
A mesterkódot vagy a telepítő tudja vagy az ügyfél, elég dilettáns aki gyárin hagyja, hiszen azzal is ki/be kapcsolható a riasztó, plusz még vannak egyéb funkciói (pl: jogosult a többi kódot cserélni) amik a sima usernek nincsenek.
DSC-ben nincs trükk, ha jó a kód akkor annak működnie kell. Az szokott még előfordulni, hogy kopott a billentyűzet és nem veszi valamelyik számjegyet, izomból kell nyomni és akkor talán sikerül :D
A mesterkódot lehet tudni, ill. bárki tudja, aki ilyennel foglalkozik?
Most már egészen biztosan fog kelleni, mert amikor levettem a hangszóró házát, megváltozott a dallama, átment folyamatos vijjogásba. (Van rajta két nyomógomb, az egyik a külső műanyag ház levételére reagál, a másik a belső fém ház levételére.)
Szembe szomszédom lakásriasztója egy hete be-be riaszt, általában délután és órákon keresztül. Ma más este 8-kor sem hagyta abba.
Megkért végre, hogy nézzem meg. Mivel semmire sem reagált, azaz nem hagyta abba, végül is a hangszórót kellett kiiktatnom. Nem volt egy leányálom, be kellett dugnom a fülemet hozzá. Még az a szerencse, hogy egy létráról elérni.
Először levettem a hangszóró alatti akksiról a sarut, de csak folytatta. Nem tudom honnan, mert a belső akksiról már az elején levettem. Úgyhogy a hangszóró madzagját kikötöttem a sorkapocsból. Végül is most csend van...
Esetleg van valakinek tapasztalata ezzel kapcsolatban?
Szakembertől szeretném kérdezni: A pincémben (elvileg vízzáró burkolatban) van egy LED égő. Ebben csak az az érdekes, hogy amikor lekapcsolom a villanyt, akkor is világít, kb. tized annyi fénnyel, mint eredetileg. A kapcsoló burkát levéve fáziskeresővel megnéztem, de a fázist szakítja meg. Talán valami áthúzás lehet a nedvesség miatt, Van valami ötlete valakinek?
Csak akkor lesz jó, ha delta kapcsolású a tekercselés. Rákötöd a fázist - nullát valamelyik szélsőre és a középsőre. A maradékra megy a kondi egyik sarka, a kondi másik vezetéket meg rákötöd az első kettő közül valamelyikre. Ez attól függ, hogy merre akarod forgatni a motortengelyt.
"A USA nyári hírei közé tartozik a klímák okozta trafótüzek,körzetek áram nélkül maradása,"
Ezen a grafikonon látszik az erőművek aznapra tervezett teljesítménygörbéje és látszik, hogy a valóságban mi történt.
A vezérelt áram nálam naponta háromszor kapcsolódik be és háromszor kapcsolódik ki, ráadásul mindkettőt évek óta pontosan ugyanabban a másodpercben teszi. És ez valószínűleg ugyanígy van az egész országban.
Az antenna elosztókon meg szokták jelölni, hogy mely csatlakozási pontok között engedik át az egyenáramot (DC pass / power pass). Léteznek olyan elosztók is, amelyek nem csak két pont között adják át az energiát, ha ilyet veszel, akkor minden antennádhoz eljut az energia.
Sziasztok! Tudna nekem valaki segiteni, hol lehet a villanyóra szekrényre új plexit venni. Én a tipusát sem ismerem. Tavaly már a villanyóra leolvasó megfenyegetett, hogy meg fognak büntetni, mert nem tudja lefényképezni. Előre is köszönöm a segitséget.
