Megjosolni meg lehet, de speciel ezt a newtoni mechanikaval is meg lehet josolni (legfeljebb egy kicsit pontatlanabbul.)
De most az a kerdes, hogy hogyan mernenk le...
Majd a Galileoval, pár év múlva. Állítólag pontosabb lesz a GPS-nél.
Mellesleg a Nemzetközi Űrállomáson olyan atomi órát terveznek üzemeltetni, ami jobb mint 1 ps pontosságú, több mint ezerszer pontosabb, mint a GPS holdak órái.
Azzal igen pontos relativisztikus méréseket lehet majd végezni.
A sebesség is majdnem kétszeres, így a hatás is nagyobb.
Hiába, mert az egész ház emelkedik és viszonylag lassan. De kulonbozo mertekben, hisz mas tavolsagra van a padlo, es a plafon a Holdtol! Ha ezt mmonitor ki tudja mutatni, biztosan szamithat elismeresre! :-)))
De lehet, hogy a gyorsulast szeretne merni...
Hiába, mert az egész ház emelkedik és viszonylag lassan.
Gondold meg, hogy a dagály órás skálán zajló jelenség, tehát néhány óra, amíg az egész púp átmegy alattunk és csak 30 centi az Egyenlítőnél, attól távolodva csökken.
Ott percenként néhány millimétert emelkedünk az egész környezettel együtt.
Nem akarok visszatérni a témához, de ezt ki kell próbálnom. Holnap az lesz az első dolgom, hogy fellógatom a monitort (nem magam) a plafonra, úgyis sokat nézem napközben, így lesz időm megfigyelni,hogy mennyit lazul a madzag dagálykor. Majd megírom a kisérlet végeredményét. Remélem nem csak szivatsz és a monitor tényleg meg fog emelkedni! Nem akarom elb.szni az egész napomat.
A specrel a világnak azon a részén érvényes, ahol a testek egyenesvonalú egyenletes mozgást vágeznek, és nincs gravitáció. Ilyen azonban a természerben nem található. Ja, tenyleg, a maxwell-egyenletekre meg a newtoniak se hasznalhatoak ott, ahol ezek kozul valamelyik nem teljesul. Mintha mar megkerdedztem volna ezt:
Akkor most nem mukodnek az autok? Nem folyik aram a falbol? Nincs TV? Ha megis, akkor az hogy lehet?
De Einstein nem szívesen ismerte el, hogy a specrel alapvetően hibás, ezért úgy fogalmazott, hogy az az altrel a specrel-nek a továbbfejlesztése. Ha valoban lenne fogalmad a Riemann-geometriarol, akkor tudnad hogy trivialisan igaz a dolog.
Ezt csak azért meséltem el, hogy megértsd: a relativitáselméletet nem lehet megérteni, anélkül, hogy meg ne ismernénk Einstein hányatott életét, és meg ne ismernénk azt a korszakot, amelyben élt és dolgozott. A reszelo mukodeset nem lehet megerteni anelkul, hogy tudnank a reszelo feltalalojanak hanyatott eletet, es a korszakot, amikor dolgozott (szegenyt mindig uldozte a barlango medve).
Ha érdekel szívesen küldök egy életrajzot Einsteinről, ajándékba. Biztos erdekes, de semmi koze az Einstein-letrehozta modell jelenlegi felhasznalasi lehetosegeihez :-)
Az emberek egy része nem akar tudni és gondolkodni, csak hinni akar. Ők a relativitáshívők. Igen. Peldaul hiszem azt, hogy relative nem tul szavahiheto az, aki bedob egy allitast (pl. Nincs pottyos alsogatya!), majd amikor megmutatjak, hogy hazudott tevedett (hoznak neki egy pottyos alsogatyat), akkor ezt nem veszi eszre, hanem felteszi a kovetkezo allitast (pl. nincs rozsaszin terdzokni).
Ezek a kerdesek ugyanis meg mindig fuggoben vannak:
1.
hol a hiba a Taylor-Wheeler-fele gondolatmenetben? (Hogy a tiedben hol a hiba, azt mar megmutattuk.)
2.
a) hol a hiba a kozmikus muonok szamanak becsleseben?
b) hol a hiba a neutrino-nyalabos kiserletekben a muonok elettartamara vonatkozolag?
c) hol a hiba a nagyenergias reszecskedetektorok muonelettartam-szamitasaban?
d) hogy lehet, hogy ez a 3 meroben eltero hibas modszer a hibas keplet hasznalataval hibahataron belul ugyanazt a szamerteket adja?
---
Mondjuk tenyleg nem csoda, hogy miutan ezekre nem tudsz valaszolni (pedig nem olyan nehez kerdes, fellelhetosegeket megadtam), nem mersz direktbe nekem irni....
Zénón nem volt hülye. Apóriái nagyon is elmések és éppen a tudatlanságunk feltérképezése volt szerintem a céljuk.
Nyilvánvalóan látta, hogy a világ megfigyelése nem azt az eredményt adja, mint az apóriák következtetései, de ha nem tudjuk megmagyarázni, hogy miért rossz az apóriák következtetése, akkor az egészen biztos, hogy valamit nagyon nem értünk.
Már önmagában az, hogy az egyikben Akhilleszt és a teknősbékát választja példának arra utal, hogy valójában abszurdumnak tekintette ő is a konklúziót.
A történet tanulsága szerintem pont az, hogy abszurditásokat látunk ott, ahol csak egy logikus láncszem hiányzik vagy legalábbis rosszul van megfogalmazva.
Valoban, ez igy korrekt, azonban en mindig szerettem Zenon paradoxonait kulonfele vilagmodellekkent elkepzelni, vajon hogyan is mukodhet egy olyan vilag, amelyben Zenon kovetkeztetesei igazak. Ebbol a nezopontbol - en - sok hasonlosagot erzek peldaul a fenysebesseg elerhetetlensegevel kapcsolatban, talan meg matematikai parhuzamokat is talahatnek, ha keresnek.
a specrel érvényességi köre olan szűk, hogy nincs is neki.
Közlöm veled, hogy a newtoni mechanika axiómái is inerciarendszerekre vonatkoznak, tehát a te "logikád" szerint a természetben nem található olyan hely, ahol érvényesek lennének.
Az pedig, hogy az ált.rel-t azért csinálta, mert a fasizmus miatt nem merte bevallani, hogy a spec.rel hibás, az eddigi legnagyobb ökörség, ami kibuggyant belőled.
A matematika fejlődése során nem a halmazelmélet volt az első olyan fejezete a matematikának, amelyben ellentmondások léptek fel. Már az exakt matematikai gondolkodás hajnalkorában, a régi görög filozófusok körében ismeretes volt ZÉNÓN antinómiája: a gyorslábú Achilles nem érheti utol a teknősbékát, ha előnyt ad neki, mert mire az előnyt bepótolja, a teknősbéka valamivel előbbre megy. Mire Achilles az így keletkezett újabb előnyt is bepótolja, a teknősbéka megint valamivel előbbre megy, stb., tehát a teknősbéka mindig előbbre lesz valamivel. Másrészt ZÉNÓN is ki tudta számítani elsőfokú egyenlet segítségével a teknősbéka előnyéből, valamint Achilles és a teknősbéka sebességéből, hogy mikor éri utol Achilles a teknősbékát. Mai szemmel nézve ZÉNÓN okoskodása hibás: megad végtelen sok olyan időpontot, amikor Achilles még nem érte utol a teknősbékát, és ebből arra következtet, hogy sohasem éri utol. Valójában azonban csak arra lett volna joga következtetni, hogy az az időpont, amikor utoléri, későbbi, mint az általa megadott végtelen sok időpont. Abban a korban azonban, amikor még nem voltak tisztázva az olyan fogalmak, mint hogy végtelen sok számnál lehet nagyobb szám (más szóval, hogy végtelen számhalmaz lehet felülről korlátos), komoly logikai nehézséget jelentett a ZENON-féle antinómia.
Azt hiszem, ez az egész specreles idétlen vita ugyanazon alapul, mint mikor először találkoztam a hiperbolikus geometriával.
Olvastam, hogy a kor legjobb matematikusainak, még Gaussnak is, komoly problémát jelentett ez a dolog. Én meg el se tudtam képzelni, miért. Aztán arra jutottam, hogy az axióma jelentése nagyon megváltozott azóta.
Ők nyilván úgy tekintettek az axiómára, mint valamiféle isteni eredetű örökérvényű törvényekre, amit az emberek felismertek és leírtak, és amelyek a világunk alaptörvényei egyben.
Én meg már úgy találkoztam velük, mint valamiféle kiinduló alappal, amire egy modellt lehet építeni. Tehát nem törvény, és nem a világ alapul rajta, hanem egy gondolati konstrukció, a modell. Ami ha elég jó és van hasonlósága valamihez, akkor lehet használni gyakorlati célokra.
Ezért nekik egy ilyen új geometria valami óriási világrengést jelentett.
Nekem meg kb. annyit, hogy ha elhagyunk egy kiinduló feltételt, más lesz a modell. Nézzük meg, értelmes marad-e, jó-e valamire, milyenek a tulajdonságai.
Szerintem ugyanez lehet szerencsétlen specrellel - ha Newton törvényeit isten véste volna kőtáblába, akkor nagy baj lenne a világgal... :-)
Ez a vita a relativitáselméletről azért ilyen túlfűtött, mert mára az elmélet egy világvalássá nőtte ki magát. Az emberek egy része nem akar tudni és gondolkodni, csak hinni akar. Ők a relativitáshívők. Sohasem fogjátok egymást megérteni, mert te a gondolkodó táborába tartozol, akik tudni akarnak. Ha már kifogytak az érvekből, akkor elkezdenek Egely-hez hasonlítgatni. Ez a lehülyézés finomabb formája. De ha továbbra sem akarod megérteni, hogy Einsteinnek mindig mindenben igaza volt, akkor még jobban magadra haragíthatod őket.
Agyam eldobom az ilyen dumán. Van egy tökegyszerű modell, amit egy csomó ember feje nem vesz be. Ahelyett hogy megértenék, azt mondják, einsteinhívő bigott tapló aki érti.
Ember, én nem tisztelek senkit és semmit. Nem hiszek modellekben, hanem elfogadom és használom őket, mert működnek. Egy satuban sem hiszek, hanem belefogok egy darab vasat ha reszelni akarok. Ja, és a reszelőben se hiszek. Hanem korábi tapasztalataim alapján feltételezem, hogy sikerülni fog egy réteget leszedni a vasról. Jobban fog sikerülni, mint ha mondjuk imádkoznék felette.
Megértettem egy egyszerű modellt, és próbáltam segíteni, hogy megértsd te is.
A vita kezd körbe járni.
Egy része sima kötözködés, van-e inerciarendszer stb. Töben elmagyarázták, mi a modell szerepe.
Más része kísérleti és gyakorlati kérdések vitatása. Tényalap nélkül. Leírod, hogy azt nem mérték, de nem nézel utána, pedig kiderülne hogy mégis.
Az álláspontodat kb. így lehetne összefoglalni:
A relativitáselmélet ellenkezik a józan eszemmel, az űgy nem lehet és kész. Ha egyezik a gyakorlattal, annál rosszabb a gyakorlatnak, biztos meg se mérték rendesen. fanatikus hívők hülyesége az egész.
Ha valamit nem tudtok egyszerűen, értelmesen elmagyarázni, akkor mindig arra hivatkoztok, hogy ez magas szintű matematikai felkészültséget igényel.
Ez teljesen igazságtalan és téves az én esetemben. Azt írtam, hogy az altrel önálló felépítését nem ajánlom... Ez azért nagyon nagy különbség, megérteni valamit, ami le van írva, vagy felépíteni egy elméletet pár kiinduló ötletből... A specrel annyira egyszerű, hogy ez könnyen megy, az altrel esetében Einsteinnek is szüksége volt matematikus segítségére.
Ez már sokkal érdekesebb kijelentés, amelyet senki sem ért igazán. Honnan tudja a fény, hogy én mekkora sebességgel szaladok utánna? Hogyan tudja a sebességét mindig úgy igazítani, hogy a különbség mindig 300 000 km/s legyen? Erre a kérdésre még nem született értelmes válasz.
Specrel: űgy látom, az elmélet alapját vitatod. Űgy véled, nem lehetséges, hogy ha te és én egymáshoz képest mozgunk, és megmérjük a fény sebességét, ugyanazt az értéket kapjuk. Így van?
(mindig meglep, hogy szemlátomást sokat olvastál erről, mindenre tudsz történetet meg anekdotát, mégi problémád van egy ilyen egyszerű konstrukcióval)
A fény természetesen nem tudja hogy ki méri, és nem igazítja senkihez a sebességét. maga a kérdés ilyen felvetése a hibás.
Hogy megmutassam a hibát, felteszem egy kicsit pontosítva a kérdést.
Egy newtoni világban hogyan lehetséges az, hogy egymáshoz képest mozgó megfigyelők ugyanakkora fénysebességet mérnek? A válasz: sehogy.
Egy newtoni világban ez abszurd, lehetetlen. Mégis ezt mérjük. Nem newtoni a világunk.
Soha senki nem mérte sem vonaton, sem űrhajón. Mindig a Földön mérték
A GPS műholdak mozognak elég rendesen a Földhöz képest, és ezekkel is végeztek méréseket.
Nem csak az alap működés alapul az altrelen, hanem célzott fizikai kísérleteket is végeztek a holdakkal. Már belinkeltem a rel. kísérleti alapjai honlapot.
Tetszett egyébként a történet a korrekcióról, jól mutatja milyen a mérnök: szép dolog az altreles korrekció, mi hiszünk az agyas fizikusoknak, de kikapcsolhatóvá tesszük a korrekciót arra az esetre, ha mégse űgy lenne... :-)
"nekem éppen az a bajom, hogy a rel. elm.-nek elég szűk az érvényességi köre"
Teljesen igazad van, a specrel érvényességi köre olan szűk, hogy nincs is neki. A specrel a világnak azon a részén érvényes, ahol a testek egyenesvonalú egyenletes mozgást vágeznek, és nincs gravitáció. Ilyen azonban a természerben nem található.
Erre persze Einstein is rájött, ezért kellett megalkotnia az általános relativitáselméletet. Ebben már van gravitáció és az égitestek görbe vonalú pályákon mozognak. Ez már hasonlít a valóságra.
De Einstein nem szívesen ismerte el, hogy a specrel alapvetően hibás, ezért úgy fogalmazott, hogy az az altrel a specrel-nek a továbbfejlesztése.
Ennek azonban elsősorban nem Einstein hiúsága volt az oka. Ő szerény ember volt, nem sok hiúság szorult belé. Ha többet olvasol arról a korról, amikor a relativitáselmélet létrejött és ismertté vált, akkor meg fogod érteni, hogy az 1920-as évek elején már Einsteint üldözték zsidó származása miatt Németországban. A relativitáselméletről szóló vita ebben az időszakban sajnos faji kérdéssé változott. 1922-ben megölték Walter Rathenau-t, a német külügyminisztert zsidó származása miatt. Einstein névtelen leveleket kapott, amelyben a a külügyminiszter sorsával fenyegették meg. Később, amikor Hitler hatalomra került, Einstein könyveit nyilvánosan elégették.
Einstein a származása miatt nem tehetett mást, mint hogy szembefordult a fasizmussal. Mint ismert tudós, hamarosan azoknak a védelmezőjévé vált, akiket a fasizmus réme fenyegetett.
Ebben a légkörben kellett volna Einsteinnek elismernie, hogy tévedett, de nem tette. Egyrészt, mert értelmes vitára az árja tudósok részéről nem számíthatott, másrészt mert nem akarta saját tekintélyét csorbítani egy ilyen beismeréssel. Szüksége volt a tekintélyére, azok miatt az üldözöttek miatt, akiket a fasizmus fenyegetett.
Ezt csak azért meséltem el, hogy megértsd: a relativitáselméletet nem lehet megérteni, anélkül, hogy meg ne ismernénk Einstein hányatott életét, és meg ne ismernénk azt a korszakot, amelyben élt és dolgozott.
Ha érdekel szívesen küldök egy életrajzot Einsteinről, ajándékba.
Ez a vita a relativitáselméletről azért ilyen túlfűtött, mert mára az elmélet egy világvalássá nőtte ki magát. Az emberek egy része nem akar tudni és gondolkodni, csak hinni akar. Ők a relativitáshívők. Sohasem fogjátok egymást megérteni, mert te a gondolkodó táborába tartozol, akik tudni akarnak. Ha már kifogytak az érvekből, akkor elkezdenek Egely-hez hasonlítgatni. Ez a lehülyézés finomabb formája. De ha továbbra sem akarod megérteni, hogy Einsteinnek mindig mindenben igaza volt, akkor még jobban magadra haragíthatod őket.
De azért fel a fejjel. A vita mindig előrébb viszi a tudományt.
gondolj Zenon teknosbeka paradoxonara, a paradoxon szerint ugye Achilleusz sosem eri utol a tekonosbekat, akar milyen gyors is. Na igy mukodik a feny is. "
A teknősbéka nem jó példa. Ezt már előttem leírták.
Azon viszont nagyon csodálkozom, hogy vrobee nem érti a példát. Mert ez valőban matematika. Én első éves egyetemista voltam, amikor tanultam. Elárulom a megoldást, ha már vrobee nem jött rá.
Zenon példájában mindig feleződik a távolság. Ez egy végtelen mértani sor. 1, 1/2, 1/4, 1/8, 1/16, stb. A görögök azt hitték, hogy egy végtelen mértani sor összege is mindig végtelen. Ez volt a tévedés. A végtelen sok tagból álló mértani sor összege is lehet véges szám. Prómáld ki: add össze a fenti számokat akármilyen hosszan. Az összegük mindig 2 alatt marad.
Ha van időd áruld el a megoldást vrobee-nak is.
Ennyit a magasszintű matematikai felkészültségről.
