Vajon miért nincs a kajszinak külön topikja? Hisz' se nem szilva, se nem őszibarack. Ellenben a kedvenc gyümölcsöm gyerekkorom óta, amikor először magyar kajszit kóstoltam... no meg a lekvár, pálinka, ki mit szeret.
Az hogy az a kis kajszi miért fejlődött olyan lassan és rosszul, sok tényező függvénye, amiből csak egy az ültetés körülménye. Tudnék olyan példát hozni kajszira, hogy kicsit túlzóan, a földre dobva az oltványt, megeredt :-)
Volt egy kis Tsunami oltványom, amit amikor megvettem kis satnyaság volt. Már a szállítás során eltört az oltás felett kb 20cm-rel. Levágtam a törés alatt és elültettem. Gyönyörűen megindult. Aztán leperzseltem a leveleit kétszer hogy majd kipusztult, majd később meggyomirtóztam. :-) Szegénykém kis satnya maradt. Aztán ki is dobtam tavasszal és ültettem a helyére másikat. 1 hét múlva megsajnáltam és elkapartam, adva egy új esélyt neki. Ez tavaly tavasszal volt. Most kb. 3 méteres a fa. Nem látom a nagy különbséget a többihez képest. Jó, permetezve, műtrágyázva, öntözve volt rendszeresen.
A helyben keltnek van mélyre nyúló gyökere, a csíranövény első gyökere függőlegesen lefelé nő. A faiskolában ezt elvágják, ezért a csemetének nincs ilyenje.
Azért azt ne felejtsük el, sokat számít milyen alanyon van a fa! Egy törpe vagy féltörpe alany gyökérzete persze, hogy nem megy mélyre, nem véletlenül szokták ajánlani a karózást melléjük. De egy hagyományos vadalany azért lefelé is terjeszkedik - ha tud. De mivel a gyökér sem "hülye" mindig a kisebb ellenállás felé megy. Így ha meg van lazítva a talaj, akkor lefelé is megy, ha meg arra kőkemény, próbálkozik oldalra.
Nálunk magról nőtt öreg fa pusztult ki nemrég. Bizony, lefelé tartott a karógyökere, ott is hagytuk, ahol már nem zavart, kiszedni max. traktorral lehetett volna.
hát a sportértékét megéreztem a derekamban a három fa után, az biztos. :)) úgy voltam vele, hogy lehet, hogy ez túlzás, de ha számít, és akár évekre meghatározza a fa fejlődését, akkor nekem megéri. 2013-ban ültettem egy kajszit, amit negyed óra alatt elföldeltem. borzasztó lassan fejlődött, csak az elmúlt két évben indult meg, pedig annak a helyén még a talaj is jobb.
Most ősszel egy 4 éves szilvafát ástam ki a helyéről. Mikor ültettem, akkora gödröt ástam, amekkora a gyökere volt. Max 50 cm átmérőjű kört ástam, olyan 40cm mélységig. Most kiásáskor a gyökerek lefelé szinte nem is mentek, csak vastagodtak. Oldalirányba mentek el csak a gyökerek. A szilva több mint 3 méteres koronával rendelkezett már, de a gyökere nem volt 40 centinél lejjebb, s max 3 ásónyomnira már kisujj vastagságú volt, ott el is vágtam. Gyökérzete nem volt nagyobb egy régi fehér zománcos lavórnál. Odaadtam másnak a fát, ő elültette. Valóban felesleges lett volna 1 méternyire leásnom ültetéskor. 50-60cm valóban elegendő.
Szerintem jól tetted, hogy 1 méter X 1 méter alapterületű gödröt ástál ki. Az 1 méter mélységet viszont feleslegesen soknak tartom. Elég lett volna 60-65 cm mélység.
Nem értek egyet azzal, hogy csak testmozgásra jó a nagy gödör, mert ahol rossz a talaj, ott szükség van arra, hogy jó legyen a fa megindítása ültetéskor.
Próbáltam többféle ültetést, és a kis gödrös ültetés nekem nem vált be gyenge minőségű talajon.
Valóban komoly sportértéke van. Aki ezt kézzel megcsinálja, azelőtt fejet hajtok. Én is azt gondolom, hogy az 1 méteres mélység teljesen felesleges. Ha annyira jót akarok a fának, akkor inkább egy 2x2 m területet dolgozzak be jól tápanyagokkal 20cm mélyen azt viszont látásra. Nagyon rossz minőségű talajon már azt mondom legyen 50-60cm, de az 1 méter ott sem szükséges. Szerintem.
persze, ásó, csákány, lapát. elég sokat utánaolvastam, néztem videókat, a legtöbb helyen ez a méret van megadva. annyit csaltam, hogy az utolsó 20 centit már csak fellazítottam csákánnyal, meg kiszedtem a köveket, mert nem volt annyi érett marhatrágyám és komposztom, hogy minden földet fel tudjak javítani. a kiszedett földet fordított sorrendben tettem vissza. a végén a felszínt is megszórtam egy kis komposzttal. egyik nap ástam, másik nap ültettem, mert egyben ráment volna egy fél nap (egyedül csináltam, úgyhogy a szintezés sem volt egyszerű, szintezőkarót vertem le, amihez hozzákötöztem a csemetét. amikor már biztosan tartotta a föld, akkor kihúztam a karót.) persze ennek így akkor van csak értelme, ha tényleg feljavítod a teljes gödör földjét. az viszont nagyon sokat számít szerintem, pláne nálam, ahol mondom, 30 centi után ilyen vörös, sóderes szar van, plusz lejjebb voltak malter meg murvarétegek. amikor építették a házat, akkor szerintem itt le lett gyalulva minden, és arra ráterítettek egy 20 centis termőföld réteget.
én most ősszel elültettem eddig 3 csemetét (egy alma, egy szilva és egy meggy, még egy meggy hátravan), mindegyiknek kiástam a tankönyvi 1x1x1 méteres gödröt, a talaj legfelső, legértékesebb, kb. 30 centis rétegét a gödör aljára tettem (30 centinél mélyebben nálam már nagyon rossz a talaj, ha még egyáltalán talajnak lehet nevezni), a többi földet feljavítottam egy 45 literes zsák érett marhatrágya és egy fél talicska komposzt keverékével. úgy éreztem, hogy jó munkát végeztem, bizakodva várom a tavaszt. vélemény?
Foszfor indifferens a kajszinak, nekem többféle talajon van(29-44 Arany-féle kötöttségig), itt egyik helyen sem javasoltak a szakvéleményben plusz foszfort kirakni 60-80ppm bőven elég. Csak a mikroelemfelvételt borítja fel, másrészt a talajéletet is bántja.
kb 60x 60 as gödröt csinálok a kisfáknak, érett ló trágyát sikerült vennem a gödröt tömény érett trágyával tölteném meg majd a végén a tetejére föld és úgy ültetem a kis fát a trágyát keverjem földel? vagy fölösleges? A másik kérdésem hogy tegyek valami műtrágyát ilyen mélységbe amit később majd tud hasznosítani a kis fa vagy teljesen fölösleges.
Nagyon jól leírtad azt, amit közelítőleg én is gondolok erről. A talaj életet ez az esővízzel bemosódó réz nagymértékben pusztítja. A rossz gyakorlatot nem feltétlenül kell átvenni. Egy jó lemosó permetezés a véleményem szerint a leghatásosabb a rügypattanás megindulása után van, mikor már a rügy pikkelyei megnyílnak.
