Elérhető a tudomány mai állása szerint ez a cél (persze nem úgy, hogy 20-30 ember forogjon körülöttem, hogy életben tartson)? Hogyan lehetne ezt a célt elérni? Mit kellene csinálni, hogyan élni, hogyan lélegezni, táplálkozni, mozogni stb stb? Régiónkban a várható átlagéletkor nagyon alacsony....
Elvi akadály az, hogy a sejtek elöregednek! Ezért nem érdemes idős embert/állatot klónozni, még ha technikailag meg is oldható! Ugyanis a klón nagyon gyorsan megöregedne, utolérve sejtjei korát
ez speckó nem igaz. mind az SCNT, mind az IPSC technológia visszaállitja az órát és életképes, szaporodóképes, normálisan öregedő utódok születhetnek.
mondjuk ez az óravisszaállitás - a kromatin állapotának embrionális helyzetbe állitása - nem egyszerü folyamat, ritkán sikerül jól, idősebb szöveteknél még nehezebben megy, de lehetséges.
vérképzősejt átültetésnél igaz amit irsz, de ott nincs dedifferenciálódás az embrionális állapotba.
Csak a létfenntartáshoz kell, de az kevés a működő sejtéhez képest.
A rovarok idegrendszere - ahogy a többi gerinctelené is - duccos berendezésű s nincs tkp. központi idegrendszerük (agyuk), némileg a fejlábúaknál hasonlít rá. S mivel nincs ilyenjük, agygerincvelői folyadékkal sem rendelkeznek. Így a neuronok védelme is másként történik mint a gerinceseknél, s ami hat az egyikre, az nem okvetlenül a másikra is. A gyomírtóknál is ez van, ami hat az egyszikűekre az nem árt a kétszikűeknek.
(sajnos ezt sokan nem fogadják el, hogy az anyag tulajdonságai az anyag szerkezetéből következnek. szerintük az anyag tulajdonságai valamiféle matematikai axiómák.)
Akik nem tudtak merulmi, azok kihaltak. Egyebkent egyszeru fizikai problema, hatvan kilosan hatliteres tudovel vidaman kibitlr az emberfia harom percet is viz alatt, szaz kilosan meg mar a felet sem.
Szerinted az ázsiai szivacs/gyöngyhalászok miért tudnak jelentős mélységbe lemerülni minden segédeszköz nélkül? Született adottságok és tréning jóvoltából. Ilyen mifelénk is előfordul.
Perszehogy nem lehet kifújni az összeset a tüdőből, plusz még a testedből se. A vérben is rengeteg van - csakhogy írtam, hogy majdnem a tüdő összeeséséig és az ájulás határáig mentem el - tehát onnan nem sok oxigénhez jutott a testem. Na és innen még simán mozgásos 1 perc belefért. Ezt nem egyszerű azért kivitelezni. Az emberek többségének még tele tüdővel se megy, pláne idős korban.
Most nem tudom, elolvastad egyáltalán amit írtam? Mert kb ezt írtam, amit most írsz. Ja, hogy még nincs elismerve - a működés nem azon múlik, hogy elismerik vagy nem.
A teljes levegőmennyiséget nem tudod kifújni a tüdőből! A halott tüdejében is benn marad egy adott mennyiség. A légzési kapacitás/térfogat címszó alatt meg lehet tudni, hogy mennyi levegő és hogy tud bekerülni a tüdőkbe.
A nitrogén aránya állandó a levegőben, élettanilag semleges gáz. Tampon szerepe annyi, hogy normális mennyiségben nem engedi a 20,5%-os o+CO2 mértékét a lebegőben, így a tüdőben sem. A tüdőbeli és a vérben levő gázok cséréjében már nincs szerepe.
Valamit félrenézhettél, ennyiért nem adnak orvosi Nobel-díjat! Az valamilyen speciális technikáért járt. Az új felfedezés azonban megmutatja, hogy a vörösvértesteken belüli nitrogén-monoxid tölti be a légzési cikluson belül a kapuőr szerepét. A kutatók megállapítása szerint tehát a (βCys93NO)-Hb szükséges a megfelelő szöveti oxigenizációhoz és a normális kardiovaszkuláris funkció fenntartásához, a nitrogén-monoxid szabályozza az oxigén felszabadulását. Ha van nitrogén-monoxid, a vérerek kitágulnak, így az oxigén eljut a szövetekbe.
DE ez 2015-ös s nem 90-es évek, nincs még elismerve, pláne mivel csak egereknél észlelték a folyamatot! S ha létezik is, nem a nitrogén, hanem annak egy vegyülete a nitrogén-monoxid játszik benne szerepet! Arról sincs szó benne, hogy ez hogy jön létre és hogyan kerül be a vérbe.
Nos, akkor miért nem fulladtam meg attól a kisérlettől, amit az előbb írtam? Már rengeteg infó van, hogy a légzésben nemcsak az oxigén és széndioxid aránya, nyomása játszik - hanem kulcsfontosságú a NO is. Valamikor a 90-es években írták le, hogy mit keres, meg mire van a szervezetben. A 90-es évek vége felé ezért Nóbel díj is járt. De csak 1-2 éve tudódott ki, hogy kulcsszerepe van a légzésben is, úgy hogy nem én találtam ki....
A ki-belégzéskor kizárólag az össze levegő, illetve az oxigén és a széndioxid parciális nyomása jön számba! Egyrészt a külső levegő és a tüdőben levő közti különbség hatására, másrészt a vérben és a tüdőhólyagocskákban levő parciális nyomáskülönbség miatt!
Ennek igazolására egy példa:
a levegőben 20,3% körüli az oxigén aránya, ebből tudunk felvenni kb. 4,5%-ot, ha egy zárt szobában az oxigén 16%-ra vagy ez alá csökken, akkor már megfulladhatunk, mivel nyomáskülönbség hiányában nem történhet meg a csere a levegő és a vér közt (illetve a sejtek és vér közt)!
Valamikor beírtam ide - vagy egy más topicba - hogy a múlt század második felétől tapasztalható változás a fiatalabb generációk méreteiben, jórészben a császármetszésnek köszönhető!
Ja, nagyon hosszú ideig oxigén nélkül kampesz, de azért el lehet tolni szépen. Kifújom a levegőt teljesen, nem egyszeri nekifutásra, hanem többszörire - a tüdő már majdnem összeomlik az alacsony belső nyomástól, az embernek az az érzése, hogy 1-2 másodpercen belül elájul. Na most elkezdek belső mozgást gyakorolni (rekeszizommal stb), ami nagyon jól megy a belső kis nyomás miatt - s minden nehézség nélkül még egy teljes percig semmi vész, szinte nem is érzi az ember, hogy nincs levegő. Én ezt úgy próbálom magyarázni, hogy ilyenkor felszabadul elég sok NO (nitrogénmonoxid), ami segíti az életfolyamatokat (az agyban is). Vagy van más magyarázat? Már kitudódott nemrég, hogy a NO kulcsfontosságú molekula a légzésnél. Kisebb nyomáskor több szabadulhat fel, no meg a mozgással növekszik a hőmérséklet is, ami megint segíti ezt a folyamatot. A víz is kisebb nyomáson hamarébb forr, van olyan kis nyomás is, aminél már szobahőmérsékleten is forr.
Sajnos az van, hogy még mindig nem tudjuk pontosan mi van.
Hát ez az, sokkal többet nem tudunk, mint amit tudunk - ezért nem árt kisérletezni, hogy jobb legyen. Persze, ha az ember melléfog, akkor viseli a következményeket, de a hibákból, melléfogásokból is lehet tanulni....
Szerinted van valamilyen különbség az ingerület képződése és továbbítása közt az idegsejtek esetében? A különbségek az idegsejt típusok alakja, mérete és funkciója közt vannak. Az agykéreg (neocortex) hat rétegében a neuronok három típusa található meg.
Minden idegsejt kimúl oxigénhiányban! Pont attól kerülnek veszélybe, mivel nem a vérből közvetlenül kapják a tápanyagokat és az oxigént, hanem az agy-gerincvelői folyadékból! Tehát áttételesen, mivel az idegsejtek nem érintkeznek közvetlenül az érhálózattal. Az a központi idegrendszer hártyái közt helyezkedik el és az agyállományba/agykamrákba belépő ereket a piamater veszi körül.
