Bocsánat, elfelejterrem: ha egy szűrö tele van, és ki kell cserélni egy LED lámpa mutatja.
Altalában egyszer kell őket cserélni.
Egy más valami, több funktiókat lehet párhuzamosan rátenni, például: wifi, programozót, relé rendszerrer több mindent, még egy kültéri páratartalom érzékelőt is hogy ha például magasabb a pára kint mint bent, zártkörben működjön.
1) a rendszerben van 3 szonda (érzékelő), ami a levegő minőséget elemezni. Ezek: H2O, CO2 es COV (VOC). H2O - a páratartalom százalékát elemzi (0-100%) - a háznak ideális télen: 30-40%, nyáron: 50-60%; az egészségnek ideális: 40-60% C2 - a szén-dioxidot elemzi (0-2000 ppm) - az egészségnek ideális: 1000-1500 COV (VOC) az illékony szerves vegyületek, szagok, dohány, főzés (mg/m3) - ideális 0-10mg/m3=Jól szellőző levegő, 10-600 mg/m3=Rossz szellőző levegő, 600-1000mg/m3=Állot levegő, 1000-9999 mg/m3=Veszélyes levegő
2) van 2 szűrő: 1db G4 a szívásnak, és 1db M5 + activecarbon fúvásnak
A rendszer mindig működik kis sebességben, ha az ideális paraméterek túlléptek, a nagy sebesség kapcsol be.
Ahogy csak a téli, fűtési időszakban működik zárt körben, a konyha miatt (páraelszívó) lehetne probléma, mert hőveszteség lesz, de ez naponta nem 10%.
Egy lejjebbi postban írtam: "az ablak fenti keretébe higro-szabályoz szellőztetőt tettem". Ez automatikusan nyílik, zár, és depresszióba kerül a térfogat, beengedi friss levegőt ami pótolja a hiányt. Ez csak a főzési időszakban történik, ami mondjuk naponta 60-150 perc. Igaz, itt, a térfogat lehűl = hőség vesztesség.
1) Most nem lenne problémám, csak, ha bezárom ezeket. A beleszólásod miatt, be is fogok végleg zárni néhányat, ami túl sok lenne az áramláshoz képest. Van egy areométerem, ezzel mindenütt a légáramlatot meg tudom mérni és kiegyenlíteni az egész rendszert.
2) Ha bezárok minden szellőztetőt, a másik megoldás, mint sokhelyen még, egy repülőgépben is. Leszedni a páraelszívó csövét ami kifúj és egy actívcarbon szüröt teszek a mostani helyett. Itt ahogy a konyhai páraelszívó működik, +/- saját magát szűri, és még a rendszer is szűri egy részt, így triplán lesz szűrve (a rendszer G4 + M5) Itt ami igaz és nem ez az hogy: actívcarbon (szénszűrő) = fogyasztható, de meg kell újítani = sajnos szürke energia és a fejben nem mindenkinek passzolna ez.
Ha tudsz franciúl, vagy németül, vagy olaszul itt egy több mint kiváló svájci tanácsok és ajánlások a svájci szabványok szerint.
Én jól olvastam , csak Te nem gondolkodtál el a két rendszeren . Ha bekapcsolod a páraelszívót , ami elszívja a főzésnél keletkező gőzt , szagokat , azt a levegőt hogyan pótolod a házba ? Ablakot nyitsz , vagy a hőcserélős rendszeren keresztül juttatsz a házba friss levegőt ?
Nekem nem kell elmagyaráznod a rekuperációs rendszer működését . Nálam már nagyon régen működik a saját fejlesztésű , mint már lentebb írtam .
Egy kettős irányú központi szellőző rendszerben is kötelező egy sütő/főzőlap feletti páraelszívó, minden esetben franciában, Svájcban.
Az itteni előírásokat nem tudom de nekem mindegy ez nem egy új konstrukció.
Úgy érzem, hogy nem olvastál el mindent amire a megjegyzést tetted. Lejjebb írtam: --- "Rendszerem elszívása Ø125mm: 1- az amerikai konyhás nappaliban, konyha részén van a sütő/főzőlap feletti páraelszívó ami egyenesen külkerré kiszívja a főzési párát, és kb. 1 méterre, mögötte egy elszívó légszelep ami egyenesen a rendszerbe megy." ---
A sütő/főzőlap feletti páraelszívó nem megy be a rendszerbe, egyenesen ki a szellőztető tetősapkán keresztül, ennek semmi köze a rendszerrel.
Nem lesz se ablaknyitás, ez az amaz ahogy feltételezted.
A rendszer tisztít, frissít és lehet erőszakolni 20 percet "friss" levegőért. Ezt lehet minden x órában 20 percet. Ez télen. Tavasz-nyár-ösz: normálisan minden friss (semmi újrahasznosított) de ha hidegebb van, egy gomb és slussz, vagy egy programozót felszerelsz.
Egy kettős irányú központi szellőző rendszerben:
- vagy zárt körben, ahol aktívcarbon szűrővel tisztítja a szobákból kiszívott levegőt és befúlja. Itt a hőmérséklet veszteség kb. 2°C (fok) télen/nyáron. Példa télen: Ha bent a szobában 20°C van, kint 0°C; 18°C fog befújni (a felújított szűrt használt levegőt fújja be, ami újra használt, elvileg és egészségügyileg tiszta lett). MIT ÉREZ A PÉNZTÁRCÁM? -> télen elvesztettünk 2 fokot, és csak 2 fok különbséget kell felmelegíteni.
- vagy nyílt körben, ahol a tiszta (vidéken), vagy a piszkos (Budapesten) új levegőt fúlja be. Itt a hőmérséklet vesztességes, vagy nyertességes. Nyáron melegebb lesz a szoba, klíma kell, és télen hidegebb. Példa télen: Ha bent a szobában 20°C van, kint 0°C; 0°C-ot fog befújni (a tiszta vagy piszkos 0°C-ost). MIT ÉREZ A PÉNZTÁRCÁM? -> télen elvesztettünk 20 fokot, és 20 fok különbséget kell felmelegíteni.
Megjegyzés: Zárt körben, be tudod állítani hogy például mikor szív, be kinti friss levegőt 20 percre, azután vissza megy zártkörbe.
Így van ez drága Dr Watson, és ezt senki nem tudja ellent mondani.
Egy kis magyarázat, mert itt az emberek legalább 80%-a mindent összekever: klíma és szellőző rendszer, azt se tudja mi a különbség.
Na mindegy. A szellőző rendszerben több típus van, de én csak az egy irányú központi szellőző rendszert, és a kettős irányú központi szellőző rendszert említem. Ezek vantilátorral működnek. A többiek természetesek és nincsen vantilátor, de itt is több fajta van.
A leghatékonyabb és energia spórolós rendszer a kettős, mert nyertes lehet felhasználva a benti meleg levegőt, vagy talajt, vizet, egy speciális , cső hőcserélővel.
Engem a talaj-levegö hőcserélő rendszer érdekel, mert az én rendszeremet, később meg tudom hosszabbítani, semmit nem kell kicserélni, csak hozzáadni, csatolni kell.
Egy Canadian well, puits Canadien, "geotermikus hőcserélő" funkciója az, hogy egy 35-50-100 méteres csővel felmelegítjük a friss vagy piszkos kinti levegőt, ami 2 és 3,5m mélyben van. A földnek a hőmérséklete 12-14 fok körül van, ez +/ stabilis. Mind ezt ki kell számítani, a cső átmerője és hosszúsága fontos, úgy, hogy a csőben bejött friss levegő minimum 20 másodpercet legyen (30 még jobb), de addig amíg a kettős irányú központi szellőző rendszerbe megy. Nem kell elfelejteni mennyi m³/h kell a szobák szellőztetésért.
Mindezzel a rendszer kb. 10°C-ot fog befújni és nem a téli 0°C-ot. Télen a nyereség, csak 10 fokot kell felmelegíteni és nem 0°C és ez 100%-an friss kinti.
Itt dupla a nyereség az, hogy nyáron felhasználva, klíma lesz belőle és csak 40-100W-ot fogyaszt, amikor egy klíma 1000W-ot. Például kint 30 fok van, a csövekben a levegő 16-18°C-ot fog befújni, mert a 30 fok lehűl a csőben a 12-14 fokos talajban. Így bent a levegő, ami nem tudom 24-28 fok volt, fel lesz újítva 16-18 fokos friss levegővel.
Ha kiszámoltad , hogy minden optimális az elképzelésed szerint , akkor minden rendben . Egy kérdésem azért lenne . Mi van , ha átmeneti időben zárt ablakok lesznek és intenzív főzés lesz a konyhában ? Beindítod az elszívót , ami mondjuk tud elméletileg 100-600 m3-t óránként ( nem tudom milyent terveztél ) . Honnan lesz a friss levegő utánpótlása ? Vagy megoldod úgy , hogy amikor üzemel az elszívó , akkor a hőcserélő befúvó ventilátora fogja pótolni a rendszeren keresztül , vagy a konyhában nyitsz ablakot ?
A talaj inkább agyagos. Néhány éve, az elején, a nappaliban kiszedtem néhány csempeburkolatot, hát egyesen homokos földre voltak rakva. Na... mit csináljak. Hát 5x5 cm-es léceket tettem, és közzé ESP-t, rá 25mm-es OSB lapokat. A többiszobákban, sok erővel kiástam egy kicsit, kátrányt, 10cm-es ESP-t 5cm-es betont öntöttem. A nappaliban, majd sorban, 5mm-es ESP-alu szigetelés, infrafűtő film, "glass protective film" (ezt nem tudom magyarul) a víz nedvesség ellen, majd igazi kőrisfa padlót, nem lamináltat. A többibe, 5mm-es ESP-alu szigetelést infrafűtő film, "glass protective film" és csempeburkolat.
Az biztos, a nedvesség a talajból jön, annak ellenére hogy a kertben és mindenütt száraznak látszik. Nincsen talajnedvesség elleni szigetelés, vagy még egy 50-60cm-es üres térfogat se.
Számításom szerint, 200m3/h elég, ez lesz a maximum a nagy sebességben, a kicsi az 90m3/h körül van.
Hogy ne beszéljek félre, és mindenki megértse egymást, a rendszerem pontosan kattints " ide , ez lesz". Már minden mag van rendelve, fizetve, meg kell keresnem.
Nálam van egy amerikai konyhás nappali, 3 szoba, egy folyosó, egy fürdő toalettel, és egy 2 éve épített új 10m-es hosszú x 2.5m-es veranda.
A veranda, 10cm-es ESP szigetelés a padlófűtés alatt, fent 10cm-es kőgyapot.
- a falak 2 oldalt 12,5m hosszuak, 20cm széles gerendák egymásra + 10cm ESP szigetelés teljesen ablakolt dupla üveg, 1,5m magas.
- a falak, másik 2 oldalt a nappalit és egy szobát érint, ami a régi ház leírt jellemzőivel rendelkezik (kb. 60cm tégla + 10cm ESP)
Csak a verandán nincsen baj, rendben a páratartalom, 60-65%-on van (ha ha ha mert új, én csináltam). Na mostan 3/4 rést itten élünk, télen is.
A verandában lesz befúvó fúvóka, de bezárva, attól függ amitől lóg 😜, és 8-10 hónapos tapasztalat után lehet hogy kinyitom, hogy össze tudjam hasonlítani az adatokat, és meghatározni hogy kell-e vagy nem.
A rendszer levegő áramlása 200m³/h, kis sebesség 60 m³/h, nagy sebessége 90m³/h, Ellenáramú hőcserélő: átlagos hatékonyság 90%, érzékelők: H2O, CO2 , COV, H2O-t lehet módosítani, de gyárilag 75%, keletkezett zaj <35dB.
Csővezetékek 50mm szigeteléssel Ø125 és Ø80 mm
Rendszerem elszívása Ø125mm:
1- az amerikai konyhás nappaliban, konyha részén van a sütő/főzőlap feletti páraelszívó ami egyenesen külkerré kiszívja a főzési párát, és kb. 1 méterre, mögötte egy elszívó légszelep ami egyenesen a rendszerbe megy.
2- a fürdö-toalettben. egy elszívó légszelep ami egyenesen a rendszerbe megy.
Rendszerem befúvása a rendszertől az elosztó dobozig Ø125, az elosztás szobaként Ø80mm:
1- az amerikai konyhás nappaliban, nappali részén, teljesen ellentétes részben a konyhával, kb. 9 méterre, egy befúvó fúvóka, 50cm-re a nedvesedő problémás kültérifal mellett.
2- a szobákban, kb. 1 méterre, a kültéri falak mellett egy befúvó fúvóka és a folyosó közepén is egy fúvóka. Ah, a folyosó nyitva van a nappalira.
Megjegyzem, a befúvó fúvókákat lehet beállítani, 15, 30m³/h-ra, az elszívó szelepek egyenesen a rendszerbe mennek és ott lehet a levegő áramlását módosítani.
Még sok barkácsolásom van, de már mindezt október első felében fogom felszerelni, most csak készülgetek, elmélkedek hogy optimálom a rendszert (távolság, hol menjenek a csatornák, stb.)
Ahogy csak 2 méterre a mellék épületben van a hőszivattyús bojlerem, elég nehéz lesz hogy csatoljam a kifúvását, mert 2 falat kell kifúrni, az egyik 60cm régi vöröstéglafal, azután 10cm ESP, kb. 5 cm hézag, majd 25cm klinker téglafal.
Ebben a pillanatban néztem meg. Most a hőszivattyú meg van álva, kint 32.6°C és a kifúvó érzékelő 27.5°C. Ez, Δ5,1°C.
Már többször megnéztem, amikor a hőszivattyú kompresszora működik, ez a Δ lehet még 12-15 fok is.
Leírva ezt, most látom, van egy másik fogás! és tanulmányoznom kell az esetet.
1) A hőszivattyú bojler rendszer csak akkor működik, amikor a napelemek termelnek.
2) A hőszivattyú bojler rendszer max. 10 óra alatt felmelegíti a hideg vizet a kívánt hőmérsékletre, és ezt csak napsütés alatt, nappal van. Este egyáltalán nem.
3) A hőszivattyú bojler rendszer a fogyasztási szokásoktól függően melegíti a vizet.
3b) itten 50, 55 vagy 62°C tudok kiválasztani és,
3c) ez azt jelenti, elkészíti a melegvizet azokra az órákra amikor kell, látja hogy használjuk,
3d) ha a szokások változnak, alkalmazkodik, és le vagy felcsúszik a működési időpont. Ha ha ha! Mindez, az okos "1 valaki"-nek nem fog tetszeni ! Ez az "1 valaki" nem tudja mi okos, és mi nem 🤬
Minden esetre egy motorizált pillangósszelep rendszert kell kialakítani, minden helyzetet tanulmányozni, ha H2O kint, bent, a hőszivattyú kompresszora működik, nem működik, stb., stb. Ezzel nincsen problémám, a tárgyban dolgoztam, de a feltételeknek kell pontosoknak lenniük, ami elvileg azt jelenti, nem kell megtévedni. Na, mindig lehet módosítani, és ez idegesítő vagy bosszantó, miért nem vizsgáltam ezt az esetet.
Ha a nyári esetben a hőszivattyús bojler tud segíteni , az jó . Viszont az a kérdés , hogy a talaj mennyire nedves és miből van ? Sziklás , agyagos , homok, stb . Abból kiindulva amit írtál , hogy a ház régi és a talajtól nedvesedik , akkor gondolom eléggé vizes lesz a talaj . Ha így van , akkor télen is eléggé konstans lesz a hőmérséklet abban az 1,5 méteres mélységben , ahol a talajhőcserélőd lenne . Azt írtad , hogy 200m3 óránkénti légcserével számoltál . Az lenne az ideális , ha több párhuzamos ágból tudnál összehozni egy rendszert, ami a házba irányuló gyűjtőn keresztül kötné össze őket . Ha több ágat csinálnál , akkor kisebb sebességgel haladhatna a levegő , így optimálisabban tudna melegedni , kisebb súrlódási veszteség és halkabb rendszer jöhetne létre . Nekem a padláson van egy 21 méteres cső a csőben rendszer , ami mint hőcserélő működik . Esetleg gondolkodjál el azon , hogy mi lenne , ha télen egy ilyen belső csőben fújnád ki a levegőt a rendszerben . Tehát dupla csövezés a földben . A bentről kifújt levegő is melegítené a friss levegőt , mielőtt a cső végén elhagyná a föld alatti csőrendszert . Nálam mérések alapján megközelítőleg 87%-os a hőcsere .
Végül mégis, egy érdekes intervenció, van ész és ötlet 👍
Ahogy látom, a közbeszólok 90%-a klímárol akar beszélni, amikor a tárgy más, szellőző rendszerről van szó.
A hát 1900 években ház, a talaj alatt 50-60cm, felette kb 10cm köböl, sziklából. A többi vörös égetett téglából van, vastagok, 60 - 70cm, nem egyformák.
Északra, keletre 10cm, délre, nyugatra 5cm ESP- tettem. Na, később, közvetlenül az északi falat + ESP mellé 25-ös klinkertéglából egy falat építettem, meghosszabbítva a házat egy mellék épülettel, ahol mosoda, hőszivattyús bojler és vízakna van, ezután 2 helység. így, az északi rész, ahonnan a hideg jön, több mint teljesen meg van védve. A plafon 5-6cm-es deszkák, rajta valami nem vájog, de föld összekeverve szalmával, 10cm körül. A ház padlása nincs szigetelve, de a padlójára 8cm-es ami lent lépésálló polisztirol, fent faforgácslap szigeteléssel van. Később, majd a szarufák közzé, üveg vagy kőgyapottal fogom elszigetelni. A ház inkább túlszigetelve van.
Ablakok nem nagyok, 2 rétegűek, nem akartam 3 rétegűt mert a fény kevesebb, és a napsütési energiafelvétel is.
Szigetelés, ablakcserés után a pára tartalom majdnem semmit nem változott.
Akkor, mint a 80-as években, a túlszigetelés miatt, az ablak felett, én az ablak fenti keretébe higro-szabályoz szellőztetőt tettem. Nálam ez se javította a helyzetet és nagyobb lett a hőelvezetés.
Ahogy nézem a páratartalom úgy mozog mint kint, azzal a különbséggel, hogy, amikor kint lemegy 30-40%-ra, bent, jelentősen csak 4-5 óra után látszik a nagy változás, de mindig sokkal magasabb mint kint. Este, gyorsan felmegy. A páratartalom, soha nem megy lejjebb mint inkább 60% mint 50-55%, este télen, nyáron könnyen 75-90%. Minden szobában van digitális hőmérő, páratartalom mérővel. Néhány falak, lent, penéseskék.
Hőmérséklettel viszonylatban, télen, nyáron 21-22 fok között vannak, csak a hálóban 17.5°C mert ezt akarjuk.
Kb. fél éve hogy keresek egy megoldást, itteni szakértök és nagyon sok szakirodalmat olvasok innen és nyugatról.
Az egyetlen igazi megoldás: kettős irányú központi szellőző rendszer. Ezzel, 6-12 hónap alatt a páratartalom stabil és körülbelül megfelelő lesz. Egy hűtő-fűtő klima semmit nem tesz, és egy központi légcsatornás klíma nem csak több milliókba kerülne, de nem meg oldana semmit, csak a hőmérsékletet.
Az én rendszerem olyan lesz ahogy te érted, non-stop forog, működik. A szobákba befúj, a konyha, WC, fürdő kifúj.
Télen a "By-pass"-al zártkörben forog, nyáron kintről hozza be a levegőt. 2 szűrő, az egyik aktívcarbon. Van benne H2O, CO2, COV szondák, amikor magas a H2O tartalom, nagy sebességbe megy.
Áram spórolással nincsen bajom, napelemes rendszerem van, de mégis minden úgy van beállítva hogy 100%-ban akkor használok amikor termelek.
Télen, amikor kevés a termelés, a futés forog. A fő (master) a nappali, amikor kikapcsol, egy szoba kapcsol be, ugyan így a szobák 2, szobákként, vannak prioritások, elsőbbségek. Ezt relével oldottam meg, és tapasztalatom az, hogy ezzel is spórolok. 1. nem minden működik ugyan abban az időben, 2. Ahogy csak néhány percet fűtenek, nem ez a néhány perc fog váltani a szobák hőmérsékleten és így korlátozom azt hogy a legkevesebb áramot importáljam.
A te ötleted, nyáron megfelelne, ha optimálni akarnám a hőmérsékletet, mert megnéztem, ha kint például 30°C van, a hőszivattyú kifúj 20-22° körül fúj ki.
Tanulmányozni fogom a javaslatot, ez egy "By-pass"-al megoldható.
Télen, mégis hogy legyen igazi friss levegő, és nem visszahasznosított és csak légszűrőn keresztüli, pillanatnyilag ragaszkodom az elképzelésemhez. Hozzáteszem hogy a Kanadai kúti rendszerben lenne egy motorizált By-pass ami a páratartalommal működik. Ha kint nagyobb a pára mint bent, bezár és zárt körben működik, ha nem akkor fordítva.
Tudok róla , mert annak idején én is irogattam hsz-eket . Én annak idején a 21 méter hosszú cső a csőben rekuperátort készítettem el , ami ma is tökéletesen működik . :-)
Megkérdezhetem mivel van hőszigetelve a házad , EPS , vagy kőzetgyapot ? Ha nyáron nagyon magas a páratartalom bent a házban folyamatosan , azt elég nehéz orvosolni . Egy ilyen rendszer ( ebben van hőcserélő ) , a Te esetedben csak befúvási pontok lennének és elszívási pontok , amikből a levegőt direktben kifújnád a házon kívülre . Nagyon nagy felület kell ahhoz , hogy a házban az elvárásodnak megfelelően alakuljon a klíma . Viszont van hőszivattyús bojlered . A házból kifújt levegőt átvezetném a hőszivattyún és vissza a házba . Így több legyet csapnál egy csapásra . A benti meleggel felfűtenéd a vizet , a lehűlt levegővel hűtenéd a házat és a hőszivattyún kicsapódna a pára a levegőből , így száradna a ház is .
Nem németben, Franciaországban, ahol soha nem havazott és nem is fagyott, >9 hónapon nem kellett fűteni, csak felmelegíteni egy kicsit hogy 22-23 fok legyen 🤬
Itten, majdnem az Antarktikán vagyok, a +3 , 4°C és -3 , - 5 fokkal 😜
A kurvazöldel viszonylatban, még legalább 50 év kell itten hogy összehasonlítható legyen. A fűtés inkább elektromos.
A WC-vel viszonylatban, nem nagyon van igazad!
1) a legkisebb faluban, szennyvízcsatorna van, itten vannak még árokok, vagy a kertben egy 4 szöges deszkásfal ajtóval.
2) például az egyik legjobb és ismertebb márka mindenütt nyugaton és itt is, a Geberit !
Az itteni kereskedelmi típusú modellek nem léteznek ottan, még a katalógusban se 👍
Elhiszem amit mondasz, szerencsés vagy, mert sokaknak alig felét tart.
Én az elején nem a klímáról, hanem a szellőző rendszer miatt ugrottam ide. Voltak akik hűtést fűtést tettek bele és végül inkább klíma felé mentek.
Nekem nincs klímám, nem is akarok, na de már volt nekem 20-25 évvel ezelőtt de csak falihűtő.
Ahogy többen említették lejjebb, nálam a baj a pára, túl szigetelt a ház, és a talaj nedvesség, túl öreg régi építés. Amit lehetett az épületben megcsináltam, és vannak még más kiegészítő megoldások, és ez ahogy a légtechnikában mondják, ez a kettős áramlású motoros szellőztetés, a klíma kevesebb mértékben.
Az egész házat lerombolni, újat építeni, mai technikával nem képzelem el 😡. De, még egy mai épített túlszigetelt házban a probléma páralecsapódás, a kondenzáció. Ahogy több mnt 100 éves a ház, jobban megőrzi a nedvességet, a pára beszívódik a falakba, penészedni kezd stb.
Na, hozzátettem hogy ezzel télen spórolni is lehet, visszanyerni és nem fűteni !... és még nyáron hűteni, ha a rendszert egy nyugaton nevezett Kanadai kútnak hívnak (csövek 2-4m-re a talajban), itten állítólag ismert, biztosan, de sehol nem találtam meg a nevét 😢.
Elmagyarázod ezt egy itteni szakértőnek; ő: tudom, tudom, de 50-100km2 senki sem tudja igazán, csak hallottak erről és az anyagokkal viszonylatban, hát nincs, ez nem létezik.
A lényeg, mindent tudnak, mesterek, mérnökök, de semmi sincs.
Akkor, vagy rossz régióba estem, vagy olyasmit állítok ami nem létezik, de mégis nyugaton több mint 100 éve rendszeresen használják, vagy lehetetlenül igényes vagyok.
Kakasról szamárra ugrok: például csináltam egy pizza kemencét nyugaton, itt is megkezdtem az alapokat, de aztán "majdnem sehol" nem találtam tűzálló habarcs keveréket, csak vizet kel bele tenni. Ezzel 1.5-2cm-t tudsz tömni. Itten samot port használnak vagy agyagot. Na, 5-6 hét után egy építő kereskedőnél mégis találtam, utolsó 2 db. 1 kilós zsákot Pécsen. Ha akarok többet, 3-5 hét kell várni. 1 kg-nak az ára annyiba került mint egy 25 kilós zsák nyugaton. Azt monta, szerencsém volt hogy találtam és neki véletlenül volt, mert senki se használja ezt.
Nagyon sok mindent, ami majdnem évszázados, és ma is naponta használnak nyugaton, itt nem használják, vagy alig, mert egy külföldi hozatott, vagy rendelte ide. 1000 ilyen példám van, és az újdonságokkal is ugyan ezt érzem.
Nekem 14 éve van fenn az egyik klímám , a második meg 4-ik éve . Szerelő még azóta nem látta . Fűtenek - hűtenek úgy , ahogyan azt kell . Ha szakszerűen volt és jó helyre felszerelve , akkor abból hűtőközeg nem illanhat el és teszi azt , amit elvársz tőle.
Ez a mondatod a legjobb : " Ez lesz összenyomva (fűt), vagy meglazítva (hűt). "
Esetleg olyanról , hogy halmaz állapotváltás tudsz valamit ?
Ez egyedül alkalmazkodik, ha szellő van (ablak, ajtó nyitva) megállítja a fűtést.
Illeszkedik hogy a padló ne legyen melegebb mint amit a padló eltűr (ha laminált, fa max. 27°C, ha csempe még 40°C is lehet).
Télen kirándulsz 10 napot, fagyvédelembe teszed, amikor megérkezel, 22°C lesz, ha még maradsz 2-3 nappal többet, meg tudod hosszabbítani, nem kell a szomszédodnak mondani hogy kapcsolja ki, kapcsolja be, stb. stb.
2)
A Hőszivattyús bojlerem -5 és +43°C működik. Közvetlen mellék épületben, mosodában van. Ha lehűl vagy felmelegedik nekem az több mint mindegy, soha nem volt alacsonyabb mint 8°C.
4 éve használom, ide 1-2 év múlva teljesen amortizálódott a rendszer.
Ne okos lenni lehet úgy is hogy barátot, szomszédodat megkéred, ezt, azt csinálni.
Ez olyan mint egy számítógép, mire használ ez? Egy írógép is jó, vagy egy tollal, nem golyóstollal, és megkéred a szomszédodat hogy javítsa ki. Számítani az ujjad, vagy egy logarléc, stb.
1.) Például az én hőszivattyús vízmelegítőm R134a használ. Egy HAJDU HB 200C ugyan azt a R134a !
2.) Egy magyar HAJDU HPAW 4-6kW, R32 - hűtőközeget használ a
3.) Egy itteni levegő-levegő hőszivattyús légcsatornázható klíma, mint a 8,5 kW-os Fujitsu Eco ARXG30KMLA, vagy a 3,4kW-os LG CL12F/UUA1 R32 gázt (hűtőközeget) használ.
4.) Mitsubishi, Toshiba-k pedig R410A, Daikin, Panasonic pedig R32.
Nincsen egyetlen egy igazi klíma rendszer amelyik nem működik egy gázzal, folyadékkal amit hűtőközegnek neveznek.
Ez lesz összenyomva (fűt), vagy meglazítva (hűt). A gyártók a gáz utántöltés kétévente javasolják, de 3-4-5 év is tarthat, ez meglátszik amikor sokkal többet működik és fogyaszt, de ez már késő.
Ne haragudj, de a kérdésem: a te klíma rendszered Mars bolygóból jön?
