"Elsősorban nem az a fő feladat hogy a borok minőségét emeljük...A nagyobb probléma a fogyasztók igénytelensége."
Ezt mint fogyaszto es mint Bacchus hodoloja is kikerem magamnak :)
Komolyra forditva... Szerintem ne hivd borivonak es borfogyasztonak azt aki a bort az alkoholtartalmaert veszi es issza. Nekik tenyeleg csak az szamit, hogy minel olcsobban minel kevesbe hanyingerkelto szesz jusson a szervezetukbe.
Ez az alkesz kategoria :) a topic latogatoinak mint mar kiderul a java az igenyes borofogyaszto kategoriajaba esik akiknek nagyresze felethetoleg 18 eves koruk utan kereso felnott emberekkenk kezdtek szinte egybol az igenyes borokkal foglalkozni.
De azert talan vagyunk akar itt is paran akik kicsit mashogy kezdtek ismerkedni a borral.
En korulbelul 15 eves korom ota vagyok rendszeres borfogyaszto, ugyan akkoriban meg nem a heti egy palack hanem a heti 1 deci volt a fogyasztasom, de bort mar ittam egeszen legenykoromban is :)
Akkoriban pedig igen csoro voltam (es meg utanna sokaig), es amikor bort vettem , akkor tenyleg fontos tenyezo volt az ar, mondhatni a legfontosabb, de mar akkor is tudtam, hogy a kicsiny penzemert azert a leheto legjobbat akarom kapni... es mit kaptam rendszerint? Tablettas, fejfajos, gyomorgorcsos, festekes lottyot... Amirol akkor azt hittem, hogy bor.
Mivel kecskemeti es szegedi diak voltam, igy a minoseget betudtam annak, hogy szar homoki hugy, szar borasz... nem lehet mindig a nagyapam somlai borat inni :) hol tudtam en 17 evesen azt, hogy lehet masbol is bort csinalni mint szolobol. Naiv ifjonc voltam es szerettem a bort, meg a rossz bort is szerettem. Nem a reszegsegert es nem is az izeert, egyszreuen magaert a misztikumert, a verpezsdito hatasaert, es azokert a beszelgetesekert amiket kamaszkoromban egy egy pohar froccs mellett ejtettunk meg, azoker a versekert amiket egy pohar bor mellet olvastam es a masodik pohar utan mar akar irtam is :).
De megsem volt penzem jo borra.. leginkabb nem is tudtam arrol, hogy van olyan hogy jo bor.
De ahogy elkezdett benoni a fejem lagya, ugy egyre inkabb torekedtem jobb bort inni, es neha merges is voltam a vilagra, hogy miert nincs nekem penzem jo borra... Akkoriban a kereskedok, biztos engem is leneztek, ahogy osszeszorotott szajjal megvettem az igenyetelen olcso bort... es elkonyvelte, hogy en is csak egy vagyok a sok igenytelen kozul :)
Szoval hidd el, a fogyaszto kesz a megvaltoztatni a szokasait...ne nezd le a fogyasztot...
A minosegi valtozasnak minden kategoriaban meg kell tortennie, a 10 ezer forintos bor kategoriaban ugyanugy mint a 300 forintos folyos bor kategoriajaban...
En ittam tetrapak papircsomagolasu spanyol bort literet 350 forintert, es ittam Liszabon kulvarosi talponallo krimojaban hasonlo arfekvesben vorosbort kimerve es komolyan ihato borok voltak, pedig ezek meggyzodesem, hogy a spanyol/portugal borok legaljabol valok voltak. Megesem voltak sem egerszaguak, sem loseggszaguak, nem voltak ecetesek es nem voltak savanyuak. Leginkabb semmi bajuk es semmi erenyuk nem volt... es ittam 3 ezer forintos magyar bort is ami visoznt csuful el volt barikkolva... szoval... igenis van mit valtoztatni es leginkabb a termelo/forgalmazo oldalrol.
A fogyasztasi szokasik az eletszinvonal emelkedesevel egyenesen aranyos modon fognak megvaltozni.. a kerdes az az, hogy magyar avagy kulfoldi bor fogja kiszolgalni a megnovekedett igenyeket.
szőlő
Kicsit hitetlen vagyok az optimizmusoddal szemben. Mikor az ilyen hozzászólásokat olvasom, mindig előjön belőlem a kereskedő. Az a véleményem, hogy itt elsősorban nem az a fő feladat hogy a borok minőségét emeljük, mert ezt már most bármelyik általam ismert borászat meg tudja oldani.
A nagyobb probléma a fogyasztók igénytelensége.
A szokásaikat ismerve alig hiszem hogy ez mostanában meg fog változni. A magyar átlagfogyasztó az olcsó kannás ill. flakonos bort veszi és elképesztő elvárásai vannak a borral szemben. Naponta szembesülök ezzel és mondhatom teljesen le vagyok döbbenve. Ahhoz hogy megvalósuljon a régiótok elképzelései, ahhoz először is-és ez a legfontosabb-a fogyasztói szokásokat kell megváltoztatni. Ez lesz az igazán nehéz, nem pedig a minőségi bortermelés
A kezdeményezés Hegyközség szintű. Először az alapelvet kell lefektetni, aztán létrehozni. (Sajnos úgy néz ki, hogy az állammal is nagy harcot kell vívni, mert a bortörvényben (megint) olyan változtatások vannak kilátásban, amikkel ha meg alakul is a Régió, lehet, hogy felesleges lesz...)
Az itt most off lenne, de a talin elmesélem. Lényeg, hogy volt borkóstoló is! Szép is nagyon a borvidék, hatalmas hegyek, de közel a Földközi-tenger is, és büszkék a languedoc-iak, hogy sikerült kitörniük a franciaországi szinten leginkább kiskunsági minőségi párhuzammal jellemezhető skatulyából. Persze ehhez állam bácsi is hozzátette a magáét. A cucugnani pinceszövetkezet pedig jó példa lehetne itthon is, tényleg, van nekünk klasszikus, jól működő pinceszövetkezetünk? Amúgy épp Áldozói Zöldveltelini 2000 szépíti az estémet.
Van egy olyan érzésem, hogy a tél közepe, tavasz eleje az én időszakom: jönnek az új rozék! Konyári, Takler, Molnár, Dúzsi a „rendessel”... Ajjaj... :-)
Kedvenc mesterem kedvence: 2002-es Konyári rozé. Az illatába beleszippantva az Oremus 1999-es kései hársa rémlik fel, persze csak nagyon halványan (bodzavirág-szerű illat). Hát normális vagyok én??? :-)))
tök igazad van, azzal a kiegészítéssel, hogy azért lehet már nagy vörösbort kapni 10 Euroért is Mo.n. Nem feltétlenül vmi villányi nagyságtól.
De pl Takler Kékfrankos Válogatás 2700-ért szerintem jó vétel..:)))
üdv
Penfolds Kalimna Shiraz Bin 28, 1988, South-Australia – szörnyű!
Na persze nem a bor, mert az minden porcikájában CSUDASZÉP, hanem az, hogy 10 € bír lenni egy ilyen minőségű nedű, amilyet ha valamelyik sztárborászunk kiizzad (bocs), a szerénysége tiltja, hogy öt-hatezer alatt adja, és akkora feneket kerítenek a dolognak, hogy szem nem marad szárazon. Ez mér, hogy van?
Más, lefordítottam egy kóstolópoharakról szóló cikket a Le Point bor-különszámából, akit érdekel, küldjön egy mélt és átnyomom!
