Most már úgy tűnik, hogy ártatlan vagy a félrevezető manőverekben. Tulajdonképp én is hibáztatom magam, figyelmen kívül kellett volna hagynom mmormota félrevezető akcióját a nulla vastagságú gömbre, és akkor nem ment volna meddő irányba a vita. A 1259.-re ugyanis abszolút zsákutca a nulla vastagságú gömbhéj tárgyalása.
Mindezek mellett érdekes probléma bukkant fel: egy üregben felléphet negatív gravitáció is.
Ha úgy gondolod, hogy ha ez a téma érdekesebb, mint a 1259., akkor vitatkozzunk ezen. Csak astronomot szeretném levakarni magamról (ha egyáltalán ez lehetséges), és ezért szeretném kitárgyalni a 1259.-et.
A témánkat viszont nagyon érdekesnek találom, mert időközben rájöttem, hogy negatív gravitáció is felléphet egy üregben. Azonban ezt a témát szét kell választani a 1259.-től, mert ha elolvasod ezt, akkor láthatod, hogy a két téma köszönő viszonyban sincs egymással.
Hát ha egy matematikailag több száz éve bizonyított tényt butaságnak tarthatsz, akkor te biztosan nagyon okos kell legyél, mert eddig profi matematikusoknak sem sikerült ennyi idő alatt fogást venni Newtonon. Okosságodnál, már csak a szerénységed nagyobb, (meg talán a szépséged.).
Amit a véges falvastagságú, homogén sűrűségű gömbhéj belsejében ébredő gravitációs erőről kifejtettél, méltán emel a halhatatlanok közé. Végül is elegendően nagy kitartással így is el lehet érni valamit.
Nem tartom magam okosnak, bár Gergo73-hoz hasonlóan én sem nagyon ismertem a 4-es osztályzatot. Szerintem akkor kezd butulni az ember, ha az érdemeire kezd büszke lenni.
Mi lenne, ha egyszer nem moralizálnál, hanem a tárgyhoz szólnál hozzá?
Mert egy igazán tárgyszerű megállapításért valószínűleg hónapokra kitiltanának a fórumról. Maradjunk annyiban, hogy te nagyon okos és nagyon szép vagy. Majdnem olyan okos és szép mint Gézoo, vagy magnum56.
Én ebbe a "vitába" az 1431-es üzenetemben kapcsolódtam be, ami az 1430-as üzenetedre volt hivatott reagálni. Ott ezt írtad:
Maradjunk a gönbhéjon belüli példánál. A gömbhéj üres. Tegyünk be a gömb közepébe egy kis gömböt. A kis gömbre ható erők egyensúlyban vannak, de ennek ellenére a kis gömb feszültség alatt van, hiszen minden irányból vonzóerő hat rá. Most növeljük a gömbhéj vastagságát, ekkor nagyobb vonzerő húzza szét a középpontban levő gömböt. Van egy olyan gömbhéj vastagság, amelynél a belső kis gömbünk szétszakad. Ezt próbáltam a 1259. sz. példámban levezetni.
Erre válaszoltam:
Az 1424-esbeli linkben bizonyítva van, hogy a kis gömb minden pontjában egyensúlyban vannak az erők. Magyarán a kis gömb nincs semmiféle feszültség alatt, mert a rá ható erők eredője minden pontban nulla. Ugyanúgy nulla a középpontban, mint minden más pontban (a gömbhéjon belül).
Én egyébként sosem csak nulla vastagságú gömbhéjról beszéltem, és ennek többször hangot is adtam, pl. én is megadtam a wikipédiás linket és ott a "thick shells" fejezetre irányítottam figyelmedet, illetve szájbarágósan hangsúlyoztam többször a Fubini-tétel szerepét a nulla vastagságról pozitív vastagságra való áttérésre. Utána meg jöttél azzal, hogy a Principia is csak nulla vastagságú gömbhéjról beszél, mert más menekülési utad már nem maradt.
Ehhez képest Newton már 1687-ben elmagyarázta, hogy a gömbhéj nem fejt ki semmiféle vonzóerőt az üregében, mert azok az üreg minden pontjában pontosan kiegyenlítik egymást. Az üregben levő test számára olyan, mintha ott sem lenne. Most akkor kit kell rendbetenni, cíprián?
"gyszerűen agyrém ennek cáfolására a nulla vastagságú gömböt felhozni."
szánalmas ez a kapaszkodásod a nemlétező szalmaszálba
figyelj
homogén vastag gömbhéj belsejében levő üregben a gravitációs erő mindenütt nulla
oké? bement? olvasd el többször. meditálj rajta. van másik:
homogén tömör gömb belsejében a gravitációs erő a sugárral arányos
ebből következtetni is tudunk
homogén tömör gömb közepében a gravitációs erő nulla
sőt, általánosabban is lehet mondani
gömbszimmetrikus test esetén a gravitációs erőt úgy számíthatjuk ki hogy a kijjebb eső részt elhagyjuk és a beljebb eső rész teljes tömegét a tömegközéppontba képzeljük
Nézd ciprian, legyen neked igazad. Ezzel el is rendeztük ezt a kérdést. Mindössze arra kérlek, hagyj meg bennünket butának és ne korrigáld a buta véleményünket. Az azért mégiscsak kellemetlen, hogy az összes lehetséges buta vitapartnerünk már nagy ívben kerüli ezt a topikot, mert ők is szeretnének megmaradni a butaságaiknál és nem kérnek az okosságodból. Ha egyszer az okosok kicsit elhagynák ezeket a fórumokat talán ismét visszajönne a beszélgető kedv. Adj egy kis esélyt a butáknak. :o)))
Én pedig emlékeztetnélek téged, hogy ez a vitatéma, sunyigyerek:
Most tegyünk a hidrogénatomunk köré még több hidrogénatomot, szimmetrikusan, gömbalakban. Mindegyik új hidrogénatom gravitáló ereje hozzáadódik a tér egy-egy pontjának gravitációjához. Az első hidrogénatomunk a középen van, ahol kijelöltük a nulla potenciálú helyet, ott a legnagyobb az összeg, a középponttól kifelé csökken. Tehát csökken a gravitációs potenciál. A gömb legszélén a legkisebb, mert a gömbön kívül nincsenek hidrogénatomok.
Pont úgy viselkedsz, mint a kutyám: Ha valami ismeretlen számára, nem tud mit kezdeni vele, hát megugatja. Persze ő csak egy kutya....
Mondom, hogy a 1259. sz hozzászólásomra felhozni a nulla vaszagságú gömbhéjokat. A csizmát teszed fel az asztalra. A Principiát beidézni könnyű, csakhogy a Principia nem Martin Rees eszmefuttatásáról szól. Tessék a 1259.-re a saját elképzelésedet szembeállítani.
A 1259. szerint olyan nagy a gravitáló erő egy Jupiternél nagyobb tömegű égitestben, hogy rendkívül kicsire zsugorodna.
Jellemző a primitív érvelésedre, hogy nem jutottál odáig, hogy miért nem zsugorodik mégis nagyon kicsire a Jupiter és a Nap.
Nem azért, mert nem igaz a 1259., hanem teljesen más az oka. Hülyeség ennek az okát a Principiában keresni.
Még mindig nem tudtad cáfolni a 1259.-et, mert emlékeztetni szeretnélek arra, hogy ez a vitatéma.
Előhoztad 1259. cáfolására a nulla vastagságú gömböt. Szerintem ez nem illik a vitánk témájához. Neked kell bizonyítanod, hogy a 1259. miért nem helyes. Ha a nulla vastagságú gömböt használod fel rá, az már a te dolgod, de nem látok tőled semmi érdemleges levezetést 1259. cáfolására.
Arról nem is beszélve, hogy egyszerűen agyrém ennek cáfolására a nulla vastagságú gömböt felhozni.
Ne próbáld elhitetni a fórumtársakkal, hogy a nulla vastagságú gömbön vitatkozunk, és úgy beállítani engem, mintha Newtonnal nem értenék egyet. Azt látom a fórumbeli "munkásságodból", hogy személyeskedésben verhetetlen vagy. A fizikában már kevésbé vagy otthon, csak azt hiszed magadról.
Tessék korrekt lenni, és a 1259.-re válaszolni mellébeszélés helyett.
tetszőleges vastagságú gömbhéjon belül nulla a gravitációs erő
Ez így nagyon pongyola kijelentés volt tőled, ha megengeded, pontosítom.
A gömbhéj vastagságán belül is változik a gravitációs erő a a gömb sugara mentén. Most azon vitatkozunk, hogy az üregben nulla a gravitációs erő, vagy ott is változik-e a sugár mentén.
A kémiában rengeteg a furcsaság. Egyes furcsaságokat, anomáliákat direkt tanítják, hogy a diákok tudják hogy nem olyan egyszerű az élet. Ilyenek a króm anomália, az ezüstszulfid stabilizása, hogy csak azokat említsem amit kapásra belevernek egy vegyészbe.
Minek magyarázzak atom és molekula pályákat akkor ha valaki szerint a H2 nem sugároz és nem nyel el? Ezért a legegyszerűbb példát vettem elő, vagyis hogy minden molekulának van egy biztos elnyelése, a disszociációs energia nívóján.
Ami ráadásul eléggé éles és pontos, nem szól bele az impulzus megmaradás mint a bombázott magreakciók esetén.
"Az a bajod cíprián, hogy nagyon képzetlen vagy és nagyon képzett emberekkel vitatkozol."
ez egyáltalán nem baj. nem ez a baj. én például egész jól el tudnék beszélgetni mondjuk történészekkel vagy villamosmérnökökkel szakmájukba vágó kérdésben. a mondataim végén többnyire kérdőjel lenne, vagy ha nem, akkor gyakran szerepelne az "igaz?" kifejezés. a beszélgetés végén feltehetően mindenki okosabb lenne, én azért, mert sokat hallottam, ők meg azért, mert a magyarázás közben az ember maga is jobban megérti a dolgokat (még mindig nem érti? pedig most már én is értem!!). eközben némi plusz terhelés érné a wikipedia szerverét is.
ciprián baja az, hogy a saját tudását nem tudja felmérni. az énképe szerint ő egy alapos tudással bíró, intelligens ember. a valóság meg ... ismeretes.
Kicsit tovább kell olvasni a Principiát és megtudod. Nézd meg ennek az oldalnak az alját (Proposition LXXIII). Ha nem jön be a link, hívd be újra. Lapozhatsz is előre-hátra. Idézek a linkelt oldal aljáról:
In the sphere ABCD, described about the centre S, let there be placed the corpuscule P; and about the same center S, with the interval SP, conceive described an interior sphere PEFQ. It is plain (by Prop. LXX) that the concentric spherical superficies, of which the difference AEBF is composed, have no effect at all upon the body P, their attractions being destroyed by contrary attractions.
Elég világos beszéd, nem? A "difference AEBF" a vastagsággal rendelkező gömbhéj, amiről beszélünk (két gömb különbsége). Az "It is plain" kijelentésnek pedig a precíz matematikai kifejtése a Fubini-tétel, aminek speciális esete az hogy egy gömbhéjon vett abszolút folytonos függvény integrálja egyenlő a gömbhéjjal azonos középpontú gömbfelületeken vett integráljainak integráljával. Ha a gömbfelületeken vett integrálok mind eltűnnek, akkor a gömbhéjon vett integrál is eltűnik (mert nulla integrálja nulla).
Az a bajod cíprián, hogy nagyon képzetlen vagy és nagyon képzett emberekkel vitatkozol.
most meg arra jöttem rá, hogy nem baj, ha elbomlik. mivel az elektron-folyamatok sokkal gyorsabbak, mint a magok elmozdulásával járók. tehát simán lehet σ - σ* gerjesztést csinálni, és nagy valószínűséggel az elektron hamarabb fog visszaugrani a σ szintre, és kisugározni egy fotont, minthogy az atommagok el tudnának távolodni a kötés hiányában.
az ionizáció magasabb energiát igényel természetesen, az is egy vonal a spektrumban, mégpedig a σ - végtelen gerjesztésnek felel meg.
