Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Üdv!
A Degtyarevet a haveromtól kaptam kölcsön.Napokig csámcsogtam rajta.:-)))
"Ha esetleg tudod, hogy hol tudnék venni mg-42-est vagy degtyarev vagy mp-40es vagy Thompson vagy KAR98-as fegyvereket"
Talán a Pesti fegyverbörzén találsz.Degtyarevet már láttam fent, de MG42-est még nem.Kar98-as is volt fent.
Nem gyüjtöm a fegyvereket, csak véletlenül kerültek hozzám az említett dolgok.Az MG42-es a motoromra kell, csak ezért tartom a háznál.A Panzerfaustot meg hordom.:-))))Persze minden hatástalanítva van és papír is van róla.
Üdv!
Nem mondtam hogy Gvas nem ért hozzá, csak azt hogy lényegében tökugyanazt mondja a 42-es szerkezetéről, amit én, leszámítva, hogy az övé egy kissé egyszerűbb leírása ugyanannak a szerkezetnek.
Gyk. A *késletés* az MG-42-ben azért van, mert a rövid csőhátrasiklás során a cső együtt marad a zárral, amíg a nyomás le nem csökken a csőben.
Voltam hétvégén a pécsi vásárban. Láttam ott német 2. világháborús kitüntetéseket, rohamsisakokat, kulacsot, és egyéb apróságokat. Egy pár echte deutch alkudozott rájuk éppen.
Sziasztok!
Bocs, hogy belemászok a topicba (előre megmondom, több hasonló témájú helyre is elküldöm), de segítségeteket szeretném kérni.
A Budavári Önkormányzat mérnökeként kell szerveznem a Budai Várbarlang bemutatását a nagyközönségnek. Biztos ismert előttetek, hogy a Vár alatti barlangrendszer a II. világháborúban sőt jó ideig utána is katonai célokra szolgált.
A Polgári Védelem segítségével sikerült beszerezni jó néhány II. világháborús hadieszközt persze nem fegyvereket. Ezekből szeretnénk berendezni egy kis kiállítást, ami valamilyen II. világháborús katonai parancsnokságot, vagy harcálláspontot utánoz. De sajnos szinte semmilyen irodalmat, leírást nem találok a beszerzett eszközökről. Jó lenne azt is tudni, hogy hogyan is festett egy ilyen harcálláspont, vagy mi a fene (én voltam katona, de más vonalon, nem harcoló, első vonalas egységnél).
Van néhány szürkére festett bútorunk (asztalok, szekrény, pk, hírközpont feliratú tábla).
A hadieszközök:
- kézi hajtású légszűrő-ventillátor, hozzá szűrők (bazi nagy zöld fémhengerek),
- szintén kézi hajtású légiriadó sziréna (LOT-1 típ. kézi riasztó berendezés)
- K-10 telefonközpont
- Telex (géptávíró)
- 1 bund telefonzsinór + tartó + orsó (vagy mi a fene, szóval fel van tekerve a vezeték)
- tárcsanélküli telefonok
- akkumulátorok
- mindeféle zöld katona hordozóládák
Még pár dolgot az elkövetkező napokban kapok.
Sajnos kerestem róluk leírást, adatot, nem találtam.
Arra kérlek Titeket, hogy aki a fenti eszközök történetéről, működéséről valamilyen leírást, adatot (pl. mikor, hol gyártották, mikor, hol használták stb.) tudna adni, küldje el nekem akár itt a fórumban, akár közvetlen e-mailban. És persze egy parancsnoki központ leírása is érdekelne.
A kapott tájékoztatóval szeretnénk kiegészíteni a kiállítást, hogy az érdeklődők minél szélesebb körű tájékoztatást kapjanak.
Ellenszolgáltatást nem tudok nyújtani, de a segítő nevét, adatait közzétennénk, és minden segítőnek egy ingyenes barlanglátogatást fel tudok ajánlani.
Előre is köszönöm
mzm
Kezemeb volt és/vagy szétszedegettem darabokra (sőt utána vissza! ) eddig TT-t, PPSh, replika és eredeti Lugert, istencsászár C96-os Mausert, Mosin puskát és karabélyt, 42-est, Schmeissert. 34-est sajnos csak igen közelről megcsócsálni tudtam.
Lőni a TT-vel tudtam, sorozatlövő fegyverrel kicsit nehéz lőteret találni. :D
A DP meg az MG 42 között a különbségek, most ami eszmebe jut:
-A DP dobtáras, az MG-42 hevederes
-A DP-hez nem tartozott tartalékcső, így cirka 250 lövés után már elég gáz volt vele lőni
-A DP 69 alkatrészből állt, az MG42 IIRC 250 felett.
-a DP gázelvételes rendszerű, forgózárasreteszelésű, az MG-42-es rövid, rásegített csőhátrasiklásos, súlyzáras, görgős reteszelésű. Midnkettő nyitott zárral tüzel
-A DP peremes, a 42 hornyos puskalőszert tüzel
-Ami a lényeg, a DP golyószóró, a 42-es pedig ált. rendeltetésű gpp.
De van itt egy nagyon jó "szájt":
http://www.mg-42.com
Vannak nagyon szép videjók is, a bundásvér :) új MG-3-asairól.
Ha már itt tartunk, Barbarossa, neked már volt a kezedbe ( esetleg lőttél is ) valamilyen II. vh-s fegyver?
Ja és , fejsd már ki létszi, nem mintha kételkednék, csak érdekel, mert nagy MG-42 buzi vagyok, szóval, hogy milyen különbségek voltak a Dp és az Mg-42 között?
Kösz
Sorozatlövő fegyvert aligha tudsz venni. KAr98-at visonylag egyszerű, a Kettner vadászkatalógusban tucatjával vannak, mind éles, mind hatástalanítottak.
A DP-hez annyit azért hozzáfűznék, hogy valóban sokkal egyszerűbb szerkezetű volt mint az MG42, de a teljesítményének, és itt nem csak a tűzerőre gondolok, a felét sem érte el, különböző okok miatt.
A németeknek tudtommal azért jóval több helikopterük volt ennél a háborúban, de az igaz, hogy ezek nem kaptak igazán szerepet. Annyi bizonyos, hogy használható helikptereket először a ném,etek készítettek, már a háború elején készek voltak ezek.
A partiőrség, és a hajókon, tengeralattjárókon próbálták ki ezeket a helkikoptereket, megfigyelőként, tűzvezetőként, stb.
A mai helikopterek közvetlen ősét az amerikaiak fejlesztették ki (Sikorsky prof :). Ennek már farokrotoros elrendezése volt, és tudtommal a vh legvégén még bevetették a távol-keleti hadszíntéren, a dzsungelekben mentésre. olyat is hallottam, hogy Burmában, de ebben nem vagyok biztos.
Asbóth Oszi csak nagyon fontos eredményeket ért el a helikopterek fejlődésében, de sztem az a nézet koránt sem helytálló, hogy ő találta volna fel. A helikoptereklre vonatkozó koncepciója tudtommal alapjaiban hibás volt (néhány ponton), de a fő eredményeit itt a légcsavarokkal érte el.
Üdv. emberek !
NZ350, lenne 1 kérdésem.
Hogy került a kezedbe egy Degtyarev,meg MG-42 es fegyver?-ja, és milyen volt?-
Talán a munkád miat?
Ha esetleg tudod, hogy hol tudnék venni mg-42-est vagy degtyarev vagy mp-40es vagy Thompson vagy KAR98-as fegyvereket, akkor azt is írd már meg létszi.
Kösz a gyors választ
A II. V.H.-ban csak a németek használtak helikoptert; a partiőrség, felderítésre. Kb. 7 azaz hét darab volt belőle, azok is katasztrofálisan szerepeltek. Csak a koreai háboruban, az 50-es években láttak neki fejleszteni az amcsik.
Forrás: Katonai helikopterek, Szentesy györgy, Zrínyi k.k.1986
Üdv; S
Hambi!
Persze, hofgy tudok :) Nem is akármit!
Tavaly év vége felé Viniczai alezr. megkért minket, hogy segítsünk a Ninmród felújításában :)))
Nem emléxem, mi lett az együttműködésből, de mostanra a valszeg legkorhűbb festésében, külsőre remek állapotban áll, egyelőre a lérak-tüzér tsz. garázsában. Ha vkit érdekel, meg lehet játszani oda egy nézelődést :)
Üdv!
"Egyiptomban (ott egy komplett teherautót találtak a homokban pár éve"
Erről én is olvastam.Egyiptomban rengeteg a cucc.A sivatagban sok a harckocsi roncs, csak a megközelítésük nem megoldható, mert az aknamezőn bajos az átkelés.
Más:
Vasárnap a kezembe került egy Degtyarev DP.Szét is szedtem rögtön.Szerintem jobb fegyver mint az MG42-es.Most nem a paramétereire gondolok, hanem a kezelhetőségére.Sokkal egyszerűbb mint az MG 42-es.Az egész fegyverben kb. hét mozgó alkatrész található.Az MG 42-es sokkal bonyolultabb, ott csak a szánrész/reteszelő görgők,ütőszeg,stb/ több alkatrészt tartalmaz.A Degtyarevet mindenki össze tudja rakni, mert az alkatrészek maguktól mennek a helyükre.Az MG 42-es nem ilyen.Nekem sokáig tart az összeszerelése.Szerintem a Degtyarev jobban megfelel a harctéri követelményeknek.
Üdv!
Szia NZ 350!
Konkrét infóm csak a netről van, de a nagy csaták helyszínein érdemes kutakodni: Oroszországban és Ukrajnában valamint Tunéziában, Egyiptomban (ott egy komplett teherautót találtak a homokban pár éve). De ha Normandia felé veszed az irányt az sem rossz, állítólag egész páncélosszázadok vannak a vízben, de a parton végig Dániától-Franciaországig tele van bunkerekkel, és a bunkerekben általában homok van a homok alatt meg...
Az utazási költség -ha többen mentek akkor ocsóbb- mindenhova 30-40 rugó, kivéve észak afrikát ahova kicsivel több.
A legtöbb helyen viszont helybéliek nagyjából összegyűlytötték már a cuccot és lehet vásárolni, kb úgy mint nálunk az ecserin. Én Bastogneban jártam egy ilyen boltban és a 88-as lőszertől elkezdve az MG42-ig minden volt. csak azt nem tudom, mit szólnának hegyeshalomnál ha a hátsó üllésen ott figyelne egy MG42-es. :))
Üdv:Kuller
Üdv!
Szerintem a talált cuccokat nem lehet behozni.Esetleg ha elfér a zsebedben.Az Oroszoknál is beolvasztottak mindent.Ami megmaradt az talapzaton van vagy múzeumban.Esetleg eldugott erdőkben maradhatott a roncsokból.
"Rengeteg helyszín van ami 100000Ft-alatti költségen elérhető és tuti lelőhely."
Nekem ez sok.Marad a Vértes, Fajsz és Baja környéke.Azért érdekelnének a "tuti" lelőhelyek.
Üdv!
Üdv!
Ha jól veszem le akkor ezek a kategóriák elég átjárhatóak és nem is egyértelműek teljesen.
Minden repülő elvileg! használható minden feladatra csak az ésszerűség és a meglévő készletek határozták meg azt, hogy mire alkalmazták. (Nyílván bombázóval felderíteni általában ökörség lett volna, azonban valszeg volt rá példa, hogy más híján mégis használták ilyen feladatkörben, vagy a stuka sem volt egy vadász alkat, mégis védő géppuskáit alkalmazva elvileg lelőhetett ellenséges vadászokat és valszeg pár esetben meg is tette.)
A helikopterek alkalmazásáról mit tudtok?
Asbóth Oszkár találta fel, szvsz a világháború előtt, de nem biztos. Nem hallottam arról, hogy bármelyik fél is bevetette volna. Sőt arról sem hallottam, hogy fejlesztették volna.
Az a meglátásom, hogy a kép nem sokkal lett egyértelműbb, de ezen nem is csodálkozom. Még a szakirodalom sem egységes a rg-kategóriákban, ami a sok altípus, a funkcionális átfedések és a különböző nyelvek eltérő fogalmi körei miatt szerintem természetes is. Jó, hogy kitárgyaltátok a dolgot! Mindenki igyekszik a saját ismeretei szerint definiálni az egyes fogalmakat. Én nem húznék éles vonalakat egyes kategóriák közé. A kategóriák halmazai között néha egészen széles "metszett" volt/van és az is előfordul, hogy az egyik kategória részhalmaza a másiknak. (Próbáljatok meg halmazelmélettel "rendet" teremteni a "káoszban"! Fogadni mernék rá, hogy az sem lenne egyforma még két személynél sem!
Radásul előfordul, hogy a terminológiában példaadó nagyobb nemzetek ugyanazt a gépet a saját rendszerükben más nevű és kissé más tartalmú kategóriába is sorolták, mint a másik nemzet. De még egy "nemzeti" rendszeren belül is vannak/voltak típusok, amelyeket egyértelműen be lehet sorolni egy kategóriába, és vannak amelyeket nem. Az ilyenekre manapság olyat is szoktak mondani magyarul, hogy "többfeladatú".
Kullernek: A jó öreg Nimród sok-sok éven keresztül a Hadtörténeti Múzeum udvarán állt, majd a múzeum egy kőbányai telephelyén rozsdásodott, amíg pár évvel ezelőtt a Bolyain teljesen fel nem újították. (Gyönyörű volt!) Egy pár hónapig "színben" állt ugyanott, majd kirakták a szabadtéri haditechnikai parkjukba. Kb. 3-4 évvel ezelőtt kiállították az akkori C+D-n, majd visszakerült a Bolyai udvarára. Két évvel ezelőtt még ott fotóztam körbe utoljára, de akkor már ismét szépen ette a rozsda. Mekett talán több aktuálisat tud a dologról! (Hallod Mekett?)
Nem.
A németek rombolóit, mint mondtam, megfeleltethetjük a többi ország nehézvadászainak.
A speckó az bennük, hogy a háború végére a németek a rombolókat (a nehézvadászok német megfelelője jobbára) a bombázók leküzdésére használták. (pl Me-110, és a Fw-190 egyes változatai)
Az elfogóvadász pedig bármilyen ellenséges gép elfogására, megsemmisítésére alkalmas vadász. (pl Me-109 és a Fw-190 egyes változatai)
A hasonlóság az, hogy (itt) mindkettő területvédelemre szolgál, de a rombolónak a feladata a bombázók lelövése (ide kell a nehéz fegyverzet), míg az elfogóvadászok elsősorban a "kisebb" gépekre specializálódtak (gyorsak, fordulékonyak).
Barbarossa:
Az igaz, hogy a nehézvadászokra jellemző pl a nagy hatótáv, stb, de a rombolók a német terminológia szülöttei, nem teljesen egyeznek (pl a Fw-190 rombolóváltozatai).
A rombolóról is volt olyan vélemény, hogy az ellenséges bombázókötelékek szétzúzására alkalmazták. Akkor most, hogy is van ez? A romboló és az elfogóvadász az ugyanaz? Ha típusokat tekintjük akkor semmiképpen. (Me110, Me109)
Elég nagy a káosz a kérdésben.
Hát szerintem nem igazán. Egy elfogóvadász elsődleges feladata ellenséges bombázók lelövése. Mivel a saját légtérben fog csak működni, ezért nincs szüksége nagy hatótávolságra, inkább fölényes repülési tulajdonságokra, sebességre és fegyverzetre. Tipkus példái volt a Spit meg a Me-109 ennek a géptípusnak. Ma már eléggé máshogy néz ki a dolog, a mai elfogóvadászokat leginkább kiváló elektrokinka és nagy hatótávolságú, nehezebb légiharc rakéták jelemzik. Jó példa erre az F-15 vagy az F-14.
De ugye attól még lehet másra is használni, csak épp nem lesz olyan jó, mint egy arra a célra tervezett gép.
A legnagyobb ágyút repgépre Heinkel bombázókra szereltek a 2.Világháborúban. Hajók ellen találták ki a németek. Jóval 200 mm felett volt az űrmérete és osztott lőszert tüzelt. Lövéskor a gép szinte megállt a levegőben. Azt hiszem a rekordok könyvében olvstam majd megnézem.
ad1, Romboló gépe nagyon sok államnak volt, maximum másként hívták, de a alapkoncepció, feladatakör ugyanaz volt: Nagyobb hatótávolságú, erős fegyverzetű, viszonla gyors ggép többfös személzettel, többfunkció ellátására. IDe lehet sorolni a Me-110/210/410 mellet a Ju-88, Do217 nehézvadász változatiat, de jöhet ide az angol Beugfighter, a ruszki Pe-2 széria és változatai, és emlékeim szeritn a japcsiknak is votl ilyen gépük.
ad2, Sem a Tempesten, Typhoonon, P-38-ason ne mvotl érdemleges páncélzat. Ezek a gépek vadfászbobmzáók votlak (vagy váltak azzá), mégpedig leginkább azért, meert vadászgépként elégtelen volt a teljesítményük más vadászgépek ellen. Igazság szerint ide csak a két Strumovik és a Hs129 tartozik, valamint a Stuka későbbi válatozatai. A Me410-es egy rombóló-csatarepülőgép hibrid, erős páncélozással védőfegyverzettel, a 190-es F változata meg vhol a csatarepülő és vadászbobmázó között foglal helyet, mert mert marha erősen páncélozva volt vagyon, vadászgépekhez képest.
ad3, A vadászbobmzáó meg gyakrolatilag akármelyik vadászgép, amelyikre felaggatnak egy bombát/rakétát. A nagy különbség azonabn az, hogy főleg vadászpilóták repülték őket, mintegy mellékesként, kiképzésük, vagy túl sok tapasztaluk földi célpontok ellen, pl. bombavetésre nemigen volt, így a támadásaik is csak mésékelten voltak sikeresek.
